Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-15 / 39. szám
I35S. FEBRUAR 15. SZOMBAT eist HEGYEI Adrian Uj küldeményfajtát rendszeresített a posta A közönség gyakran jogosan panaszkodott, hogy a kisebb, de értékesebb tárgyakat csak körülményesen adhatta postára. Ezért biztosított kis csomag néven új belföldi küldeményfajtát rendszeresített a posta. Ebben kisebb értékes tárgyak, mint például óra, ékszerek stb. adhatók fel. így a 8000 forintnál nem nagyobb értékű tárgyakat ezentúl jó minőségű, világos borítékban — amelyet papírpecséttel zárnak le — lehet postára adni. A biztosított kis csomag súlyhatára 500 gramm. Kezeléséért 2,40 forintot, biztosítási díjként pedig 1000 forintonként 1,— forintot számítanak fel. MEG EGYSZER. Négyezer jól telelt méhcsaládot adnak köztenyésztésre Á Méhészeti Szövetkezeti Központ, mint minden évben, az idén is felkészült, hogy jól telelt, erős méhcsaládokat bocsásson a méhészek rendelkezésére. Az eladásra szánt mintegy 4000 méhcsaládot fiatal anyaméhekkel látják el, hogy a nem mindig kedvező viszonyok közé került családok to< vább erősödjenek. Az egységes, jó tulajdonságú, hazánkban aklimatizálódott fajtákból álló méhcsaládok a vevők kívánságára kaptárral, vagy kaptár nélkül előnyös áron vásárolhatók. Minden családhoz egy kiló műlépet is juttat a szövetkezeti vállalat. „Csak a státuszon Emlékeznek még olvasóink arra az írásra, amely a fenti idézőjelben lévő címet viselte. Ezzel a megyei tanács illetékeseit akartuk annak belátására bírni, hogy szükséges egy sütőipari előadó a tanács ipari osztályára. Azóta ez az ügy túlment a kezdeti kereteken és egyre inkább a sütőipar helyzetét kezdi elemezni. Strélinger Gusztáv elvtárs, a Gödöllői Sütőipari Vállalat igazgatója | szólt hozzá elsőnek a fenti témához. Ezt követően Falus | Lajos elvtárs írását közöltük, amely szerkesztőségünk ál-1 lás pontja mellett tört lándzsát. A közelmúltban ismét Strélinger elvtárstól kaptunk | levelet, amelyben Falus Lajos írására válaszol. Többek | között ezeket írja: Az útépítő gépek „kórházában“ „Kedves Falus Elvtárs! A Pest megyei Hírlap január 23-i számában megjelent cikkét olvastam és azzal bizony egyáltalán nem értek egyet. Először azért, mert teljesen értelemzavaró. Én előző Írásomban nem azt állítottam, hogy az ipari osztályra nem kell sütőipari előadó. Csak azt vitattam és vitatom is, hogy ezért a beosztásért biztosított fizetés egy jó szakembernek nem elég, mert fizikai munkával is megkeresi iparunkon belül a 2000—3000 forintot. Azzal sem értek egyet, hogy Zala megyében a tüzelő biztonságos tárolását aránylag kevés pénzzel oldották meg. Itt én magam is láttam egy helyen a tárolás megoldását és merem állítani, hogy ez csak fél, vagy inkább csak negyed megoldás. Azt is állítom, hogy iparunkon belül az ilyen fél és negyed megoldásokkal már any- nyi pénz pocsékolódott el. hogy abból ha nem is az egész ország területén, de egynéhány megyében lehetett volna megfelelő raktárakat építeni. Továbbra is fenntartom azt a véleményemet, hogy a tüzelő csak négy fal között, zárt helyen tárolható biztonságosan. Falus elvtárs egyébként eléggé megkerüli a lényeget,, de a végén mégis oda tér ki, amit én is hangsúlyoztam, hogy a sütőipari előadónak jó szakembernek keU. lennie. Falus elvtárs arra is kitér, hogy egy sor üzem kapott gépszitát és a liszt mégis szí- látatlanul kerül a dagasztócsészébe. En nem az ilyen üzemekről beszéltem, hanem azokról, amelyeknek az épülete düledező, rogyadozó. A kemencék elavultsága és kis kapacitása miatt a péknek 12 —14 órát kell dolgoznia. Ne kerülgessük a forró kását. Ezekben az üzemekben nem lehet gépi szitát felszerelni. A pék pedig ennyi órai munka után nem hajlandó 10—12 zsák lisztet kézzel kiszitálni. Azokról a vidéki üzemekről is kell beszélni, amelyekben 12—15 mázsa kenyeret ma is kézzel dagasztanak, mert még nem jutottunk el odáig, hogy minden üzemnek adhassunk dagasztógépet. Ne csak arról beszéljünk, amit megtettünk, hanem arról is, ami még nincs meg. Ha minden fillér kiadását alaposan megnéztük volna, nem okvetlen kellene ma is fennállniok ezeknek a hiányosságoknak. Ezeket a problémákat a sütőipari előadó beálAz üzemi tanácsok megalakulásáról, a kulturális munka megjavításáról, a termelés elősegítéséről tárgyalt a MEDOSI területi bizottsága ; Választmányi ülést tartott tegnap délelőtt a Mezőgazda- sági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének Pest-Nóg- rád megyei területi bizottsága. Az ülés beszámolóját Dobi Ferenc, a területi bizottság elnöke tartotta, s elöljáróban a területi választmány múlt év decembere óta eltelt munkájáról, valamint a jövőbeli legfontosabb tennivalókról beszélt. Részletesen foglalkozott az üzemi tanácsok helyzetével. — Eddig — mondotta — a kijelölt 64 üzem közül 59 üzemiben választották meg az üzemi tanácsot. A tapasztalat azt mutatja, hogy az üzemi demokrácia új szerveibe a legjobb dolgozók kerültek, akik mesz- szemenüen élvezik választóik bizalmát. iiinfiftiimmittiuiinMimiHtiiiiiitiiiUiiiinnnitiitimitiuiiiiiMr Téri Ödön, a magyar turistaság megalapítójának emlékműve Dobogókő legmagasabb pontján, a kilátónál. Állította a Magyar Turista Egyesület 1926-ban. (Fotó: Nánási Pál) Most a legfontosabb feladat az üzemi tanácsok munka- módszerének kialakítása. Sokan még nem látják tisztán feladatukat. Ezt a munkát szeretnénk elősegíteni a jövő héten meginduló üzemi tanácselnök-tanfolyammal. A szakszervezet termelést segítő munkájáról szólva. Dobi elvtárs hangsúlyozta, milyen feladatok várnak ezen a téren a szakszervezeti aktívákra. — A szakszervezet eddig is _ sokat tett a termelés elősegíté- : se érdekében. A gépállomások | közül a vámosmikolai első | helyre került a versenyben, a 1 szentendrei az ország négy | legjobbja között van. 1 A Pest megyei gépállomá- f sok félmillió forint nyere- I séggel zártak — s ebben | nagy érdeme van a szak- szervezetnek. IA szakszervezeti szerveknek | továbbra is elő kell segíteniük |a párt agrártéziseinek mes- ! valósítását. | A továbbiakban Dobi elv- | társ foglalkozott a szakképzés I feladataival, amely főként a I gépállomásokon időszerű. Szó- ! bekerült a munkafegyelem és a | társadalmi tulajdon kérdése | is. 1 — Nagyon sok pótolni vallónik van — mondotta. Hathatós Intézkedéseket kell foganatosítani a tár- | sadalmi tulajdon megsér- 1 tőivel szemben. Ebben | nagyobb ellenőrző szerep 1 hárul a szakszervezetekre. 1 A beszámoló második része 1 a mezőgazdasági üzemekben | folyó kulturális-nevelő műn |ka feladatait taglalta. I A vita során több javaslat | hangzott el. A felszólalók sor- I ra elmondották, véleményük | szerint hogyan lehetne a tér* | melést elősegíteni, valamint a | kulturális munkát megjavíta1 = ni. Mivel az értekezlet a késő délutáni órákba nyúlt, a javaslatok megvitatását egv _ szőkébb, öttagú bizottságra bízták. lításával nem tudjuk megoldani. A lehetőségek határain belül magam is azon a véleményen vagyok, hogy a higiéniát a meglevő rossz kisüzemnél is tartsuk be, ameny- nyire lehet. Azzal is egyetértek, hogy becsüljük meg a vevőket, de azzal nem tudok egyetérteni, hogy ezeknek a problémáknak a megoldásához nem kell pénz.” Eddig a levél, örülünk, hogy Strélinger elvtárs ilyen harcosan igyekszik felhívni a figyelmet a sütőiparban uralkodó állapotokra. Csak becsülni lehet egy vezetőben, ha a dolgozókért és a fogyasztókért így kiáll. Igaza van abban, hogy sürgősen rendet kell teremteni a sütőiparban, hisz nem mindegy, hogy milyen körülmények között készül el egyik legfontosabb táplálékunk, a kenyér. És ez a fökérdés. Falus elvtárs emellett kardoskodik. örülünk neki, hogy Strélinger elvtárs megváltoztatta álláspontját, hisz ha jól visszaemlékszik, első levelében azt írta, hogy a tanács ipari osztálya jelenlegi erejével képes ellátni a megyei sütőipar felügyeletét. Abban tökéletesen egyetértünk. hogy a sütőipari előadónak feltétlenül jó szakembernek kell lennie. Az is igaz, hogy csak a sütőipari előadó beállításával nem oldódnak meg a problémák — ezt egyébként Falus elvtárs sem állítja. Miért kell mégis sütőipari előadó? Talán felesleges is ezt bővebben fejtegetni. Elég, ha annyit mondunk, hogy a rossz helyzet ellenére is sok helyi lehetőség van kihasználatlanul. Egy felügyelettel megbízott jó szakember ezeket meglátja és gondoskodik arról, hogy kihasználják az összes meglévő lehetőséget. Az igaz, hogy nem a legjobb állapotban van sütőiparunk, de-az is -igaz, hogy-az idén is jelentősen fejlődik. Sok új kemence és tüzelőberendezés épül. Említette előző levelében Strélinger elvtárs, hogy némely helyen rossz kemencét és tüzelőberendezést építettek. Ez a tény is amellett szól, hogy legyen legalább egy ember, aki a beruházások hasznos befektetését is ellenőrizni tudla a megyében. Jó az, ha ilyen harcos vita alakul ki egy fontos ügy körül. Ez feltétlenül elősegíti a helyzet megváltozását. Azt szeretnénk még, ha a megyei tanács ipari osztálya is hozzászólna a vitához. „Gyógyul“ a „Wäser” kotrógép a Ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat szereldeiében. A motorszerelők között is megállják helyüket a nők. Ezt bizonyítja Hoznák Ilona, aki Virág Józseffel együtt szereli az egyik vontató traktort. | Tavaly kezdték gyártani a „Scräper” talajgyalukat. Eddig I 45 darab készült el a kiváló géptípusból. A közeljövőben | további 16 darabot indítanak útnak az ország különböző részeibe. Alarmofon", az automatikus tűzjelző Az új rendszerű tűzjelzőkészülék sorozatgyártására a jövő évben kerül sor. Belföldön eddig 3000 ilyen készülékre jelentettek be igényt. A berendezés iránt szovjet és svájci érdeklődés is mutatkozik. // A Telefongyár magyar szabadalom alapján készítette el új korszerű automatikus tűzjelző berendezés mintapéldányát. Az Alarmofon elnevezésű készülék tűz esetén magnetofon és morse segítségével telefonon, „önállóan” riasztja a tűzoltóságot. Farsang, lariangfarsang Tpzt a bűvös szót susogja a s-J télutói szél, ezzel van tele Cegléd; minden plakát vidám farsangi mulatságra invitál. Büfé, tánc. zene, szórakozás. Az első báli éjszaka soha nem múló emléke ... Kinőttem már a bálozásból, s hogy mennyire eltelt felettem az idő, azt a múlt héten a kislányom hozta tudomásomra a következő szavakkal; — Ugye, apuci, te is eljössz a jelmezbálra? El én, hogyne mennék egy szem lányom első báljára. Hogyne telne meg apai szivem büszkeséggel, amikor majd látom a felvonuló jelmezesek között az én lányomat. Megkezdődött a készülődés a jelmezbálra, amelyet a központi napközis óvoda rendezett február nyolcadiikán. Ugyanis lányom ennek a napközis óvodának nyilvános növendéke a maga három évével. Jelmez, hozzájárulás — bizony bele kellett nyúlni a pénztáv cába. Sebaj, apa vagyok, kötelességem van a gyermekem iránt, s hitvány anyagiak nem akadályozhatják meg a jó szórakozást. Elérkezett a szombat délután. Lányom vad izgalommal sürgette szülőanyját. Szerencsére nem késtünk el, jóval fél öt után kezdődött a bál. Az első meglepetés akkor ért, amikor az óvoda két bájos dolgozója barátságosan a kezünkbe nyomott két jegyet. ami felhatalmazott bennünket a karneválon való részvételre. Eszembe jutott, hogy e kivételes alkalommal gavallér leszek, és nem négy forintot fizetek egy jegyért, hanem a dupláját. Nem tettem mégsem, mert féltem, hogy esetleg visszautasítják. Elhelyezkedtünk és vártuk a kezdést. Lányom nem volt hajlandó a kicsinyék csoportjához csatlakozni, velünk együtt nézte végig a jelmezesek felvonulását. Reccsent a hangszóró, megkezdődött a felvonulás. A nyitópárok után jött a pipacs, búzavirág, hóvirág, beperdültek a bohócok cigánykerekezve, s közben a hangszóróból áradt a hangulathoz illő zene, illetve a dal „Fa leszek, ha fának vagy virága” . -.. Cserélődtek a lemezek, cserélődtek a párok. Jötték a tündérek, a magyarruhás lánykák, a rokokó babák, bevonult a nagyon helyes Dériné, s nagy sikere volt a berceli menyecskének is. A felvonulás után megkerestem a büfét, gondoltam, megiszom a gyerekek egészségére egy üveg bambit. Nagy meglepetésemre rumszag, és természetesen rum fogadott. Sört is annyit ihattam volna, amennyit a zsebem bír. Mert bizony egy kis üveg sörért öt forint hatvanat kértek. Friss virslit is ehettem, öt forintért párját. Végre hozzájutottam a bambihoz. Sajnos, ezt sem adták ingyen, három kemény forintot kellett fizetni azoknak, alkik szomjukat ezzel az itallal akarták eloltani. Aki megéhezett, két forintért válogathatott az egyforma szendvicsek között. Szóval nem volt oka senkinek sem panaszra. Miért is lett volna? Hiszen hat óra felé, amikor véget ért a jelmezek felvonulása, táncolhattak a kicsinyeké A legjobb jelmezek is megkapták az ókét megillető di- jákat. János vitéz és lluska — Sárosi Edit és Szabó Sanyi — kapták az első díjat jelentő nagy tortát, Reznák Tomi és Huszár Anikó, a kis huszárok, a második díj tortáját, a legkisebb tortát harmadik díjként Tóth Feri kapta törökbasa jelmezéért. A tombolán Újvári Sanyi nyerte a szánkót, Szalai Marika a babát, Szabó Feri pedig a mackót. Mi hát akkor a bajom, miért vagyok elégedetlen? Valószínűleg azért, mert rosszallóm, hogy egyedül csak a ruhatárért nem kellett fizetni. A szendvicséket majdnem teljesen a szülök adakozásából készítették, a virsli másutt sokkal olcsóbb stb., stb.... Mi volt a célja a? óvodának ezzel a jelmezbállal? Pénzszerzés vagy a kicsinyek szórakoztatása? Inkább az előbbi sikerült... Fz volt a lányom első báU . jának hiteles, és gondolom. nem elfogultan elme-, sélt története. — O
