Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-14 / 11. szám

M58. JANUÁR 14. KEDD Mit UECtEI í/Cirlan A iöhbitfmtvlós nyomúbun : A gödöllői Ganz Árammérőgyárban akik elő­saj­az új irányítási rendszer min­den előnye, ha valamennyi üzemrész gralikon alapján dolgozik. A munkások jó része is di­cséri a grafikont. Molnár Jó­zsef például így beszélt róla: — Így jobban lehet dol­gozni és keresni. Nekem pél­dául 300—400 forinttal több a keresetem, amióta a grafikon szerint dolgozom. De akadnak olyanok, még nem látják ennek nyeit. Trudies Mária tolómunkás így beszélt: — Lehet, hogy jobb lesz a grafikon. Termelési értekezle­ten hallottunk róla, de nem egészen értem, miről van szó. Bátran állíthatjuk, hogy hasznos a grafikoivszerinti termelés. Meg is kezdték en­nek a sok haszonnal járó ter­melésirányító módszernek a kiterjesztését. Valamiről azon­ban megfeledkeztek. Erre hív­ják fel a figyelmet Trudies Mária szavai. Nem ismertet­ték kellő mértékben a dolgo­zókkal. hogv miről van szó és mi)- kell nekik tenniük. Énei­kül pedig a legnagyobb erőfe­szítés sem vezethet teljes si­kerre. Ilodrritrbb munkahelyek Az ellentétek gyűjtőhelye. Xgv jellemezhetnénk legtalá­lóbban ezt az üzemet. A mo­dem gyárépületbe nem illáik bele a sok öreg gép. De egy ideig még kénytelenek ezek­kel dolgozni. Ezenkívül egy­más mellett találhatók a min­den követelményt kielégítő, rendezett műhelyek és a Ren­dezetlenek. Szinte mindenütt panaszkodnak a zsúfoltságra. Sokat tesznek az üzemben a rossz körülmények megszünte­tése érdekében. Például szá­mos új gépet állítottak mun­kába.. Ilyen az automatikus iúigozógép. a különböző cél­gépek, az új galvanizáló be­rendezés és így tovább. A műhelyek átrendezése is folyi/k. A gombolyítóba, ahol a különféle tekercsek készül­nek, öröm belépni. Azonnal szembetűnik az új asztalsor. A világítás is kitűnő. Azelőtt kétféléi a fal mellett álltak az asztalok. így beszélt erről az időről Varjú Józsefné: — Mindent az asztalra, vagy az ablakokba kellett rak­nunk. Ma már külön szekré­nyeink vannak. A fal mellett ültünk. Mögöttünk voltak a fűtőtestek. Ha melegünk volt. kinyitottuk az ablakokat, de akkor meg a hátunkra jött a hideg. Geller Sándorné ezt még megtoldotta: — Kényelmesek az új mun­kahelyek. A munkán kívül semmi sem köti le figyelmün­ket. így jobban dolgozunk és a pénz is megvan. Most már nem kell az egész sornak fel­állni, 'ha valaki ki akar men­ni, mint azelőtt. A fúrősműhely egyik része már ugyanilyen modern. Akik itt dolgoznak, elégedettek. De a másik rész még a régi. Egy- egy asztalnál nyolcán is dol­goznak. A teremben levő új asztalok és a szorgoskodó szerelők lát­tán azonban már bizakodnak. Kis türelem még és a finom- mechanikai munkahelyek is kényelmesek lesznek és elkerí­tik őket a zajos gépeiktől. A szervező, rendezgető fo­lyamat nem áll meg. Hajdus- ka elvtárs, az üzem főmérnöke örömmel újságolta: — A Szovjetuniótól kapott 300 millió rubeles kölcsönből 10 millió forintot kapunk az elkövetkezendő három év­ben. Négymillióért új gépe­ket vásárolunk. Ezenkívül el­kezdjük egy új szárnyépület építését, amely -— remélem — kettő, kettő és fél év alatt el­készül. Ezzel felszámolhatjuk a jelenlegi zsúfoltságot, sőt az üzem bővítésére is módunk lesz. Farkas István András Endre Adaifelvétel az ország könyvtáraiban A Művelődésügyi Minisztérium utasította az ország összes könyv- | tárait, hogy .januárban úgynevezett adatfelvételt hajtsanak végre. Azok az üzemek, vállalatok, szövetségek stb., ahol könyvtár van — de kér­dőíveit még nem kaptak — szemé­lyesen vagy írásban a megyeszék­helyen működő megyei könyvtár­nál (Budapesten a Művelődésügyi Minisztérium könyvtári osztályá­nál: V., Szalay utca 10—14.) jelent­kezzenek. A kérdőíveket, illetve a felvilágosításokat a megyei könyv­tár adja meg. A szakszervezeti könyvtárak kü­lön kérdőívet nem kapnak, mert a könyvtári adatszolgáltatási kötele­zettségnek az 1957 negyedik ne­gyedévi szakszervezeti mozgalmi statisztika keretében eleget tettek. Dohányzás'-* koraszülés Dr. Wine Simphson ameri­kai orvos 7499 vizsgalat alap­ján megállapította, hogy a ko­raszülés kétszer olyan gyakori azoknál a nőknél, akik dohá­nyoznak, mint a nemdohány­zóknál. Kultúr-bóvli Nem vagyunk ellene a könnyű zenének. Annak sem, hogy a, vendéglőben, az ét­termekben kabarét adjanak. Kabaré és a kabaré között azonban különbség van. Az egyik szórakoztat, a másik megőrjíti az embert, ha „be­veszi azt”. A minap betértünk a ceg­lédi Béke Étterembe. Hang­súlyozzuk. hogy ez a helyi­ség a 40 ezer lakosú város egyetlen zenés szórakozó­helye. A zongorista valami idegtépő „zenei számot" adott elő... Ez még a .jobbik »et, de ami ezután következett, az úgynevezett nagy szám. Egy konferansz és egv idiótának reklámozott nyúlánk fiatal­ember bohóckodott. A konfe­ransz az Esti Hírlap krokijait olvasta be úgy, mint saját szerzeményét. Ilyen volt péV dául a kalapvicc. Azt sorolta fel, hogy milyen tulajdonsán guk van a különböző kala* póknak. A másik artikulál lan hangon sanzont énekeié és ócska vicceket sütögetett el, s annyiban változott egy* egy szám, hogy' kifordította t kalapját, felhúzta a csőnad» rágját és megfordította szem­üvegét. S mindezt a szórakozás, a könnyű műfaj címén. Ml nem kívánjuk azt, hogy a vendéglőben neveljék az em­bereket, de elvárjuk, hogy ne kultúr-bóvlival traktál» ják a muzsika, a zene és a szórakozás után vágyókat, Inkább semmit, mint ízléste­len, silány bohózatot és a közízlést, az erkölcsöt rom­boló bóvlit! Ezt még egy vidéki város jóizlésű közönsége is elvárja. Boszorkánvkonyk k ‘ossorkanykonyna, vagy oorpincc Illetékes ráláss a csinált** bárok meséjére II. — Azelőtt sok bajunk volt a más gyárakkal való koope­rációval. Például a Csepel Vas- és Fémművek présönt­vényeket készített számunk­ra. Többször késett a szállítás. Emiatt a tervteljesítés is csor­bát szenvedett — hallottuk Hajdusfca elvtársiéi, a gyár főmérnökétől. Szcrvczcttscj* az üzemben Hogyan oldották meg a problémát? Hisz jelenleg ezekből az alkatrészekből nincs hiány? Erre így vá­laszolt: — Beszereztük a szükséges gépeket és most már magunk gyártjuk a présöntvényeket. Arra törekedtünk, hogy ler hetóleg teljesen lefaragjuk a kooperációt. Jelenleg egy üzemmel, a Pesterzsébeti Öra- gyárral működünk együtt. Az árammérők tengelyeit köszö­rülik itt. Nincs sok bajunk velük, mégis arra törekszünk, hogy ezt a munkát is a gyár­ban végezhessük el. Figyelemre méltó törekvés ez. Kényelmes álláspont lett volna belenyugodni abba, hosv késnek a kooperáló vál­lalatok a szállítással. Hisz ez­zel nyugodtan magyarázhat­ták volna, miért nincs terv- teljesítés. Még a saját hibá­jukból adódó elmaradásokat is okolhatták volna a késle­kedéssel, de nem ezt tették, mert . előre akartak menni. És ez dicsérendő. Az úgyne­vezett ..tisztaprofilú” üze­meink talán átvehetnék ezt a kezdeményezést. .; — Persze, sok belső szerve­zési feladat megoldását köve­telte a fokozottabb termelés­re való törekvés — tájékozta­tott bennünket Kun Imre fő- diszpécser és Derzsi Albert, a programiroda vezetője. — A múlt év júliusában a legnagyobb' alkatrészgyártó műhelyben, a sajtóiéban, be­vezettük a grafikon szerinti programozást. Ennek az a lé­nyege, hogy szinte minden gépre óráról órára, meghatá­rozzuk a munkát — mondták. Lépésről lépésre jutottak el eddig. 