Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-08 / 6. szám
1958. JANUÁR 8. SZERDA Wft UEGTEI kfCirlap A műtrágyázás d mezőgazdaság szolgálatában Olyan a termőföld, mint a szorgalmas, jó gazdaember éléstára. Tele van a legkülönbözőbb táplálóanyagokkal, de csak akkor, ha az előrelátó gazda ugyanúgy gondoskodik a föld éléskamrájának rendszeres visszapótlásáról, miként azt házának éléstárával teszi, amelyet aratás után liszttel, sertésvágás után zsírral, kolbásszal, szalonnával, hússal stb. tölt meg, pótolva az év Borán elfogyasztottakat. Növényeink hatalmas tömegű tápanyagot vonnak k: a termőtalaj éléstárából, amit vissza kell pótolnunk, sőt többlet tápanyagot is kell adnunk, ha azt akarjuk, hogy terméseredményeink ne csökkenjenek, vagy állandósuljanak, hanem évről évre emelkedjenek. A táplálóanyagok visszapótlása szerves trágyázással és a mező- gazdasági tudományok fejlődésével párhuzamosan egyre inkább gyárilag előállított szervetlen trágyákkal, a műtrágyákkal történik. így válik a műtrágyázás a mezőgazdaság fejlesztésének egyik leghatha- tósabb tényezőjévé és így állítja a jó gazda a műtrágyázást a mezőgazdaság szolgálatába. A műtrágyázás elméletéről és gyakorlati kivitelezéséről rövidke újságcikk keretében beszámolni nem lehet, hiszen több kötetes tanulmányok, szakkönyvek foglalkoznak ezzel a fontos kérdéssel. Célom csupán az. hogy felhívjam a termelők, a mezőgazdálkodással foglalkozók figyelmét a műtrágyázás rendkívüli jelentőségére és annak ésszerű, tudatos alkalmazására. A gyakorlati tapasztalat ugyanis az, hogy termelőink általában nem idegenkednek a műtrágyázástól, de sokszor helytelenül, nem megfelelő időben és módon, a talaj vizsgálata és előzetes kísérletek beállítása nélkül, a növény igényének, szakaszos fejlődésének figyelmen kívül hagyásával, ötletszerűen végzik. Hasonló hibák figyelhetők meg a műtrágyák tárolásánál és keverésénél is. A tél kiváló alkalom arra, hogy gazdálkodóink behatóbban foglalkozzanak a műtrágyázás nagy jelentőségű kérdésével és a falurádió, rádiótanfolyam hallgatásával, szaklapok és szakkönyvek tanulmányozásával, de főképp ezüst- kalászos mezőgazdasági tanfolyam elvégzésével kellő elméleti és gyakorlati ismeretre tegyenek szert, ami után a műtrágyázás ténylegesen is mező- gazdasági terméseredmények növelését szolgálja. A nitrogéntartalmú műtrágyák közül legismertebb legáltalánosabban használt a péiisó. amely gyorsan ható nitrogén- , vegyületet tartalmaz. A pétisónak savanyú kémhatású ta- ‘ lajokon talajjavító, közömbösítő hatása is van. Tárolása nehéz, mert nedvszívó tulajdonsága igen nagy, könnyen folyósodik, összeáll, tehát csak száraz helyen tárolható. Különösen jó hatása van — a növények szakaszos fejlődésének ismeretében — mint fejtrágyának azzal is, hogy a növényeket átsegíti egyes fejlődési szakaszaik nehézségein. Rosszul telelt, gyengébb, tavasszal nehezen induló vetéseinket ne mulasszuk el nitrogéntartalmú műtrágyával fejtrágyázni. Fejtrágyául pétisóból katasztrális holdanként körülbelül 30—50 kilogramm szükséges. A kiszórást jó reggel, de harmatfelszállta után kell végezni. Igen jó eredmények érhetők el kertészetekben a megfelelő hígí- tású műtrágyaoldatokkal való öntözéssel, illetőleg a pétisc- nak öntözés, elárasztás előtt való kiszórásával. A foszfortartalmú műtrágyák közül legismertebb a s/nprrios/fal. amely 17—18 százalék, aránylag könnyen oldódó, foszfor hatóanyagot tartalmaz. Ismeretes poralakú és szemcsés változata. Nagy jelentősége van a szemesézésnek, különösen ha azt házilag, szervestrágyákkal vagy komposzt - földdel készítjük, mert így jelentős terméstöbbletet érhetünk el. Ma már a szemcsé- zést is gyárilag végzik Krei- big Lajos Kossuth-díjas kutató módszere szerint. A kálitartalmú műtrágyák közül legismertebb a 40 százalékos káli»«. amely azonban a vízben is jól oldódó 40—42 százalék kálin kívül kevés klórt is tartalmaz. A klór a csírázásra ártalmas, ezért a kálisót a vetés előtt legalább 2—3 héttel szórjuk ki. A nitrogéntartalmú műtrágyának elsősorban a növények zöld, leveles részeinek fejlesztésére van jó hatása. Fejlődésben lemaradt vetések felsegítésére, a szárbaindulás elősegítésére kiválóan alkalmas. A beérést késlelteti, erre legyünk figyelemmel, mert túlzott alkalmazásánál a gabonafélék érési ideje kinyúlik, s így a nyári aszályos melegben a mag megszorulhat. A műtrágyázásra recept nem adható. Meg kell ahhoz vizsgálni, meg kell ismerni a talajt, annak összetételét, tap- lálóanyagtartalmát. A műtrágyákat lehetőleg sorbavető, kombinált géppel szórjuk ki, mert az adagolás^ így a vetéssel együtt egy munkával, gyorsan és a fejlődő növény gyökereihez közel kerülve, hatékonyan történik. Ily módon a kálin kívül a többi műtrágya is adagolható. Fészekbe vetett növényeknél a műtrágyát is a fészekbe adagoljuk. Lúgos hatású talajokra savas, savanyú talajokra lúgos kémhatású műtrágyákat adjunk, A tavasszal kiszórt műtrágyákat is be kell dolgoznunk a talajba, amit leghelyesebb tárcsával elvégezni. A pétisót közvetlenül vetés előtt adjuk alaptrágyaként is. Legjobb, ha nyirkos, aprószemcsés, morzsa- lékos a talajunk. Fagyos földre műtrágyát ne szórjunk. A műtrágyákat csak közvetlenül a kiszórás előtt keverjük össze. A szuperfoszfát mésztrágyákkal, a pétisó kénsavas ammóniával nem keverhető. A fejtrágyául adott műtrágyát is mindig dolgozzuk be a talajba. Mezőgazdaságunk fejlesztésének egyik döntő kérdése a műtrágyák használatának mennyiségi foktzása, de még annál is fontosabb, hegy ezt a mennyiségi fokozást hozzáértéssel, szaktudással végezzük, mert csak így remélhető egyre több termés. Mi pedig ezt akarjuk, mert mezőgazdaságunk csak így szolgálhatja az életszínvonal fokozatos emelését. Koperníczky István, a TTIT tagja Országos földmiivesszövetkezeti cukrász-verseny Az ország földművesszövet- j j kezeti cukrászdáiban 350 cuk- | rászmester dolgozik, s közöt- ' tűk sokan vannak, akik a I szakma közismert művészei. i A földművesszövetkezeti cuk- j | rászok az elmúlt évben me- ! gyei versenyeken mérték ösz- sze tudásukat. A bemutatók- | kai egybekötött cukrász-ver- j senyéknek nagy sikerük volt. i Ez alkalomból félmillió forint; értékű sütemény, torta és | egyéb cukrászkészítmény fo-! gyott el. A helyezettek 25 000 forint jutalmat kaptak. Az ország 35 legjobb földművesszövetkezeti cukrásza január 17-én Töröiszentmik- lóson országos versenyen vesz részt. Többek között mignonok, gyümölcsös bonbonok, figurás készítmények, lakodalmas és névnapi torták, valamint egyéni tervezésű^ cukrász remekek előállításában mérik össze tudásukat. A szakminisztériumokból meghívott zsűri dönti el, ki az ország legjobb földművesszövetkezeti cukrásza. feúvessépllií. tűben is éqti PVC bevonatú gyújtéisinór A peremartoni gyártelep gyűjtózsinór-készítő üzemében minden igényt kielégítő PVC be vonalú gyújtózsinór gyártását kezdték meg. Az eddig használatos kenderfonal- bevonatú gyújtózsinór különösen a nedves bányákban sok gondot okozott a bányászoknak. Az új gyűjtózsinór víz alatti robbantásra is kiválóan alkalmas és nedves helyen is évekig tárolható. Az újfajta gyújtózsinórból ebben az évben csaknem ötmillió folyómétert készítenek. Évek óta nem voltak olyan szépek az qszí vetések, mint az idén A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatási osztályának jelentése szerint az őszi vetések a jó talajmunka, .az időben történt vetés és a ked- ! véző időjárás következtében | jól keltek és nagyrészt megerősödtek. A gépállomások és a termelők — elsősorban az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek — kihasználva a kedvező időjárást, a talajelőkészítő munkákat az előző évekkel szemben megfelelőbb időben és jobb minőségben végezték el. A vetéseket nagyrészt október végéig befejezték, csak az Alföld és a Dunántúl egyes helyein — főleg azokban a megyékben, ahol a kukorica bei érése elhúzódott — vetettek még november második felében. Az őszi kenyérgabonából, főleg rozsból a múlt évinél kevesebbet vetettek. A vetésterület elsősorban ott csökkent, ahol a talaj és egyéb adottságok miatt kisebb termésre lehetett számítani. A kalászosok közül az őszi búzát országosan már október végéig 84 százalékban elvetették. A búza beállottsága, fejlettsége lényegesen jobb, mini az elmúlt években volt. A rozsvetés a szárazság miatt több helyen megkésett és elhúzódott, a jó időjárás következtében azonban a vetés gyorsan megerősödött és igen jól bokrosodott. A korai vetések egy része annyira dús, hogy a téli károsodások megelőzésére legeltetni kellett. Különösen erőteljesen fejlődött és bokrosodott a gabonafélék közül az őszi árpa Az idén az őszi gabonák az előző évekhez képest lényegesen jobb elővetemények után kerültek földbe. Jelentősen javult a műtrágyafelhasználás is, amelyet túlnyomórészt alaptrá gyának használtak, 1 Jelentős a terméseredmény szempontjából az is, hogy az elvetett mag mintegy negyedrésze minőségi vetőmag volt. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a vetések januárban évek óta nem voltak olyan jók, mint ebben az évben. Sugár Lajos kárörvendő mosolya tolakodott elé. „Nem baj 1— vigasztalta azután magát. — Legalább megtudom, igazán szeretett-e Erzsiké. Jó is lesz ez a hároméves próba.. 4 találkára ünneplő ruhát öl- zi tött. Zsebében ott lapult, amit Erzsikének szánt. Egész este lehangoltan rótták a főutcát. Akárhogy erőlködött, nem jutott eszébe semmi oícos. Mindig az tolult a nyelvére: vigyázz magadra Erzsiké. Ne engedd közelférkőzni a Lajost. Mégsem mondta. Hogyne, hogy kinevesse a lány! Csak azt hajtogatta: várjon rá. Félt, hogy a lány unalmasnak tartja. Nem ilyennek képzelte ő sem az utolsó estét. Vidámabbnak. Olyannak, hogy később, mint szép emlék jusson mindkettejük eszébe. Nem sikerült. Zsebéhez is gyakran odakapott. De soha nem találta alkalmasnak a pillanatot. Azután arra gondolt: hátha Erzsiké nem is szereti igazán. Alig veszteget rá most is egy- egy szót. Pedig Erzsi is kezdhetné a beszélgetést. Miért várja, hogy mindent ő mondjon? Máskor egész este csicsereg, most pedig mindenre csak igent vagy nemet felel. Későre járt. Erzsikét várták otthon. Ügyetlenül kezet fogtak. Pista, mintha mellékes dologról lenne szó, megjegyezte: — Holnap kilenc órakor indul a vonatom. Itthonról hét árakor megyek. S közben az járt a fejében: ha Erzsiké kikísérné, akkor adná oda az emléket. De Erzsiké hallgatott. Zavartan nyitotta ki a kiskaput, aztán hirtelen eltűnt a sötétben. Pista szidta magát. — M«g se csókoltam. — Semmi okosat sem mondtam. — Az ajándékot legalább oda adhattam volna. — Vajon kikísér-e? De miért kísérne? Láthatom-e, mielőtt elmegyek? — Ácsorgóit még egy darabig a kiskapu előtt, hátha Erzsiké meg- érez valamit — és kijön... De hogy hiába várt — megindult a saját kapujuk felé. A katonaláda ott feküdt az ágy előtt. Édesanyja összekészítette már. Pista, lefeküdt. Nyugtalanul, rosszul töltötte az éjszakát. Többet volt ébren, mint amennyit aludt. S amikor elnyomta az álom, akkor is zavaros rémképek kínozták. a lig szürkült, már talpon /i volt. Összetörtén, fáradtan ment az ablakhoz. Kint zuhogott az eső. Na, még csak ez kellett! Erzsiké biztosan a kapuba sem jön ki. Majd bolond lesz ilyen istentelen időben. Végre eljött az indulás perce. Férfiason kezetfogott az apjával. gyengéden megcsókolta az édesanyját, vette a pakkját és becsukta maga mögött az ajtót. Bokáig érő sár volt a járdán le. Lopva pillantott Erzsi- kéék portája felé. Senki vem nézett ki. Az autóbuszmegállónál sem várt rá. A szive fön izony, most -D mezőgazdasági témáról írok, mert ugyebár írhat näk az őszről, a télről, a tavaszról, amikor csicseregnek a ma darak, zöldell a határ, kivirul a riporter: írhatnék a nyárról, a szép, kivágott szoknyákról, a libbenő kalapokról, a lobogó hajaikról, a női divat legújabb kellékeiről, de most nem erről írok. Toliam megrajzolhatná az ipar- fejlesztés problémáit, szólhatna az építészet remekeiről, a nagy alkotásokról, amelyekkel manapság az ember lépten-nyo- mon találkozik, Hiszen, ahogy szektáik mondani, a téma az utcán haver, csak. szem heti hozzá, tüzes szem, jó nézés, hogy az ember annyi, de annyi változatban elmondhatná a krónikás mondanivalóját, hogy huju- juj ... nem is folytatom, az ár- gyélusátü... Azt az olvasó már úgyis gondolja. Mondom, most mezőgazdasági témáról írok, a betakarításról. Mert hiába, itt van az ősz és Nemjó Józsi bácsi már kiballagott a halárba, hogy megkezdje a korai dughagyma betakarítását. S bizony, ilyenkor szép a táj. Nem győz eléggé gyönyörködni az ember a természet szépségeiben, mert mily csodálatos ilyenkor a föld! A nap rézsűt ontja sugarait a szomszédos dűlő irányába, a répa levelei zöl- dellően. barnu- lóan fonnyadnak, már jelzik, hogy itt volna az ideje a szedésnek, de hiába, a répák ott (3ijtj, írták, ti !) bújnak meg a 'kukoricaszárak, meg a kenderkórók között, búsan búslakodva és azon tanakodnak, hej- hej, milyen rossz gazdájuk van nekik, mert Suhaj- da Péter bácsi le van maradva a keverőszántássál s ezért nem halad a betakarítással. Távolabb, ha jól látom, sárgul, barnállik már a kukoricatábla, amely bizony szép így egy tagban, hej, milyen jó is ez a közös, két méterre is megnőnek a kórók. S most itt vannak, kar vastagságú csövek himbálóznék a szélben, s zörög a szár, zörög. jelzi, hirdeti, hogy vége von hatattanul itt az ősz, s ilyenkor vari a nagy betakarítás ideje. Arráb a domboldalakon a szőlőtőkék kuporodnak, mint eresz alatt a tyúkok szöktök. Imiit- amott már hajladoznak a répaszedő lányok. Amott ökömyál úszik a levegőben, jelzi, hogy M reggel még dér volt, de már délig f elszáradt... A fő dűlő úton János báesi ballag az ökrök után, azok ugyanis mennek maguktól, s ő ezalatt is tanul, képezi magát, éppen böngészi a Népújság ■ legújabb számát, amely oly csodálatosan megírja, hogyan megy a mezőgazdasági verseny, mert Jónás bácsi — már , majdnem Jánosnak írtam, annyira mcgszölctum a pontosságot — versenyez, a szomszédos gazdával áll ő párosversenyben és ezért nógatja annyira ölereit, közben tanul, képezi magát, mert ugyebár versenyezni is csak úgy lehet, ha Pista gazda tanul, tanul a szomszédjától, a Népújság mezőgazdászától, a jó riporterektől, a remek tárcaíróktól és a tsz- esektől, akik bizony eszes emberek. Hát így zajlik az élet, tlánn a határban folyik a betakarítás, bizony sietni kell a munkákkal, mert lassan beesteledik, kígyóinak a fényele, a messzire világító fény- pászták mutatjálk az új falu életét. Bent <t kisabldkos iskolában — amely egyre inkább szűkebb lese — a nagy népszerűségnek örvendő helyi művész- együttes munkálkodik, ropják a f iataldk a táncot* * vidámak, pirosak, kerekarcúak, egészségesek, mint a makk, hisz nem csoda, ők már a mi neveltjeink, az új generáció, akik. nem tudják, hogy mi az a máié — csak nagyapjuktól hallották, aki egykor a Semsei grófnál cselédke- dett és ma a közös gazdaságban, mint 'kanász már 700 munkaegységet teljesített. Itt van az öreg Pista bácsi is, aki csak úgy ropja a táncot, mintha ma is fiatal volna, közben karjai közé kapja Kiss Piroskát, a szende kis 16 éves lányt, s elfelejti, hogy ő mögötte már 70 év van, De nem csoda, hisz néhány év alatt úgy megfiatalodott a tsz-ben. hogy IS évesnek érzi magát. Hát így zajlik az élet az új faluban* a fékom teremtette! Csuháha, ihahaj, sose halunk meg!... (g. s.) Több mint kétszázmillióra növekszik a hároméves terv végére az állami gazdaságok kertészeti termelésének értéke Iott a kis csomagban pedig ott | volt az omlók. Hangosan, megbámtottan 1 vert a szíve. Hangiét felfogta 1 a puha, meleg .sál. Most örül I csak igazán, hogy nem adta s oda az este. Ilyenek a lányok! \ Nem baj. Legalább nem vá- § gyom haza annyira... Az autóbusz beért a városba. | Mindenki leszállt már. Pista l utolsónak marad. Körül sem 1 nézett. Haragudott az egész \ világra. Egyszeresük valaki 1 megfogta a karját. Komoran 1 nézett hátra. Mozdulni sem | volt kedve. Minek zavarják 1 most? De jaj! Erzsiké állt ott. Az | eső vizesre mosta a haját, ka- 1 bátkája is ázott. Mégis milyen | gyönyörű. Legszebb a világon! § — Erzsiké, hogil kerülsz ide? § — Dolgom vm a városban. I Anyám küldött — füllentette. f s közben elpirult. Jól látta ezt Pista, a szeme I nem csalt, örömében átkarol- \ ta Erzsit, s mielőtt az szóhoz | jutott volna, csókot nyomott | az orcájára. Nappal. Mindenki § előtt. Zuhoghatott már az eső. 1 Legyeskedhetett Sugár Lajos § is. Nem érdekelte már semmi § Pistát. Itt van mellette Erzsi- | ke és ez a minden. Úgy ragyog | a szeme, mint a csillag. Újra | szép az élet. Már indult a vonat, amikori eszébe jutott az ajándék. De 1 kibontani a csomagot már nem | volt időit. Sági Ágnes i Az állami gazdasági igazgatók tanácskozásának második napján, kedden délelőtt a szőlő-, a gyümölcs- és a zöldségtermesztés fejlesztésének kérdését vitatták meg. Fejes Sándor főosztályvezető beszámolójában elmondotta, hogy az állami gazdaságok szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelő területe a jelenlegi 60 000 holdról a hároméves terv végére A ceglédi Kossuth Múzeum Foto: Niinasi 70 000—75 000 holdra növekedik. A szükséges nagy meny- nyiségű szőlőoltványt és facsemetét az állami gazdaságok maguk nevelik. A területnövelés és nem utolsósorban a kertészeti termékek minőségének javítása révén 1960-ra a kertészeti üzemág termelési értéke az állami gazdaságokban több mint 200 millió forintra emelkedik. A hazai sörgyártás fejlesztése érdekében az állami gazdaságok lényegesen növelik kom ló termő területüket, s ez*1 több millió forint értékű komló behozatalát teszik majd feleslegessé. A tanácskozás további részében Somlyó Ferenc főosztályvezető a magtermelés legfontosabb közgazdasági kérdéseit és legeredményesebb agrotechnikai módszereit ismertette. Ä kukoricatenmeléssel kapcsolat-' ban elmondotta, hogy az állami ‘gazdaságok áttérnek a hibridkukorica termesztésére; Ez azért is jelentős, mert a bel tenyésztéses hibridkukorica mintegy 15—20 százalékkal nagyobb termést hoz. Ha teliét sikerül elérni, hogy a hibridkukoricát országosan termeljék, ez a mai vetésterületen mintegy 40 000 vagonnal több 'kukoricát ‘jelent.
