Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-01 / 51. szám

1958. MÁRCIUS I. SZOMBAT i’i.Äl MEGYEI Cfjirluy Válasz a „Ne legyen több, se kevesebb” című cikkre A kereskedelmi dolgozóknak sokszor nagy nehézségekkel kell megküzdeniük és munká­juk nem mindig kapja meg a méltányos elismerést. Sokan azt hiszik ugyanis, hogy a ke­reskedelmi dolgozók csak spekulálnak, üzérkednek. El­ismerem, hogy a kereskede­lemben sincs minden rendjén; hogy az ellenforradalom után dolgozóink kis százalékánál alaposan meglazult a társa­dalmi. erkölcs és éppen ezért előfordul a pult alóli árusítás, a kivételezés, a felelőtlenség. Mindezek előrebocsátásával meg kell mondanom, hogy a társadalmi tulajdon ellen vétő kereskedelmi dolgozókkal szemben nem mindenütt lép­nek fel megfelelően. így pél­dául a Monori Járásbíróság már negyedik esetben hozott felmentő ítéletet olyan alkal­mazottunk ügyében, akinek esetében szükségesnek tar­tottuk volna a szigorú bünte­tést, mert hanyagul kezelte a társadalmi tulajdont. Olyan­ról is tudunk, hogy több mint egy éve „lapul” a népvagyont megkárosító személy ügye és még mindig nem hoztak elle­ne megfelelő büntetést. Ez az •„elnézés” olyan gondolatokat ébreszthet becsületes dolgo­zóinkban, hogy nem érdemes felfigyelni a hibákra, nem ér­demes a lazaságokat, a pazar­lást illetékes helyen jelenteni, mert hiszen a bűnösöket még a bíróság sem ítéli el. A ke­vésbé becsületes ember pedig egyenesen azt mondja: no lám, hiszen lehet állami tá­mogatás mellett lopni, csak észre ne vegyék. Ezeklltán hadd tegyek ész­revételt a február 5-én meg­jelent cikk néhány tételére. A cikk írója megemlíti, hogy a mérlegeknél és a mérlege­lésnél nincs minden rendben. Ez igaz. De ennek oka az is, hogy a mérlegek és -általában üzleteink technikai berende­zései elavultak, néhányukat javítani sem lehet, mert ja­vítás után ugyanolyan meg­bízhatatlanok, mint annak- előtte. Vállalatunk fennállása óta új National-kasszát nem kapott. Mérleget kaptunk ugyan, de pontatlanokat: a gyári új mérlegeknél két- három dekás eltérést is ta­pasztaltunk. Az ilyen mérleg önmaga leltárhiányt vagy leltártöbbletet okozhat. Néhány élettől elmaradt rendelet is módot ad a társa­dalmi tulajdon megkárosítá­sára. így például helytelen a Belkereskedelmi Miniszté­rium intézkedése, amely 1952- ben megszüntette a kisebb boltokban a pénztárosi beosz­tást és ezekben mindenki pénzt kezel. A 98-as és 1200-as rendelet szerint egyhavi fize­tése ereiéig lehet csak kárté­rítésre ítélni a társadalmi tu­lajdon megkárosítóit. Jól jár tehát az, aki összesen mond­juk 5000 forintot emel ki és ezért csak egyhavi fizetését kell befizetnie. A v:vő nemcsak a kereske­delmi dolgozók hibájából, ha­nem más, rajtunk kívülálló okok miatt is károsodhat. így például: miért kell nekünk 80- tól 150 grammos papírba cso­magolni a cukorkát, hentes­árut? Azért, mert az ipar terv- teljesítési okokból csak tonna- mennyiségben. de nem a ke­reskedelem által megkívánt minőségben gyártja a papírt. Február nyoleadikán tartottam ellenőrzést egyik nagy bol­tunkban. ahol tíz deka nápo­lyit vásároltam, s a zacskó, amibe belemérték, két deka­gramm súlyú volt. És amikor felelősségre vontam az eladót, bebizonyította, hogy nincs más zacskójuk. Hiba az is, hogy az ipar egyes esetekben olyan árakat állapít mag, amelyek okvetlenül leltártöbbletre ve­zetnek. így például a pedálgo­lyó száza három forint nyolc­van fillér. Ha ebből tíz dara­bot vásárol valaki, 38 fillért kellene fizetnie. Vajon vár-e a vevő 2, 3, 5 fillérekre. Számta­lan ilyen cikkünk van, különö­sen a Kéravill-boltokban. A boltosnak ugyanakkor ragasz­kodnia kell a teljes árhoz, eset­leg felfelé kerekíthet. így bi­zony az 5 600 000 és a 3 500 000 forintos forgalomnál (14. sz. és 73. sz. boltunkban) többletnek kell keletkeznie és a leltár akkor szabálytalan, ha ez a többlet nem jelentkezik. így „szaporodnak és osztódnak az élettelen tárgyak“ a kereske­delemben, különösképpen az iparcikk boltokban. A 73. számú bolt vezetője a szakma kiváló dolgozója, a 14. számú bolt vezetője a belke­reskedelem kiváló dolgozója, ellenük eddig kifogás nem me­rült fel, sőt mindkét üzletise bizalommal jártak a ceglédiek és a környékiek. Éppen ezért súlyosnak tartam a cikknek azt a kijelentését, hogy ezek az emberek több száz vásárlót károsítottak meg. Ez arra ve­zetett, hogy az előbb említett bizalom megingott és erről be­szél a két boltvezető is, ami­kor azt mondja, hogy ilyen légkörben nem tud tovább dol­gozni. A 48. sz. boltunkról is írt a cikk (amely nem háztartási, hanem sport- és játékbolt). E bolt dolgozója 8 éve van ná­lunk, nem volt eddig leltárhiá­nya, többlete se nagyon. A lel­tárhiány azonban jelen eset­ben fennáll, annak ellenére, hogy említett dolgozónk becsű, letben megöregedett ember, Azt is meg kell írnom, hogy nem tőlem származik a cikk­ben említett kijelentés, amely szerint1 á TeVtártöbbiét jóbb. mint a leltárhiány. Hiszen vb- ülés nem is volt január hónap­ban. (A cikkíró valóban téve­dett, amikor azt írta, hogy Szmolényi elvtárs ezt a kije lentést januárban tette, ezzel szemben' a tanácson meg­levő szeptemberi vb-ülés jegyzőkönyve utal erre a kijelentésre és az azt kö­vető vitára. — Szeri?, megjegy­zése.) Mindezekkel nem azt akar tam mondani, hogy a kereske­delemben vagy vállalatunknál nincsenek hibák. A cikk sze­rintem időszerű volt, és to­vábbra is sok segítséget vá­runk a sajtótól, a most megin­duló népi ellenőrzéstől e hibák kijavításához. Meg kell írnom például, hogy a ceglédi 22. számú bol­tunk új vezetője nem tesz meg mindent azért, hogy megszün­tesse a magas leltártöbbletet. Ez nem indokolt még akkor sem, ha tekintetbe vesszük, hogy az előbbi vezetőket azért kellett leváltanunk, mert leg­utóbbi leltáruknál 32 ezer fo­rint hiányuk volt. .Monori 61. számú boltunkban is magas a többlet, talán túlzottan óvato­sak a mérlegelésnél, talán megkárosítják esetleg még a vásárlókat is, attól való félel­mükben, hogy az előző sze­mélyzet állandó hiánnyal zárt és ez esetleg náluk is megis­métlődhetik. Nekünk pedig nem kell leltártöbblet, mert az magában rejti a vásárlók meg­károsítását. Csordás elvtárs­nőnek és Csősz bácsinak — akik eddig kifogástalanul dol­goztak —, arra kell töreked- niök, hogy ezeket a hibákat a monori boltban megszüntessék. Juhászné és Bódi József, a ceg­lédi 22. számú boltunk vezető­je és dolgozója, ugyancsak tö­rekedjék erre. Elvárjuk Sza- lontai bácsitól is, a 48. számú boltunk vezetőjétől, hogy az ő nagy szakmai gyakorlata, be­csületes munkája után ne for­duljon elő hiány, mert bármi­lyen nehézségekkel is küzd, a társadalmi tulajdonért felelni kell, és senkivel nem alkudha­tunk, ha erről van szó. Szmolényi Sándor, a Cegléd és Környéke Népbolt Vállalat .igazgatója ★ A SZERKESZTŐSÉG MEG­JEGYZÉSE: Majdnem minden­ben egyetértünk a Szmolényi elvtárs levélében írottakkal (melyeit kivonatosan közlünk), kivéve talán azt, hogy 2—5 fil­léres visszaadási differenciák­ból tízezer forintos leltártöbb- let származhatik. Ugyanakkor meg kell írnunk, hogy január 5-i cikkünknek nem az volt a célja, hogy a népbolt becsüle­tes dolgozóit sértse, hanem az, hogy a hibákra ráterelje a fi­gyelmet és a közvélemény, va­lamint a kereskedelmi dolgo­zók mozgósításával segítse a bajok kijavítását, Csíráztatják a burgonyát, zöldéi! a paprikapalánta Budapest északi határában, Főt, Dunakeszi, Alsósod kör­nyékén már ládákban csírá­zik a burgonya, melegágyi üveg alatt zöldek a saláta, és a papriíkapalánta. Az itteni gazdák jól kihasználják a homokos talaj adottságait, s még a télen megkezdik a ker­tészkedést, hogy a termés zö­mét több mint egy hónappal a megelőzve; máiuaban-.iúnius- | ban primőrt szállíthassanak a | fővárosba. Foton, Dunakeszin és Veres- | egyházon na.gv hagyománya | van a burgonya korai esi- | ráztatásának. A három köz- | ség termelőiszövetkezetei és | egyéni gazdái 3500 mázsa § vetőburgonyát raktak most a § vermekből kis ládákba, ahol | a burgonya — jó melegen | tartva — néhány hét alatt ki- | csírázik. Ebből a vetőgumó- | ból május végén, június ele- f jén már száz vagon újburgo- | nva kerül a fővárosi piacokra-. 1 A környék legjobb primőr- f zöldségtermelő gazdasága a | fóti Béke Termelőszövetkezet | ezer melegágyi ablaka a’atl 1 többek között tízezer paprika- | palántát nevel, s nemsokára 1 ültetik a paradicsomot is. A § Nemcsak a státuszon múlik! Csak a státuszon múlik? címmel vita folyt lapunk hasáb­jain arról, kell-e a megyei tanács ipari osztályára sütőipari előadó, vagy sem. A vita túlment az eredeti kereteken és me­gyénk sütőiparának helyzetére is kiterjedt. A legutóbbi ilyen tárgyú írásban kértük az ipari osztályt, hogy mint a legilleté­kesebb az ügyben, foglalja össze a vitát. Horváth Ferenc osz­tályvezetőhelyettes elvtárs eleget tett kérésünknek és az aláb­biakban válaszolt. Érdeklődéssel olvastuk a Pest megyei Hírlapban a Csak a státuszon múlik? című vitát. Meggyőződtünk arról, hogy sokan figyelemmel kísérték a vita fejlődését, eredményeit és hatását. A vita kiindulópontja; va­jon a megye tíz sütőipari vál­lalatának 250 üzemegységé­hez szükséges-e osztályunkra egy sütőipari előadó. Strélin- ger elvtárs, a Gödöllői Sütő­ipari Vállalat igazgatója első hozzászólásában eltér a célki­tűzéstől, de talán éppen ez adta Falus elvtárs kezébe a tollat, hogy a téves szemléle­tet eloszlassa. Falus elvtárs írása igen tar­talmas volt. Hibájául csupán azt lehetne megemlíteni, hogy nem ad gyakorlati tanácsot a sütőipari előadó beállításához. Valamennyien egyetértünk abban, hogy csupán a sütőipa­ri előadó megbízásával nem lehet megszüntetni a sütőipar­ban jelenleg meglevő hiányos­ságokat. Az sem vitatható azonban, hogy a sütőipari előadónak nagy szerep jut a sütőipar fejlesztésében. Ezért elgondolkoztató, hogy a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága még mindig nem talált, végleges megoldást ebben az ügyben. Mégis, mi történt a c;kk nvomán? Az osztály vezetés ideiglenesen a malomipari elő­adót bízta meg a sütőipar se­gítésével és ellenőrzésével. Ez azonban nem lehet végleges megoldás, mert az ő feladata is igen sokrétű. Ezért mind­addig nem nyugodhatunk meg, amíg végleges megoldást nem találunk. A vita helyes szervezési vál­tozásokat iá eredményezett. Alihoz, högv a malomipari előadó a sütőiparral is fog­lalkozhassál?, a malomipari teendők egyes részeit az al­sóbb tanácsi szervek kezébe kellett adni. A decentralizálás lassú folyamatát tehát ezáltal is elősegítette a cikk. Mivel kénytelenek voltunk osztályon belüli szervezéssel megoldani a sütőipari előadó ideiglenes beállítását, jobban kell támaszkodnunk az alsóbb- fokú tanácsok ipari előadóira. Ezért a részükre tartandó to­vábbképzésben nagyobb gon­dot fordítunk a sütőiparral kapcsolatos teendők ismerte­tésére. Az a célunk, hogy a helyi szervek is fokozottabban segítsék és ellenőrizzék a sü­tőipar munkáját. A vita eredményének tulaj­donítható az is, hogy elhatá­roltuk az osztály dolgozóinak feladatait. Igen sok érdekes és értékes tapasztalattal gazda­godtunk. Csak egyet említek. Kiderült, hogy az osztály mű­szaki apparátusának szám­szaki és könyvelési vonalon van mit pótolnia. Ezért osztá­lyon belül ilyen irányú tan­folyamot szervezünk. Az eredményekért köszöne­tét mondunk a vita részvevői­nek. Reméljük, hogy hamaro­san megnyugtatóan rendezik a sütőipar irányításának ügyét és a sütőipar munkája is megjavul. Dr. Bacsó Nándor: Bevezetés az agrometeorológiába Az agrometeorológia tárgykörébe azok a légköri jelenségek tartoz­nak amelyek közvetlen kapcsolat­ban vannak a Vnezőgazdasági ter­meléssel és jelentős befolyást gya­korolnak a termelés egész folya­matára és végeredményére. Az ismertetett mű az Agrártudo­mányi Egyetem és a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tankönyve, emel­lett érdekes, tanulságos és hasz­nos olvasmány minden mezőgaz­dasági szakember számára, aki ha­zánk sajátos éghajlatának a mező- gazdasági termelésre való hatása lránt érdeklődik. A könyv léskörtanl. Időjárástanl és éghajlattani Ismeretek tárgya­lásával kezdődik. Ezután Magyar- ország éghajlati tényezőit mutatja be hazánk éghajlati körzeteinek feltüntetésével. Ezután az agro- tneteorológia általános alapjaival és eljárásaival foglalkozik, majd ismerteti legfontosabb növényeink agrometeorológiáját. Számos tér­kép és grafikon teszi a művet szemléletessé. KÉSZÜL A KÁRTYA Megnéztük, hogyan készül az egyik legkedveltebb társas­játék, a kártya a Játékkártya­gyár és Nyomdában. Ed­dig bizony hiánycikk volt a kártya, különösen falun nehe­zen lehetett szerezni. Ebben az évben a hazai és külföldi igények kielégítésére egymil­lió-kétszázezer csomagot gyár­tanak. . Utazás a tegnapba Perion-pamut keverékfonal előállításával ( kísérleteznek a Váci Finomfonógyárban ( Perionból és pamutból keverékfonal előállításával kísér- | leteznek a Váci Finom pamutfo né gyár ban. Az új fonal éppen § olyan tartás lesz majd, mint általában a szintetikus anyagok, | a pamut viszont fokozza a perion alacsony nedvszívóképessé- 1 gét. Ha a kísérletek beválnak, a keverékfonalat férfiharisnyák 1 készítéséhez gyártják, 1 Sokan vannak, akiknek meggyő­ződésük, hogy az „utazás az időbe" merő fantázia, s hogy a Mából ép­pen úgy lehetet­len „eljutni” a Tegnapba, mint a Holnapba. Valóban így van ez? Földünk ugyan­azon szélességi körén fekvő két különböző ponton az idő nem azo­nos, mivel e pon­tok a Naphoz vi­szonyítva más és más helyzetet fog­lalnak el. Amikor az A-pontban be­köszönt az éjfél, az ugyanezen szé­lességi körön, de 15 fokkal nyuga­tabbra fekvő B- pontban még csak 23 óra van. A 13- pontnak a Föld tengelye körül, a Földdel együtt, meghatározott se­bességgel egy órás időtartamú fordulatot kell megtennie, hogy körülbelül ugyan­azt a helyzetet foglalja el, ame­lyet az A-pont foglalt éL Most képzeljük el, hogy az új esztendő az A- pontban levő re­pülőtéren ér ben­nünket. 1958. ja­nuár 1-én 0 óra 5 perckor repülőgé­pünk elindult, nyugati irányba a B-pont felé olvan sebességgel, hogy 24 órakor ér oda. Ez annyit jelent, hogy 1958. január 1-ről visszamen­tünk 1957. decem­ber 31-re, azaz a Mából a Tegnap•* bal De vajon iehet- séges-e ilyen se­bességgel repülni, Koméli József litográfus ellenőrzi a kártyalapok rajzainak negatívját. Minden kis vonal számít, hogy olyan legyen a kártya rajza, mint egy szép metszet három közeli zöldségtermelő termelőszövetkezet — a fóti Béke, az alsógodi Egyesült Törekvő és a sződi Arany­kalász — százötvenezer fej salátát, ötvenezer darab pap­rikát, harmincezer csomó ret­ket és ötven vagon paradicso­mot szállít majd primőráru­ként a fővárosba. rim'itmtiititiiuiiiutiiiiiiuiiimtmiiiiHiimMiiiiiiiiiiiiiiMüiiiinniiuiimitimiiiiitiHiiiiHittttiiiiiiimfmtiHiiiinHnMiiimiiiimsrui»' Egyik ív a másik után szalad keresztül a nyomdagépeken. Mire a kártya elkészül — attól függően, hány szín van rajta — nyolcszor, tízszer járja végig ezt az utat s milyen nagynak 1 /cell lennie annak I a sebességnek? i Egyszerű szá-1 mítással bebizo-1 nyitható, hogy ha f az A- és B-pont f az egyenlítőn fék- 1 szik, úgy óránként § 1600 kilométeres | sebességgel kell | repülnünk. Köztu. I domású, hogy a 1 modern repülőgé- I pék már jóval túl- 1 lépték ezt a ha- f tárt. Még egyszerűbb | a dolog, ha a két 1 pont mondjuk I Moszkva szélessé- 1 gi körén fekszik. f Ebben az esetben | elegendő az órán- \ kénti 1000 kilomé- | teres sebesség. § Így tehát ha a | Mából a Holnap- | ba még nem is | utazhatunk, a f Tegnapot azonban | könnyen elérhet-1 iüK 1 Még mindig nincs kártyaformája a sok színes lapnak, de ez már az első lépés hozzá. Először az íveket vágják le az előirt méretre, aztán egy másik gép széjjelvágja az egyes lanokat Már csak a sarkok legömbölyítése van hátra, amikor Újvári Erzsébet osztályozza a különféle kártyákat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom