Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 4. szám

1968. JANUAR 5. VASÁRNAP

'"xfCirlap

5

A rövidesen bemutatásra kerülő 3 film 3 szerelmesI ÉVA I NAPLÓJÁBÓL I

Á 1203-as I INTÉZET

Moór Mariann és Bárdy György a Tettes ismeretlen című új magyar filmben

Színes francia—spanyol fitan A makrancos feleség. Főszereplői: Carmen Sevilla és Alberto Closas

A Nem volt hiába című jugoszláv film szerelmesei: Zláta Perlics és Borisz Buzancsics

párjával ismertetjük meg ez alkalommal az olvasókat.

| A szerelem olyan fest. § | meny, ami annál szebb, mi- | | nél messzebbről nézzük. 1

I

| Szeretni első látásra csak I | a férfi tud. A nő erre soha- | | sem képes. Mert a férfi a 1 I szemén keresztül válik sze- | | relmessé. A nő ellenben a 1 | fülén keresztül. A férfinál 1 ! az a fontos, amit lát, a nő- 1 | nél az, amit hall, A fülén i | keresztül egy nőt brilliáns 1 i fülbevalóval lehet a lep- I | könnyebben meghódítani. I

1 ☆ I

| A pénz a szerelem koz- I

| metikája.

1 ☆

| Egy megrögzött aggle- \ | gény mondta nekem egy- i | szar: nő nélkül boldog lehet I | az ember. De nővel soha! \

1 ☆ I

| Házasság és szerelem kö- I ! zött a különbség csak any- | | nyi, hogy amíg a házassáa- f | nak sohasem árt a szere- | | lem, addig a szerelemnek § | legtöbbször árt a házasság. |

I it 1

| Várni — ez a nő.

| Rögtön, azonnal — ez a | I férfi.

☆ I | A nő néha csak azért ha- 1 ! zudik, mert ha az igazat § 1 mondaná, nem tudna olyan | | őszinte lenni.

it |

i A férfi megszerzi a pénzt, | | hogy megnyerje a nőt. A nő | 1 megnyeri a férfit, hogy 1 | megszerezze a pénzt.

☆ 1 | A férfi szerelme a vágy- | ! ból fakad. A nő vágya a | I szerelemből. Hát nem is I | csoda, ha nem értik meg | 1 egymást.

| (Iványi) §

TlffMIHNtMIHHtlMMtHtlIIMHMIilIMHIIIllír"'1:'

FILMBEMUTATÓ 3000 MÉTER MAGASSÁGBAV

Először történt, (hogy egy fiira ősbemutatóját 3000 méter magasságban, repülőgépen tartották meg. Egy Super DC—7 típusú gépen, amely Párizs és Auckland. (Uj Zé- tand) közt közlekedik, bemutatták Christian Jacques és Martine Cairels legújabb, Nathalie című filmjét. Ezen a 22 000 km hosszú vonalon — a világ leghosszabb légiforgalmi vonalán — ezentúl rendszeresen vetítenek a személyszállító gépeken filmeket.

A VÁROS központjában szép ikis sarokház. Sem az épület jellege,, se táblája nem mutatja, hogy iskola, legfeljebb időnként a gyerekzsivaj. Nem is annak épült, 48 előtt lakóház volt, csak akkor szerveződött itt a 203-as számú Ceglédi Bem József Iparita- nuló-intézei.

Három százihetvenhat gyerek készül itt arra, hogy szakmájának mestere legyen. Többségük helyiipari, de van köztük vasipari és kereskedelmi tanuló is.

A gyerekek heti két (harmadévesek egy) napot töltenek • itt, heti 15 tanórájuk van. Egyébként a Közlekedésépítő Vállalatnál, a gépállomáson valamelyik ceglédi vagy Cegléd környéki üzletben, ktsz-ben vagy kisiparosnál tanulják a szakmát. Az iskolában a szakmai ismereteket, számtant és szakrajztudásc,

• valamint némi általános műveltséget szereznek. Az igazgatón kívül három tanár (rajzszakos, gépészmérnök, aki számtant és anyagismeretet tanít, testnevelő) és 30 óraadó oktat itt. A fő- és ■ mellékfoglalkozásúnk aránya nem valami jó, de nem kapnak több állandó tanárt, többek között azért sem, mert nem tudnak lakást adni.

A TANULMÁNYI színvonallal nincsenek megelégedve a pedagógusok. Az első negyedév végén 148 gyerek kapott intőt vagy rovót. Sajnos, még sokan nem értik meg, hogy a technika fejlődésének mai fokán nem lehet jó szakember az, aki elméletileg képzetlen, nem jól számol vagy rajzol és sehol sem áll’hatja meg a' helyét, 'aki nem ír helyesen, vagy nem tudja, mi- | kor volt az első világháború.

Szomorú, hogy a mesterek í között is van. aki. azt mondja,

| hogy~ő sem tanult, mégis jó í szakember lett. Akad kis- | iparos, aki tanítási napon is berendeli a gyerekét és nem engedi iskoláiba, vagy annyira túlterheli, hogy nem jut ideje a tanulásra.

Rontják a tanulmányi eredményt azok is, akiket úgy vettek fel, hagy nem végezték el . az általános iskolát. A most megjelent rendelet azonban változtat ezen a helyzeten: a jövőben ilyet csak az iskola hozzájárulásával lehet majd felvenni. Általában az iskola szeretné, hogy: ha a felvételnél kikérnék a véleményét és

«mmmfiiitiitHmtiinMimntmnwMiHHUHiiiHMiiHnfiiMfiniimniiiHmiimimiMHiMmiiiimiHHimtiimMtmiMitMHiMmmiiHiHiMMiiMHMmmiiitniMtiiiiiiiimmHiitiMiiiiiiinMtMiNiimmiiiiiniNiiiiiiinifiiiiiiMiiiiiiiiiifiiiiiHMiiNiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiMirfiiimiiiit'

öreget. Csendes beszélgetésük rövid ideig tartott, utána pedig a lámpagyújtogató leült -a kocsiútra, nyögve lehúzta cipőit és lábujjhegyen hazafelé indult, ü

A másik esetet, ameiy a

kikötőben játszódott le, sókáig tárgyalták utána az egész parton.

A „Tenger munkása" nevű hajó vasrakományával közeledett a városhoz. Tíz kilométerre a parttól rádiógrammot kapott a hajó a kikötő pa- rancsnolcától, aki közölte, hogy a rendkívüli körülményekre való tekintettel a vas kirakó- dósa a kikötőben bizonyos ideig tilos.

Két kilométernyire a kikötőtől egy másik rádiógrammot kapott a hajó, amely előírta, hogy a kikötésnél szigorúan tartózkodjék a síp használatától.

A „Tenger munkásé’’-nak legénysége, amely mint a tengerészék általában, hajlamos volt a szájaskodásra, mindenféle feltevéseken törte a fejét. De indám hangulatük ellenére az emberek nyugtalankodtak, a két parancs közötti kideríthetetlen kapcsolat fontos eseményeket sejtetett velük, amelyeknek a kikötővárosban kellett történniük.

Mikor a „Tenger munkása” a kikötőben horgonyt vetett, egy motorcsónak siklott melléje. A '.kikötő parancsnoka felkapaszkodott a fedélzetre és a kapitány fülkéje felé tartott.

Amikor a kapitány a ka- jütből kijött, a matrózok egy titokzatos mondat foszlányát hallották:

— ... kórházunk egészen a tengerparton fekszik...

A „Tenger munkásá”-nak kapitánya a parancsnoki hidra ment és sorakozát vezényelt. Semmi szájaskodás! Kirakodás nem lesz.

A legénység zúgolódott. Erre a kapitány felolvasta az újságok közleményeit a kisfiúról.

— Értsétek meg — mondta a kapitány —, hogy a városban nem szabad lármázni. A rakományunkhoz most nem- nyúlhatunk.

De a „Tenger munkásá’’- naik ez a várakozása nem hasonlított a megszökött, unalommal tele, tétlen állomásozásra. Seriki sem ismerte a kisfiút, de mindenki megható gyengédséggel beszélt róla.

