Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-19 / 16. szám
2 1958. JANUAR 19. VASÄRNAP rtsr /iií; Z/Cirlap Dr. Münnich Ferenc válasza az amerikai újságírók kérdéseire (Folytatás az 1. oldalról) tesz, épp úgy belügye, mint nekünk, a tni intézkedéseink. Tudom, hogy a sajtóban sók találgatás volt ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban. A kérdés felvetése azonban mesterséges volt, nélkülözött minden tárgyi alapot. KÉRDÉS: Igaz-e, hogy a magyar és a lengyel küldöttség számos módosítást javasolt a moszkvai nyilatkozathoz? VÁLASZ: Magyar részről én Vettem részt az o'kmányszöve- gezésben, ezért nyugodtan állíthatom, hogy semmiféle nézeteltérés nem volt. KÉRDÉS: Igaz-e, hogy Kádár miniszterelnök a közeljövőben látogatást tesz Tito elnöknél? VÁLASZ: Jugoszlávia szomszédunk, népével évszázados, a. közös ellenség ellen vívott harcök kötnek össze. így például a német fasiszták ellen harcoló jugoszláv partizánegységekben voltak magyarok is. Vannak a történelemből közös nemzeti hőseink. Gazdaságilag is egymásra vagyunk utalva. Országaink kölcsönös megbecsülést tanúsítanak egymás iránt, barátságunkat szeretnénk minél jobbá tenni. Éppen ezért nem lenne csodálatos, ha a két ország vezetői — a mindkét fél Számára megfelelő időpontban •— meglátogatnák egymást. Erre vonatkozóan egyébként — s ez talán szenzáció lesz önök számára, mert erről eddig még nem beszéltünk — Moszkvában niegállapodtunk a jugoszláv delegációval. Egy ilyen találkozás annál is könnyebb, mert viszonyunk nem bonyolult, mint egyes nyugati országoké, amelyek, amíg egymással konferenciákon vitatkoznak, beavatkoznak a másik fél gyarmati ügyeibe. Az államvezetők egyébként nagyon elfoglalt emberek és a két ország Iközötti érintkezés- ftffc sok inás módja,is van, találkozhatnak a diplomaták, a tudósok és más, különféle küldöttségek. KÉRDÉS: Mi a helyzet Nagy Imrével? VÁLASZj Nagy Imre magyar állampolgár, aki súlyos cselekedeteket követett el a Magyar Népköztársaság ellen, amiért felelősséggel tartozik. Éppen ezért jelenleg nemigen áll módjában interjúidat adni, amit önök kértek. KÉRDÉS: Hisz-e a népek ön- ! rendelkezési jogában? VÁLASZ: Természetesen hiszek. Meg keli azonban mondanom: ma szabadok vagyunk, de ha az ellenforradalom győz, az önrendelkezési jogot nem gyakorolhattuk volna. (Egy másik ehhez kapcsolódó kérdésre hozzátette): Természetesen Kelet-Németorszagnak is megvan az önrendelkezési joga, szabad, demokratikus állam. KÉRDÉS: Helyesnek tartaná-e a szovjet csapatok kivonását Kelet-Németországból? VÁLASZ: Ez a kérdés szá- j mos más kérdéssel függ össze. Ha Nyugat-Németországban nem volnának nyugati csapatok, ha a világot nem vennék körül az Egyesült Államok támaszpontjai, szovjet csapatoknak sem kellene az NDK-ban állomásozni. Ezek a csapatok — akárcsak Magyarországon — nem a rendszert, hanem a közös biztonságunkat védik, törvényes; szerződéses alapon. í Amint egyébként önök is tudják, legutóbb 17 000 szovjet katonát vontak ki Magyarországról. Önök is tudják, hogy a varsói szerződést a NATO felállítása és Nyugat-Németorszig felfegyverzésének megkezdése után hoztuk létre. Nekünk nagyon rossz tapasztalataink vannak a német imperializmussal kapcsolatban és mi döntjük el. hogyan védekezünk ellene. A Szovjetunió tett már számos javaslatot, amelyek választ adnak kérdéseikre, hiszen a sajtó a legnagyobb részletességgel. közölte őket. KÉRDÉS: Biztosítanak-e Magyarországon teljes mozgási szabadságot amerikai újságírók számára? VÁLASZ: Természetesen. Tapasztalhatták ezt önök is. Egyébként Budapesten dolgozik az AP és a Reuter tudósítója, tudomásom 1 szerint az MTI tárgyalásokat folytat az XJP-val. Persze meg keli mondanom, hogy az ellenforradalom alatt volt itt sok olyan újságíró, aki inkább kém volt, mint tudósító. KÉRDÉS: Lehetőséget ad- nak-c az Izraelbe kivándorolt magyarok családtagjainak a kivándorlásra? —_ Megengedik-e a budapesti izraeli követség létszámának feltöltését? VÁLASZ: Elvben ennek nincs akadálya, bár nálunk is — mint minden más országban — törvények (katonakötelezettség stb.) szabályozzák a kivándorlást. Meg kell azonban mondanom, hogy az Izraelből visszatért magyar állampolgárok ott nagyon kellemetlen tapasztalatokat szereztek, éppen ezért is tértek vissza. — .4 követséget illetően: nem célunk egyetlen diplomáciai képviselet létszámának csökkentése. Ezt csak akkor tesszük, ha ar- j ra komoly okunk van. A lét- 1 szám feltöltése a magyar— izraeli viszony alakulásától függ. A Mindszentyre vonatkozó kérdésekre ezeket mondotta: Mindszenty katolikus pap, aki a pápa rendelkezése alatt áll. Mi ugyan nem állunk diplomáciai kapcsolatban a Vatikánnal, de tiszteljük a pápát, mint egyházfőt, s ha ő úgy intézkedik, hogy Mindszenty maradjon az amerikai követségen, mi tiszteletben tartjuk I ezt az intézkedését. Ugyancsak j nem rendelkezünk az amerikai követség vendégszeretete fe- \ lett: ha ők jónak látják Mind- : szentyt vendégül látni, tegyék. | Ami az érseknek nyújtandó j laissez-passez-t illeti: Mind- j szenty az ellenforradalom alatt ; a rádióban követelte vissza a felosztott földeket, a kapitalizmus visszaállítását. Ha Mindszenty a követséget elhagyná, meg kellene védenünk őt a parasztság haragjától. Az amnesztia az állam szuverén joga és azt akkor gyakorolja, ha a nép érdekében szükségesnek tartja. Mindenesetre nagyon rossz szolgálatot tesznek az amnesztia ügyének azok, akik külföldről igyekeznek nyomást gyakorolni a magyar kormány- , ra. Magyar állampolgárnak I idegen állam nem adhat men- | levelet. A kormány és az egy- \ házak viszonya, a katolikusok .1 viszonylatában is, nagyon jó és j rendezett. Grösz érsek lojális, ■ elősegíti a jóviszony kialakulását. Mi egyébként is a demokratikus szabadságjogokhoz számítjuk a vallás szabad gyakorlását. A Maiéterre vonatkozó kérdésre így válaszolt: — Maiéter súlyos bűnöket követett el, ezek a bíróságra tartoznak. KÉRDÉS: Milyen a magyar katonai költségvetés? VÁLASZ: Katonai kiadásokra nagyon keveset költünk, mert kis állam vagyunk, ugyanakkor része az egymilliárdos békeblokknak. Az évi költségvetés mintegy két- három százaléka a honvédelemé. Ennél többet nem is bírnánk, hiszen egyéb nagy feladataink vannak a békés építésben. 55 nap alatt készült el a morvaországi Vitkovice Klement Gottwald Vasművének űj nagyolvasztója Lottó-tájékoztató A harmadik játékhéten — nem végleges megállapítás szerint — 2 968 044 lottószelvény vett részt a játékban. Az eddigi adatokból megállapíthatóan öttalálatos szelvény nincsen. Négytalálatot 12 fogadó ért el. nyereményük összege egyenként 185 502 forint. Hájrom találata 2261 fogadónak volt, nyereményük összege 492 forint. Kéttalálatos szelvényt 10186-ot találtak az értékelésnél,* a nyeremény 15 forint 50 fillér. A közölt számadatokban az ellenőrzés során még történhetnek változások. Január 19, vasárnap. Sára napja. A Nap kel: 7,25, nyugszik 16.25 órakor. A Hold kél: 6,36, nyugszik 16,24 órakor.' Január 20, hétfő. Fábián napja. A Nap kél: 7,24, nyugszik 16.26 órakor. A Hold kél: 7,12, nyugszik 17.26 órakor. Várható időjárás vasárnap estig: felhős idő, több helyen eső, havaseső, a hegyeken havazás, megerősödő nyugati-északnyugati szél. A hőmérséklet egyelőre alig változik, nyugaton már csökken. Legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 1—4 fok között. Távolabbi kilátások; hidegebb idő. A PEST MEGYEI TANÁCS kereskedelmi osztálya holnap, hétfőn délelőtt 9 órakor értekezletet tart a tanácsi kereskedelmi vállalatok és a vendéglátóipari vállalatok igazgatói és áruforgalmi osztályvezetői részére. Az értekezleten értékelik a vállalatok 1957. évi működését, majd megtárgyalják áz idei első negyedévi tervet. A beszámolót Komor Béla elvtárs, kereskedelmi osztályvezető tartja. A GYÖMRÖI DÓZSA Termelőszövetkezet 50 férőhelyes, magtárpadlásos istái-. lóját pénteken vették át ünnepélyes keretek között a szövetkezet dolgozói. AZ ASZÓDI, A VÁCI, A SZOBI, valamint a gödöllői járás KISZ-titkárai az országos értekezlet határozata alapján elkészítették akciótervüket, amely felöleli a KISZ előtt álló legfontosabb feladatokat. A tervekben első helyen áll a politikai, illetve szakmai oktatás, de bő helyet kapott az akció- programban a sport- és kul- túrmunka, valamint egyéb szórakoztató programok megvalósításának terve is. A GÖDÖLLŐI járási párt- bizottság január 25-én ülést tart, amelyen megtárgyalja a politikai bizottságnak a nppfront-mozgalom megerősítéséről szóló november 21-i határozatát s az abból adódó feladatokat. A Nagyvásártelepre szombaton reggel 12 vagon és nyolc tehergépkocsi áru érkezett, egyebek között bárom vagon tojás és öt vagon akna. A budapesti föld- muvesszövetkezeti boltokban, napról, napra bővül az áruválaszték. így csarnoki és piaci boltjaikban szombaton zsíros tehéntúrót és tejfölt hoztak forgalomba. A túrót kilónként 11, a tejfölt literenként 13 forintért árusították. Az állami boltokban uj ára van az almának. A téli almák közül a Jonathánt és az egyeb piros fajtájú almákat minőség szerint osztályozva kilónként 4.20—7.60 forintért, a fehér fajtákat pedig 3.60"—6.60 forintért árusították. Győr vidéke nagy tétéiben szállított vastag, hosszú ggW^éget ,és sárgarépát. Az állatni boltokban á zöldséget kilónként 3.80—3.20. a sárgarépát pedig 1.60 forintért hozták forgalomba. Zala megyéből egyiptomi fajtájú; vérvörös céklarépa érkezett, ára az állatni boltokban kilónként 2.20, a magánkiskereskedőknél 2.30 forint. A környékbeli kertészek több mint 600 kosár parajt szállítottak a csarnokokba és a piacokra, árát csökkentették. A tisztított parajt kilónként 6—6.60, a gyökeres parajt 5.60—6 formiért árusították. (40) Guszev, mielőtt a hajóval összetalálkozott volna, sebesen északra fordult. A hajó is megváltoztatta irányát. Lövések villantak rajta és sárga füstcsomók szálltak. Guszev ekkor, arra számítva, hogy leszálláskor majd megkettőzi a sebességet és elszakad üldözőiből, magasabbra szállt. Jeges szél süvöltött el a füle mellett, szeméből köny- nyek buggyantak ki és szem- pillájára fagytak. Égy raj, rendetlenül csapkodó, undorító ihi a csónakra vetette magát, de elhibázta és lemaradt. Guszev már régen elvesztette az irányt. Halántékán dobolt a vér, a jeges, híg levegő ostorként csapódott arcába, Ekkor teljes sebességgel lefelé száguldott. Az üldöző hajó elmaradt és eltűnt a láthatár mögött. Ameddig a szem ellátott, lent mindenütt rézvörös pusztaság húzódott. Egy fát, az élet legkisebb jelét sem lehetett fölfedezni rajta. Csak a csónak árnyéka repült a lapos dombokon, a hullámos homokon, az üvegesen csillogó, köves talaj repedésein, ltt- "Vt — a halmokon — házak romjai vetettek fekete árnyat. Mindenfelé kiszáradt csatornamedrek szelték át a pusztaságot. A nap lejjebb hanyatlott a sík, homolkas pusztaság széléhez, szétömiött az alkony szomorú, vörös fénye és Guszev még mindig csak homokot, buckákat s a porladó kihaló Túrna romjait látta. Gyorsan beállt az éj. Guszev leszállt a pusztaságra. Kilépett a csónakból, elhúzta Lösz arcáról a lepedőt, feltámasztotta a szemhéját, fülét szívéhez szorította. Lösz mozdulatlanul ült, nem volt sem élő. sem holt. Gyűrűsujján Guszev gyűrűt pillantott meg s egy láncon függő, nyitott fiolát. — Ej, ez a sivatag — mondta Guszev és arrébb ment. Jeges fénnyel sziporkáztak a csillagok a végtelenül magas, fekete égbolton. Sugaraikban szürkének látszott a homók. Olyan csönd volt, hogy még a lábnyomaikba szóródó homok zizegését is hallani ’ lehetett... Guszevet szomjúság gyötörte. Szívét bánat töltötte meg. „Ej, ez a sivatag!” Visszament a csónakba, kormányhoz ült Most merre? A csillagok rajza vad és ismeretlen volt. Bekapcsolta a motort, de a légcsavar néhány lomha fordulat után megállt. A motor nem működött; a robba- nóporos tartály kiürült. — Jól van — mondta hal- kan Guszev. Megint kimászott a csónakból, hátul derékövére kötötte a bunkósbotot és kihúzta Loszt is a csónakból. — Megyünk, Msz- tyiszlav Szergejevics — mondta; vállára vette a mérnök testét és járás közben bokáig süppedve a homokba, elindult. Sokáig ment. Egy dombhoz érve, Löszt valami homokkal beszórt lépcsőre tette le, felnézett a domb tetején álló oszlopra, amely magánosán meredezett a csillagfényben, aztán hanyatt feküdt. Ereiben halálos fáradtság zsongott. Nem tudta, mennyi ideig feküdt ott mozdulatlanul. A homok lehűlt, teste megdermedt. Ekkor felült és szomorúan fölemelte a léjét. Egy vörös, zord csillag égett alacsonyan a sivatag felett. Olyan volt. mint egy nagy madár szeme. Guszev nézte, szája kinyitott. — A Föld. — ölébe vette Loszt és a csillag irányába futott. Most már tudta, mer- refelé keresse a gépet. Sípolva lélegzett, arcáról ömlött a veríték, hatalmas ugrásokkal vetette át magát a csatornáikon, őrjöngve kiáltozott és botiadózva a kövekben, futott, egyre futott. Olt úszott előtte a sivatag közeli, sötét horizontja. Néhányszor lefeküdt és arcát a hideg homokba nyomta, hogy kiszáradt száját a nedvességnek legalább a párájával felüdítse. Fölkapta társát és szemét a Föld vörös sugaraira függesztve, megint nekiindult. Hatalmas árnyéka magánosán suhant a halott világban. Feljött a fogyó Olla hegyes sarlója. Az éj közepén szelíd, ezüstös fényt sugározva a kerek Lihta is megjelent. Kettős árnyékok nyúltak el a hullámos homokon. A két furcsa hold meg csak úszott: az egyik fölfelé, a másik egyre lejjebb. Fényükben elhomályosult a Taleetl. A távolban feltűntek Lizia- zira jeges tetői. A sivatag véget ért. Már közel volt a hajnal. Guszev kiért a kaktuszföldre. Lábával kidöntött egy kaktuszt és mohón falta a leve- ses növényt. A csillagok kihunytak. A lila égen rózsaszínű fény öntötte el a felhők szélét. És a reggel csöndjében hirtelen kopácsolás ütötte meg Guszev fülét, mintha fémlemezt vernének vasrudakkal. Egyszeriben megértette, miről van szó: a bokrok fölött az üldöző hajó három, rácsos árboca meredezett. Arról hallatszott a 'kopácsolás; a Mars-lakók rombolták a gépet. A kaktuszéit fedezete alatt odafutott, és egyszerre pillantotta meg a hajót és mellette a tojásalakú gép hatalmas, rozsdás púpját. Vagy húsz Mars-lakó verte nagy kalapácsokkal a gép szöge- cselt fémburkolatát. Nemrég kezdhették meg a munkál, Guszev letette Loszt a homokba és kezébe vette a bunkót. — Majd adok én nektek, kutyák! — üvöltötte elváltozott hangon és kirohant a kaktuszok közül. A hajóhoz rohant, bunkójával szétverte a fémszárnyat, letörte az árbocot és mint valami hordót, úgy sulykolta a fedélzetet. A hajó belsejéből katonák jöttek elő. Fegyverüket elhányva ugráltak le a hajóról és ész nélkül menekültek. A gépen kalapácsoló katonák halkan sikoltottak és a barázdákban elkúszva, elrejtőztek a cserjék közt. A mező egy pillanat alatt kiürült, annyira rettegtek a sebezhe- tetlen, mindenütt ott levő Ég Fiától. Guszev kinyitotta a kerek ablakot, becipelte Loszt és a két Ég Fia eltűnt a tojás belsejében. A . tető becsukódott. Ekkor a kaktuszék közé bújt Mars-lakók rendkívüli és lenyűgöző látványnak lettek szemtanúi. A hatalmas, háznagyságú, rozsdás ■ tojás feldübörgött, barna po<r- és füstfelhők tolultak föl alóla. Túrna megremegett a szörnyű lökések alatt. A roppant tojás süvítve és mennydörögve pattant a kaktuszföldek fölé. A porfelhőben lebegett, majd mint egy meteor, az égbe rohant, hazájuk felé vitte a két ádáz magacitlot. A NEMLÉT — No, mi van, Msztyiszlav Szergejevics, él? Égett a szája. Eleven tűz áradt szét ereiben, csontjaiban. Lösz kinyitotta a szemét, Fölötte, közvetlenül közel, bágyadt csillag fénylett. Furcsa volt az ég: olyan, mint egy sárga, steppelt bőrönd. Egyenletes kopácsolást hallott, a bágyadt fényű csillag remegett. — Hány óra van? — Sajnos, az óra megállt — felelt egy hang. — Mióta repülünk? — Régóta, Msztyiszlav Szergejevics. — És hová? — A fene tudjh, sehogy sem tudok kiigazodni, mindenfelé csak sötétség, meg csillagok Megyünk a világűrbe. Lösz ismét behunyta a szemét, igyekezett keresztülhatolni az emlékezetében tátongó ürességen, de ez sehogyan sem sikerült és Lösz újra mély álomba merült. Guszev még gondosabban betakarta, aztán visszament a megfigyelőcsőhöz. A Mars most már kisebb volt. mint egy teáscsésze. Holdfoltok gyanánt rajzolódtak ki rajta: a kiszáradt tengerfenekeik, a halott sivatagaik. A Túrna homokkal borított korongja egyre összébb zsugorodott, a gép mind távolabb került tőle. s csak szállt, szállt valahová a mksötétbe. Néha egy-egy csillagsugár ütközött Guszev szemébe. De akárhogy nézte, a vörös csillagot sehol sem látta. (Folytatjuk)
