Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-12 / 36. szám

195«. FEBRUÁR 18. SZERDA

^i^Cirlap

3

NÉGY ÚJ TSZCS í CSEMŐN

| 'Négy termelőszövetkezeti § f csoport alakult az elmúlt i | hetekben a ceglédi járás- ! | ban: kettő Csemőn, kettő 1 | Xörteleni Az új csemői I | tszcs-k elsősorban szőlő- | I és gyüntölicstermeléssel fog- | | lalkoznak. A Rákóczi Ter- I I melőszővetkezet» csoport — I | amelybe 27 tag lépett be, | | ötven hold földdel közös I | szőlőgyökerezte tő iskolát I | létesít a tavasszal és közö- | I sen tárolják majd a bort I | ,és a gyümölcsöt is.

^«HttHwtntmmntniiHHtmiiuiiiHiuntmnniHtwnnmiHfhl

MEGJELENIK

A RÁDIÓHALLGATÓK KÖNYVE

Lévai Béla szerkesztésében a Minerva Kiadónál rövidesen napvilágot lát a Rádióhallgar tők ikönyve. A hézagpótló kötet áttekinti a rádiózás történetét, bemutatja a magyar rádió berendezéseit, szerkesztőségeinek, osztályainak munkáját, elmondja, hogyan készül a műsor; A könyv tájékoztat a televízióról is, anyagát illusztrációk, nemzetközi hullámhossz-táblázat egészíti ki.

Régi jelszó — új tartalommal

Öregek tanácsa

EGY „ÉDES" ÉVFORDULÓ

A budapesti Szentkirályi utcában kilenc évtizeddel ezelőtt, 1868-ban kezdte meg munkáját a StiUvmer édességüzem. A kis, földszintes házban készülő édességek igen kapósak voltak, s ezért hamarosan ki kellett bővíteni az üzemet. 1938- ban kezdték me,g a Vágóhíd utcai gyár építését, itt hat év múlva kezdődött meg a termelési

A gyár készítményeit hosszú ideje a Budapesti Csokoládégyár hozza forgalomba. A felszabadulás után többszörösére emelkedett a termelés és néhány készítménye határainkon tán is kedveit.

Az idé/n a gyár több új édességgel bővíti a választékot. A 90. évforduló alkalmából megjelenik majd az üzletekben a Jubileumi szelet és a különleges desszertekkel töltött díszdoboz. A tervék szerint a gyár még az első negyedévben forgalomba hozza a díszes műanyag dobozba csomagolt desz- szert-kiilönlegességeit is.

A szocialista költészetben ezerszer és ezerszer énekelték meg a pártot, a munkásosztály szivét, agyát és becsületét. Mélyen átérzett pátosszal, szép költői hasonlatokban zengték dicséretét, szóltak az ember felemeléséért, a magasabbren- dű társadalom megteremtéséért küzdő kommunistákról, a társadalom hivatott kertészéről, a Pártról . .

És valóiban. Szocializmust építő társadalmunkban ki másnak gondja, felelőssége, hogy féltőn vigyázza a termő ágakat, a beérő vagy a már beérett gyümölcsöt? Ki másnak gondja, felelősségié, hogy hozzáértéssel kutassa az új hajtásokat, óvja őket a fagytól, a kártékony rovaroktól, hogy megerősödve virágba szökkenjenek, ám biztos kézzel nyesegesse az oda nem való vadhajtásokat?

De lépjünk ki a metaforák keretéből! A Magyar Szocialista Munkáspárt közel 16 hónapos harcával bebizonyította, hogy

népi demokratikus államunk vezető ereje.

Történelmi szerepéből következik, hogy tevékenysége az élet minden területéire kiterjed, ebből pedig az, hogy egy időben száz meg száz feladattal kell megbirkóznia. Kezdve a gazdasági építés megsokasodott gondjaitól, bonyolult problémáinak megoldásától az új erkölcsi normák kikovácsolá- sáig. Mindezt úgy, hogy a párt politikáját a dolgozók valamennyi vonatkozásában helyeseljék és azt világosan értve, a legszemélyesebb érdekeikkel azonosítsák.

Bátran állíthatjuk, hogy az MSZMP megalakulásától nap jainkig folytatott politikája alapjában megfelel a fenti követelményeknek. A pártban ki- kovácsolódott a szervezeti és ideológiai egység, a pártmunka új stílusa, az ellenforradalom előzményeinek és leverésének tapasztalatai igen kedvező feltételeket teremtettek a politikai munka számára. A pártszervezetek, az egyes kommunisták dolga, hogy maximális mértékben éljenek e kedvező lehetőségekkel. Annak a jela tömegek közé!” szükségszerű előfeltétele a Szervezeti Szabályzatból következő egy másik jelszónak valóravóltása:

Pártmunkát minden párttagnak!

A pártszervezetek többségéből megértették ennek fontosságát, mert maguk is érzik, hogy a régi módszerekkel nem lehet vezetni. Felismerték, hogy a sokirányú tennivalót csak akkor végezhetik el, ha a munkából az egész tagság arányosan kiveszi a részét Sokhelyütt azonban még nem jutottak el eddig az elemi felismerésig sem, vagy ha igen, a pártmunka elosztását öncélúan, s mechanikusan képzelik megoldani. Nem egy pártvezetőségben még az 1950—1952- es helytelen gyakorlat emléke él. Akkoriban a pórtfeladiatok főleg belső tevékenységre korlátozódtak: faliú jságfelelő- si, kultúrfelelősi. sport- és ki győzné felsorolni, hogy milyen „felelősi“ tisztségekre. Mindezeken kívül volt még a népnevelőgárda, amelyet kampányok idején lakóházi agitá- ciókra vetették be. A tagság nagyobb része még így is „munkanélkülinek“ számított alapszervezetében, ök voltaik a „szürke tagok“, szemben az aktívákkal“;

Előfordul — különösen falun —, hogy egyes párttitkárok, vezetőségi tagok így töprengenek: „Jó, jó, hogy minden kommunista végezzen pártmunkát, de mit? Milyen feladatot adjunk ennyi párttagnak?“ Ezek az élvtársak ugyartakkoi' sopánkodnak, hogy a járási bizottság „any- nyit akaszt“ rájuk, hogy „belekékülnek“. Érthető, hogy az ilyen alapszervezeteknek-nincs erejük, mert mindent maga a vezetőség akar megoldani. Ez a fogyatékosság azonban egy másik, sokkal lényegesebb következménnyel is jár. Azzal ugyanis, hogy a falu lakossága és a pártszervezet között nincs eleven kapcsolat, a pártszervezet elszigetelődik a tömegektől.

így esik meg aztán, hogy egyes helyeken lépten-nyamon ilyen megjegyzéseket lehet hallani': „Egyetértek a párt fe.l- ső vezetésével, de nálunk másképp mennek a dolgok“. Az ilyen kifakadásokat a pártszervezet vezetőségének, a kommunistáknak meg kellene halszónak, hogy ^Kommunisták,

mmwmwiiMKiftmiHii. immiiii

.....«itHmMmWHrartir—tmwmmmnn.............................................................................................................................................................

G

yermekdal Veresegyná^on

laniok és ami a fő, levonni be-1 lőlük a szükséges következte- 1 téseket. Mindenekelőtt azt, | hogy

megszüntessék a befeléfordulást. |

Enélkül hogyan is alakulhatna | ki jó „helyi“ politika, az orszá-1 gos politika alkalmazása a falu ] viszonyaira.

Vezethet-e. irámyithat-e párt, 1 ha tagjai nem élnek, nem dol-i goznak a tömegek között, hal nem ismerik eléggé az adott | község problémáit, az emberek | véleményét és hangulatát? f Nyilvánvaló, hogy nem. Árral van tehát szükség, hogy min-| den tömegszervezetben ott le-1 gyenek a kommunisták és fel-1 világosító munkájukkal, taná-l csu'kkal, pártos állésfoglalá-1 sukkal s nem utolsósorban pék. | daadó magatartásukkal ér-1 vényt szerezzenek a párt he*! lyes politikájának. Ezt jelenti | a párt tömegkapcsolata, ezen 1 az alapon épülhet fel az a te-1 kintély. amely nélkül vezetni \ nem lehet. 1

A vezetés persze nem úgy értelmezendő például a földművesszövetkezetben, hogy az ott pártmunkásként dolgozó kommunisták átveszik az igazgatóság, vagy az ügyintéző hatáskörét. Nem. A kommunistáknak az a dolguk, az a pártmunkájuk, hogy segítsék munkaijában a választott testületet, amelynek éppen az a feladata, hogy a falu szocialista átalakításán a párt és a kormány határozatainak szellemében munkálkodjék. Ez a segítség azt is jelenti, hogy hasznos kezdeményezésekkel. felfigyelve az esetleges hibákra, felébresszék a szövetkezeti tagságban a közös felelősséget így lesz pártmunkájuk gyümölcsöző, példamutatásuk ösztönző, előrevivő;

Az elmondottakból kiderül, hogy

a pártmunkának ezer lehetősége van,

s hogy e pártmunkák közül egyetlen egy sem formális. A pártszervezeteknek — ahol ez még nem történt meg — az a dolguk, hogy a helyi körülmények és szükségletek gondos figyelembe vételével meghatározzák: melyek azok a területek, ahol meg kell erősíteni a párt tömegbefolyását, ahol ed- _ dig nem érvényesült eléggé a 1 párt vezetése. Ha ez megvan.

I akkor nem Okoz majd gondot | annak eldöntése, hogy hová | küldjék dolgozni az alapszer- 1 vezet kommunistáit. A párt- I munka nem öncél. Jó megvá- 1 lasztás, kellő irányítás és el- I lenőrzés mellett pezsgő politi- ! kai életet eredményez falun és I üzemben, intézményekben és 1 lakóházi körzetekben egyaránt.

András Endre

Mily rövid a tavasz! S alig melegedtünk meg a nyári napsütésnél — a nyár is tovatűnt. Az idő mintha csak incselkedni akarna velünk. Hiába marasztaljuk, hiába tolnánk napjait — elröppen, s édességét akkor érezzük igazán, amikor itt az ősz. Tengernyi ötlet, meg nem valósult tervek kínoznak, amelyekről azt hisszük — ősszel már nincs erőnk végrehajtani ..,

Körülnézek a megyénkben és mindenütt azt látom: hány őszbe forduló élet mereng az elmúlt tavaszon. Úgy érzik, már nincs is rájuk szükség, félreállhatnak. Sokszor türelmetlenek velük szemben, könnyen rájuk sütik, hogy maradiak.

Féltékenyen, sok-sok tenni vágy ássál lesik: hogyan dolgoznak a fiatalok. Köny- nyítenének is munkájukon, hiszen már sokat átéltek, tudnak. Ha elmondhatnák, hol botlottak, hol kell vigyázniuk a fiataloknak, mit lehet kevesebb fáradsággal,

bajjal elérni —, bizony közös erővel előbbre jutnánk.

De ki kéri ki a véleményüket? Ki hallgat rájuk? Ki akar tanulni tőlük? Senki? '

De igen! Sokan.

A Budai Járási Pártbizottság például új, okos elképzel lést valósít meg február 22- en. összehívják a járás öregeit és megalakítják az „öregek bizottságát”. Azután pedig a népfront-bizottságok minden községben létrehozzák az „öregek tanácsát”;

Nem azért, hogy az idősebbeknek legyen elfoglaltságuk, nem azért, hogy ne érezzék többé feleslegesnek magú« kát. Inkább azért, mert az új nemzedéknek nagy szüksége van rájuk.

Tapasztalatukra, tanácsukra. Néha kötekedő, néha zsörtölődő szerető-tanító szavukra.

Mert hányszor van úgy* ha virágba szökkennek a rég elfojtott gondolatok, rájövünk, hogy az az öreg szív még mindig nagyon**

nagyon fiatal!

S, Á;

Jugoszláv vendégek

Tegnapi számunkban közöltük, hogy a hazánkban tartózkodó jugoszláv vasas-küldöttség részt vett a Diósdi Csapágygyár üzemi tanácsának ülésén. A tanácskozás után a vendégek megnézték a gyárat és elbeszélgettek a dolgozókkal

Több mint kétezer kiváló tenyészállatot

adtak át tavaly a termelőszövetkezetek köztenyésztésre

A Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda közvetítésével évente sok ezer kiváló elődöktől származó, fajtiszta tenyészállat kerül köztenyésztésre. Az elmúlt évben többek között 4000 bikát, 5500 kant és 4500 kost helyeztek ki a községekbe.

A köztenyésztésre kerülő tenyészállatok nagy részét az igazgatóság tenyésztési szerÚj turista útvonalak a Szovjetunióban

Az angol automobil egyesület közölte, hogy az Inturiszt- tól kapott értesülés alapján idén nyáron a külföldi autós- turisták számára két újabb útvonalat nyitnak meg. Az egyik Helsinkiből Leningrádon ke. resztül Moszkvába vezet, a másik pedig Romániából indul és Kieven keresztül visz a szov- iet fővárosba. A külföldieknek

par sang i>an.

Felnőttek, gyermekek egyaránt hódolnak Karnevál hercegnek, a táncnak, a dalnak, a vidámságnak.

Veresegyházon szombaton a pedagógus kar az általános iskolásaknak nagy jelmezbált rendezett a 'ku Itúrot Ikonban. Hamisítatlan gyermetkbálnak voltunk részvevői. Tanka tömegben hullámzottak a maszkok: huszárok, négerek, hólabda, pattogatott kukorica, vőlegény, menyasszony, cukrászinas, estélyiruhás nőnek öltözött fiúk, egy „komplett’’ szamár, a hátán egy kis óvodással, hirdetőtábla az iskola híreivel, rikkancs a Pest megyei Hírlappal, János vitéz lluskával... ki győzné felsorolni mind!

nem ugyanott kell eltávozniok a Szovjetunióból, ahol átlépték a határt, tehát lehetővé válik, hogy nagyobb utat tehessenek meg.

A tavalyi turista utak — Bresztlitovszk—Minszk—Szmo- lenszk—Moszkva és Moszkva— Harkov—Jalta — idén is a külföldi autósok rendelkezésére állnak.

Már csak három lakásnak nincs gazdája a lottóházban

| Budán, & Mártírok útja 27. i szám alatt az első lotto-ház | építkezése már a hatodik eme- I létnél tart. A hétemeletes, kor- 1 szerű házhan 20 lakás lesz. | Ezekből az eddigi jutalomsor- ! solásokon 17 már gazdára ta- ! Iáit, a fennmaradó 3 lakást a | következő hónapokban sorsol- ! Ják ki.

| Mire minden lakásnak gaz- ! dája lesz, az épület is áll | majd. Az építkezést, a külön- ! böző berendezések felszerelését | a nyár elején fejezik be, s | előreláthatólag júliusban—au- ! gusztusban beköltözhetnek a 1 boldog tulajdonosok az első * lottó-házba.

Tavasszal Budapesten a Múzeum körúton kezdik meg a második lotto-ház építését:

ződések útján köti le. A termelőszövetkezetek fejlődését a tenyészállat-akciókon kívül az előnyös tenyésztési szerződések is előmozdítják. A múlt évben például 213 sajátnevelésű, kiváló minőségű tenyészbikát, továbbá 1066 tenyészkant és 846 tenyészkost adtaik át a tsz-ek köztenyésztésre. Ugyanakkor a frissen alakult; vagy gyenge állatállománnyal rendelkező termelőszövetkezeteknek 6670 tenyésztehenet és üszőt, továbbá 6000 tenyész- kocát juttattak kedvezményes áron.

A Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda tervei szerint a tiszta vérben történő tenyésztés, s így a tenyészérték, valamint az állatok termelékenységének további javítása végett az eddiginél nagyobb szigorral ügyelnek a tájkörzetek kialakítására, illetve az előírt rendszabályok megtartására. Ugyanakkor a törzskönyvezés továbbfejlesztésére is gondolnak. A tenyészállataink iránt érdeklődő külföldi vevők általában pontos törzskönyvi és termelési nyilvántartást igényelnek a kiválasztásnál, ezért arra törekszenek; hogy a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályai mellett működő törzskönyvezési felügyelőségek tevékenységi körét bővítsék, munkájukat tovább javítsák.

Ismét látható Magya rország felett a szputnyik II.

A szputnyik II. keringése során ismét a látóhatáron vonul át Magyarország felett. A Csillagvizsgáló Intézetben közölték; hogy a mesterséges holdat jelenlegi átvonulásakor az eddiginél sokkal fényesebb csillagként lehet észlelni. Ez azzal magyarázható, hogy átvonulási ideje a hajnali órákban van. Utoljára a Csillagvizsgáló Intézetben hétfőn hajnalban jól lehetett észlelni. Szerdán hajnalban 5,33 órakor vonult át ismét a látóhatáron, 50 fokra észak felé. A számítások szerint átvonulása a hajnali órákban még egy-két napig tart.

4

A bíráló bizottság is nehéz helyzetbe került. Nyolcvan jelmezt vont be a versenybe — s nem tudott dönteni a sorrend jeleit. A bál után külön összeül s várható heves vita után dönt majd a sorrend és a díjak felett.

Négy tagú házi zenekar zenélt és — meg kell dicsérnünk őket — nem is voltak rosszak! A gyermeksereg vígan dalolta a táncok sorát, a csárdástól a rumbáig. Sokan egyformán járták ugyan mindkettőt

, de határtalan lelkesedéssel!

A büfé — igazi pesti színházi büfé volt. Állandóan tömegek tolongtak a szörpért, cukorkáért, csokoládéért. A tanító nénik mint büfések — jól vizsgáztak.

Nekem a szívem fájt, hogy csak néző lehettem. Szívesen cseréltem volna a legkisebb alsó tagozatossal is, annak ellenére is, hogy az igazgató bácsi sokszor rám nézett,

Fazekas Mátyás