Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-04 / 29. szám

1958. FEBRUAR 4. KEDD ft ST »IfJC WC írlap Javul a talaj Csemön Ilyenkor téli időben sem néptelen a csemői Uj Élet Ter­melőszövetkezet irodája, an­nak ellenére, hogy ez a vidék úgynevezett tanyavilág s jó pár kilométert kell gyalogolni, hogy a tsz központjóiba jussa­nak; a tagok. Még az sem riasztja el a beszélgetni vá­gyókat, hogy; az iroda ajtaján ott a felírás: „Dohányozná ti­los!“ Pedig a dohányzás és a beszélgetés édestestvérek. (És különösen ritka a „füst nélkü­li“ könyvelő.) Amikor betoppanunk az iro­dába, Silkó Géza agronómus, Gödény Pál munkacsapatveze­tő, Sultéisz József könyvelő és egy idegen tartózkodnak benn. Arról beszélgetnek, hogy az agronómus még aznap megnézi az illető tehenét, aki azt fel­ajánlotta a tsz-nek megvételre. — Fejleszteni akarjuk az ál­latállományt, mert anélkül nem megyünk semmire — mondja felénk fordulva az ag­ronómus, miután az „ismeret­len“ eltávozik. Nem kell tehát a beszélge­tést kezdeményezni, csupán az alkalmat kell megragadni. Ha tehenet akarnak vásárolni, ak­kor az azt jelenti, hogy eddig nem voltak bó'viben az állatállománynak. Az agro­nómus igazolja is feltevésün­ket, amikor elmondja, hogy legnagyobb probléma a tsz-ben a talajerőutánpótlás, Igen, mert 1949 óta — akkor alakult meg a Táncsics Tsz s rá egy évre a Május 1 Tsz, amelyek az. tón egyesültek —, vajmi keve­set tettek a föld táperejének gyarapítása érdekében, pedig ma már 1958-at írunk. A föld ■ pedig nem hazudik, csak any- .nyit ad, amennyit törődnek vele. Amikor azt kérdezzük, hogy miért engedték a földeket le- romlami, Gödény elvtárs mesé­li el a szövetkezet múltbeli gazdálkodósát. — Nekünk is fájt a szívünk, 'amikor láttuk, hogy évről év­be kevesebbét 'termeltünk 1 s bem mentünk ötről hatra, de mindig olyan volt a vezetés, hogy csak romlott a szövetke­zet — mondják. Úgy volt ebben a szövetke­zetben, hogy túl erősek voltak a „rokoni kapcsolatok“. A párt segített ezt az áldatlan hibát megszüntetni. A fejlődés azonban utána sem volt töret­len, mert közbejött az ellenfor­radalom, almikor csaknem tel­jesen széjjelment a tsz. Ekkor mutatkozott meg, hogy ki viseli szívén a szövet­kezet ügyét. Gödény elvtáús és még néhány kdmmunista ívet köröztek a tagság között és igyekeztek együtt tartani a szívvel-lélek kel szövetkezeti embereket. Negyvenkilencen adtak igenlő választ. Már ak­kor megmondották, hogy a jö­vőben nem úgy lesz, ahogyan addig volt. Akik maradtak, azok ugyancsak megfogadták, hogy változtatnak a szövetke­zet munkáján. .- Mit mutat az egy év eredr ménye?. Azt, hogy a fogadalmat tett követte. Sultéisz elvtárs né­hány számadattal is bebizo­nyítja ezt. 1955-ben 17,17, 1956-ban 21,50 és 1957-ben már 44,40 forint jutott egy-egy munkaegységre. Ez az eredmény elsősorban abból származik, hogy tavaly már gazdái lettek a földnek s nem sanyargatói. Igaz, még tavaly is előfordultak „kilengések“, de a vezetőség és a' tagság ke­mény kézzel teremtett rendet. Nem engedték meg, hogy olyan ember is, mint amilyen Sáf­rány Dénes volt, bomlassza a szövetkezetét. Kizárták Szexe Istvtáp juhászt is, aki a szobá­ból őrizte á juhokat. Nem cso­da. ha leromlottak és megrü- hesedtek az állatok; Amint idáig értünk a beszél­getésben, újabb tagok érkeznek: Maczó Pálné, Hamar Sándor, id. Király József és Irházi Fe­renc. Közülük talán Maczóne fejezi ki legjobban a tagság gondolatát, amikor ezt mondja: — Azért lettem szövetkezeti tag, hogy itt éljek meg, de nem akárhogyan. Nem akarok többé cseléd lenni, mint a múltban, de nyomorogni sem akarok, mint 1952-ben, Megkérdezem tőle, hogyan él? — Nem panaszkodom, mert megvan mindenem, de még jobb is lehet — válaszolja. Igen. lehet még jobb is. Úgy látszik azonban hogy a boldo­guláshoz — pár évi tévelygés után — megtalálták az utat. íme ehhez néhány bizonyíték. A 380 hold szántójukat, 59 hold szőlőjüket, és a 12 hold gyümölcsösüket három év alatt megtrágyázzák. Közben talaj- javítást is végeznek. A tsz-ben termelt trágya mellett máris 17 vagon szervestrágyát vettek. A talajjavításhoz lignitet vásároltak és felhasz­nálják azt a 207 vagont is, ami már négy éve porladt a tsz ud­varán. S ezek nem csupán csak tervek, mert a trágyát már ki- hordták a táblák szélére. Igaz, hogy keményen kell dolgozniok a tavasszal, de biztosak benne, hogy megéri a fáradtságot. Amikor a tsz tavaszi mun­kájáról jön elő a szó, id. Király József megjegyzi, hogy több gép leél lene, mert ekkora föld­höz — a sok szőlő is és a gyü­mölcs miatt —. kevés az a 70 tag, ami most van. 1 — Gondoltunk A permetezés már az idén nem f lesz olyan gond, mint az előző | években volt. Veszünk két ló- 1 vontatású. magasnyomású per. | metezőgépet — mondja a | könyvelő. | Most van folyamatban egy | teherautó vásárlása is. Azt is | tervezik, hogy vesznek egy | olyan kerti traktort, a hozzá- | tartozó munkagépekkel, ami- f vei a szőlőkben és a gyümöl- | esősökben kapálni és fedni is | lehet. A gépesítéssel sok em- | bér: munkaerő szabadul fel s | segítségükkel idejében kapál- | hatnak, permetezhetnek. — Ha kevés a munkaerő, | van rá mód. hogy legyen. Uj | tagokat kell beszervezni —vet-1 jük közbe. ! Azt gondoltuk, hogy tiltako- | zás lesz rá a válasz, mint aho-1 gyan nem egy tsz-ben húzódoz- | nak az új tagok felvételétől. | Tévedtünk. Ha ma még nincs | is, de „holnap” már egészen \ biztosan lesznek új tagok — § merjük ezt állítani. A tsz veze- f tősége és tagsága ugyanis azon § munkálkodik, hogy legyen. | — Ki merünk mér állni azi egyéniek elé eredményeinkkel — mondja Gödény Pál. Január 17-én mintegy tíz egyéni parasztot hívtak meg beszélgetésre a szövetkezetbe. Nagyobbrészt olyanokat, akik már voltak szövetkezeti tagok. Id. Fekete József, Zsiga Vendel. Fakan Imre, Dobi István, id. Bencsik István, ifj. Bencsik István, és id. Juhász Lajos, el is jöttek. De volt néhány olyan paraszt, aki távol maradt, mert attól félt, hogy megjelenésük vala­miféle kötelezettséggel jár. A beszélgetés baráti légkörben zajlott le. Még bor is került az asztalra. Egynémelyik egyéni paraszt ki is jelentette. — Ha a múltban is így ment volna a munka a szövetkezet­ben, mint most, nem léptem volna ki. Ez elismerés a tsz tagsága felé. Az pedig, hogy mikor lép­nek újra be a szövetkezetbe, elsősorban a tagságon múlik. Ha terveiket megvalósítják, s továbbra is gazdái lesznek a szövetkezetnek, akkor nincs már messze ez az idő. Mihók Sándor NYILATKOZNAK A MÁV VEZETŐI (Folytatás az 1. oldalról.) lősségéről is. A legnagyobb hibát a munkaerővándorlás­ban látom. Az elmúlt évti­zedben, sajnos, megváltozott a vasutas dolgozók összetétele; jelentősen csökkent azoknak a száma, akiket a hivatássze­retet, a ragaszkodás fűz a vasúthoz. A hátrányosabb nyugdíj- rendelet, s a nehéz szolgá­lat nem vonzza úgy a jó szakmunkásokat, mint ez­előtt. így kénytelenek vol­tunk szinte minden szelek­tálás nélkül felvenni a munkára jelentkezőket. Közöttük néha olyanokat is, akik egy év alatt hétszer vál­toztattak munkahelyet. Ilyen módon előfordul, hogy a vo­natkísérő csapatok gyakorlat­lan, nem összeszokott embe­rekből állnak, s ezért a sze­relvények előkészítése nem ki­elégítő — nincs előfűtés, az utolsó pillanatban kell kü­lönböző javításokat elvégezni. Ilyenkor a vonat már a kiin­duló állomásiról késéssel indul. — A közelmúltban — vette át a szót Szegedi elvtárs — a budapesti főigazgatóság­hoz tartozó vonatok késé­se elérte a 33—35 százalé­kot: 621 személyvonat 24 óra alatt összesen 6000 percet késett! Néhány nappal ezelőtt meg­beszélést tartottunk a késések csökkentése érdekében. A megbeszélésen kiadott szak­mai utasítások eredményekép­pen az utóbbi napokban két százalékkal csökkentek a ké­sések. Aki ismeri a mi mun­kánkat, az tudja, ez is milyen nagy szó! Egyébként naponta statisztikát vezetünk a késé­sekről, s a személyi mulasztá­sokat szigorúan megtoroljuk. — Hogyan lehetne lényege­sen javítani a vasúti közleke­dést? — Villamosítással! Ez azon­ban sokba kerül. De addig is jelentősen javítana a helyze­ten, ha jobb minőségű szenet kapnánk. Ezzel kapcsolatban meg lehetne vizsgálni például azt a kérdést: kinek van abból haszna, hogy az erőművek darabos szenet kapnak, amelyet használat előtt porrá tör­nek, mi pedig szénport ka­punk, holott darabosra lenne szükségünk?! Végül be kellene állítani a forgalomba azt a 12 diarab V—55-ös villanymozdonyt, amelyből jelenleg csak kettő közlekedik; a többi konstruk- 1 ciós hiba miatt használhatat- | lan. Pedig egy villamosmoz- ! dony három gőzmozdonnyal ér I fel! | — Mit kémek az utazóké ! zönségtől? | — Több türelmet és nagyobb megbecsülést a vasúti dől« gozóknak! Hogy ne fordulja­nak elő olyan esetek, mim a hét elején, amikor is Pestlfí- rincen egy személyvonat uta­sai kővel dobálták meg az előttük haladó tehervonat sze­mélyzetét, mert a túlterhelt tehervonat lassúsága hét perc­cel késleltette a személyvona­tot. — A másik kérésünk: több megbecsülést a társadalmi tu­lajdonnak! A becsületes emberek se­gítsenek nekünk lefülelni azokat a megrögzött ron- gálókat, akik évente olyan súlyos károkat okoznak a vasútnak, illetve az ál­lamnak. Azokra gondolok, akik ellop­kodják a vasúti kocsikból a villanyégőket — pedig a fog­lalat méretei és a feszültség­kapacitása miatt otthon úgy­sem használhatják —, akik kivágják a vadonatúj kocsik ülésén a műbőrhuzatot, akik ellopják a mosdóból a törülkö­zőt, akik letépik a függönyö­ket — cipőtörlőnek, levágják az ablaklehúzólkat •— fenő- szíjnalk, akik betörik az ab­lakokat, leszerelik a kilincse­ket, a csavarokat, firkálnak, faragnak, s elvisznek mindent, ami mozdítható. Segítsenek nekünk leleplezni ezeket, hogy ne csak gyorsabbá, pontosab­bá, de kényelmesebbé és kul­túrál tab bá is tehessük az uta­zást— fejezte be nyilatkoza­tát Szegedi Nándor. Nyíri Éva Mitől függ a rendkívüli szakszervezeti segély nagysága Indulás a Börzsöny egyik festői szépségű táján | Mindig adódhatnak várat- ! lan balesetek, megbetegedések, 1 amikor minden dolgozónak jól | jön egy kis anyagi segítség. A 1 Pest—Nógrád megyei ME- | DOSZ számos esetben nyújtott | segítséget tagjainak az elmúlt | esztendőben is. Kálmán And- | rásnak, a Bugyi Gépállomás | dolgozójának hosszabb ideig | beteg volt a felesége, gyerme- | kei gondozását másra kellett | bíznia. A szakszervezet segít- ! ségére sietett. Cseh Benő, a | Ceglédi Állami Gazdaság | munkása vakbélgyulladással | feküdt kórházban, szintén se- ! gélyt kapott. Sill Mária, az falbertirsai üzemegység dolgo- ! zója szintén segítséget kapott, 1 mivel beteg édesanyját és kis öccsét tartja. De az említettek­hez hasonlóan Passzinger György (Váchartyánj Gépállo­más), Bobkó Dezső (Monori Vetőmagellátó Vállalat), Hor- nyák István (Szentendrei Gép­állomás) és még sokan mások is részesedtek a MEDOSZ-se- gélyből Az említetteknél min­den esetben figyelembe vették, hogy rendszeresen fizetik-e a szakszervezeti díjat. A MEDOSZ segélyezésre használja fel az évi tagdíj- bevétel négy százalékát Ez az összeg 1958-ban 138 ezer fo­rintot tesz ki abban az esetben, ha valamennyi szakszervezeti tag teljesíti tagdíjfizetési kö­telezettségét. Valamely pártszervezet jó vagy rossz munkája egy adott területen elsősorban azon mér­hető le, hogy gyakorlati politi­kájával erősíti-e a párt, a kor­mány iránti bizalmat. Egyedül ez a mérce alkalmas arra, hogy a kommunisták biztonsággal tájékozódhassanak sokirányú tennivalóik között és a soron- levő feladatok közül minden­kor ki tudják választani a leg­fontosabbat. A tapasztalatok alapján — habár vegyesek voltak is azok — a pilisvörösvári községi alapszervezet munkáját ered­ményesnek mondhatjuk. A dol­gozók nemcsak országos szin­ten, hanem saját községükben is elismerik a párt vezető sze­repét. amit ékesen bizonyít az, hogy ügyes-bajos dolgaikkal rendre felkeresik a pártvezető­séget, tanácsát, segítségét ké­rik^ Ugyanez elmondható a pártszervezet és a tömegszer­vezetek kapcsolatáról is. Egy­szóval, tekintélye van a párt- szervezetnek, őszinte megbe­csülés és tisztelet veszi körül az arra érdemes kommunistá­kat. Mivel vívta ki a pártszerve­zet ezt a tekintélyt? Mindenek­előtt azzal, hogy tevékenysége kezdettől fogva a község min­dennapi életébe, gondjaiba ágyazódik. Ez egyben azt is eredményezi, hogy a párt veze­tése nem utazgatásokban, vagy kinyilatkoztatásokban, hanem meggyőzésben és sze­mélyes példamutatásban nyil­vánul meg. Nem állíthatjuk persze azt, hogy valamennyi kommunista munkája megfelel ennek a követelménynek. De azt igen, hogy a pártszervezet szüntelenül kutatja, mivel szol­gálhatja leginkább a község ügyeit, s bátran kezdeményez, A bizalom még jobb munkára kötelez illetve foglal állást a köz­ügyekben, mint azt az alábbi példák is bizonyítják. A tizenegyezer lakosú köz­ségnek régen vajúdó problé­mája egy korszerű művelődési otthon építése. Erre annál is inkább szükség van. mert a jelenlegi már nagyon elhanya­golt, meglehetősen kicsi is, ép­pen ezért nem nyújt igazi ott­hont az országosan ismert he­lyi német nemzetiségi kultúr- csoportnaik, illetve a községi színjátszócsoportnak, s éppígy nem elégíti ki a kulturáltabb körülmények között művelődni vágyó lakosságot sem. Ez a gond szüntelenül foglalkoztatja a pártszervezetet, amely együttműködve a tanáccsal, valamint a helyi népfrontbi­zottsággal, célul • tűzte ki az új művelődési ház társadalmi összefogásból történő • felépíté­sét. Pilisvörösvár nagyrészt né­met nemzetiség lakta község Az 1946-os kitelepítések során számos családot ért ok nélkül sérelem. Eltérően más közsé­gek gyakorlatától, az érintett személyeket nem ki-, hanem összetelepítették. A pártszer­vezet számon tart ja azokat a családokat, amelyek önhibá­jukon kívül kerültek méltány­talan helyzetbe, s akik gazda­sági és politikai tevékenysé­gük alapján megérdemlik, hogy helyzetükön javítsanak. Segíteni rajtuk nem könnyű hiszen a község túlzsúfolt. De keresik a megoldást, elsősor­ban az olyán dolgozó parasz­tok részére, akiknél a gazda­sági udvar hiánya akadályozza a föld jobb megművelését. S hogy nem kerget délibábokat, azt Krupp Márton és Krupp Mátyás gazdák ügyének sike­res elintézése bizonyítja. Azokban a lakóházakban, amelyekbe a közelmúltban vezették be a pilisszentiváni forrásból érkező kitűnő ivóvi­zet, jól tudják, hogy az nem­csak a tanácsnak, vagy a he­lyi népfront-bizottságnak kö­szönhető, hanem a pártszerve­zet törődésének is. Ugyanez elmondható a most megindí­tott betonjárda-akcióról, vagy a közeljövőben felállítandó földművesszövetkezeti hitel- szövetkezetről ÍSj Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a pártszervezet e felada­tokat nem a tanács, vagy más szervezet helyett végzi. Ellen­kezőleg. Szerepe abban nyilvá­nul meg, hogy a jelentkező szükségleteket felismeri, n problémákkal érdemben fog­lalkozik, intézkedésüket figye­lemmel kíséri, a társadalmi jellegű munkába bekapcsolja a kommunistákat, ezzel egyide­jűleg gondoskodik a tenniva­lók politikai agitációjáról; A pártszervezet ezenkívül még számos kisebb-nagyobb jelentőségű ügyben ért el jó eredményeket, Egész tevékeny­ségéről mégsem mondható el, hogy kellően kihasználta azo­kat a lehetőségeket, amelyek számára adva voltak. Az an­nak idején jól működő Petőfi Tsz helyén ma egy anyagi gon­dokkal küszködő, számbelileg is lényegesen kisebb szövet­kezet működik. A tsz jelenleg csak úgy rentábilis, hogy a földművelés mellett egy mész­égetővel és egy kőtörő üzemel­tetésével is foglalkozik. A tsz munkájának megjavításában a pártszervezet sokat segíthetett volna már eddig is, de vala­hogy csak félkézzel kezdett hozzá. Igaz, a nyáron vizsgál- gatta, hogy miért mennek rosz- szul az ügyek, de akkor nem lelt írt a bajra. Elkerülte fi­gyelmét annak lehetősége, hogy a tsz megerősítésére hasz­nos volna igénybe venni: egy­részt a helyi földművésszövet- kezet segítségét, másrészt olyan szakemberekét, akik a hibák gyökeréig hatolva álla­pítják meg a kórt és kivezető utat is tudnak mutatni. Ha ez korábban megtörténik, ak­kor a tsz ma nem a jelenlegi, gazdaságilag veszteséges ter­melési profillal gazdálkodna. A pártszervezet vezetősége kihagyta számításából a tanuló ifjúsággal való aktívabb törő­dést, noha meglehetősen nagy­számú az iskolakerülés. Pedig a nőtanács, illetve a szülői munkaközösségek révén módja volna rá, hogy ezeken a visz- szássáigökon segítsen, illetve e szervek aktivizálásával erre a területre is kiterjessze ható­körét; Ugyancsak fogyatékosság­ként kell megemlíteni, hogy a községi alapszervezet nem gya­korol politikai hatást a dolgozó ifjúságra, mivel Pilisvörösvár- nak még a mai napig sincs KISZ-szervezete és csak most kezdődött a helyi KlSZ-alap- szervezet szervezése; A hely­beli fiatalok jobbára a Pilisi Szénbánya üzemi KlSZ-szer- vezetéhez tartoznak, köztük sokan olyanok is, akik nem a bányában dolgoznak. Az ifjú­sági mozgalom elhanyagolása annál inkább is érthetetlen, mivel a helyi pártszervezet tagjainak nagy többsége az idősebb korosztályokba tarto­zik. Kellő utánpótlást a párt- szervezet csakis az ifjúsági mozgalomban kinevelődött kiszistáktól várhat. Mérlegre téve a p,iiSvörös- váiri községi MSZMP-szervezet munkájának eredményeit és fogyatékosságait, a mérleg karja feltétlenül az eredmé­nyek serpenyője felé billen. Elismerés illeti érte azokat az elvtársakat, akik erejüket nem kímélve végezték, s végzik pártfeladataikat Mégis, úgy véljük: nem vagyunk túlzók; amikor a községi pártszerve­zettől több, s még jobb mun­kát várunk. Ehhez azonban arra van szükség, hogy ne csak a vezetőség négy-öt tagja, valamint a tagság fele végez­zen rendszeres pártmunkát, hanem azok is, akik eddig csak alkalomszerűen, (jópáran még így sem!) láttak el egy- egy pártfeladatot A vezetőség eddig nem fordított elég gon­dot arra, hogy minden kom­munistának megfelelő és ál­landó jellegű pártmunfcája le­gyen, de már felismerte, hogy halaszthatatlan érdeke pótolni, hogy amilyen mértékben nö­vekszik a tevékeny párttagok száma, olyan arányban terjed ki a pártszervezet tömegbefo­lyása, szilárdul tekintélye, olyan arányban erősödik a párt iránti bizalom. Ez pedig irrig lobb munkára kötelez; (sodrás)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom