Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-04 / 29. szám
rrsr MEGYE *öC irlap 1958. FEBRUÁR 4. KEDD Kísérlet as önállóságra RÉGÖTA vajúdó kérdés Di- ősdon a földművesszövetkezet önállóságának megszerzése. Több mint 300 földművesszö- vetkezeti tag álma már ez jó- r.éhány esztendeje, pontosan azóta, amióta egyesítették az Érdi Földművesst'ö vetkezet tel. Az egyesítésnek az volt az oka, hogy a diósdi FMSZ-nek át kellett adnia a boltokat és a vendéglőket az állami vállalatoknak. Akkor az volt a vélemény, hogy kereskedelmi tevékenység nélkül nem lenne gazdaságos, ha továbbra is önálló maradna a szövetkezet. így kerültek az Érdi Földműves- szövetkezet gyámsága alá; Bármilyen lelkiismeretesen is kezelte az „anyaszövetkezet” a diósdi tagság ügyét, azok mindig úgy érezték, hogy hátrányos helyzetben vannak. Az 1956-os évben 56 000 forint nyereségvisszatérítést is kaptak, de ez sem vigasztalta meg a diósdiakat. Nem, mert ennél sokkal nagyobb volt a káruk. Ez pedig abból származott, hoey az intenzív gyümölcstermeléshez, ami a községben folyik, nem kaptak elég gazdasági segítséget* A földművesszövetkezet üzemeltetett ugyan műtrágya- és tüzelőtelepet, de ez is vajmi kevés volt. A legnagyobb káruk ugyanis abból származott, hogy a gyümölcsöt, elsősorban a község kincsét képező őszibarackot, nem a földművesszövetkezet, hanem egy központi vállalat, a földművesszövetkezeti központ vette át. Ennek a vállalatnak elsősorban az volt az érdekese hogy minél többet szerződjenek a gazdák, de az, hogy a többtermeléshez Segítséget nyújtsam, arra már nem gondoltak. Érés idején Sokszor félnapokat kellett várni az átvételre, s ez nemcsak időben jelentett kiesést, hanem anyagiakban is. Nem egyszer előfordult, hogy délben 50 filiertet-vagy 1 forinttal is kevesebbet kaptak a gyümölcs kilójáért, mint reggel. Tavaly aztán — nagy harc árán — megvalósult a vágyuk. Ekkor már az Érdi Földművesszövetkezet vette át a gyümölcsöt, amelyhez sokkal ha- gyobb bizalmuk volt, mimt a felvásárló központhoz. Amint mondani szokás, evés közben jön meg az étvágy. Valahogyan igy voltak az értékesítéssel a diósdi földművesszövetkezeti tagok is. Miután sikerült kiharcolniuk, hogy az „anyaszövetkezet” vásárolja fel a gyümölcsöt, látták, hogy milyen nagy értéket képvisel az egy esztendő alatt eladott áru. Tavaly csupán az őszibarackért. 3 és fél mülió forintot kaptak. Ekkor jött a nagy gondolat: mi lenne, ha önállóak lennénk? KÉT HÉTTEL ezelőtt pontot tettek a dolog végére. Összegyűlt a földművesszövetkezet tagsága, s kimondta, hogy önálló termelői üzemágat létesít. Önállóan intézik az üzemág ügyeit, s önálló elszámolást vezetnek. Ugyanezen az ülésen határoztak arról is, hogy felépítenek — mintegy 190 000 forintos költséggel — egy közös gyümölcsgyűjtő telepet. A tagság 60 000 forinttal járul hozzá az építés költségeihez. Milyen előnyökre számítanak a diósdi gazdák? Elsősorban azt várják, hogy tovább javuljon, illetve egyszerűsödjön a gyümölcsfelvásárlás. Másodsorban az őszibaracktermelés fellendülésére számítanak. A megvalóiulás útján van egy közös mészkén- léfőző telep, továbbá egy permetező brigádot is alakítanak, amelyet magasnyomású gépekkel szerelnék fel, Tehát szervezettebbé teszik a védekezést. Csemetekertet is szándékoznak telepíteni, s ezáltal újabb területeket fásítanak. Komoly próbálkozások történnek tehát Diósdon az önállóság visszanyerésére, s ha az idei esztendő úgy sikerül, ahogyan azt ők tervezik, akkor jövőre már önálló lesz a Diósdi F öldmű vesszövetkezet. M. S. Rossz az arány A MONORI járásban most érték el, hogy a járás minden községében működik egy-egy földművesszövetkezet keretén belül termelői társulás; Persze csak általában működik egy- egy, mert akad köztük, ahol három is alakult és akad más község, ahol egy se. Ez évben négy új szakcsoport alakult és mind a négy mezőgazdasági jellegű. Tudni kell ugyanis, hogv a járásban levő 17 szakcsoport közül 9 méhész szakcsoport és az ez évben alakult négy újabb szakcsoporttal együtt is mindössze nyolc mezőgazdasági termények termelésével foglalkozó ■szakcsoport létezik. Rossz ez az arány, s helyes lenne, ha a földművesszövetkezetek monori járási központja megvizsgálná — alaposan és részletesein —, mi lehet a íz oka annak, hogy olyan kevés a mezőgazdasággal foglalkozó társulás. Szinte előre hallja az ember a vélekedést, vagy éppen felhördülést, hogy csupán a parasztokon múlik, akarnak-e társulni, vagy nem. Ez így van, és mégsincs így* A döntés joga minden esetben a termelőké, a dolgozó parasztoké. Jóvátehetetlen bűnt követ el az a földművesszövetkezet vagy bármely más szerv, amely erőszakkal, hatalmi szóval akarna társulást létrehozni. önmagunkról, családunkról életbiztosítással is gondoskodjunk. A tények és a példák igazolják. hogy igenis akarnak a dolgozó parasztok társulni, szövetkezni, hiszen megyénkben már csaknem kétszázra tehető a szakcsoportok, társulások száma. Am a számok azt is megmutatják, hogy csak ott alakul meg a társulás, ahol a földművesszövetkezet jól, eredményesen dolgozik, és' ahol nap mint nap megmagyarázzák a termelőknek, mit jelent, mennyivel több jövedelmet és előnyt, mennyivel kevesebb gondot, munkát a termelői társulásban, a szövetkezetben végzett munka. * TERMÉSZETES és érthető, hogy csak ott születik társulás, ott szövetkeznek a dolgozó parasztok, ahol tudnak arról, ahol ismerik a szövetkezés nyújtotta előnyöket. Úgy véljük, ez a felvilágosító munka, meggyőzés hiányzik nemcsak a monori járás földművesszövetkezeteinél, hanem másutt is a megyében. Jó és dicsérendő dolog a szövetkezeteknél a mezőgazdász. De minden termeléssel, társulással összefüggő dolgot csak a mezőgazdászra bízni és tőle várni már helytelen, és esztelen dolog. A föld. művesszövetkezet egésze végezzen olyan munkát, gazdasági és politikai tevékenységet, amely szövetkezésre ösztönzi a termelőket*1 A monori járást vettük példának, de ugyanígy lehetne más példát találni. Hangsúlyozzuk újólag, hogy nem erőszakos úton kell társulást létrehozni, hanem meggyőző fel- világosító munkával. És éppen ez az, amit a legszegényebb földművesszövetkezet is adni tud. Szóból ért az ember s annak hisz, amit lát. Dolgozzanak hát úgy a földművesszövetkezetek, hogy jó példát lássanak a szövetkezet tagjai és büszkélkedjenek eredményeikkel, útón-útfélen magyarázzák a szövetkezés előnyeit a földművesszövetkezetek vezetői, dolgozói és tagjai, hogy mindenki meghallja az igaz szót, s kövesse a már világosabban látók, termelési erejüket összefogó gazdák példáját. Nemcsak a monori járásban, ha- -nem megyénk minden községében! . (J- 'tlm, Színház, Dródalúni ,,...