Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-19 / 16. szám

1958. JANUAR 19. VASÁRNAP '"&Cirlap-f 3 Az új felvásárlási rendszer eredményei egy év távlatából Megjelent a népi ellenőrzésről szőlő törvény végrehajtási utasítása Egy esztendő eredményes munkája után már gazdag ta­pasztalatokkal folytatjuk a fel­vásárlási munkát. A Magyar Szocialista Munkáspárt javas­latára a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 1956. év novemberében megszüntet­te a begyűjtési rendszert. Tet­te ezt azért, hogy a szabad ke­reskedelem segítségével hely­reállítsa a parasztság termelési kedvét és kiküszöbölje a be­gyűjtési rendszerben gyakran megnyilvánuló bántó eljáráso­kat, Meg kell emlékezni arról, hogy az 1955—56-os években a párt és kormány foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a kö­telező beadási rendszert a ter­melékenység növekedésével megszüntesse. Ezt igazolja az 1956. évi júniusi párthatározat, amely kimondja a bor. a ba­romfi, a tojás és a zsír beadá­sának 1957. január 1-vel való megszüntetését. Ennek a hatá­rozatnak a végrehajtását azon­ban meggátolta az ellenforra­dalom, A párt és a kormány ez irányú szándékairól azért is fontos beszélni, mert egyesek úgy vélekednek a begyűjtési rendszer megszüntetéséről, *mint az ellenforradalom vív­mányáról“ és, hogy eat a ma­gyar forradalmi munkás­paraszt kormány csak átmene­tinek tekinti. Ez a nézet hamis. A párt és a kormány a begyűj­tési rendszer megszüntetését nem tekinti átmenetinek, annál is inkább, mert az új felvásár­lási rendszert maga határozta el és annak felépítését nem át­meneti jelleggel, hanem mara­dandóként és az állampolgárok jogainak figyelembe vételével határozta meg. Az új felvásárlási rendszer felépítése nem volt könnyű, mivel felvásárlási apparátu­sunk gyakorlata a begyűjtési rendszerben alakult ki. Az át­menet téhát nem volt egysze­rű; A felvásárlási szervek munkájához szükséges türelmi időt azonban át tudtuk hidal­ni úgy, hogy az ország lakossá­gának szükséglete is biztosítva volt, mert a Szovjetunió test­véri segítsége, a 40 000 vagon kenyérgabona, a 20 000 vagon takarmánygabona és a többi testvéri államok segítsége lehe­tővé tette az ország zavartalan ellátásénak biztosítását; A kormányhelyes felvásárlási politikáját nyomon követte egy sor olyan intézkedés, amely a termelés növekedését segítette elő. Ilyen volt például a PM. 37 000/1957-es számú rendelete, mely szerint az üsző borjú után 600 forint, a növendék­marha után 400 forint adóked­vezményt biztosított. Elmondhatjuk, az áj feivá­sárlási rendszer megteremtése — a kezdeti nehézségeket le­küzdve — helyes volt és ez a felvásárlási rendszer megfelel a mi jelenlegi adot tságainknak. A kormány új felvásárlási rendszerét bizalommal fogad­ták az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok egyaránt. Igazolja ezt a tényt az is, hogy évi felvásárlási ter­vünket megyei viszonylatban egy-két cikk kivételével telje­sítettük, sőt túlteljesítettük. Például a kenyérgabonát 131 százalékra, a takarmánygabo­nát 171,5 százalékra, a zöldsé­get 115,2, a gyümölcsöt 102,3 a marthát 118,3 és a sertést 103,4 százalékra. Nem tudtuk eredményesen megoldani a kukorica, napra­forgó. baromfi, tojás felvásár­lásét és szerződéses termelési kötelezettségeinket. Ennek oka egyrészt az, hogy ezekből a cikkekből nem termeltünk ele­get Ezen kell javítani és imeg kell szüntetni azokat a hi­bákat, amelyek lerombolták egyes területeken a szerződéses termelés iránti bizalmat, más­részt a termékek felvásárlásá­nál élőbb kereskedelmi tevé­kenységre van szükség. A fel­vásárlást végző szervek mun­kájában sok nehézséget kellett leküzdenünk 1957-ben. Az év elején a felvásárló kereskedel­szocialista kereskedőkké. Kü-| Ionosén megmutatkozott ez a piaci kereskedelmet illetően. Az állami és szövetkezeti ke­reskedelem befelé fordulósa folytán az egyes forgalmasabb piacokat ellepte a kupecek és a spekulánsok siserehada. Kü­lönösen áll ez a baromfi-, to­jás-, kukoricafelvásárlást ille­tően. Egy év kemény munlkáia bebizonyította, hogy az új fel- vásárlási rendszert nem az ad­minisztratív eljárásokkal kell és lehet fejleszteni, hanem az­zal, hogy jó szocialista keres­kedők módján a termelőkkel való szarosabb kapcsolatot épí­tenek ki. Ez igen fontos, mert az általuk felvásárolt termé­kek a központi készletek dön­tő részét képezik. Rendkívül fontos a termelők­kel való kapcsolat megjavítá­sa terén a szerződéses termelés további szilárdítása. fejleszté­se. Ez két szempontból jelen­tős számunkra. Először azért, mert a sberződésileg lekötött terményekre a , kormányzat, mint, tervszerűen beütemezett mennyiségre számit, másrészt a termelő részére is biztosítva van a szeződésben foglalt ár, a szabadpiacon kialakult napi ártól függetlenül. E téren kü­lönösen a begyűjtés idején kö­vettek el sok hibát a felvásár­lási szervek és egyes konzerv­ipari vállalatok. Nem volt rit­ka eset, amikor a vállalati ren­tabilitás érdekét szem előtt tartva leértékelték az árut. de olyan eset is előfordult, hogy egyszerűen ki sem mentek az egyébként áítaluik megrendelt terményért. Ezzel az eljárással nagyon sokat ártottak a szer­ződéses termelés ügyének. Ilyen hibák sajnos még 1957- ben is előfordultak, igaz, hogy most már elszórtabban. De előfordult olyan eset. még a múlt esztendőben is. hogy az egyes termelők csapták be a szerződő felet, mert az első ter­mést nem a szerződő félnek adták, hanem kivitték a piac­ra. és mint primőr árut maga­sabb áron értékesítették. Eze­ket a hibákat mindkét félnek meg kell szüntetni és a kölcsö­nös bizalom, a kölcsönös köte­lezettség betartása mellett nem csökkenteni, hanem tovább kell fejleszteni a szerződéses termelést. Mit kell tennünk a felvásár­ló kereskedelem területén? Az eredményes felvásárlás egyik alapvető feltétele, hogy rendelkezzünk elegendő ter­ménnyel. Különösen nagy fel­adat vár e téren Pest megye mezőgazdasági termelőire, ál­lami gazdaságaira, termelőszö­vetkezeteire és egyéni terme­lőire. Arra kell törekednünk megyénkben, hogy az eddiginél nagyobb mértékben fejlesszük a zöldövezetet és minél na­gyobb mennyiségű terményt, zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt, srtb-t szólíthassunk a főváros részére^ A mezőgazdasági termények termelése terén az elmúlt esz­tendőben javulás volt tapasz­talható, Az ország szükségleté­nek biztosítását azonban csak a Szovjetunió és a többi baráti államok segítségével tudtuk megoldani. Ezért 1958-ban mi­nél többet tudunk biztosítani saját erőből az ország asztalá­ra, annál eredményesebben fejlődik népgazdaságunk. A termelés terén az egyik legfon­tosabb feladat a szerződéses termelés fejlesztése, szilárdítá­sa. Igen fontos feladat vár ránk a megye egész területén a baromfitenyésztés népszerű­sítésében úgy a termelőszövet­kezetek, mint az egyéni gazda­ságok területén. Tettünk is je­lentős erőfeszítéseket például a gépi keltetés terén. Mégis, ha őszinték akarunk lenni, akkor meg kell mondanunk, hogy a baromfi-, tojásfelvásárlás terü­letén mutatkozó hibák egyik oka az is. hogy nincs elegendő baromfi. Bár számszerűleg ál­landóan fejlődik az állomány, ennek ellenére, mégis kevés, mert lényegesen többet fo­gyasztunk. Maga a termelő is lényegesen több baromfit fo­gyaszt, mint az előző években és minden háznál minél több baromfit Nálunk különösen nagy a lehetőség a víziszámyas tenyésztésére, mivel sok az er­re alkalmas folyó és tó a me­gye területén. Nagyon sokat pótolna a hús­ellátásban, ha a szülők lehető­vé tennék, hogy a nagyobb is­kolásgyermekek házinyúlte- nyésztéssel foglalkoznának. A nyúltenyésztés közelebb hoz­ná az állattenyésztés, a mező- gazdasági termelés megismeré­séhez és megszereléséhez a gyermeket és ezzel javítani tudnánk azon a jelenleg fenn­álló problémán, hogy ma a me­zőgazdaságban csak az idősebb generáció dolgozik, mert a fia­talok elfordulva a mezőgazda­ságtól, az ipar felé igyekeznek. bár az új termelési és felvásár­lási rendszer lehetővé teszi az eddiginél nagyobb jövedelem biztosítását Ezért igen fontos, hogy az agrotechnika fejlődése, a gépesítés növelése naellett a mezőgazdasági dolgozók gyer­mekeiből növelhessük elsősor­ban a mezőgazdasági szakem­berek és a mezőgazdaságban dolgozók számát A felvásárló kereskedelem el- műit évi tapasztalata azonban olyan tanulságokat is mutat amely a termelők és a fogyasz­tók között a munkás-paraszt szövetség viszonyának alakulá­sára hat. A felvásárló keres­kedelemben a sok kéz rendsze­re nem hat hasznosan a mun­kások és parasztok kölcsönös megelé gedésé re, mert a t úlmé­retezett felvásárlási szervek költségei a termelői és fogyasz­tói ár között indokolatlan ár­növekedést idéznek elő. Ezért a termelők és a fogyasztók ér­dekében megfontolás tárgyává kellene tenni az illetékes or­szágos szerveknek a jelenlegi felvásárlási rendszer egyszerű­sítését. Szíjjártó Lajos, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, a Pest megyei felvásárlási operatív bizottság elnöké F ogni lehet a füstöt — aho­gyan mondani szokás. A szendvicsek már rég el­fogytak —. kettő búslakodik már csak a tálcán, de ezekhez „nem való” hozzányúlni —, a likőröspoharak is megürültek. A szerelmesek azonban lát­ta rtóalc. Úgy tervezték, hogy este 6-ig maradnák együtt, de hol van már a 6 óra! A nagy­mutató azóta már egyszer is­mét körbejárta az óra szám­lapját. Nem apad a gondolat, nem fogy el a szó. Tervezgetnék, mint aho­gyan szerelmeseknél általában szokás. Igaz, nem családi fé­szekről, nem a bútorokról, nem fiókákról van itt szó; igaz, nem fiatal lány és ifjú férfi hajol !közel egymáshoz az asz­tal fölött..; Nem. Akik itt vannak szerelmesek ugyan, de Szentendre városának szerel­mesei. A baráti kör ülésezik. — A világbajnoksági mér­kőzésekre tízegynéhány csa­pat (azt hiszem kosarasakról van szó) jön Magyarországra — mondja Lóránt Gyula olim­pikonunk, az egyik „szerel­mes”. — Itt-tartózkodásűk idejére Szentendrénél szebb helyet el sem képzelhetnek.-.; — Gyönyörű helyük lenne az Építésügyi Minisztérium üdülőjében — kap az ötleten az Idegenforgalmi Vállalattól egy elvtárs. — Meg kellene szerezni az épületet. — És hozzá a Legfelsőbb Ügyészség üdülőjét is! — told­ja meg az ,egyik városbeli. Ezen aztán elvitatkozgatnak; hogyan lehetne megszerezni a két épületet, miből lehetne kifizetni a Építésügyi Minisz­tériumnak azt a félmilliót, amiből a kuglipályát építették, elegendő lenne-e a hely, ho­gyan oldható meg a közleke­dés .. > Hogyan, mikor és legfőkép­pen miből — ezek a legfonto­sabb problémák. Arra, hogy „miből” hama­A forradalmi munkás-pa­raszt kormány rendele tot ho­zott a népi ellenőrzésről szóló törvény végrehajtásáról. A végrehajtási utasítás kimond­ja, hogy a Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság á népi ellenőr­zés legfelsőbb szerve, s ennek feladata, központi­lag összefogni, elvileg irá­nyítani a népi ellenőrzés egész szervezetét. A megyei, a fővárosd, a megyei jogú városi népi ellenőrzési bi­zottságok a Központi Népi El­lenőrzési Bizottságnak van­nak alárendelve, a járási, a vá­rosi bizottságok a megyei, a fővárosi kerületi bizottságok a fővárosi népi ellenőrzési bi­zottság alárendeltjei; Intézkedik a végrehajtási utasítás a népi ellenőrzési bi­zottságok által megbízott népi ellenőrökre vonatkozólag is. Egy-egy bizottság szám sze­rint háromszor annyi népi el­lenőrt bízhat meg különféle rosan megérkezik a válasz; Szt- ráki elvtárs, a szentendrei ta­nács vb-elnökhelyettese beje* lenti, hogy a Dunakanyar Bi­zottságtól várható valami pénz, csak még nem tudni, hogy mennyi és hogy mikor adják. Aztán kiderül az is, hogy jókora összeget várhat a város a valamikor szőlőnek használt tartalékterületek el­adása révén is. Az csak termék szetes, hogy a baráti kör tag­jai közül ketten, Lóránt Gyula olimpiai bajnokunk és Szilvási Miklós birkózó világbajnok (mindketten itt ülnek) máris vásároltak: egy-egy holdat, hogy szőlőt telepítsenek rajta. — Sokba kerül majd! t— mondja egy aggályoskodó. a két sporthíresség csak zí mosolyog, úgylátszik e téren nincsenek hibák. Azután kiderül, hogy jócs­kán fogyott már tartalékföld, ma már inkább az gond: hogyan szerezzenek gyümölcs­facsemetét és oltványt a sző­lőtelepítéshez. De hát műért lenne a városi tanács, ha ezt se tudná megoldani. Van már Szentendrén cse­mete bőven, és tárgyalnak jó minőségű oltványok beszerzé­séről is. És ekkor kerül szóba Szűcs bácsi, a szőlőnemesítés helyi apostola. — Ö lesz a második Mathias János! — dicséri a tanácsel­nök. — Olyan ropogós, korán­érő szőlőt kísérletezett ki, amelyik aranyvalutát hoz az országnák. És az 6 mestermű­ve a magyar magnélküli ma­zsolaszőlő is... És ahogyan az igazi szerel­mesek időben gondoskodnak a házassági hirdetés megfogal­mazásáról, úgy gondoskodnak Szentendre barátai a város propagandájáról. Az idegenforgalmis szent­endrei tájékoztató térkép és ismertető készítéséről beszél. Dr. Ranódy László Kossuth- díjas filmrendező szentendrei feladatokkal, mint ahány tag­ból maga a bizottság áll. A törvényben előírt válasz, tásck alkalmával a népi ellenőrzési bizott­ság elnökhelyetteseit, tag­jait határozatlan időre vá­lasztják meg. A bizottságokban viselt tiszt­ségek lemondással, visszahí­vással és bírói ítélet alapján szüntethetők meg. A népi ellenőrök feladatai­kat általában vizsgálócsopor­tokiban végzik, amelyeket rendszerint az őket megbízó népi ellenőrzési bizottság egy- egy tagja vezet. A végrehajtási utasítás le­szögezi: a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság hatáskö­re az egész ország területére kiterjed és a Minisztertanács kivételével az összes állam- igazgatási szervet, üzemet, vállalatot, egyesületet, szövet­kezetét, szövetkezeti közpon­tot és vállalatot, továbbá a magánkisipart, a magánkeres­kisjilm készítéséről gondolko­dik és arról beszél, hogy a Rab Ráby-ról szóló játékfilm is népszerűsíti majd a Jókai-re- gény hősének városát, Szent­endrét. És végül a városrendezés . -.. P iszkos, sáros a város *— állapítják meg sorra a részvevők a szomorú igazsá­got — és ezen még az sem se­gít, hogy négy utcaseprő he­lyett nyolcra van „státusz”, mert ugyan ki vállalná ezt a terhes munkát havi 650—700 forintért. A kevesebb: több lenne. Négy, egyenként havi 1200 forintot kereső köztiszta­sági alkalmazott sokkal in­kább gondolkodna a város tisztántartásáról, mint nyolc 700 forintos, mert ez a nyolc tulajdoniképpen egy se, ennyi­ért nem akad vállalkozó em­ber. Lassan-lassan szedelőzköd- nek az emberek. Az előszobá­ban még egyszer összeverődik a társaság, ügy lát szik nehéz elszakadniuk egymástól. Hiába, a szerelmesekkel ez már csak így van. kedelmet és a magánosok ál-* tál folytatott egyéb gazdasági tevékenységet ellenőrizheti* Ezenkívül a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek kivételével bármely ellenőrzés alá tartozó szerv munkájának megvizsgálására utasíthat te- rületi népi ellenőrzési bízott-* ságot. Mint a törvény leszögezi, a területi népi ellenőrző bizott­ságot az illetékes tanács vá­lasztja. A népi ellenőrzési bizottság munkájában nem vehet részt, aki a vizsgált szerv­nél osztályvezetői vagy ennél magasabb munka­kört, illetőleg a szerv vizs­gált részlegénél vezető be­osztást tölt be. Nem vehet részt a vizsgálat­ban az ilyen személyek roko­na, vagy házastársa sem; A népi ellenőrzési bizottság — mondja a végrehajtási uta­sítás — az arra illetékes szer­vek vezetőjének javaslatot te­het arra, hogy fegyelmi eljá­rás alá vonja, vagy kártérítés­re köcelezze azt, akinek maga­tartása vagy tevékenysége kö­vetkeztében a társadalmi tu­lajdon kárt szenvedett. Ha a kártérítési kötelezettség meg­állapítására vonatkozó javas­latnak az arra illetékes sze­mély nem tett eleget, a nép! ellenőrzési bizottság az ügyész­séghez fordulhat polgári kere­set megindításéért. A népi ellenőrzési bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja, valamint a népi el­lenőr, az állami és a szö­vetkezeti szervek, illetőleg vállalatok bármely dolgo­zójától tájékoztatást kér­het, az ellenőrzött szerv vezetőjének vagy dolgo­zójának utasítást azon­ban nem adhat, csak ja­vaslatokat tehet, s jogszabálysértés esetén kö­teles a szerv vezetőjét a törvé­nyes állapot helyreállítására felhívni. A népi ellenőröket az őket megbízó bizottság elnöke meg­bízólevéllel látja el, amelyben részetesen körül kell írni a megbízás tárgyát; A végrehajtási utasítás ki­mondja, hogy a népi ellenőrzési bizottság tagja és a népi ellenőr fel­adatát általában munka­időn kívül látja el, egyes különleges megbízatásokat azonban munkaidő alatt is elláthat. A munkáltató ebben nem akadályozhatja és semmiféle hátránnyal nem sújthatja. Minden népi ellenőrzési bi­zottság mellett irodát kell szervezni. Az irodák alkal­mazottainak számát a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság költségvetésében, állapítják meg. Az ellenőrző munkában ki­magasló eredményt elérő népi ellenőrzési bizottsági tagok és népi ellenőrök jutalmazására, vagy kitüntetésére a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nöke tehet javaslatot. A népi ellenőrök munkájukért nem kapnak díjazást. met megyénkben nagyrészt a bármikor. Ezért itt csak egy befelé fordulós jellemezte, ne- lehet a válasz, neveljünk a hezen tudtak átalakulni igazi mezőgazdaság minden ágában Garami László Szép voltál tegnap Szép voltál tegnap a selyemruhádban; Tarka rózsák simulták melledre, Ügy remegtek mint porcelánvázában Társaik, ha szirmuk pereg le. A ruha selyme lágyan ölelt át S tükörben nézted karcsú másod, Büszkén nézted magad mint egy csodát És gyöngyként gurult a kacagásod; De fiad a szobába beszaladt Maszatos arccal mondta: — maradj itt Anyu, építünk kockából hidat! — Hirtelen elfordultál, ajkadat Rúzsoztad s rá szóltál: — játssz kint! — Csúnya lettél nekem. Sajnáltalak. Néztem szádon a vörös vonalat S egy pillanat alatt szived felett Hervadt rózsát láttam a selyem helyett. Bohner Györgyi Üj vízieromű épült a Szovjetunió Krasznohutor területén, amely villamosenergiával látja el a terület három kerüle­tének vállalatait és kolhozait „SZERELMESEK“ TALÁLKOZÓJA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom