Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-05 / 30. szám
4 ^k^irlap 1958. FEBRUAR 5. SZERDA Nagy fejlődés előtt a magyar tengerhajózás Beszélgetés a DÉTÉRT igazgatójával Igaz, nem hajós nép a magyar, nem mossák tengerek hazánk határait — a magyar hajók mégis ott szelik a hatalmas tengerek vizét, s a magyar tengerészeiket jól ismerik szerte a világon. Számos ország tengeri kikötőjében megfordultak már, csak éppen mi, magyarok tudunk igen keveset nehéz, egész embert kívánó munkájukról. Ezért most felkerestük Rühl Lajos elvtársat, a DETERT igazgatóját, hogy tőle, mint a legilletékesebbtől kérjünk választ néhány, a magyar tengerhajózást érintő kérdésre; — Hogyan jött létre a DETERT? — A felszabadulás után a MESZHART égisze alatt futottak ki a magyar hajók a tengerre. Az 1954-es esztendő végén azután a magyar—szovjet gazdasági egyezmény értelmében megszűntek a vegyesvállalatok. Megalakult a MAHART, amelyből azonban különvált a tengerhajózási társaság és 1955. január 1-én DETERT néven önálló vállalatként folytatta a korábban megkezdett munkát. Hajóink azóta is rendszeresen járják a távoli tengeréket. Árukat, gépeket szállítanak a megrendelő országoknak, s gazdag nyersanyagrakománnyal térnek vissza minden útjukról. így a DETERT igen komoly feladatot tölt be népgazdaságunk életében,— Milyen hajóparkkal rendelkezünk? —• A DETERT hajóparkja a megalakulóikor négy Duna— tengerjáró hajóból állt. E négy hajó: a Budapest, a Szeged, a Tisza és a Debrecen, olyan előnyökkel rendelkezik, hogy közvetlenül Magyarországról indulhatnak szállítmányaikkal, S ide is hozhatják vissza rakományukat. A hátrányuk azonban elsősorban. kisebb raksúlyuk. ; , ...... A megalakulás óta jelentősen bővült hajóparkunk. Három, kizárólag tengerjáró hajót helyeztünk üzembe. Ezek a Béke, a Balaton és a Duna. Ezek Triestig és Rijekáig köz- lekedmek, Ide vonaton szállítjuk a magyar árukat, s a hajók visszatérte után ugyancsak vonatok hozzák hazánkba rakományaikat. — Milyen tengereken hajóznak a magyar tengerészek? «— Duna—tengerjáró hajóink közvetlen átrakodás nélkül Budapest és a közel-keleti, valamint a földközi-tengeri kikötők között bonyolítanak le rendszeres forgalmat. így — többbek között — megfordulnak Istanbul, Izmir, Pireus, Latakia, Beirut, Alexandria és Port-Said kikötőjében. Tengeri típusú hajóink a fekete-tengeri és a földközi-tengeri kiikötők «között bonyolítanak le forgalmat az Adriaitengeren keresztül Fiúméig. Néha azonban behajóznak a Vörös-tenger és a Perzsa-öböl kikötőibe is. Ezekből a kikötőkből rendszerint gyapotot hoznak cserébe a magyar ipar termékeiért. — Milyen tervei vannak a DETERT-nek az új esztendőben? — Terveink legfontosabb célkitűzése, hogy gyors ütemben tovább fejlesszük a magyar tengerhajózást. így már ez év májusában új Duna— tengerjáróval bővül hajóparkunk. Ez lesz hajóink közül a legnagyobb: ezerháromszáz tonnás. A hároméves terv keretében további hat-hét hajóval szeretnénk növelni hajóparkunkat. Van a DETERT-nek még egy merészebb elképzelése is. Tervezzük, hogy a hároméves terv ideje alatt kizárólag tengerjáró hajóparkunkat két darab nyolc-tízezer tonnás óriásbajó- val bővítenénk, amelyeknek üzembeállítása eddig soha nem látott fejlődésnek lendítené a magyar tengerhajózást. (Interjúnk végére érve még egy utolsó kérdést teszünk fel Rühl Lajos elvtársinak, de most nem mint a DETERT igazgatójának, hanem mint az öreg, tapasztalt tengerésznek.) — Milyen a tengerész éle- * te? — Csodálatosan szép, de ugyanakkor leírhatatlanul nehéz, áldozatos munka. Áldozatos, mert a tengerész egy esztendő alatt alig néhány hetet vagy hónapot tölthet együtt a családjával. Jómagam huszonegy és fél eszendeig voltam tengerész. 1955. október 1-én adtam át a Szeged Duna—tengerjáró parancsnoki kormányát. E huszonegy és fél esztendő alatt több mint tíz esztendőt töltöttem a nyílt tengeren. Bejártam Ész&k-Európa, a Földközi-tenger és India kikötőit. Hajóztam Franciaországból Japánba, Angliából Dél- Amerikába, Olaszországból Észak-Amerikába. Hajómnak két esztendeig Hongkong volt az ar.yakikötője, ahonnan távol-keleti' utakra indultunk. Volt olyan időszak is életemben, amikor két és fél észtén deiig nem voltam idehaza. Korántsem könnyű tehát a tengerész élete. Mégis tiszta szívből állíthatom, hogy egyike a legszebb hivatásoknak. Egész férfit, talpig embert és sok-sok áldozatot kíván, (Prukner) Múzeumot kap a magyar konyhaművészet f / i A Belkereskedelmi Minászté_ | rium vendéglátóipari szakem- | béréi a magyar konyha múlt- | jának megbecsülése és ismer- | tetése érdekében múzeumot áL | lítanak fel. Az érdekes kortör. | téneti anyagot az Alkotmány | utcai Közgazdasági Technikum | néhány helyiségében helyezik | el. Az eddig összegyűlt anyag | igen érdekes. Cigány rézműve- I sek üstjei, pergamenre írt re-1 ceptek, többszázéves korsók és | kupák stb. Egyik legértékesebb | darab 1721-ből való, az akkori | Vadember Fogadó ónkészlete. § Hasonló ónkészlet maradt fenn § 1756-ból is. Ritkaságszámba | megy a fűszergyűjtemény, § amely jelenleg Ságodi Ferenc, \ a 100 éves étterem vezetőjé-1 nek birtokában van. A gyűjte-| menyben 95 fajta fűszer le-1 írása található, számos olyan, | amit már a mai konyhák nerir| hasznának. Ritka az a föníciai I eredetű, kőre nyomtatott étlap \ is. amely i, e. 476-ban készült. 1 a A tervek szerint ezt az érié-1 kés múzeumot még az év kö-| zepéig megnyitják. Ezzel egy| időben ugyanitt berendezik a| vendéglátóipairi olvasótermet | is, ahol az érdeklődők a világ | csaknem minden részéből meg- § találják a szakirodalmat, ELŐZETES JELENTÉS Rövidesen bemutatják filmszínházaink A költő című színes, magyarul beszélő szovjet filmet, Izolda Izvickaja és Nikolaj Krjucskov főszereplésével A NŐK ISKOLÁJA _ A Déryné Színház előadása Törökbálinton — az // Százezer forintot vágott zsebre élelmes" háziipari szövetkezeti bedolgozó Budapesten a X. kerületi háziipari szövetkezet bedolgozója volt Vachtel Jenő és felesége. Vachtelék, a jól bevált recept szerint, eleinte meghúzták magukat, hiszen a múltjuk is erre kötelezte őket. Vachtel valamikor cipőüzemet alapított, -utána ügynökölt. A felszabadulás Után ^Wr jellemző a laza ellenőrzésre —■, vezetője lehetett a Nyomógomb- és Fémárugyárnak, 1951-ben azonban kitelepítették Budapestről Budakeszire. Egy- ide!g munka nélkül volt. majd felvették az említett X. kerületi Kézműipari Szövetkezethez. Vele együtt lett a vállalat bedolgozója felesége is. Az első időkben körkötőgépen. dolgozott, ez a kereset azonban nem volt neki elég, minden áron egy négyfejes klöpl-gépet akart szerezni. Megismerkedett hát Stem Ilona budapesti lakossal, akinek volt ilyen gépe, majd Kádár Mihály budakeszi lakost alkalmazta a klöpl-gépre. FARSANG A múlt év áprilisá'ban Vachtel és Stem Ilona szereztek még egy klöpl-gépet és máris megindították a »nagyüzemet”; Kimentek Budakeszire, ahol Kádáron kívül Fu- roglyás Edit, Rapoider Éva és Gyenes Katalin dolgozott a gépeke». -Mivel' ók-nem Ismerték a háziipari szövetkezet szabályait, Vachtel három forint húszfilléres órabérért dolgoztatta mind a négyüket; Vachtel volt olyan óvatos és furfangos, hogy tudta: a háziipari szövetkezetnél nem hiszik el azt, hogy ők hárman ennyit termeljenek. A következő trükkhöz folyamodott: felkereste régi budapesti barátait, olyanokat, akiknek munkakönyvük volt, de nem dolgoztak — és ezeket megkérte, hogy a munkakönyvét adják át neki, amiért havonta apró-cseprő összeget kapnak. A régi barátok eleget tettek Vachtel kérésének, aki munkakönyvüket, mint bedolgozókét átadta a háziipari szövetkezetnek. I A háziipari szövetkezet Bol- gámé és: két társa részére I mindig kiutalta a nekik járó f összeget, amelyet Vachtel tel- ! jes egészében átvett, de csak 1 pár forintot hagyott náluk a | „szívesség”-ért. A nyomozás | megállapította, hogy a nem | dolgozó bedolgozók részére I súlyos összegeket fizetett ki | a szövetkezet. Bolgámé nevé- I re 28 000 forintot, Bergman 1 Elza nevére 31 000 forintot, | Danka Lajosné nevére pedig ! 19 000 forintot. Vachtel és | Stem Ilona ily módon több Mit csodálkozik, világjárt ember vagyok Lutter János táborfalvi kovácsmester egy házban lakott Szetnkuti István motorszerelővel. Az ellenforradalom idején sok baj volt a villannyal, amely azzal végződött, hogy az áram kivágta a biztosítékot, Megkezdés előtt az „Assuáni óriás“ építése A napokban rendezték a müncheni Német Színházban a hagyományos farsangi bált. Az adott időpontban Münchenben tartózkodott a Krone Cirkusz is. A cirkuszvezetőség ötlete alapján Carolin farsanghsrczynőt, a cirkusz legalacsonyabb és legmagasabb férFtagn v'rágkoronával koszo- rúzta meg Rövid időn belül megkezdik a roppant méretű Assuáni duzzasztómű építését a Níluson. A munkálatok alkalmával 14 millió köbméter sziklát, betont és agyagot fognak a gátba beépíteni. A gátfái 5 kilométer hosszú és 100 méter magas lesz. A tervek szerint a sziklás talajban végzendő munkálatok alkalmával nyolcmill'ó tonna kőzetet kell kirobbantani. Ez a mennyiség több mint amit a szentgotthárdi alagút- nál kirobbantották. A gát mellett hatalmas teljesítményű vízierőmű is épül: 16 Fran- cis-turbinája évente 10 milliárd kilowattlóra áramot fog előállítani. Tekintettel arra, hogy az erőműnek nyolc ka- vemája 100 méterre lesz a gránit talajba süllyesztve, itt úja Ob 9 millió tonna szikla megmozgatásával számolnak. Az egyiptomi kormány a kivitelezőknek 20 000 embert bocsát rendelkezésre, kik a két hatalmas létesítményt 8—10 év alatt építik majd fel. ‘A munkálatok elvégzésére Kairóban versenypályázatot írtak Iki. A szákkörökben úgy tudják, hogy máris több ország pályázott. mint 100 000 forint jogtalan keresetre tettek szert. A Budai Járási Kapitányság már lefolytatta ez ügyben a nyomozást és a Budai Járási Ügyészség is elkészítette a vádiratot, amely szerint Vach- tel Jenőt és Stern Honát árdrágítással, " üzérkedéssel ’ és csalással vádolták meg. Vachtelt és Stern Ilonát előzetes letartóztatásba helyezték. A nagy utazó lllllimiMIMIIIIIIIIIIM lUHIHIIIHiniHlitMnillllllllllllllllltItlIllltlItmMIIIIIiliMIIIIimillllllltHNItlIIIIHMIIIIimilHIIIItlUHIHIIIHIHIiniMtIlllimilllHIHIIHIIimillllHlltlIIMIIIimiHim M o liere A nők iskolája című víg játékával aratta első I komoly drámaírói sikerét és | ebben a műben már mint a | világirodalom egyik legna- ä gyobb vígjátékírója áll elénk. Nevettetve tanított és gúnyolódott korának téves jelfogósain, szokásain és tipikus alakjain. Egy-egy tréfás szavával jobban oktat, esetleg sebez, mintha órákon át bölcselkedne a felvetett problémákról. Könnyed, közvetlen és nevettető. A szerelem világosítja meg Ágnes rabságban tartott, elbutított lényét és győzedelmeskedik az akadályokon. Ez a vígjáték alapeszméje, ezt öltözteti Moliere olyan formába, amely'minden embert megnevettet, A rendező, Várady György, régi Moliere-korabeU előadásmódhoz tért vissza. Visszahozta azt a hangulatot, amikor Moliere színészeivel. ® vásári közönség előtt komédiázta el —• a szó nemesebb értelmében — darabjait. Érdekes és egyéni ez a felfogás, így is lehet manapság Molieret játszani. Minden sornak, szónak külön értelme van. Maga a rendező alakítja « főszereplő Arnolphet, s ugyanúgy, mint rendezésében, itt is megtaláljuk egyéni felfogását. Néha azonban közönséges eszközöket használ, a figurát vaskosabb r a, burleszk alakra formálja és ez a művészi játék kárára van. Arnolphe nem csupán komikus figura, emberi tu- ladonságait, szánandóságát kellene Várady Györgynek kiemelni jobban és akkor mélyebb lenne emberábrázolása. Kis László. a lángoló szerelmes ifjú szerepében túlságosan lelkesen játszik. Horaceja egyoldalú, csak állandóan szerelmesen, hangosan áradozik és ném használja ki a szerepadta lehetőségeket. Chzysalde, Arnolphe barátja szerepében, Krémer Ferenc színtelenebb a kelleténél. Csak magyarázza a szöveget, de nem éli át a szerepét. Ágnes alakítója Deésy Mária; nagyon kedves és közvetlen. A szolgaházaspár szerepében Deák Ferenc és Pintér Rózsi sok mulattató percet szerez. (b) tHnmmiinnnmiiiiiiimiHimimimiiütiiiimiiiitiimitiifM (J ILMHÍRADÓ .........■•""•"•nniniiiiiimiimmiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiuiiinm,. MO SZKVÁBAN az Újságírók Központi Székházában bemutatták a Kommunista című új szovjet játékfilmet, SOPHIA LOREN játssza A l kulcs című angol tengerész- 1 film főszerepét, Áramtolvajok a bíróság előtt BELGIUMBAN szovjet filmhetet rendeztek, amelyen bemutatták a Karneváli éjszaka, a Don Quijote, az Anya, a Negyvenegyedik és A Sipkaszoros hősei című filmeket. AZ EROICA című lengyel film bizonyítja, hogy a lengyel filmgyártás megtalálta saját magát. A film igazi lengyel | problémáról szól, hősei egy- ! szerű átlagemberek. | MOSZKVÁBAN megnyílt a Szentkuti vállalkozott rá I Béke panoráma filmszínház, hogy rendbe hozza a villany-1 SVÁJCBAN ez ideig az im- vezeteket. Ezt úgy végezte el, 1 portáit filmek 60 százaléka hogy az áramot az óra megke-1 amerikai volt. Most ez a szám rulesevel, közvetlenül az ut-|37 százalékra esett vissza, cai hálózatból vezette be a= rn*TS n u * műhelybe és a lakásokba. Lut-I GARBO tizenhat tér műhelyébe ezután még I f SZlff1 u.tan r°videfen *egy villányidjtatót is szerelt 1 ta e vev°SeP ele alL be, amely az áramot szintén ajj méretlen vezetékből kapta. | Amikor múlt év március 20-1 án hivatalos óracserét hajtőt-1 tak végre, észrevették, hogy af villanyvezetéknél szabályta- f lanság van. A szerelők megái-1 lapíto*ták, hogy a ház hálózati! vezetékébe méretlen áram fo-l lyik, meghatározatlan és meg! nem állapítható idő óta. így került Lutter János és! Szentkuti István a Dabasi Já-| rásbíróság elé, ahol mindkét-1 ten azzal védekeztek: nem tud-| táik, hogy az óra nem méri az | áramot. Védekezésüket azon-1 ban a szakértő megcáfolta és! így a járásbíróság társadalmi | tulajdon elleni lopás bűntette! miatt Luftért és Szentkutit § négy-négyhónapi börtönbün-1 tetésre ítélte. Az ügyben végső fokon a! Pest megyei Bíróság mond íté-1' letet. ‘« DELIA SCALA olasz film- színésznő, akit eddig a Hét lányom volt és a Hogyan fedezték fel Amerikát című filmekben láthattunk, most új filmfőszerepet vállalt.
