Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-01 / 51. szám

PffT Mt'Cl' k/{ irtai) 1958. MÁRCIUS 1. SZOMBAT Szaporítják a dunai csukát Bács megye dunai szakaszán a megyei tanács halászati felügyelőjének kezdeményezé­sére — az idén kísérleteket kezdenek a halállomány ja­vítására. Az utóbbi években ugyanis nagy mértékben el­szaporodtak az apró, értékte­len halak, s a kifogott hal­mennyiség majdnem 70 száza­lékát csak másodosztályú áru­ként értékesíthették. Elsősorban a csuka elszapo- rítására törekednek, hogy ez a ragadozóhal kipusztítsa az értéktelen, apró halakat. Minthogy a Dunában kevés a csuka, mesterségesen szapo­rítják. Tavaszi íváskor na­gyobb mennyiségű csukát füg- nak, s a lefejt petéket kisebb ivatókban helyezik el. Ivatók- ban előnevelt, megerősödött kis csukákat helyeznek ezután a Dunába. HÁROM ÚT Ifjúmunhúsoh között a Budakalászi Textil müvekben Minden ember életéről re­gényt lehetne írni, érdekes re­gényt, de egyformát soha. Ahány ember, annyiféle az életútja. A minap mondta nekem egy idős kommunista munkás: „Ha valaki fiatal korában megismeri a harcot a szebb életért, és van ereje küzdeni, győzni fog.” Ezek a gondolatok kergetőz- tek fejembe, amikor a Buda­kalászi Textilművek ifjúmun­kásaival beszélgettem. Jó úton Vékony hóréteg borítja az épületek tetejét, de a ta­vasz már incselkedik a téllel. A Budakalászi Textilművek egyik irodájában ülünk, csend van, csak a gépek rezegtetik a sima üvegtáblát. Az asztal­nál pattanásos arcú, nyakig­láb, 20 éves fiú ül. Kiss Sán­dor. Ő a KISZ-titkár. Vele beszélgetünk életéről, saját problémáiról és a KISZ-mun- káról. Hosszú hallgatás után buggyan ki belőle a szó. — A legelején kell kezde­nem, hogy mindent megért­sen — mondja, s az asztal szá­lét kezdi piszkálni, úgy foly­tatja. — Géplakatos szerettem volna lenni, de hét általános­sal csak esztergályosnak vet­tek fel. — Miért nem végezte el az utolsó iskolaévet? (Jilni, (S&'uiháíí. ^Ji'űdalúui -j Az élet küszöbén Lehajtja fejét, úgy tűnik, szégyellj elmondani. — Rossz társaságba keve- 1 redtem, elcsavarogtam az is- ! kólából. Pecázni jártam a Du- 1 nára, meg fákat . állítgattam a 1 kuglipályán. A pénzt meg el- I szórakozíuk a haverokkal. 1 Aztán három barátom rásze- | dett, menjünk országot látni, í Engem is húzott a kíváncsi- 1 ság, belementem. Megszök- 1 tünk hazulról, kis batyuval a 1 kezünkben, és elindultunk. \ — Hová? i — Cél nélkül. Felkapasz- í kodtunk arra a vonatra, ame* f lyik éppen indult. Bejártuk a \ fél országot. Szalmakaziakban ; aludtunk, aztán elfogyott az | ennivalónk . . . Gondoltuk, \ mégiscsak jobb otthon a me- \ leg ágyban és az asztal mel- l lett, ahol anyánk elénk rakja ! az ételt, s így visszajöttünk I Budakalászra. f Megáll a szóval, tekintete- : met figyeli; — Nem is voltam DISZ-tag. ; A három barátom kalandból : kalandba sodort. Hogy mikel : csináltunk, már nagyon szó» | gyellem;. . — Ilyen előzmények után i hogyan lett KlSZ-titkár? Ml : lett. a három barátjával? . _ s — Mindhárman disszidáltak. | Ennek köszönhetem, hogy fel* ! hagytam a régi élettel és jó | útra tértem. Most már belá- I tóm, hogy a rossz társaság I miatt nem végeztem el a 8. | általánost, miattuk nem ]<*- | hettem az, ami szerettem voi- | na. | Kiss Sándor tele van ambí- ! cióval, energiával. 1956 vé- ! gélg ezt a tulajdonságát rossz | úton igyekezett „értékesíteni’1. | De 1957 óta, mióta becsüle- 1 les fiatalok társaságába kp- I rült, sokszor este 9—10 óráig I bent van a gyárban, a fiata- | lókkal beszélget, a KISZ- I munkát szervezi. Akar, sokat j akar dolgozni, most már igaz I célért Igaz, vannak még hi- i bái, néha kapkodó, nem felég. | Só megfontolt, mindent egy- ; szerre szeretne. Az akadályok ! leküzdéséhez még nincs elég | ereje, akarata. Azt szeretné, 1 hogy a KISZ-munka egy csa- | pásra megjavuljon. Ez pedig j nem megy. Be kell látnia, hogy i csak úgy lehet a becsületes, l de különböző típusú embere- | két összekovácsolni, hogy ha | sokkal gondosabban, megfon- ! toltabban dolgozik. | „Ahogy lesz ügy lesz“ | A nagy szövőteremben lép- I kedünJk. A szövőgépek között | Kun Anna fiatal, mindig mo- I solygós arcú, 16 éves lány | sündörög. Két éve dolgozik | az üzemben és máris 1500 fo- | rintőt keres havonta. | — Munkahelyemmel nagyon | elégedett vagyok — válaszol a | kérdésre. | — És a pénzzel hogyan jön | ki. mire költi? | — Leginkább ruhára. Haza | nem nagyon kell adnom, mert | anyám is jól keres. 1 Fél óráig faggatjuk, mivel | nincs megelégedve. Mindenre | azt mondja: „nekem úgy jó, | ahogy van”. | — Ilyet még nem láttam ... | — fordul ki végül számból a I sző. | — Pedig én ilyen vagyok — | feleli csípősen. | Kun Anna kiváló ifiúmun- ! kás. Munkahelyén szorgalmas, | de borzasztó, hogy mindennel | elégedett. Nincs további célja. | Komoly pénzösszeget kap 1 munkájáért, talán ez az oka. | hogy nincs további célja az * életben. Pedig be kell látnia, Rövidesen bemutatásra keiülv Az élet küszöbén című új szovjet film hibák a rendezésben is okoz­nak bizonytalanságot, annak ellenére, hogy a rendező fi­nom megoldásaival és a film jól eltalált ritmusával elmé­lyült művészi munkáról és nagy gyakorlatról tett tanúsá­got. A film végén, amikor a testileg-lelkileg megtört, meg­gyötört gyilkos azon a föld­darabon pusztul el nyomorul­tul, amelyért embert ölt, egy­szerű eszközökkel is megdöb­bentő hatást tud elérni. Kü­lön dicséret illeti a színésze­ket: minden szereplő, még a halványabban megrajzolt epi­zódszerepek alakítói is kiváló teljesítményt nyújtottak. Az Érdekházasság, bár nem sorolhatjuk a legsikeresebb filmek közé, elgondolkoztató, komoly mondanivalóid alko­tás és hatalmas lépést jelent előre a bolgár filmművészet­ben. (S. I.) A föld, a kiszikkadt termő­éi föld képével indul a film. Mi mással kezdődhetne a mo­hó földéhség és kapzsiság sö­tét, véres tragédiája ... Régi, százszor megírt, de mindig hálás témát dolgoztak fel a bolgár művészek. Tör­ténet ez egy falusi legényről, aki otthagyja szerelmesét egy gazdag házasságért, pénzért, kapzsiságból. Feleségét meg­gyűlöli és mohó vágyakozása a föld, a pénz után egyre mé­lyebbre sodorja, a gyilkos­ságig, a nyomorúságos pusztu­lásig. Százszor megírt, régi történet, de a bolgár filmmű­vészeknek sikerült úgy fel- dolgozniok, hogy alig veszít érdekességéből. Sajnos, a for­gatókönyv nem adott egysé­ges, kerek történetet a rende­zőnek és így sok indokolatlan jelenet is belekerült a filmbe, néhol pedig egyes alakokat túlságosan leegyszerűsítve, ki­csit naivan jellemez. Ezek a (iiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiittiiiitiNiiiifiniiiiiimniiiiKiHt (J LMHÍRADÓ .................. K EDVEZŐEN BÍRÁLJÁK a f rancia lapok Duvivier Tisztes úriház című filmjét, amely Zola világhírű regényéből ké-< szült és reálisan mutatja be a korabeli burzsoázia családi életét. A film főszerepeit Ge­rard Philipe és Danielle Da- rieoux alakítja. MARILYN MONROE a hí­rek szerint új film főszerepét Vállalta el. > hogy egy fiatal sem élhet cé' nélkül. Rómában szedte a csikkeket... Teremről teremre járunk, Túrán La.iost keressük. Min­denki, akivel találkozunk, azt tanácsolja, nézzük meg az öltözőben, ott szokott üldögél­ni. Végre rátalálunk. Olajo­sán, maszatosán bújik ki az egyik gép alól. Hosszú, fekete haja a szemébe lóg. míg be­szélgetünk. idegesen mozgat­ja a lábát, nyughatatlan ter­mészet. Foglalkozása henger­szerelő. — Hallottuk, hogy disszi­dált. Miért ment ki? — A középiskolában tanul­tam politikai gazdaságtant, meg akartam győződni az el­méletről gyakorlatban is. — És meggyőződött? — Meg. Nekem elegem volt abból, amit kint láttam. — És hogy éltek kint? — Rögtön elhelyeztek Ma- gentában. egv gyárba. Kétszer annyi fizetést kaptunk, mint az olasz munkások. És ezért nem dolgoznunk, hanem ha­zudnunk kellett. — Hazud­nunk. úgy mondja ezt a szót, mintha a világ legtermészete­sebb dolga lenne. — — És mit kellett hazud- niok? — Hogy Magyarországon nyomor van. Ezt azért kel­lett tennünk, mert Olaszor­szágban erős a kommunista párt. bennünket ellenagitáció- ként használtak fel. — Ha ilyen jól élt. dupla bért kapott, miért jött haza? — A gyárban, ahol dolgoz­tunk. a végi családos munká­sokat egymás után bocsátották el, mert mi kerültünk a he­lyükbe. Idővel azt is megtud­ták. hogy tíupia bért kapunk. Ekkor az olasz kormány négy és félmillió munkanélkülit tar­tott számon. A munkások piegfeny esettek- termünket, el, tellett ■ jönnünk . onnan. És Rómába mentem, ott két napig pénz nélkül kóborol­tam, kéregettem és mert na­gyon szeretem a cigarettát, csikkszedő lettem Róma ut­cáin. — Miközben ezt mondja, elegáns mozdulatot erőltetve vei-i le a hamut a kezében tar­tott cigarettájáról. — 1957 március elején jelentkeztem a magyar követségen, így ke­rültem haza Túrán Lajos tanult a kinti példából, a magyar kormány lehetővé tette, hogy hazajöj­jön. viszamenjen régi mun­kahelyére. Most is jól keres. Mégsem becsüli meg magát, mindent félvállról kezel, nem­törődöm a munkájában. Buda- kalászon úgy beszélnek róla, ő a falu. no meg a lányok ré­me. Fiatal, még csak 20 éves. Nem késő. hogy megemberelje magát, csak akarnia kell és helyrehozhatja régi hibáit. Ifjúmunkások — különféle emberek. Mindhármuk előtt szabad az út. rajtuk múlik, akaratukon, hogy az életben hová érkeznek. H. Barta Lajos Nagy sikerrel zárult az indiai kiállítás Pekingben Milliók tekintették meg a gyönyörű indiai kiállítást Pe­kingben, Kína fővárosában, A kínai sajtó szerint a kiállítás új lapot nyitott Kína és India hagyományos barátságának történetében. India a kiállításon több mint 48 ezer nehézipari terméket, textíliákat, kézműipari készít­ményeket állított ki kápráza­tos gazdagságban, bizonyítva India gazdag kulturális örök­ségét. Rengeteg kiállított tárgy (motorkerékpár, legújabb mo­torok és szerszámgépek, moz­donyok, repülőgépek és autók) beszédesen szemléltette az in­diai ipar sokoldalúságát és ro­hamos fejlődését, különösen az utóbbi esztendőkben, mióta In­dia független. Rengeteg látogatót vonzottak a világon páratlanul tökéletes lakkáruk, elefántcsontfaragá­sok és igéző fényű selyemáruk is. A kiállítást megtekintő kí­nai és indiai vezetők egyaránt kifejezték, hogy népeik számá­ra rendkívüli érték a másik barátsága. „Hindi-Chini Bhai Bhai“ (indiaiak-kínaiak testvé­rek) — hangoztatták, s e mon­dás a kiállítás jelmondatává vált. Képünk a kiállítás pompás bejáratát mutatja be. 17000 televíziós vevőkészülék kerül forgalomba az idén Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán az 1958. évi nép- gazdasági terv tárgyalásán szó esett a magyar televízió fej­lesztéséről, a televíziós vevő- készülékek gyártásáról. Be­jelentették többek között hogy 35 000 televíziós vevő- készülékkel gyártunk többet az idén és fejlesztjük az Orion Rádiógyár televízió-vevő gyár­tását. Milyen intézkedéseket tettek eddig, s milyeneket ter­veznek az 1058. évi erre vonat­kozó terv végrehajtása és a te­levízió fejlesztése érdekében az Orion Rádiógyárban? Er­ről nyilatkoztak az üzem ille­tékes vezetői. Az, idén . az Qripn 42 000 komplett televíziós vevő- készülék gyártását Irá­nyozta elő. Ebből 17 000 belföldi forgalomba ke­rül, a. többit exportálják. Négyféle típusú készülékei gyártanak, köztük az egyiket rádióval kombinált kivitelben. A négy típus közül három gyártása már megindult, a r.egvedik a második félévben kerül szalagra. Az 1958, év­re tervezett televízió-vevő ter­melése kétszerese a múlt évi­nek. s ezért a gyárban átszer­vezéseket hajtottak végre. Olyan termelőterületeket állí­tottak át TV-gyártásra, ahol ma már két emeleten 70 mé­ter hosszúságban szalaasze- rűen készülnek a televíziós vevők. Az új szalagokon a ter­melés egy-két hónapon belül eléri a tervezett mennyiséget A további fejlesztés érde­kében a gyár kutató labo­ratóriumában több új, tel­jesen modern, a külföl­diekkel egyenértékű ve­vőkészülék fejlesztése fo­lyik. Műtét hipnózisban Bármilyen titokzatosnak tűnik is fel sokak szemében a hipnózis, segítségével az orvosok mindig új lehetősé­gekre bukkannak. így például nemrégiben végezték el az első nagy tüdőműtétet hipnózis alatt. A fiatal női beteg, akit tüdőtumorral operáltak, a két és félórás műtét alatt hipnotikus állapotban minden utasítást pontosan betar­tott. „A hipnózis az egyetlen kábítószer, amely semmiféle veszéllyel nem jár a betegre — állapította meg az orvos. — Ha helyesen alkalmazzák, úgy megszűnteti a műtét előtti aggodalmat, a műtét közben jelentkező fájdalmakat és az utána érzett levertséget.’’ Más esetekben olyan betegeknek, akik súlyos égési sebeket szenvedtek, szinte elviselhetetlen fájdalmakat éreztek, aminek következtében egyáltalán nem volt étvá­gyuk és sebeik sem akartak gyógyulni; naponta hipno­tikus állapotban bebeszélték, hogy nem éreznek fájdal­mat, húst, tejet és tojást kívánnak és meg kell hízniok, hogy meggyógyulhassanak. Néhány heti ilyen kezelés után valamennyit gyógyultan elbocsátották. Semmiféle szokásos gyógyszer és gyógykezelés nem használt annak a fiatal lánynak sem, akinek gégeidege rossz elhelyezkedése, illetve az idegre gyakorolt nyomás miatt minden 15—30 másodpercben köhögnie kellett. Nyolc nap után a lány halálosan kifáradt, ekkor kísérle­teztek a hipnózissal. Három ülés alatt beleszuggerálták, hogy le tudja győzni köhögési ingerét, először egy percre, aztán tíz percre, végül egy álló órára. Másnap azt az uta­sítást kapta, hogy csak akkor köhögjön, ha nagyon szük­séges. Harmadnap elbocsátották és azóta megszűntek a rohamai. A magyar televízió további kibontakozásának még igen komoly nehézségei vannak. A gyár jelenlegi területén a ké­szülékgyártás nem fokozható. Elengedhetetlen feltétel tehát, hogy az építkezések, beruhá­zások minél előbb megvaló­suljanak. befejeződjenek. Fo. kozni kell a vertikális alkat­részgyártást is. mert enélkül a gyártás gazdaságossága nem javítható. Az 1958-as év a magyar televíziós vevőkészülék­gyártás fordulatának éve. Ez alatt az idő alatt kell ugyanis megteremteni alap­jait annak, hogy az 1960-ra ter vezett évi 100 000 vevőké­szüléket legyárthassák.'A ter­vek végrehajtásához az elő­készületek megtörténtek. SZILARD BENZIN Szovjet tudósoknak sikerült előállítaniok a szilárd benzint, amely plusz 50-től minusz 60 C fokig bármely hőmérsékle­ten szállítható és raktározható. A szovjet Trud című lap sze­rint a szilárd benzin halmaz­állapota a méhléphez hasonló, A benzinhez szilárdító anyagot adnak, majd 250 grammos koc­kákba préselik, mely 95 szá­zalék tiszta benzint tartalmaz, A felhasználás helyén egyszerű préseléssel választják szét a benzint és a szilárdító anyagot, iiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiii'iiiiniiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin KI HOGYAN LATJA k.«ww- • • • •fri1“*'""*«"-' p -.«■**"T­Érdekházasság TÖBB NYILATKOZAT je­lent meg a francia sajtóban John Berry a Rabszolgák láza dása című filmjének a gyar­matokon történő betiltásával kapcsolatban. „A novellát Mé- rimée 1870-ben írta — vetik fel a kritikusok — és most ve­szedelmes?” Valamennyi nyi­latkozat helyteleníti a film afrikai forgalmazásának betil­tását. ANNA MAGNANI, a világ­hírű olasz filmszínésznő né­hány éve Oscar-díjat kapott a Tetovált rózsa című filmben nyújtott alakításáért. A kiváló filmszínésznö most újra esedé­kes a díjra, a Cukor György rendezésében készült Éles a szél című film főszerepéért. A BUDAPEST FILMSTÚ­DIÓBAN érdekes művészi is­meretterjesztő filmet forgat­nak Derkovits Gyula, a nagy magyar festőművész munkás­ságáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom