Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-28 / 74. szám
1958. MÁRCIUS 28. PÉNTEK s ""t&Cirlao A társadalmi tulajdon furcsa védelme Emlékezés a szép" időkre A helyiipari és városgazdálkodási szakszervezet megyei bizottsága, a megyei egyeztető bizottságok részére egynapos tanfolyamot tartott. Ezen a Pest megyei Területi Egyeztető Bizottság nagyon érdekes és elgondolkoztató ügyet tárgyalt: Győri Sándor adminisztratív dolgozó panaszát. Az ügynek különös előzményei vannak, 1957. márciusában a Ceglédi Községgazdálkodási Vállalat termelési értekezletet tartott és az igazgató beszámolójából kiderült, hogy 200 000 forint hiánya van a vállalatnak. A beszámolóhoz Győri Sándor „hozzászólást írt“ az igazgatónak és személyesen átadta neki. Bírálta az előző és mostani igazgató működését, a vállalat gazdálkodási módszerét. Rámutatott az elkövetett hibákra és az orvoslás módjára. A levélben többek között sikkasztásokról, lopásról és más visszaélésekről szólt. „Szerintem az a dolgozó — írta —, aki szándékosan kárt tesz az államnak, nem barát, hanem ellenség.“ A levélben foglaltak miatt az igazgató Győrit azonnali ha. tállyal, fegyelmi úton elbocsátotta. Ezt az eljárást a vállalati egyeztető bizottság, majd az elsőfokú bíróság is helybenhagyta, a megyei bíróság azonban megváltoztatta a határozatokat és Győrit visszahelyezték állásába. Az ítélet indokolásában a megyei bíróság megállapította, hogy a levélben foglaltak alaptalan vádaknak nem tekinthetők, sőt éppen ellenkezőleg, túlnyomó részben igazolt kritikai megállapítások. A kifogások zöme Balogh József mostani igazgató működése előtti időre vonatkozik. Megállapítást nyert, hogy súlyos mulasztások történtek, sőt a nép vagyonát károsító bűncselekményeket is elkövettek. Ezeknek egy részét éppen Győri leplezte le és joggal kifogásolta, hogy nem történtek elég erélyes intézkedések a további hasonló cselekmények meggátlása érdekében. Az egyik sikkasztó hozzájárulással távozott, egy tolvajt meghagylak a vállalatnál, mindössze feddéssel büntették Az igazgató 1957. május 1-én szüntette meg G/őrj munkaviszonyát és most a területi egyeztető bizottság Győrinek azzal a kérésével foglalkozott, hogy elmaradt fizetését a vállalat utalja ki. A TEB ülésén az igazgató nem jelont meg személyesen. Kiderült, hogy Győri munkakönyvét május 16-án kapta meg, a következő két hét alatt — mint ő maga előadta — próbált. de nem tudott elhelyezkedni, június 1-től kezdve pedig bűnitelensógének tudatában már nem is akart, bár beteg felesége és két gyermeke van. — Sem büntetést nem kaphatok, sem bérelvonást — mondotta Győri —, hiszen a társadalmi tulajdont védtem. Június 1 után, amikor már a bírói eljárás folyt nem próbáltam elhelyezkedni, tudtam, hogy nem vagyok bűnös, az igazat meg mertem mondani az igazgatónak, ezért nem büntethetnek meg. Ha elhelyezkedtem volna, amikor fegyelmileg elbocsátottak, akkor csak a felét kaptam volna a fizetésnek. Barátainktól kaptam kölcsönt és abból éltem. A TEB egyhangúlag azt a határozatot hozta — amelyet Bartha Károly elnök hirdetett ki —, hogy Győri a munkakönyvé visszatartása idejére a teljes fizetését kapja meg, a többi hónapokra viszont havonta csak 350 forintot térítsen meg a vállalat. Ennek oka az, hogy ha Győri elhelyezkedett volna, még betegsége és gyen. ge fizikuma ellenére is legalább 600 forintot megkereshetett volna havonta. De nem is akart elhelyezkedni, számítva arra, hogy munka nélkül is megkapja elmaradt bérét. A határozat ellen csak az I ügyészség élhet óvással, ha törvénysértést lát. A TEB úgy vélte, hogy a társadalmi tulajdon védelme nemcsak a deficit eltüntetésére vonatkozik, hanem arra is, hogy munka nélkül bért kifizetni nem szabad. Az utóbbi időben több vállalat fordult a felettes szerveihez, hogy az ötnapos munkahétben dolgozók miképpen értelmezzék az április 4-ét, illetve a húsvétot megelőző munkaidő beosztásról szóló 1008/1958/III. 5. Korm. számú határozatot. Az egységes végrehajtás érdekében a Munkaügyi Minisztérium a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — az alább' közleményt adta ki: 1. Április 5-e az ötnapos munkahéttel dolgozóknál is fizetett munkaszüneti nap, Az utóbbi időben városokban és falvakban egyaránt sokszor halljuk, amint egyesek rosszalólag mondják: „ja, ezek a mai fiatalok“ A „mai öregek” elfelejtik, hogy a mi április 7-e pedig itt is rendes munkanap. 2. Március 31-ével kezdődő munkahéten a heti munkaidőt az ötnapos munkahéttel dolgozóknál is négy nap alatt — hétfőtől csütörtökig — kell teljesíteni olv módon, hogy hétfőn, kedden, szerdán az ötnapos munkahéttel dolgozókra megállapított szokásos napi munkaidőt, míg csütörtökön a hatnapos munkaidő- beosztású egyműszakos üzemeknél szokásos szombati rövidített munkaidőt kell teljesíteni. ifjú korunkban az öreg szakemberek. idősebb munkások türelmesen oktatták, nevelték az ifjúságot a munka, a mesterség szeretetére, a tiszteletre. egymás megbecsülésére. Tesszü'k-e mi minden esetben ugyanazt ma, amikor any- nyi lehetőség kínálkozik a fiatalság nevelésére, oktatására. felvilágosítására? Ügy érzem. eddig keveset tettünk és teszünk ma is. Örömmel olvastam a Pest megyei Hírlapban, hogy a Budai Járási Pártbizottság megalakította az „öregek tanácsát“. Azt hiszem, az ifjúság nevelésében is sokat tud majd segíteni ez a tanács. Helyes lesz, ha a tanács agy-egy tagja olykor élményszerűen, őszinte szívvel elbeszéli, milyen élete volt ifjú korában. En régen a betűszedő mesterséget tanultam, és sajnos. nagyon korán megismerkedtem a munkanélküliséggel. Ismertem a Sipőcz-konyhát.. voltam ágyrajáró. Sok nyomdász gondol vissza keserűséggel a munkanélküli évekre, a „régi szép időkre“. Csak néhány számot arra, milyen volt akkor a munkanélküliség a mi szakmánkban: 1931, 1932. 1933-ban körülbelül 1700 kéziszedő-segéd volt, ebből ötszáz állás nélkül. Bár néha ezeket is kiközvetítették né- hánynapos munkára, de az ilyen munkák alig enyhítettek valamit a helyzetükön. Az értelmiség sem élt kedvezőbb helyzetben. Dr. Magyar Bálint, a Néphadsereg Színháza mai igazgatója, mint napi- díjas került az Operaházhoz, de még íróasztalt sem kapott, ahol komolyan dolgozhatott volna. Nem ő volt az egyetlen értelmiségi, aki érzelmi, baloldali magatartása miatt nem tudott elhelyezkedni. Sc*k emlékről kellene beszélnünk a fiataloknak. Olyanokról, mint példáéul az OTI intézménye volt. A járulék 50 százalékát a dolgozónak kellett fizetnie. Testvérem, aki diák volt. 1928-ban szanatóriumba került néhány hétre, tüdővérzés miatt. 1930- ban. halála után szüleimtől 350 pengőt követelt a szanatórium. Előfordul-e ma olyan, hogy egy dolgozó gyermeke ne részesülne ingyenes vagy kedvezményes gyógyításban? Van-e olyan tbe-s beteg, akit ne kezelnének, ne törekednének a betegség megelőzésére. Beszélhetünk a szakszervezeti üdültetésről, a sok szociális kedvezményről, amelyekben dolgozóink részesülnek. Ne vegyük természetesnek azt a sok eredményt, amelyet már elértünk e néhány év alatti Mi ma sem vagyunk elégedettek. többre vágyunk, többet. szebbet akarunk, hisz igényeink mindig nőnek Emlékezzünk azokra *z évekre, amelyeket ma egyesek „régi szép idők“-nek neveznek. De mi proletárszívvel, igaz őszinteséggel mondjuk el, milyen volt és kinek volt, „szép”. Nekünk, akik akkor az elnyomott osztályhoz tartoztunk. keserű ez az emlékezés. Hogy ezt más is megértse. a „mai fiataloknak" el kell mondanunk okulásul, példának, hogy megtanulják szeretni szakmájukat, becsülni azt a társadalmat, amely a miénk. És ne feledjék el a fiatalok, de mi se. „mai öregek", hogy még sokat kell küzde- nünk. dolgoznunk a szocializmus felépítéséért, a fiatalok és a mi még boldogabb, nyu- godtabb jövőnkért. öregek fiatalok, fiatalok öregek nélkül nem érhetnének célt. Sumek Károly, a Pátyi Községi Tanács vb-elnöke iiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMmiiiiiiiiiiiitiiiiiiimiiiiiimiimimiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiitiiiimmiiimiitfiiiiiuiimiiiiMiiiiti'iiiiiiii A ceglédi járási kultúrházban vasárnap délelőttönként gyűlnek össze a bélyeggyűjtők. Itt történik a vétel, csere, eladás. A képen: Szokol Kálmán, Sziklai Ferenc gyűjteményét szemléli (Gábor Viktor felvétele) Hogyan alakul a munkaszünet az ötnapos munkahétben dolgozó üzemeknél? Piliscsabai Szegkovácsok Szövetkezete a Dorog, Szenthánj, Veszprém környéki hányákat látja el bánya-sínszeggel • . ■. . I . "V • A bányáktól megrendeléseket elfogadunk! Az 1950-ben alakult Váci Fodrász Ktsz férfi- és női fodrászrészlegeivel reggel 7 órától, este 9 óráig két műszakban áll a dolgozók szolgálatára Fodrászüzleteink: Kossuth u. 26, Széchenyi u, 21. és 33. Mártírok u. 18., Károly u. 17. Fényképész-műtermünk ónes képei művészi kivitelűek! Műterem: Köztársaság u. 15. \ 'tfí Ü. „ v — —■ - - — ^ Sht. o* ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ v 'í wtiiitWmHiíittmtmkiwittitittiiimuíiMmaíKMiiitWiMititnftMtiiiHiiitTaaiiitmtimtMuirtttníittiíMitwiliftítttMttiiísuiiiitMMiti»^ £ s | 1 Mai és következő lapszámainkban bemutatjuk olya- | sóinknak a megye kisipari szövetkezeteit. Közöljük | § pontos cimiiket, ismertetjük főbb gyártmányaikat, | I valamint, hogy milyen szakmába vágó munkát i vállalnak, I Kérjük olvasóinkat, őrizzék meg ezt az oldalt, meri | mindenkor tájékozódhatnak, hogy milyen munkát hol, I melyik kisipari szövetkezetné] végeztethetnek el leg- I előnyösebben iiiKiiuiiiumiiiiiiHiHiiiiiniaimiiiiiiiiinHiiiiiimmiiiiimiiiiiiiumiiititiiiiiiniiuiiitiHiiKuiiiiiuniinunnitiimiiiiniiitiuiiiii? Női és férfiszabóságunk elsőrendű kivitelben készít mérték után női és férfiruhákat. . 0 öltönyök, nadrágok, nó'i ruhák .javítását, tisztítását és vasalását is vállaljuk. Tápiósapi Szabó Ktsz Kőműves, ács, épületasztalos, bádogos, vízvezetékszerelő, szobafestő és mázoló szakmába vágó új és javítási munkát vállalunk. Űj épületek építését, régi épületek tatarozását az építtető által adott anyagból is pontos, lelkiismeretes munkával vitelezzük ki. Kérjen ajánlatot a Pilisvörösvárí Építőipari Ktsz-tól Pomázi Faiparosok Kisipari Termelő Szövetkezete Pomáz, József Attila u. 30. Telefon: 229. Gyártmányaink: Esernyő fanyél Főzőkanál (gépi) Szerszám és baltanyél (minden formában é~ méretben) Botok Betegjáró botok Mankók Műszaki faáruk / /