Ez a várakozás tele volt naiv és szomorú elbeszélésekkel és töprengésekkel. Egymás kezéből tépték ki a partról kapott újságot. Az ismeretlen fiúcska sorsán érzett titkos aggodalom ellenére, azon aggodalom ellenére, melyet húsz évvel ezelőtt még teljesen érthetetlennek tartottak volna a matrózok, mindenkiben határtalan büszkeség parázslóit.

A kisfiú betegségének harmadik napján a város újabb megpróbáltatásokat élt át. A kikötői árbocra viharlobogó szökött fel. A tenger felől vihar közeledett, amely úgy dii- börgött, mint száz és száz

borzasztó gyorsvonat, borzasztó vihar, amely mindig felhőtlen égből tör ki, és mint a vihar előhírnöke, az ég már tűrhetetlen, jeges ragyogással kéklett.

A városi tanács egy másik, rendkívüli felhívással fordult a lakossághoz, amelyben arról volt szó, hogy intézkedéseket foganatosítottak az emberi akarattól független lárma, a, természet lármájának a kilkü szöbölésére. A feltaláló Ernst irányítása mellett a kórházban befejeződik annak a készüléknek a felállítása, amely teljesen felfogja a külső zajokat.

A vihart éjfélkor várják és erre az időre kell bekapcsolni a készüléket, amelyet „csend- ernyő”-nek kereszteltek el.

A kórházban gyorsan és ügyesen dolgoztak a’ szerelők, Az idő múlt. A szél már magas és áttetsző felhőfoszlányokat kergetett a város fölött. A vihar közeledett,

A kisfiúnál éjjel várták a krízist és éjjel kitört a vihar. Gigászi csapással zúdult a partokra — a habok relcedt mennydörgésével és a megrémült sirályok rikoltozásával. A föld megrengett és a hajókémények füstje elnyújtott füttyel sepert végig az utcákon.

Néhány perccel a vihar első megdördülése előtt Ernst bekapcsolta a „csend-ernyő"-t.

A dühöngő vihartól megst- ketülve Ernst lassan ment felfelé a lépcsőn. A csend annyira tökéletes volt. hogy Ernst világosan hallotta

a levegő susogását saját tv- 1 dejében. Ernst belépett a f kórterembe, a tompa lámpák I fényében fürdő némaságba. A = vihart csak a padlók rezgésé- I bői lehetett sejteni, melyek 1 remegtek a közeli hullámtér- 1 réstől.

A fiúcska félig nyitott száj- 1 jal feküdt és mosolygott ál. 1 mában, Ernst hallotta sza-1 bályos, Ikönnyű lélegzését I Egy asszony ült a kisfiú ágyá- | nál. Felállt és Ernst felé in- | dúlt. I

— Milyen hálás vagyok ön 1 nek — mondta az asszony. ;

— Nincs miért hálálkodnia-1 nekem — válaszolta Ernst — | a boldogságot építeni — a | legmagasztosabb munka. :

Félóra múlva a város meg- f tudta, hogy a fiúcska meg- § gyógyult,

A rádió, a viharral dula- | kodva, kiröpítette ezt a hírt | az éjszakába, az óceánokba. 1 az ország minden zugába. |

A csendrendeletet visszavon- § ták. Az elhaló vihar zúgásába 1 belehasítottak a hajók üdvsíp- % fai, az autószirénák bugása, a § házakra feltűzött lobogók | csapkodása, a zongoráik hang- |

jai. 1

* =

A kisfiú abbahagyta a szí- § nes ceruzákkal való rajzolást. | Arcán felszáradtak a könnyek 1 és csak a szempillái voltak | még nedvesek. Elnevette ma- | gát és megkérdezte:

— És kinek a fiúcskája volt? | Közös ?

— Persze, hogy közös — fe- |

leltem. Ez a kérdés váratlanul I ért. ='

jobban tekintetbe vennék a tanulmányi eredményt. Míg azelőtt közepesnél rosszabb tanuló csak kivételesen lehetett MTH-s, most — különösen a kisiparosok — nem nézik, hagy tanult a gyerek. A városi tanács ipari osztályvezetője szerint azért, mert nem jelentkeztek többen, mint amennyi hely volt, mindenkit fel tudtak venni. Persze, nem mindenütt ez a helyzet. A Közle-’ ked'ésépítő Gépjavító Vállalatnál, vagy a Vasipari Ktsz-ben felvételi vizsgát kellett tenni. Az üzemben a vizsgabizottságnak iskolai tanárok is tagjai voltak s a szövetkezet sem vett fel négyesnél rosszabb tanulót. Persze ők könnyebben válogathattak, hiszen a fiúk lehetőleg műszaki vasipari pályára mentek, oda, ahol kapcsolatban lehetnek a motorral, rádióval. Kelmefestő, vegytisztító, vagy más érdekes, hasznos és jövedelmező, de a gyerekek fantáziáját kevésbé izgató szakmában azonban örülnek, hogyha jelentkezik valaki.

AZ ÁLLAMI vállalatoknál!, ahol több tanuló van, külön oktató foglalkozik velük. Különösen nagy gondot fordítanak a jövő szakmunkásainak képzésére a Ceglédi Gépállomáson. Itt az igazgató szívügyének tekinti a kérdést s a gyerekek maguk is megtesznek mindent, hogy javítsák a helyzetet. így külön tanműhelyt rendeztek be, ahol csak ők dolgoznak, s nem függ a szakmunkások munkájától, hangulatától, hogy miikor -juthatnak géphez. A kapott felszerelést (szerszámokat, szekrényt, polcot) maguk hozták és tartják rendben. A Közlekedésépítő Gépjavitó Vállalatnál tanuló esztergályosoknak sajnos nincs külön gépük, azonban itt is egyre javul helyzetük, mind több gondot fordítanak képzésükre. A Vasipari Ktsz elégedett kilenc tanulójával, szófogadók, érdeklődőik. Kérték, hagy munkaidő után is bentmaradhas- sanak, motortefcercseléslt, rádiószerelést tanulni. Gondolnak a gyerekek elméleti képzésére is, megbeszélik velük a szakkönyveket, a munkával kapcsolatos számításokat végeztetnek • velük.

A tanulók jelentős része magánkisiparosnál dolgozik. A kisipari konjunktúra, adó- és anyagkedvezmény, valamint az az intézkedés, hogy a mes- _ tér felszámíthatja a tanuló [ által végzett munkát, érde- I messé tette a tanulótartást. \ Ez különösen azokban az ipar- I ágakban jelentős, ahol az ál- = lám nem tud megfelelő számú ! tanulót kiképezni és a kisebb : falvakban, ahol nincs állami ; vállalat. Az iparosok többsége I becsületbeli kötelességének ! tartja, hogy jó szakember ke- | rüiljön ki a keze alól, már csak i azérlt is, nehogy szégyent hoz- í zon a nevére. Éppen ezért ke- I menyein fogják a gyerekeket.

: Ázooban vannak olyanok is, i akik anyagi haszon reményé- ! ben csak egy-egry részmunkát ! végeztetnek vele és nem ta- ; nítják meg a szakma egészére.

! Az ilyentől aztán természete- í sen elveszik a tanulót. Saj- í nos, az ellenőrzés gyenge lá- : bon áll.

A GYEREKEK első évben i havi 100 forint ösztöndíjat ! kapnák, ez később a tanul- i mányi eredménynek megfele- j lően emelkedik. Utolsó félév- i ben a jelesrendű 420 forintot i keres. De a legjobbak a har- i madi'k évben már teljesítménybérben is dolgozhatnak.

I A kisiparosnál dolgozók óradí- [ jat kapnak, kb. ugyanilyen i összegben. A ruhát erősen | igénybevevő szakmákban i munkaruha is jár. Olcsón ebé- : delnek: a Vasipari Ktsz-ben i dolgozók például 50 fillérért | a Béke-étteremben. (Vajon ; gondolhatott-e régen a tanonc ; arra. hogy a város egyik leg- ! előkelőbb éttermében ebédel- i jen?) A minőséggel nincsenek : mindig megelégedve, de nem ! szólnak, pedig szólhatnának I nyugodtan.

Munkaidejük állami vállalatnál papi 7, másutt 8 óra. Iskolai napokon nem kell dolgozni. Nyáron 24, télen 6 munkanap szabadság jár nekik. Sajnos, van sok kisiparos, aki idő.n túl is dolgoztatja, sőt néha még iskolába sem engedi a gyereket. Arra is van példa, hogy nyáron csak 18 nap szabadságot adnak, s a maradék napokat csak később, nagy- nehezen adják ki.

AZ ISKOLÁBAN élénk KISZ-élet folyik. Az 55 tagú szervezet , hetenként rendez tánccal egybekötött gyűlést, a kultúrház legszebb termében;

Itt aztán szakmai, politikai, vagy más közérdeklődésre szá- , mottartó kérdésről hallanak ^ előadást. A reakció — régi receptre — azt terjeszti, hogy a KISZ-ben ilyen-olyan erkölcstelen az élet. Az efféle rágalmak ellen úgy védekeznek, hogy szülőket is meghívnak az összejövetelre. Meg akarják, szüntetni az ipari tanulók és a gimnazisták közötti feszültséget. Leónyszaklkört is szervezd nek. Élénk a sportélet; futballcsapatuk, az országos ipari tanuló bajnokságon utoljára 4:l-re verte meg a Debrecent is legyőző tiszavasván csapatot.

Az iskola legnagyobb gondja a helyiséghiány. Tizenöt osztály, illetőleg 17 szakmai csoport négy tanteremben és három kisebb helyiségben tanul;

A szűk tornaterem és egyik tanterem a pincében van: nedves, sötét, hullik a vakolat, nem szellőztethető megfelelően;

A szakmai csoportok huzatos, kifűthetetlen átjáróban, tanári szobában, egy ping-pong asztalt körülülve, tábla nélkül kénytelenek dolgozni. Olyan nap is van, amikor reggel 7-től este fél nyolcig egyfolytában tanítanak. Ilyenkor sokan, akiknek korábban indul a vonatjuk, kénytelenek elmenni az utolsó óráról, ami azt jelenti, hogy abból a tárgyból egyetlen órán sem, vagy csak az órák felén vesznek részt. Mások messziről járnak be kerékpáron.

A helyhiány oka. hogy 1954- ben, amikor átmenetileg mindössze 76 növendékük volt, a helyiségek egy részéből két lakást csináltak. Az egyiket egy tanárnő kapta szolgálati lakásnak, (azóta már szolgálati viszonya megszűnt), a másikat nem egészen világos körülmények között utalták ki. Ha leg_

a

lább az egyik lakást visszakapnák, a helyiséghiány megszűnne. Ehhez azonban az kell, hogy a városi tanács cserelakást adjon. A Munkaügyi Minisztérium ezt javasolta legutóbbi levelében, a tanács azonban úgy látszik, erre nem lát módot Lencsés Gábor vb- titkár úgy gondolja megoldani a kérdést, hogy a közeli, általános iskolák adjanak át délutánra tantermet. Ez nem tenné lehetővé azt, hogy korábban vágezznek, azonban nagyon megnehezítené a munkát. (Délután ötperces szünetek vannak, ezalatt kellene átszaladgálni a szomszéd iskolába.)

A MEGOLDÁS évek óta várat magára. Pedig sem a lakások visszavétele, sem a kölcsönterem nem jelenthetnének végleges megoldást, mert az alkalmatlan pincehelyiségeket továbbra is használná kellene; Eigy olyan város, mint Cegléd, megérdemelne egy megfelelő iparitanuló-iskolát. hiszen az egész környék szakmunkás- és iparos utánpótlásáról is itt gondoskodnak. Márkus János elvtárs szerint, . aki a tanács ipari osztályán dolgozik, de az iskolában is ad órát, a város, az érdekelt üzemek és iparosok támogatásával, fel tudna építeni társadalmi erőből egy iskolaépületet. Maguk a tanulók is meg tudnának csinálni sok mindent. A munkát olcsóbbá tenné, ha kapcsolódna a hároméves terv más — iskola, üzletház, vagy egyéb —■ építkezéséhez. Babinszky párttitkár, Lencsés vb-titkár. Mészáros népfront-elnök elvtársak szerint a feladat megoldható; Hídvégi elvtárs a Munkaügyi Minisztériumban úgy gondolja, hogy ők is tudnák támogatni a kezdeményezést. Ez a megoldás volna természetesen a legjobb, de addig is, amíg ez megvalósulhat, meg kell találni a módját, hogy az iskola normális körülmények között dolgozhasson. Bor István

i