Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-30 / 25. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI A teljes jövő heti rádióműsor (5. oldalon) II. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM ARA 50 FILLER 1958. JANUÁR 30. CSÜTÖRTÖK Véget ért az országgyűlés ülésszaka Kínai vendégek Az 1958. évi népgazdasági terv vitája a szerdai ülésen Az országgyűlés szerdai ülésén az 1958. évi népgazdasági tervet tárgyalta. Az ütést Nagy ist ók József, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese szólalt fel. Apró Antal elvtárs felszólalása '■ Bevezetőben hangoztatta, hogy az országgyűlés mostani tanácskozásai is, és a hozott határozatok tovább erősítik népköztársaságunkat, majd emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben a népgazdaság 1957. évi tervét csak júniusban tárgyalhatta az ország- gyűlés. — A tervezés munkájának megjavításával lehetővé vált — folytatta —, hogy az 1958. évi tervet már az év elején, januárban tárgyalja az ország- gyűlés. Az a célunk, hogy a jövőben a terveket az ország- gyűlés már a tervévet megelőző év decemberében tárgyalhassa. Ez a dolog rendje. Ez megkönnyíti a vezetés munkáját, és megkönnyíti az üzemek és a vállalatok dolgozóinak munkáját is. Ezután arról beszélt, hogy az élet minden területén gátat kell vetni a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát bármilyen mértékben is veszélyeztető jelenségnek. — Az elmúlt évben tapasztaltuk, hogy számos üzemben, gyárban, gépállomáson, állami gazdaságban béralap és átlagbér túllépések voltak. Az ilyeneket nem szabad megengedni *— mondotta. — A másik ilyen terület, az anyaggazdálkodás. Az állami szervek és vállalatok számos esetben nem veszik figyelembe a terv kötelező jellegét, r.em tart ják be az értékesítési terv előírásait és felrúgják az anyaggazdálkodási utasításokat. Nyersanyagban szegény ország vagyunk, számunkra nem közömbös, hogy hová, mit és mennyit használunk fel, tehát az anyaggazdálkodást különösen kézben kell tartanunk; Ezután utalt arra, hogy a becsületes munkások és értelmiségiek mellett a gyárakban, a vállalatoknál vannak „ügyeskedők’“, akik látszatra dolgoznak, illetve nem is látszatra, hanem saját zsebükre. Ezt meg kell akadályozni. Meg kell szüntetni áz anyaggazdálkodási előírások megszegését és nagyobb figyelmet kell fordítani a beruházási összegek helyes felhasználására. De nemcsak a minisztériumok, hanem a Gazdasági Bizottság és a Tervhivatal is felelős azért, hogy a beruházási vonalon nem tudtunk időben rendet teremteni. így állt elő az a helyzet, hogy az elmúlt évben tovább növekedett a beruházások befejezetlen állománya. A régi gazdaságpolitikában a beruházások körül volt a legnagyobb hiba. Sok nagy űj létesítményt terveztünk és viszonylag kevés volt a gépi beruházás, elmaradtak a felújítások. A főfeladat tehát — a régi hibából tanulva — a gépi álló- alapok növelése. Arra törekszünk, hogy beruházásaink már 1958-ban ténylege- fcen növeljék a termelő kapacitást. Most azonban kisebbek a Apró Antal beruházási lehetőségek, éppen ezért a beruházások vonalán is és az anyaggazdálkodás vonalán is szigorú központosítást kell bevezetni. Szigorú központosítás abban az értelemben, hogy az anyagokat csak a tervben előírt célokra lehet felhasználni. Uj építkezést csak akkor lehet elkezdeni, ha azt a Tervhivatal és a Gazdasági Bizottság úgy ítéli meg, hogy az siépgaz- daságilag hasznos. —- Az az elképzelésünk ■— mondotta —, hogy kiválogatjuk az ilyen beruházásokat, a befejezésükre vonatkozó időpontot a kormány jóváhagyja, s az országban levő anyagot, munkaerőt és pénzt elsősorban ezek gyors befejezésére használjuk fel. így akarunk véget- vetni a régi beruházási politika hibáinak és elérni, hogy ne húzódjanak el évekig az épit- kezések, az ország ne legyen tele elkezdett és félig, vagy negyedrészben felépítettt gyárak, vállalatok, üzemrészek tömegével. Átmenetileg tehát — ugyanakkor, amikor növeljük a vállalatok önállóságát —, szigorú központosítást kell bevezetnünk a beruházások és az anyaggazdálkodás területén. Ezután a szocialista országokkal folytatott gazdasági, tudományos-műszaki együttműködésünkről beszélt Apró elvtárs. — örömmel tölt el bennünket az, hogy mi Is részesei lehetünk az együttműködéspsk, hogy a szocialista világrendszerhez tartozásunkkal hozzájárulhatunk a tőkés országokkal való békés egymás mellett élés közepette megvalósítandó gazdasági versenyzéshez. Látni kell azonban azt is, hogy Magyarország kis ország, természeti, gazdasági adottságai viszonylag kedvezőtlenek. Népgazdasági fejlődését el se képzelhetnők másképp, mint együttműködve ezekkel az országokkal, hiszen a szükséges nyersanyagok egész sorát, valamim a gépek egy részét és a lakosság ellátásához szükséges közszükségleti cikkeket import útján szerezzük be. 1957-ben a szocialista tábor országaiból származó importunk a behozatal 75 százalékát- tette ki, míg az ugyanoda irányult kivitelünk a kivitel 79 százalékát jelentette. Jellemző az is, hogy nyersanyag-importunk 71 százaléka a szocialista táborból ered, míg az egész gépipari exportunk 90 százaléka a szocialista tábor országaiba irányul. 1958-ban nem feledkezünk meg ugyan a kapitalista világpiaccal való kapcsolataink erősítéséről, de a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsán keresztül a hosszúlejáratú megállapodások egész sorát kötjük a testvéri országokkal. Mint ismeretes, a Szovjetunióval már meg is kötöttük hosszúlejáratú, az 1958—1980. évre szóló kereskedelmi megállapodásunkat. Értnek keretében biztosítottuk számos olyan fontc<s anyag és félkész- áru behozatalát, mint a vasérc, a nyersvás, a nyersolaj, a ferroötvözetek, a kohókoksz, a bánya-fa, a fűrészáru, a cellulózé, a színesfémek stb., amelyek népgazdaságunk fejlesztése szempontjából, nélkülözhetetlenek és beszerzésüket kapitalista országokban nehezen lehetne biztosítani. •— Jellemzi e megállapodást az, hogy a Szovjetunió szállításainak több mint 90 százalékát nyersanyagok és félkészáruk teszik ki. Ami az exportot illeti, a megállapodás értelmében annak mintegy 75 százalékát fém- és finommechanikai ipari gyártmányaink teszjk ki és a fennmaradó 25 százalékban közszükségleti cikkeket szállítunk. — A Szovjetunióval kötött megállapodás értelmében nemcsak a gépipar, a textilipar és néhány más iparág kap segítséget. Az egyezmény szerint kilencmillió rubel értékben hibridkukorica előállításához szükséges termelő- berendezéseket is vásárolunk. Ezek egymillió hold kukorica vetéséhez biztosítják majd a hibrid vetőmagot, s ez holdanként mintegy két mázsa többletet eredményez. — A beruházáshoz nyújtott segítség arra kötelez bennünket. hogy azt ésszerűen használjuk fel, így a Dunai Vasműnél, a Debreceni Gördülőcsapágygyárban, a MÁVAG- ban, az Egyesült Izzóban, az Orioniban, a Klement Gott- wald-gy árban, s a Székesfehérvári Alumínium Hengermű építésénél — hangoztatta Apró Antal, majd befejezésül a következőket mondotta: Nem kell különösebben aláhúznom, hogy az előttünk álló feladatok nagyok. A hibák kijavítására erőfeszítéseket teszünk és mi, akik a gazdasági vezetésben dolgozunk, tanulva az 1957. évi hibákból, fogyatékosságokból, a minisztériumok élén, vagy a gazdasági bizottságban azon leszünk, hogy ezeket a hibákat felszámoljuk, s jobb, ésszerűbb gazdálkodással új tartalékokat tárjunk fel, EbRitka és kedves vendégek látogattak el tegnap délután a gödöllői Ganz Árammérő- gyárba. Az üzemi pártszervezet és a nőtanács meghívására Lu Pe-je, a kínai nagykövetség másodtitkára, Csen De-i feleségével és Szu Ho-ta, a nagykövetség tolmácsa látogatott el az üzembe. A vendégeket ízletes magyaros ebéddel várta az üzem vezetősége. Értesüléseink szerint az ebéd rendkívül ízlett a kínai vendégeknek, annak ellenére, hogy a szakácsok nem sajnálták a pörköltből a paprikát. Az ebéd után baráti beszélgetés alakult ki a vendégek és a vendéglátók között. Lu Peje elvtárs érdeklődött a tervezés módszereiről, az exportra Kerülő gyártmányok százalék- arányáról, a nyersanyag importjáról, s a dolgozók szociális helyzetéről. A házigazdák a kínai párt- szervezetek munkájáról, az új munkastílusról kérdezgették a vendégeket, A baráti beszélgetés végeztével a kínai elvtársak megtekintették az üzemet. Érdeklődéssel kísérték végig az egész világon jól ismert és kedvelt Ganz árammérők útHazánfcban az elmúlt években megnövekedett a diafilmek népszerűsége. A Magyar Diafilmgyártó Vállalat tavaly mintegy 750 000 diafilmet hozott forgalomba, s ezek készítéséhez több alapanyagot használt fel, mint a hazánkban működő két játékfümA Pest megyei földművesszövetkezetek különböző bogyósgyümölcsök, szamóca, valamint spárga telepítésére három év alatt majdnem 12 millió forintot fordítanak. Gyál- pusztán 25 holdas gyümölcsfa- iskolát és anyatelepet létesítenek, ahol öt holdon málna, ribizli és szamóca-szaporítóanyagot nevelnek. Három év alatt kétszáz hold szamócát, lyektől a csomagolóig. Az üzemlátogatás során a vendégek szívélyes beszélgetésbe elegyedtek a munkásokkal. Az üzemlátogatás után — a munkaidő végeztével — került sor a - tulajdonképpeni baráti estre. A kultúrterem a hideg ellenére is szépen megtelt érdeklődőkkel. Riba József üzemi párttitkár üdvözlő szavai után Veress Árpád fő- agronómus, a Kínában járt magyar agrárküldöttség tagja tartott beszámolót 20 hónapos kínai tartózkodásáról. Szerdán reggel hazánkban az idei tél legkeményebb hidegéről érkeztek jelentések. Budapesten 10—12 fakot mértek, vidéken pedig — ahol általában 10—12 centiméter összefüggő vastag hóréteg borítja a földet — még nagyobb volt az éjszakai hőkisugárzás okozta lehűlés: Pécsett 17, Békéscsabán és Baján 18, Szolnokon 19, Túrke- vén 20, Kaposvárott pedig 22 fokos volt a fagy. A Meteorológiai Intézet gyár együttvéve. A diafilmeken a magyar népmesék alakjait, Mikszáth Különös házasságát, Cooper Az utolsó mohikánját, Homérosz Iliászát és Dumas műveinek alakjait örökítették meg. Hazánkban mintegy 50 000 a diavetítő-gép tulajdonosok száma. 130 hold ribizlit, 120 hold málnát és negyven hold egrest telepítenek, legnagyobbrészt a szakcsoportok területén. Az exportra is kitűnően bevált spárga 530 holdon díszük majd. A termelők munkájának megkönnyítésére a földművesszövetkezetek az idén 500, a hároméves terv végén 700— 800 öntöző-motort kölcsönöznek, A személyes élményekről szőtt érdekes beszámoló után egyórás gazdag kultúrműsor szórakoztatta a megjelenteket. A műsorban fellépett az Agráregyetem 12 tagú tánccsoportja, s az üzem három szólistája, akik a kínai vendégek kérésére magyar nótákat, • népdalokat adtak elő az üzemi népi zenekar kíséretével. A jól sikerült baráti találkozó után kölcsönösen elhangzott a kívánság hasonló ösz- szejövetelek rendezésére. központi előrejelző osztályán elmondották, hogy jelenleg hazánk Európa leghidegebb pontja. A hideg légtömegek ugyanis északról délnek vonultukban a Kárpátok gerincén lelassultak, ugyanakkor az Atlanti-óceánról érkező enyhébb léghullámok szinte már egész Európát elárasztották. Németországban a szerdára vSirradó éjszaka csak kevéssel nulla alá süllyedt a hőmérséklet, Skandinávia déli részén és a Keleti-tenger partvidékén pedig még.faigypontig sem hűlt le a levegő, s Stockholmiban is csak mínusz 2 fokot mértek. Érdekes, hogy Moszkva környékén alig 4—5 fokos fagyok voltaik az éjszaka, az enyhe óceáni áramlás azonban havazást okozott: szerdán reggel a Szovjetunió európai részének óriási területeiről jelentettek havazást. Ma valószínűleg hazánkban is észlelhető lesz kisebb enyhülés, mégpedig először a» északi és keleti megyékben, amely később az egész országra kiterjed. A nappalok előreláthatólag ködösebbé válnak s ezért a felmelegedés csökken, ugyanakkor az éjszakák hidege jelentősen mérséklődik. Az óceáni légihúllám vidékenként valószínűleg kisebb havazást is hoz, Nyíregyházáról szerdán már jelentettek kisebb hószállingózást. ját az alkatrészgyártó műiheMegnövekeúett a diafilmek népszerűsége Ötszáz holdon telepítenek bogydsgyümölcsöt három év alatt a. Pest megyei földművesszövetkezetek Megrekedt a hideg Magyarországon Európa-szerte enyhül az idő ben a munkában támogatnak bennünket a dolgozó tömegek. Az 1958. évi tervet reálisnak tartom és meg vagyok győződve arról, hogy itt, a vitában elhangzott javaslatok tovább javítják ezt a tervet és népgazdaságunkat az 1958. évben tovább tudjuk fejleszteni. Egyrészt kijavítjuk a régi hibákat, biztosítjuk a dolgozók életszínvonalát, másrészt új perspektívát dolgozunk ki, hiszen készül a hároméves tér. vünk, amikor is az ipar, a me. zőgazdaság számos területén tovább akarunk egy lépéssel menni, felszámolva a mostani nehézségeket. Biztos vagyok abban, hogy erre az országban megvan a megfelelő politikai feltétel, de megvan — a szocialista országokkal való gazdasági együttműködésen keresztül is — a reális gazdasági alap is. Javaslom a terv elfoga. dását. (Hosszantartó, nagy taps.) Apró Antal elvtárs után felszólalt még a vitában Ná- nási László, Varga Lénárt, Nagy Józsefné, Szádeczky- Kardoss Elemér, Csergő János, Czottner Sándor, Kiss Árpád. Az országgyűlés az 1958-as népgazdasági terv irányvonalait egyhangúlag jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután Rónai Sándor bezárta az ülésszakot. Dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke és Benke Valéria művelődésügyi miniszter aláírja az esküokmányt.
