Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-05 / 54. szám

ttsr UEGÍEI ü/íirlap 1958. MÁRCIUS 5. SZERDA Huss nemzetközi kiállításon veszünk részt az idén Ä magyar ipar világszerte jó hírnévre tett szert. A világ legkülönbözőbb országaiban rendezett kiállításokon mutat­ták 'be eredményeinket. Az el­ismerések mellett komoly anyagi sikerrel is végződtek ezek a kiállítások — gyá­raink. üzemeink számos meg­rendelést kaptak, amelyek je­lentősen növelték népgazda­ságunk deviza-bevételét, Mun­katársunk most felkereste Kristóf László elvtársat, a Magyar Kereskedelmi Kamara kiállítási főosztályának veze. tóját, hogy tőle kérjen tájé­koztatást ez évi terveikről; mely országokban, milyen cikkekkel képviselteti magát a magyar ipar. Milyen sikerrel zárult a tavalyi esztendő ? r Az elmúlt esztendő komoly próbatételt jelentett számunk­ra. Az Októberi ellenforradal­mat követő hónapokban Nyu­gaton ugyanis elterjedt az a hír, hogy a Magyar Népköz- társaság fizetőképtelen és a magyar ipar is válságba ke­rült. Ezen a helyzeten kellett úrrá lennünk, s bebizonyíta­nunk, hogy az úgynevezett „szabad” rádiók „tárgyila­gos“ állítása rágalom. Az 1957. es esztendő után nyugodt szív­vel elmondhatjuk, hogy ipa­runk, csakúgy mint népgaz­daságunk egésze, sikeresen ki­állta a próbát. 1957-ben a Ma­gyar Népköztársaság huszon­két nemzetközi kiállításon, egyes vállalatok pedig ezen kívül negyven kiállításon vet­tek részt. Az elmúlt évben ösz- szesen 13 millió dollár bevétel származott a külföldi kiállítá­sok üzletkötéseiből. Melyek az 1958-as esztendő tervei? Az idei esztendő, hasonló­képpen a tavalyihoz, igen ese­mény dúsnak ígérkezik. Az ed­digi- megállapodás szerint a Magyar Népköztársaság húsz nemzetközi kiállításon vesz részt, ugyanakkor ipari vál­lalataink hetven külföldi vá­rosban mutatják be gyártmá­nyaikat. Az első és legfonto­sabb az április 17-én megnyí­ló brüsszeli világkiállítás. Er­ről túl sokat nem akarok mon­dani — bizonyára mindenki ismeri már a fél esztendeje tartó előkészületek eredmé­nyeit. így csupán néhány ér­dekességgel szeretném kiegé­szíteni. Mintegy hetven fajta gépet, műszert és üzemi be­rendezést állítunk ki többek között. Különösen nagy si­kerre számíthat az Ikladi Ipa­ri Műszergyár EROZIMAT eléktro-eróziós szikraforgácso­ló gépe, továbbá a Heller-féle légikondenzációs berendezés, amely lehetővé teszi, hogy vízszegény vidékeken is épít­senek hőerőművet. Ez utóbbi szabadalmát már Anglia is megvásárolta. A magyar pa­vilon külön érdekessége lesz, hogy működés közben mutat­ják be a magyar nukleáris műszereket. Az egyik ilyen műszer a nawnyomású Van de Graaff-kászüléik kicsinyí­tett mása. A készülék az atommag belső szerkezetének megismerését szolgálja. A má­sik bemutatásra kerülő nuk­leáris műszer: a kőzetek urán- tartalmának radiológiai mód­szerrel való meghatározásá­ra szolgáló készülék, amely a szokásos módszereknél ponto­sabban és gyorsabban állapít­ja meg a kőzetek urántartal­mát. Tudomásunk szerint ilyen készülék sehol másutt nincs, mi mutatjuk be elő­ször a világkiállításon. A magyar pavilonban 202 négyzetméteres különálló rész­ben állítjuk ki a világhírű ma­gyar élelmezési cikkeket és mezőgazdasági termékeket. A pavilonban csak kiállítás lesz, vásárolni a magyar vendéglő mellett felállított „gombában” lehet majd. S a többi kiállítás ? Sorrendben a legjelentősebb a március 2-án megnyílt ta­vaszi lipcsei vásár. A 2000 négyzetméteres magyar pavi­lonban elsősorban gépeket, műszereket és fogyasztási cik­keket állítottunk ki: így pél­dául itt mutattuk be először a háromrészes, összerakható alumíniumházat. A kiállítás másik érdekesség* az új tí­pusú 620-as Ikarus autóbusz, amely farmotoros elődjének továbbfel.jesztése. Máris nagy érdeklődést keltett a Polyson ózonító berendezés, amelyet élelmiszerek tartósításához, borok nemesítéséhez, a gyó­gyászatban pedig gégemegbe- tegedéseknél és légcsőhurut­nál alkalmazhatnak majd a vásárlók nagy sikerrel. A lip­csei vásár másiik érdekessége, hogy a gépek és műszerek je­lentős részét működés közben mutatjuk be. Külön színfolt a telefon is, amely több nyel­ven felvilágosítást és szakmaii leírást ad a kiállított cikkek­ről. Sorrendiben a harmadik kiállítás, amelyen részt ve­szünk: Frankfurt, március 2 és 6 között. Itt két pavilonunk van. Az egyikben textil-, bér­es- más könny.űipari termékek, kaptak helyet, a másikban a magyar élelmiszeripar. Az el-; múlt esztendőben több száz­ezer márka eladást eszközöl­tünk Frankfurtban, s máris jelentős előzetes tárgyalások folynak nyugati üzletembe­rekkel a frankfurti kiállításon most bemutatott magyar áruk­ra. Az április 12—21 között meg­rendezésre kerülő lyoni vá­sáron első ízben veszünk részt, elsősorban textilipari vizsgá- lómérő berendezésekkel és vegyicikkekkel, mivel Lyon köztudomásúan Franciaország legnagyobb textilipari köz­pontja. Természetesen a lyoni kiállításról nem hiányoznak majd a közkedvelt magyar kisipari és népművészeti cik­kek sem. A tavalyi milánói vásáron több millió líra értékű mező- gazdasági terméket adtunk el. Ez indokolja, hogy ott legyünk az idei milánói kiállításon is, április 12 és 27 között. A casa- blanikai kiállításra — április 25—május 21 — a tavaly no­vember 1-én megkötött ma­gyar-marokkói államközi szerződés értelmében me­gyünk. Marokkóban máris nagy az érdeklődés a magyar nehézipari cikkek, valamint a rádiók iránt. Ezért a casa- blankai vásáron külön rá­diókiállítással is jelentkezünk. A poznani kiállításra — jú­nius 8—22 —elsősorban szer­szám- és vegyes gépeket, Pan­nónia motorkerékpárokat, ke­rékpárokat és varrógépeket vi­szünk, de bemutatjuk az új típusú Medikor röntgen-készü­léket is. A zágrábi kiállításon első ízben veszünk részt eb­ben az évben, ahol a fcöny- nyűipári cikkek mellett be­mutatjuk a legújabb gyártmá­nyú magyar vitorlázó repülő­gépet is. A kairói pamutkiál­lítás egyik érdekessége pedig az lesz, hogy bemutatjuk az egyiptomi gyapotból készült magyar méterárut, ugyanak­kor a magyar konfekcióipar az egyiptomi gyapotból készült legújabb divatú ruháiból ru­habemutatót rendez majd. A belgrádi technikai vásá­ron — augusztus 23—szeptem­ber 2 — az idén veszünk részt másodszor. A londoni élelmi- szeripari kiállításra — augusz­tus 28—szeptember 11 — pádig az kötelez, hogy két évvel ez­előtt — kétévenként rendezik — komoly sikert értünk el. Ezután sorrendiben a damasz­kuszi kiállítás — szeptember 1—30 — következik, azután Brno, maid ismét Zágráb, Bács. újra' Frankfurt és Lipcse. Plovdiv, München és végül Tunisz október 18-tól novem­ber 2-ig. Hol állítanak ki a magyar ipari vállalatok ? Mint már említettem, het­ven 'külföldi városiban. , Ezek közül az egyik legjelentősebb lesz a londoni ideális otthon kiállítás. Itt mutatjuk be majd első ízben a herendi porcelán eszpresszógépet, amely minden bizonnyal nagy érdeklődést kelt nyugati üz­letemberek körében. Moszk­vában gyógyszeripari kiállí­táson veszünk részt. Mün­cheniben könnyűipari bemuta- tónr-T7s~mri^~á““mag^arf ipar Varsóban csakúgy, mimt Stockholmban és Isztanbul­ban. Mindent egybevéve: ko­moly feladat áll előttünk az 1958-as esztendőben, de re­méljük, komoly devizabevételt hozunk népgazdaságunknak. Prukner Pál A közalkalmazott nők i országos konferenciája j A nemzetközi nőnapra ké-1 szülődő közalkalmazott nők | kedden országos konferenciát I tartottak az Országos Tervhi-1 vatal székházában. A mintegy | 30 000 közhivatali nődolgozót I képviselő küldöttek tanácsfco-f zását Nagy Józsefné, az Orszá-1 gos Nőtanács tagja, könnyű-1 ipari miniszter nyitotta meg.! Az asszonyokat és leányokat | üdvözölve emlékeztetett arra 1 az áldozatkész munkára, ame-1 lyét szocialista hazánk építésé-1 ben a magyar dolgozó nők az| elmúlt 13 év alatt végeztek. | Beszélt azokról a feladatokról | is, amelyek az üzemi és hiva-l tali munka mellett a jövő nem- 1 zedék nevelésében, a békéi nagy ügyének szolgálatában | asszonyainkra és leányainkra | várnak. | Bárdos Mária, a párt- és a | szakszervezeti mozgalom régi | (harcosa ismertette ezután a | magyar nőmozigalom harcos | múltját, s a nemzetközi nőnapi jelentőségéről beszélt. A tanátskozás részvevői meg- | hallgatták Laczkovits Emőné-f nek, a Közalkalmazottak Szak-1 szervezete országos nőbizottaá-1 ga elnökének előadását a köz-1 hivatali nödolgozók helyzeté- s ről és a nőmozgalom további | feladatairól, amelyet vita kö-1 vetett, A tanácskozás után a kül- | dötteknek bemutatták a hely- 1 színen rendezett kiállítást, | amelyet a közhivatali nőbizott- | Ságok szakköreinek munkája- | ból készítettek. i Cjjzibti, Színház, ^Jrődal&nr C I M BO RÁK Jobb későn, mint sóba í H A columbusi (Egyesült Álla- | m-ok) állami elmegyógyintézet | vezetői hosszú szünet után el- | határozták, hogy leltározzák az | intézet vagyonát és újra össze-1 írják a betegeket. Legnagyobb | csodálkozásra többek között \ megállapították, hagy az inté- \ zet legrégibb lakóját, a 70 esz- | tfendős Harry Gadget, az orvo-f ,SÍ.MsattSáa márJO.. esztendővel I ezelőtt egészségesnek nyilváni-1 tóttá, s már akkor el kellett \ volna hagynia az őrültek hé- | zát. Ám Gadge családját, sőt | magát a beteget is elfelejtet- | ték értesíteni erről az örvende- | tes újságról. A szerencsétlen | embert csupán most, 20 észtén- | dő múltán engedték ki az őrül- | tek házából. Csecsemőlélegeztető ágyat is gyártanak az idén A Magyar Tudományos Akadémia Kutató Eszközöket Kivitelező Vállalata tavaly készítette el a gyermekparalí- zist gyógyító hintarespiráto- rokat — lélegeztető ágyakat —, amelyek külföldön is nagy érdeklődést keltettek. Igen egyszerűek és sikeresen lehet velük a légzési zavarokat gyó­gyítani. Az idén csecsemők részére P is gyártanak lélegeztető ágya-1 kát. A szülészeteknek és a I kórházak gyermekosztályai- t nak igen nagy szükségük van j ezekre a hintarespirátokra. A j készülék gyártásával kapcso- | latos kísérletek rövidesen be- I fejeződnek és a mintapél-1 dányt is elkészítik. Programvezérlésű másolóeszterga, automatikusan mérő köszörűgép Összesen tíz újfajta szerszámgép konstrukciója készül el az idén a Szerszámgépfejlesztő Intézetben Ez így van — Amikftr meg horgászni megyek, csupa nyulat látok! Tízféle, különböző típusú és nagyságrendű szerszámgép konstrukciója készül el az idén a Szerszámgépfejlesztő Intézet- = ben. Tervezésüknél a konst- | ruktőrök elsősorban a magas § munka- és alacsony anyaigigé- I nyességet tartják szem előtt és | természetesen azt, hogy az új § gépek munkájának minősége, | termelékenysége felvehesse ! majd a versenyt a legkorsze- I rűbb külföldi típusokéval is. ! Dolgoznak több olyan gép I konstrukcióján, amilyeneket a | magyar ipar még egyáltalán § nem használ, tehát amilyenek I még import útján sem kerül- | tek az országba. Ezek egyike a | finomkovácsológép. Ennek a ! teljesítménye mintegy húszszor ! lesz nagyobb a most alkalma- | zott kovácsológépekénél és — ! ami még nagyobb jelentőségű I — sokkal gazdaságosabb is | azoknál. A finomkovácsológép | ugyanis néhány tizedmillimé- ! ternyi pontossággal dolgozik 1 majd, így a kovácsolt munka- 1 darabokról alig kell leforgá- I csolni valamit. Az aktív mérő- ! berendezéses köszörűgép auto- s matikusan méri a munkadara­bot és amikor az eléri a kívánt í méretet, a gép önműködően! leáll. Az idén elkészül a pro©-; ramvezérlésű másodeszterga- i pad konstrukciója is, amely! működés közben automatiku-1 san vált át a legkedvezőbb! fordulatszámra és előtolásra. Az új gépek egy részének i mintapéldánya is elkészül az; idén a Szerszámfejlesztő Inté-; zet üzemében. A minta kipró-; bálása után a sorozatgyártást; a szerszámgépgyárakban kez-i dik majd meg. Kutizon a nátha ellen Kutizonnak hívják a nátha j elleni rendkívül hatásos új ] szovjet gyógyszert, amelyet a j moszkvai gyó^vszeripari ku- j tatóintézetben állítottak elő. A j gyógyszert egyébként a brüsz-i szeli világkiállításon is bemu-; tátják. A kutizon másfél-két! nap alatt megszünteti a lázat ; é« a beteg teljesen meggyó-; ^yul. Számos kísérlet bizonyít- ; ja. hogy az űj gyógyszer más. vírusos megbetegedés gyógyí­tására is kiválóan alkalmas, nr, Homoki Nagy István kJ eddigi filmjei, mint pél­dául a Vadvízország, Gyöngy­virágtól lombhullásig, nagy si­kert értek el. E filmek foly­tatásaként dr. Homoki új út­ra lépett. Megtartva eddigi filmjei lényegét, azaz a pom­pás magyar tájak bemutatá­sát, a ritka állatok életének feltárását, olyan játékfilmet komponált, amelynek állat­szereplői vannak. A darabban három állatsze­replő „lép színre” ... Fidkó, a hűséges, aranyszínű magyar hím-vizsla, Pletyka, a kis Ikotnyeles fekete nősténytacs­kó és végül Nimród, a villogó szemű vadászhéja. A két ku­tya „viszi a főszerepet’’, Nim­ród inkább a háttérből asszisz­tál és segíti hőseink kalandos útját. Mindössze pár perce ülünk a nézőtéren és máris izgalommal figyeljük hűséges barátaink hihető, de nem min­dennapos kalandjait. Számos más állat is „meg je* lenik a színen”, hogy bepillan­tást nyújtson egyes ritka ma­dárfajták és halak különleges, rejtett életébe. A hátteret pe­dig a pompás magyar táj, a felkelő és nyugvó nap utánoz­hatatlan színpompája, a ná­das rejtelmes suhogása, a láp félelmetesen villogó fényei, a víz fodrozásának sok színű visszaverődése szolgáltatják. E film világviszonylatban is egyedülálló kísérlet. Igaz, hogy eddig is számos darabbal találkoztunk, melyben álla­tok szerepeltek — gondolunk például a híres Rin-Tin-Tin kutyára — de e filmek mind­egyike megegyezett abban, hogy az állatszereplők csak statiszták voltak, a lényeget a szereplő színészek nyújtot­ták. Az új Homoki-filmben az állatok a főszereplők, alig néhány filmlcockán jelenik meg az ember, aki itt csak je­lentéktelen statiszta. A forgatókönyv elképzelhető és érdekes mesét tartalmaz. Vadászkiállítás nyílik a fő­városban és egy vadászgazda erdei házacskájában útnak in­dítanak e kiállításra két ku­tyát és egy vadászhéját. Az állatokat postarepülőgép szál­lítja, Ám ez a repülőgép so­ha sem érkezik meg rendel­tetési helyére, mert útközben kigyullad és értékesebb cso­magjait az utolsó percben ej­tőernyővel földre dobják... így érkeznek meg állathőseink a tett színhelyére, azaz a Keszthely—Zalavár—Vörs kö­zött elterülő védett nádrenge­tegbe. 71/T tközben számos kaland L'-* pereg a vásznon, több mint 40-féle állatfajtával is­merkedünk meg. Nemes kó­csagok, kanalas gémek, lubic­koló kontyos récék kerülnek a felvevőgép lencséje elé. Nem kex>ésbé figyelemre méltóak a selyemgémekről. törpe kó- csagőkról, függő cinkékről, fe­kete íbiszekről és nyári hi­dakról készített képiek sem. Barátainknak másfajta álla­tokkal is akadnak kalandjaik, így falánk harcsák és lomha téknősbékáík, pézsmapockok, sőt hüllőfajták, mint például hidegen tekerődző vízisiklók is „közreműködnek”. A 2200 méter hosszúságú film felvételei igen gondos munkát igényeltek, nem ke­vesebb, mint 45 000 méter színes filmszalagot emésztettek fel. Az alkotók négy évig dolgoztak a filmen. Kerek egy esztendeig készülték az úgy­nevezett hitelesítő felvételek. Egyetlen felvétel sem színpa­di, a kulisszákat .mindig a valóságos élet, az utánozhatat­lan szépségű természet szol­gáltatta. Az operatőri munkát szá­mos esetben igen nehéz körül­mények között lehetett csak elvégezni. Így például a ma­dárfelvételek miatt 24 mé­ter magas tornyot kellett épí­teni. Földalatti kiképzett he­lyiségből fényképezték az égő nádasból menekülő bivalyo­kat. Az operatőr felett, pár arasznyi' magasságban dübör­gő, 7—8 mázsa súlyú testeik felvétele igen jól sikerült. Az úgynevezett tűzfelvételeket, az égő nádas képeit három éven át fokozatosan forgatták, Dr. Homoki Nagy István, mint író, rendező és operatőr egyaránt kiválót alkotott leg­újabb filmjével, mely hazán­kon kívül a világ igen sok tá­jára fog eljutni. Darabja ér­dekes. fordulatos, telítve ka­landos, de emellett elképzel­hető elemekkel, mérsékletes humor és állandó feszültség kötik le a néző figyelmét. A rendezés és fényképezés terén a szerzőt már eddig is a ter­mészetfilmek mesterének is­mertük. felvételei és azok szín- kompozíciói iskolát teremtenek ennek a műfajnak. Négy évi fáradságos munkájában tevé­kenyen részt vett felesége, Homokiné Zsoldos Zsuzsa, aki mint gyártásvezető és segéd­rendező működött. A film vá­gását, illetve összeállítását Farkas Zoltán végezte. Külön ki kell emelnünk Vincze Ot­tó zeneszerző hangulatos és stílszerű zenéjét, mely sok­ban hozzájárul a film sikeré­hez. A kutyák idomítóia Szi- gethy Kálmán volt. akit mél­tán neveztek a .,kutyák pro­fesszorának”, mert igen vagy türelemmel és hozzáértéssel foglalkozott az állatokkal. A z állatszereplők egyéb, ként a filmen „beszél­nek’’, illetve kalandjaik köz­ben támadt érzéseiket közük. A Fickó kutya érzelmeit Kál- lay Ferenc hangja, Pletyka kutyus viszontagságait viszont Kiss Manyi hangja tolmá­csolja. Mindkét színész kitű­nően látja el szerepét és a né­zőben a valóság illúzióját kel­tik. Amikor a Cimboráktól búcsúzunk, azzal az érzéssel távozunk a moziból, hogy ál- lathősemket újabb, kitűnő HomOki-filmen kívánjuk vi­szontlátni. Fenyves Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom