Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-31 / 26. szám

fm

MEG

K^Hirlav

1958. JANUÄR 31. PÉNTEK

Az életre neveljük az ifjúságot

Pedagógus véle ménje a fiatalok házasságáról

Napjaink komoly gondot

okozó problémái közé * tartozik a meggondolatlanul kötött házasságok következménye: a gyakori válás. Amilyen sűrűn mondják ki a fiatalok a boldogító igent, oly könnyen felejtik is az azzal járó kötelezettségeket és így sokuk útja az anyakönyvvezetőtől előbb vagy utóbb a válást kimondó bíróihoz vezet. Vajon mi az oka ennek? Miért válnak oly gyakran külön a sírig tartó boldogság ígéretével induló életek, s hagynak maguk mögött tátongó szakadékot, anya vagy apa nélkül felnövő — semmiről sem tehető gyermekeket. Ki a fe-‘ lelős ezért? Megannyi izgató kérdés, s szinte valamennyi egy életút töréséhez vezet. Vajon hogyan vélekedik erről a pedagógus, aki hosszú esztendőkön át neveli, formálja ifjúságunkat, s aki mindent elkövet annak érdekében, hogy ne csupán a kötelező anyagok megismerésére, de az életre nevelje a fiatalokat.

Kiss Károly, a nagykátai Dam j amch-g imnázium igazgatója maga is fiatal ember, sőt mi több, ifjú házas. Vajon mi az ő véleménye a gyakori válásról?

Születő új társadalmunk számos lehetőségét adja annak — kezdi a szót —, hogy két egymást szerető ember ifjú fejjel is összeköthesse életét- Ez a múltban szinte egyenlő volt a lehetetlennel, hiszen a fiatalok — akár a me- . zőgazdaságban, akár az iparban dolgozók — jelentősen kevesebb bért kaptak, mint a meglett 'emberek, ha egyáltalán munkalehetőséghez jutottak — a lányokról nem is beszélve. Ma egészen más a helyzet. Egy 18—19 éves fiatalember gyakran 1500—2000 forintot is megkeres, ha becsülettel .végzi.a munkáját. Ez egymagáiban. is glégséges . ahhoz. Hogy két'éthibéí' megéijén belőle. A valóság azonban leginkább az, hogy a lány is dolgozik és 800—1200 forintot is megkeres. 2500—3000 forintos havi összkeresetből pedig tág tér nyílik arra, hogy két ember egymáshoz kösse életét. Sajnos, a fiatalok közül nagyon sokan csak ezzel számolnak. A pillanatnyi fellob- banás hevülete néhány hetes vagy hónapos ismeretség után gyakran összeköt két fiatal, meggondolatlan, s tapasztalatlan életet, s mire felocsúdnak, már ki is mondják az anya- könyvvezető előtt aá igent.

Legtöbbször aztán csak a mézeshetek csodálatosan szép napjai után kezdenek gondolkodni azon, hogy most hogyan is tovább. A szerelem mindent megszépítő fátyla lassan lehull, s egyre inkább bíráló szemmel méregetik egymást, vajon valóban összeillenek-e. Nem egyszer éppen ilyenkor foszlanak szét a boldogság óráiban megálmodott álmok. Nem így képzelték el a közös életet, s a párjukat sem, akit egy hosszú élet hűséges társául választottak. S ez előbb vagy utóbb odavezet, hogy mind gyakrabban tévesztik a közös szót, s csak a válóperes bíró előtt találják meg újra, amikor mindketten így válaszolnak: nem. nem kívánok tovább. egymás mellett élni.

TSílUBSZBtBSfin nem minden

fiatalon kötött házasság végződik így. Ezt bizonyítja két tanítványom boldog, révbefutott házassága is. Funk István még húszéves sem volt, amikor feleségül vette Pál Terézt. Azóta eltelt néhány esztendő, s nagyon boldogan, a legnagyobb egyetértésben élnek. De talán éppen ez a kivétel erősíti az általam felállított szabályt: 24—25 éves korban házasodjanak a fiatalok. Hogy miért ilyen későn? Ennek több oka is van. Az első és legfontosabb. hogy így érett ésszel, meggondoltan választják ki élettársukat, akiben már nem csupán a nőt, hanem a hűséges hitvestársat és a leendő édesnnvút látják. A másik indok: így nem csupán futó ismeretségre feüobbanó érzelmekre alapozzák választásukat, hanem hosszú esztendők alapos ismeretségére, ami alatt a lánynak nemcsak külső értékeit, de erényeit és hibáit, érdeklődési körét és gondolkodásmódját, az életről vallott nézeteit is megismerjük. A harmadik ok: számos példa bizonyítja, hogy a katonaidő letelte előtt kötött házasságok éppen a gyerekasszony nagy magárahagyatottsága, társta- lansága miatt borulna^ fel. A negyedik, de nem utolsó indok pedig az, hogy a hosszabb is- merettség ideje alatt anyagilag valóban komolyan — lakás, bútor — megalapozhatják eljövendő életüket.

De vajon ki a hibás á meggondolatlanul kötött házasságokért? A társadalom? Csak annyiban, hogy az elmúlt esztendőkben, sajnos, többé- kevésbé megfeledkeztünk az ifjúság életre neveléséről. Az iskolában és az ifjúsági szervezetben sok mindenre megtanítottuk a fiatalokat, csak éppen arra nem, amit úgy hívnak: a nagy betűs Élet. A meggondolatlanul kötött házasságokéit felelősiek azok a szülők is, akik az utóbbi esztendőkben talán túlzottan is megkönnyítették gyermekeik életét és így akarva-akaratlanul gátolták öltét abban, hogy felkészüljenek az élet várható nehézségeire, ugyanakkor megtanuljanak szívből örülni két kezük munkájának eredményei fölött. De nem lennénk tárgyilagosak, ha ném beszélnénk arról a visszahatásról,

amelyet a Nyugat által hosszú esztendők óta táplált hidegháború, az atom- és hidrogénbomba őrülete keltett és kelt ma is a fiatalokban. Sajnos, ez is hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok egy része a cinizmus, a nyegleség, és a nemtörődömség álarcát öltötte magára.

Mi hát a kiút, hogy minél kevesebb elrontott házasság szülessen az, elkövetkező években? Véleményem szerint a szülőkre, az ifjúsági szervezetekre és a pedagógusokra egyaránt nagy feladat és felelősség hárul. Mint pedagógus, én most csak a mi feladatunkról beszélek: az életre nevelni az ifjúságot. Ezért a mi iskolánkban a negyedikesek osztályfőnöki óráin — fiúknál, lányoknál egyaránt — gyakran esik szó a szerelemről, a családalapításról, a házaséletről, egymás kölcsönös megbecsüléséről. Úgy vélem azonban, hogy helyes lenne, ha ezeket a beszélgetéseket az alsóbb osztályok tanulóira is kiterjesztenék. Persze, ennek alapvető feltétele, hogy a fiúosztályoknak férfi, a lányosztályoknak pedig nő legyen az osztályfőnökük, akik előtt nyíltan beszélhetnek és beszélnek is a deákok. A mi iskolánkban hosszú évek után végre sikerült ezt megvalósítani és talán éppen ezeknek a beszélgetéseknek az eredménye az, hogy az utóbbi Időben erkölcsi okokból senkit sem kellett felelősségre vonni iskolánk diákjai közül,

(prukner)

NEM AKTUÁLIS?

Az angliai Bush House leg-1 tetején óriási szoborcsoport | áll. Az egyik alak Amerikát | jelképezi, a másik Nagy-Bri-l tanniát. Az utóbbi jelképes | alak kezében a civilizáció § fáklyája, melyet Amerikának \ nyújt A világháború alatti bombatalálat érte a szobor-1 csoportozatot és az Amerikát | jelképező szobor j'obbharja le-1 tört. Azóta nem képes átvenni | a feléje nyújtott fáklyát,

A szobor restaurálására vo-1 natlcozóan illetékesek kijelen- f tették, hogy a jobbkar helyre- \ állítása jelenleg nem aktuális. §

QU/jti, Színház, irodaiam

'I

A 101-es sas

KÉT TESTVER TÉLI ÁLMA

Példa nélkül álló esettel \ állnak szemben, az angol or- ] vosok. Két gyermek — egy 15 j éves lány és 9 éves öccse, kik- j nek testalkatában egyedül az i a közös vonás, hogy mind a \ kettő meglehetősen kövér — [ gyakran holmi mókushoz, vagy | mormotához hasonlóan téli; álomszerű állapotba esik. Ér- [ verésük lelassul, hőmérsékle- j tűk legalább 32 fokra csökken,1 míg normálisan 36 fok, vagyis [ már így is alacsonyabb az át- j lagnál. Összekuporodnak, mint j az állatok, öntudatukat nem! vesztik el, de képtelenem állva j maradni és teljesen apatikussá \ válnak. \

A két gyereket melegítő bu- i rokba kell helyezni, hogy új- j ból tevékeny életre ébresszék I őket, de ezek a „téli álom”- j időszakok semmiféle hátrány- j nyal nem járnak számukra.

Az új romám, film izgalmas d 'kémtörténet, s a cselekmény kibontakozása egy szerelmi háromszög bonyodalmaival párosul. Míg a kémtörténet számos váratlan fordulat után szerencsés megoldást nyer, addig a szerelmi háromszög problémája befejezetlen, a Csigalépcső című filmünkhöz hasonló, azaz a férfi főhős magára marad, A film forgatókönyve meglehetősen fantasztikus, amelynek következtében a legkülönfélébb jelenetek tárulnak a nézők elé. Impozáns repü- felvételek, ejtőernyős ugrások, szerelmi vallomások és kémüldözés váltják egymást. A film gerincét alkotó szerelmi történet felszínes, nem csoda tehát, ha a színészek képtelenek szerepeiket átérezni, s így a szerelmi háromszög egyes tagjainak szenvedése a nézőre hatástalan marad. A kémtörténet viszont annyira valószínűtlen, hogy inkább csak ae egyes részletek ragadják meg a figyelmet.

Az új film minden hiányossága ellenére is fejlődést jelent a román filmgyártásban, mert ha nem is nyújt maradandót, de szórakoztat, s így a fejlődés olyan lépcsőfolsának tekinthető, amely után komoly élményt jelentő filmeket várhatunk,

(f. i.)

Javítják a dabasi járás legelőit

A dabasi járás 12 községében

mintegy hatezer holdnyi legelőterület van, s a szarvasmarhaállomány eléri a tízezret. Ha csák ezeket a szá- .PTqkat néznénk, azt találnánk, hogy "ilyen legéioteruleT "Bőségesen el tudja látni egész éven át az állományt. Csakhogy mórit Kókai Balázs járási főállattenyésztő elpanaszolja, az ő legelőik minőségileg -nagyon messze járnak az országos átlagtól. Egy-egy szarvasmarhára két holdat is számítani kell ahhoz, hogy a legeltetési idény alatt a szükséges 40—50 kilogrammos zöldtömeget lelegelhesse a jó-, szág naponta.

Asz alacsony fűhozamnak több oka is van. Első és legfontosabb talán, hogy a legelőknek mintegy egyharmad része mocsaras, s tetejében még májmétellyel is fertőzött, tehát lényegében hasznavehetetlen. A további kétharmad rész viszont homokos, sivár, s az esztendő legnagyobb részében csupán jártatásra alkalmas, takarmányt június végétől már úgyszólván semmit sem ad. Ha ebhez még hozzávesszük, hogy a járás évi átlagos csapadékmennyisége is mintegy 50 milliméterrel alacsonyabb az országos átlagnál, mindjárt érthetővé válik, miért oly nagy kérdés ma a dabasi járásban a legelő- gazdálkodás.

felsőpakony kivételével minden egyes községben működik már a legeltetési bizottság és a járási főállattenyésztővel történt megbeszélés, alapján hozzá is láttak mindenütt a legelők feljavításához. Első és legfontosabb feladatuknak tartják a fűhozam növelését, ehhez azonban le kell csapolniok a mocsaras legelőterületeket, s meg kell ol- daniok a homokos területek rendszeres trágyázását.

Az állam nem hagyja magukra őket. Idén 95 ezer fo rintos támogatást kaptak a legelők víztelenítésére és a métely elleni küzdelemre. Dobáson a lecsapolás tervét már el is készítették. Mintegy 3— 4 kilométeres levezetőcsatornát készítenek a Vízügyi Főigazgatóság segítségével. Ta- társzentgyörsvön már meg is kezdődtek a víztelenítési munkálatok: körülbelül 100 holdat

víztelenítenék az idén tavasz- saaL

Több községiben a legeltetési bizottságnak már sikerült megszerveznie az egy kocsi trágya mozgalmat. így például Hermádon, Űjhartyánban, Örkényben, Dabason és Sáriban az elmúlt év tavaszán minden legeltető gazda kivitte a reá eső egy kocsi szervestrágyát a legelőre, s ez a múlt évben meg is látszott a fűhozamon. A 'kintháló gulyákat hat hónapig tarthatták a legelőn, s jó közepes kondíciót biztosított a fűhozam az állatok számára. Igaz persze, hogy az 1957-es év csapadékban gazdagabb volt a szokásos átlagnál. Volt olyan község, mint például Gyón és Pe- szér, ahol annyira sikerült feljavítani a legelőt, hogy a kintháló gulyákból még elsőosztályú vágómarhát is szállíthattak. ✓

Természetesei» a szervestrágyázás hatalmas probléma még ma is. A járás ugyanis kertészeti jellegű, s bizony a legtöbb gazda szívesebben viszi konyhakerti földjére az istállótrágyát, mint a legelőre. Állandó trágyabehozatalra szorul a járás (évente mintegy hétezér vagon a behozataluk) s így az egy kocsi trágya mozgalom mellett nagy gondot kell fordítaniok a trágyázás egyéb formáira is. A legeltetési bizottságók idejekorán beszerzik a szükséges műtrágyamennyiséget, s gondoskodnak arról, hogy a karámtrágya tápanyagaié menjen veszendőbe. A karámtrágya eddig az egész legeltetési idény alatt a kiszáradásnak, tehát hatalmas tápanyagveszteségnek volt kitéve. Az idén viszont ezt a trágyát már ösz- szegyűjtik a kintháló gulyáknál és a karám mellett trágyatelepeket létesítenek. A kisebb területre összehordott trágyát szükség szerint öntözéssel is kezelhetik. így az eddigi' gyakorlattal szemben jelentős mennyiségű — eddig a levegőbe elpárolgó — szerves anyagot juttathatnak visz- sza a legelő talajába.

\i alsonsmüdi kmtháió guIva karámja mellett a föld felszínén betonból készített a legeltetési bizottság trágyateleppadozatot. Mellette pedig trágyalé-gyűjtőt létesítenek. Az összegyűlt trágyalével kísérleteket végeznek az év folyamán. A kísérletek során tapasztalatokat kívánnak szerezni arra vonatkozóan, - hogy a járás szélsőséges éghajlati viszonyai alatt hogyan lehet leggazdaságosabban trágyázni a legelőterületeket.

Mert igaz, hogy Budapest közelsége, s a jó piaci lehetőségek miatt a kertészet is bőven visszafizeti a reáfordított trágyát, de a szarvasmarhatartásnak is hatalmas jövője van. Ezért láttak hozzá a járás vezetői és a községi legeltetési bizottságok a legelők feljavításához, mely a szarvasmarha-tenyésztés gazdaságossá tételének egyik legfontosabb kezdeti lépése.

Holtra Vilmos

A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány által kinevezett Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnöksége január 30-án tartotta alakuló ülését.

Az ülés napirendjén szerepelt az MTST ügyrend-tervezetének megvitatása, az elnökség első negyedévi ülés.iiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHHiittitiiiiiiiimiiitMiiimimmiiiiiiii!

HiimiiiiiimiiiiiitiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiimiiiiiiN

LMHÍRADÓ

'••'•.■«".Nu'llinillHHIIIIIIIIIIIIIIIIIlllllllllllllllllllllllHIIHlti,,

A PANNÓNIA FILMSTÚDIÓBAN megkezdték Az ötiá. bú birka című Femandel-film feliratozási munkáit. A vígjátékban Femandel hat szerepben jelenik meg a néző előtt.

A DEFA 1958-ban készülő filmjei közül kiemelkedőek: A halál planétája Kurt Matsing rendezésében; a Denevér osztag, amelyet Erich Engel rendez; Herbert Ballmann filmje: Mihály visszatérése és a Kezdődik az élet, Slatan Du- dow rendezésében.

CSAJKOVSZKIJ Hattyúik tava című balettjéből filmet készített a MOSZFILM Stúdió.

A LENGYEL FILMESEK számos koprodukciós alkotásra készülnek. így többek között a Dosztojevszkij-regény

.vuniiiiiiHiiiiimuiiiiiiiiiimiiHiiiitmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiir:' nyomán kószítendő A játé *

I kos című filmet a franciákkal i Clande Auntant-Lara rendezé- } seben és Gerard Philipe-pel a [ főszerepben. Kopernicus élete | címmel szovjet—lengyel közös I produkciót terveznek. Finnor- I szaggal egy Zola-regény meg- í filmesítését, Angliával egy [ Joseph Conrád életéről szóló | filmet. Ezenkívül Csehszlo- É vákiával, a Német Szövetségi ; Köztársasággal és az NDK- \ val készítenek még 1958-bart i közös filmeket.

| MINDEN NAPNAK MEG- \ VAN A TITKA címmel új i francia film készül, amelyben | Jean Marais két asszony kö- i zött őrlődik. A két női szere- I pet Daniele Delorme és Fran- i coise Fabian alakítja.

I ISMÉT ŰJ FILMSZINÉSZ- | NŐT avat a Csendes otthon | című új magyar film, Galam- I bős Erzsi személyében.

A Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnökségének alakuló ülése

terve, a helyi testnevelési és sporttanácsok felállítására vonatkozó tervezet, valamint az MTST első ülésének összehívására készített tervezet.

Az elnökség az MTST alakuló' ülését 1958. február 21- re hívta össze, amelyen a tanács elé terjeszti a testnevelés és sport 1958. évi elvi programjavaslatát, az MTST ügyrendjének tervezetét, valamint az MTST bizottságainak megalakítására vonatkozó javaslatot. Az elnökség a jövőben rendszeres üléseket tart a testnevelés és sport legfontosabb kérdésednek megtárgyalására, különös tekintettel arra, hogy az 1958. évi testnevelési és sportmunka a lehetőség szerint késedelem nélKül indulhasson meg.

Megjelent a Külkereskedelem l című folyóirat új száma |

— Jöjjön öregfiú hazakísérem.

— Hogyisne, hisz onnét jöttemi

A Magyar Kereskedelmi Kamara | folyóirata, a Külkereskedelem, ja- = i nuári száma közli Bognár József 1 | cikkét a külkereskedelmi monopó- | j lium és centralizáció kérdéséről. = i Mulató János külkereskedelmi mi- 5 : niszterhelyettes a mezőgazdaság és = j az élelmiszeripar legfontosabb kül- f j kereskedelmi problémáiról írt cik- 1 két. A ' lap tartalmazza Gönczöl ;

György kommentárját, külföldön = i járt magyar szakemberek beszá- | mólóit, a külkereskedelmi vállala- =

tok híreit. A Fórum-rovat az ifjú- E _ __r» -___s

ági export brigádok munkáját is- s a Cscndes Don cimu UJ szov.ic’ merteti. i fűm főszereplője.

ELLINA BISZTRICKAJA