Pest Megyei Hirlap, 1958. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-04 / 29. szám

im FEBRUAR 4. KEDD

PhSI MEGYEI'

«Círícip

20 ecseri dolgozó paraszt szakcsoportot alakított

Néhány nappal ezelőtt 20 ecseri dolgozó paraszt, valamennyien, földművesszövetkezeti tagok, szakcsoportot alakított; A szakcsoport 'tagjai lucemamag fogására és ta- karmánytermesztésre társultak.; Az idén 30 kh földterületen kezdenek munkához. Ha beválik az év, növelik földterületüket. A tagok között van Zs. Merczel Ferenc 14 holdas középparaszt is. A húsz tag mindegyike egyformán 1,5 kh földdel társult.

A falvak kulturális életének fontos segítői a földművesszövetkezeti kultúrcsoportok

Ilyenkor, télidöben a falvaik dolgos népe nem serénykedik a földeken. Hótakaró alatt szunnyadnak, erőt gyűjtenek a vetések, téli álmukat alusszák a fáik. Ám az élet nem állt meg. Ilyenkor kezd benépesülni a kultúrterem. Vidám fiatalok, ifjú lelkű öregek dalolnak, táncolnak, részben a maguk nvu- lattatásárra, szórakoztatására, részben, hogy néhány kellemes órát szerezzenek községük lakosainak.

A kultúrcsoportok, vagy műA Pest megyei Beszerző, Feldolgozó és Értékesítő Szövetkezeti Központ a fővárosban megnyitotta hatodik borbizo- mányi boltját. Tájjellegű termelői borokat árusítanak, amelyet a földművesszövetkezetek vásárolnak fel

Az elmúlt évben csaknem 2 millió forint értékű könyvet adtak el megyénkben a földművesszövetkezeti boltok. Mint képünkön is látható, az aszódi könyvesboltban Grósz Ágostonná boltvezető a legújabb könyvekből készít kirakatot

'HMMMtwmHiHitiHHtiiuKinMmmtNiiiiitutimmmumiHiiiMMtmiiiiiiintiimNitntiiMHttinMiitmiHtiMiiiiittHNiiiiunMftiiiij

Lesz bőven vetőmag a szövetkezeti boltokban

rpöbb olvasónk kérdezte, adjunk választ, lesz-e az 1 JL idén a boltokban vetőmag. Felkerestük a Szövet- § I kezetek Pest megyei Központjának kereskedelmi főosztá- I I lyát, ahol az alábbi választ adták érdeklődésünkre.

Az idén a földművesszövetkezeti boltok csak minő- | I ségi bárcával és fémzárral ellátott original zsákos vető- | I magvakat hozhatnak forgalomba. A szövetkezeti boltok | 1 nem árusíthatnak szabadfelvásárlásból származó vetőma- | | got. Utasítást adtunk ki, hogy a boltvezetők kötelesek; a | | felbontott zsák fémzárát és minőségi bárcáját mindaddig I 1 megőrizni, amíg a zsákban áru van. Ezt a vásárlóknak is | | módjukban van ellenőrizni. Egyébként a földművesszö-1 | vetkezetek a termelők igénybejelentései alapján már §

1 megrendelték a vetőmagvakat.

A Földművesszövetkezetek Országos Terményértéke-1 1 sítő Központjától a földművesszövetkezetek korlátlanul | 1 megrendelhetnek csibehurt, édescsillagfürtöt, keserűcsil-1 | lagfürtöt, takarmányborsót, hajdinát, szegletes ledneket, | | somkórct, mustárt, nemesített mákot. Ugyanitt korlátolt | 1 mennyiségben kaphatnak lucerna, lóhere, tavaszbükköny, 1 | lencse, szarvaskerep, szudánifű, édescirok és nemesített 1 1 napraforgó magvakat. Baltacímre nem fogad el megren-1 1 delést a központ, s köles és muhar magot is csak másod- 1 | vetésre tud már biztosítani. |

jl Kertimag Vállalattól a földművesszövetkezetek | A korlátlan mennyiségben megrendelhetnek fajta- | | borsókat és fűmagvakat minden ismert fajtában, valamint | | színes tasakolású kertimagvakat és takarmányrépa vető- 1 | magvakat. A Kertimag Vállalat március 15-ig minden 1 I megrendelt árut kiszállít a szövetkezeti boltokba.

A megye lakossága és termelői már most megvásá- \ | Tolhatják a szükséges vetőmagvak egy részét a szövetke- | | zeti boltokban és mire a vetés ideje elérkezik, semmilyen | | vetőmagból nem lesz hiány. 1

kedvelők sok évtizedes múltra tekintenek vissza megyénk fal. vaiban is. Tagjai a Cúgozó parasztok és egy-egy falu minden rendű-rangú fiatalja közül kerülnek ki. Érthető és természetes, hogy megyénk legnagyobb tömegszervezetének, a 135 ezres taglétszámot számláló földművesszövetkezeteknek is vannak saját, szövetkezeti tagokból álló kultúrcso- portjai.

Csaknem ezer taggal, 26 földművesszövetkezeti kultúrcso- port tevékenykedik Pest megyében. Többségük színjátszókból áll, megjegyzendő, hogy a színjátszó csoportok tagjai rendszerint a tánccsoportban is tagok. Legjobb példa erre talán az országos hírű abonyi föld- műveszövetkezeti kultúrcso- port, melynek mintegy 80 tagja nemcsak a kórusban énékel, hanem ugyanazokat a fiatalokat láthatjuk a táncosok és színjátszók között is.

\ földművesszövetkezeti kuitúr.

csoportoknál érdekes jelenség figyelhető meg. A legtöbb szövetkezeti csoport ott alakult meg, és ott működik legeredményesebben, valóban szívvel- lélelkkel, ahol rosszabbak az utak s ahonnan a főváros vagy a járási székhelyék megközelítése akadályokba ütközik. Ez magyarázza, hogy a nagyhutai, monori és ceglédi járásban élnek és virulnak a legjelentősebb és legismertebb földművesszövetkezeti kultúrcsoportok. Nehéz meghatottság nélkül írni, például a lassan országos hírnévre szert tevő lőrém délszláv szövetkezeti kultúr csoportról, avagy a pilis- vörösvári németajkú szövetkezeti csoportról, méginkább a kevéssé ismert újhartyáni, tápiószentmártoni és farmosi szövetkezeti kultúr csoportokról.

Annál is inkább dicséretre méltó ezeknek a csoportoknak fáradozása, mert a táncosokkal, színjátszókkal, vagy énekesekkel csák néhány helyen foglalkoznak szakemberek. A csoportok többségét jóindulatú, kultúrát szerető laikusok tanítják, irányítják és vezetik. Legjobb példa erre talán a tápió- szentmártoni földművesszövet- kezeíi kultúrcsoport vezetője, Várallyai Béla, aki zenész ember, de ha szükséges (és mindig szükséges) tanítja a táncosokat, színjátszókat, díszletet fest, fellépésekről tárgyal stb.

Ez évtől kezdődően, még eredményesebben és körültekintőbben kell dolgozniok és gazdálkodniok a szövetkezeti kultúrcsoportóknak. A cél és az elgondolás az, hogy a kultúrcsoportok saját erejükből gazdálkodjanak és létezzenek. Anyagi alapjukat előadásaik, fellépéseik bevételén kívül a földművesszövetkezetek kulturális. alapja biztosítja. Egy 50 dolgozóval rendelkező földművesszövetkezet évente mintegy 1200 forintot fordíthat kifejezetten kulturális célokra. Ahol jó a kapcsolat az igazgatósággal, eredményes munka esetén a földművesszövetkezeti jóléti alapból és tiszta nyereségből is kaphatnak némi anyagi támogatást a kultúrcsoportok. Indokolt esetben a Szövetkezetek Pest megyei Központja körülbelül 2000 forinttal képes segíteni egy-egy csoportot.

\i abonyi kultúrcsoport eddig kiemelt csqportként tevékenykedett, a SZÖVOSZ irányítása alatt. Ez évtől a MESZÖV-höz tartozik. Ennek előnye az, hogy a csoport több segítséget tud adni a megyének és a megye közvetlenül, az eddiginél nagyobb támogatásban részesítheti őket.

A farsang időszakát jól ki kell használniok a szövetkezeti kultúrcsoportoknak, hogy megvethessék jövőbeni tevékenységük gazdasági alapjait. Igaz, nemcsak a pénz teszi a kultúrcsoportot, de csak azért létrehozni egy tánccsoportot, vagy színjátszó gárdát, hogy legyenek, részt vegyenek a próbákon és ne nyújtsanak mindenkor hálás közönségüknek értékes előadást, semmi értelme. Senki nem kényszeríti a földművesszövetkezeteket, hogy kultúrcsoportot hozzanak létre. Ám ott, ahol a lakosság, vagy a szövetkezet dolgozói, tagjai igénylik, meg kell alakítani a kultúrcsoportot s a földművesszövetkezet anyagi erejéhez képest támogatni is fogja ezeket a csoportokat.

A szükséges felszerelési tárgyakkal, zeneszerszámokkal, táncruhákkal a meglevő csoportok rendelkeznek. Az újonnan alakuló csoportokat támogatni fogja a MÉSZÖV is, de a leglényegesebb, hogy a csoportok törekedjenek létüket saját erejükből fenntartani.

\ tehetséges fiatalokból áiió

csoportokhoz sza kins traktorokat küldenek le. Intézményesen segítik a csoportok, különösen a színjátszók műsorpolitikai problémáinak megoldását. Rövidesen megjelenik egy kiadvány, mely javaslatokat, tanácsokat és bemutatható műsorszámokat közöl. Fogjanak össze a községek fiataljai a KISZ-szervezetekkel, a nő- tanáesakkal és a szövetkezeti nőbizottságokkal és alakítsanak ki még elevenebb, pezsgőbb kulturális életet, mint a jelenlegi. Fejeződjön ki a kulturális munkában is, hogy a szövetkezeti mozgalom egységes és a földművesszövetkezeti kultúrcsoport tevékenységébe vonják be a helyi termelőszövetkezetek és a kisipari szövetkezetek fiataljait, öregebbjeit. Még az Idei télen van idő egységes, egészséges kulturális élet kialakítására, mely érdeke mind, a kultúrcsoportok és földművesszövetkezeti és egyéb szervek tagjainak, mind az egész falu népének.

Csekő Ágoston

viirnmunmiiiiittiiiimtiiiiiiiiiiiiiiiimiiiifiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiitiiuiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiimiiiiiiiiiHuuiiiK

Bőségesen van élelmiszer 1 a földművesszövetkezeti boltokban f

. megye földművesszövetkezeti boltjaiban bőségesen | yx vásárolhat a lakosság az alapvető élelmiszerekből. | i Zsírból, lisztből, cukorból, rizsből, étolajból, száraztésztá- s I ból korlátlan mennyiségű áru áll a vásárlók rendelkezé- | 1 sére. Különösen rizsből, zsírból és étolajból vannak nagy | 1 készletek a boltokban és folyamatosan új árukat is | | kapnak.

Egyéb fűszerféléket is vásárolhatnak, mert ez ellátás | 1 csupán köménymagból és babérlevélből nem kielégítő. | 1 Ezek a hiányok átmenetiek és a jelek szerint hamarosan | § megszűnnek. Déligyümölcsből is kap a megye lakossága s I és a szövetkezeti boltok, amikor ilyen árucikk érkezik az | | országba.

| Tej- és tejtermékfélékből (sajt, túró, vaj stb.) a tej-1 1 ipari vállalatok korlátlanul ki tudják elégíteni a szövet-1 | kezeti boltok igényeit. Sajnos az a hiba, hogy sok szövet- | 1 kezeti boltvezető nem szívesen árul üzletében tejet és | | tejterméket. Jó lenne pedig, ha nagyobb községekben, | I mint Nagyhala, Tápiószele, Örkény, Öcsé, Pilis stb., ahol § I nagyobb piacok is vannak, a földművesszövetkezet meg- | I szervezné a tej- és tejtermékek felvásárlását, illetve áru-1 | sítását.

4 z sem ártana, ha a piaci napoktól függetlenül min-1 sí elén községben legalább egy szövetkezeti élelmi-1 1 szerüzlet tartana tejet, tejfölt, túrót és egyéb tejterméke-1 1 két. Itt a MESZÖV-nek kellene intézkedni és kötelezni a | 1 szövetkezeti boltokat fenti árucikkek tartására. Igaz, nap-1 | jainkban nem minden üzletben fogynak el a tejtermékek. | 1 Ennek csupán az az oka, hogy a boltvezetők nem az igé-1 1 nyéknek megfelelően rendelik meg az árut, hanem rend- | | szertelenül és akkor sem a tényleges szükségletnek meg- | I felelően. Ha lenne bőségesen, rendszeresen és nagy vá- 1 | lasztékban, akkor a vevők is mihamarabb megszoknak és | | igényelnék.

Rendelkezés a földművesszövetkezetek kisegítő üiemeinek felülvizsgálatáról

gazdálkodó kisegítő üzemeket — amennyiben a meglevő hiányosságok 1958. június 39-ig nem szüntethetők meg — a gazdaságosság figyelembevételével felszámolják, vagy más szerv (ktsz, tsz stb.) részére átadják. A továbbműködés- re engedélyezett, illetve újonnan létesített kisegítő üzemeket működési engedéllyel látják eL A működési engedélyt a MÉSZÖV adja ki.

A SZÖVOSZ elnöke a földművesszövetkezetek (szövetkezeti vállalatok) kisegítő üzemeinél meglévő egyes hiányosságok megszüntetésére utasítást adott ki. Az utasítás értelmében a földművesszövetkezetek kisegítő üzemeit a felügyeletet gyakorló MÉSZÖV a Magyar Nemzeti Bank területileg illetékes fiókjainak bevonásával ez év március 31-ig felülvizsgálja. A szabályellenesen, illetve- vessteségesen

Csaknem egy időben két szakcsoport alakult Gyomron

H°

'ossza hónapok óta vajúdott a dolog, míg végre megalakult Gyomron az első két mezőgazdasági jellegű szakcsoport, a földművesszövetkezet kebelében. Még tavaly, decemberben, gazdagyűlést tartottak Gyomron, ahol a földművesszövetkezet mezőgazdásza, Bánfcfalvi István ismertette a gazdákkal, miilyen előnyt jelentene részükre egy szőlő-, gyümölcs- termelő szakcsoport megalakítása. A gazdagyűlés után nyolc termelő határozta el, hogy létrehozzák majd a Maglód és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet keretén belül a „Gyöm- rői szőlő-, gyümölcs- termelő szakcsoportot“. Megbízták Kovács József gazda- társukat, hogy a szükséges formaságokat intézze el, 6 majd újból összeülnek, véglegesen tetői alá hozni a társulást.

Sokszor tárgyaltak magük között, sok cigarettát elszívtak, sok pohár bort meg- ittaJk, míg végre elkészítették az alapszabályt, s január 23- ra gyűlésre hívták össze tagitársaikat. Ezen már tízen írták alá a belépési nyilatkozatot: Gál József, Újvári Jenő, öziv. Csorba Józsefné, Kovács József, Vas Lajos, Katona József, Rab László, Pausz István, özv. Farkas Ferencné és Gyenes József. És ezzel véglegesen is megalakult Gyömrő első szakcsoportja s már be is adták a kérelmet a működési engedély megadására, amit a helyi földművesszövetkezet jóváhagyólag terjesztett fel. (Tudomásunk szerint rövidesen megkapják az engedélyező okiratot.)

A szakcsoport fő célja a minőségi gyümölcs és szőlő termelése. A telepítéshez és gazdálkodáshoz szükséges szőlővesszőket, facsemetéket, növényvédőszereket és egyéb eszközöket a földművesszövetkezet útján közösen szerzik be. A gyümölcsösükben a permetezést a földművesszövetkezettől bérelt magasnyomású permetezőgéppel közösen végzik. Ügy döntöttek, hogy gyümölcs- és szőlőtermésük legalább ötven százalékát, vagyis felét a földművesszövetkezetnek adják el és az eladott összes termékük árának két százalékát közős alap létrehozására fizetik be. A csoportot az elnök. Kovács József dolgozó paraszt és kéx igazgatósági tag irányítja. Az új szakcsoport tagjai hosszú évekre társultak és még ez évben új belépőkre számítanak.

C saknem egy időben alakult meg Gyomron a második szakcsoport is, a Vas Lajos szervezte cukorrépa-termelő szakcsoport. Alapszabályuk és meg- alakulási jegyzőkönyvük kimondja —■ és ezt mindannyian aláírták —, hogy a

szakcsoport tagjai hosszabb időre, de legalább három évire társultak. A szakcsoportnak 16 tagja van és 16 Mi. területen dolgoznak közösen.

Földjüket a gépállomással, előzetesen kötött szerződés szerint műveltetik meg, közösen. A vetésű szállítást a magállapodás alapján közösen végzik, míg a növényápolási munkákat egyéni felosztás alapján csinálják. A szerződésileg lekötött cukorrépa-mennyiségért s az egy tagra jutó terület megmunkálásáért, a tervezett terméseredményért minden tag egyénileg is felelősséget vállalt. A csoport elnökévé Vas Lajos dolgozó parasztot választották.

Két új szakcsoporttal végre Gyomron is megtört a jég. Ez egyben, azt is mutatja, hogy a földművesszövetkezet és annak mezőgazdásza eredményesen dolgozik.

(cs)

Több naposcsibe olcsó áron

A PARASZTSÁG számára igen jövedelmező a korai rántanivaló csirke tenyésztése, Ezért a földművesszövetkezetek a parasztság érdekében a múlt évinél korábban nagyobb mennyiségben és olcsóbb áron hoznak forgalomba naposcsibéket. A keltetőállomásoktól az első szállítmány naposcsibe február 20-án kerül átadásra. Utána folyamatosan hetenként ad a földművesszövetkezet naposcsibét a termelőknek. Ára darabonként 3,70 forint lesz, tehát olcsóbb, mint tavaly volt.

Nagy érdeklődés mutatkozik megyeszerte a naposcsibék iránt, mert a háztájon kevés befektetéssel is jó jövedelmet biztosít, A földművesszövetkezetek gyűjtik az előjegyzéseket a csibeigényekről és a MÉK-en keresztül biztosítják a keltetőállomástól a szükséges csibe- mennyiséget.

AJÁNLATOS, hogy az érdekelt termelők minél sürgősebben jegyeztessék elő a földművesszövetkezetnél, vagy a baromfifelvásárlónál naposcsibe igényüket a február 20-i és az azt követő szállítmányokra.

A felnevelés után a földművesszövetkezetek biztosítják az értékesítést a mindenkori legmagasabb állami szabad felvásárlási áron. A február hónapban kikelt csibe május közerén már mint rántanivaló csirke magas áron eladásra kerülhet.