Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-15 / 12. szám

/ aS> /■if s<£> \ PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI AZ M S Z M P PEST MEG YEI BIZ OTT SAG A t S A M LG Y E I TA N Á C S LA PJ A II. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM AHA 50 FILLER 1958. JANUÁR 15. SZERDA SzíuCS, Vidáu* az idei faciüug. j Országszerte a színes, vi-1 dóm szórakozás jegyében | telik az idei farsang. A | somogyi több száz mulatság | közül egyik legnagyobbnak | | a marcali bál ígérkezik. § | Többen Budapestről ho-1 I zatnak jelmezeket a bálra. 1 | A bevételből a nőbizottság I | háztartási gépeket vásárol. | | Pest megyében 25 nagy- \ | szabású farsangi bált ren-§ | deznek. Az előkészületeket I | a megyei báli bizottság \ § irányítja, segít a helyi ha-1 | gyományok felkutatásában, | | az időpontok egyeztetésé-1 | ben. Különösen érdekes | I népszokást elevenítenek I | fel Maglódon a páros-bál \ | megrendezésével: ezen a | | bálon a legények csak szí- \ | vük választottjával, a tó- | | nyak csak udvarlójukkal | | vehetnek részt. A fiú há- | | rom héttel a bál előtt | | meglátogatja a lány csa- í | ládját, ahol a régi hagyó- | | mány szerint kaláccsal, I | borral kínálják, bizonyít- \ | ván, hogy „van mit aprí-i l tani a tejbe’’. Három hétig | | azután a fiú nem keresheti \ | fel a lányt, csak a bálban 1 | találkozhatnak ismét. Mag- | | lódon egyéblként — hosszú 1 | idő óta először — cigány- \ | bált is rendeznek. § «jNmimmsHimiinifMuimriiiiiitiiHHmtrfimiitttniMiiiiiuh Nagy jelentőségű műtrágyatelepre bukkantak a Duna mélyén a Pest megyei Tősegipari VtíHaiat dolgosói Több millió forintot érő mű­trágyatelepet találtak a Duna mélyen a Pest megyei Tőzeg­ipari Vállalat dolgozói. A vállalat 1948-ban alakult, tőzeget termel ki Dunaharaszti, Csepel-sziget és Dömsöd kör­nyékén. Az idők folyamán az­tán megkapta a ceglédi és nagykőrösi szervestrágya-üze- meket is. A szervestrágya-üze- meket tovább fejlesztették, úgyhogy Vácott önálló gyárat is létesítettek. A váci üzem létesítésével párhuzamosan egy mozgóüzemet konstruáltak, amely a Duna mentén két-há- rom hétig dolgozott egy-egy községben, ott termelte ki a „fekál-trágyát”. Mivel folyton változtatták helyüket, folya­matosan tanulmányozhatták a dunaparti községekben a Du­na mélyén fekvő talajt. így bukkantak a sok mil­lió forintot érő műtrágya­telephelyre. Csak Pest megyében százezer vagon szervestrágyára lenne szükség ahhoz, hogy tökélete­sen megművelhessük a föld­területeket. Jelen pillanatban, sajnos, csak évi 3000—Í000 va­gonnal rendelkeznek. Éppen ezért örvendetes a Pest megyei Tőzegipari Válla­lat újításszámba menő kezde­ményezése, hogy a régi Duna- ágból újfajta — eddig fel nem használt — műtrágya-alap­anyagot termel ki. Dunaharaszti és Csepel-szi­get között két-három méter vastagságú iszapréteget talál­tak. Az eddigi számítások sze­rint ebből. ezen a helyen 25 ezer va­gon van. Ez az iszapréteg az évszázadok óta leülepedett, elszennyeződött növényeket, mohákat és a pa­pírgyárból kifolyt szennyes anyagokat tartalmazza. Kiváló műtrágya. A vállalat a közelmúltban ebből az iszaprétegből mintát vett és kutatóintézetbe küldte. A kutatóintézet véleményezése is megérkezett, az iszap 58 Új talajforgató gépek a megyében jól dolgoznak megyénk gép­állomásain az SZ—80-as lánc­talpas traktorok. A múlt esz­tendő őszi idényében több száz katasztrális holdon végeztek talajforgatást szőlő alá. A leg­több munkát a Szentendrei Gépállomás SZ—80-asa végez­te. Az idén újabb lánctalpas traktorokat kapnak a megye gépállomásai, hogy minél több földet tudjanak megforgatni szőlő, gyümölcs és spárga alá. százalékban tartalmaz szerves anyagot, így 40 százalékban fekál-trágyát kell majd hozzá­adni, és kitűnő műtrágyát kap­nak. Mivel az újfajta műtrá­gyának sok a szervestartalma, inkább homokos talaj meg­munkálására használják. A közeljövőben néhány vá- gonos próbatermelést indíta­nak meg, s ha az újfajta mű­trágya beválik — ami több mint valószínű —, soic millió forintot takarítanak meg a népgazdaságnak. — Az első ilyen irányú telep felkutatása után új, érdekes gondolatok foglalkoztatnak bennünket — mondotta Aszta­los András, a Tőzegipari Vál­lalat mérnöke. — Feltételez­hető, hogy a dunai szakasz többi részénél és különösen az állóvizekben — a Balatonban — is van még fel nem tárt mű­trágya-telep. Valószínű, a közeljövőben kutató­munkára indulunk, mert úgy érezzük, ha a többi műtrágya-telepet is feltár­nánk, nagymértékben elősegí­tenénk a műtrágya-ellátás gondjának megoldását, és sok olcsó alapanyagot termelhet­nénk ki. Menettérti utazás a Holdba: tíz nap Szovjet tudós a Hold elérésének lehetőségéről Csebotarev professzor véle­ménye szerint gyakorlatilag megvan annak lehetősége, hogy rakéta elérje a Holdat és onnan visszatérjen a Földre. Csebotarev, az asztronómia kiváló szakembere a Ragyansz- ka Ukraina című kijevi lapban cikket írt. amelyben a többi között a következő áll: A rakéta pályájának előzetes számításai azt mutatják, hogy a repüléshez csak annyi üzem­anyag kell, hogy a rakéta el­szakadjon a Földtől. További útját már a Föld, a Hold és a Nap vonzóerejének natáia alatt teszi meg. A rakéta1 400 000 kilométernyire eltávo­lodik bolygónktól, majd körül­járva a Holdat, visszatér a Földre. Kezdősebességének 11 200 méternek kell lennie másodpercenkint. Minél közelebb kerül a Nap­hoz és a Holdhoz, a>ninál in­kább csökken mozgási sebes­sége, végül pedig nullával lesz egyenlő. Ez lehetővé teszi ön­működő műszerek segítségével a Hold Földről nem látható ré­szének megfigyelését, felszíné­nek lefényképezését, meteoro­lógiai mérések eszközlését. Ezekután a rakéta megkezdi útját vissza a Földre, fokoza- Tösaft növekvő sebességgel. A számítások szerint a Földtől a Holdba és az onnan, visszave­zető út magtételéhez tíz napra van szüksége. A Gallup-intézet közvéleménykiitatása a kelet-nyugati tárgyalásokkal kapcsolatban A Gallup-intézet közvéle­ménykutatást rendezett a News Chronicle számára, amelyből kiderült: a megkér­dezett angolom 65 százaléká­nak az a véleménye, hogy a világháború elkerülésének -legjobb módszere tárgyalá­sokat kezdeni a Szovjetunió­val. Csupán 8 százalék nyilat­kozott úgy, hogy katonai elő­készületekre kell fordítani a fő hangsúlyt. 27 százaléknak nem volt önálló véleménye. A megkérdezett személyek 73 százaléka a Macmillan-féle megnemtámadási szerződés híve volt, 13 százaléka ellene nyilatkozott Másrészről 34 százalék ügy vélekedett, hogy a Szovjet­unió legújabb diplomáciai kez­deményezései őszinte reményt nyújtanak a békére, 34 száza­lék „még nem egészen bízik a Kremlben” 22 százalék bizal­matlan és semmit sem remél, 10 százaléknak nincs vélemé­nye. A megkérdezettek 53 száza­léka azt kéri, hogy Nagy-Bri- tannia kezdjen csúcsmegbe­széléseket szükség esetén az Egyesült Államok nélkül, 37 százalék pedig azt akarja, hogy az ország ebben csatla­kozzék az Egyesült Államok­hoz. Ahol a villanyórák; k Készülnék vvv>,, ^ Látogatás a gödöllői Ganz ArdTtíjnŐFŐgyá^ftön Szabó Gusztáv, a gyár többszörösen kitüntetett dolgozója (jobbról). A választók bizalmából országgyűlési képviselő lett Mikroszkóppal ellenőrzik a nagy pontosságot igénylő kis alkatrészeket. Az árammérőhöz szükséges öntvényeket a hidraulikus működtetésű présöntőgéppel készítik Az Ipari Tervező Intézet dolgozói mindent elkövetnek, hogy jobban megismerjék a vásárlók ízlését és hogy be­folyásolják is vevőik ízlését. E cél érdekében I95J júliusában kísérleti üzemet létesítettek, amelynek ruházati, bútor- és cipőrészlege van | tt etvenöt dereshomlokú bá- \ L1 nyász. Ennyien voltak? 1 Nem tudom. Mindenesetre het- I venöt nyugdíjas bányászt hív- | tak meg a pilisszentiváni bá- ! nyász kultúrházba január 13-án 1 estére. Köztük tizennyolcat, | akik január elsejével tették le | a csákányt, hogy annyi kemé- ! nyen ledolgozott esztendő után | kipihenjék a földalatti munka j fáradalmait. | Milyen egyszerű ezt leírni. De | milyen nehéz megválni a lám- | pástól és a csákánytól, amely- ! lyel ezek a kérgeskezű hősök I (szándékosan nevezem így | őket) leszálltak a föld gyom- | rába, hogy felszínre 'küldjék a 1 szenet, az életet mozgató drága I kincset. Nem tapasztaltam, de j megéreztem ezt, amikor a fe- | hér asztalnál beszélgettem ve- I lük. Kaposvári Gyulával, aki 143 évet töltött a bányában és \most 57 éves, Halász Gásnir- I ral, aki 30 évig dolgozott a föld I alatt, Révai Józseffel, aki 1917 \ szeptember 10-én kezdett bá- I nyában dolgozni. De akár Ara- 1 di Józseffel, Gulyás Jánossal, Letették a csákányt Komlai Györggyel, vagy bár­melyikükkel szót ejtettem, mind azzal kezdte: — Tudja, most is felébredek a munkára hívó dudára és ak­kor jövök rá, hogy nekem már nem kell mennem. Higgye el, nehéz megszokni. Harmincöt, negyven, sőt en­nél is több év a föld alatti Ezek az emberek nagyon ritkán lát­ták a Napot, mégis megmarad­tak vidámnak, optimistának. Vagy talán a megpróbáltatások tették őket ilyenné? Vörös Jó­zsi bácsi (aki biztosan elcsodál­kozik, hogyan 'került neve ebbe az írásba, mert még sohasem írtak róla) ezen az ünnepélyen iß tréfával tartotta társait. — Ilyennek szoktuk őt meg, ilyen volt mindig — mondták róla társai. — Pedig de nehéz életük volt! Elég, ha csupán Révai Józsi bácsi néhány mon­datát idézem ennek bizonyítá­sára: — Sokat ütöttek-vérték a régi világban. Pedig csak az volt a bűnöm, hogy. ember akartam lenni társaimmal együtt. Ezért sztrájkoltunk, ezért harcoltam magam is, mint önkéntes vöröskatona a Tanácsköztársaság idején. Kis szünetet tart és szakadt, összeragasztgatott papírokat rak elém: — Olvassa — mondja szűk­szavúan. Az egyiken többek között ez áll: „Kommunista magatartása miatt csendőri felügyelet alá helyezendő és elbocsátandó." 1943. január 15-én kelt. A másikon azt olvasom, hogy a felszabadulás után az elsők 1között kezdte fejteni a szenet és sokat dolgozott az iskola rendbehozásán. — Mi indítottuk el az ország első vonatát a felszabadulás után — mondja. — A mi sze­nünkkel indították el az első húsz mozdonyt. Akkor lélegeztek fel először, amikor végleg megszabadultak a csendőrszuronyoktól, az ül­döztetéstől , a börtön borzalmai­tól, a munkanélküliség rémétől. Régi és új emlékeket idéztek ők maguk, de a rögtönzött szó­nokok is. Kanóczky István, az igazgató, Gajdár Mihály bácsi nyugdíjas, a szakszervezet és a bányászszakszervezet megyei képviselője, Csákány elvtárs a budai járási pártbizottságtól, a műszakiak, a KISZ és a vájár­iskola megbízottai; mindany- nyian. Nem búcsúztak, csak emlé­keztek. És megfogadták, hogy életük végéig együtt maradnak. Megalakítják a nyugdíjas bá­nyászok körét a szentiváni kul- túrotthonban. Segítik egymást és a fiatalok munkáját. Ok csak így tudnak pihenni. A fiataloknak pedig szükségük van nagy tapasztalatukra. Nemcsak a munkában, de az életben is. F. I. TilÉÉffí - í

Next

/
Oldalképek
Tartalom