Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-29 / 24. szám
4 1958. JANUAR «9. SZERDA ""i^Cirlap (Folytatás a harmadik oldalról) ügyi miniszteri tisztsége alól felmentette és államminiszter' ré megválasztotta; BenTce Valériát művelődésügyi miniszterré megválasztotta. Az országgyűlés ezután ebédszünetet tartott. Az ebédszünet után dr. Münnich Ferenc elvtárs, a Minisztertanács elnöke szólalt fel. harcoltam a kommunizmus eszméiért és azt hiszem, ez eléggé megedzett, hogy a hátralevő 50—60 esztendőben ne térjek el erről az útról. Ismételten köszönöm a bizalmat. Igyekszem, rászolgálni és úgy dolgozni, hogy szocializmust építő hazánk nagyobb lépésekkel haladjon azon az úton, amelyet a történelmi dicsőséget és érdemet jelentő Kádárkormány idején megkezdtünk. Ezután az országgyűlés áttért a második napirendi pontra: az 1958. évi népgazdasági terv tárgyalására. A népgazdasági tervet Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette. — A Szovjetunió által nyújtott segítség felhasználásával — mondotta — dolgozó népünk erőfeszítéseivel az elmúlt év végére olyan gazdasági helyzetet teremtettünk, amely kedvező alapot ad a népgazdaság további fejlődéséhez. Ma már elmondhatjuk, hogy túljutottunk az ellenforradalom okozta gazdasági hullámvölgyön és ráléphettünk a népgazdaság fejlesztésének normális útjára* A. szent éltjcsere nem jelcin t semmiféle pditikai változást Dr. Münnich Ferenc elvfársnak, az új miniszterelnöknek felszólalása A gazdasági konszoli dáeió üteme a tervezettnél jóval gyorsabb volt Tisztelt országgyűlés, tisztelt elvtársak! Azt hiszem, új dolog, hogy az újonnan megválasztott miniszterelnök felszólal az országgyűlésben. A mi gyakorlatunkban eddig még ez nem fordult elő. A helyzet azonban megkívánja, hogy néhány szót mondjak, ne csak arról, hogy tekintem én ezt a változást, hanem arról is, hogyan gondolom a további munkát. Kötelessé gszerűen előkészítettem egy felszólalást, de közben az események hatására lemondtam róla és irattárba helyeztem. Nem azt akarom elmondani, amit az ember kigondol és kiagyal, hanem azt, amit az események hatása alatt gondol és tesz. Ez a személycsere a kormány vezetésében nem jelent semmiféle politikai változást. Nem titdk, hogy Kádár elvtárs és én ugyanahhoz a politikai párthoz tartozunk, amelynek tudományos elmélete a marxizmus—leninizmus. Tehát közvetlen egyezik ideológiai állásfoglalásunk, gondolkodás- módunk, eddig is együtt alkalmaztuk ezt a tudományos elméletet az ország életére, s feltehető, joggal és indokoltan feltehető, hogy ez a jövőben is így lesz. Az én felszólalásom nerri is annyira befelé szól, hanem inkább kifelé azoknak, akik idegen pénzért, hivatásszerűen gyakorolják a hazaárulást. vagy azoknak, akik nem tartoznak hozzánk, nem a magyar állam állampolgárai, hanem idegen állampolgárok, de egy ellenséges reakciós propagandának a szószólói. Bizonyos. hogy ezt a kérdést érdemén felül fogiák felfújni. Mi ezt belső kérdésnek tekintjük. Kádár elvtárs is, és mindamy- myian nem látunk ebben nagy dolgot mert hiszen ez egy belső erőátcsoportosítás az új helyzetben, amikor elértük a konszolidáció bizonyos fokát és mértékét és amikor maga a helyzet, a párt a kormány, a dolgozó néptömegek érdékei megkívánják, hogy differenciáltabban dolgozzunk, mélyebben hatoljunk a dolgok lényegébe, és lássuk: azt, amit fenn elhatározunk, az népi demokráciánk legalsóbb sejtjében is ugyanolyan módon, ugyanolyan szellemben és ugyanolyan minőségben valósul-e meg, mint ahogy azt elhatároztuk. Ezért van szükség erre az erőátcsoportosításra. A továbbiakban arról beszélt dr. Münnich. Ferenc, hogy az ellenséges reakciós propaganda ezt az erőátcsoportosítást kombinációkra, találgatásokra használja fel. Ez azonban nem új dolog, hiszen nincs olyan hét, hogy „át ne csoportosítanák” a párt és a kormány vezetőit Rájuk méltán alkalmazhatjuk azt a jó közmondást, hogy a kutya ugat, a karaván pedig halad. Mégis, jó, ha ismételten leszögezzük a magunk álláspontját *— Kijelenthetem — folytatta —, hogy Kádár elvtárshoz nemcsak elvtársi kötelékek fűznek, hanem a személyes megbecsülés és tisztelet is, egy olyan ember iránt, aki erejét nem kímélve dolgozott, hogy felemelkedjünk az ellenforradalom által Okozott szakadékból. Ebben a munkájában mindannyian áldozatoséin, egyetértéssel támogattuk és az elmúlt 15 hónap alatt a marxizmus—leninizmus alapján olyan szilárd egység alakult ki ebben a pártban és a kormányzásban, amelyet a felszabadulás óta nem ismertünk. Éppen ezért így marad' az ellenség két nem lehet letéríitend a md útiunkról! Hogy mégis beszélek minderről, annak egyrészt az is az oka, hogy gyakran találkozom külföldi újságírókkal és elképedve állapítom meg, közülük sokan mennyire tudatlanok és tájékozatlanok, sok esetben — rosszindulatuktól eltekintve — mennyire naivak. Aki ellenség, azt inkább megbecsülöm, mert tudja, hogy mit akar. De az a tudatlan, aki az ellenség befolyása alá kerüi, szánalomra méltó. Előfordult például, hogy valaki azt kérdezte az egyik delegáció tagjától: látott-e már vasfüggönyt? Hát — azt mondja —, voltam Bulgáriában, Romániában, most itt vagyok. Eddig még nem láttam ... De még megyünk Csehszlovákiába ... V Szóval nem mondott le a reményről, hogy a vasfüggönyt azért mégis meglátja. Ilyen emberekkel van sokszor dolgunk és ezt kellő módon kell értékelni; Nem akarok miniszterelnöki programbeszédet tartani — folytatta —, nincs rá szükség, mert 100 százalékig egyetértek azzal, amit Kádár elvtárs mondott a múltról és azzal is, amit a jövőre vonatkozólag mondott. Mégis van egy kérdés, amelyről Kádár elvtárs is beszélt válaszában és én is szükségesnek tartom, hogy erről megemlékezzem: viszonyunk a Szovjetunióhoz. Ez nemzeti létünknek, függetlenségünknek, fejlődésünknek alfája és ómegája. Irodalomszerető ember vaskók, a történelmet: meglehetősein ismerem. Tudom, hogy a kis népek nehéz helyzetekben mindig mindenféle erőhöz, sokszor elképzelt erőkhöz fordulnak segítségért fohászkodnak, hogy kikerüljenek a nehézségből. Emlékszem, hogy a költők, a nagy költők, az igazi költők — nem azok, akik öthat évenként változtatják nézeteiket, s akik — mondjuk — hat évvel ezelőtt himnuszokat zengtek valakiről, hat év múlva pedig sárral dobálják be, hanem a nagy költők, akik a nemzet érzéseit fejezik ki, akik előre tudnak látni, van történelmi szemléletük — mindig, minden időben tudták, hogy kiktől kell segítséget kérni. Most a szocializmus századában vagyunk, ahol a materialista világnézet egyre jobban terjed, győz és mind nagyobb embertömegeket befolyásol. Százhúsz esztendővel ezelőtt Petőfi, a nagy magyar költő, aki nagy volt, magyar volt és költő volt, aki nem alapokból élt, és alkotó házakban alkotott, hanem az országúton gyalogolt mezítláb is és úgy is tudta szeretni hazáját és népét, egy nagyon szép verset irt. Az a címe: A magyarok istene. Ezt a verset gyermekkoromban tanultam meg, és ma, amikor a felszabadulás óta érzem a Szovjetunió segítő, támogató kezét, természetesen más vonatkozásban és más tartalommal, gyakran jut eszembe ennek a zseniális nagy költőnek, hazafinak, a világforradalom lantosának, a proletár internacionalizmus előfutárjának ez a verse, amelyben azt mondja: Jlz idők, a népek éktelen viharja elfújt volna minket, mint egy porszemet, de ő szent palástja szárnyát ránk takarta és tombolt a vihar, de csak fejünk felett." Ez ma a Szovjetunió, elvtánsak. Köszönöm az ország legmagasabb törvényhozó testületének irányomban megnyilvánult bizalmát, a párt, a kormány, az Elnöki Tanács bizalmát. Igyekszem ennek a bizalomnak megfelelni. Politikánk töretlensceére garancia a mi ideológiai egységünk, de garancia az is: abban a történelmi szerencsében réfgy 1958-ban a népgazdaság egyensúlyát lényegében saját erőinkre alapozva biztosítjuk. Az elmúlt év végén — a korábbi évekhez viszonyítva — általában nagyobbak voltak az anyagkészletek, a belkereskedelem készletei meghaladták az ellenforradalom előtti szintet és a tervezettnél kedvezőbben alakult az ország nemzetkört fizetési mérlege. Amikor az elért gazdasági sikerekről beszélünk, meg kell állapítanunk, hogy ezek politikai sikerek is. Az eredményeket tükröző számok egyben dolgozó népünk szilárd állásfoglalását dokumentálják pártunk és kormányunk helyes politikája mellett. Beszélt arról is, hogy eredményeink — noha igen jelentősek — elmaradnak a lehetőségektől, mert bizonyos mértékben meglazult az állami és a tervfegyelem. A párt és a kormány cél ja, hogy az idei tervévben . fenntartsuk az elmúlt évben felemelt életszínvonalat és biztosítsuk annak anyagi megalapozottságát, továbbá az ország külkereskedelmének egyensúlyát és a népgazdaság jövő fejlődésének előfeltételeit. Mindezt á népgazdaság erőforrásainak igénybevételével és helyes felosztásával döntően saját erőinkre támaszkodva. Az életszínvonal anyagi megalapozását az ipar és a mezőgazdaság termelésének tervezett emelkedése biztosítja, a külkereskedelmi egyensúly megteremtése érdekében a terv a kivitel nagyarányú fokozását irányozza elő, a népgazdaság jövő fejlődésének előfeltételeit pedig úgy biztosítja, hogy a szűkösen rendelkezésre álló beruházási . eszközöket elsősorban a bővített újratermelés megvalósításához és a kivitel fokozásához leginkább szükséges ágazatok fejlesztésére koncentrálja, A nemzeti jövedelem 4,3 százalékkal lesz több, mint az elmúlt évben A terv szerint a nemzeti jövedelemnek kereken 90 százalékát fordítjuk fogyasztásra és 10 százalékát felhasználásra. A legfontosabb ipari termékek közül igen számottevően emelkedik a termelés szénből, kőolajból, hengerelt acélból, huta-alumíniumból, cementből, műtrágyából stb. Televíziós készülékből például 37 000 darabbal, mosógépből 54 000 darabbal, gyapjúszövetből 1,3 millió négyzetméterrel, bőrcipőből 2 millió párral többet gyártunk, mint tavaly. Az ipari termelés belső arányainak ilyen alakulása javítja az alapanyagipar és a feldolgozó ipar egymáshoz való arányát és elindulást jelent azon az úton, amely iparunk szerkezetét a jelenleginél előnyösebbé, népgazdasági adottságainknak megfelelőbbé teszi. Ez a szerkezeti átalakulás a Szovjetunió által nyújtott beruházási hitel fel- használásával a hároméves terv további éveiben meggyorsul. Az ipart termelési terv megalapozott. A zavartalan és ütemes termelés feltételeihez az anyagellátás biztosított Gazdasági irányító szerveinken múlik, hogy az anyagellátást valóban zökkenőmentessé tegyék. Fegyelmezett, jó munkára, nagyfokú takarékosságra van szükség Meg kell akadályozni az olyan tervtúlteljesítéseket, amelyek a tervben meghatározott feladatoktól vonnak el eszközöket kevésbé fontos célokra. Csak olyan termékekben kívánatos a terv túlteljesítése, amelyekre a népgazdaságnak valóban szüksége van. Minden anyaggal takarékoskodni Kell. de különösen az importanyagokkal. A tervszerűség megsértése, lazaságok, a pazarlás komoly zavarokat okozhat az ipar egyes ágainak összehangolt működésében, a lakosság ellátásában, a kivitel folyamatos teljesítésében, tehát az egész népgazdaságban. Nagyobb erőfeszítésre van szükség az ipari termelékenység emelése érdekében. Tovább kell tehát szilárdítani a munkafegyelmet, fel kell tárni a haladóbb, jobb munkamódszerekben rejlő tartalékokat. Igen sok a tennivaló a termelékenység és az önköltség területén is. Számottevő erőfeszítések kellenek ahhoz, hogy elérjük a tervben előirányzott termelékenységi és önköltség-színvonalat, amely a további fejlődés szilárd alapját képezi. Arra kell törekedni, hogy a termelékenység jobban emelkedjék* a termelési költségeket pedig az előirányzottnál nagyobb mértékben csökkentsük. A mezőgazdasági tervet ismertette ezután. A mezőgazda- sági termelés 4,6 százalékos növelését irányozzuk elő. A növénytermelés színvonala körülbelül az elmúlt évinek felel meg, az állattenyésztésé viszont 11,4 százalékkal emelkedik. A mezőgazdasági termelés előirányzott emelkedését különösen reálissá teszi az, hogy az állattenyésztés sze- mestakarmánybázisa az elmúlt évi jó termésből már rendelkezésre áll. A növénytermelés anyagi megalapozását elősegíti, hogy a műtrágyafelhasználást 25 százalékkal kívánjuk növelni. A vetésterület szerkezete nagyjából azonos a múlt évivel. A lakosság mezőgazdasági termékekkel való ellátásának alapja továbbra is az állami felvásárlás és a szerződéses termeltetés marad. ■— A mezőgazdaság tervének kidolgozásánál — folytatta —, tekintettel voltunk arra, hogv a mezőgazdasag í ovábbf ej lődésének alapja: a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése. A kormány a termelőszövetkezeteket támogatja és fejlődésüket elősegíti. Ez a fejlődés azonban csak az önkéntesség alapján történhet, erőszakolásra, adminisztratív eszközök alkalmazására a jövőben sem kerülhet sor. A termelőszövetkezeti mozgalom önkéntességén alapuló fejlődésnek feltétele, hogy a termelőszövetkezetek jobb eredményeket érjenek el, mint az egyénileg dolgozó parasztok, tagjainak jobb életet biztosítsanak. A termelőszövetkezetek fejlőez továbbra is Csak dolgozzék fantáziája, minszesültem, hogy 41 esztendő alatt négy polgárháborúban dését a terv jelentős anyagi eszközökkel is biztosítja: a tavalyinak több mint kétszeresét irányozták elő a termelőszövetkezeteknek nyújtandó hosz- szúlejáratú beruházási hitelre. Lehetőségeinkhez mérten növeljük a tartós fogyasztási javak forgalmát is. A lakosság emelkedő életszínvonalának megfelelően ezek iránt ugrásszerűen megnövekedett a kereslet az elmúlt évben. Az idén 50 százalékkal több mosógép lesz az üzletekben, mint az elmúlt évben. A televíziós vevőkészülékek iránti kereslet kielégítésére négyszer annyi készüléket lehet vásárolni, mint tavaly. Mopedből a tavalyi 2500 helyett 10 000, Csepel Panni robogóból 500 helyett az idén 4500 kerül forgalomba. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy minden cikkből zavartalanul ki tudjuk elégíteni a lakosság igényeit. Az ellátás lényegesen javul, de egyes cikkekből időnként nehezen tudjuk kielégíteni a lakosság szükségleteit. így például a bútorforgalom 6,6 százalékos emelkedése ellenére sem tudjuk kielégíteni a megnövekedett keresletet. A kereskedelem vezetőinek fontos feladata, hogy a rendelkezésre álló árualapot úgy osszák el, hogy minimálisra csökkentsék a hiánycikkek számát. Az iparnak pedig az a feladata, hogy olyan cikkeket gyártson, amelyekre a kereskedelemnek szüksége van a lakosság igényeinek kielégítésére. Az állami beruházásokról beszélt ezután. A beruházások központjában a lakás- és az iskolaépitési program áll. Az idén 12 000 lakás építése fejeződik be állami erőből és további 10 000 lakás építése kezdődik meg. Az OTP hitelakciója útján. mintegy 500 millió forinttal támogatjuk a dolgozók lakásépítéseit és ezen az úton 20 000 lakás felépítése várható. Mindez annyit jelent, hogy ha •kis lépésekkel is, de tovább haladunk előre a lakásigények r kielégítésében. A kormány jelentős, az eddigieket jóvá meghaladó összegeket fordít a iskolahálózat, elsősorban az általános iskolák fejlesztésér« Tudvalevő, hogy a követkéz években sokkal magasabb les az iskoláskorba lépő gyerme kék száma. Az idei beruházás terv 770 általános iskolai tan terem befejezését teszi lehető vé, ezenfelül további 350 tan terem építését kezdjük meg. A kórházi ágyak száma is tovább emelkedik. A beruházások hatékonyságát nagymértékben fokozhatjuk azzal, ha az előirányzott összegeket a legfontosabb létesítményekre koncentráljuk, azokat gyorsan befejezzük, tehát csökkentjük a befejezetlen beruházások állományát. Az idei terv az előző érinél bővebben, de még mindig szerény keretek között irányozza elő népgazdaságunk fejlődését. A következő években népgazdaságunk helyzetének további javulása és a Szovjetuniótól kapott hitel nagyobb beruházási lehetőségeket fog biztosítani és így nagyobb léptekkel haladhatunk előre a fejlődés útján* Ha az ipar megteszi a szükséges erőfeszítéseket, a kiviteli terv túlteljesítése is lehetséges A mezőgazdaság is nagy mértékben járul hozzá a kivitel fokozásához és emellett a belföldi szükségletek kielégítése is biztosítva van. Mindezek alapján meggyőződésem — mondotta—, hogy újabb tartalékok révén a tervben előirányzott mértéken túl is lehetséges lesz fizetési mérlegünk megjavítása; A feladatok megoldása érdekében erősíteni kell a fegyelmet a gazdálkodásban. Alapvető érdek fűződik az importanyagokkal való fokozott takarékossághoz és ahhoz, hogy a nagy devizakiadásokat igénylő Importnyersanyagokat egyre inkább hazai források segítségével pótoljuk. Takarékosságra van szükség nemesalt az anyagfelhasználásban, hanem az elet minden területén Kerülni kell minden felesleges, vagy luxusjellegű kiadást, de nem szabad a takarékosságot hamisan értelmezni, nem szabad rontani a termékek minőségét, vagy korlátozni az elemi szükségletek kielégítését. Ugyanakkor keményen és határozottan fel kell lépnünk a nép vagyonának felelőtlen kezelőivel, herdálóival szemben. Szükséges a gazdasági irányító munka további javítása is. — Az idei terv céljainak megvalósítása — mondotta végül — nagy erőfeszítéseket, fokozott felelősségérzetet, jó politikai és gazdasági munkát követel. A tavalyi példa megmutatta, hogy a párt vezetésével a legnehezebb helyzeten is úrrá tudunk lenni és ez a záloga további sikereinknek; Az országgyűlés ma folytatja munkáját; Dr. Münnich Ferencnek, a Minisztertanács elnökének életrajza D r. Münnich Ferenc 1886- ban született a Fejér megyei Seregélyesen, állatorvos fiaként. Tanulmányait 1910- ben fejezte be, amikor a kolozsvári egyetemen jogi diplomát szerzett. Ezekben az években irodalmi tevékenységet folytatott, ateista verseivel, cikkeivel is szembekerült a fennálló társadalmi renddel. Az első világháború során, 1915-ben hadifogságba került az orosz fronton. Szibériában került kapcsolatba az oda száműzött bolsevikokkal és általuk jutott el a marxizmus megismeréséhez. 1916-ban már a tomszki hadifogoly-táborban Kun Bélával és másokkal forradalmi propagandát folytatott, 1917 őszén pedig szervezője volt a vörös gárdista egységeknek, amelyek részt vettek a szovjetek védelmében. 1918-ban parancsnoki beosztásban harcolt az uráli fronton a fehérgárdisták és az in- tervencionisták ellen. 1918 novemberében tért vissza Magyarországra, egyik alapító tagja volt a Kommunisták Magyarországi Pártjának. Tevékeny részt vett a Tanácsköztársaság munkájában és harcaiban, mint a vörös hadsereg és a vörös őrség szervezője. Az észak-magyarországi hadjáratban a hatodik vör:' i hadosztály politikai biztosaként vett részt. 1919 júliusában a vörös hadsereg politikai megbízottjává nevezték ki, A Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült, s több országban vett részt a munkásmozgalomban. 1922-ben berlini letartóztatásából a Szovjetunió szabadította ki, s a Szovjetunióban vezető gazdasági posztokat töltött be. Két és fél évig vett részt a spanyol nép szabadságharcában, mint a 15. spanyol hadosztály vezérkari főnöke, majd a XI. nemzetközi dandár parancsnoka. A polgárháború leverését követően két évet töltött francia internáló táborokban, ahonnan ugyancsak a Szovjetunió segítségével szabadult ki. A második világháború kitörése után a szovjet hadseregben teljesített szolgálatot, többek között 1942-ben a sztálingrádi hadsereg vezérkaránál. 1945-ben tért vissza Magyarországra. Pécsi főispán, majd 1946-tól 1949-ig budapesti rendőrfőkapitány volt, 1950-től diplomáciai szolgálatot teljesített, mint helsinki, moszkvai és belgrádi követ, illetve nagykövet. Dr. Münnich Ferenc 1956. november 4-től a fegyveres erők minisztereként tagja volt a forradalmi munkás-paraszt kormánynak. 1957-ben a kormány első elnökhelyettesévé választották meg, tagja a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának.
