Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-08 / 6. szám

1958. JANUÁR 8. SZERDA Wft UEGTEI kfCirlap A műtrágyázás d mezőgazdaság szolgálatában Olyan a termőföld, mint a szorgalmas, jó gazdaember éléstára. Tele van a legkülön­bözőbb táplálóanyagokkal, de csak akkor, ha az előrelátó gazda ugyanúgy gondoskodik a föld éléskamrájának rendsze­res visszapótlásáról, miként azt házának éléstárával teszi, amelyet aratás után liszttel, sertésvágás után zsírral, kol­básszal, szalonnával, hússal stb. tölt meg, pótolva az év Borán elfogyasztottakat. Növé­nyeink hatalmas tömegű táp­anyagot vonnak k: a termő­talaj éléstárából, amit vissza kell pótolnunk, sőt többlet tápanyagot is kell adnunk, ha azt akarjuk, hogy termésered­ményeink ne csökkenjenek, vagy állandósuljanak, hanem évről évre emelkedjenek. A táplálóanyagok visszapótlása szerves trágyázással és a mező- gazdasági tudományok fejlődé­sével párhuzamosan egyre in­kább gyárilag előállított szer­vetlen trágyákkal, a műtrá­gyákkal történik. így válik a műtrágyázás a mezőgazdaság fejlesztésének egyik leghatha- tósabb tényezőjévé és így ál­lítja a jó gazda a műtrágyázást a mezőgazdaság szolgálatába. A műtrágyázás elméletéről és gyakorlati kivitelezéséről rövidke újságcikk keretében beszámolni nem lehet, hiszen több kötetes tanulmányok, szakkönyvek foglalkoznak ez­zel a fontos kérdéssel. Célom csupán az. hogy felhívjam a termelők, a mezőgazdálkodás­sal foglalkozók figyelmét a műtrágyázás rendkívüli jelen­tőségére és annak ésszerű, tudatos alkalmazására. A gyakorlati tapasztalat ugyan­is az, hogy termelőink általá­ban nem idegenkednek a mű­trágyázástól, de sokszor hely­telenül, nem megfelelő időben és módon, a talaj vizsgálata és előzetes kísérletek beállítása nélkül, a növény igényének, szakaszos fejlődésének figyel­men kívül hagyásával, ötlet­szerűen végzik. Hasonló hibák figyelhetők meg a műtrágyák tárolásánál és keverésénél is. A tél kiváló alkalom arra, hogy gazdálkodóink behatób­ban foglalkozzanak a műtrá­gyázás nagy jelentőségű kér­désével és a falurádió, rádió­tanfolyam hallgatásával, szak­lapok és szakkönyvek tanul­mányozásával, de főképp ezüst- kalászos mezőgazdasági tan­folyam elvégzésével kellő el­méleti és gyakorlati ismeretre tegyenek szert, ami után a mű­trágyázás ténylegesen is mező- gazdasági terméseredmények növelését szolgálja. A nitrogéntartalmú műtrá­gyák közül legismertebb legáltalánosabban használt a péiisó. amely gyorsan ható nitrogén- , vegyületet tartalmaz. A péti­sónak savanyú kémhatású ta- ‘ lajokon talajjavító, közömbö­sítő hatása is van. Tárolása nehéz, mert nedvszívó tulaj­donsága igen nagy, könnyen folyósodik, összeáll, tehát csak száraz helyen tárolható. Különösen jó hatása van — a növények szakaszos fejlődésé­nek ismeretében — mint fej­trágyának azzal is, hogy a nö­vényeket átsegíti egyes fejlő­dési szakaszaik nehézségein. Rosszul telelt, gyengébb, ta­vasszal nehezen induló veté­seinket ne mulasszuk el nit­rogéntartalmú műtrágyával fejtrágyázni. Fejtrágyául pé­tisóból katasztrális holdan­ként körülbelül 30—50 kilo­gramm szükséges. A kiszórást jó reggel, de harmatfelszállta után kell végezni. Igen jó eredmények érhetők el ker­tészetekben a megfelelő hígí- tású műtrágyaoldatokkal való öntözéssel, illetőleg a pétisc- nak öntözés, elárasztás előtt való kiszórásával. A foszfortartalmú műtrá­gyák közül legismertebb a s/nprrios/fal. amely 17—18 százalék, arány­lag könnyen oldódó, foszfor hatóanyagot tartalmaz. Isme­retes poralakú és szemcsés változata. Nagy jelentősége van a szemesézésnek, különö­sen ha azt házilag, szerves­trágyákkal vagy komposzt - földdel készítjük, mert így jelentős terméstöbbletet érhe­tünk el. Ma már a szemcsé- zést is gyárilag végzik Krei- big Lajos Kossuth-díjas ku­tató módszere szerint. A kálitartalmú műtrágyák közül legismertebb a 40 száza­lékos káli»«. amely azonban a vízben is jól oldódó 40—42 százalék kálin kívül kevés klórt is tartalmaz. A klór a csírázásra ártalmas, ezért a kálisót a vetés előtt legalább 2—3 héttel szórjuk ki. A nitrogéntartalmú műtrá­gyának elsősorban a növények zöld, leveles részeinek fejlesz­tésére van jó hatása. Fejlő­désben lemaradt vetések fel­segítésére, a szárbaindulás elősegítésére kiválóan alkal­mas. A beérést késlelteti, erre legyünk figyelemmel, mert túlzott alkalmazásánál a ga­bonafélék érési ideje kinyúlik, s így a nyári aszályos meleg­ben a mag megszorulhat. A műtrágyázásra recept nem adható. Meg kell ahhoz vizs­gálni, meg kell ismerni a ta­lajt, annak összetételét, tap- lálóanyagtartalmát. A műtrágyákat lehetőleg sorbavető, kombinált géppel szórjuk ki, mert az adagolás^ így a vetéssel együtt egy mun­kával, gyorsan és a fejlődő növény gyökereihez közel ke­rülve, hatékonyan történik. Ily módon a kálin kívül a többi műtrágya is adagolható. Fé­szekbe vetett növényeknél a műtrágyát is a fészekbe ada­goljuk. Lúgos hatású talajokra sa­vas, savanyú talajokra lúgos kémhatású műtrágyákat ad­junk, A tavasszal kiszórt műtrá­gyákat is be kell dolgoznunk a talajba, amit leghelyesebb tár­csával elvégezni. A pétisót köz­vetlenül vetés előtt adjuk alap­trágyaként is. Legjobb, ha nyirkos, aprószemcsés, morzsa- lékos a talajunk. Fagyos földre műtrágyát ne szórjunk. A mű­trágyákat csak közvetlenül a kiszórás előtt keverjük össze. A szuperfoszfát mésztrágyákkal, a pétisó kénsavas ammóniával nem keverhető. A fejtrágyául adott műtrágyát is mindig dol­gozzuk be a talajba. Mezőgazdaságunk fejleszté­sének egyik döntő kérdése a műtrágyák használatának mennyiségi foktzása, de még annál is fontosabb, hegy ezt a mennyiségi fokozást hozzá­értéssel, szaktudással végez­zük, mert csak így remélhető egyre több termés. Mi pedig ezt akarjuk, mert mezőgazda­ságunk csak így szolgálhatja az életszínvonal fokozatos emelését. Koperníczky István, a TTIT tagja Országos földmiivesszövetkezeti cukrász-verseny Az ország földművesszövet- j j kezeti cukrászdáiban 350 cuk- | rászmester dolgozik, s közöt- ' tűk sokan vannak, akik a I szakma közismert művészei. i A földművesszövetkezeti cuk- j | rászok az elmúlt évben me- ! gyei versenyeken mérték ösz- sze tudásukat. A bemutatók- | kai egybekötött cukrász-ver- j senyéknek nagy sikerük volt. i Ez alkalomból félmillió forint; értékű sütemény, torta és | egyéb cukrászkészítmény fo-! gyott el. A helyezettek 25 000 forint jutalmat kaptak. Az ország 35 legjobb föld­művesszövetkezeti cukrásza január 17-én Töröiszentmik- lóson országos versenyen vesz részt. Többek között migno­nok, gyümölcsös bonbonok, figurás készítmények, lakodal­mas és névnapi torták, vala­mint egyéni tervezésű^ cuk­rász remekek előállításában mérik össze tudásukat. A szak­minisztériumokból meghívott zsűri dönti el, ki az ország legjobb földművesszövetkezeti cukrásza. feúvessépllií. tűben is éqti PVC bevonatú gyújtéisinór A peremartoni gyártelep gyűjtózsinór-készítő üzemé­ben minden igényt kielégítő PVC be vonalú gyújtózsinór gyártását kezdték meg. Az ed­dig használatos kenderfonal- bevonatú gyújtózsinór különö­sen a nedves bányákban sok gondot okozott a bányászok­nak. Az új gyűjtózsinór víz alatti robbantásra is kiválóan alkalmas és nedves helyen is évekig tárolható. Az újfajta gyújtózsinórból ebben az év­ben csaknem ötmillió folyó­métert készítenek. Évek óta nem voltak olyan szépek az qszí vetések, mint az idén A Földművelésügyi Minisz­térium tájékoztatási osztályá­nak jelentése szerint az őszi vetések a jó talajmunka, .az időben történt vetés és a ked- ! véző időjárás következtében | jól keltek és nagyrészt meg­erősödtek. A gépállomások és a terme­lők — elsősorban az állami gazdaságok és a termelőszövet­kezetek — kihasználva a ked­vező időjárást, a talajelőkészí­tő munkákat az előző évekkel szemben megfelelőbb időben és jobb minőségben végezték el. A vetéseket nagyrészt október végéig befejezték, csak az Al­föld és a Dunántúl egyes he­lyein — főleg azokban a me­gyékben, ahol a kukorica bei érése elhúzódott — vetettek még november második felé­ben. Az őszi kenyérgabonából, fő­leg rozsból a múlt évinél keve­sebbet vetettek. A vetésterület elsősorban ott csökkent, ahol a talaj és egyéb adottságok miatt kisebb termésre lehetett számítani. A kalászosok közül az őszi búzát országosan már október végéig 84 százalékban elvetet­ték. A búza beállottsága, fej­lettsége lényegesen jobb, mini az elmúlt években volt. A rozsvetés a szárazság mi­att több helyen megkésett és elhúzódott, a jó időjárás kö­vetkeztében azonban a vetés gyorsan megerősödött és igen jól bokrosodott. A korai vetések egy része annyira dús, hogy a téli károsodások megelőzésére legeltetni kellett. Különösen erőteljesen fejlő­dött és bokrosodott a gabona­félék közül az őszi árpa Az idén az őszi gabonák az előző évekhez képest lényege­sen jobb elővetemények után kerültek földbe. Jelentősen ja­vult a műtrágyafelhasználás is, amelyet túlnyomórészt alaptrá gyának használtak, 1 Jelentős a terméseredmény szempontjából az is, hogy az elvetett mag mintegy negyedrésze minőségi ve­tőmag volt. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a vetések januárban évek óta nem voltak olyan jók, mint ebben az évben. Sugár Lajos kárörvendő moso­lya tolakodott elé. „Nem baj 1— vigasztalta azután magát. — Legalább megtudom, igazán szeretett-e Erzsiké. Jó is lesz ez a hároméves próba.. 4 találkára ünneplő ruhát öl- zi tött. Zsebében ott lapult, amit Erzsikének szánt. Egész este lehangoltan rótták a fő­utcát. Akárhogy erőlködött, nem jutott eszébe semmi oícos. Mindig az tolult a nyelvére: vigyázz magadra Erzsiké. Ne engedd közelférkőzni a Lajost. Mégsem mondta. Hogyne, hogy kinevesse a lány! Csak azt hajtogatta: várjon rá. Félt, hogy a lány unalmasnak tart­ja. Nem ilyennek képzelte ő sem az utolsó estét. Vidámabb­nak. Olyannak, hogy később, mint szép emlék jusson mind­kettejük eszébe. Nem sikerült. Zsebéhez is gyakran odaka­pott. De soha nem találta al­kalmasnak a pillanatot. Az­után arra gondolt: hátha Er­zsiké nem is szereti igazán. Alig veszteget rá most is egy- egy szót. Pedig Erzsi is kezd­hetné a beszélgetést. Miért várja, hogy mindent ő mond­jon? Máskor egész este csicse­reg, most pedig mindenre csak igent vagy nemet felel. Későre járt. Erzsikét várták otthon. Ügyetlenül kezet fog­tak. Pista, mintha mellékes dologról lenne szó, megjegyez­te: — Holnap kilenc órakor in­dul a vonatom. Itthonról hét árakor megyek. S közben az járt a fejében: ha Erzsiké ki­kísérné, akkor adná oda az emléket. De Erzsiké hallgatott. Zavartan nyitotta ki a kiska­put, aztán hirtelen eltűnt a sö­tétben. Pista szidta magát. — M«g se csókoltam. — Semmi okosat sem mondtam. — Az ajándé­kot legalább oda adhattam vol­na. — Vajon kikísér-e? De miért kísérne? Láthatom-e, mielőtt elmegyek? — Ácsor­góit még egy darabig a kis­kapu előtt, hátha Erzsiké meg- érez valamit — és kijön... De hogy hiába várt — meg­indult a saját kapujuk felé. A katonaláda ott feküdt az ágy előtt. Édesanyja összekészítet­te már. Pista, lefeküdt. Nyug­talanul, rosszul töltötte az éj­szakát. Többet volt ébren, mint amennyit aludt. S ami­kor elnyomta az álom, akkor is zavaros rémképek kínozták. a lig szürkült, már talpon /i volt. Összetörtén, fárad­tan ment az ablakhoz. Kint zu­hogott az eső. Na, még csak ez kellett! Erzsiké biztosan a ka­puba sem jön ki. Majd bolond lesz ilyen istentelen időben. Végre eljött az indulás per­ce. Férfiason kezetfogott az ap­jával. gyengéden megcsókolta az édesanyját, vette a pakkját és becsukta maga mögött az ajtót. Bokáig érő sár volt a jár­dán le. Lopva pillantott Erzsi- kéék portája felé. Senki vem nézett ki. Az autóbuszmegálló­nál sem várt rá. A szive fö­n izony, most -D mezőgazda­sági témáról írok, mert ugyebár ír­hat näk az őszről, a télről, a tavasz­ról, amikor csi­cseregnek a ma ­darak, zöldell a határ, kivirul a riporter: írhat­nék a nyárról, a szép, kivágott szoknyákról, a libbenő kalapok­ról, a lobogó ha­jaikról, a női di­vat legújabb kel­lékeiről, de most nem erről írok. Toliam megraj­zolhatná az ipar- fejlesztés problé­máit, szólhatna az építészet remekei­ről, a nagy alkotá­sokról, amelyek­kel manapság az ember lépten-nyo- mon találkozik, Hiszen, ahogy szektáik mondani, a téma az utcán haver, csak. szem heti hozzá, tüzes szem, jó nézés, hogy az ember annyi, de annyi változatban el­mondhatná a kró­nikás mondaniva­lóját, hogy huju- juj ... nem is folytatom, az ár- gyélusátü... Azt az olvasó már úgyis gon­dolja. Mondom, most mezőgazdasági té­máról írok, a be­takarításról. Mert hiába, itt van az ősz és Nemjó Jó­zsi bácsi már ki­ballagott a halár­ba, hogy meg­kezdje a korai dughagyma beta­karítását. S bi­zony, ilyenkor szép a táj. Nem győz elég­gé gyönyörködni az ember a termé­szet szépségeiben, mert mily csodá­latos ilyenkor a föld! A nap ré­zsűt ontja suga­rait a szomszédos dűlő irányába, a répa levelei zöl- dellően. barnu- lóan fonnyadnak, már jelzik, hogy itt volna az ideje a szedésnek, de hiába, a répák ott (3ijtj, írták, ti !) bújnak meg a 'ku­koricaszárak, meg a kenderkórók kö­zött, búsan bús­lakodva és azon tanakodnak, hej- hej, milyen rossz gazdájuk van ne­kik, mert Suhaj- da Péter bácsi le van maradva a keverőszántássál s ezért nem halad a betakarítással. Távolabb, ha jól látom, sárgul, barnállik már a kukoricatábla, amely bizony szép így egy tagban, hej, milyen jó is ez a közös, két méterre is meg­nőnek a kórók. S most itt vannak, kar vastagságú csövek himbálóz­nék a szélben, s zörög a szár, zö­rög. jelzi, hirdeti, hogy vége von ­hatattanul itt az ősz, s ilyenkor vari a nagy betakarí­tás ideje. Arráb a domb­oldalakon a szőlő­tőkék kuporod­nak, mint eresz alatt a tyúkok szöktök. Imiit- amott már haj­ladoznak a répa­szedő lányok. Amott ökömyál úszik a levegő­ben, jelzi, hogy M reggel még dér volt, de már dé­lig f elszáradt... A fő dűlő úton Já­nos báesi ballag az ökrök után, azok ugyanis mennek maguktól, s ő ezalatt is ta­nul, képezi magát, éppen böngészi a Népújság ■ leg­újabb számát, amely oly cso­dálatosan megír­ja, hogyan megy a mezőgazdasági verseny, mert Jó­nás bácsi — már , majdnem János­nak írtam, annyi­ra mcgszölctum a pontosságot — versenyez, a szomszédos gaz­dával áll ő pá­rosversenyben és ezért nógatja annyira ölereit, közben tanul, ké­pezi magát, mert ugyebár verse­nyezni is csak úgy lehet, ha Pista gazda tanul, ta­nul a szomszédjá­tól, a Népújság mezőgazdászától, a jó riporterektől, a remek tárca­íróktól és a tsz- esektől, akik bi­zony eszes embe­rek. Hát így zajlik az élet, tlánn a ha­tárban folyik a betakarítás, bi­zony sietni kell a munkákkal, mert lassan beesteledik, kígyóinak a fé­nyele, a messzire világító fény- pászták mutatjálk az új falu életét. Bent <t kisabldkos iskolában — amely egyre in­kább szűkebb lese — a nagy népsze­rűségnek örvendő helyi művész- együttes munkál­kodik, ropják a f iataldk a táncot* * vidámak, piro­sak, kerekarcúak, egészségesek, mint a makk, hisz nem csoda, ők már a mi neveltjeink, az új generáció, akik. nem tudják, hogy mi az a máié — csak nagyapjuktól hallották, aki egykor a Semsei grófnál cselédke- dett és ma a kö­zös gazdaságban, mint 'kanász már 700 munkaegysé­get teljesített. Itt van az öreg Pista bácsi is, aki csak úgy ropja a táncot, mintha ma is fiatal volna, közben karjai kö­zé kapja Kiss Pi­roskát, a szende kis 16 éves lányt, s elfelejti, hogy ő mögötte már 70 év van, De nem csoda, hisz né­hány év alatt úgy megfiatalodott a tsz-ben. hogy IS évesnek érzi ma­gát. Hát így zajlik az élet az új faluban* a fékom teremtet­te! Csuháha, ihahaj, sose ha­lunk meg!... (g. s.) Több mint kétszázmillióra növekszik a hároméves terv végére az állami gazdaságok kertészeti termelésének értéke Iott a kis csomagban pedig ott | volt az omlók. Hangosan, megbámtottan 1 vert a szíve. Hangiét felfogta 1 a puha, meleg .sál. Most örül I csak igazán, hogy nem adta s oda az este. Ilyenek a lányok! \ Nem baj. Legalább nem vá- § gyom haza annyira... Az autóbusz beért a városba. | Mindenki leszállt már. Pista l utolsónak marad. Körül sem 1 nézett. Haragudott az egész \ világra. Egyszeresük valaki 1 megfogta a karját. Komoran 1 nézett hátra. Mozdulni sem | volt kedve. Minek zavarják 1 most? De jaj! Erzsiké állt ott. Az | eső vizesre mosta a haját, ka- 1 bátkája is ázott. Mégis milyen | gyönyörű. Legszebb a világon! § — Erzsiké, hogil kerülsz ide? § — Dolgom vm a városban. I Anyám küldött — füllentette. f s közben elpirult. Jól látta ezt Pista, a szeme I nem csalt, örömében átkarol- \ ta Erzsit, s mielőtt az szóhoz | jutott volna, csókot nyomott | az orcájára. Nappal. Mindenki § előtt. Zuhoghatott már az eső. 1 Legyeskedhetett Sugár Lajos § is. Nem érdekelte már semmi § Pistát. Itt van mellette Erzsi- | ke és ez a minden. Úgy ragyog | a szeme, mint a csillag. Újra | szép az élet. Már indult a vonat, amikori eszébe jutott az ajándék. De 1 kibontani a csomagot már nem | volt időit. Sági Ágnes i Az állami gazdasági igazga­tók tanácskozásának második napján, kedden délelőtt a szőlő-, a gyümölcs- és a zöld­ségtermesztés fejlesztésének kérdését vitatták meg. Fejes Sándor főosztályvezető beszá­molójában elmondotta, hogy az állami gazdaságok szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelő területe a jelenlegi 60 000 hold­ról a hároméves terv végére A ceglédi Kossuth Múzeum Foto: Niinasi 70 000—75 000 holdra növeke­dik. A szükséges nagy meny- nyiségű szőlőoltványt és facse­metét az állami gazdaságok maguk nevelik. A területnöve­lés és nem utolsósorban a kertészeti termékek minőségé­nek javítása révén 1960-ra a kertészeti üzemág termelési ér­téke az állami gazdaságokban több mint 200 millió forintra emelkedik. A hazai sörgyártás fejleszté­se érdekében az állami gazda­ságok lényegesen növelik kom ló termő területüket, s ez­*1 több millió forint értékű komló behozatalát teszik majd feleslegessé. A tanácskozás további részé­ben Somlyó Ferenc főosztály­vezető a magtermelés legfon­tosabb közgazdasági kérdéseit és legeredményesebb agrotech­nikai módszereit ismertette. Ä kukoricatenmeléssel kapcsolat-' ban elmondotta, hogy az álla­mi ‘gazdaságok áttérnek a hibridkukorica termesztésére; Ez azért is jelentős, mert a bel tenyésztéses hibridkukorica mintegy 15—20 százalékkal nagyobb termést hoz. Ha teliét sikerül elérni, hogy a hibrid­kukoricát országosan termel­jék, ez a mai vetésterületen mintegy 40 000 vagonnal több 'kukoricát ‘jelent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom