Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-15 / 39. szám

1958. FEBRUÁR 15. SZOMBAT prtrr MECY ü/Cirlap Három tsz-meiőgazdász beszél az elkészült tervekről Sorozatban gyártják a Zs. M. 330-as arató-cséplőgépet A nagykátai járás három erős termelőszövetkezetének három agronómusával beszél­getünk. Mezőgazdasági szak­embereket ritkán lehet eny- nyire derülátó, bizakodó han­gulatban látni év elején, ami­kor még azt sem tudják, elég eső lesz-e tavaszra, s nem jön-e jégverés a nyáron? Nekik azonban mégis külö­nös okuk van a bizakodásra. Elkészülitek az éves tervek, a tagság jóváhagyta azokat, s amikor jóváhagyta, be is lát­ta minden szövetkezeti dolgo- . zó, hogy az idén már érdeme­sebb dolgoznia, mint tavaly, s ha szorgalmas, a gazda­gabb jövő esztendő alapjait rakhatják le. Mint ismeretes, államunk minden eddiginél nagyobb támogatásit biztosít az ellenforradalom viharát át­élt termelőszövetkezeteknek. Így nem csoda, ha például a tóabnási Vörös Csillag Tsz tagjai az idei terv és a vár­ható munkaegység-részesedés ismertetése után egyszeriben kedvet kaptak a munkához. A tél beállta óta átlagosan öten-hatan dol­gozgattak csak a gazdaság­ban, amikor azonban megtud­ták, hogy március elsejétől kezdve ők is minden hónap végén minden egyes teljesített munkaegységükre tíz-tíz fo­rintot kapnak előlegképpen, egyszeriben fellendült a mun- kákedvük. A közgyűlést kö­vetó napon már minden szö­vetkezeti tag megjelent a mezőgazdász szobájában, mun­kát kért. Noha a másik két szövetke­zetben, a tápiószentmártoni Kossuthban és a szentmárton- kátai Dózsában már eddig is folyósították a munkaegysé­genkénti tízforintos előlege­ket, a tervek, s a különböző állami- ■ - segítőéit ismertetése után Ugyancsak fellendült a muhkakedv. Államunk ugyan­is gondoskodott arról, hogy a termelőszövetkezetek az év közben felmerülő kiadásokhoz, így a munkaegységeiül eg osz­tásához is a pénzügyi alapot áru lekötésével teremtsék meg. E szerint az értékesítési szerződések rendszerét az idén már valamennyi üzemégra ki kell terjeszteni. A termeltető vállalatokkal, földművesszö­vetkezetekkel kötött szerző­dések alapján a Magyar Nem­zeti Bank a termelőszövetke­zetek részére a várható bevé­telek 60 százaléka erejéig rö­vidlejáratú hitelt folyósít. Az ilyen hitel egy részét munka­egységelőlegre is fel lehet | j ki járt már Albertirsán, az használni, ha éppen szüíksé- | /í biztosan látta a liget kö- ge van rá a termeioszovetke- | zepén magasodó kastélyt. zetnek. | Ilyenkor télen a déli napsütés­De nézzük meg közelebbről | ben melegítőbe öltözött kicsi­éi három szövetkezeti agromó- I nyék levegőznek a kastély fel- mus derűlátásának okát. A | járóján. tápiószentmártoni Kossuth 1 Belül óriási szárnyasajták. Tsz számára 1958-ban mint- l kis őszirózsaarcú kislány I áll a nagy ajtó előtt. A tükrös- | re vikszolt padlóban nézegeti 90 ezer forintot jelent 1 mxcüat. ! Az intézet — a Pest megyei az állami támogatás. Ezt a | Tanács bölcsődéje — vezetője gépi munkadíjak kedvezmé- f szép fiatal lány. Bamahajú, nyel formájában, a különbö- I barnaszemü, Ceglédi Éva a ző állatvásárlási kedvezmé- \ neve. ötven gyereket nevel nyék formájában, s műtrá- I másféléves kortól hároméve- gyavásárlási kedvezmény for- 1 sig. Sok kismama — gondozó­májában kapják többek kö- | ?? “ fontoskodik a gyermekek zött. Márpedig, ha megfe-1 körűi, hiszen ahol gyerek van, lelően tudnak építkezni s a I oda mama is dukál. Van dok- tehenészetet gépesíteni, az ál- I tOT,nen\ «. naponta lis­taiak termelt tejet otthon dől- I gal}a Amennyit. Értelmi fej- gozzák fel, ez önmagában is | növelj a jövedelmüket, de fel- | lendíti sertéstenyésztésüket is. | Áttérnek ugyanis a zsírsertés- | tartásról a hússertés-tenyész- | lésre. Már meg is rendeltek | 12 középnagy fehér hússertés f kocát, amelynek ivadékait elő- | reláthatóam már a saját tér- f melésű sovány tejjel nevelhe-| tik..; Műtrágyából kataszt- | rális holdanként több mint | egy mázsát használnak, s épít- | kezesi tervük is igen figyelem- | re méltó. Bekerített takar- | mányszérüt létesítenek, süldő- | nevelőt építenek, s még tíz | hold új szőlőt is telepítenek. § Sauska István, a tóalmási | Vörös Csillag Tsz mezőgaz- | ■Jásza még nagyobb szabású | beruházásokkal dicsekedhet, ötven-ötven férőhelyes tehénistállót és sertéshizlaldát építenek, közel 400 ezer forintos állami támogatással. Ez az építke­zés náluk döntő jelentőségű, mert állatállományuk szépen volt eddig is, de már-már nem tudták hol elhelyezni. így azonban a jelenlegi 36-os te­hénlétszámot, ha megépül az istálló, felemelhetik ötvenre, s huszonöt ökröt kezdenek el hizlalni. Amióta fennáll a termelőszövetkezet, ennyit még összesen nem építkeztek, mint az idén egyetlen eszten­dőben Igen (kedvezően alakul ná­luk az idén a műtrágya hol­danként! felhasználása is. Eredetileg úgy tervezték, hogy 307 hold szántóterületü­kön mintegy 350 mázsa mű­trágyát fognak felhasználni, amikor azonban tudomásukra jutott az állam nagyarányú segítsége, 610 mázsára emel­ték az évi műtrágyafogyasz­tást, ami azt jelenti, hogy ke­reken két mázsát használnak fel holdanként Mondani sem kell, hogy ezzel egymagában is hatalmas lépést tesznek szántóföldi növényeik hoza­mainak növelése, belterjesíté- se felé. Ám, ha már a belterjességről beszélünk, meg kell hallgat­nunk Felfoer Viktor elvtár­sat is, aki a szentmártonkátai Dózsa Termelőszövetkezetnek nemcsak mezőgazdásza, hanem egyben választott gazdaságve­zetője is. A Dózsa Tsz 510 holdas területéből 86 holdon, tehát az összes szántónak mintegy 18 százalékán mag- termesztést hSyTBIaKik az idén. Somkóróra. édescirokra, an- golperjére, fű- és répamagvak­ra, valamint borsóra és bur­gonyára van termelési szerző­désük. Persze árutermelé­sük ezzel még nem merül ki. Az idei terv szerint 180 disz­nót hizlalnak meg, méghozzá ötvenes falkakiban. Mivel pedig növekszik szö­vetkezetük árutermelése, ked­vezőbb lesz a jövedelemré­szesedés pénzbeni és termé­szetbeni aránya is. A múlt esztendőben 36 forintot ter­veztek minden munkaegység­re, ebből 20 forint értéket ter­ményben, 16 forint értéket pedig készpénzben adtak ki. Amikor Felber elvtárs meg­említi, hogy idén már negy­venhat forint a tervezett munkaegység náluk, s ebből változatlanul húsz forintot érő lesz a termény, de a pénzbeli részesedés 26 forint munkaegységenként, közbe­szól Miló Béla elvtárs is, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője. Elmondja, hogy járásuk 18 termelőszö­vetkezetének átlagában a múlt esztendőben a jövedelemrésze­sedés 35 százalékát kapta a tagság pénzben, 65 százalé­kát pedig terményben. Ezzel szemben — hasonlóan a szentmártonkátai Dózsa Tsz- hez — a megye minden szö­vetkezetében kedvezőbb arány fog kialakulni, még pedig előrelátha/tóan 50—50 száza­lékos arány. Ehhez ugyan­csak hozzájárul az állami se­gítség. A szövetkezetek jö­vedelemadózási rendszerét ugyanis a jövő gazdasági év­től kezdődően úgy kell átala­kítani, hogy az a közös áru- értékesítés növelése irányában hasson. Ezért a termelőszö­vetkezeti jövedelemadó meg­állapításánál öt százalékos kulcsot kell alkalmazni a pénzjövedelem után, míg a természetben kiosztásra kerü­lő termények után az adókulcs 10 százalék lesz. — Hogy mennyivel érdemesebb közösen értékesíteni a terményeket, azt már a múlt évben is tapasztalhatták a gabonaeladásmál a szövet­kezetek, amikor is húsz forint­tal többet kaptak a közösen, nagy tételben értékesített ter­ményükért. Most az állam legújabb intézkedései arra ösztönzik a szövetkezeteket, ÜöBr lehetőleg-mfnŐen * 'W* jukat közösen vigyék a piacra, s csak annyit osszanak szét természetben, amennyi a szö­vetkezeti család szükségleté­re kell — szögezi le Miió elv- társ. Soká, naivon soká lehetne még beszélgetni a nagyszerű tervekről, de nem tartjuk fel tovább a mezőgazdászo­kat. Ám búcsúzóul megálla­podunk, hogy majd folytat­juk a beszélgetést ősszel, év­záráskor, amikor már remél­hetőleg testet ölt minden szép elgondolásuk. Hol ka Vilmos A hazai és a külföldi meg­rendelésekre újtípusú arató- cséplőgép sorozatgyártása kez­dődött meg az EMAG-bam. Legnagyobb a kereslet a Zs. M. 330-as típusú arató-cséplő­gép iránt, amelyből ebben az évben több mint ezer készül. Tervezői ezt a gépet hidrauli­kus talajletapintó és korrigáló berendezéssel látták el, amely függőleges irányban önműkö­dően szabályozza az aratómű helyzetét A régebbi típusok­kal szemben már két magtisz­tító dobbal rendelkezik, tehát jó minőségű, tiszta cséplést biztosít. Ugyancsak eltérő a tartályok Jdüresítésének mód­ja: nem továbbító szalagon, hanem csigaberendezéssel tör­ténik. Lényegesen egyszerűbb a gép vezetése is. Az úgyneve­zett fokozat nélküli sebesség- váltó segítségével alkalman­ként — a gabonatábla sűrűsé­gének, illetve ritkulásainak megfelelően — gyorsan változ­tathat sebességet. A Zs. M. 330-at jugoszláv megrendelésre módosítva ké­szítik, külön szaimabálázó és kötöző berendezéssel egészül ki, a 2-es számú tisztítódob helyére pedig magosztályozót építenek. Ez nagyságrend sze­rint válogatja, majd szállításig raktározza az elcsépelt gabo­nát. Hasonló arató-cséplőgépet szállítanak Brazíliába is. Új típusú mérőeszközök A Hódmezővásárhelyi Mér­leggyár tervezői évről évre a mérőeszközök újabb típusait szerkesztik meg. Idei terveik­ben — a gyár fennállása óta először — háztartási mérle­gek tömeges gyártása is sze­repel. Ezekkel 10 kiló súlyig lehet mérni.-limilllllMlimilllllllHUMIIIMIIIIIIIIIIIUnilllllllllllNllllltlIMtS 1 Több jegy, mint szék? | | Különös elgondolása le- § I hét a kartali mozi pénztá- | 1 rosának. Majd minden | I szombaton és vasárnap | | több jegyet ad el, miint f | amennyi ülőhely van á § | moziban. így történt ez az | | elmúlt szombaton is. Bará- | ltommal együtt mentünk | | moziba. A negyedik sorba § 1 kaptunk két jegyet. Ami- | I kor azonban bementünk a | | terembe, a helyünk már | | foglalt volt. Nyomban meg- | | kerestük a rendezőt, aki 1 1 azonban ahelyett, hogy in- | | tézkedett volna, leírhatat- | I lan gorombaságokat vágott | | a fejünkhöz. Ebből komoly | I zavar támadt, s többen | 1 már azt javasolták, hogy | | dobjanak ki bennünket a | I moziból. De vajon azért | 1 vettünk mi jegyet, hogy a | I végén még meg se nézhes- | | sük a filmet? Rendjén van f ? Baranyi András | Kartei = ez így E A Földmürciésiigyi Minisatöri unt fölhívásai Készüljünk fel az esetleges fagykárok elhárítására Máris vöt ni lőhet a nőm fagyéraekcntf növényeket A Földművelésügyi Minisz­térium szakemberei pénteken az alábbi tájékoztatást adták ki a szokatlanul enyhe időjá­rás okozta helyzetről, a mező- gazdaságot érintő sürgős fel­adatokról: — Emlékezetünk szerint — mondották — 1925-ben és 1953-ban volt ehhez hasonló hirtelen felmelegedés, de ko­rántsem ilyen mérvű, mint az idén. A 14, 16, sőt 18 fokos me­leg hatására a földeken a növények erőteljes fejlő­désnek indultak. Vonatkozik ez a kalászos mő- jVáhygkre. .jdljtelyek már most csáknörh olyan fejlettek, mint máskor március vége felé, to­vábbá a gyümölcsfákra, sőt a tavaszi virágokra is. — A hirtelen felmelegedés után előreláthatólag újabb le­hűlés várható. Minél hama­rabb érkezik és minél kisebb­fokú lesz, annál kevesebb gondot okoz; • Ha a lehűlés később jön és erősebb lesz, a mezőgazda­ságban károkat okozhat. Éppen ezért a gazdák aggódás­sal figyelik a szokatlan mele­get — A lehűlés okozta károk ellen is lehet védekezni — hangsúlyozták a szakemberek. — Ilyen időjárás mellett fokozottabb mértékben számíthatunk felfagyásra. Ez ellen a leghatásosabb orvosság a henger. Éppen ezért felhívjuk a gaz­dák, a gazdaságok figyelmét, hogy hengereiket mindenütt készítsék elő. Ezenkívül a gyors felmelegedés következté­ben elhasznált tápanyagot, va­lamint az esetleges lehűlés kö­vetkeztében keletkező, a növé­nyek sejtrendszerét érő kárők pótlását elősegítheti a gyorsan ható fejtrágyázás is. — A múlt évekhez viszonyít­va 1957 őszén végezték el a legnagyobb területen a mély­szántást. De azért még maradt szántatlan terület. A mostani enyhe idő alkalmas a tavaszi szántásra. Felhívjuk a gazdák figyelmét, hogy csak sekélyen szántsanak, azonnal fogasoljanak, ned­ves, ragadós talajhoz ne nyúljanak, mert évekre tönkretehetik a talaj szer­kezetét. Ha a körülmények megfelel­nek, a most végzett tavaszi szántás hasznos lehet, — A jelek szerint — bár jó­solni nem szeretünk — arra következtethetünk, hogy ko­ráin beköszönt a tavasz. Éppen ezért a mezőgazdaságban fontos feladat beszerezni és meg­tisztítani a vetőmagot, munkára előkészíteni a gé­peket. Megfelelő időpont­ban már vethetnek is. A nem fagyérzékeny korai nö­vényeket: a borsót, a mákot, a tavaszi búzát, ha a talajned­vesség állapota megengedi, máris vethetik. Mától kezdve árusítjá a következő havi előfizetéses lottószelvényeket A Sportfogadási és Lótto Igazgatóság februárra adta ki az első előfizetéses lottószelvé­nyeket: kétszázezret bocsátot­tak ki. Ez a mennyiség azon­ban kevésnek bizonyult. Az egy g y eriiiekkaca j lődésüket a Magyar Tudomá- nyos Akadémia gyermekpszi­chológusai figyelik. Tejben- vajban fürdenek. A kastély ragyog a tisztaság­tól, a falakon aranyozott dí­szítés, de mintha ezen túl is volna valami ragyogás az egészben: ahogy próbálkoznak, ahogy igyekeznek ötven ide­gen testecskén elosztani a hiányzó anyai simogatást. Megmelegiteni a gügyögő sza­vakat. Egy kis cigánygyerekre úgy néz az egyik fejkötös fa­lusi asszony, úgy szólongatja, mintha kivételes szeretet jár­na a kis furcsa nevűnek: azt mondja neki: „Tádé“. Benső­ségesen és gyönyörűséggel. Ép­pen a neve hatja meg, tudja, hogy egy kis elhagyott mellé úgy kell odaállni, egyszerűen és egészen. „Tádé“! — ismétli mégegyszer majd hozzáteszi a büszke anya szenvedélyességé­vel: „eszem azt az édes kis po­fádat.“ — Nagyon szeretem — te­szi még hozzá magyarázőan. Nemcsak árva gyerekek van­nak itt a megye minden részé­ből. Olyanok is, akiknek a szü­lei betegség miatt vagy vala­mi másért nem tudják ellátni kicsinyüket. Az ilyen szülő rendszeresen idelátogat. — Másfél év — sóhajtja Éva — kevés idő ez a gyerekeknekl Nekünk is. Alig tudunk meg­válni tőlük. Hároméves koruk­ban már csacsognak, szeretnek bennünket, de kell a hely a többieknek is. Aztán kartonokat nézünk: minden rajtuk van. A gyermek neve, súlya, mikor volt beteg: bogy gyógyították. Még a sza­vakat is felírják, amiket elő­ször kimondott. Az egyik kar­tonnál megcsillan a vezetőnő tekintete, — Cégünk „reklámja“, Mar­gitka. Kétéves korában került hozzánk. Hat kiló volt. Még a fejét sem tudta tartani, olyan gyenge volt. Az anyja nem adott neki enni. A szomszédok jelentették fel. Aztán ideke­rült ... Sokszor sírtam az első napokban.:. fájt a szivem ér­te. Mintha értené az egészet, a fájdalmat, ami vela történt, nagy és lázas szemével hűsége­igazgatóság ezért a következő hónapra kétszeres mennyisé­get, négyszázezret hoz forga­lomba az előfizetéses szelvé­nyekből, amelyeknek árusítá­sát ma kezdik meg. it •MiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiuitimmiifiMai sen nézett rám. Aztán egy év múlva 14 és fél kilóval ment el tőlünk. Emlékszem az első nevetésére, mindnyájan sír* tunk az örömtől, mint valami ajándékot, úgy fogadtuk.,, — Nagy dolog a gyermeknek velés — teszi még hozzá tű­nődve. Körülöttünk a játszó gyermekek izgatott kiabálása, mintha igazolná ezt. A kertből is hallatszik az ugrándozók zsivaja. Ezzel az ízzel lépünk ki a kapun. Gyermekdalok em­léke kísér bennünket és a cér­nahangú . kis dalocskák so­káig a fülünkbe csengenek. Majd fehérköpenyes nővérekről fogunk álmodni, akik egy nagy kertben hajlonganak és virá­gok helyett valami egészen mást gondoznak, nevelnek, ápolnak, nyiladoztatnak: csu- pa-csupa gyermeknevetést. Gesztelyi Valéria

Next

/
Oldalképek
Tartalom