1954-ben a havi prog­ramok kiadását és az anyag­elszámolás rendszerét honosí­tották meg. 1955-ben szüksé­gessé vált a napi szerelési sor­rend kiadása is. 1956-ban már minden műhelyben vizsgálták a. napi tervteljesítés mérté­két. Ezzel sikerült megakadá­lyozni a hévégi hajrákat. A grafikon szerinti termelés elindításának akadtak ellen­zoi is. Ezek köze tartozott Go:d = I nem egeozsegteien Ki tudja megmondani, nap­jában hányszor hangzik el az italboltokban, vendéglőkben borozgatás közben az a kijelen­tés, hogy „csinált bor”. Gyak­ran használatos a „csövidinka” elnevezés is. Azok, akik ezeket a megjegyzéseket teszik, szi­lárdan hiszik, hogy a forga­lomba került — főleg az ol­csóbb — borokat a Boríorgal­Holnap indul ötezer forintos rejtvény verseny ünk Holnap megkezdődik ötezer forintos új rejtvényver­senyünk. A pályázaton a következő feltételek mellett le­het résztvenni: 1. A rejtvényversenyen bárki részt vehet a lap előfi­zetői és olvasói közül. 2. A verseny január 15-én kezdődik és feb­ruár 15-ig tart. Ez idő alatt minden megjelenési napon elrejtünk egy-egy mondatét, amely a biztosítás különféle ágazataival foglalkozik. Ezeket a mondatokat kell tehát a versenyzőknek megkeresniök. A mondatokat — a versenyzők egyöntetű kívánsága szerint — nem kö­zöljük a hírrovat elején, hogy a verseny így nehezebb és izgalmasabb legyen. A lapot tehát figyelmesebben kell át- olvasniok. hogy megtalálhassák a biztosítási mondatot. 3. Mindennap közlünk egy sorszámmal ellátott szel­vényt. Erre a szelvényre kell beírni a megtalált mondat szövegét. 4. A szelvényeket tíznaponként összegyűjtve kell be­küldeni. A borítékra írják rá olvasóink: „Ötezer forintos verseny“. A szelvényeken kívül egy' külön lapra írják rá a nevüket, címüket és sorrendben a mondatok szövegét. 5. Az utolsó rejtvényt február 15-i számunkban kö­zöljük és az utolsó beküldés határideje február 22 -e. Az ezen a napon még beérkezett szel­vényeket elfogadjuk. Ugyanazon a napon közöljük, mikor és hol lesz a nyilvános sorsolás, amelyen bárki részt vehet. A sorsolás helyét és idejét kellő időben közöljük. 6. A helyes megfejtők között kiosztásra kerül egy 2000 forintos I. díj, egy 1000 forintos II. díj, öt darab 200 fo­rintos III. díj és tíz darab 100 forintos IV. díj. A díjakat a jelenlevő nyerteseknek azonnal kiadjuk, a távollevők­nek pedig postán elküldjük. mi Vállalat valamelyik pincé­jében, vagy pincéiben úgy „csi­nálják". A hit szerint kukori­cából, vagy cukorból, de akad olyan is, aki azt állítja, hogy szalmából. Van-e valami alapja a válla­lati borokkal szembeni bizal­matlanságnak? Készítenek-e borokat? a Borforgalmi Vállalat pincéi­ben? Ezekről beszélgettünk Szendrői Tibor elvtárssal, a Pest—Szolnok megyei Állami Pincegazdaság harnád; telepé­nek vezetőjével. — Sem nálunk, sem a válla­lat többi pincéjében nem csiná­lunk bort, Az ilyen tévhit főleg tudatlanságból, de nem egyszer rosszindulatból származik — mondta határozottan Szendrődi elvtárs. Bizonyításként végigvezetett bennünket a tízezer hektó bort befogadó pincén, s mondani sem kell, a borkészítésnek nyo­mait sem láttuk. Ellenkezőleg, arról győződhettünk meg, hogy nagy lelkiismerettel és nagy hozzáértéssel kezelik a gazdák­tól felvásárolt borokat. — Miért van az, hogy a vál­lalati borok színben és néha ízben is különböznek az úgy­nevezett termelői bortól? — kérdeztük a pince vezetőjét. Szendrődi elvtárs bort töltött két pohárkába. Az egyikbe ter­melőit, a másikba úgynevezett ,.kezeltet", s közben elmagya­rázta; a borcsinálás meséje elsősorban onnan származik, hogy megszűrik a termelőktől vásárolt bort. Megtisztítják a benne úszkáló por- és homokszemcséktől. A megszűrt bor megtartja eredeti színét, de hiányoznak belőle a szennyező anyagok és így tisz­ta, fényes színt kap. A bor ízé» ben, zamatéban semmi váltó» zás nem történik. Innét szár­mazik a termelői és a vállalati bor színei közötti különbség? Meg kell jegyezni, hogy ez a művelet csak előnyére válik a bornak, mert mégis csak szíve­sebben iszik az ember tiszta­színű és ízű bort, mint olyant? amelyik zavaros. — A szűrésen kívül más ke* zelést is adnak a bornak? —» tesszük fel az újabb kérdést? — Igen. Szaknyelven úgy mondjuk ezt. hogy házasítás. A különböző fokú, de egyszínű borokat házasítjuk össze úgy, hogy egy meghatározott fokú bort kapjunk — mondja. Megtudtuk, bogy a. bor ke­zeléséhez tartozik a színtelent- tés is. Az úgynevezett schiller- borokból színtelenítés útján fe­hér bor lesz. Erre a17ért van szükség, mert a fehér bort ál­talában jobban szeretik a fo­gyasztók, s több fogy belőle. — A színtelenítés során nem változik meg a bor íze? — INem. Az aktív szénnel való kezelés során csupán a színe változik meg, vagyis fe­hér lesz. — A borfogyasztók szerint a Borfongalmi Vállalatnál na­gyon kénezik a borokat, s ezért már kevés bor fogyasztása is fejfájást okoz — tolmácsoltuk a fogyasztók véleményét. — Ä hordókat kezeljük kén­nel ugyanúgy, ahogyan azt a termelők teszik. Használunk még úgynevezett borként is, de csak a törésre hajlamos borok­nál. Az adagolt mennyiség azonban olyan kevés, hogy az maga az a tény is érde­Lásaló, a sajtolóműhely veze- s tője, akit tapasztalt szakem- j lf± kes }wgy üj népi játékot beinek tartama.., a gyárban. De | mutatnak be egy kis faluban, s ma mar így beszel: | megéri a fáradságot, hogy — Príma dolog ez. f megnézze az ember. Az pedig Azért még kikívánkozik be- I c.*®k fokozza az érdeklődést, lóié a „de", mondván: | hogy helyi szerző irta, s a helyi — Hiány van tárolóedények- I néPl együttes adja elő. Valami ben. Igaz, hogy három aszta- 1 “?> figyelemre méltó színfoltot los csinálja a ládákat, csak \ érez akaratlanul is a kritikus sajnos ném azt, ami nekünk l — a megye kulturális életében. kellene. Nagy hiba az is, I Sajnos azonban csalódnia keli hogy zsúfoltan vagyunk. Aka-1 Csalódnia kell, de nem a népi dozik az anyag- ésszerszómel- f emütteshen _ ezt elöljáró- latos is. Hibaja meg a mi gra- f fikonunknak, hogy előírják I ugyan, mennyi anyagot kell | felhasználni, de azt már 1 nem nézik meg. hogy mennyi í van abból a raktárban. Gyak-1 ran előfordul, hogy nem kap-, 11 juk meg a teljes mennyiséget. | gf Végső soron mégis úgy véle- § MM kedett, hogy a grafikon sze- | rinti programozás fejlődést je-1 «• *“ lent. ! II Gold bácsi egy példával iga- | ff zolta a grafikon hasznát: — Nyolc napja áll az egyik § mélyihúzóprés. Azelőtt ilyen | kiesés zavarokat idézett volna | elő a termelésben, de most f olyan előretartásunk van, hogv | nem érezzük meg ezt a gépál- | lást | Befejezésül hozzátette még: | — Majd akkor látszik meg" Szerelmes csalogány Népi játék bemutató Tápiószecsőn ban meg kell mondanunk. Az együttes a szövegkönyv lehető­ségeihez képest minden tőle telhetőt megtett, hogy életet leheljen a holt szavakba. Holt szavak — sajnos jobb kifeje­zést nem tudunk mondani Öfella Sándor librettójára. A naiv kis történet olyan gyen­gén szerkesztett, s stílusa any- nyira magyartalan, hogy nem tud segíteni a félig-meddig he­lyes alapötlet sem. Miről is szól a történet? Két fiú és két leány szerelmét mondja el. Marika tehetséges énekes, felfigyelnek rá az Ál­lami Népi Együttes vezetői is és Pestre hívják. A kislány előtt két út áll. A siker útja — amely a fővárosba hívja, s sze­relme —, amely nem akarja el­ereszteni a faluból. Végül is a szerelem győz, s a kislány he­lyett egy másik indul el a siker útján. Ez így önmagában épkézláb cselekménynek látszik. Ahogy azonban feldolgozták, s főleg megírták — az még egy kicsiny falu színpadára sem kívánko­zik. A szereplők üres, semmit­mondó frázisokat pu fogta ínak hosszú órákon át, s talán egye­dül Bandinak, a parasztfiúnak hisszük el, hogy amit mond, azt valóban elmondaná egy korban hozzá hasonló parasztfiú is. Bár a darabot vasárnap már harmadízben adták elő zsúfolt ház előtt — ez elsősorban a librettót át meg átszövő üde népi muzsikának köszönhető. A mintegy negyven népdal fel­dolgozása Szeberényi Lajos jó munkáját dicséri, A Szerelmes csalogány sze­boszorkánykonyhák, kaptuk a ......... , , , ..... ,, I választ. r eploi közül kettő külön emh- = Az elmondottakból tehát ki­fest érdemel. Németh István f tűnik hogy a vállalati borpin- — Bandi alakítója —, aki igen | c^k sokoldalúan, de soha el nem | < . . túlozva mutatja be egy paraszt- | nem noimt fiú életét, legénykedését, s ver- § gődését, amikor úgy véli, hogy | csalódott szerelmében. Marikat ahol bort készítenek, vagy el- szerepében a tizenhatesztendős | rontják a jó termelői borokat. Papp Rozika, ha játékban nem 1 Olyan kezelést adnak csupán a is, de kedves, friss énekével 3 bornak, amilyenre annak szűk­ít: ó;■ az első percben belopja i sége van. A hernádi borpince- , = szakembereinek es dolgozóinak magat a nezo szivébe. f “ a véleményük, hogy legye­A tápioszecsöi népi együttes, = nek nagyobb bizalommal a amely ma ünnepli fennállásé-1 borfogyasztók a vállalattal nak nyolc esztendős évforduló- | szemben, mert a borpincékből ját, úgy véljük többre, nagyobb \ tőkelermett, jól kezelt borokat feladat megoldására is képes. § kapnak. ________ (prukner) Pályázat az új lakások konyháinak megtervezésére ! az Építésügyi Miniszter iám, a 1 Könnyűipari Minisztérium bútor- = ipari igazgatósága, a Kohó- és = Gépipari Minisztérium, valamint az. I Országos Iparművészeti Tanács ! tervpályázatot írt ki konyha típus- I elemek tervezésére. A pályázat felső díja 10 900 forint. Ezenkívül | két 9000 forintos második és három | 6000 forintos harmadik díjat tűzték: | ki, hat pályaművet pedig egyen- ! ként 3000 forintért megvásárolnak. | A tervpályázat célja a jövőben 1Ö-* 1 meg esen építendő korszerű laká-* | sok konyhaberendezéseinek meg- | tervezése, a legfejlettebb külföldi | megoldások és a hazai adottságok: | figyelembevételével, i A pályázatot április 30-ig keü be* = nyújtani az Építésügyi Miniszjbé-' riumban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom