Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-23 / 70. szám

1958. MÁRCIUS 23. VASÁRNAP rr.sr ME(,\ C/Cirlap A SZÁMOK TÜKRÉBEN A Pilisi Szénbánya Vállalat munkájáról A számok önmagukban nem sokat mondanak, de a száraz adatokat is meg lehet szólaltatni, ha összefüggéseik­ben vizsgáljuk őket. Leggyakrabban jó vagy rossz munkáról, de néha ke­mény küzdelmekről tanúskod­nak az ilyen számadatok. A Pilisi Szénbánya Vállalat ter­melési adatai is harcról beszélnek. A geológiai viszonyokkal, a szállítási nehézségekkel, az emberi mulasztásokkal vívott küzdelmet vetítik elénk. Azt a küzdelmet, amit nap, mint nap meg kell vívniok a bá­nyászoknak és vezetőknek egyaránt, hogy felszínre hoz­hassák azt a mennyiségű sze­net, amennyit terveztek. Nem eredménytelen ez a küzdelem. Elsősorban erről tanúskodnak a számok. Mert az 1956. évi tervhez viszonyít­va az elmúlt esztendőben 121.6 -.százalékra teljesítette felada- Itát ez a bánya, azaz 53 797 'tonnával több szenet adott, mint 1956-ban. Magát az 1957- es tervet 102 százalékra telje­sítették. 5930 tonnával több szenet hoztak felszínre a ter­vezettnél. Az idei eredmények sem rosszak, hisz januárban 100,4, februárban 100,1, márciusban pedig a hónap közepén 101 százalékos teljesítésnél tartot­tak. Ha így együtt vizsgáljuk az egész bányát, csak jót látunk. Azt mondhatnék, hogy nincs itt semmi különösebb hiba. Dp ha bányarészenként kezdjük boncolgatni az eseményeket, anélkül, hogy a bányában lennénk, némi képet alkotha­tunk magunknak a bánya­munka nehézségeiről. Vizsgáljuk például az Északi-mezőt. tott a helyzet. A Delta I. 97,7 százaléknál, a Delta II. 119,6 százaléknál tartott. Március 19-ére a Delta I. 99,5, a Delta II. pedig 114,9 százalékra nö­velte eredményét. Szeszélyes bánya ez. Hol itt, hol ott tűnik el a szén és másutt kell ismét a nyomára bukkanni. Ezért a teljesítések hullámzása. A bánya vezetői figyelemmel kísérik minden mező helyzetét és az adottsá­gokhoz viszonyítva szabják meg a feladatokat. Csak így tudják biztosítani, hogy a bá­nya össztermelése ne szenved­jen csorbát. De nemcsak előre nem lát­ható okok léteznek. Például sok kiesést okoz az üres csil­lére való gyakori várakozás. Ennek három oka is van. Az egyik az, hogy gyakran nincs üres vagon, így nem tudják kiüríteni a szénnel teli csillé­ket. Március 17-én is három órát kellett várni üres vagon­ra. Ilyenkor a fejtéseknél megakad a munka. De a szál­lítás sem elég ütemes Lehetne ezen segíteni, ha kapna a bánya egy kis tolatómozdonyt, amellyel lenn a bányában összeállítanák a szerelvényeket, így a vontató­mozdony többet tudna fordul­ni, több lenne az üres csille. A harmadik ok is régi pa­nasz tárgya. Sok csille úgy megy vissza a bányába, hogy félig bele van kövesedVe a szén vagy a meddő. így csak fele annyit lehet belerakni, mint a tiszta csillébe. A bá­nyász is kárát látja ennek, de a tervteljesítés is csorbát szenved. Az osztályzónái kell a csilléket kiüríteni. Eddig el­hanyagolták ezt a munkát. Most új üzemvezetőt tettek erre a helyre. Reméljük, ha­marosan megoldódik ez a probléma. Nyereséggel zárta a múlt esztendőt a pilisi bánya. Az idén jobb eredményt akarnak elérni a tavalyinál. Ezt szol­gálja a március 21-én megin­dult felszabadulási munka­verseny is. Bízunk benne, hogy a jövőben még többet tesznek majd az embereken múló termelési zavarok elhá­rításáért. Farkas István Újabb óriásharcsát fogtak Szopkó Péter, Jászovics Já­nos, Kecskedi István és Kecs- kedi Ferenc tiszai halászok március 22-én a tiszaeszlári kompátjárónál 72 kilós, 240 centiméteres óriásharcsát fog­tak. A hatalmas hal több mint egy fél órán át vonszolta árral szemben a halászok csónakját végül elfáradt és sikerült a szárazra tenni. Nagyarányú futóhomokjavítás a Duna—Tisza közén A hároméves tervben a Duna—Tisza közén nagyará­nyú futóhomok-javítást kez­denek. A szakemberek 30 000 holdon mérték fel a javítás le­hetőségeit, s a munka egyötö­dét kívánják elvégezni a terv időszaka alatt. A homokróná- zással, és Egerszegi-féle alj- talajtrágyázással javításra ke­rülő 6000 holdnyi terület leg­nagyobb részét szőlővel és gyümölccsel ültetik be( Társadalmi munkával mozi újjáépítés Domonyban — különösen a téli hónapokban — a mozin kívül semmilyen szórakozási lehetőség nincs. Néha bált rendeznek, de csak akkor ad­nak rá engedélyt, ha a KISZ kéri. Az árva mozi azonban igen rossz bőrben van. Hul­lik a vakolat róla kívül-belül. Az ablakszemek kitörtek, az ajtók rosszak. A hajdani 140 Három és félévi börtönre ítélték a budaörsi álnyomozót Mint megírtuk, Kerekes Sándor budaörsi villanyszere­lő, akit 1948-ban különböző szabálytalanságok miatt bo­csátottak el a rendőrség köte­lékéből, a nála maradt vasúti igazolvánnyal rendőrnyomo­zónak adta ki magát. Azt hí- resztelte, hogy összeköttetései révén Útlevelet tud szerezni. Többen hittek Kerekesnek, fejenként több ezer forintot adtak át neki, hogy intézze el útlevélkérelmüket. Kerekes sokáig hitegette az „ügyfeleket”, akik végül is megúnták a sok hazudozást és feljelentették a rendőrségen. Kerekes így került a Pestvi­déki Járásbíróság elé, ahol csalás bűntettében mondották ki bűnösnek, amiért három és félévi börtönre ítélték. Az ítélet nem jogerős. ülőhelyből már csak 90 hasz­nálható. Gyakran a szék ösz- szerogy a néző alatt. A kály­hák hibásak és rendes tüzelő sincs. A Pest megyei Mozi­üzemi Vállalat megbízottja már többször járt kint, de csak biztatást adott. Már a költségvetést is megcsinálták, ezzel szemben azt mondják: ne nagyon hánykolódjunk, örüljünk, hogy ilyen mozink is van. A domonyi mozirajongók már azt is felajánlották, hogy társadalmi munkával is szí­vesen hozzájárulnak az Uj Élet Filmszínház renoválásá­hoz, csak kapnának valami segítséget hozzá. Úgy látszik, a mi mozink csak jegyárakban érte el a vá­rosi színvonalat: I. hely 4 Ft, II. hely 3 Ft, a III. hely az ülőhelyek elpusztulása miatt megszűnt. Cserni Magda levelező, Domony. Cscifc el kell kezdeni... ! -» rinden kornak megvan a maga szépsége. Az öregségnek | IVl is. Az ember odahúzódik a jó meleg kályha mellé, | olvas, varrogat. Gyermekei, unokái gondját viselik, nem | engedik, hogy törje magát. Sok ilyen idős él városainkban, falvainkban. Nem is | ezekről akarunk most szólni. Mi azokra az idős, fáradt, | sokszor tehetetlen öregekre gondolunk, akik egyedül ma- | radtak. Gyermekeik, unokáik elköltöztek a faluból, csak | látogatóba jönnek haza néha. De addig is ... Hó borítja a ház előtti utat: le kellene söpörni. Nagy 1 fatönkök állnak a kamrában felvágatlanul: bent hideg a | tűzhely. De nincs erő a fáradt karokban elsöpörni a havat | és fájós a derék a favágáshoz. 1 S ekkor kopogtatnak az ajtón. Falubeli fiatalok lépnek | be és sürgés-forgás indul. Az egyik elsöpri a havat, a má- I sifc fát vág, a harmadik kerítést javít vagy az istállóban | teremt rendet. Vasárnaponként tűnnek fel a lelkes segí- | tök. Egyszer az egyik házban, s következő vasárnapon ta- 1 Ián másutt. Mindig ott, ahol szükség van rájuk. Nyáregyházán élnek ezek a fiatalok. Kiszesek. S bri- | gádjukat így hívják: önkéntes segítő brigád Január végén szervezték meg kicsiny csapatukat s az- | óta tizenöt helybeli idős férfi és asszony házába kopogtat- 1 tak be. A brigád tíz/tagjának mindegyike mögött ötven- | ötvennégy munkaóra áll. Hívják őket? Szólnak nekik, hogy jöjjenek, segítse- § nek? Nem! De ők mégis megtudják, hol van szükség szer- \ | számukra, erős, izmos karjukra, meleg szívükre. Eddig csak fiúk dolgoztak a brigádban. Most halljuk, I 1 négy lányt javasolnak a következő KISZ-taggyűlésen a : | brigád tagjai sorába. Mert ügyes leánykezekre is szükség \ | van: ebédet főzni, takarítani... Szép munkát végzett eddig is a brigád és méltán ki. \ | érdemelték a KISZ megyei oklevelét, amelyet a napokban \ | lezajlott KISZ-ünnepségen vettek át. Büszkék is rá a bri- \ | gádtagok, de arra talán még büszkébbek, hogy becsületet I | szereznek a KISZ-nek! I ih. m.) .HiiiimiiiMHitHiimiiiiimmiiiuimiiiiiiiMiíiiiMmHiniiiHiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiimmimiimiiiiimiiiMiiiiiiiimiiiiitiiiiiiim Uj típusú elektronikus számológép Az Ukrán Tudományos Aka­démia gépi számolóközpontjá- ban üzembe helyezték a ..SZESZM'’-típusú elektronikus számológépet. Ehhez hasonló berendezést eddig a Szovjet­unióban nem készítettek, sőt még Európában sem. A gép olyan felsőfokú algebrai egyenlet-rendszereket is meg­old, amelyekben az ismeretle­nek száma 400 körül mozog. Segítségével tehát bonyolult hidrotechnikai, építészeti, gép­gyártási. geodéziai s fizikai számításokat is elvégezhetnek. A „SZESZM” egy műszak alatt 20 közönséges számoló­szerkezet egyhavi munkáját végzi el. Ugyanakkor sokkal kevesebb műszert tartalmaz, mint az univerzális, elektroni­kus számológép. Ezt az elekt­ronikus lámpák, félvezető ele­mek és a többi, legkorszerűbb anyagok teszik lehetővé. A gép nyolc négyzetméternyi te­rületet foglal el. Kezelése rendkívül egyszerű, mindössze két személyt. — egy mérnököt és egv technikust — követek A gépet Sz. Lebegyev aka­démikus és Z. Rabinovics. a műszaki tudományok kandia dátusa vezetésével az Ukrán Tudományos Akadémia mun­katársai készítették. GARAMI LÁSZLÓ: ÚR ÍR... ÉS A PARASZT? Itt 1957-ben az előző évi mennyiségnek csak a 81,8 szá­zalékát termelték, A tavalyi tervet 96.1 százalékra telje­sítették. Őket ebben az idő­szakban érte az előre nem lát­ható „baleset”. A föld belsejé-1 ben törések, gyűrődések van-| nak. A munkahelyeken fejtik | a szenet, de nem tudják, hogy | a következő órában is szén-1 falat vágnak vagy esetleg | meddőbe ütközik a csákány. | Itt is ez történt jó néhány | munkahelyen. Kimerültek a \ fejtések. Űj feltárásokat kel-| lett végezni. Februárban be- | szakadt a hármas sikló, innen \ át kellett csoportosítani más-! hova az embereket. De előbb-1 utóbb minden rossznak vége- i szakad. Ez a mező is rendbe-1 jön lassan, amit legjobban az i bizonyít, hogy március 21-én | már 82,4 százalékos teljesít-1 ményről adhatott számot. Az 1956-ban feltárt Déli-mezőnél merőben más a kép. A tavaly- | előttihez viszonyítva itt 161,2 | százalékos eredményt produ-1 káltak a múlt esztendőben.! 34 454 tonna túltermelésük | volt. Nem csoda, hisz ez a me-1 ző 1957-ben kezdte kifejteni I erejét. Azon sem csodálkoz-! hatunk tehát, hogy a tavalyi | terven felül ez a mező 61081 tonna szenet termelt, ami azt} jelenti, hogy az egész bánya j tavalyi túltermelése inneni származik. | Az idén már a jelenlegi reá-| lis lehetőségeknek megfele-1 lően szabták meg a mező fel- \ adatéit. Ezt a tervet is túltel- í jesítették eddig. Januárban \ 101,5, februárban 103,9 száza-f lékos eredményt értek el. Elő-1 reláthatólag márciusban sem \ lesz különösebb baj. hisz már- j cius 21-én 99,5 százalékos! eredménynél tartottak. Az István-akna eredménye is jó. Januárban { 234, februárban 124, március- \ ban 48 tonna szenet adott tér- j ven felül. Azt mondtuk, az; eredmények jók. Mégis meg- j figyelhető bizonyos csökkenés, j A Delta-mezőknél ugyancsak tapasztalható a tér-1 melés bizonyos fokú hullám- i zása. Tavaly a Delta I. 103,1; . százalékra, a Delta II. 97 szá-\ ralékra teljesítette tervét. Az; idén, március közepén fordí­4 mikor első elemibe jár- 44. tam — lassan harminc esztendő szállt el azóta — még így oktatták a betűvetést: „Űr — ír”. Ezzel kezdtük, ezt szántot­ták és szántottuk olyan mé­lyen agyunkba, hogy évtize­dek gondja-baja-öromé se te­mette be barázdáját-. Megta­nultuk alaposan a leckét: „Űr — ír’’. És lám, arra már nem emlékszem, mit tanított az ábécéskönyv a munkásról és a parasztról. Egy bizo­nyos: egyikről se állította, hogy „ír”. Talán innen van, hogy falu­helyen elhitték a leckét: ne tanuljon a paraszt, elég, ha az ekeszarvát tud:ja szorítani; nem való írószerszám a mar- kába. És ugyanez a bunda — sző­rével kifelé fordítva manap­ság: ha már egyszer iskolázik a paraszt gyermeke, lépjen az urak hivatalába, legyen ta­nító, mérnök vagy államhiva­talnok (ma már lehet), de pa­raszt ugyan ne maradjon. A paraszti mesterséghez nem kell iskola. Vám mégis kell? A kérdésre a Német Demok­ratikus Köztársaság egyik ap­ró falujában kaptam választ. 4 falucska egyike annák a 44 négynek, amit a 'közigaz- \ gatási rendezéskor Jahna köz­séghez csatoltak. Az öt falut \ ilyenkor, télutó idején inkább i elválasztják az utak, mint \ egybefűzik. Sár, Kőié min- : denfelé. Ami összeköt, az a : termelőszövetkezet, ahogyan \ itt nevezik: az LPG. A szövet- : kezet benne él az öt faluban, | mint a fa lombja és gyökérze- \ te: öt falut táplál gyümölcsá- \ bői. öt falu együtt adja táp- \ talaját. Egyikben a tejgazda- \ ság, másikban a sertéstenyész- \ tés, harmadikban a borjúneve- \ lés lelt otthonra. \ Ebben a faluban a szövetke- l zet tanulóotthona van. \ Szürke, egyemeletes épület \ az otthon. Pereg a vakolata l Ha nem lenne ennyi ablaka. és ha a tárt ablakokon nem lengetne függönyöket a szél, inkább pajtának hinném, mint tanulóotthonnak, iskolának. Talán pajta volt valamikor, de átépítették. Bizonyára sür­gős szükség volt rá, nem vár­hatták ki, míg lesz pénz, anyag és idő új tanulóotthon felépí­tésére. De csaJk kívülről nézve szür­ke és rideg az épület. Belülről... Belülről egészen más. Igaz. egyszerű, nem hiper­modern, vem össtkomfortos; mégis szép. Fiatal életek tüze lángol benne, ez teszi barátságossá, meleggé. Csupa fiatal... Nem embe­rek még, inkább csak gyere­kek. Fiúk és lányok. Ügy röpdösnek az épületben, mint a méhecskék a mező felett. Kirajzanak egy nagy földszin­ti szobából, azután vissza. Üresen indulnak, tele kézzel térnek ugyanoda. A jahnai polgármester ne­vetve köszönget nekik, jól is­merik, mert sietség közben is feléje ragyogtatják kedves mosolyukat. — Jókedvűek — magyaráz­za. — Bált rendeznek ma este, erre készítik fel az ebéd­lőjüket. Az ebédlőben már se szék. se asztal. Csak lampionok színeskednek a mennyezeten, és papírszalagok, szerpentinek, virágok. Honnan szerezték télvíz ide­jén ezt. a rengeteg színt és il­latot? Hát persze, bizonyosan a melegházból! Bálra készülnek a paraszt- gyerekek. a tanulóotthon lakói e miféle iskola ez? Mit tanulnak itt ezek a tizen­négy—tizennyolc éves gyere­kek? A polgármester és az egyik tanárnő — alig idősebb, mint növendékei — szobáról szobá­Df ra vezetnek, „bemutatják” is­kolájukat: A termelőszövetkezeti tagok gyermekei laknak itt, a két- háromágyas szobákban, mint valami internátusbán. — Három éven át tanulnak, négy napot a hétből a földeken dolgoznak, a legjobb szakirá­nyítással, két nap a szó szoros értelmében vett tanulással te­lik el. a vasárnap pedig pihe­néssel — mondják egymásba- öltve szavukat. — Ügy, akkor ez valami szakiskola? Mire képesít, ha elvégzik? Ügy tűnik, rosszul érthettem valamit. A két ember — a polgármester és a tanárnő — összenéz, elölről kezdik a ma­gyarázatot. — Jó, jó, értettem ... Csak azt nem tudom, hogy akik el­végzik a három évet, agronó- musok -lesznek-e, vagy micso­dák? — Már miért lennének agro- nómusok? — Hát akkor miért járnak iskolába? Előbb én csodálkoztam, most rajtuk a sor: — Hogy-hogy miért? Hát meg kell, hogy tanulják vala­hol a szakmájukat?! — Szakmájukat? Mi a szak­májuk? Valami félreértés, értetlen­ség telepedett közénk, pedig egy nyelvet beszélünk (akkor éppen a németet), és ami még ennél is több: már az első pil­lanattól mély. igazi barátság szövődött köztünk. Az első eset, hogy nem értjük meg egymást. — Mi a szakmájuk? — kér­dem ismét. — Hát mi lenne? Termelő­szövetkezeti tagok lesznek, parasztok. Az talán nem szak­ma? Csak próbálnád meg! — Jó, jó. de nálunk legfel­jebb az elnököt meg a brigád­vezetőt küldik iskolára, azo­kai is csák félévre vagy esz­tendőre. A tagok, a paraszt­gyerekek már az anyatejjel magukba szívják a szántás-ve­tés mesterségét. Tyevisznek egy szobába, le­4J ültetnek, mint a konzí­liumot tartó orvosok a sú­lyos beteget. És jó félórás magyarázat után végre megértem. Ez a szövetkezet már nem­csak abban különbözik a kis­paraszti gazdaságoktól, hogy a földeiket egy tagban traktor szántja és gép aratja. Itt már géppel fejnek, nyírnak, gép­pel rakják és szórják a trá­gyát. géppel keverik a ta­karmányt, géppel kapálnak, — A gépek ismeretét is az anyatejjel szívja magába a parasztgyerek? — kérdik. — Hol volt a Pép, mikor ezek a fiúk és lányok csecsszopók voltaki — Igaz. — És hol volt a hibridizáció, előhajtás, fészkes ültetés és a többi? A cseléd csak a rész­munkát ismerte meg. a gé­pies, gondolat nélküli mun­kát. A kisparaszt meg be volt zárva a maga hat-nyolc hold­ja mezsgyéi közé. mint rab a börtönbe ... Nem szólok közbe, hallgatom a természetes, magától értető­dő, és nekem mégis olyan szó katlan bölcsességeket. Azt. hogy a szövetkezet nemcsak a száz holdakkal kü­lönbözik az öt- és tízholdáktól. nemcsak a gépi munka kü­lönbözik a kézi erővel végzett munkától, nemcsak az új ag­rotechnika különbözik a ma- radiságtól — hanem (és ez ta­lán a legfontosabb) a szövet­kezeti tagoknak elméjük pai- lérozottságában is különböz- niök kell a régi paraszti ta- nulatlanságtól. Tehát nem apronómusokat. nem brigádvezetőket. nem tisztségviselőket oktatnak itt. hanem „csak” — szövetkezeti szakembereket. Az éttermet díszítgető ríkos szemű, művelt fiúk és leányok nem elnökök, nem vezetők lesznek, de józan eszű, kultu­rált mesteremberek, a föld mesterei. Nagyon természetes ez, és ugyanilyen nagyon csodálatos ■— nekem. Mert ugyan ki koptatná ná­lunk három évig az iskola kü­szöbét, ha ezért nem jár va­lami féle magasabb kvalifi­káció?! ők pedig — ezek a fia- talolk — bizonyítványt kapnak ugyan, de kvalifikációt nem. Az iskola haszna úgy térül meg. hogy jobban munkál­kodnak a földeken, többet produlcálnak, mint az iskolá­zatlanok, és ennek révén többet is jussolnak a közösből. A földszinti folyosón falitáb­la, grafikon, a tanulmányi eredményekkel. A legtöbb név mellett (majdnem min­den tantárgyból) egyes — ez a legmagasabb osztályzat —s csak itt-ott egy-egy kettes. Ha már idejönnek, nem töl­tik az időt hiába. TVTo, de kik jönnek ide? 1 * Csák a jahnai Walter Ulb­richt LPG ifjúsága? Kiderül, hogy szó sincs róla. A meisseni járás legjobb termelőszövetke­zete (a tsz ugyanis az iskola gazdája, fenntartója, a szövet­kezet szakemberei egyúttal szaktanárok is.) az egész kör­nyék szövetkezeti fiataljait ne­veli. Három évig gyűjtik itt a tudás mézét, azután haza- szállnalk vele, ki-ki saját kap­tárába. Es három ilyen iskola van ebben a járásban! Hát itt azután nem öregsze­nek el a termelőszövetkezetek, ellenben még az öregek is megitjodnak! Mivé lett az egykori pajta! És mivé lett az egykori ábé­céskönyv e ívkor igaz igéje: „Ür — ír’’! Manapság így kellene ezt fogalmazni: Paraszt — ír, számol, ol­vas és — Ür lesz. Ura a föld­nek, a gépnek, a természetnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom