Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-19 / 42. szám

rtsr MEGY kJCtriap 1958. FEBRUAR 19. SZERDA HALÁLGYÁR J/ét ember, aki megjárta a-A- poklot. Aki annyit szen­vedett, amennyit ember már nem is bírhat el. De ők kibír­ták. Kibírták, s könyvet írtak a pokolról. A halálgyárról, ahol emberek milliói sírva, át­húzódva vagy a közönyösség tébolyával hulltak bele a gáz­kamrák tátott szájaiba, ahol az élet kevesebb volt, mint kavargó viharban a porszem. Óta Kraus és Erich Kulka két csehszlovák lakatos. Meg­járták a pokol tornácát, Da- chaut, s eljutottak a pokolba, Auschwitz — Birkenauba is. S túlélték a poklot, túléltek mindent. Sőt: arra is volt ere­jük, hogy bátorítsák a többie­ket, hogy adatokat, dokumen­tumokat gyűjtsenek az SS-hó- hérok tetteiről, Mengeledr. s a többi örült kísérleteiről. A könyv most itt fekszik az asz­talon. Nem maradt elolvasat- lanul betű. Itt fekszik a könyv, s a lélekben tombol, őrjöng az iszonyat. Emberek tették volna? Gondolkodó, két lábon járó élőlények? Hason- lák,hozzánk? S tiltakozik, két­Seob^CSéfTSTT TTCTajw^Je áj* ór­telem. Nem! Nem! Nem te­hették emberek. Vadállatok tehettek ilyet. Tébolyultak. Fasizmus. Egy szó. De meny­nyi könny, mennyi kín, meny­nyi keserv! Mennyi halál, mennyi megtiport élet! Hitler. Egy bukott diktátor neve. De mit tehetett akkor, amikor nyeregben ült! Amikor szava szent volt. Amikor ura lehe­tett életek millióinak! Mit te­hetett akkor! Nemcsak a vilá­got borította lángba, hanem gyilkoltatott is. Nem egyese­ket, nem ezreket. Milliókat. Futószalagon. Düh és szégyen szavai tola­kodnak a toll hegyére. Düh, hogy még ma is akadnak, akik felmentést adnak mindarra, ami történt. S szégyen, hogy mindaz megtörténhetett. De dühön és szégyenen túl, emel­kedik egy érzés, a leghatalma­sabb: az emlékezés. A soha el nem feledés. A soha meg nem bocsátás. A két ember, a könyv irői, személytelenek maradnak. Nem mondanak semmit, nem fűznek semmihez megjegy­zést. Tényeket, dokumentumo­kat tárnak elénk. Nem haj- húsznak szenzációt. Tényeket, rideg, könyörtelen tényeket so­rakoztatnak fel. De ezek a té­nyek, a dokumentumok ereje iszonyú! Mindennél többet mondanak! Mindennél többet érnek! A nácik koncentrációs tábo­rai között az auschwitzi volt a legnagyobb. A Konszern. Halálgyár. Halálgyár, ahol na­ponta tízezrével tudták a ha­lált „előállítani”, ahol a fel­ügyelők, az SS-legények tet­szésük szerint ölhettek, kí­nozhattak, s nem bűn, hanem dicsőség, az előléptetés, vagy a több ennivaló biztosítója volt a gyilkolás. Vmbert ölni iszonyú dolog. Iszonyú dolog háború­ban is. De a legiszonyúbb véd­telen embereket ölni. öreget, fiatalt. Asszonyt, gyereket. Mindenkit. Aki csak zsidó. Aki politikai, aki cigány, aki lengyel, aki nem Übermensch. Négymillió ember lelte halá­lát Auschwitz — Birkenau­ban. Négymillió ember. Fél Magyarország. Mintha az or­szág felét utolsó szálig ki­irtották volna. De vajon nem ez a sors várt bennünket is, ha győz a nácizmus, s mi az „élettér”-nek útjában va­gyunk? Hiszen ezt készítették elő ezekben a táborokban. _ A zsidók kiirtása csak a próba volt. Hogy győztes háború után következhessenek a „nem árja” népek milliói. Ezért folytak lázas buzgalom­mal a sterilizációs kísérletek, melyeknek asszonyok ezrei estek áldozatul, rettenetes kí­nok között búcsúzva az élet­től. A villanyárammal telített többszörös szögesdrót-keríté- sek, a géppuskás őrtornyok, az első szóra ugró kutyák, a véresre verések sem tudták megtörni a foglyok egy kis részét. Azokat, akikben hit, eszme lobogott. Még ott is, még a halál kapujában sem törtek össze a kommunisták, az ellenállási mozgalom bátor fiai. Még ott is megszervezték a csoportokat, melyek segít­ségével emberek ezreit így, vagy úgy, de meg tudták men­teni a haláltól. A hit a legtöbb emberben kilobbant. Legtöbb­jük megváltásként fogadta a Mázkamratf fdicsgda kín, mi­csoda megalaztatas kell ónhoz, hogy a gázkamra, a halál jobb, szebb legyen az életnél! A krematóriumok okádták a füstöt. Éjjel-nappal terjengett a dögletes bűz, az égett hús szaga. Volt olyan nap, hogy 24 óra alatt több mint húszezer ember semmisült meg a ke­mencék lángjaiban. De ölt a tífusz, öltek az SS-orvosok, a felügyelők, ölt az éhség, min­den ölt. Az egész légkör. A hely. A fasizmus. r —íllnokság és megaláztatás, hűn és halálig hű ösz- szetartás, gyilkolás és életek megmentése keveredett ebben a táborban. A rosszat az SS, a Gestapo, a jót a foglyok tet­ték. De nem hallgatnak arról sem a szerzők, hogyan alja- sodtak el emberek, hogyan adták el magukat a fasiszták­nak, hogyan váltak az SS-ek- nél is kegyetlenebb hóhéraivá saját társaiknak. A fasizmus az embert elaljasítja. Nem tu­dom, hol olvastam már. De mennyire igaz. Mennyire be­szédes bizonysága ez a könyv is ennek a tételnek. Az élő embereken végzett kísérletek iszonyata, a gáz­kamrák felől szálló sikoltozás sokakat tébolyba kergetett. Volt aki a villannyal telt szö­gesdrótra vetette magát. Nem bírta tovább. S nem is lehe­tett bírni. A gyermekek ele­ven elégetését, mert a gázt „sajnálták” tőlük. A fenol-in­jekciókat. A tömeggyilkolást. Akadnak kevesek, akik meg­úszták a poklot, akik élve ke­rültek haza. Akik soha nem tudják elfeledni ezeket az éveket. De nem szabad, hogy bárki is elfeledhesse. Nem, nem szabad! A könyv: me­mento! Nyugat-Németország- ban nem egy olyan SS-tiszt van, aki Auschwitzban vagy más koncentrációs táborban teljesített szolgálatot. Most a nyugatnémet hadsereg oszlo­pai. Tábornokok, akik paran­csára gyilkoltak: ma is tábor­nokok a nyugatnémet hadse­regben. Az ember a fejéhez kap. Lehetséges? Nem rém­kép? Sajnos, nem. Igaz. Ko­mor, megrendítő valóság. A gyilkolás orgiája volt Auschwitz. S az orgia részve­vői itt vannak, még ma is kí­sérthetnek. Sőt! Újak sorakoz­nak melléjük, akik új háború tüzét szítják, akik új koncent­rációs táborokat állítanának fel, hiszen megvan a „szakmai gyakorlatuk”. Mesterségük volt a gyilkolás. Az ember megtiprása, mcggyalázása. /t népek tanultak. S em- lékeznek is. S újabb emlékeztető, egyhamar el nem feledhető intő jel a két cseh­szlovák lakatos könyve. Iszo­nyú olvasmány. De el kell ol­vasni. El kell, mert tudni kell az igazságot. Szemtől-szembe látni kell: ez a fasizmus. Ott már nem hordott álarcot. Ott már nem takargatta igazi én­jét. Ott már maga volt a mez­telen valóság. Ezért kell ezt a könyvet elolvasni. Mert aki el­olvassa, soha, soha nem feledi el a fasizmus igazi arcát, soha nem múlik ki szívéből a gyű­lölet a pribékek és uraik el­len, és soha nem szűnik meg benne az akarat, hogy mindez ne lehessen, ne ismétlődhes­sék, ne legyen ilyen soha, so­ha többé! Mészáros Ottó Bíróság előtt a társadalmi tulajdonai vámszedői A társadalmi tulajdont nem-1 csak nagy összegekkel lehet | megkárosítani, hanem a kis | „szarkák”, sikkasztok soroza-1 tos bűntettei is jelentős kárt | okozhatnak a nemzetgazdaság | vagyonában. Bemutatunk most | három kis esetet. Hert Károly kismarosi lakos | udvarában tavaly szeptember-1 ben nagyobb mennyiségű fát | találtak, amelynek eredetét | Hert nem tudta igazolni. A| tizenhét darab különböző át-1 mérőjű farönk értéke 900 fo-1 rintot tett ki. Hert elmondot-| ta, hogy a fát az állami erdő-| bői vágta ki akkor, amikor az| erdő közelében fuvarozott. | Hert a Váci Járásbíróság elé | került, ahol társadalmi tulaj-1 dón lopása miatt hathónapi | börtönre ítélték. Ugyancsak a Váci Járásbf-1 róság ítélkezett Szabó Lajos 1 erdőkertesi lakos ellen, aki az | erdőkertesi feketepusztai er-1 dőrészből két darab fát kivá- | gott, azt rönkökre fűrészeltel azon célból, hogy ezeket pad-| lásába beépítse. Szabó nem| először ül a vádlottak padján; | már hétszer volt büntetve, | ezek közül utolsó eselekmé-| nyét is a társadalmi tulajdoni sérelmére követte el. A Váci | Járásbíróság Szabó Lajost 1 hathónapi börtönre ítélte. Gáspár József a gombai 1 községi tanács titkára volt | és ebben a beosztásában egy| ideig rendesen végezte a fel-1 adatát. Később azonban hoz-! zányúlt a reá bízott pénzhez. 1 Gáspárnak többek között az | volt a feladata, hogy a beteg-1 állományban levő dolgozók fi*! zetését felvegye és lakásukra! továbbítsa. Gáspár fel is vettel a táppénzeket, ezt azonban sa-J ját részére tartotta meg és í ilymódon 6900 forintot sik-1 kasztott. A Monori Járásbíró-1 ság hivatali sikkasztásért 1 Gáspárt egyévi és kéthónapi| börtönre ítélte. " | Cpihn, Színház, oda lö m MŰTEREMBEN A krakkói művészeti akadémia rektora Czeslaw Rzepinski festőművész, akinek alkotásaiból a közeljövőben Budapes­ten is kiállítást rendeznek. Képünkön Rzepinski professzor „Kibontott hajú lány” című festményén dolgozik MtiitiitiHtiiiiiiiiimiiim A KIKÖTŐ GYERMEKEI a cári elnyomásról és egy Ál bátor kisfiúról szól ez az új szovjet film. Artyomka ár­va gyerek. Alig látszik ki a földből, de már megállja he­lyét az életben. Cipészműhelyt nyit és egy fillérrel sem fo­gadna el többet, mint ameny- nyi jár. Ez a talpraesett, mo­solygós kisfiú a film főhőse. Segíti a kikötő matrózait for­radalmi harcukban. Barátja lesz Pepsnek, a cirkusz néger birkózójának, és egy kis ar­tista lánynak. Artyomka látja, Harmincötezer külföldit var az idén hazánkba az IBUSZ Az idegenforgalom az idén előreláthatólag jóval túlha­ladja az előző évekét. Az IBUSZ több külföldi utazási irodával folytatott* tárgyalá­sokat. Áltálában világszerte mind nagyobb azoknak a szá­ma, akik társasutazásokon kí­vánják felkeresni hazánkat. Ebben az évben mintegy 35 ezer külföldi látogatására szá­mítanak. Tavaly a külföldiek 85 ezer vendégnapot töltöttek Magyarországon. Az idén a Szovjetunióból 3000, Csehszlo­vákiából 8000, a Német De­mokratikus Köztársaságból 2000, Romániából 1000 utas érkezésére számítanak. De nemcsak a népi demokratikus országokból, hanem nyugatról és a tengerpartról is több ezer! látogató jön, Ausztriából j 8000, Franciaországból, Ang- í liából, Belgiumból és Kanadá- \ ból csaknem ötezer vendéget \ várnak az idegenforgalmi | szervek. Az IBUSZ és a ven-i déglátó szervek részletes ter-f veket dolgoznak ki, melyek 1 lehetővé teszik a külföldiek-! nek, hogy a lehetőséghez ké-i pest alaposan megismerjék | hazánk nevezetességeit, tá-; jainak szépségeit. Az elszállá-| solásnál is a legteljesebb ké-i nyelemről gondoskodnak. A| számítások szerint a külföl-| diek mintegy 200 ezer vendég-1 napot töltenek az idén Ma-| gyarországon. hogy a cirkusz a vállalkozók­nak csak üzlet és Peps, bár erős, mégis legyőzeti magát, mert csak így kap újabb szer­ződést. A kisfiú mindent elkö­vet, hogy elégtételt szerezzen néger barátja megaláztatá­sáért. De nemcsak Pepsnek segít Artygrríka, hanem a felkelők­nek is. Röpcédulákat rejt el és bár jót akar, ügyetlenségével börtönbe juttatja Pepset, akit a matrózok ügyes csellel sza­badítanak ki. Ráadásul bajba keveri a kis artista lányt és édesapját iS. Furfangosságával azonban helyrehozza ügyetlen­ségét, amikor Peps segítségé­vel megmenti a forradalmi nyomda betűkészletét. Ezután már nem maradhatnak a vá­rosban. Artyomka eladja kis műhelyét és hűséges barátai­val megy. Sok szovjet film foglalkozik a cári elnyomás alatt bátran küzdő orosz gyerekek történe­tével. Ez a film mégsem olyan, mint a többi. Nemcsak a meg­szokott képet adja: témájában és rendezésében is találunk újat. így például nagyon ügyes és szemléletes a cirku­szi élet bemutatása, a látszat és valóság szembeállítása. A sok ötletes furfang érde­kessé teszi a történetet, bár a film eleje meglehetősen ho­mályos és vontatott. Artyom­ka mégis a nézők szívébe fér­kőzik. Kis arca szeplős, a haja kócos, de határtalan lelkese­dés fűti. Igen kedves szereplője még a filmnek Peps, a néger bir­kózó. Szereti a kisfiút és számtalan esetben bizonyítja be, hogy bár a bőre fekete, a szíve hófehér. Igaz, hogy ez a film nem olyan sikerült, mint a Kisfiú és a varázsló, de mégis kelle­mes két órát szerez a néző­nek. (m. e.) «tHtlllllltlllHIHIIlIHMMIfamtHIIIHH Bemutatkozik a kiskunlacházi kultúrcsoport t z ellenforradalom után feloszlott Kiskunlacházán a /L földművesszövetkezet kultúrcsoportja. A szövetke­zet vezetőségének fáradozását siker koronázta és sikerült újjáalakítani a csoportot. Sőt, az előzőnél komolyabb erőt képviselő kultúrgárdát tudtak létrehozni, mivel az előző csoport főleg az általános iskolások utolsó éves tanulóira épült. Az újjászervezett szövetkezeti kultúrcsoportban több­ségében 17—25 éves fiatalok találhatók. Február 23-án a községi kultúrházban mutatkoznak be először. A 24 fiatal szövetkezeti külturos népi táncokkal és egyfelvonásos jelenetekkel farsangi műsor keretében mutatja be tudását a község lakosainak. A műsorban Danis Erzsébet zongora­számaival, míg Simon Enikő hegedűszólójával mutatkozik be. Hazajöttek a bíbicek Megélénkült az élet a fehértói „madárszálló“-ban Néhány, viszonylag csendes téli hónap után, ismét meg­élénkült az élet a fehértói „madárszálló’-ban. Elsőként bíbic-csapatok érkeztek haza délről. A galambnagyságú, bóbitás madarák a Földközi­tenger meleg partvidékét cse­rélték fel a most még rideg és sivár nyári hazájukkal. A hasznos madarak az idén szokatlanul korán érkeztek, három héttel hamarabb, mint más években. Ornitológusok szerint a bíbicek megérzik a jó idő közeledtét, s így való­(J színű, hogy már nem lesz | hosszú a tél. A hazatért szár- f nyasok nagy része a Fehértón I marad, ahol nemsokára lerak- | ják tojásaikat. Régebben a| bibictojásokat húsvétkor fal- f vakban és városokban is elő-| szeretettel fogyasztották cse-1 megeként, ma védett mada-i rak, sem irtani, sem tojásai- § kát összeszedni nem szabad. 1 Tavasszal és nyáron ugyanis \ a mezei kártevők milliárdjait! pusztítják. A bíbicekkel együtt I vadrécék is érkeztek a fehér- f tói rezervációba, i GINA LOLLOBRIGIDA és | Gerald Philipe-rajongók fi- ; gyelem! Rövidesen nálunk is j bemutatásra kerül a két ki- I váló filmszínész érdekes té- I májú filmje: Az éjszaka szé- i pei. Képünk a film egyik je- i lenetét ábrázolja. AZ YVES MONTAND ra­jongók örömére rövidesen ná­lunk is bemutatják a népsze­rű előadóművész és filmszí­nész szovjetunióbeli útjának teljes műsorát. A film címe: Yves Montand énekel. PRÁGÁBAN a csehszlovák és amerikai filmgyártók elő­zetes megállapodást kötöttek, amelynek értelmében közös cinemaszcopefiVmet készítenek Karel Capek: Harc a szala­mandrákkal című nagy sikerű regényéből. ILMHÍRADÓ .......»““"“ini'iiHiHiinmintniiiiiiinHHllintlIllllllllllinrn.. C LAUDE AUTANT-LARA ismert francia rendező, még ez év elején megkezdi a Tur- genyev regényből készülő El­ső szerelem című film forga­tását. BOMBAY kormányzójának véleménye szerint történelmi esemény az új szovjet—indiai koprodukciós film, a Pardesi. JIRI KREJCIK állami-díjas cseh filmrendező megkezdte a Dulszka asszony erkölcse cí­mű film forgatását. A FRANCIA dokumentum- film-versenyen a Fekete ken­dők című jugoszláv—francia koprodukciós film nyerte az első díjat. KISLÁNY a gitárral cím­mel új szovjet játékfilmet mu­tattak be Moszkvában, A FELESÉG című új szov­jet filmben rövidesen újra vi­szontlátjuk Izolda Izveckaját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom