Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-05 / 54. szám

1958. MÁRCIUS 5. SZERDA

"“hírlap

3

A szerződéskötés könnyebbé teszi a gépi munkát

Szinte hónapról hónapra sokasodik a földművesszövétkeze- tok tennivalója a termelésben közvetlenül is. S eddig akár a szakcsoportok támogatását, akár a szerződéskötés eredményeit nézzük, megállapíthatjuk, hogy a földművesszövetkezeti dolgozók fel tudnak nőni a feladatokhoz.

Most azonban a gépi szerződéskötéseikkel járó munka

igen nagy erőpróba

elé állította őket és az első napokban egy kis riadalmat okozott saiinite egész Pest megyében, de kiváltképp a nagyká- tai járásban. Nemcsak Vajké István mezőgazdasági előadó és Gergely József járási elnök- helyettes csóválgatta aggodalmaskodva a fejét, hanem majd minden földművesszövetkezeti ügyvezető, agronómus, akikkel beszélgettünk erről a munkáról:

Kivétel talán csak Kovács Lajos kákái ügyvezető és Baj- nóczi István, a tápiógyörgyei agronómus. Dicséretükre legyen mondva, ők nem azt néz. ték, hogyan nem lehet megoldani a feladatokat, nem az akadályokat kutatták elsősorban, hanem már február 10. és 15. között hozzáláttak a munka megszervezéséhez. Dobolás útján a szövetkezeti vezetők és tagok egyenkénti értesítése útján tudatták a község lakóival, nem kell már 20—25 kilométert gyalogolniok, hogy géphez jussanak, nem kell tovább mérgelődniük a feketén szántó & gyakran minőségileg Is rossz munkát végző traktorosokkal. Ha a földművesszövetkezet útján szerződést kötnek, felelős emberek állnak jót azért, hogy minden munkához időben ott lesz a gép és azért is, hogy jó munkát végez majd. Hiszen a földműves-: szövetkezetnek joga van akár leváltatmd is a rosszul dolgoz*» trail torost.

Ahogy így

munkához láttak

Ságokkal stb. is. Igaz ugyan, hogy egyes állami gazdaságok saját gépparkkal rendelkeznek, de bizonyos kampány- munkák idején igen jelentős gépállomási segítségre szorulnak. Jelen pillanatban például a Nagykőrösi Állami Gazdaságban 10 gépállomási traktor szánt. Különben is Sándor Ferenc elvtárs, a gépállomások megyei igazgatója közölte, hogy a megye gépállomásainak idei terve csupán 5000 normálholddal nagyobb a tavalyinál, s ezt az 5000 holdat mind a Ceglédi Gépállomás kapta új Sztalinyec-traktorá- ra, a nagykátai járást tehát nem érinti a tervemelés.

Csupán

jó szervezés

kérdése tehát, hogy minden szabad gép számára munkát találjanak. S ez már, mint mondani szokás, zsebbe vágóan fontos dolog. Meg kell jegyezni ugyanis, hogy a legnagyobb ijedtséget a szerződéskötés munkájának díjazása okozta.

— Tavaly még 5 forint jutalékot kapott a földművesszövetkezeti dolgozó minden hold leszerződtetése után, most pedig 1,50-re szállítottuk ezt le. Vajon nem szegi-e kedvét dolgozóinknak ez a csökkentett kereseti lehetőség? — kérdezte beszélgetésünk alkalmával Vajkó elvtárs.

Nos, amikor tüzetesebben megnéztük az ide vonatkozó rendelkezést, kiderült, hogy csökkentésről éppenséggel szó sincs, mert idén 5,50-et is kereshet holdanként a szerződtető, ha ügyes. A rendelkezés ugyanis azt mondja, hogy 1,50-et kap abban az esetben, ha nem ő szervezi a

munkát, nem ő irányítja a traktort, csupán kisüzemi módon szerződést köt. Ám a nagyüzemi szerződéskötés sem boszorkányság; 2 kilométeres körzetben, ha 12 holdat sikerül lekötnie, már 3,50 holdanként a díja, és ha a szervezést is elvállalja, további 2 forintot kap minden hold után.

Eredményről még keveset, pillanatnyi aggályról, nehézségről valamivel több hírt hallottunk a nagykátai járásban. De ami a legfontosabb, nem egészen 1 hét leforgása alatt a járás földművesszövetkezeti dolgozói megismerkedtek, megbarátkoztak az új feladattal, ma már Vajkó elvtárs derűlátása egyáltalán nem túlzott, amikor így beszél:

„Nagy munka lesz, de az apparátusban jó a hangulat, így meg fogunk birkózni vele."

Megmaradnak a februári kisnyulak

A vadnyulak első fialása, a mostoha időjárás' miatt csaknem minden esztendőben elpusztul. Az idei szokatlanul enyhe február elősegítette a nyúlállomány fejlődését. Baranyából, a Hanságból, Heves megyéből és vadnyúlban gazdag más területekről jelentették a vadőrök, hogy jól fejlett kisnyulakat láttak, amelyek túljutottak a tél nehezén, eléggé megerősödtek, s így valószínű, hogy megmaradnak.

Félreértések elkerülése végett!

J

anuár hónapban kellett beadni a jövedelemadó bevallásokat a kisiparosoknak is.

Ennek a kötelezettségének a kisiparosok nagy része eleget is tett. A pénzügyi osztályok most dolgozzák fel a bevallásokat és ezek alapján állapítják meg az adót. Annak a kisiparosnak, aki tényleges jövedelmének megfelelően tette meg adóbevallását, nem kell félnie attól, hogy meglepetés éri, azoknak viszont, akik a bevallási adató, kát nem tudták hiteltérdemlő- en igazolni és el nem hihető bevallást adtak, a pénzügyi hatóságok rendelkezésére álló

Háromszázhatvan cukrászda a falvakban

Sajtótájékoztató a Vendéglátóipari Országr, Szövetkezeti Központban

Lovas Sándor, a Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ igazgatója kedden az újságírók előtt beszámolt a földművesszövetkezeti vendégAz első üvegpap'irgyár Kínában

KÖZELEBB A NAGYVILÁGHOZ

mindjárt az elején, az eltelt néhány nap alatt is már értek i el kezsdeti eredményeket. De; mik hát a való vagy látszóla- i gos aggályok, a munka pilla-; natnyi akadályozói?

Az emberhiány az egyik. Ai nagykátai járásban eddig két; agronómust foglalkoztatnak a; földművesszövetkezetek és be-; láthatja mindenki — mondják *—, hogy ilyen könnyű munka nem hárulhat magasképzettsé-; gű szakemberekre. Ami igaz: is. Csak éppen a probléma nem; olyan vészesen komoly ma ; már, mint aminőnek még né- ] hány hete látszott. A felsőbb: szervek ugyanis intézkedtek, j hogy már a közel jövőben a; mezőgazdasági üzemágakat új: emberekkel erősítsék, ezek fő-; leg a gépi munkát szervezik,; irányítják majd. 17-én pedig; megtartották a találkozót a; gépállomások vezetőivel és itt; Szabó elvtárs, a Tápiószelei; Gépállomás igazgatója igen ta-; Iáiban mondotta: „Kötbér ide\ vagy oda, o gépkapacitás kihasználása, a tervek teljesítései nekünk is érdekünk. Ezért, traktorosaink, brigádvezetőink, akik ismerik a gazdákat, isme- \ Tik a területet, az első időkben változatlanul segítenek a szerződések meoköiésében.,>

S ezzel félig-meddig váláséit a másik nagy kérdésre is.; Arra tudniillik, hogy a kötbé-; rezés fenyegetésével csodákat; követelnek-e a gépállomások; a földművesszövetkezetektől.; Ugyanis a tervfelbontás alkal-i mával egyes községekben jó-; val többet irányoztak elő szerződéskötésre, mint amennyit tavaly végeztek ugyanott a gépállomások. Ám ez csak

látszólagos aggály.

Igaz, hogy például Tápiósző- lősre aránylag magas tervszám jutott, de van a községben egy állami gazdaság, amely önmaga jelentős gép- kapacitást köt le. Mert a földművesszövetkezetek nemcsak egyéni gazdákkal szerződhetnek, de közületekkel, állami eélgazdaságokkal, tangazdaságokkal, vad- és erdőgazdaA napokban helyezték üzembe Tiencsinben Kína első üvegpapírgyárát

látóipar eddigi eredményeiről, s az újabb feladatokról.

Mint mondotta, a földművesszövetkezeti vendéglátás fejlődését leginkább a számokon lehet lemérni. 1954-ben 3800 vendéglátóipari egységigei dolgoztak a fö’.dművesszövet- kezetek, s ma már ez a szám meghaladja az 5500-at. 1951- ben három, 1954-ben 168, ma pedig 360 földművesszövetkezeti cukrászda működik a falvakban. A cukrászdák számát a továbbiakban növelik s eszpresszógépekkel, jégszekrényekkel, s egyéb gépi berendezésekkel látják el azokat.

Az elmúlt években sok italboltot nyitottak a földműves- szövetkezetek. A jövőben arra törekednek, hogy ezeket ülőhelyekkel ellátott kiskocsmákká fejlesszék. Sokat fejlődött a földművesszövetkezeti vendéglátóhelyek szolgáltatása is. A nagyobb egységeknél étlap alapján szolgálnak fel, s egyre bővül az ételek választéka. Az elmúlt években több helyen zökkenők voltak a sör. és a borellátásban. Ennek fő oka a megnövekedett fogyasztás, » amivel a termelés nem tud lé- | pést tartani. A háború előtti,- : hez viszonyítva a falu sörfo- | gyasztása tizenkét-tüenhárom- e szorosára nőtt.

j Az idén egyik legfőbb fel- \ adatuknak tekintik a földmű- ; vesszövetkezetek, hogy a még j nem egészen korszerű vendég- í lói hálózatot tovább fejlesszék, j Erre a célra országosan 40 ! millió forintot fordítanak.

Fémes papir

Pierro Nietto francia fel- ; találó olyan fémes papírt fede- : zett fel, amelyet írásra, nyom- ; tatásra, sőt fényképmásolásra : is fel lehet használni. Az új ; „papír’* ellenáll mindenféle ; sav hatásának és 1100 fokos i hőmérsékletnek. Nagyon al- : kalmas különösen fontos do- ; kumentumok megőrzésére.

; Mexikó, Cuba, az Egyesült Ál- i lamok és Svájc már rendelt is ; belőle.

adatok és becslés alapján állapítják meg adóösszegüket.

A törvény előírja a kisiparosok könyvvezetési kötelezettségét. A rendelkezés védi az adózó érdekét is, mert ennek alapján bizonyítható a tényleges bevétel. A kisiparosok nagy része mégis idegenkedik a könyvvezetéstől, arra való hivatkozással, hogy nem ért hozzá. Az ilyen védekezés nem fogadható el, mert nem valami komplikált könyvvezetésről van szó, hanem csak egyszerű pénztárkönyvről, amelyet ve. zetni mindenkinek tudni kell Az adóösszegek megállapítása aszerint történik, hogy kinek milyen volt a jövedelme.

A

kinek a jövedelme emelkedett, annak természetesen magasabb lesz az adója. Az általános adóemelés hírét azok terjesztik, akiknek növekedett a jövedelmük és tudják, hogy nekik többet kell majd fizetniük. Azért beszélnek ezek általános adóemelésről — amiről szó sincs —, mert így akarnak hangulatot kelteni. Általánosságban beszélnek, közben magukra gondolnak.

A vonatkozó rendeletek előírják a kisiparosok és a lakosság érdekében az árak betartását és az árvetések 'készítését. Sok olyan kisiparos van, aki nem készít árvetést. Arra hivatkoznak, hogy ez túl komplikált. Azt minden kisiparos tudja, hogy az elvállalt munkáihoz mennyi anyag kell és azt mennyi idő alatt lehet elkészíteni. Az árvetés elkészítésének pedig ez az alapja. Az ellenőrzések viszont gyakran azt állapítják meg, hogy az árakat a helyi viszonyok alapján, gondolomformán alakítják ki sokan, pedig ez nem fogadható el. A kisiparosnak számítás alapján kell megindokolnia azt, hogy egyik vagy másik munka elvégzéséért miért kér ennyit, vagy annyit* Ilyen számítás kötelező nemcsak a kisiparosra, hanem minden szövetkezetre és állami vállalatra egyaránt. A kalkulá. ció készítése védi a megrendelő érdekét, nem számítanak neki a megengedettnél többet és védi a kisiparost, hogy való. ban megfelelően kérte-e meg az árat. Sok kisiparos inkább büntetésnek teszi ki magát, minthogy bármiféle árszámítást végezne.

K

ormányzatunk sok segítséget, megbecsülést adott és ad a kisiparosoknak, számít és támaszkodik értékes munkájukra. Olyan ipartörvényt hozott, amely védi a becsületes kisiparosok és a lakosság érdekét. Joggal elvárhatja tehát a nép állama a kisiparostól is, hogy a tényleges jövedelme alapján adózzon, tartsa be az árakat és tartsa be a törvényes rendelkezéseket. Akik ezeknek a követelményeknek megfelelnek, azoknak nem kell semmilyen vizsgálattól, vagy ellenőrzéstől felölök, azok viszont, akik nem tartják be a törvényt, viseljék a következményeket.

Lekapcsolták a villanyóráját — ellopta a szerelő pénzét

Takács ekkor bevallotta, hogy a pénzt — 600 forintot — megtalálta, zsebrevágta és még aznap délután az egész összeget elvásárolta a piacon.

Takács Gyula ellen-a Ceglédi Járási Ügyészség sikkasztás bűntette miatt vádiratot adott ki.

Magyar fotóművészek sikere külföldön

Bukarestben megrendezték a Román Népköztársaság első nemzetközi fotóművészeti kiállítását. A zsűri a második díjat és az ezüstérmet a magyar Németh Józsefnek ítélte. A díjat és a díszoklevelet a Román Népköztársaság budapesti nagykövetségén megrendezett baráti találkozón Vasile Moldovan kulturális tanácsos adja át a zsűri nevében Németh Józsefnek. A kiállított fényképek minőségéért és számáért a zsűri díszoklevéllel jutalmazta a Magyar Fotóművészek Szövetségét is.

Pene halamban véget ér a világ, aztán ; valahol a G alga-völgy ben folytatódik. Köz- ; bül homályos, ködös bizonytalanságban lap- í pang néhány falu. Penc határában elma- \ radnak a villanypóznák, csak egy-egy besüp- ! pedt kilométerkő ígéri, hogy vezet valahová ; az út. Csővárra.

Leereszkedik az autóbusz a faluba. Nagy- ; kendős, sokszoknyás kislányok topognak a I megállónál. Várnak, hogy elvezessenek az is- ! kólába. Kihalt a falu, csak az udvarokiban tű- ; nik fel egy-egy sietős léptű alak. Mintha min- ; den mozgás az iskolába szorult volna. Az ud- ! varon nyüzsgő gyerekek hangos szava teríti ! be a falut Megjelenik az igazgató. Novak ! Imre, Minden szem rászegeződik, hogyan ío- | gadja az idegeneket. Barátságosan és kicsit ; hitetlenkedve.

— Mert nagy szó, ha valaki télidőben rá- ! szánja magát ilyen isten háta mögötti útra.

I Mi is csak a legszükségesebbre mozdulunk ki.

; De ha valaki bemegy a városba, annak aztán ; rengeteg megbízást akasztunk a nyakába. Az ; itteni ember élete nagy részét úgy éli helyhez I kötve, mint a fák, füvek. És majdnem annyit i is tud a világról.

Elszigeteltség. Az iskolaigazgató és a tanács- ; elnök-helyettes majdnem ugyanazokkal a I szavakkal magyarázza.

— Nincs villany. Azt mondják, nagyon sok- j ba kerülne. Pedig a gazdák vállalták, hogy I ha az áramszolgáltató vállalat Penc határá- i ban leszómá az oszlopokat, őik széjjelhorda- ; nák, leásnáik, felállítanák egyszóval minden I munkát elvégeznének, amihez szaktudás nem ; kell. Újra megcsináltatnák a házak belső ve- ; zetékét is. Néhány évvel ezelőtt az aszódi j ktsz nagy nekibuzdulással elvállalta és elron- ; tóttá az egészet. Tűzveszélyes.

j - Ug> látja,

hogy nincs más értelme az I életének, mint újabb darabot ragasztani a ; földhöz, szőlőt vermi, erdőt, állatot, hát a j csővári ember bizony a fogához veri a garast.

; De erre, a villanyra szívesen áldoznának.

— Nincs mozi. rádió, de nincs kultúriiáz I sem. Tavaly a földművesszövetkezet pajtáját I neveztük ki kultúrotthormak. Szűk, ócska és I raktár. Amikor rendeztünk valamit, vagy pa- j Kölni kellett, vagy kerülgethettük a ládákat, j Kosarakat. De ha az emberek valóban mii- j velődni akarnak, altkor nincs akadály. A kul- j túrház épitésére alig öt hónap alatt 11 210 £o- j x-int értékű munkát ajánlottak fel. Gyurieza I Pál tanácstag tíznapi munkát, Turmely Mi- \ hály és id. Tóth József szintén tíznapi ács-. 11- \ letve kőművesmunkát vállalt. Ez egy-egy [ embernél már nyolcszáz forint.

1 Tarkaruhás, ünneplőbe öltözött kislányok I szakítják meg a panaszok sorolását. A szűk j djtórésen alig tudják átpréselni a rengő szok- | nyatengert.

I — No. mit hoztál Zsuzsi?

I — Pár kötényt, vizitkét, kendőt, inget — i bontogatja a kislány a csomagot.

| Takács Gyula nagykőrösi. [ Szolnoki utca 15. szám alatti | lakos hónapokon át nem fi- I zette ki esedékes villanyszám- [ Iáját. Többször kapott felszó- 1 lítást, ezekre azonban nem re- I agáit, így az áramszolgáltató I társaság erélyes megoldáshoz | folyamodott: elrendelte Ta- I kács villanyórájának leszere- | lését.

I Az óralekapcsolást elrendelő 1 határozattal megjelent Gál I Ferenc szerelő és Volencz Jó- ! zsefné pénzbeszedő, akik Ta- í kács tiltakozása ellenére le- I kapcsolták az órát, azután el- ! távoztak. Pár perc múlva I azonban visszatértek, amikor I Gál megkérdezte Takácsot, j nem iátta-e a félhavi fizetéséi | tartalmazó borítékot, mert azt l elvesztette. Takács nemleges j választ adott, Gál azonban j gyanút fogott és másnap rend- j őrrel ment vissza Takács la- | kására. Takács még ekkor is j azt állította, hogy nem látta j Gál pénzét- Hiába tagadott j azonban, mert megtalálták I nála a borítékot — üresen.

Vad és mégis harmonikus színek, lila a zölddel, eredeti csővári mintás hímzések kerülnek elő. A kislány aggódva figyel minden darabot — jaj, mit csinálnak vele? Mert sokat kellett vakoekodni, mig a hosszú téli es- ; téken a petróleumlámpa vaksi fényénél elké- i szült egy kendő, kötő.

— A legszebb darabokat, ha ideadják, be- ; visszük Vácra, kiállítjuk óikét — mondja Új- ; íalusy István, a járási népművészeti előadó. ;

Üjra az iskolaigazgatóé a szó.

— Az a legfontosabb, hogy megismerte®- ; sük a világgal Csővárt és viszont. A világ ; megismertetését én vállaltam. Lesz, aki taná- \ ros hóbortnak tartja és kinevet, minek ilyen \ kis faluban ezekkel a dolgokkal foglalkoz- i ni, de én a magyarok őshazájáról a legré- ! gibb költészeti emlékekről munkadalokról,; virágénekekről tartok előadást Ügy váloga- ; torn, hogy rendszeres legyen, de az emberek j Kívánságának is megfeleljen. Érdemes-e? Fi- i gyelem az emberek arcát. Nem is tanító, akit ; nem lelkesít az egész falu rászegeződő, figyelő i tekintete.

1 ehát mégis van lehetőség arra, hogy mű- ; velődjenek. A csővári nép jól él. Az itteni sze- ! gény ember másutt jómódúnak is beillik. ! Mégis panasz panasz után.

Mi teljesítettük a kötelességünket. Az \ egész járásban tőlünk vásárolták fel a legtöbb i gabonát, fizetjük a községfejlesztési hozzá- I járulást, utakat építünk társadalmi munká- I ban, az adóval mindig előbbre járunk. De 1 mért nincs villanyunk, posta, kultúrház, egy \ rendes üzlet a faluban — mondogatják.

— Mikor jutott eszükbe, hogy villany kel- I lene a petróleumlámpa helyett?

— Természetes, hogy a felszabadulás után! f

— Hány újság jár a faluiba?

Zsuzsi, a postás alig néhányat terít szét 1 legyezőformán a tenyerén.

— Kevés — állapítja meg maga is.

Pedig az újság előfizetése sem kerül többe, I mint a rádió. De erre még nem is gondoltak, f Elszigetelt a falu. A csővári ember kevese* I tud a világról. De érdekli az irodalom, gon- I dolkodóba ejti, hogyan kerültek ide a magya- I rok messzi Ázsiából. Novák Imre sokat tesz I a faluéri mindezt megmagyarázza. Talán az 1 ország egyéb dolga is érdekelné az embereket. I Van népfront-mozgalom is. Nem akad va- 1 laki, aki az ország életéről, mindennapos i gondjainkról beszámolna? Aki közelebb hozná I a nagyvilágot, egy-egy előadást tartama távoli I tájakról, messze élő népekről? És este, amikor I összeül a csalód, ahogv az iskolásgyerek té- 1 tova ujja kutatja a térképen az előadásban 1 hallott országok helyét, az öregek előtt is úgy I kerekedne, szélesedne az ismert világ. Ha I nincs rádió, újságot olvasni, a film helyett 1 egyelőre előadásban hallani, térképen ke- I resni idegen tájakat — csak pótlás. Apró kis | lépés, de ez is közelebb visz a nagyvilághoz. |

Béta Vilma |