Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-14 / 38. szám
ns r MEGYEI ii/lfrlan 1958. FEBRUÁR 14. PÉNTEK FELHÍVÁS! A nemzetközi nőnap alkalmából a Magyar Nők Országos Tanácsa a Műcsarnok rendezésében képző- és iparművésznők alkotásaiból kiállítást rendez. A kiállítás március 8-án nyílik. Beküldhető három festmény, szobor, grafika, »agy hat iparművészeti alkotás. A művek átvétele február 24-től 28-ig reggel ys9 órától délután 4 óráig, a Műcsarnokban. A kiállítás vezetősége kéri a képző- és iparmű- vésznőket. hogy jelentkezzenek műveikkel. Az orvosok és a szépírás A napokban fiattal lány állított be az egyik londoni gyógyszertárba és levelet nyújtott ót a gyógyszerésznek, kérve őt, olvassa fel. — Tudom, hogy szerelmes - levél — mentegetődzött a lány t—, de nem vagyok képes ffci- silabizálni, mert a vőlegényem orvos. A 3 ocsai gimnázium A Hóman-féle iskolapolitika akármelyik megszállottja bizonyosan megcsóválta volna a fejét, ha ilyesmiről esik szó abban az időben. Mert minek is ilyen mégiscsak magasabb fokú tanintézet ebben a félreeső faluban, amelynek lakói főleg parasztok, kisiparosok, ipari munkások. Utóvégre ha már valaki közülük olyan nagyon akarja tovább iskoláztatni a gyermekét, hát küldje be Pestre. Népi demokratikus kor. mányzatunk hat évvel ezelőtt, 1952-ben mégis gimnáziumot nyitott, még pedig reál tagozaPetc&zsdyefn és tócsái liba-kacsa nagykereskedők NAGYKOROS Ilyen névjegyet nyomtathattak volna azok, akik most itt ülnek a Ceglédi Járásbíróságon a vádlottak padján. Heten vannak, mint a gonoszok. Valóban gonoszok voltak, mert szorgos munka helyett feke- tézésbői, üzérkedésből akartak megélni. Mégpedig nagyon jól élni. Csak a nyomozóhatóságok ébersége akadályozta meg őket ebben. Itt már nem olyan nagy legények, szemüket lesütve felelnek a bíró kérdéseire, dadogva, habozva válaszolnak. Nézzük csak, kik ezek a vádlottak? A sort Petrezselyem Kálmán nyitja meg. ö volt a libával, kacsával üzérkedő társaság szellemi vezére, tanácsadója. Nagykőrösön tudott dolog volt, hogy Petrezselyem istállójában legalább húsz kacsát tömnek naponta, amelyekről ő azt állította, hogy tömés után eladja. Ez még nem lett volna büntetendő cselekmény, De Petrezselyem istállójából egyre több liba gágogása és kacsa hápogása hallatszott ki. Petrezselyem felvásárolta a nagykőrösiektőil a libát, kacsát, otthon meg- koppasztatta, levágatta, majd felküldte a budapesti piacokra és ott busás haszonnal tovább adta. Előbb hetenként csak 30—40 liba vándorolt Budapestre, később — ha egy üzlet menni kezd! — már háromszor hetenként küldött hasonló mennyiséget. Bebizonyították, hogy Petrezselyem lelkén legalább száz liba és kacsa halála szárad, tetézve az értük járó haszonnal. Petrezselyem óvatos emiber volt, nem akart feltűnést kelteni a vasúton. Ezért hát úgy okoskodott: nem saját nevével adja fel az árut, hanem elkéri az eladók személyazonossági igazolványát és nevükben adja fel, mert így nem terelődhet rá a gyanú. Az eladók közül Kustár Ambrus- né, Zatyfcó Ferencné és mások készségesen teljesítették Petrezselyem kérését. Míg Petrezselyem nagyüzemnek rendezkedett be, addig Torma Istvánná csak alkalmazottjaként szerepelt. Tormáné csak vágta és tisztította az állatokat. Később rájött, hogy ez nem nagy üzlet számára. Atvedlett tehát alkalmazotti minőségéből vállalkozóvá. önállósította magát. Saját nevére vette meg a kacsákat. libákat, saját maga pucolta meg és saját maga adván. fel azokat, szépen gyarapította jövedelmét. Tormáné azonban nem elégedett meg csak ezzel az üzleti lehetőséggel. Rávetette magát a zöldség-, gyümölcs-üzletre is. Nagykőrösön a piacon olcsón megvásárolta a primőr árukat, majd Tefu-gépkocsin a budapesti piacokra szállította, e/iol nem csekély haszonnal Adta tovább. A nyomozás során rájöttek, hogy Gulyás László és özv. Hajós Amb- rusné is előszeretettel szál- lítgatott Budapestre libát és primőrzöldséget. Olyannyira jól ment mimdany- nyiuknak az üzlet, hogy egyébbel már nem is foglalkoztak. Budapesten az átvételt is leegyszerűsítették a részvény- társaság tagjai. Az árut Szabó Géza Sándor és Borovics Lajos, a Nyugati-pályaudvar hordárai címére adták fel, akik azokat kiváltották és rendeltetési helyükre szállították. A tárgyaláson már kihallgatták a vádlottakat, s felvonultak a tanúk is. Az ügyész megtartotta vádbeszédét, a vádlottak is felszólaltak az utolsó szó jogán. Persze, mindegyik ártatlannak mondta magát, vagy egészen enyhe büntetést kért. A bíróság végül is meghozta ítéletét. E szerint Petrezselyem Kálmánt és Gulyás Lászlót jelentős árumennyiséggel elkövetett üzletszerű árdrágítás bűntettében mondotta ki bűnösnek, amiért Petrezselymet kétévi börtönre, s ezer forint vagyonelkobzásra, Gulyást pedig egy év és hathónapi börtönre, valamint 400 forint vagyonelkobzásra ítélte. Torma Istvánná árdrágító üzérkedés miatt egy évi börtönt kapott, Kustár Amlbrus- nét hasonló bűntettben mondva ki bűnösnek, négyhónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Szabó és Borovics, a két hordár ellen bűnösségük megállapítása mellett a bíróság megszüntette az eljárást, mert nekik ez ügyből a hordárdíjon kívül semmiféle anyagi hasznuk nem volt. Az ítélet nem jogerős. (már) tú általános gimnáziumot ebben a községben, amelynek a korábbi századokban valószínűleg fontosabb szerepe volt, mint a felszabaduláskor letűnt mostoha korszakban. Bizonysága ennek az a XIII. századiban épült gyönyörű templom, amely ma is egyik legértékesebb építőművészeti műemlékeink közé tartozik és amely jogos büszkesége Öcsének. Az elmúlt Ihat esztendő eredményei teljes mértékben igazolták iskolapolitikánk helyességét: az ócsai gimnázium belenőtt a rohamosan fejlődő községbe és azt valósággal a járás kultúrközpontjává avatta. 1952-ben az új gimnázium két alsó osztállyal, 67 tanulóval kezdte meg működését. Első igazgatója, Porpáczy István ma is az iskola élén áll. Az ócsai gimnáziumnak ma már négy-négy párhuzamos, összesen tehát nyolc osztálya van és 215 tanulója. A tanulóknak csaknem kétharmad része leány. A legérdekesebb az, hogy a diákok közül ócsaj mindössze 50, a többi „bejáró", A járás majd minden községéből van diákja, aki vonaton vagy autóbuszon jár be az iskolába. Még Budapestről is „bejár” Öcsára két diák. Az első érettségi vizsgát két évvel ezelőtt tartották az ócsai gimnáziumban, tavaly a másodikat. Ebben a két tanévben kilencv'enheten tették le sikerrel az érettségit. A ki- lencvenhét közül huszonöt, tehát több mint huszonöt százalék. a különböző egyetemeken folytatja tanulmányait, üzemekbe került 15, a postához vagy pénzintézetekhez 14, a szövetkezeteknél és az állami gazdaságoknál kilenc helyezkedett el, ugyancsak kilenc ment ipari tanulónak, gyors- és gépírást tanul három, az iskoláknál, a tanácsoknál elhelyezkedett öt, egyéb állásban három. Hat végzett diák disszidált 1958 októbere után. Az iskola „központi épülete" a Vasút utcában van. A harmincas években épült községi elemi iskolának, a felszabadulás után általános iskola lett belőle. Amikor Öcsáról Da- basra, a járási székhelyre helyezték át a járásbíróságot, annak épületét ajánlották fel a gimnáziumnak. Ez az épület azonban a község központjától másfél kilométerre fekszik, az igazgató megfelelőbbnek találta az általános iskola épületét. Eleinte nem is volt baj vele, de amint az új iskola évről évre fejlődött és a harmadik évben már nyolc osztályt kellett benne megindítani, szűknek bizonyult. Kénytelen volt terjeszkedni és jelenleg öt épületben működik. A központban hat tanteremnek jutott csak hely. a másik két tanteremnek egy közeli épületben találtak hajlékot, külön épületben van a fizikai előadó- és filmvetítő-terem, ismét Vérbeli játékos más épületben a tornaterem és az ötödikben a diákmenza, ahol 130 tanuló kap ebédet ingyen, vagy havi húsz, illetve hetven forintért. — Ez az össze-vissza elhelyezés a legsúlyosabb problémánk — mondja az igazgató — és évek óta küzdünk a megoldásáért. A megoldásnak egyetlen módja lenne: az építkezés. Évekkel ezelőtt, komoly ígéretet kaptunk, hogy az 1958—59. tanévben felépül az új hajlék, de a közbejött események; a földrengés, az árvíz, az ellenforadalom miatt ez a terv egyelőre lekerült a napirendről. Most isimét komoly ígéretet kaptunk arra, hogy 1961-re felépül az új gimnázium. A gimnázium tanári karának az igazgatóval együtt tizennégy tagja van. Csupa lelkes, fiatal pedagógus. De csak hét lakik közülük Ócsán, a többi nem tudott itt lakáshoz jutni, Budapesten lakik és így szintén „bejáró”; Persze, jobb lenne nekik is, az iskolának is, a diákoknak is, ha lakáshoz jutnának az iskola székhelyén, hiszen az ide-oda utazás naponta közel négy órát elrabol az idejükből. A kényszerűségből Budapesten lakó pedagógusoknak érthetően az a törekvésük, hogy ha már Öcsén nem juthatnak megfelelő lakáshoz, Budapesten kapjanak beosztást, tehát Ócsárol — elgravitálmak. A lakás végérvényesen megtelepítené őket Öcsén, ami mindenféle szempontból kívánatos lenne. Eat a kérdést is csak építkezéssel lehetne megoldani. De meg is kellene a lehető leggyorsabban oldani A tanítási eredményre ugyancsak büszkék lehetnek az ócsáiák: a félévi bizonyítványok adatad szerint az átlagos osztályzat 3,62, ami lényegesen jobb az országos átlagnak Az osztályok tanulmányi versenyének győztese a IV/A osztály 3,84-os átlaggal, a leggyengébb volt az I/A 3,15-os átlageredménnyel. Kitűnő és jeles rendű 23 diák volt, bukott 25 tanuló. Az ócsai gimnázium vegyes iskola, ami azt jelenti, hogy a lányok együtt járnák a fiúkkal, de azért van négy tisztán leányosztály és két fiúosztály. Az igazgató szerint, ha egy- egy évfolyam vegyes osztályban indul, semmi zavaró tünet nem bukkan fel az érettségiig, de ha valamelyik felsőbb osztályban először kerülnek össze a fiúk a lányokkal, eleinte észlelhető bizonyos zavar, de ez sem tart sokáig. Hamar megszokják egymást. Magyar László I r Cfrihn, &únház<) Qrődalúw i — Legyen olyan kedves, legalább a totószelvényemet dobja be Vigyázat, özönvíz!? Robert Engström svéd mérnök levelet intézett az amerikai űrhajózási társasághoz, amelyben felhívta figyelmüket arra, hogy ha a Holdon hidrogénbombáit robbantanának, úgy az „hatalmas özönvizet idézne elő a Földön.” Ugyanis tavaly ősszel a barcelonai űrhajózási kongresszuson elhangzott egy javaslat, hogy rakétával lőjjenek fel hidrogénbombát a Holdba, s e bomba robbanása árán számos értékes tudományos megfigyelést végezhetnek, adatot szerezhet, nek. Levelében Engström azt írja, hogy egy húsz megatonnás bomba (egy megatonna = egymillió tonna szokásos robbanóanyag hatásával) megzavarhatná a Hold és a Föld közti ár-apály összefüggését. A mérnök hangsúlyozta, hogy a Holdban felrobbanó H-bom- ba roppant mennyiségű energiát szabadítana fel, melynek nagy része meleggé változna. Az energia egy része a Holdtól a Föld felé mozogna, ezáltal megbontaná a Hold és a Föld erőviszonyát, amely bolygónkon a dagályt és az apályt megszabja. Ez a zavarás olyan méretéket ölthetne, hogy „özönvíztől kellene tartani.aAlla Larionova A fiatal szovjet filmszínésznő, akit már számos filmből ismer a magyar mozilátogató közönség, most a Zúg az erdő című új film női főszerepét játssza INIiniimiHIIIIIIIIIHIIHIIimiHHHIIM Magyar festőművész sikere Párizsban M int már hírül adtuk lapunkban, megyénk legkiválóbb festőművésze, a 72 esztendős Remsey Jenő kiállítását a napokban mutatták be Párizsban. Az idős művész kiállításáról több francia lap írt méltó kritikát. Ezek közül is kiemelkedik a legnagyobb francia művészeti hetilapban, az Arts-ban az egyik legjelentősebb francia kritikus, Raymond Charmet tollából született írás. „Remsey Jenő, a hazájában jól ismert művész mutatja be gyűjteményét ezúttal Párizsban — írja Charmet. — Nagyon magas törekvésű művész, aki a népi és szociális életet festi meg hatalmas jelenetekben, bizonyos spirituális jelentőséggel. Hősi jellemzéssel jeleníti meg nagy figuráit — sötét hátterekkel, melyeken a fény nagy, széles pászmákban remeg végig. Sajátságosán eredeti technikája plasztikus síkon mozog, szélesen barokkos jellegzetességgel. Az expresszionista kifejezésmódot valami nagyon nemes lírizmussal nemesíti meg. Az 1957-es évben Párizsban festett tíz képét feltűnően dinamikus színezés jellemzi. Általában véve hatalmas festő és erős egyéniség”. Az Humanité kritikusa, Juliette Darle így ír a lap február 3-i számában Remsey Jenő párizsi kiállításáról: „Remsey törekvése kezdettől fogva az, hogy szinte kézzel foghatóan érzékeltesse a fényt, amelyet újra felfedezni minden festőnek törekvése — s e fénnyel mint eszközzel kifejezni az „ember” nagyságát és teremtőerejét. E vásznakon, mint valami láthatatlan ablakon át látjuk, hogy mint söpri ez a fény végig hatalmasan azok felületét — s ezek a fénynyalábok határozzák meg e képek újszerűségét — s egyesülve a kontúrok erejével, kihangsúlyozzák a művész kifejezni óhajtott érzéseit és éU ményeit. ij E művekben benső kapcsolat áll fenn a fénysugarak s az ábrázolt személyiség között, akinek arcáról azok visszaverődnek. így például a Zongoraművész című képen — akit egy finom akkord leütésekor fest meg Remsey — a rávetített fénysugarak szinte érezhetővé teszik a lelki átalakulást, amely a játszott darab révén születik az emberben, aki játszik. Míg a festőt palettájával kezében, a zeneszerzőt dallamírás közben ábrázolja Remsey Jenő, s a látható sugárzás eszközével utal az alkotó ember erejére és alkotószenvedélyé- re. Ugyanígy költi át a munkáscsalád jelenetét, aki ebédjénél ül. De az a téma, amelyre újra meg újra visszatér a festő inspirációja, az az anya, aki kicsiny gyermekét ölelve tartja karjaiban. Az anya, akinek öröme és aggódása érződik művein, végtelen változatokban. A festőnek a fény iránt való szenvedélye fejeződik ki egyik legszebb tájképén, amelynek Magyar nyár a címe. A napsugaraktól átsugárzott erdő, a füvek nyugalma s a fák, amelyek érzik a víz közelségét — hű tükörképe a hazai tájnak. Ezekben a fényekben fürdeti meg pathetikus erővel árnyékba borult arcát a bányásznak, ki lámpáját tartja. Remsey, amint elér egy bizonyos mesteri fokot, nem időz egy-egy stílusnál sokáig, van bátorsága újat keresni, így utolsó kompozícióiban a szociális kérdést veti fel és ezt a festői problémát belehelyezi a modern városba — mintegy megittasodva annak fényétől és mozgalmasságától.” Reméljük, hogy az idős mester sikeres párizsi kiállításának anyagát csakhamar bemutatják a magyar közönség előtt is. »«MimimtmtimmitmmmnrmiMwtnmtiiitmtmiim ILMHÍRADÓ — .... A LEXEJ BATALOV. a Szállnak a darvak című új szovjet film főszereplője. A BUDAPEST FILMSTÚDIÓBAN megkezdték a Solo- hov regénye alapján készült Csendes Don első részének, a Szállnak a darvak és A feleség című szovjet film szinkron szövegének írását, SZAMOS SZOVJET feo- produkciós film készül 1958- ban. így például a Normandia —Neman című szovjet—francia, az Anzerhos című — Hőmérőé Iliásza nyomán készülő szovjet—görög, az Én, Mohamed Halil Egyiptomból című szovjet—egyiptomi, a Kárpáti rapszódia című szovjet— magyar, az Előeste című szovjet—bolgár, az Éjszakai leszállás című szovjet—csehszlovák és a Tudor Vladimi- rescu című szovjet—román közös filmprodukció. TEL AVIV és Haifa premier-mozijaiban bemutatták a Negyvenegyedik című szovjet filmet. VISCONTI rendező elkészítette Dosztojevszkij A fehér éjszakák című novellájának filmváltozatát. Főszereplői: Maria Schell, Jean Marais és Marcelle Mastroianni. SANGHAJBAN megkezdték az első kínai, színes, szélesvásznú film forgatását. Címe Egy régi katona új története s Északkelet-Kína parasztjainak életét matatja be,
