Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-16 / 13. szám

2 ”%^íríap 1958. JANUAR 16. CSÜTÖRTÖK TRUMAN VOLT ELNÖK kedden reggel javasolta, hogy a legközelebbi , .csúcstalálko­zó t" az Egyesült Államokban tartsák meg. Truman egyéb­ként kitűnő gondolatnak minő­sítette Eisenhowernek azt az indítványát, hogy a kevésbé magas színtű találkozón készít­sék elő a csúcsértekezletet. SUBANDRIO INDONÉZ KÜLÜGYMINISZTER kedden Kairóban kijelentette: „Ha a nyugat-iriani kérdésben szük­ségessé válik a közvetítés Indo­nézia és Hollandia között, ak­kor Indonézia hajlandó lenne elfogadni Egyiptom jószolgála­tait." Mint ismeretes, az indo­néz miniszter hétfőn este cá­folta azokat a híreket, amelyek szerint Nyugat-Németország vállalt közvetítő szerepet a vi­szályban. (AFP) NASSZER EGYIPTOMI EL­NÖK hétfőn kétórás megbeszé­lést folytatott Fejszal herceg­gel, Szaud-Arábia miniszter- elnökével. Az egyiptomi főivá­rosban úgy tudják, hogy a szaud-arábiai kormányfő haza­utazása előtt még egyszer ta­nácskozik Nasszerrel. (AFP) A FRANCIA KOMMUNISTA PART központi bizottsága szer­dán és csütörtökön újra összeül a Párizs melletti Saint-Denis- ben. Laurent Casanova beszá­molója alapján a központi bi­zottság megvitatja a békeliarc időszerű teendőit és az atom­fegyverek franciaországi elhe­lyezése, valamint a kilövő­pályák felállítása elleni küzde­lemben jelentkező feladatokat. A MAROKKÓI FELSZABA. DlTÁSI hadsereg hivatalos közleménye szerint a Szahará­ban január 3-án hét órán át tartó ütközet után a spanyolok megfutamodtak, 160 halottat és 190 sebesültet hagyva a hely­színen. ' AZ osztrák főváros­ban kedden közölték, hogy a Nemzetközi Atomenergia ügy-;, nökség rendelkezéseket dolga® ki a lakosság egészségének és épségének biztosítására atom- termékek szállítása és felhasz­nálása esetén. Sterling Cole, az ügynökség vezérigazgatója ki­jelentette, hogy ezek a rendel­kezések kiterjednek az atom­reaktorok működésére, a mag- hasadásos anyagok szállítására és a rádióaktív hulladékanyag elhelyezésére. Hruscsov nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) latban Hruscsov kifejtette, mi­lyen változást jelent a nem­zetközi helyzetben a szovjet mesterséges holdak kilövése. Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára megállapítot­ta, hogy az erőviszonyok mind po­litikai, mind gazdasági, mind pedig katonai téren a Szovjetunió és a szocia­lista tábor javára tolódtak el. Ezek az országaik azonban to­vábbra is állást foglalnak a különböző társadalmi rend­szerekben élő országok békés egymás mellett élése, a fegy­verkezési verseny megszünte­tése, az atomfegyverek eltiltá­sa mellett. Ez a békeszerető és humánus politika minden be­csületes ember számára érthe­tő. minden becsületes ember­hez közel áll. Hruscsov válaszaiban megál­lapítja, hogy a békés gazdasági versen­gés során a Szovjetunió utoléri és túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalista országokat is. Katonai téren a szovjet mes­terséges holdak felbocsátása, amely az interkontinentális ballisztikus rakétákon ala­pul, nem igényel különösebb kommentárt. magamagáért vall. „Szeretném hangsúlyoz­ni, hogy az erőviszonyoknak a szocialista országok javára történő eltolódása, fontos té­nyező a béke megerősítésé­ben“ — hangoztatja nyilatko­zatában Hruscsov, majd meg­állapítja, hogy a szocialista or­szágoknak nincsenek agresszív céljaik, továbbra is a nemzet­közi helyzet enyhüléséért, az országok közötti baráti kap­csolatok fejlődéséért, a biza­lom megerősödéséért küzde­nek. Hruscsov válaszaiban szól a kapitalista országok gazdasági túlszárnyalásának feladatairól is. Megállapítja: az életszínvo­nal egyes tényezőiben, például a társadalombiztosításban, a közoktatásban, az üdülésben a Szovjetunió máris elhagyta a kapitalista országokat. Néhány éven belül túl fogják szárnyal­ni ezéket az országokat az egy főre jutó termékek terén, a közszükségleti cikkek felosz­tása terén is. A nyilatkozat további ré­szében Hruscsov az ifjúsági ta­lálkozók kérdéséről szól és megállapítja, hogy ezek a ta­lálkozók igen alkalmasak a népek közötti barátság fejlesz­tésére. A világifjúsági fesztivá­loknak már kialakult ha­gyományai vannak ugyan, de természetesen minden más forma — így a nem­zetközi ifjúsági szeminá­riumok, táborok megren­dezése — elősegíti ennek a szép célkitűzésnek megva­lósulását. A nyilatkozat befejező ré­szében az SZKP első titkára a skandináv országok és a Szovjetunió viszonyáról szól, hangsúlyozva, hogy a Szovjet­unió a maga részéről kész to­vább fejleszteni a skandináv országokkal a baráti kapcsola­tokat. Hruscsov újabb nyilatkozata ugyanazokat a békés és baráti célkitűzéseket hangsúlyozza, amelyeket a Szovjetunió veze­tői az. elmúlt hetek során a nyugati államok kormányfői­hez intézett üzeneteikben, il­letve a nyugati sajtó munka­társainak adott nyilatkozataik­ban követtek. Anglia és az Egyesült Államok január 24-én egyidejű bejelentést tesz a hidrogénrobbantás ellenőrzéséről Az amerikai atomerő-bizott- ság kedden közölte, hogy Ang­lia és az Egyesült Államok ja­nuár 24-én egyidejű bejelen­tést tesz a hidrogénfúzió re­akciójának ellenőrzésére irá­nyuló kísérletek haladásáról. Anglia és az Egyesült Álla­mok kutatást, folytat ellenőr­zött hidrogénfúzió reakciók­ról. A TASZSZ Macmillan karacsi sajtóértekezletéről A Karacsiban tartózkodó Macmillan angol miniszterel­nök hétfőn a pakisztáni elnöki palotában sajtóértekezletet tartott. Nyilatkozatában a leg­magasabb szintű tárgyalások­ra vonatkozó szovjet javasla­tot érintve kijelentette, hogy mielőtt választ adna Bulga- nyin üzeneteire, össze kell hangolnia a választ „országok nagy csoportjával“. Macmillan a továbbiakban hangoztatta, hogy a magas- szintű értekezletet alapos elő­készítő munkának kell meg­előznie. Bulganyin üzenete Nchruhoz, Nasszerhoz, Jonasson izlandi és Bech luxemburgi miniszterelnökhöz A moszkvai lapok legutóbbi számukban közzéteszik aeok­nak az üzeneteknek szövegét, amelyeket .Bulganyin. a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke Nehru indiai. Nasszer egyiptomi, Jonasson izlandi és Bech luxemburgi miniszterel­nökhöz intézett. A Nehruhoz intézett üzenet rövid tartalma a következő: Bár a mai nemzetközi helyzet sú­lyos, mégis megvan a remény a javulásra, mert nincs a vilá­gon egyetlen nép sem, amely ne követelné a hidegháború megszüntetését. Úgy ismerjük Önit, mint az államok békés együttélésének és-.a békének őszinte hívét,, akinek szavára nemcsak az ázsiai országok hallgatnak, s ezért szükséges­nek láttuk, hogy üzenettel for­duljunk Önhöz abban a szilárd meggyőződésben, hogy ön, mi­ként eddig is, megtesz minden lehetőt a nemzetközi helyzet megjavítására irányuló együt­tes erőfeszítések sikerének elő­mozdítására — hangoztatja az üzenet. A Kínai Népköztársaság ENSZ-beli jogainak érvénye­sítéséről szólva Macmillan ki­jelentette, Anglia továbbra is azon az állásponton van, hogy el kell halasztani e kérdés megoldását. A megnemtámadási egyez­ményről feltett kérdésre vá- lagzojya Macmillan egy ilyen egyezmény "megkötése" meíiétt? foglalt állást, de kijelentette, hogy egy ilyen egyezményt formális intézkedésnek tart. Macmillan sürgette a NATO, a SEATO és a bagdadi tömb egyesítését. A pancsa silát, a békés egymás mellett élés elveit úgy jellemezte, mint „a problémák megoldá­sának idealista megközelítési módszerét“. mdmp Január 16, csütörtök, Gusz­táv napja. A Nap kél 7,28 órakor, nyug­szik 16,20 órakor. A Hold kél 4,11 órakor, nyugszik 13,28 órakor. Várható időjárás csütörtö­kön estig: változó felhőzet, né­hány helyen kisebb eső. Mér­séklődő északi-északkeleti szél. A hőmérséklet kissé csök­ken. Legmagasabb nappali hő­mérséklet csütörtökön 2—5 fok között. — JANUÁR 19-ÉN Buda­keszin, Piliscsabán, Zsámbé- kon, Budaörsön a Békekiált­ványról tartanak gyűlést. — KEDVES KIS ÜNNEP­SÉG keretében veszik át pénteken délelőtt a gyömröi Dózsa Termelőszövetkezet tagjai azt az 50 férőhelyes magtárpadlásos istállót, amit a Gyömrői Építőipari Ktsz a napokban fejezett be. ^ — AZ agrArtézisek­RÖL ebben a hónapban az «aszódi járásban falugyűlése­ket tartanak. Kovács Béla, a megyei pártbizottság másod­titkára, s Kókai Jánosné, a megyei termelőszövetkezeti tanács elnöke is tart elő­adást. — SZAKMAI ISMERET­TERJESZTŐ ELŐADÁST tartanak e hónap 28-án a vecsési keltetőállomás szak­emberei a Ceglédi Földmű­vesszövetkezet tagjai részére. Az előadáson filmet is vetí­tenek a baromfitenyésztés- rőL — MŰANYAGOSZTÁLYT ÁLLÍTANAK FEL a ceglédi üvegboltban, ahol az átala­kítások'Elvégzése után min­denfájta műanyag háztartási cikket lehet majd vásárolni. — JANUÁR 19-ÉN gazda­gyűlést tartanak Tápiósze- csőn a párt agrárpolitikájá­nak téziseiről. — NAGYKÁTÁN rövide­sen hozzákezdenek a helyi mozi nézőterének bővítésé­hez. — TAPASZTALATCSERE ÉRTEKEZLETET tartottak tegnap a Felsőbabádi Szarvasmarha Törzstenyésztő Állami Gazdaságban. A résztvevők megvitatták a gazdaság szarvasmarhate­nyésztési tervét és megte­kintették a gazdaság állatál­lományát. — GYORSKISZOLGÁLÓ BOLT lesz Cegléden a 22-es számú élelmiszerüzlet. Az újjáalakított boltban a ve­vők többszöri sorbanállás nélkül jutnak hozzá a meg­vásárolt árukhoz. — A NAPOKBAN FEJE­ZIK BE a nagykőrösi Arany János filmszínház villamos- hálózatának korszerűsítését. — A KÖZELJÖVŐBEN ki­bővítik a szigetszentmiklósi mozi előcsarnokát és a helyi lakók régi kívánsága telje­sül a kétgépcs rendszer be­vezetésével. — A GYÜMÖLCSFÁK PERMETEZÉSÉT az enyhe időjárás máris lehetővé te­szi. Permetező anyag Pest megye összes üzleteiben kor­látlanul kapható s így a téli időben való permetezésnek semmi sem áll az útjában. A Nagyväsärtelepre szerdán reggel 12 vagon és kilenc teher­gépkocsi áru érkezett, egyebek között egy vagon paraj és hat vagon káposztaféle. Az egy vagon vastaglevelű, fagyálló, úgynevezett „eszikimó”- parajt a szabadszállási kertészek küldték a fővárosba. A vidéki vadásztársaságok több mint ezer lőtt nyulat szállítottak. Ennek nagyobb része a Tolbuchin körúti nagycsarnokba került, a többi a csarnoki és a piaoi földműves­szövetkezeti boltokba, Legutóbb vadjárűsitásra jelölték ki a Hu­nyadi téri csarnok 112. számú boltját, a Garay téri,, a, Teleld téri. a Batthyány -téri é* az Él- munkás téri földművesszövetke- zeti boltokat. A budapesti Augusztus 20 Ter­melőszövetkezet sok zöldhagy­mát szállított a Csemegekereske­delmi Vállalat részére. Ezenkívül a hajduszoboszlói Kossuth Ter­melőszövetkezet cukorsalátát és ataiaparadicsomot “tüldött a vál­lalatnak. A csemegeboltokban a zöldhagymát csomónként 1.20, a salátát fejenként 1.50, az üveg­házi áLmaparadícsomot pedig ki­lónként 50 forintért árusították. — Ne felejtse el, Alekszej Ivanovics, szétverték bennün­ket, mindennek vége ... Meg kell mentenünk Aelitát. — Hagyjon engem békében a tubicájával... Leült, belemarkolt az arcá­ba, szuszogott, dobbantott egyet. Szájából szakadozot­tan törtek elő a szavak: — Azt se bánom, ha lenyúz­zak a bőrömet! Rosszul van berendezve minden a világon. Rosszul van berendezve ez az átkozott csillag is! „Ments meg miniket — azt mondják — ments meg...” Belekapasz­kodnak az emberbe ... „Csak valahogy túléljük” ... Túlél­ni! Mit tehetek?... Véremet ontottam. Szétlapítottak. Nem bírom ezt nézni, Msztyiszlav Szergejevics, nem bírom... A fogammal tépem szét ezeket a gyilkosokat... Nagyot fújt és odament az ajtóhoz. Lösz elkapta a vállát, megrázta és keményen a sze­mébe nézett. — Mindaz, ami történt, rossz álom, lidércnyomás. Gyerünk. Talán sikerül átverekednünk magunkat. Gyerünk vissza a Földre. Guszev letörölte arcáról a vért és á sarat. —t Hát gyerünk!• Kimentek a szobából s egy nagy kút fölött körbefutó gyű­rűalakú teraszra jutottak, amelynek belső részén csiga­lépcső vezetett lefelé. A tűz­vész vörös fénye az üvegtetőn át bágyadtan világította meg a szédítő mélységet. Lösz és Guszev lefelé ha­ladt a keskeny lépcsőn. Lent csönd volt. De odafent egyre hangosabban ropogtak a lö­vések, hajók alja súrlódott a tetőhöz. Ügy látszik, megkez­dődött a roham az Eg Fiainaik utolsó menedékhelye ellen. Lösz és Guszev ment lefe­lé a végtelennek látszó lép­csőfokokon. A fény halványo­dott. Egyszer csak észrevették, hogy lentről egy kistermetű ember jön lassan elébük. Megállt s erőtlenül kiáltotta: — Tüstént betörnek. Sies­senek. Ég Fiai. Itt lent van egy bejárat a labirintusba. Gór volt. Fején seb táton­gott. Megnyalta a szája szélét. — A széles alagutakon menjenek — mondta. — Kö­vessék nyomon a falba vésett jeleket. Isten velük Ég Fiai. Ha visszatérnek a Földre, be­széljék el, mit láttak nálunk. Talán a Földön boldogok lesz­nek. Ránk már csak jégsiva­tag, halál, bánat vár... Eljárt fölöttünk, az idő, . Vadul és követelőn kellett volna sze­retnünk az életet... Fent lárma hallatszott. Gu­szev fürgén mászott lefelé. Lösz magával akarta húzni Gort, de a Mars-lakó Össze­szorította a fogát és beleka­paszkodott a karfába. — Men­jen csak. Én meg akarok hal­ni. Lösz utolérte Guszevet. El­hagyták az utolsó, gyűrűalakú térséget is. A lépcső innen meredeken nyúlt le a kút aljára. Nagy kőlapot pil­lantottak meg. A belecsa­vart gyűrűnél fogva nagy- nehezen fölemelték: száraz légáramlás csapta meg őket a hasadékból. Guszev csúszott le először. Lösz, amikor behúzta maga után a kőlapot, egy pilla­natra‘ még látta, hogy a 9yű- rűalákú térségen a vöröses ho­mályban elmosódó alakok — katonák — jelennek meg. Sebesen jöttek le a lépcsőn. Gór feléjük nyújtotta karját és lezuhant ütéseik alatt. MAGR KIRÁLYNŐ LABIRINTUSA Lösz és Guszev óvatosan ment előre a dohos, áporodott sötétségben. — Befordulunk, Msztyiszlav Szergejevics. — Szűk az út? — Széles: Kinyújtott kar­ral sem érem át. — Megint valami oszlop. Állj! Hol lehetünk? Vagy három óra telt el az­óta, hogy leértek a labirintus­ba. Már egy szál gyufájuk sem volt. A lámpát Guszev még harc közben elvesztette. Vak­sötétben mentek. Az alagutak lépten-nyemon elágaztak, kereszteződtek, a mélybe futottak. Néha hul­ló csöpnek éles, egyhangú kopogását hallották. Tágra- nyilt szemük homályos, szür­ke körvonalakat látott, de ez csak vízió volt a sötétben. — Állj! — Mi az? — Valami lyuk. Füleltek. Langyos, száraz légáramlás csapott az arcuk­ba. Távolról, mintha a mély­ből jönne, valami lélegzésféle hallatszott. Homályos nyugta­lansággal érezték, hogy üres mélység van előttük. Guszev a lába alól egy követ kotort elő és lehajította. Néhány pillanat múlva gyönge puf­fanást hallottak. — Hasadék. — De mi lélegzik benne? — Nem tudom. Oldalt fordultak és kitapo­gatták a falat. Tapogatóztak jobbra, balra, kezük földdel beszórt repedéseiken, boltívek kiszögellésein csúszkált. A láthatatlan . szakadék széle egészen közel volt a falhoz, hol jobbra, hol balra, hol is­mét jobbra kanyarodott. Ész­revették, hogy körbe men­nek és ném találják az átjá­rót, amelyen át erre a keslkeny párkányra kerültek. Vállukat egymásnak vetve, az érdes falhoz dőltek. Áll­tak és hallgatták a mélyből áradó lélegzést. — Itt a vég, Alekszej Iva­novics? — Igen, Msztyiszlav Szerge­jevics, úgy látszik, itt a vég. Rövid csönd után Lösz hal­kan, furcsa hangon kérdezte: — Most... nem lát valamit? — Nem. — Balra, ott, messze, — Nem, nem. Lösz valamit suttogott maga elé, váltogattá, a lábát. — Vadul és követelőén kell szeretni az életet... Csakis úgy... — Kiről mondja ezt? — Róluk. Meg mirólunk is. Guszev a másik lábára ne­hezedett és sóhajtott. — Ö lélegzik ott lenn .., — Kicsoda? A halál? — A fene tudja, kicsoda. — Guszev gondolataiba merülve folytatta: — Sokat gondoltam már a halálra, Msztyiszlav Szergejevics. Fekszik az em­ber a mezőn, puska a kezében, esik az eső, sötét van. Akár­mit forgat a fejében, a végén mindig visszakanyarodik a ha­lálhoz. Látja magát, amint fogát vicsorítva, kővé mered­ve fekszik, mint egy döglött igásló az útszélen. Nem tu­dom, mi jön a halál után. Nem tudom. De amíg élek, tudnom kell, mi vagyok én: lótetem vagy ember? Vagy egyremegy? Amikor megha­lok, üveges lesz a szemem, összeszorítom a fogamat és görcsbe dermedek... Vége..: Ebben a pillanatban széthull- e a világ, mindaz, amit éle­temben láttam? ... Hát nem szörnyű ez; holtan, meredten fekszem, a világ meg... hi­szen hároméves korom óta emlékszem mindenre ... a vi­lág meg megy tovább a maga útján? Ezt nem bírom meg­érteni. Ezerkilencszáztizen- négy óta embert ölünk és megszoktuk. Mi az ember? Bele egyet a puskából, s az­zal kész. Nesze neked, emberi Nem, Msztyiszlav Szergeje­vics, nem olyan egyszerű ez. Egyszer éjjel szekéren feküd­tem, hanyatt, sebesült voltam. Néztem a csillagokat. Valami nyomta, szaggatta a szívem. Tetű vagydk, gondoltam, tetű az ember. A tetű is éhes meg szomjas, én is. A tetűnek is nehéz a halál, nekem is. Ugyanúgy végezzük. Nézeget­tem, mindenfelé csillagok, széthintve, mint a köles, ősz volt, szeptember. Még a lé­pem is reszketett. Ügy érez­tem, Msztyiszlav Szergeje­vics, hogy énbennem vannak azok a csillagok. Nem, nem vagyok tetű. Nem. Folyt a könny a szememből. Mi ez? Az ember nem tetű. Szörnyű dolog az. nagy bűn. széttörni az ember koponyáját. Azok meg mérgesgázokat eszeltek ki. Élni akarok, Msztyiszlav Szergejevics. Nem akarok eb­ben az átkozott sötétségben.-.. De minek is álldogálunk? — Itt kísért a halál —■ mondta Lösz, ugyancsak fur­csa hangon. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom