Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-15 / 39. szám

rm MEGYEI K/íírifW 1958. FEBRTTÄR 15. SZOMBAT ÚT A FÖLDRE A meNtersígos holdak visszatérésének kérdéseiről A szovjet mesterséges hol­dakkal az ember megtette az első lépést a világűr felé; el­ső ízben jutott túl eszközei­vel a légkör határán. Mai mes­terséges holdjaink azonban még nem vezérelhetők vissza a Föld felszínére. Vajon re­mélhető-e, hogy a visszatérés kérdése a közeljövőben meg- oldiódik? Ezekre a kérdések­re adott nyilatkozatot Sinka József, a Magyar Űrhajózási Társaság titkára. — A kérdés nem olyan egy­szerű. Elsősorban összehason­lítást kell tenni a repülés és az űrhajózás alapelvei kö­zött. A repülőgép támasztó- felületei, szárnyai segítségé­vel tartja fenn magát és ter­hét. A világűrben mozgó ra­kéta. vagy mesterséges hold azonban nem mozoghat ilyen támaszitófelületek felhaszná­lásával, mert a világűrben nincs olyan közeg, amelyre támaszkodhatna. A repülés és az űrben való" utazás kö­zött tehát lényeges' különb­ség van. A repülőgép aero­dinamikai, a mesterséges égi­test pedig égi mechanikai tör­vények szerint végzi mozgá­sát. Újabban mind a Szov­jetunióban, mind az Egye­sült Államokban kísérletek folynak olyan eszköz szerkesztésére, amely a légkör határán túlemelkedve, igen nagy sebességű mozgásra és szükség esetén a Földre való visszatérésre képes. — Mi a visszatérés legna­gyobb akadálya? — Ha a légkör határán túl­ról el akarjuk érni a Föld felszínét, el kell hárítanunk a hirtelen és erős felmelege­dés veszélyét. Tizenöt kilo­méter magasságban, ahol a levegő hőmérséklete mínusz 60 Celsius, az óránként 2000 kilométeres sebességgel hala­dó gép felülete pKűsz §Ö Celsius fokra melegszik fel. Harminc kilométer magas­ságban viszont a felmelegedés még a 3000 kilométer órán­kénti sebességű gépen is az elviselhetőség határai közt marad. Ezért a 35 kilométeres magas­ságot tekintik a mai repü­lőgépekkel elérhető felső határnak. — Felmerülhet az a kérdés: Ha már ilyen, viszonylag kis sebesség mellett is ekkora ne­hézségek lépnek fel, egyálta­lán hogyan juthat túl épség­ben a légkörön a mesterséges hold és szállító rakétája? Is­meretes ugyanis, hogy a mesterséges holdak keringési sebessége 28 000—31 000 kilo­méter óránként. >— A helyzet e téren a követ­kező: A rakéta függőleges irányban halad felfelé, hogy a légkör legnagyobb ellenál­lását jelentő alsó rétegeit mielőbb maga mögött hagy­ja. 30—10 kilométer magas­ságban a sebesség még csak 8000 kilométer óránként, in­nen kezdve a sebesség hirte­len növekszik, miközben a rakéta rohamosan emelkedik gz egyre ritkább térségekben. Mindezek ellenére a levegőt hasító orrborító kúp felüle­tének hőmérséklete a lég­kör áttörésekor eléri a plusz 1000, a plusz 1500 Celsius fo­kot. Érthető tehát, hogy az a rakéta, amely 40 000 . kilométeres sebességgel halad, ami szükséges a holdutazáshoz, felszíné­nek hirtelen felizzása kö­vetkeztében azonnal szét­robbanna. — Hoffvan fogják megolda­ni a légkörbe való bemerülés kérdését? — Az űrhajó például egy Mars-utazás után másodper­cenként 11,2 kilométeres se­bességgel közeledik a Föld felé. Földközelben sürgős be­avatkozásra van szükség, hogy a rakéta meteorként ne rob­banjon szét. Sokan arra gon­dolnak, hogy a kellő időben megkezdett fékezés ezt is ki­küszöbölné. Ez téves felfo­gás. Ugyanis a test az adott magassághoz tartozó sebessé­géből veszít, a gravitáció foly- lett is — az elméleti számítá­tán esni kezd. Eközben azon­ban kisebb gravitációs térből nagyobb erősségű térbe ke­rül, miközben szükségszerűen felgyorsul. A reaktív fékezés tehát egymagában nem valósít­ható meg úgy, hogy a se­besség csökkenése állandó pályamagasság mellett menjen végbe. A pálya állandóan változik, és emiatt a sebesség a merü­lés során nem csökken lénye­gesen. Ez a megoldás tehát nem vezet eredményre. — A kutatók éppen ezért az űrből való visszatérést aerodinamikai megoldással igyekeznek megvalósítaná. Ar­ra törekszenek, hogy a pályát tartó centrifugális erőt foko­zatosan aerodinamikai bord­erével, vagyis szárnyakká] helyettesítsék. 100—120 kilo­méteres magasságban néhány aerodinamikai fenntartó erő felhasználásával végzett ke­ringés lehetővé tenné, hogy a sebességet a hangsebesség néhányszorosára csökkentsék. Ezzel a rakéta már fokozato­san belemerülhet a Földet övező sűrűbb rétegekbe. Még ilyen óvatos leszállás mel­sok szerint — a gép felülete vörös izzásig hevülhetne. Ezért szükséges még ezt a módszer* is egyéb más, fékező . eljárá­sokkal is összekapcsolni. Végső soron tehát a lég­kör határán túlról visz- szatérő nagy sebességű testnek szárnyakkal kelj rendelkeznie. Ez az űrben való haladásnál nem okoz problémát, hiszen ott gya­korlatilag úgy sincs kül­ső ellenállás. ■— Ezek elméleti számításo­kon alapuló feltételes követ­keztetések. Még meglehető­sen távol van a világűrből visszatérő, műszereket, vagy embereket szállító berendezé­sek leszállásának biztos meg­oldása. Mégsem lehetünk pesszimisták. Tíz évvel ez­előtt azt hitték, hogy az űr­hajózás első lépéseinek meg­valósítására csak 2000 körül kerül sor. Ma pedig már a mesterséges holdak értékes tudományos felvilágosítások­kal szolgálnak. Remény van arra, hogy a kérdés rövidesen megoldódik, s az űrbe felbo­csátott rakéták és mesterséges holdak visszatérnek a Földre. 180 új műszer mintapéldánya, több mint 100 készülék sorozatgyártása a műszeripar idei tervében Műszeriparunk gyártmány­fejlesztési tervét az idén is a gazdaságosság messzemenő szem előtt tartásával állították össze. Arra törekednek, hogy az új műszerek — még keve­sebb anyaggal, s nagyobb munkaigénnyel készüljenek. Előtérbe kerülnek az elektro­nikus, a geofizikai, az orvosi, a laboratóriumi készülékek.. Az iparág üzemei az idén 180 mintapéldányt dolgoznak ki. Ezeknek 30—40 százaléka olyan meglevő gyártmány, amelyet a fejlődés során, a bel- és a külföldi igényeknek megfelelően korszerűsítenek, tökéletesítenek. így többek kö­zött a Ganz Árammérőgyár háromfázisú és különleges mé­rőket, az Irodagépipari Válla­lat új textil és nukleáris mű­szereket, az Óragyár mozdony­sebességmérőt es autó-órát, s a többi üzem is számos érté­kes, újfajta műszert fejleszt ki. Ezzel egy időben az idén .168. műszer. null-szériája ,kezr, dődik meg, ugyanakkor több mint száz korszerű berende­zés, készülék sorozatgyártását kezdik el. Ebben az évben 20 százalékkal több új műszert gyártanak üzemszerűen, mint az elmúlt évben. Januári széntermelésünk már meghaladta az 1956 október előtti átlagot Hogyan alakult az ország gazdasági helyzete az új év első hónapjában? 18000 forintot sikkasztott a budakeszi italbolt vezetője A Budakörnyéki Vendéglá­tóipari Vállalat a múlt év ok­tóberében feljelentést tett a Budai Járási Kapitányságon, mely szerint Kéri Mihály, a Budakeszi 18-as számú önel­számoló italbolt vezetője na­gyobb összeget sikkasztott a nyár folyamán. A feljelentésre megindított Az egész Dunán megindult a teherhajózás A jég levonulása után a te­lelőkbe vonult magyar fehér­hajók azonnal elindultak ren­deltetési helyükre, hogy a ha­jókon, illetve uszályokon tá­rolt árut gyorsan továbbíthas­sák. Néhány napig azonban a teherhajózás csupán Budapest és Bécs között indulhatott meg, mert Regensburg és Pas- sau között mind ez ideig ma­gas volt a vízállás, Moldova és Tumuseverin között pedig a zuhatagnál, az úszó-jelzőket még nem helyezték el, a kitű­zések nem történtek meg. Az elmúlt napokban azonban a Duna legfelső szakaszán is javult a helyzet, a zuhatagon pedig folyamatosan elhelyez­ték az úszó-jelzőket, úgyhogy az egész Dunán megindulha­tott a teherhajózás. A magyar fehérhajók a közeli napokban és hetekben igyekeznek a téli hónapokban felgyülemlett árukat, termékeket gyorsan elszállítani. A hajózás természetesen már készülődik a személyfor­galom lebonyolítására is. A téli hajójavítások megfelelő ütemben haladnak, úgyhogy március közepére az ilyenkor szokásos személyforgalom za­vartalanul megindulhat, . nyomozás megállapította, hogy Kéri több szabálytalanságot, sőt okirathamisítást elkövet­ve, 18 000 forint kárt okozott a Budakörnyéki Vendéglátó­ipari Vállalatnak. Kihallgatá­sakor azzal védekezett, hogy — noha kisebb összegeket va­lóban elvett a jutalékon felül a hiány egy része abból ke­letkezett, hogy kisegítő alkal­mazottakat vett fel, akiknek 4000 forint munkabért fizetett ki. Védekezését a nyomozóha­tóságok nem fogadták el, mert személyzetet — még gebines üzletben is — csak az igazga­tóság előzetes engedélyével le­het felvenni és ezek fizetését a jutalék terhére lehet elszá­molni. A Budai Járási Ügyészség vádiratában sikkasztással vá­dolja Kérit. A Központi Statisztikai Hi­vataltól kapott tájékoztatás szerint az év első hónapjában számos fontos nehézipari alap­anyagból, fűtőanyagból és vil­lamosenergiából jelentősen többet termelt az ország, mint 1957 decemberében. 1958 ja­nuárjában 2,1 millió tonna szenet adtak bányászaink, 12 százalékkal többet az előző havinál. Januárban naponta átlag 79 530 tonna szenet ter­meltek és így elsőizben túlha­ladták az 1956 október előtti 78 741 tonnás átlageredményt. Kőolajból, nyersvasból, acél­ból, alumíniumból, benzinből és műtrágyából ugyancsak többet termelt az ország, mint a múlt év végén. A vaskohá-| szat, az acél kivételével az el-1 lenforradalom előtti eredmé-1 nyét is túlhaladta. A Sztálin-1 városi kokszolómű december-1 ben üzembe helyezett vegyi-1 üzeme januárban már folya-l matosan termelt és 27 tonna 1 darabosként, ezenkívül 3481 tonna nyersbenzolt állított f elő. A könnyűiparban a megfigyelt cikkek egy ré- | szénéi a januári átlagos napi 1 termelés kevesebb volt, mint | az előző hónapban, a hónap 1 egészét tekintve azonban töb- | bet termeltek a decemberi 1 mennyiségnél. Több gyapjú-1 szövet, férficipő, férfiöltöny, | női kabát, férfiing és valami-1 vei kevesebb pamutszövet ké- | szült. Januárban megkezdték I az új tavaszi cipőmodellek f gyártását, a bőrgyárak ja-1 nuárban fokozták a többszínű 1 felsőbőrök készítését. Az Élelmezésügyi Minisztérium előzetes számítások szerint ja­nuárban körülbelül 200 millió lorinttal növekedtek és a kész­letek értéke elérte a 15,7 mil­liárd forintot. Élelmiszerből méteráruból, vegyianyagból, építőanyagból, tüzelőből je­lentősen nagyobbak a készle­teink, mint 1956 januárjában. Bőrcipőből, konfekcióáruból azonban a készletek mintegy 15—20 százalékkal alacso­nyabbak. A budapesti piacok­ra az idén januárban keve­sebb húsfélét, zsiradékot, ba­romfit és gyümölcsöt hoztak a termelők, tojásból, burgo­nyából és zöldségféléből vi­szont jóval nagyobb volt a felhozatal az egy évvel ez­előttinél. Ennek megfelelően a húsfélék, a baromfi és a gyü­mölcsfélék ára magasabb, a többi cikkeké alacsonyabb volt a tavalyinál. A piaci árak át­lagos színvonala együttesen mintegy 6—7 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőt­tihez képest. Külkereskedelmünk forgalma a decemberihez ké­pest csökkent, az 1956 januári­hoz viszonyítva emelkedett. Külkereskedelmünk egyenle­ge kedvezőtlenebb volt, mint a múlt év decemberében, ■Cfiilm, Színház, Iroilalúm A PÁRIZSI OPERA Maurice Ravel halálának huszadik évfordulója alkalmá­ból most mutatta be először a nagy mester A valcer című ■Gr: tíimcköttefticnyét. - • r-- r«írv Iparvállalatai 1958 első hónap­jáén -- tpéf t termeltek, mint egy évvel ez­előtt. Az állami ipar egészé­nek termelése 1958 januárjá­ban némileg kevesebb volt, mint az előző hónapban. A kenyér- és takarmányga­bona, a vágóállatok és az ál­lati termékek felvásárlása ja­nuárban folytatódott. A felvá­sárlási év kezdete, tehát 1957 július óta, 1 005 000 tonna ke­nyérgabonát és 142 000 tonna takarmánygabonát vásároltak fel állami szerveink. Ezzel az egész évi felvásár­lási tervet e két cikkből 91, illetve 109 százalékra teljesí­tették A kiskereskedelem eladási forgalma januárban körülbelül 3,8 milliárd forint volt, 5 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A szövetke­zeti kereskedelem forgalma azonban mintegy 8 százalék­kal csökkent. Ez a csökkenés már az előző hónapokban megkezdődött, amelynek egy­részt az az oka, hogy egy év­vel ezelőtt a parasztság vásár­lása a szokásosnál jóval na­gyobb volt, másrészt jelenleg nagyobb a parasztság egymás­közti forgalma, ezenkívül fel­tehető, hogy a parasztság üze­mi beruházásokra tartalékol egyre nagyobb összegeket. A kereskedelem készletei, — Mondtam ugye Amália, hogy ne vidd túlzásba a fogyókúrát, ból most mutatta be először a nagy mester A valcer című -í45 feímckőfteméiiyéfcríír— mmmiiMHiHMiimt iirniiiiiittitHtm ;Tersánszky J. Jenő: ILLATOS LEVÉLKÉK MAGVETŐ KIADÓ ffy különös szerelem tör- ténete ez a könyv, ugyan- | akkor hű tükörképe a dzsent­ri ri-világ posványos, képmuta- | íó életének. A letűnt világ ta- | nulságos bemutatása a má- ! nak: így volt, s rajtatdk áll | emberek, hogy soha többé ne | lehessen megakadályozni két I tiszta szív igaz szerelmét, soha | többé ne legyen szegény és I gazdag „szerelem”., a pénz | ne határozhassa meg a szi­lnek érzéseit. | Egy névtelen levéllel kezdő- l dik ez az érdekes kisregény. A I címzett: Zürössy Sándor, a | Sárhalmon vendégszereplő | vándorszínház fúrtál éneke- I se. A címzett, aki találkára | hívja, ismeretlen. Azaz, mint | a későbbiek során kidérül, a | helyi polgármester gyönyörű | leánya, Vicuska. Vajon, mi I indítja e vakmerő lépésre az | eddig széltől is óvott szende | szüzet? Erre ad feleletet a 1 könyv lapjain az író, s köz- 1 ben 'kegyetlen gúnnyal leplezi | le az úri Magyarország er- | kölcstelen, gonosz légkörét. 1 Vicuskát apja a dzsentri- ! világ törvényei szerint, a gaz- 1 dag és öregedő főjegyzőhöz | kényszeríti. Mit tegyen? Ne | teljesítse az atyai parancsot? | Ez nemcsak a teljes anyagi | összeroppanást, de a börtönt | is jelentheti a polgármester- | nek, szívbeteg feleségének pe- ! dig a biztos halált. Ha bele- ! törődik a házasságba, a fő- 1 jegyző nemcsak apja vagyo- | nát mentheti meg, és tarthatja | meg csorbítatlannak a család | tekintélyét, hanem ügyes üzle- | ti fogásokkal minden könnyel- ! műén elherdált fillér meg- ! kerülhet a főjegyző által. I Nincs tehát kiút? A dzsent- | rik világában valóban nem | volt, mert nem is lehetett. De | könnyíteni könnyíthet VicusSka | a szívén, ha megfogadja az öreg dajka tanácsát: „Tudja, mikor nem fog fájni magának, ha a főjegy­zőé lesz? Akkor, ha előbb azé lett, aki magának is tét-* szik. Ha előbb a másé, azét aki mellett úgy érzi, hogy gyöngül és reszket, és nem tudna vele ellenkezni, ha meg akarja ölelni és meg is teszi, hogy az övé lesz, akkor töb­bet nem szenved így. Arra gondol, akit szeretett, ami­kor az ér magához, akii utál .** A lány az énekes kedvese lesz. Egy csodálatosan szép, végtelenül boldog nyár kö­vetkezik, amely olyan, mint a legszebb álom, de amely­ből oly fájó a felébredés. Még­is búcsúzni kell, indul tovább a színház, s az öreg főjegyző is mindjobban sürgeti az es­küvőt. Az énekes elindul felejte­ni és amikor visszakerül a városba, Vicuska éppen hal­doklik — gyermekágyban. Meghal az egyetlen, boldog nyár emlékével, az énekes pedig tovább járja az or­szágot, de nem tud felejteni soha többé. E felejthetetlenül szép nyárnak állít emléket az író, amikor mesteri kézzel, ízes magyarsággal szövi e szomorú szerelem megrázó történetét. (prukner)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom