Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-21 / 68. szám
MEGYEI 1958. MÁRCIUS 21. PÉNTEK { Az aéaui&atH&a \ i tisztes Uáptácia \ I Ernst Meanshow-t, a brit 1 | légierő káplárját néhány I | nappal ezelőtt azzal a vád- | | dal állították egy yorkshi- I | rei bíróság elé, hogy ittas | | állapotban vezetett gépko- | I csit, I _ A tárgyaláson Jack Miles f | őrnagy a katonai hatósá- | | gok nevében közbenjárt a I I káplár ügyében és kijelen-1 I tette, hogy Meanshow pó-1 1 tolhatatlan szolgálatot tel-\ | jesít: „ö az egyike annak a | 1 hat különlegesen kiképzett § | katonának, aki gondosko-1 | dik arról, hogy az atom-1 I bombákat gépkocsikon | | rendeltetési helyükre szál- \ | lítsák”. | Miles őrnagynak ez a f 1 kijelentése nagy megrőkö- I I nyödést váltott ki a tár-1 | gyalóteremben, mert ez \ 1 más szóval azt jelenti, § | hogy Nagy-Britanniában | | egy részeges káplárra bíz- \ | ták az atombombák szállí- i 1 tását. xuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiitiiiiiiiiiiHiiimiiiiiiiiHiiiiiiiiiniiu^ Száz Maulwurf-traktor érkezett az állami gazdaságokba Az állami gazdaságok a németországi schönbecki gyártó] 140 Maulwurf-traktort vásároltak. Az eszközhordozó gépekből száz már meg is érkezett a gazdaságokba. 1 EQY CSENDES NAP Cf-ibn, Színház, Qi'űdalőnr Amikor még a zichy ^ fok birtokához tartozott a környék, fogadó volt a budaörsi tanácsház széles, vaskos, szürkére meszelt épülete, amely a vakolatát hullató templom közelében könyököl a forgalmas országútra. Horváth Jenő a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Fiatal ember, ő is a felszabadulás után került Budaörsre és negyedik éve elnöke a vb-nek. Szinte egymásnak adják a kilincset az ügyes-bajosok, akik hozzáfordulnak segítségért, tanácsért. Idősebb férfi kopogtat most éppen és alaposan átgondolt mondatokban önti is már a panaszát Háza van Budaörsön, de nem ő lakik benne, hanem egy bérlő, akinek azonban a ház helyiségeinek csak egy részét adta bérbe. A lakó egyre jobban elterpeszkedett az épületben és használatba vette azokat a helyiségéket is, amelyek nem tartoznak a bérletéhez, amelyekért nem is fizet bért. Most ezekre a helyiségekre szüksége lenne a tulajdonosnak, de a lakó be sem engedi a házba. A tulajdonos viszont érvényesíteni szeretné jogait, írása azonban nincs, szerződést nem kötött a lakóval. A tanács segítségét igényli. Csak nehezen érti meg. hogy a kérdés elbírálása meghaladja a községi tanács hatáskörét, jussát teA HATODIK GYERTYA Jánoska hatodik születésnapját ünnepli barátaival. (Kristóf Lászlóné felvétele) Horváth Endre esete a „fél házzal" Ha nem láttuk volna írásban, hivatalos pecséttel ellátva e történet alapanyagát, nem hittük volna el és nem is írtunk volna róla. Olyan hihetetlen és olyan humoros. Tessék figyelni: Horváth Endre 1152. december hó 29-én kibérelte Aszódon a Petőfi Sándor utca 58. számú házban az utcafelőli la-kást, amely két szobából és konyhából állott. A szobák elhelyezése ez volt: egy szoba az utca felől, utána a konyha, majd újból egy szoba. Horváth békésen éldegélt a bérle. menyben, a lakbért is rendesen fizette. A hátsó lakásba nemsokára ezután beköltözött Balatoni Pál, aki ott egy szobát, konyhát és kamrát bérelt. A két bérlő békésen megfért egymás mellett, még az sem jelentett súrlódást közöttük, hogy Balatoni megvette a fél házat. Ezt te- lekkönyvilea is szentesítették. Balatoni évekig éldegélt a házban, majd úgy határolóit, hogy külön házat épít magának. Ezért a saját nevén álló fél házra bontási engedélyt kért. Kapott is a községi tanácstól. Több sem kellett neki, hozzálátott a fél ház lebontásához. Kimérte a ház hosszát, ez 18 méter volt. Ezt lefelezte 9 méterre és a ház hátsó felét — amely a tulajdona volt — ripsz- ropsz lebontotta. Horváth csak állt és szó nélkül, kétségbeesve nézte, mire vezet ez a bontás. Ugyanis a 9 méteres bontási engedélybe beleesett Horváth hátsó szobájának nagy része is. Mikor Balatoni befejezte e műveletet, Horváth ott állt a bérleményével, a megcsonkított hátsó szobával, amelyből összesen csak másfél méter maradt. Instancia. zott, szaladt fűhöz- fához, kereste az igazát és a hátsó szobájának egyik részét. Igazat azonban nem kapott sehol. Vajon miért? Na, miért? Kiderült, hogy Horváth a fél házat bérelte és mivel a fél ház csak 9 méter, Balatoni pedig a másik fél házat megvette, Horváth csak 9 méter hosszában lakhat. Hogy a hátsó szobát majdnem teljesen elvették tőle, az semmit sem számított. A Pest megyei Ügyészséghez folyamodott igazságtevés céljából. Itt teljes mértékben méltányolták is Horváth panaszát, átírták az Építésügyi Minisztériumhoz, ahonnan a posta szép, nagy pecséttel ellátott levelei hozott, amelyben az állott: Balatoninak igaza volt, Horváth sem károsodott. hiszen tovább lakhat bérleményében, a fél házban. , A Pest megyei Ügyészség most ezt az ügyet a Legfőbb Ügyészséghez terjeszti fel abban a reményben: hátha ott a fél-ház ügyet másképp látják, mint az Építésügyi Minisztérium, vagy a községi tanács. Vagy talán mindenütt ki fogják mondani, hogy 18 méternek a fele 9? A lényeg nem érdekes? Kalmár Pál hát csak a bíróság előtt keresheti. — A legtöbb gondot a lakáskérdés okozza — mondja Horváth Jenő, amikor látogatója eltávozik —, mert hihetetlenül zsúfolt ez a mi kis falunk. A község népessége tíz év alatt megkétszereződött. Egy állami tulajdonban levő kis lakóház bérlője nyit most be az elnökhöz. Ügy látszik, régi ismerősök és a látogatás oka sem újkeletű. Az elnök sajnálkozva közli látogatójával, hogy az illetékesek nem találták kérelmét teljesít-, hetőnek. — Hát akikor — mondja a látogató —, le kell mondanom a házvótelről, nem leszek háztulajdonos, kénytelen vagyok továbbra is lakó maradnii A háttér rendkívül érdekes. Budaörsön négyszázötven olyan állami tulajdonban levő kisebb, legfeljebb háromszobás lakóház van, amelyre vevőt keresnek. Az eladási feltételek az első pillanatban igen kedvezőiknek látszanak. A vevőnek egy összegben a vételár negyed részét kell csak kifizetnie, a többit tíz év alatt fizetheti részletekben. A baj az, hogy a vevőjelöltek, akiknek nagy része bérlő-lakója a háznak, dolgozó kisember, gyári munkás, a tíz évre elosztott részleteket még csak vállalnák, de az egy összegben fizetendő huszonöt százalékot nem tudják előteremteni. A látogató már régebben bejelentette, hogy a hatvanezer forintra értékelt házat megvenné, ha ezt a negyedrészt is részletekben fizethetné meg. A község érdeklődött az illetékes állami szerveknél, de a kérelmet nem találták teljesíthetőnek, mert a feltételeket kormányrendelet szabja meg. — De miás baj is van ezek körül a házeladások körül — mondja Horváth Jenő. — Kis értékű, többnyire vályogból és formátlan terméskövekből épített egy-kétszobás lakóházakról van szó. Ha vevő jelentkezik rájuk, az ingatlankezelő kiküldi a becsüsét, aki felbecsüli a kérdéses lakóház értéket. Ezzel a becsléssel, az eladásra feljogosított szerv rendszerint nem elégszik meg, új becslést rendel el és sokszor Ugyanaz a szakértő, aki az első becslést is végezte, a második becslés alkalmával már lényegesen magasabbra szabja meg a ház értékét. A vevő énre aztán föladja vételi szándékát. Pedig hát — teszi hozzá a vb-elnök — az államnak isi érdeke lenne az eladás, hiszem rengeteg költségtől és adminisztrációtól szabadulna meg. Újabb látogató. Bőrkabátos féljfi. az iránt érdeklődik, hogyaii kaphatna építési engedélyt, mert szeretne a házhoz egy szobát építtetni. Olcsón I juthat most bontási anyaghoz, a lányai nőnek, nemsokára férjhez mennek, bővíteni kellene az egyszobás házat. Megkapja a kért útbaigazítást, mire azt kérdezi, hogy vízvezetékhez miképpen jujjhatna. FELVESZÜNK azonnali belépésre kőfaragókat, műköveseket, kőműveseket, [segédmunkásokat I Bérezés teljesítmény szerint. [ Étkezést és vidékieknek szállást biztosítunk. I É. M. KŐFARAGÓ ÉS I ÉPÜLETSZOBRÁSZIPARI VÁLLALAT jBpest, V., Hold u. 16. n. e. Munkaügyi osztály. — Egyelőre sehogy sem — 1 mondja az elnök. Budaörsnek az ivóvíz is sú- | lyos problémája. A helyi ku- | ták vize nem iható. Valamikor 1 keserűvízként értékesítették, f most szó van ismét arról, hogy | megpróbálják a hasznosítását. 1 1946-ig — amikor végre be- § kapcsolták Budaörsöt is a 1 főváros ivóvíz hálózatába — | messziről hordták ide az f ivóvizet, azaz esővizet, de szí-1 vesebben bort ittak az embe- f rek. A faluban rengeteg volt | a golyvás megbetegedés, ami | a pesti víz bevezetése után 1 megszűnt. A legutolsó három | év alatt közel két és fél kilo- | méter hosszúságú vízvezeték | két épített a község, de az | idei községfejlesztési program-1 ban a hálózat továbbépítésére | nincs fedezet, mert legalább a fő útvonalaikon végre meg kell a járdákat építeni, hogy 1 megbirkózhassanak a sárral. 1 Most adóügyben jelentkezik e soron következő látogató, Koródy Sándor kosárfonó kisiparos. Sokallja a legutóbb kivétett jövedelmi adóját; fél esztendőre 1400 forint. Azt hiszi, hogy rosszul számították ki. Fábián István vb-tit- kár az adóügyek előadója. Kikeresi Koródy mester adóíveit, átvizsgálja a számadásokat és tételről tételre haladva bizonyítja be, hogy az adókivetés pontosan a beadott adóvallomások alapján, teljesen hibátlanul történt, Koródy Sándor figyelmesen végighallgatja a fejtegetést, látszik az arcán, hogy az adatok meggyőzték, eloszlatták aggodalmát. A végén meg is köszöni a titkár fáradozását és megnyugodva távozik. A végrehajtó bizottság minden második kedden ül össze. A legutóbbi ülésen a helyi háziipari szövetkezet, a vegyesipari szövetkezet és s Vörös Csillag Tsz évi beszámolóját tárgyalták meg. A háziipari és a vegyesipari szövetkezet nagyszerű eredménynyel zárta az esztendőt. A háziipar. amely főleg exportra dolgozik, a múlt évben megkétszerezte termelésének értékét és elérte vele a 36 millió forintot, a vegyesipari tiszta haszna az előző évi 70 000-ről 324 ezerre emelkedett és tervét 133 százalékra teljesítette. Most szeretné meglevő szakcsoportjait építőipari szakcsoporttal is kiegészíteni, de egyelőre nem talál hozzá alkalmas szakembereket. A Vörös Csillag Tsz 400 holdon gazdálkodik, gyümölcsöt, szőlőt termel. Fő cikke az őszibarack. Minden évben újabb öt hold szőlőt telepít. De erősen érzi a férfi munkaerő hiá- *ryát. A tanácsháza folyosójára nyílik az orvosi rendelő ajtaja. Kézzel írt plakát közli az érdekeltekkel, hogy a mai rendelés elmarad, mert a három községi orvos most olto- gatja a gyermekeket gyermek- bénulás ellen. A szérumot tizennyolc éves életkorig itt is megkapja minden gyermek. — Nálunk minden zsúfolt — mondja még a vb-elnök — és túlterhelt a három orvosunk is. Egyszerre ők sem láthatják el valamennyi feladatukat. Hát ilyen egy csendes nap a budaörsi tanácsházán. M. L. ÉGI MADAR E gy-egy új magyar film bemutatása mindig eseményszámba megy, hiszen mindenkit, nézőt, újságírót érdekel, hogy hoz-e újat, ad-e többet az elkészült film, mint az előtte valók. Az utóbbi hónapokban bemutatott magyar filmek bizony kevés elismerést, s annál több bírálatot kaptak. S a kedvezőtlen mérlegen még az sem segített, hogy így vagy úgy, itt is, ott is a film emberei menteni igyekeztek azt, ami menthető, szóval mindenről, csak éppen arról nem, ami a legfontosabb: hogyan tovább? Egy film kapcsán hiba lenne ezt számonkérni. De most már nem egy filmről van szó. A Láztól az Égi madárig olyan filmsorozat ez, amely kapcsán joggal fel lehet tenni ezt a kérdést, de más kérdéseket is. Sommásan: az Égi madár sem sikerült film. Elnagyolt, dramaturgiailag aránytalan, keveset mondó. Keveset mondó. mert Móricz Zsigmond novellája — amiből a filmet írták — elsikkadt az „ötletekben", a forgatagban elveszett az, ami a legfontosabb: a hi- telesség. Mi is a Móricz-novella alapvető mondanivalója? Az, hogy még a házasságban sincs osztálybéke. A kapitalista társadalmi rendszer ellentétei hűen tükröződnek a házasságban is, ebben az esetben az idős nagygazda, s a fiatal szegénylány házasságában. Cseres Tibor, aki a forgatókönyvet írta, a novellából nem sokat hagyott meg. Ez helyeselhető akkor, ha többet ad, de ha kevesebbet, akkor igencsak hiba. S Cseres kevesebbet ad, sokkal kevesebbet, mint Móricz, átdolgozásában éppen a hitelességét, az „éleiszagát” veszti el a novella, s marad belőle egy szimpla történet, egy-két sikerült epizóddal, s rengeteg felesleges sallanggal, melyek zavarnak, melyek elterelik a néző figyelmét a fő mondanivalóról. Móricz a novella első soraiban már a lényegbe vág. Egy napba sűríti bele mindazt az ellentmondást, amit csak egy ilyen házasság magában hord. A film alkotói, s elsősorban Cseres, ezt a sűrítést feloldották, hosszadalmas előjátékkal, mely a lényeg megértéséhez kevés segítséget ad. j novella elé Jcanyarttott zí bevezető agyonmagyarázza azt, amit még nem tud a néző! Általában hiba, ha már valamit a művön belül magyarázni kell. Hiszen vagy maga a mű beszél, vagy semmiféle magyarázat sem segíthet a meg nem értésen. De ha már magyarázunk, akkor legalább az események után ; gyarázzunk, s ne azok előtt! A ! film alkotói azonban ezt te- \ szik. Teljesen megváltozott * i filmben Miskának, a fiúnak as í alakja is, hiszen Móricz novel- \ Iájában olyan Miska, Panni \ első és igaz szerelme, mint \ sok-sok Miska a harmincas I évek falujában. A film alko- j tói Miskából valamiféle Her- \ kulest formáltak, aki olyan ! öntudatos — már elnézést a \ hasonlatért —, mint évtizede- i két a mozgalomban töltött \ munkás! Hát ilyenek voltak a iiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiitiiiiimiiiiitiiiiiiiitiiiiiiiie. harmincas évek fiataljai fa* lun? Hiszen Móricz művészetének nagyszerűsége éppen abban rejlik, hogy megmutatja: érzelmei kapcsán hogyan kerül felszínre a fiúban az osztályberendezkedés kritikája, hogyan látja meg a társadalmi igazságot a szerelme után futó fiú. De hibás abban is a filmbeli Miska alakja, hogy valami hőssé alakul, aki két- vállra fekteti a csendőrparancsnokot — minek kellett ez a csendőr is? Hiszen Móricz minden sora csendőr nélkül is igaz volt, éreztette a falu nyomasztó levegőjét — s utána dalolva, fütyürészve vonul Panni ablaka alá. A hősből így válik hetvenkedő a filmben, holott Móricz éppen azzal mutatta meg az igazat, hogy a legény szürkesége, jelentéktelensége ellenére is erősebb, mint a nagygazda, mert a Jelei szépség hiányát nem pótoltatja a gazdagság. Nem kérném számon a novellához való ragaszkodást, ha az a lényegen nem változtatna. De az Égi madár esetében éppen a lényegen változtat, éppen az sikkad el, ami a novellának legfőbb mondanivalója, s az ilyesfajta „átdolgozást” nem lehet helyeselni. Mennyire messzire esik ez a film a Szakadéktól (pedig annak is megvoltak a maga hibái), amely éreztette a falu igazi helyzetét, annyira éreztette, hogy az embernek ökölbe szorult a keze! Az Égi madár? Olyan nyugodtan ül az ember, mintha valami könnyű vígjátékocskát nézne, eszébe sem jut, hogy, a harmincas évek egyik legnagyobb konfliktusa elevenedik meg a vásznon. A hitelesség hiánya: kétessé teszi a műnek, mint műnek értékelését. Sajnos. így van ez az Égi madárnál is. Nem segített ezen Fehér Imre rendező igyekezete sem, sőt hibáztatni kell azért is a rendezőt, hogy szinte minden vonalában lemásolta a Körhinta báli jelenetét az Égi madár báli jelenetében, olyannyira, hogy az egész konfliktust — amely pedig ekkor ér csúcspontjára — majdnem nevetségessé teszi. P anni, a fiatalasszony Szabó Ildikó főiskolai hallgató első filmfőszerepe. Mint új felfedezettet harangozták be, sajnos, a felfedezés izgalma hiábavaló volt. Színtelen alakítás ez, nem sokrétű, olykor nagyon harsány és goromba módszerekkel igyekszik a talán maga által is érzett gyenge alakítást jobbá tenni. Szirtes Ádám Miska szerepében a tőle megszokott jót adja. Nem nehéz neki a vir- tusos parasztlegény alakítása, arról pedig nem ő tehet, hogy nem ilyennek kellett volna lennie. Komáromi nagygazdát Kiss Ferenc alakítja, közepesen. Nem tud mélyről jönni, ami a szívéből jön. S ezért csak holt szóvá válik. Kiss Manyi és Somogyi Erzsi alakítása — a forgatókönyv által rájuk erőszakolt hibákról nem tehetnek — jól sikerült. A „gyenge filmek sorozata" — sajnos, jogos ez a cím —* végre lezárulhatna. Lezárulhatna, mert a tavaly ősszel elkezdett Égi madár sem sikerült, s erre már mentség sem igen akad. Baj van, valami _ baj van filmeseink körül. S 1 elsősorban a dramaturgiában, | hiszen ott dől el. hogy milyen | forgatókönyvekből lesz film. Mészáros Ottó- KiminiiiiiiiimmHiiiitiiiiiiiiitiiiiiimiiiiiiiiiititiiifiiimiiimti Dolgozó parasztok FIGYELEM! A Ceglédi Földművesszövetkezet az 1956—57. gazdasági évben termelt cukorrépa után járó melasz-járandóság kiosztását megkezdte. Az érdekeltek jelentkezzenek a melasz átvétele céljából a Ceglédi Fmsz elosztó-boltjában (Gyukits-féle volt fatelep, Hollós u.). A melasz-járandóság kiosztását március hó. 31-ig befejezzük. A Ceglédi Fmsz Igazgatósága A napokban nagy sikerrel mutatták be Párizsban A cica című, új francia filmet, amelynek főszerepét a nálunk 11 Is jól ismert Francoise Arnoul alakítja Szántóné díszhal és papagáj tenyészete. Budapest. József krt. 31/a. Kérjen díjtalan árjegyzéket Háziiparosok, rongy- szőnyegszővök! Figyelem, 3.97 Ft-ért rongy és fonál kapható. Pilis, Fölctmüvesszö- vefckezeh Konyhabútort, rekamiét kisiparostól fizetési kedvezménynyel. Budapest. Üllői út 5. (Kálvin térnél.)