és istenről alig esik szó“ Az elmúlt napokban fejezték be Párizsban az . és istenről alig esik szó” című német—francia—olasz koprodukcióban készült filmet, amelynek két főszereplője Kai Fischer és Renato Baldini. A szakemberek véleménye szerint Kai Fischer filmszínésznő életének eddigi legnagyobb szerepét játszotta ebben a marseille-i alvilágban játszódó filmben iHiimminitiHimiiniHiiittimiimiMmimmmiiiitiuiiniNi 1 Jarmiia Glazarova: ADVENT Európa Kiadó 144 nőbizottság működik A megye földművesszövetkezeteinél, az igazgatóság mellett a földművesszövetkezetek nőtagjaiból 93 körzeti és önálló földművesszövetkezetnél, valamint 51 tagszövetkezetnéí összesen 144 nőbizottságot választottak meg eddig. Annak ellenére, hogy az egyéb irányú feladatok torlódása miatt a nőbizottságok megalakítására hozott határozat időpontja Él és dolgozik szövetkeze tünk nőbizottsága (“Tél évvel ez* ’ ff" előtt alakult meg Vecsésen, jöldművesszövet- kezetimknél a szövetkezeti nő- bizottság. Kéz- detben csak 23 asszony -fogott össze. mindany* nyian tagjai a földművesszövetkezetnek. Nem tudtuk, mit csináljunk, mert csupán a megala- kulásí felhívást kaptuk kézhez. Tudtuk viszont, valamit csinálnunk kell, mert unalmas dolog a semmittevés. Két tagtársunkat megbíztuk, kérjen felvilágosítást az Országos Nőtanácstól. Szinte postafordultával küldte a választ Ortutay elvtársnő. Azóta gyakrabban ösz- szejövünk, megbeszéljük problémáinkat és részt veszünk szövetkezetünknél a társadalmi ellenőrzésben. Sőt, öt asszonytársunkat a községi tanács is meghívta társadalmi ellenőrzésre. N őbizottságunk vezetőségéite ötünket választottak be, egy tanácsi dolgozót és négy háziasszonyt, valamennyien tagjai t agyunk a föld* művesszövetkezetnek. Mint már előbb írtam, főleg a szövetkezet kereskedelmi te* vékenységének el* lenőrzésével fog* lalkozunk. Észre* vettük például, hogy a szövetkezet 3. sz. boltjánál még ma sincs kerítés, s a szabadban, az utcán hevernek a gön* gyölegek. A sző* vetkezet arra hivatkozik, hogy megcsináltatná, de . nincs rá keret, pedig így sokkal több kár érheti a szövetkezetei. A 4. sz. boltban többször is megállapítottuk, hogy együtt tárolják a raktárban az élelmiszereket a petróleummal, s minden élelmiszer petróleum szagú. Észrevételünkre azt mondja1 a szövetkezet vezetősége, hogy nincs keretük. De mi nem hagyjuk annyiban a dolgot, s nem nyugszunk addig, amíg a hibákat, hiányosságokat ki nem javítják. A napákban újra tanácskoztunk és a szövetkeze ti nőbizottság nevében kértük.a járási központot, adjon segítséget nőbizottságunknak egy mosógép megvételére. Ezt a község dolgozó asszonyainak adnánk ki olcsó használati díj el* lenében, Az a tervünk, hogy célrészjegyet jegyeztetünk asszonytársainkkal. Tea-es* tünk bevételét, melyet február 8- án tartunk a gazdakörben, szintén erre fordítjuk. Meghívunk minden asszonyt és leányt, aki teheti, jöjjön el a teaestünkre, melyen még szövetkezetünk kultúrcso- portja is értékes, szórakoztató műsort ad. Ezzel a tea-esttel ünnepeljük meg szövetkezeti nőbizottságunk megalakulásának féléves évfordulóját. Nemes Lajosné, a vecsési szövetkezeti nőbizottság elnöke nem volt megfelelő, a nőbi- zottságojj többségében eredményes munkát végeztek. (A SZÖVOSZ-tól a nőbizottságok munkájával kapcsolatos tennivalókat és tájékoztatót csak november első hetében adták ki, holott a nőbizottságok megalakításának határideje szeptember 15. volt.) Most sem kielégítő a nőbí- zottságo^ irányítása^ A szövetkezetek igazgatóságaiban ugyanis csak kevés helyen választották be a nőbizottság vezetőjét, igazgatósági ülésekre nem hívják meg őket, és feladatot sem adnak számukra. Ami munkát eddig végeztek a szövetkezeti nőbizottságok, az csupán és egyedül az ő érdemük. Sem a SZÖVOSZ, sem a' MÉSZÖV nem tudta megtalálni a megfelelő módszert és hangot a szövetkezeti nőbizottságokban rejlő erők kibontakoztatására. Jó lenne pedig, ha mielőbb megoldanák, hogy a lényegében megszüntetett boltos-bizottságok munkáját a nőbizottságok vegyék át. Egykét helyen (Üllő, Aszód) már eredményesen vátznek részt a szövetkezet kereskedelmi munkájának ellenőrzésében a nőbizottságok tagjai, azonban ez_ korántsem általános jelenség. | Úgy tűnik, hogy a nőbizottsá-| gok csupán azt és úgy végzik | el, amit a földművesszövetke-1 zet más tagjai, és nem dom-| borodik ki a szövetkezeti nő-| bizottság jellege. Kampányszerűen,egy-egy ak-| ció lebonyolítására mozgósít-1 ják csak a nőbizottsógokat. | Felülről' kellene segíteni, az| eddiginél sokkal jobban, a nő-| bizottságok egészséges kezde-| ményezéseit, tudatosítani kel-1 lene a jó módszereket, tapasz-1 tálatokat: Nem jó a kapcsolat a szö-| vetkezeti nőbizottságok és a| községi nőtanácsok között. 1 Igaz, kevés helyen alakultak! meg a nőtanácsok, de itt sem| dolgoznak együtt, hanem erői-| két megosztva, egymással tor-| zsalkodva, külön-külön tevé-| kenykednek. Helytelen nézetek kaptak | lábra és vitatják sokan a szö-| vetkezeti nőbizottságok létre- \ hozásának szükségességét. Vi-1 tatkoznak egymással, félté- = kenykednek egymásra a nő-! bizottságok és nőtanácsok ve-| zetői, s közben egyikük sem| csinál sokat. Lenne pedig bő-| ségesen tennivaló, amit csakis | közösen lehetne elvégezni. A| nőmozgalom egységes. A sző-1 vetkezeti nőbizotteégok sajá-1 tos feladataik elvégzése mel-f lett és éppen ezzel segítséget \ kell adjanak az általános, nő- 1 két aktivizáló és érdeklő fel- | adatokhoz; Tisztázni kell sürgősen azf ellentéteket a szövetkezeti nő-| bizottság és a községi nőtaná-1 csők között. Meg kell értetni | velük, hogy ugyanazon az úton | haladnak mindketten, egyikük | sem nagyobb a. másiknál és I célju^ az, hogy bevonják a nő- | két a falu, a közösség érdeké- | ben végzett munkába. A sző-1 vetkezeti nőbizottságokra | szükség van. Csupán a meg- | alakulás ténye nem elég. s he- | lyes lenne, hogy a MÉSZÖV és | a megyei nőtanács az eddigi-1 nél sokkal többet tenne a pa- l píron meglévő nőbizotteágok, 1 nőtanácsok fejlesztése, aktivi- | zálása érdekében: (—11 I G lazarova neve még ismeretien a magyar olvasók előtt, ezért annál örvendete- sebb meglepetés, hogy elsőként legjobb jegenyét, az Adventét kapjuk kézbe. A kitűnő cseh írónő első regényeiben a családi élet. o házasság problémájával foglalkozik. Az Advent eseményei a Beszkidek egy eldugott falujában játszódnak. Frantiska, kinek szerelmesét egy lezuhanó fa temeti maga alá, hogy fiát, Metódot felnevelhesse, férjhez- megy Jurához, Jura, a fukar önző gazda és házukban élő volt szeretője, Rozina, pokollá teszik Frantiska életét. A képmutatás száraz. örömtelen légköre veszi körül az anyát és fiát. Az asszony vigaszul a valláshoz menekül, rajongva szeretett fia pedig a kegyetlen légkörben lassan anyjától is elidegenedik. A drámai feszültséget csak tragikus esemény oldhatja /el* Frantiska rágyújtja kínzóira a pajtát s vallásos rajongásában a tűz a betlehemi csillag meg* váltó fényére emlékezteti. Vé- ge az Ádventnek. A Csehország tragikus idő* szakában — 1939-ben — megjelent műben nem ok nélkül látták az olvasók egy romlott tár. sadalom ítéletét is. Glazarova nagyszerű jellem- ábrázolása mellett döbbenetes erővel tudja felidézni a komor hegyvidék vad légkörét. A környezet és a lelkekben lezajló tragédia eltéphetetlenül fonódik össze. Egy-egy tájrajzát, a holdfényes téli éjszaka színeit, fényeit érzékeltes szavakkal. szinte a festőművészet eszközeivel alkotja meg. Glazarova regénye keménységében, a lényegre szorított történésében is érdekes, lebilincselő olvasmány. (cs. o.) iriiminiiiimuiiniiiiiiiiiiuimrmniiuiimnimniiiiiHmiiiiMn A napokban mutatták be Romy Schneider filmszínésznő legújabb filmjét az Egy királynő leányévei-t MmiHtMiiiimiiiiiimiMmiitMiiHiiiimiiiiiiiimiiittttiiiiitnf BÁL ECSEREN TTa nem is ismerős ti valaki Ecseren, ezen a szombat délutánon nyugodtan rábízhatja magát a hallására — messze hallatszik a zene. A földművesszövetkezet italboltjában tartják a hagyományos népviseleti nős és párosbált. Az apró konyhában étvágygerjesztőén Totyog a disznótoros, édes illattal kínálja magát a leveles tészta. Az üvegekben vérpirosán tüzel ét a melegítő bor. A szőttesekkel terített asztaloknál csendben beszélgetnek az öregek, vagy énekelgetnek, tréfálkoznak a fiatalok. A feldíszített bálteremben selyemszoknyás, hímzett pruszlikos, fehér „kikötő’’ kendős menyecskék táncolnak és énekelnek, kipirulva, boldogan. Mindenki örül a hagyományos bálnak, a szekrényből előkerült régi ruháknak, a díszes, keményített kendőnek és a sdkráncú szoknyának. S annak, hogy együtt táncolhatnak, beszélhetnek, mulathatnak a heti muníka után. Nyugodtan. Nyugodtan? Sajnos, a mulatság nem olyan nyugodt. Az italbolt kicsi helyiségeiben szűkén férnek el az emberek. Aki egyszer bennszorul, akár meg se próbáljon kikerülni — úgy sem lehetséges, hiszen talpalatnyi hely sincs szabadon. Régi fájdalmuk ez már az ecserieknek. Miért kell a kocsmában ünnepelni, szórakozni, miért nincs Kultúrháza a községnek? Nemcsak a bálok miatt. A fiatal színjátszógárda, a népszínművektől az operetteken keresztül ma már eljutott oda, hogy hét hónapig tartó felkészüléssel Ármány és szerelmet játszik a saját községének. S a falu népi hagyományait is szeretnék átadni a fiatalságnak. Az Ecseri lakodalmas híre bejárta a világot. De az e cseriék nem tudnak hol táncot tanulni, újat tanulni — pedig övék az Ecseri lakodalmas, az ő évszázados szokásaikból tevődik össze a híres magyar tánc. Büszkék az ecsetnek községükre, jó munkájukra, hagyományaikra és ezért igénylik, kérik a kul- túrotthont, ahol tovább művelődhetnének, tanulhatnának. (b.)
