Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-05 / 4. szám
r» PE S t litt GIT I c/Cirtan 1958. JANUAR 5. VASÁRNAP GAZBA A szemcsés trágya házi cláállíiása A szuperfoszfátról már régebben kiderítette a tudomány, hogy sóikkal nagyobb a hatása, ha nem poralaikban, ha nem szemcsézve juttatjuk a talajba. Ennek az a magyarázata, hogy a szemcse a földben nem oszlik el, így a műtrágya tápanyaga hosszabb ideig oldható állapotban marad. A szemcséket a növények gyökérzete körülhálózza, s így az oldhatóan maradt táplálékot felveszi. A tavaszi vetések alá már most elkészíthető a szemcsé- zett trágya. Ehhez nem is kell külön berendezés, csupán egy dróthálóból készült feltámasztható rostaüap, egy ten gelyen forgatható hordó és közönséges szuperfoszfát, amelyet istállótrágyával, baromfivagy juhtrágyával, esetleg kölespelyvával keverünk. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a leghelyesebb keverési arány 30 százalék szuperfoszfát és 70 százalék szerve» anyag. Az elkészítés módja sem boszorkányság. Először egy centis nyílásé rostán átszitáljuk a szervestrágyát. A rostált trágyát három ujjnyi vastagon elterítjük, s rászitáljuk a szuperfoszfátot, majd az egészet gereblyfevel alaposan összekeverjük. Keverés köz. ben az . anyagot vízzel, vagy trágyalével addig öntözzük míg a massza kezünkben ösz- szenyomva gombóccá összeáll, s a nedvesség rajta előszivárog, de cseppek nem képződnek. A massza elkészítése után a tengelyen forgatható hordót negyedrésziig megtöltjük a keverékkel s ezt percenknét 40— 60-as fordulatszámmal forgat- 1uk. Ha a nedvességtartalmat eltaláltuk, a hordóban tízperces forgatás után kialakulnak a 2—4 mm átmérőjű szemcsék, amelyek legalkalmasabbak a trágyázáshoz. A kész szemcsét hűvös időben szabad ég alatt ujjnyi vastagon kiterítjük és gereblyével keverjük. Ha kiszáradt, öt minimaleres szitán áteresztjük. A szemcsék méreteit lehetőleg úgy alakítsuk ki, hogy azok a vetőmag méreteihez alkalmazkodjanak. Tehát árpa aló négy, kukorica alá hat, aprómagvak alá pedig két milliméteres szemcsét készítsünk A szemcsézett trágya termés- .fokozó hatása háromszorta nagyobb a szuperfoszfáténál. Kéregtisztítással is védjük a fákat A legtöbben a gyümölcsfák rovarkártevőinek pusztítását vegyszeres védekezéssel próbálják megoldani és elfelejtik, hogy a védekezés alapja a fák téli tisztítása. A kéregkaparással és keféléssel a kártevők ezreitől — így a pajzstetűtől is — megszabadíthatjuk gyümölcsfáinkat. A pajzstetű ugyanis csak addig életképes, amiig a helyéről el nem távo- Htjuk, azaz amíg a fa kérgébe fúrt szívók áját a kéregtisz- títással el nem szakítjuk. Végezzük el tehát a gyümölcsfák téli tisztítását mielőbb, minél nagyobb gonddal. Hogyan etessük a silótakarmányt? i\ gondosjaxjjeßilß^olt. tütor- Tfnányokkal nemcsak a szér.a- • féléket T&t öthatjuk, áe Bizonyos mértékig az abrakot is. ■Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy egy mázsa siló egy kevés olajpogácsával kiegészítve 60 liter tej termeléséhez elegendő. A siló felbontásánál ügyeljünk arra, •hogy föld ne keveredjen a takarmányba, mert a földesen etetett siló hasmenést okoz. A silötakarmányt az egész megkezdett gödörfelületen I egyenletesen, naponta Az etetésre kerülő silót akarni ányt lehetőleg egy nappal élőbb készítsük be a takarmánykamrába, illetve az istállóba és helyes, ha csak egy napra való adagot hordunk be a silózóból. Mert ha huzamosabb ideig a takarmányt kamrában, illetve istállóban tároljuk, elveszti kellemes, savanyikás ízét és az állatok nem fogyasztják olyain szíve, sen. (h. v.) Hogyan járt pórul az árulkodó sakál? Hát azt hallottátok-e gyerekek, milyen csúfos vége lett az árulkodó sakálnak? Mindjárt elmesélem, csak jól figyeljetek. Furfangos és bátor kis barátunk, Nyúl öcsi, egy nap vidáman hintázott az erdőben. Repült a hinta, élvezte is nagyon a nyuszi. Ám a sakál megirigyelte a mulatságot és odakiáltott neki: Szállj csak le gyorsan, én akarok hintázni! A nyuszi szelíden kérte a sakált, legyen egy kis türelemmel, nemsokára átadja. A rosszindulatú sakál felfortyant, úgy tett, mintha elmenne, aztán odasettenkedett a fához, ahová a hinta volt felkötve, s el se hinnétek, milyen csúnyát tett. Hegyes fogaival elharapta a hinta kötelét és a mit sem sejtő nyuszi akkorát pottyant hintástul, hogy csak úgy nyekkent. Alig tudott feltápász- kodni és ráadásul a kárörvendős sakál még ki is csúfolta őt. Éppen arra járt az erdei tanító, az öreg Mackó és alaposan elporolta ezért a sakál bundáját. Az visított, fenyegetőzött, hogy beárulja a medvét is, meg Nyúl öcsit is a gonosz farkasnak és jaj lesz nekik. Nyúl Öcsi persze nem ijedt meg és kereken megmondta: Nem félünk a farkastól és ha bántani mer, hát kirázzuk a bundájából veled együtt. Több se kellett a sakálnak, elment a farkashoz, hizelgett neki és árulkodott a nyuszira. A gonosz farkas sohase vetette meg a nyuszipecsenyét, hamar ráállt, hogy elcsípi és fölfalja Öcsit. De hogyan? A sakál erre is tudott tanácsot adni. Amikor heggel vízért megy a nyúl, akkor ugorjon rá és fogja el. Felkelt a farkas jó korán és lesben állt a forrásnál. Egy kismadár repült oda inni, de az ordas türelmetlenül elzavarta a víztől. A szomjas kis madár továbbrepült és meglátta Nyúl öcsit, amint a korsóval elindul a forráshoz, csak még a maradék vízzel meglocsolja a káposztáját. „Adj egy kis vizet Öcsi, a forrástól elzavart a farkas.” A jószívű nyuszi mindjárt adott neki inni. De okos kis tapsifüles lévén, mindjárt kitalálta, hogy a farlcas rosszban sántikál. Talán éppen rá leselkedik. Szólt a Mackónak, jó vastag botot ragadtak és óvatosan elindultak, hogy meglepjék a farkast. Közben a gonosz vadállat egyre türelmetlenebb és éhesebb lett. Olyan éhes lett, mint a farkas. Ilyenkor pedig se lát, se hall, csak azon van, hogy zsákmányára ugorhasson. Mikor pedig az árulkodó sakál vesztére odasündör- gött, hogy lássa, Nyúl öcsi odake- rütt-e már a farkas körmei közé, az éhes ordas — bár nem szerette a sakálhúst — ráugrott, széttépte és felfalta az árulkodó sakált. Éppen készen volt a maradékkal is, amikor megérkeztek a jó .csípős botokkal Mackó és a Nyúl öcsi. Volt is csihipuhi, majd leverték a farkas derekát, Alig tudta elvinni az irháját. Úgy kell neki, mondta dörmögve Mackó bácsi, amikor visszafelé ballagtak. Ugye, ti se sajnáljátok őket? Szántó Miklós Felfrissítik a. Bükk vadállományát A Bükk-hegység nagyvadas területein a következetes vad- gazdálkodás eredményeként annyira elszaporodtak az őzek, a szarvasok és az 1930-as években megtelepített muflonok, hogy a hazai vadászokon kívül mind több külföldi is értékes zsákmány reményében vadászhat, A Bükk vadállományának további növelésére a szomszédos dél-borsodi erdőgazdaságból, valamint a zempléni hegyekből és a Tisza mentén levő harmincezer holdas rezervátumból most új tenyész- anyaggal frissítik fel a Bükk vadállományát. Fiatal szarvasbikákat, őzbakökat és néhány muflonkost hoztak a bükki erdőségbe. (VrfioTtiy-fejtörő SHAKESPEARE - A RÉSZVÉTRŐL A világ legnagyobb drámaírója mondotta, hogy a részvét a legmagasztosabb női érzelmek egyike, az egyetlen, amelyet éreztetni óhajt. És még valami, de ezt az alábbi rejtvény hosz- szú soraiban (vízsz. 1. és függ. 13.). ■ 1 2 3 5 5 e $. ■ 1 í 9 W 11 n 13 1 ‘ ■ r 16 ■ 17 ■ « 2 0 ■ * U "■ 15— ■ * 27 ■ 9 7s— * ■ 31 ■ 1 m u 35 3b----V* ü 38 ■ 39 50 b m T V 52 53 T ■ 53 ■ 46 M 4/ ■ * H ‘i3 1 ■ ■ 1 53 ■ 54 55 5b ■ *_ 58 ■ 59 ■ “ ■ 61 “ ■ 1 6b ■ 66 67 68 ■ ■ 71 72 75 75 ■ 6 ■ 4 VÍZSZINTES: 7. Tömött. 13. Kikészítés, az iparcikk csinosítása. 15. Japánban, Kínában fontos néptáplálék. 16. Ilyen hamar? 17. Elavult házfedél. 19. Felelőssé tesz. 20. Ereket rajzol. 22. A mai nappal szintén. 24. Kati, aki elveszd a fejét? 25. A látás mássalhangzói. 26. Naptár féle. 28. Vajon a fejére? 30.. Nagy folyó a Szovjetunióban. 31. Nyakon belül? 32. A fejével helyesel. 34. Papi illeték. 36. E. I. A. 38. Visszaír? 39. Német névelő. 41. Férfi név. 45. Veszteség. 46. Éktelen kártyalap. 47. Hozzám. 48. Cérnatartó. 50. A vendéglőben sosem éles. 52. Teréz becézve? 54. Súlyokkal dolgozik. 55. Almás Károly. 57. Bírói kellék, de nem a bíróságon. 59. A föld istennője (GEA). 60. A seb gyógyulását jelzi. 61. Kiskunlacháza egyik része. 63. Véd az eső. vagy a nap ellen. 65. Tízezer görögül (MIRIA). 67. Cigány megszólítás. 69. Nincs vége az éneknek? 76. Hangszer, kettősnyelvű fafúvó. 71. Szerencsétlenség a famíliában. 74. Télén- primőrnek számít. 7$. ujságiközlemény. > ,, FÜGGŐLEGES: .1. Ókori város lakói, az ifjúságot egyszerűségre és testi ügyességre nevelték. 2. Gyümölcsös kertfajta. 3. Dara. 4. Angol helyeslés. 5. Szent — Idegen rövidítése. 6. Izzé-porrá tör. 8. A. S. 9. Mondanivaló. 10. Hízás jelel az arcon'. 11. Rosszra csábítják (3 szó). 12. Zűr-zavar. 14. Padua magánhangzói. 10. Szép színeződés az arcon. 21. Mohamedán főpap. 23. Vízi növény. 26. Buzog. 27. Kevesebb, mint fél liter? 29. Attila-nevének magyaros alakja.. 33. Félig tikfcad. 35. A modell belseje? 37. Növények, névelővel. 40. Erkölcstan. 42. Biológiai folyamat. 43. Van — németül. 44. Komoly tárgyú költemény. 49. Ünnepi tészta. 51. önök németek! 53. Zavaros erő. 54. Betegállományban van. 56. Egybesiil- ve a legjobb. 58. Szabad zsákmány, 60. Az utazó tréfás neve. 62. Tisztátalanul kártyázik. 64. N. N. I. 65. A virágos növények szaporodó szerve 66. Felfordult Kata? 68. Belül kilát. 70. Kettévágott fantom, 72. Csak keresztül, kasul nem! 7*. Rózsa Eszter. ■&' Beküldendő a keresztrejtvény megfejtése 1958. január 15-ig, A rejtvény helyes megfejtői között könyvjutalmakat sorsolunk ki. December 8-i számunkban közölt rejtvényeink helyes megfejtése: Sacha Guitry: A nők Igen sokat gondolkoznak, s mégis ők a meggondolatlanok. Hol nyaraljunk a télen? Zebegény. Hévíz. Párád, Mecsek. Könyvet nyertek: Hébel Rozália Triárcs;‘Pést—Szblnoft' megyei AUa- rni Pincegazdaság Pincészete. —i Gyarmati Károly Hernád, Posta- hivatal. — Csapó Katalin tanítónő Pécel, Isászegi úti iskola. — Vajta János Vác, siketnéma Intézet. — Kalász Józsefné Kartal, Ady u. 41. — Győri László Túra, Tabán u. 40, — Balogh János Szigethalom. —, Szekeres Józsefné Cegiédbercel— Cserő. — Selmeczi Vilmos Biator- bágy, Petőfi u. 42, — Pálinkás Pál Tápiősáp. Kossuth Lajos u. 696. A nyereményeket postán küldjük el. alább 10—15 centi mélységben I használjuk féL Védeni kell | a silót a fagyok ellen is. Ép-1 pen ezért a megkezdett gödrök I tetejét takarjuk be száraz 1 'szalmaréteggel. Az állatokat | fokozatosan kell hozaászok-1 tatai a sílótakatrmány fogyasz- | tásához. Először legjobb pely- i ’vával, szálastakarmánnyal, § vagy szénaliszttel keverten I ’etetni és csak kétheti szokta- 1 'tás után térjünk rá a teljes | adagok, etetésére. 1 . Silótakarmányból tehenen- f ként és ökrökként napi két- 1 szeri etetésre 30 kilogramm, | növendékmairhánál 10—12 ki- I logrammot, juhoknál 3—4 ki- 1 logrammot, süldőknél 2—4 ki- § logrammot etessünk. Silóta- | karmányok" etetésénél nagyon | fontos a só és a szénsavas ta- | karmánymész etetése is. = llllPinHIIIIIIHIIIinMHHIIIIIIIIIIIHHHtflItHHtMIHIIIHIIIIIIIIIMninrtllllMHflMIIWtlIIIMIMlllinillllOTtllllHIIIIrtlIllltMIIIIIHtlHJIIHHninilllllIflintlIHMflUrtHH ( MÉSZÁROS OTTO: } Zsóka 03 A FAÉRT VÁLLALAT Bpest, V., Petőfi Sándor u. 5. KERES felvételre férfi SEGÉDMUNKÁSOKAT ' Nagy-Budapesten levő építőanyag telepeire. Munkásszállás van A hatalmas neonréklámok a recehártyát hasogatva váltogatták színeiket a felhőkarcolók oldalán, tetején. Innen egy bájait mutogató hölgy tekintett le a legújabb fehérneműket népszerűsítve, onnan hatalmas autó áramvonalai kínálták magukat potom tízezer dollárért, amonnan a Coca-co- la lángbetwi lövelltek. New York. Az álmák városa. A hatalmas autósztrádák szédítő forgalma, az utcasarkokon a járókelőkre vigyor- gó papírmassé rock and roll- király oly talmi már. Üres és hideg ez a város. S oly hideg volt a kis Zsóka szívében is. Hiába ölelte át a meleg kabát, érezte, hogy ott belül, ott mélyen didereg, reszket a szíve, s oly messze, oly nagyon messze van a melegség, az a melegség, amely véget- vetne ennek a szörnyű didergésnek. Azóta didereg, amióta a ködös, hideg októberi éjjelen otthagyott mindent. A mamit, apát, s a kis öcsit, aki mindig lerugdalta a takarót, az iskolát, ahol az érettségire készültek nagy-nagy izgalommal. Szökött. Majd ő megmutatja. Nem kell apjának tintás ujjakkal könyvelni, mamának a pult mellett állni. Oly sokan lettek már egyik napról a másikra híres színésznők! Neki ne sikerülne? Hiszen érettségi után úgyis a szín- művészetire akart menni. S ment, szökött. Bécsben megijedt. De hisz egyedül van! Hol van mami, akinek a fülébe lehet sugdosni, ha valami baj van, hol van öcsi, a kócos buksijával, hol az iskola, hol van, hol van minden? Jaj, de fájt. Talán bele is zavarodik, ha soká ott kell maradnia. De két hét múlva már az óceán felett suhant vele a gépmadár. Amerika. Majd ott. Ott minden más. Ott az igazi élet! Amiért jött. Ott vár reá a siker, csak ki kell nyújtani a kezét. S a gép illemhelyére kiszökve a picinyke tükör előtt próbálgatta, hogyan bólintson a köréje sereglő fajosoknak riportereknek. El A láger undorító volt. Piszkos és hideg. S az állandó marakodás. A hősködők, akik napról napra több és több orosz tankot pusztítottak el képzeletükben, hátha így jobban kellenek valakinek. De így sem kellettek még a kutyának sem. Zsóka sem kellett. Azaz... A közös szálláson egyik éjszaka mellé mászott az a pattanásos képű kamasz, aki azzal hősködött, hogy Maiéter futárja volt. Ó ellökte az ágyról, mire az képenvág- ta s olyan jelzőket zúdított feléje, hogy szégyenében sír- vafakadt. Amikor másnap elpanaseotta Wolfnénak az ügyet, az csak legyintett: — Ugyan lányom, ez lenn« a legnagyobb baj. Pedig Wolf né volt egyedül az, aki űgy-ahogy bizalmat élvezett Zsókdnál. De ettől kezdve már ő sem. Sírt és to- porzékolt Zsóka. Akkor még azt hitte, ezzel elérhet valamit. De ugyanolyan napok jöttek a lágerben, a pattanásos képűtől még egy pofont kapott, s Wolfné elment, szerencséje jw>lt, valahová felvették do%ozni. Zsóka szép volt és fiatal. Angolul is jól beszélt, mindig könnyes lett a szeme, amikor arra gondolt, hogy a mami mennyit kuporgottat azért, hogy ö külön angolra járhasson. Egyik nap rámosolygott a szerencse: behívatták az irodába. ahol egy szivaros, kövér úr mustrálgatta végig', nem szólt egy szót sem, csak bólintott. Az irodista közölte vele, hogy ez az úr elviszi, ■nagyon jó helye lesz, szépen fog keresni. Ott volt torkán az izgalomtól remegő kérdés, de nem merte kimondani. Jobb is. Film — ezt akarta kérdezni, ß cselédlány lett a kövér úrnál, meg annak a kövér feleségénél. A hatalmas, kövérségtől fuldokló asszony több mint egy órahosszat prédikált neki a kommunizmusról, és Zsóka kénytelen volt végighallgatni a sok ostobaságot. A rideg, hatalmas szobák, a villához tartozó kert harsányul ordító ízléstelensége az utolsó csöpp kedvét is elvették. De telte, amit mondtak, igyekezett mindent a legjobban csinálni. Csak a lágerbe ne kelljen visszamenni. Köny- nyes szemmel, remegő kezekkel megírta haza az első levelet: örökbefogadták, autón jár, gyönyörű villában lakik. S takarított, mosogatott tovább. El Mr. Abot bankigazgató volt. Benn New York-ban volt lakása, legtöbbször oda ment, a villában csak Mrs. Abot tartózkodott. Egyik este Mrs. Abot becsengette magához — morgott is magában, hogy mit akar az a vén hájas ilyen későn — és leültette maga mellé az ágyra. Furcsállotta Zsóka, hogy a kövér asszony ilyen parázsló szemekkel néz rá. de a szavai még furcsábbak voltak. Arról beszélt, hogy ha Zsóka okos, akkor nagyon jó lesz neki, meglesz mindene, a kis kocsi is az övé lesz és dolgoznia sem kell, mert akikor hoznak ide mást. Zavart volt, nem értette, hogy mi az akkor, de szívében ott röp- dösött az öröm is: kocsi, pénz, nem kell dolgozni... Mrs. Abot szava rettentette fel az ábrándozásból: » — Vetkőzz le Riadtan, értetlenül meredt az asszony piros, torzmosolyú arcára, aki ismét azt suttogta: — No..., no .. , vetkőzz.,: — Én... én.,. — de ennél nem jutott tovább Zsóka. Sír- vafakadt. Mrs. Abot megcirógatta, s egy ügyes mozdulattól lehullt róla a szoknya. Iszonyodva érezte, hogy a kövér asszony kezei a combján szántanak végig. Akkor rohant ki a szobából, amikor Mrs. Abot magáról húzkodta lefelé az inget. Zokogva bújt a vackába s a rémülettől szinte megtébolyod- va hajtogatta: mami... mami... csak most segíts! Reggel Mrs. Abot durván rátámadt, a fenébe küldte, s eléje lökött egy százdollárost. De aztán ne jártássá a száját, ostoba — fűzte a pénzhez. Fél óra múlva az utcán volt. Száz dollár, s pár kilométerre New Yoék. Elindult. El A lányságát húsz dollárért adta oda. Mert a száz dollár hamar elfogyott. S élni kell. akárhogyan, csak a lágerbe ne kelljen visszamenni. De a húsz dollár sem tartott soká. S nem mindig akad részeg, aki húsz dollárt fizet. Akadt olyan, aki fintorogva fordult ki a szegényes szállodai szobából, és akkor ismét az utca, mert valaki kell, miní
