Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-12 / 36. szám

rr.sT 9tbCVFt ilfChlap 1958. FEBRUÁR 12. SZERDA Minit IIIHIIIIIIIIII Iliim mii M iiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiillllllllllllllllllllHIIIIIIIIIHIIIIIIHIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIHiHHIIlHtNtHltlMI*. AMÍG INDUL A VONAT... } Í i A megyei könyviár sikeres kezdeményezése Az ácsai gimnáziumban sok a bejáró diák. Ezek a 1 i vonat indulásáig egy külön kis teremben gyülekeznek, s | I itt fogyasztják el az ebédjüket is. De így is bőségesen f | marad még idejük arra, hogy beszélgetéssel, szórakozás- | | sál töltsék idejüket. A Pest megyei könyvtár a napokban | | érdekes irodalmi előadást tartott a gimnázium utazó diák- | f jai számára. Az előadó: Csertői Oszkár Ady Endre sze- | | relmi és politikai költészetének kapcsolatáról és Ady | | szimbolikájáról beszélt a diákoknak, s az egybegyült ta- I | odroknak. Előadását Nagy Marianne előadóművésznő Ady- | | versekkel tette■ még színesebbé, elevenebbé. (| Mintegy száz diák és tanár hallgatta végig az érdekes I I irodalmi előadást, de ott szorongott még a konyha sze- | | mélyzete és a felszolgálók is. S amikor véget ért az elő- | | adás, úgy körülfogták Csertői Oszkárt és Nagy Mariannet, | | hogy továbbra is maradniok kellett, beszélni a nagy kői- I | tőről és idézni verseit. A sikerre mi sem jellemzőbb, | | mint az, hogy Nagy Marianne „műsoron kívül” még ti- I I zenkét Ady-verset szavalt el a diákok kérésére. Már éppen menni készültek, amikor az egyik kislány 1 | különös kívánsággal állt elő. Megkérdezte a kiváló előadó- I | művésznőt, hogy tud-e József Attila verseket. Az igenlő I | válaszra pedig azt kérte, hogy Nagy Marianne szavalja 1 | el neki legkedvesebb József Attila versét, a Késői siratót. I | S amikor az előadóművésznő eleget tett a kislány káré- 1 | sének, a tanárok új javaslattal állták elő: szeretnék, ha 1 | március elején József Attiláról emlékeznének meg ugyan- \ | csak itt. A megyei könyvtár jelenlevő képviselője csak- 1 | úgy, mint a két előadó, ígéretet tett arra, hogy az ácsai 1 I diákok és tanárok kérését mielőbb teljesítik, | <P. p.) Terramicinnel gyógyítják a fácánokat A 38 holdas tatai fácánte­nyésztő telepen körülbelül 2500 fácántyukot tartanak, amelyek után évente mintegy 37 000 tojást nyernek. A tojás egy részét exportálják, na­gyobb részét azonban korsze­rű keltetőgépekben keltetik ki, a csirkéket felnevelik és vér- frissítés céljából az ország kü­lönböző vidékein kieresztik. A tenyészállományt évről évre tizedelte, sőt majdnem kipusz­tította egy torokférgesség ne­vű betegség, amit a földigi­lisztában élősködő gomba okoz, s a madarak gégéjében tömegesen megtapadva való­sággal megfojtotta őket. Az állomány áttelepítésével és különféle gyógyszerekkel pró­bálkoztak, de eredmény nél­kül. Most végre a terramici- nes kezelés sikerre vezetett: a takarmányba kevert terra- micin hátrányos utóhatás nél­kül igen gyorsan megszaba­dítja az állatokat a veszedel­mes élősködőtől. Ne üljön fel a motorkerék­párra, amíg nincs motorkerék­pár baleset- és szavatossági biztosítósa. Maid a Mecényi elUd&zi... 90 ezer forintos „barátság" a Nagytarcsai Földművessz övetkezetnél Még nem is oly régen — alig egy fél éve —, ha valaki el akart intézni egy . ügyet a Nagytarcsai Földművesszövet­kezetnél, akkor Girus Lajos és Horváth Mihály üzemágveze- tők összedugták a fejüket, majd egyikük így válaszolt: — Azt hisszük, el tudjuk in­tézni a dolgot, előbb azonban megbeszéljük az ügyet Meré­nyi elvtárssal. Ez a Merényi „elvtárs”, aki­vel az „ügyeket megbeszélték”, scftia nem volt a földműves - szövetkezet tagja, illetőleg dol­gozója, csak egy véletlen üigy folytán került a szövetkezettel kapcsolatba, ami végül is oda vezetett, hogy a nagytar- csaiak 90 ezer forintot fizettek rá erre a barátságra. Merényi István átlagember, csupán üzleti érzéke és szélhá­mosságra való hajlama volt nagyobb, mint embertársainak. A múlt év elején a Földmű­velésügyi Minisztérium be­szerzője volt, s mint ilyen, ajánlotta fel szolgálatait a nagytarcsaiaknak. . Kellett 34 ezer tégla; Merényi megszerezte, jutalékképpen azonban ezer darabonként 100 forintot kö­tött ki magának. Girus és Horváth sem akartak kima­radni az üzletből, és ezért 610 forintért adták el a tégla ez­rét, hogy nekik is jusson vala­mi kis „aprópénz”. A cement­hez is értett Merényi. Azt is szerzett egy vagonnal. Ezért tízezer forintot vágott zsebre. Ezután jött a nagy üzlet! A szövetkezetnek építőanyag kel­lett. A mindenható Merényi szerzett öt köbméter épöletfá- ról kiutalást, átvette ennek az árát, 13 ezer forintot, amit „simán” elköltött anélkül, hogy a fát megvette volna. A logika vastörvénye szerint a földművesszövetkezetnek fel kellett volna jelentenie Meré­nyit. Nem ezt tették. Sőt, to­vább bíztak benne, mert egy másik ötköbméteres fakiuta­lást mutatott fel nekik. *— Visszajön a pénzünk! — sóhajtottak fel Horváth és Girus; A pénzük azonban nem jött Vissza, hanem elvándorolt a nagyegyházi Tartós béke Tsz- hez, mert Merényi a kiutalt fát nekik adta el 11 ezer fo­rintért, az összeget fel is vet­te, majd a számlán igazoltatta a fa átvételét. Nagytarcsón azt mondta, hogy a nagyegyháziak később utalják át a pénzt. Utó­lagos reklamációnál derült ki, hogy Merényi már felvette a pénzt, S ezért a Nagytarcsai Földmű­vesszövetkezetnek kellett a fa árát a FAÉRT-nek befizetni. Merényi ezen az egyetlen „kis ’ üzleten 25 ezer forintot kere­sett. Girus most már futott a szövetkezet pénze után és sa­ját szakállára több vagon röníkfát vásárolt, amelyet 46 forintos hivatalos ár helyett 70 forintért árusíttatott köbméte­renként, a szövetkezet felé azonban 48 forinttal számolta el. Először ebből akarta a Merényi-féle adósságot kifizet­ni. De végül nem ezt tette. A különbözetet — Merényi re­ceptje szerint — megtartotta saját magának. A rönkfa-tranzakciő után újból porondra lépett Merényi. (Nagy boldogan tíz köbméteres fakiutalást lobogtatott a kezé­ben. Girusék felsóhajtottak. Végre rendbejön a szövetkezet ügye. Merényi azonban más­ként gondolkodott. Azt a „tip­pet” adta, hogy ebből a fából rendezzék a szövetkezet felé fennálló 25 ezer forintos adós­ságát. A földművesszövetkezet vezetői belementek az újabb Merényi-féle üzletbe. Eladták a fát a mohácsi ktsz-nek, ahonnan kaptak egy 31 ezer forintos csekket, amely csak akkor lett volna beváltható, ha a fát a mohácsiak átve­szik. Amikor a csekket meg­kapták, Merényi felvett a nagytarcsaiaktól újabb négy­ezer forintot, 600 forintot pe­dig a hajóba való rakodási költség címén. Nagytarcsán várták — haj, de nagyon várták — a fa Mohácsra való megérkezé­sét. Mindhiába. Az átvételi el­ismervény helyett csak egy le­vél jött Mohácsról, amely sze­rint fa nincs, és ezért kérik vissza a 31 ezer forintos csek­ket. Merényi, miután ezen az üzleten is keresett 4600 forin­tot, csendesen lelépett. Girusék egyre jobban féltek a leleplezéstől. Különösen azért, mert az ellenforradal­Két hónap alatt 40 ezer forint kártérítés! így év alatt 720 ügy a TEB előtt A TEB elnökének nyilatkozata mat követő időkben ők is csi­nos összegeket sikkasztottak a szövetkezet pénzéből. Borüzle­teket bonyolítottak le Bugyin, Pécelen, Gyöngyöshalászin, Soltvadkerten. A bort lényege­sen drágábban számlázták le a szövetkezet felé, mint amennyiért ténylegesen vásá­rolták. Ez a borvásárlás 34 ezer forint hasznot hozott két vezetőnek. Nagyon égett már lábuk alatt a talaj, s ezért Girus mindenki tudta nélkül egy „maszektól” 268 négyzetmé­ter parkettát vásárolt 47 ezer forintért azzal, hogy ennek hasznából fizeti majd ki a szövetkezetét ért kárt. A parkettaüzlet azon­ban nem sikerült, mert idő­közben a gödöllői járási föld­művesszövetkezeti központ el­lenőrzést tartott és leleplezte a nagytarcsai üzelmeket. Nagytarcsán mindenki sze­me előtt folytak a visszaélé­sek. Merényiről mindenki tudta, hogy nem földműves­szövetkezeti dolgozó, csupán „külső” felvásárló. Csak ép­pen az illetékes felettes szer­vek nem vettek róla tudo­mást csaknem egy évig. S a népgazdaságot emiatt 90 ezer forintos kár érte. Azóta már előzetes letar­tóztatásban van a történet három „hőse”: Merényi, Girus és Horváth, míg a többi sze­replő szabadlábon védekezik. Vajon a nagytarcsai példa nem arra int-e, hogy sokkal szigorúbban kell vennie a tár sadalmi tulajdon védelmé minden szervnek, minden vál lalatnak, legyen az állami, ta nácsi vállalat vagy földműves szövetkezet? Kalmár Pál A megyei tanácsház ódon falai között székel az a „hiva­tal“, amely megalakulása óta harcol mindenfajta törvény- sértés, jogtalanság ellen. A neve: területi egyeztető bizott­ság. A bizottság működéséről felvilágosítást kértünk az el­nöktől, Barta Károly elvtárs­tól. — Milyen létszámú a terü­leti egyeztető bizottság? — A TEB öttagú: két sze­mélyt a megyei tanács, ket­tőt pedig a szakszervezetek | megyei tanácsa delegál a bi- | zottságba. Az ötödik a feine- \ vezeti elnök. \ — Milyen ügyekkel fordul- \ nak a TEB-hez? — Főleg munkaügyi kérdé- 1 sekkel: a munkaviszony meg- 1 szüntetésével, bérosztályba, | fokozatba való besorolással, | áthelyezésekkel, munkaruha | igényjogosultsággal, kártéri- § téssel, különélési pótlékkal, | védőétel kiszolgálással, túlóra- \ díjakkal, pótszabadsággal, | prémiumügyefekel — egyszó-1 val minden olyan kérdéssel,! ami a dolgozók és munkálta- | tök között vitára adhat okot, I és nem kíván bírósági beavat- \ kozást. | — Milyen esetekben kerül \ egy ügy a vállalati egyeztető \ bizottságtól a TEB elé? — Többnyire két esetben: | amikor a vállalati egyeztető 1 bizottság a vonatkozó rende-1 letek nem ismerése, vagy bi- | zonyos gátlások .miatt nem | tud, illetve nem mer döntést | hozni, s amikor valamelyik fél | megfellebbezi a vállalati | egyeztető bizottság döntését. | — Hogyan dolgozik a TEB? \ — Hétfőn, szerdán és szom- | baton félfogadást tartunk. \ Hétfőn azokat hallgatjuk meg, | akiket beidéztünk; szerdán és 1 szombaton a panaszosokat. | reklamálókat, és érdeklődőket I fogadjuk. A hét többi napjain | tárgyalásokat, vagy — ha | szükséges — helyszíni vizsgá- | latokat tartunk. 1 — Mennyi ügyet tárgyal a | TEB évente? — Sajnos, meglehetősen so- 1 kát! Az elmúlt évben például § 720-at. Természetesen, ahol | a vállalati egyeztető bizottság | körültekintően, emberségesen i hozza meg döntéseit, onnan | igen kevés fellebbezés érkezik | hozzánk. Mindenütt így kel- | lene dolgozniok a bizottságok- | nak, hiszen minél tovább hú-1 zódik egy ügy. annál többe ke- | rül az egyénnek és az állam- | nak. Ismeretes például, hogy | a jogtalanul elbocsátott dől-f gozónak a vállalat köteles | megtéríteni a kiesett időre | járó munkabért. Csupán az “ elmúlt év utolsó két hónap­jában 41 806 forintot fizettek ki a Pest megyei vállalatok ilyen címen! Most némi javu­lást várunk attól az intézke­déstől, hogy fokoztuk a válla­lati igazgatók felelősségét az elbocsátásoknál, vagyis: ha bebizonyosodik, hogy egy dol­gozó elbocsátásánál törvény- sértés történt, akkor az igaz­gatót kártérítésre kötelezhet­jük! — Előfordul, hogy nem hajt­ják végre a TEB döntéseit? — Nemcsak, hogy előfordul, de ennek ez ideig semmiféle következménye nem lett. Pe­dig a Munka Törvénykönyve 153. § 2. bekezdése hat hóna­pig terjedhető börtönbünte­tést szab ki azokra, akik nem hajtják végre a TEB dönté­seit; a bíróság azonban nem élt ezzel a jogkörével. A jö­vőben, reméljük, másképp lesz. A legjobban viszont azt szeretnénk, ha egyre keve­sebb dolga lenne a területi egyeztető bizottságnak — fe­jezte be nyilatkozatát Barta Károly. Nyíri Éva 'iimiiiiiiiifmitimiiiimiiiiiiMiHtmrtttiiiiHmiiimi iiiifHtniiHttiiitiiHiiiiiiiiiiimiimtmimmHMiiiiiir I Cf ilnt, Szudiáz, Qpűdalóm ­ELŐZETES JELENTÉS Rövidesen filmszínházaink is bemutatják a Dickens világ­hírű regénye nyomán készült Pickwick Klub című új angol filmet tllllllllllllllllllllllllllltHIIIMIIIIIIim La Fontaine: ÁLLATMESÉK — Magyar Helikon Kiadó — Micsoda irodalmi csemege La Fontaine 58 áttatmeséje, Effel-illusztrádókkal, olyan költők fordításában, mint Kosztolányi, Radnóti, Szabó Lőrinc, Rónai György, Áprily Lajos, Jékely Zoltán, Kálndky László, Lator László, Nemes Nagy Ágnes, Nyéki Lajos, Vi­kar Béla, Weöres Sándor, ■ Találkozás régi kedvenceink­kel: a hiú hollóval, „akitől” a hízelgő róka elszerzi a sajtot, a szorgalmas (és fukar) han­gyával és a bohém tücsökkel. A f elfuralkodottságában szét­pukkadt békával. És ismerkedés számomra új kis drágakövekkel: milyen ra­gyogó is a pereskedő ragado­zók meséje, akiket egyként el­ítél az^ohos majom. Kellemes l és kedves a spongyát és sót \ szállító szamár története és a : róka esete az okos vén kakas- \ sál. Az ismerkedés néha öröm- \ teli ráismerés, hányszor hasz- : náltuik mint tréfás szállóigét: \ „szolgálatkész medve rosszabb \az ellenségnél" és most élő- ikerül, mint csúfondáros, szel. : lemes La Fontaine-mese. Georgia amerikai államban, Warm Springben 17 mell­szobor áll a gyer- mekparalízis elleni küzdelem alapjának dísztermében. Ami­kor a tizenhetedik bronz mellszoborról lehullt a lepel, a tö­meg viharos tapsa közepette egy férfi felállt a közönség körében. A férfi és a szobor arca ugyan- egy: dr. Jonas Salk arca. Ez a félénk, szem­üveges, kis barna ember a gyermekek ezreit mentette meg a paralízis veszé­lyétől. Fél évvel ez­előtt húsz ország képviselői lelkes tapssal köszönték meg munkásságát a gyermekbénulásról Genfben tartott ne­gyedik világkong­resszuson. Hála Salk SALK ÉS SABIN lányán, Deborahn és Amyn próbálta ki gyógyszerét, s több gyermeknek beadta... szérumának, csak például Amerikában 80 százalékkal csök­kent a gyermekbé­nulás eseteinek szá­ma. • A genfi kongresz- szuson másnap zárt tárgyalást tartotttak. Ennek hőse azonban nem Salk doktor volt, hanem egy Amerikában élő orosz emigráns, aki 15 éves kora óta la­kik az Egyesült Ál­lamokban: Sabin doktor, a hófehér hajú, fekete bajúszú cincinnati profesz- szor. Sabin ismer­tette a világ húsz legkiválóbb szakér­tője előtt a gyermek­bénulás kezelésére vonatkozó elveit. A Sálk-szérum „megölt” vírusokból indul‘ ki; veszélyte­len, de csak két év­re biztosít immuni­tást. Sabin széruma „élő”, „megszelídí­tett” vírusokból ve­szi ható anyagát. Ugyanolyan könnyen áthasonul, mint egy aszpirin-tablet­ta; a Salk-féle szé­rumnak tizedrészé- be kerül és egész életre immunizál. Sabin először hat­ezer majmon hajtott végre kísérleteket, majd saját magán, aztán 130 önként je­lentkező, börtönbün­tetését töltő embe­ren. Ezután két kis­A Warm Spring-i díszteremben el­csendesedett a Salkot ünneplő tapsvihar. Felállt a gyermekbé­nulás elleni küzde­lem 18. úttörője: Sa­bin. A két férfi kezet szorított egymással. 1957 Salk éve volt; 1958 Sabin esztende­je lesz. Svédország­ban, Malájföldön, Mexikóban, Hollan­diában és az Egye­sült Államokban egymillió gyermek kapja meg az új szé­rumot. Sabin, amikor a termet elhagyta, még egy utolsó pillantást vetett a 17 szoborra. Rövidesen ott lesz a tizennyolcadik is: az övé. „Tudatlan jóbarát: ez a leg­főbb veszély.” A nagy költő nem rejtette véka alá jókedvű meséiben | kora fonákságairól vallott. vit- | riolos véleményét, igazságait ! nem bízta valamiféle palack- | postára, amelyet a hullámzó | tenger évekig sodor és mire 1 eljut a címzetthez, megpené- | szedik a hajdan friss tanulság. 1 Milyen bátran dob kesztyűt | például a majom és a leopárd meséjében a nemesi társada­lom arcába: „Oh, hány Nagyúr ütött a leo­párdra — minden tehetségük az öltözet És milyen ellenméreg az os­toba hiszékenység mai betegei számára a „farkasok és bárá­nyok tanulsága”: — A béke szép és érthető, de mit ér, hogy ha lehetetlen, ha az el­lenség szószegő. Effel kifejező rajzai nemcsak alázatos illusztrációk. Nagy művész, akit alkotásra serkent La Fontaine zsenije és min­den egyes kis műve a mesék lényegét ragadja meg. Állat­portréi — ha szabad ezt mon­danom — a jellemábrázolás magasiskoláját jelentik. A for­dítók is tudásuk legjavát ad­ták. A kiadót 'köszönet illeti ezért az igényes, szép La Fontaine kiadásért. Sz. M. umiuiiiiimimiiiiiiii ÜJ VERSESKÖTETEK A közeli hetekben több mai költőnk új verseskötete lát napvilágot. A Szépirodalmi Kiadó jelenteti meg Gereb- lyés László költeményeinek kötetét, valamint Somlyó György verseinek gyűjtemé­nyét. Vihar Béla költeményei A szerelem születése címmel látnak napvilágot. A Magvető kibocsátja Rónai Mihály András Nyolc évszá­zad olasz költészete című mű­fordítás gyűjteményét, mig az Európánál A lélek idézése címmel Weöres Sándor vers- fordításai jelennek meg, •ni in uhui iiiiiiiiitiitiiiiiiiiiiiiiiiiii inni Kulturális világhiradó 1 HUSZONÖT ÉVES az első 1 Mongol Állami Opera és Drá- ! mai Színház, amely negyed- | százados fennállása alatt § Shakespeare, Schiller, Goldo- ! ni, Gogol, Csehov, Moliére, | Shaw és más neves írók da- I rabjait, valamint Verdi, Mu- í szorgszkij, Bizet és Puccini | operáit mutatta be. ! HOFNERT, a Simplicíssi- ! mus főszerkesztőjét egy mün- ! cheni bíróság 500 márka pénz- ! büntetéssel sújtotta, mert sza- I tirát közölt lapjában a I Bundeswehr női tagjairól. EMILE ZOLA „Thérés; Raguin” című híres regény; Marcelle Maurette dramatizá lásában átütő sikert aratott < francia televízió adásában. MARK TWAIN „Huckle berry Finn kalandjai” cimi világhírű ifjúsági regényét ki tiltották New York könyvtá raiból. Az Oktatási Tanáo azzal indokolja feltűnő intéz kedését, hogy a nagy ín gyakran használja a „nigger szót, amelynek lekicsinylő je lentése alkalmas a színesbőn diákok faji öntudatának meg sértésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom