Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-08 / 6. szám
4 •ucnréfí • B ^fCiHav 1958. JANTJÄR 8. SZERDA (JuLnit Színház, Qrodalűin COLETTE DEREAL a most elkészült Fekete szem éjszakája című magyar- francia film egyik női főszereplője rmimmmimtmMtntHntumHittiiiHimtmtiiiiHtii Gál György Sándor: Hazám, hazám, te mindenem Móra Ferenc Kiadó A professzor a kis legényre függeszti kemény, hideg tekintetét: — Kezdd élőiről és játszd el még egyszer. Hebegve válaszait: — Nem tudom... nem hin- ném, hogy eszembe jutna. Ez csak afféle magam kitalált melódia. > 4 A professzor úr hangja éles: — Azt mondtam, kezdd élőiről! A kisfiú keze reszket ugyan, de azért hősiesen nekilát a játéknak, lejátssza a daliamocskát véges-végig, hozzáfűzve a harmóniákat is: ha már vallomást kell tennie — ékkor megmutatja valamennyi Ikincséi”. így indul a nagy magyar zeneköltő élete, amely néhámy esztendő múlva már a csúcsra hág. S azután, a férfikor delén megkomponálja az első ízig- = vérig magyar operát, a Bánk f bánt. E hosszú, küzdelmes | életutat vezeti végig az író | nagy művészettel, s ezzel egy- f úttal igaz példaképet is te-1 remi az egész magyar ifjúság | számára. Elsősorban ez bizo-1 nyitja e könyv értékét, s nagy ! sikerét. mitiimitmitMHttmiititiiHiiMiiiiiitiiimmiiiHiiHin = MÉSZÖLY MIKLÓS s Sötét jelek Magvető Kiadó A Sötét jelek című kötet az író kilenc évének gazdag, s változatos novella-terméséből válogat. 1948 óta ugyanis a szerzőnek nem jelent meg kötete. Mészöly Miklós a szó nemes értelmében nyugtalanító író. Történeteinek hangulata éppen ennek következtében nehezen magyarázható. A cselekmények gondosan megválasztott atmoszférája legalább annyira jellemzi írásait, mint ezen cselekmények nagy realitása. A detektívregényszerű izgalmas- ságot is szereti és kedveli Bármihez nyúl, veszélyeztetettség légkörét idézi fel. Ennek ellenére ezekből az írásokból mégsem pesszimizmus csendül. A bukásban is az ember tisztább arcát, nemesebb érzelmeit ke resi. Mészöly Miklós témaköre — mint ebből a kötetből is kitűnik — igen sokrétű és gazdag j Néhány kiragadott novella gon. ! dolatmenete is ezt bizonyítja, j így például az Agyagos utak a i visszajáró lelkiismeretfurdalás merészen modern rajza. A Szerelem különc főhőse minden szerelem tragikumát példázza. A Mulasztás, a Vadászat és a Befejezetlen mondanivalója csak a lélek rejtelmessége felől közelíthető meg. A Varjak, a Balkon és a Jegenyék észrevétlenül tágulnak társadalmi körképpé. A Stiglic ma; életünk rejtettebb oldalának titkairól; lebbenti fel a fátylat A kötet néhány mesével és egyéb történettel egészül ki Ezek más oldaláról mutatják be az írót, hogy még teljesebb legyen a róla alkotott kép. A gazdag fantázia újszerű játé kossága csillan ki ezekből az írásokból, s ísy minden bizony- nyal kedvelt olvasmánnyá válnak majd, jyozsoruy. 1820. Itt él család- *■ jóval Klein Henrik professzor, a zenetudományok magisztere, a pozsonyi zenekedvelők dalkarának karnagya, több német újság zenei tudósítója, Pozsony, s egyben az ország egyik legismertebb zeneművésze. Ebben a házban lókik egy kosztosdiak is. Ti- zennégy-tizenötéves lehet. Zenét tanul a neves professzornál, de szülei kosztra és kvártélyra is Kleinékhez adják. S e vendéglegényke neve: Erkel Ferenc. Gál György Sándor, az iró, ókit a Verdi életregény megírása óta megszeretett az olvasóközönség. e könyvében is színesen, fordulatosán tárja -elénk a nagy magyar zeneszerző életét. Erkel még csak tizennégy esztendős, de már komponál. Először az orgonán próbálja ki a melódiát. Két más gyerek fújtat, ő meg a billentyűket vallatja. Kilincs csikordul. A ikórusajtón Klein profesz- szor lép be. A kisfiú úgy elkapja kezét a mannáiról, mintha a hűs billentyűk egyszeriben parúzsforrókká lettek volna. líffroffs évre ítélték $&ás& Gyulát* us árdrágító ggáli TÜZÉP-telepvesetöt Lelki brutalitás Mrs. Eunice Hall válópert indított férje ellen, mert az minden este 11 óra után no* Szász Gyulát — noha tudták róla — hogy 1946-ban egyhavi börtönre ítélték közellátás elleni bűntett miatt, megbízták a gyáli TÜZÉP-telep vezetésével. A telepet áruval bőven ellátták, hiszen mindenfajta anyagra szükség is volt, mert innen szállították a földrengés sújtotta házak felépítéséhez szüksé*- ges anyagokat. Ehhez járult még, hogy Gyálon és a közeli Ócsán sok házhelyet osztottak ki, és így megnövekedett az építkezési kedv. Szász tevékenységével elégedettek voltak felettes szervei, mert úgy tudták róla, hogy a vevőkkel szemben udvarias és mácr az állomásról szállítja a beérkezett anyagokat. Azzal viszont nem törődtek, hogy Szásznak már 1955-től évente 20—30 ezer forint leltárhiánya volt. Megelégedtek azzal: tudomásul veszik bejelentését, hogy ezek a hiányok a helytelen mérlegelésből származnak. A vállalat központja, ily módon a leltárhiányokért esetenként csupán egyhavi fizetésének levonása erejéig büntette meg. A leltárhiánytól eltekintve Szász működése ellen múlt év elejéig panasz nem merült fel, ez időtől kezdve azonban folyamatosan követte el árdrágításait és csalásait Ebben az időben számosán fordultak hozzá az építkezni akarók közül, kérték, sőt könyörögtek Szásznak, hogy adjon nekik anyagot. Szász a kérésnek mindig eleget tett, de csak úgy, ha külön hasznot biztosítottak neki a vevők. Később már követelte is a felárat. Fánál köbméterenként 200 forintot, cementnél mázsánként 15 forintot, cserépnél pedig darabonként 24 fillértől 1 forintig terjedő felárat számított fel. Szász üzelmei any- nyira közismertek voltak, hogy nemcsak Gyálon, hanem a környéken is ismerték az építkezők a „felülfizetési táblázatot”. Szász egyik ismerőse, Papp- falusi Gyula szemtimrei asztalosmester látta, hogy a hasáb tűzifák között neki megfelelő fák vannak ■— melyeket fel tud dolgozni. Szásztól 20 mázsát kért ebből, aki a 45,75 forintos hivatalos ár helyett mázsánként 80 forintért adta azt el. Ez év januárjában 1 vagon rönkfa érkezett a telepre, melyet 90 forintért adott el Papp- falusinak. A Pappfalusi „üzleten” Szász 6500 forintot keresett. Most már ügynökei is voltak Szásznak. Ifjú Nagy András vasadi lakos mindenütt híresz- telte, hogy feláron bárki kaphat építkezési anyagot Gyálon. A vevők ilyenformán megsokasodtak. Kétezer cserépért 200 forint felárat fizettek, ipari célokra felhasználható fa mázsájáért pedig 600 forintot. Mikor ez év elején nagy- mennyiségű fűrészelt faárut és egyéb építőanyagot kapott, saját maga híresztelte, hogy bárkinek hajlandó eladni, ha az eredeti ár fölött ■köbméterenként 200—300 forintot fizetnek. Legtöbb esetben saját maga mondta el a vásárlóknak, mennyiért haj. landó velük szóbaállnd, sokan pedig már kérés nélkül is kezébe nyomták a felárat, mielőtt a pénztárnál befizették volna az áru tényleges ellenértékét. Ily módon a nyomozás adatai szerint Szász Gyula havonta 14 ezer forint külön keresetre tett szert. Az ellenforradalom ideje alatt aratott Szász igazán. Míg mások életüket, vagyonukat őrizve otthon tartózkodtak, addig Szász leutazott Gyöngyösre és ott múlt év november 11-én 16—18 forintos literenkénti áron bort vásárolt, melyet nagy haszonnal a gyáli bögre- kocsmárosoknak adott tovább. Szász többször utazott Gyöngyösre és Inárcsra borért, és háromheti kocsikázás után újabb húszezer forint haszon boldog tulajdonosának mondhatta magát. Közben a gyáli TÜZÉP-tele- pen tovább folyt az árusítás. Itt nagymennyiségű szén- és brikettpor maradt. Szász és barátja, Sásdi megbeszélték, hogy a szénport elaják a lőrinci téglagyárnak, melyért ellenértékűi cserepet fognak kapni. A lőrinci téglagyár boldogan belement az üzletbe és a szénporért 6000 darab elsőosztályú cserepet adott 92 filléres árban. Ebből a cserépből csak keveset szállítottak a gyáli telepre, nagyobb részét Sásdi Ferenc nevére számlázták le. Szász ezt a 6000 darab cserepet nem is leltározta, sőt be sem vételezte, hanem Sásdi közreműködésévei darabonként 2 forintért adta tovább. Szász, miután a haszon kis részét adta csak át Sásdinak, a cserépüzleten is 6200 forintot keresett. Az idei leltár megejtésével a gyáli TÜZÉP-telepen 23 ezer forint hiányt találtak, melyből a könyvszakértői jelentés szerint 12 ezer forint róható Szász terhére. A nyomozás tényállásához tartozik még, hogy Szász Gyula, mióta a gyáli TÜZÉP vezetője volt, készíttetett magának egy hálószobát, rekamiét, asztalt, székeket, kombináltszekrényt, motorkerékpárt és egyéb használati tárgyakat 21 ezer forint értékben és apósa 27 ezer forintért házat vásárolt. Szász Gyula ügyét a közelmúltban tárgyalta a Dabasi Járásbíróság, ahol bűnösnek mondották ki közellátás érdekét .veszélyeztető ártúllépés és árdrágítás bűntettében, melyért 3 évi börtönre ítélték, egyben pedig az általa okozott kárért tízezer forint vagyonelkobzásra, s ötezer forint pénz- büntetésre ítélték. Sásdi, Szász bűntársa héthónapi börtönt kapott árdrágításért és közel- látás érdekét veszélyeztető ár- túllépés miatt. Kalmár Pál dászkürtjén eljátszotta: „Miért búsuljak?° és ..Azt hiszem, már nem szeretsz” című kedvenc dalát. A bíróság el is választotta az asszonyt a kegyetlen kürtöstől. A betörők visszavitték az üres üvegeket Mohó betörők egy éjszaka kétszer is meglátogatták egy koppenhágai szeszes italkereskedő pincéjét. A következő éjjel egy nagy kosár pálaökozott bort loptak el. Másnap reggel fogták el őket, amikor visszahozták az üvegeket és a kereskedőtől követelték azok betéti összegét. _ Yácról közvetlenül hívhatók a fővárosi telefon előfizetők Vác, Marx téren levő posta- hivatalát 200 000 forintos költséggel teljesen felújították, belső berendezését korszerűsítették. A hivatal csőposta- berendezést kapott, a telefon- központban pedig kísérletképpen távtárcsázó áramkört helyeztek üzembe. Ennek segítségével a központ kezelője közvetlenül felhívhatja és kapcsolhatja bármelyik fővárosi távbeszélő előfizetőt. A kísérlet körülbelül egy hónapig tart, s ha beválik, több, a fővároshoz közel eső, nagyobb helységben is bevezetik a távtárcsázást. HmiMimimiiimmmiiimmMiiiHmtNmmiHHumiHiMmmiimMimiMiiiiwmmiiiiiiHmhiMmiiiHiiMiwHiiHWHiimwmW fi És tudod, a moziban állandóan bámult engem az % csinos fiú... — Hol fiit 6? A mögöttem levő sorban! ............................................................................................................................................ni.« ...........................................................................*‘T‘TfTHIHHHIW-x'n'i /pro /pro /-•c /✓/\ uJA/\ i iJ/,iw /JA, h&I'Y'l Sál, kesztyű,sapka V7/',N*Vf-\‘0'jproe jrmkxx É ppen a disznóknak adott enni. Azok nagy röfögés- set fogadták az ízletes ételt. Egymás hegyén-hátan tolakodtak a vályúhoz. Pista el is mosolyodott, ahogy nézte ő’scí. Persze, ha valaki a szivébe látna, rögtön megállapíthatná, hogy ezt a mosolyt nem is annyira a malacok csalták az arcára. Mostanában valahogy mindenki észreveheti — jabbkedvű. Nem szűk már a falu, nem vágyik I el innen. Amiért azelőtt mor- 1 gott volna, mostanában szí- 1 vesen végzi. Mint kezes bá- 1 rány, olyan az apjával, anyjá- I val szemben is. Reggeltől es- ! megállása sincs, mégsem fá- I radt. Fütyül egész álló nap. 1 De miért is ne lenne vidám, I amikor oly szép az élet! Ki- 1 vált, hogy a szomszédék Er- \ zsije is belopakodott Pista vi- ! lágába. Mindennap láthatja. 1 találkoznak is. És Erzsi moso- I lya úgy tud babcmázni! | Amikor rágondolt és a ma- 1 lacokra felejtkezett, a postás | lépett az udvarba. I — Jó reggelt Pista — kö- ! szöntötte hangosan. — Hoztam valamit... Mi az, Józsi bácsi? — $ hirtelen melege lett. — Csak nem Erzsi küldött üdvözletei a születésnapomra ? Mohón nyúlt a távirat után. Hirtelen azt sem találta, hol kell feltépni. Végre sikerült. Az arcát, mintha fekete felhő takarta volna, úgy elborult. Nem az Erzsi írta. Nem is üdvözlet az. Behívó! — Miért lóg az orrod lícis- komám — kérdezte Józsi bácsi. Nem a világ az a három esztendő. Pistának már beszélhetett, amit akart. Sugár Lajos jutott az eszébe, aki mindig ott legyes’:edett Erzsi közelében. És most! Szabad lesz számára a vásár. Hát még így, hogy a világ végére viszik: Debrecenbe. Várta már ezt a papírt. De miért jött épp most, a legrosszabbkor? Észre sem vette, mikor ment el Józsi bácsi. Bosszankodott miatta. Az is mit gondol most róla. Még tán elmondja másoknak, hogy nem szívesen fogadta a behívót. Pedig nem így van. Sorozáskor is félt — hátha nem válik be valamiért. Akkor azonban még nem volt Erzsi, Erzsiké . j A konyhaasztalra, az édes- ** anyja elé bökte a behívót. Mogorván rúgott bele a lába elé guruló krumpliba. Az egészen a sparhertig görgött. Anyja meg a kötényéhez törülte a kezét, úgy nyúlt csak a papírért. Leült a kissámlira és csendesen szipogott. — Miért kell ezen ríni? — fakadt íki Pista. — Tudhatta volna, hogy az őszön elmegyek. Ezzel, mint aki jól megnyugtatta szülőjét, kiment az udvarba. A kerítés mellett matatott, hátha meglátja Erzsit és elmondhatja neki is... De Erzsi nem jött ki a házból. Ez még jobban lehangolta. „Persze, mi gondja van rám?” Holnap elmegyek és akkor arra sem emlékszik, hogy voltam a világon. Majd bolond lesz három évig rám várni...” Visszament a konyhába. Hol felvett, hol letett valamit. Haszontalan dolgokkal fecsérelte az idejét. Egyszereseik eszébe jutott valami. Berohant a szobába. Kihalászta a dugott kis pénzét, zsebre vágta. Anyjának csak annyit mondott; — Bemegyek a városba, megveszem a jegyet — s már szaladt is. Az autóbuszt indulóban kapta el. Ahogy a vén tragacs döcögött, egyre inkább visszatért Pista bizakodó ked-t ve. Ajándékot vásárol neki.n Elpirul majd. Hiszen biztost hogy szereti És vár rá.a A városban előbb csak a kirakatok körül téb-lábolt. Beljebb nem merészkedett. Nem tudott dönteni: mit is vegyen. Kölnivizet? — az elfogy és nem marad emlék. Zsebkendőt? Igaz, nem babonás, de azért mégsem. Elszakítja a barátságot. Harisnyát? — nem illik. Pulóverre — kevés a pénze. Megvan! Ott az a szép, fehér puha sál. Mellette kesztyű, sapka. Azt veszi. Milyen jól fog állni Erzsiké fekete hajához! S legalább ha viseli, mindig rá gondol. Bent az üzletben a kiszolgáló kisasszony segített a választásban. Nem kérdezte, úgyis kitalálta, kinek válogat a legény. Azt pedig tudta, hogy egy kislánynak mi tetszene a legjobban. Pista hálásan vette át a szépen csomagolt ajándékot. Maradék pénzén még csokoládét vásárolt. Azután indult az autóbuszmegállóhoz... Ideje volt, mert gyomra már alig bírta az éhséget, s közeledett a találkozó órája is. Mit szól majd Erzsiké? Biztosan szomorú lesz. Az autóbuszon folyton változott a hangulata. Vagy arra gondolt, milyen örömet szerzett Erzsikének a sállal, sapkával, hol meg
