Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-29 / 24. szám
1958. JANUÁR 29. SZERDA MOT ate WCirlap TEB-döntések az ügyészségi évások tükrében A Pest megyei területi bizottság igen sóik olyan ügyet tárgyal, melyet a vállalati egyeztető bizottságok döntései miatt fellebbeztek meg. Sokan úgy vélik, hogy a TEB döntése végső fokon megfellebbezhetetlen és nem tudják azt. hogy ez ellen — indokolt esetben — törvényességi óvást lehet emelni a Pest megyei Ügyészséghez. Sok érdekes ügy érkezik a Pest megyei Ügyészséghez, melyekből az alábbi eseteket közöljük. Kit lehet átszervezés miatt elbocsátani Gyöngyösi Jóesef, a ceglédi Mélyfúró Vállalatnál dolgozott, ahol átszervezés címén elbocsátották. Gyöngyösi ezt sérelmesnek tartotta, az ügyet a Vállalati egyeztető bizottság elé vitte, ahol az elbocsátást jogosnak mondották Iki és végső fokon a TEB sem változtatott a VEB döntésem Gyöngyösi törvényességi óvással fordult a Pest megyei Ügyészséghez, ahol megállapították, hogy mind a VEB, mind a TEB döntése törvénysértő volt és Gyöngyösit vissza kell venni a vállalathoz. Az indokolás így szól: „nem Vették figyelembe, hogy Gyöngyösi József öt éve áll folyamatos munkaviszonyban és így csupán öt év hiányzik az öregségi nyugdíj megszerzéséhez. A törvény elrendeli, hogy Ilyen esetben nem lehet elbocsátani a dolgozót addig, míg a vállalatnál van olyan munkakör, melyet öregekkel, vagy csökkent munkaképességűekkel el tudnak látni. Természetesen nem mindig a dolgozónak van igaza, van sok olyan eset. amikor a vállalat jár el a rendeletnek megfelelően. Egyhónapi alkalmaztatás és a munkakönyr A Budakömyéki Vendéglátóipari Vállalat egyik szentendrei egységében Suszter An- talné, mint konyhai segédmunkásnő dolgozott. Ki feje, zetten egyhónapi időre vették fel, ennek letelte után felmondás nélkül elbocsá. tották. Susztemé az elbocsátást nem vette tudomásul, mert a hónap végén nem kapta meg sem a munkakönyvét, sem a munkaadói igazoló lap jiát, s ezért kérte, hogy a vállalat arra az időre, míg s munkakönyvé és munkaadói igazoló lapja bent maradt, fizesse meg elmaradt bérét. A TEB Susztemé panaszának helyt adott és úgy határozott, hogy a Budakömyéki Vendéglátóipari Vállalat kö. teles, két hónapra kifizetni a> asszony munkabérét. A TEB döntése éllen most már a Budakömyéki Vendéglátóipari Vállalat fellebbezett az ügyészséghez, ahol megállapították, hogy a TEB-hatá- rozat törvénysértő, azért, mert a vállalatnak ugyan kötelessége a munkakönyvét és a munkalapot kiadni, de a dolgozónak is kötelessége lett volna szorgalmazni munkakönyvének kiadását, miután tudta, hogy csak meghatározott időre szerződtették. Susztemé ezt egyáltalán nem szorgalmazta. csupán a vállalattól várta az elintézést, ezért erre az időre nem kérhet fizetést Ebben az ügyben a TEB még egy törvénysértést követett el, mert Susztemé fizetésének ügyében jogerősnek mondotta ki döntését, noha erre nem volt hatásköri joga, mert munkabér ügyben a járásbíróság ítélete a döntő. A méltányosság és a törvényesség jogviszonya Farkas József bányász, pi- lásszentiváni lakos, a dorogi tröszt egyik üzemében dolgozott. 1953-ban többször mulasztott, mert régi lábbaját nem kezeltette az SZTK-val és bejelentés nélkül otthon feküdt. Farkas Józsefet a vállalat feljelentette tervgazdálkodást veszélyeztető bűntett miatt, mert az igazolatlan mulasztásaival kétszázalékos termelési kiesést okozott a vállalatnak. A Budai Járási Ügyészség ez ügyben a nyomozást megszüntette, megállapítva, hogy Farkas beteg és ezért nem lehet büntetőjogilag felelősségre vonni. A nyomozást megszüntető határozat után Farkas visz- szamenőteg megkapott minden juttatást (szenet, hűségruhát, szabadságot stb.). A dorogi bányatröszt az ügyészséghez fordult panaszszót. Itt megálapítottták, hogy az üzemág vezető törvényellenesen járt el, mert Farkas ügvében az ügyészség c6ak büntetőjogilag hozott határozatot, de nem állapította meg, hogy az igazolatlan mulasztások igazoltak lettek volna, és így Farkasnak — noha öreg, régi bányász — erre az időre nem járnak a juttatások. Ab ügy végül is a Munkaügyi Minisztérium elé került, ahol jogosnak és megtámad- hataüamnak mondották ki az ügyészség határozatát. Elbocsátáskor meg keik hallgatni azfmsz-boiheietőt? Bugyi község egyik földművesszövetkezeti boltjában dolgozott Joó Józsefné. Állását a helyi földművesszövetkezet elnöksége felmondotta, amiért Joóné a VEB-hez fordult, ahol helybenhagyták a felmondást. A TEB megváltoztatta a döntést és úgy határozott, hogy Joónét vissza kell venni az állásába. Az indokolás úgy szól, hogy a MÉSZÖV alapszabálya szerint felmondás előtt meg kell hallgatni az üzletvezető véleményét is. Ebben az esetben az üzletvezető tiltakozott Joóné elbocsátása ellen, tehát Joóné elbocsátása törvényellenes volt. A MÉSZÖV törvényességi óvással fordult az ügyészséghez, ahol megállapították, hogy a TEB határozata törvénysértő. A SZÖVOSZ-raaik van egy olyan utasítása, hogy a felmondán előtt meg kell hallgatni az üzletvezetőt, de az üzletvezető válaszától függetlenül — ha a földművesszövetkezet helyi igazgatósága jónak látja —, felmondhat a dolgozónak. Eibben az esetben meghallgatták a boltvezető véleményét, de mivel a helyi földművesszövetkezet igazgatósága az elbocsátás mellett döntött, Joóné felmondását jogszerűnek kellett kimondani. Kalmár Pál Ormos Imre: Kertészeti földméréstan és kerttechnika Mezőgazdasági Kiadó, Budapest; második, bővített kiadás, 464 lap. A nagyüzemi mezőgazdaság különösen nagy követelmény eket támaszt földmérésrtaini tekintetben a termelésben dolgozó minden szakemberrel szemben. De még a kis gazdaság sem képzelhető el méretek szerint történő beosztás nélik-üL Az üzemterv elkészítése, a vetésforgók helyes kialakítása a területek szá mbavételén alapszik. Ennek mindennap használt segédeszköze a térkép. Szerző a „FöJdméiréstan’* című részben ismerteti a földmérést egyszerű eszközökkel és szögmérő műszerekkel, a magasságmérés, a távmérés módjait, a helyszíntrajz készítését. A „Kert- techniika” című részben azokkal az ismeretekkel foglalkozik a szerző, amelyek a kertek létesítésekor előforduló műszaki jellegű munkák helyes elvégzésének alapjai. Bemutatja a rétegvonalas helyszín- rajzon készített szerkesztést, a terepátalakítást, az építés alapelemeit; rézsűk és támfalak, utak, hidak, lépcsők építését, a vízelvezetés és vízellátás módozatait, sportberendezések és pályák készítését. A mű a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tankönyve, de a mezőgazda-sági szakemberek továbbképzésében is jó szolgálatot tesz. A sok hasznos adatot közéi száz táblázat foglalja össze. A szép kiállítású művet 460 szemléltető rajz teszi még érthetőbbé. Földvári Ferenc Hírek a gépállomások életéből APÁK NAPJA - APÁK BÁLJA H iába, az egri nők nem tagadják meg ősi múltjukat. Megrendülve olvasom az egri Nőtanács bátor, korszak- alkotó kezdeményezését. Első- izben ünnepelték meg az apákat, sőt megrendezték az „Apák bálját” is. Lassan utat tör a férfiak egyenjogúságának nagy eszméje, és remélhetőleg a Pest megyei nők is hamar követik a hevesi szonyok példáját.» Ámbár az egri tudósításban is van olyan elem, amely — hogy is mondjam csak —1 a nők óvatos duhajságáról vall. Ugyanis az ünnepelt édesapákat a bálra elkísérték a mamák is. Ami biztos, az biztos? «z. M. Egy vő — Wf anifés, Ba alatonszentgy örgyön vasárnap este rendezték meg a „Vők bálját”. Majdnem kétszáz meghívott vő, anyós és ugyanennyi vendég szorongott estefelé a falu művelődési házának színháztermében... A megbékélt vők és anyósok együtt ropták a táncot és vidám hangulatban „temették el” a zsörtölődések rossz emlékeit, így szól a hír, amely alaposan elrabolta lelki nyugalmamat. Azt mindig tudtam, hogy alapelviünk a békés egymásmelleit élés, de hogy ennyire? ... Hát most már egyszer s mindenkorra fuces azoknak a régi szép időknek, amikor a harcias anyós húsverővel klop- folta puhára boromissza veje balfülét?! Vagy örökre befellegzett a „házisárkány”, a „vén maskara” és hasonló hízelgő megszólításoknak? Semmi húsverő vagy áztatott kötél?! Hát szabad ezt? Ilyen uk- muk-fukk, egyszeriben elásol a harci bárdot Es a sírján csárdást táncolni: egy vő, egy anyós, megint egy vő, megint egy anyós?! En nem bánom, csak bekül- jenek... Táncoljanak, vigadjanak ... De nekem aztán ne panaszkodjon senki, ha baj lesz az anyósvicc utánpótlással! Ny. É. A téli idény folyamán sem pihennek gépállomásaink mezőgazdászai. A termelőszövetkezetek 1958-as gazdasági terv- készítésénél szakmai segítséget adnak, s egyúttal előkészítik a szerződéskötéseket is. * Majd minden gépállomáson megkezdték a téli szakoktatást, örvendetes, hogy a járási tanács és a földmüvesszövetkeze- ték szakemberei is részt vesznek ebben. Tanfolyamokat tartanak a növénytermesztésről, s egyéb fontos mezőgazdasági szakkérdésekről. A Tápiószelei Gépállomás előzetes gyakorlati munkatervet készített, s eszerint az általános szakkérdések mellett a helyi termelési adott- Ságoknak megfelelően a növénytermesztés, a zöldség- gyümölcs- és szőlőtermesztés problémái szerepelnek legnagyobb süllyed az előadásait anyagában. Nagy munkában vannak most a gépjavítóbrigádok. Igaz, a kampányszerű téli javítás már nem dívik, mégis ezt az időszakot kell leginkább felhasználótok a folyamatos javítás munkáira, hogy azután a tavaszi idény kezdetén teljes üzembiztonsággal áll hassanak csatasorba a gépek. * Különös érdekessége a mostani gépjavítási időszaknak, hogy az átvételnél nemcsak az üzemmechanikusok és a gépállomási mérnökök bírálják felül a javítási munkát, hanem a mezőgazdászok is. A gépállomási főagronómusok ugyanis A legifjabbak szövetkezete An “ nevet adhatnánk neki, hogy a megye legfiatalabb szövetkezete. A „legfiatalabb” jelző duplán is ráillik. Legfiatalabb egyrészt azért, mert most januárban alakult, másrészt azért, mert nem hinnénk, hogy van még olyan szövetkezet a megyében, amely tagjainak átlagos életkora nem haladja meg a 15 esztendőt. Eláruljuk, hogy az Érdligeti Általános Iskola Fogyasztási Szövetkezetéről van szó. Lehet, hogy a fiatalok akarják megmutatni az idősebbeknek, hogy milyen is az a jól működő szövetkezet, de az is lehet, hogy a fiatalok az idősebbektől lesték el, hogy nem is olyan rossz az a szövetkezet. Akárhogyan is van, de az igazság az, hogy nagy lelkesedéssel alakították meg azt a fiatalok. Már az első felhívásra 67 tagja lett, méghozzá jelentős „tőkével”, 20 forinttal léptek be valamennyien. Ez is bizonyítja komoly szándékukat. De az iskola vezetősége és a földmüvesszövet- kezet igazgatósága is komolyan veszi a fiatalok kezdeményezését és az alakuláshoz minden segítséget megadtak. Az iskola igazgatója helyiséget adott a fogyasztási szövetkezet részére, a földművesszövetkezet pedig berendezést és árut — nagykereskedelmi áron. Úgy berendezték a fogyasztási szövetkezet boltját, mint egy valódi földművesszövetkezeti boltot, még mérleg is van bérenc. Mit lehet kapni a boltban? Mindent, amire a tanulóknak szüksége van. Füzeteket, könyveket, irónokat. De még mást is. Cukrot, csokoládét és egyéb ínyenc falatokat, mert ezt is szeretik a gyerekek. Egyesek szerint az utóbbiakat sokkal jobban. A nagykereskedői és a fogyasztási ár közötti különbözet a fogyasztási szövetkezet közös alapját növeli és amint hírlik, a nyereségből visszatérítést is fizet a szövetkezet a tagjainak. Úgy mondják, hogy teljesen önálló a szövetkezet. Igen önálló, de azért a nevelők felügyelnek a fogyasztási szövetkezet működésére. Nagyon érdekes módon oldották meg, hogy a „szövetkeze- tesdi” ne menjen a tanulás rovására. Elárusítók csak azok a tanulók lehetnek a boltban, akik jeles osztályzatot kapnak. Nem egy tanulót már az is serkent a tanulásra, hogy legalább egyszer boltos lehessem A fogyasztási szövetkezet tagságának további tervei is vannak a jövedelem” növelésére. Szóba került már, hogy egy hold földön kertészetet létesítenek, s a termékeket a napközi otthonnak adják el. A „gazdálkodás” közben megismerkednek a tanulók a kertészkedés elméleti és gyakorlati titkaival is. A kis szövetkezet, mint az eddigiekből kitűnik, a közösségi életre tanítja tagjait. Biztosítva lesz tehát a jó utánpótlás az Érdi Földművesszövetkezetnek. — k. r.— mióta önálló üzemként dolgoznak a gépállomások, gondot fordítanak rá, hogy a termelőszövetkezetek, egyéni gazdák minden igényét kielégíthessék munkagépekben is. így azután nemegyszer előfordul, hoou a főagronómus a traktor eke kerekének beállítását, a henger súlyát, vagy a vetőgép csorosz- lyáinak állását a területi adottságoknak megfelelően, specials, san kívánja beállítani. Ez helyes is, mert nem elég, ha üzembiztos, s folyamatos munkára képes a gép éven át, de szükséges az is, hogy minden körülmények között a legmegfelelőbb munkát végezhesse, s minden igényt kielégíthessen. (Mladoniczky — Holka) MUNKÁSSZÁLLÁS Pest megyei lányok a fővárosban Mintha nem i, « zajos, emberektől zsúfolt Rákóczi útról fordultam volna be, olyan csendes ez a mellékutca. Munkásszálló. Százház utca 9. — olvasom a fekete aranybetűs táblán. — Itthon vannak a lányai? — kérdezem a gondnoknőtől. — Egy páran már hazajöttek. A konyhában szöszmötöU nek — mondja. Bekukkantunk előbb az ebédlőbe. A szépen berendezett helyiségben fiatal pár ül az egyik asztalnál. Előttük tömött aktatáska. — Hát itt nemcsak leányszállás van? Házaspárok is laknak benn? — Nem, nem, csak épp jobban esik a falat az asszonynak, ha együtt eszünk — mondja a férfi. — Külön lakunk — elegyedik szóba a sokszoknyás fiatal- asszony. — Én itt, a férjem a legény szálláson. Esténként átjön vacsorázni. Nem főzök —* teszi hozzá és bontogatja a hazait. — Hét végén utazunk csak haza, Dányba,- de akkor pótoljuk a mulasztottakat — teszi hozzá mosolyogva. Megyünk tovább . s. Nézzük, mi fő vacsorára? A konyha ragyog a tisztaság, tói. Gázrezsók tömegén ro- tyog a vacsora. Ejnye, mennyi férj — tűnődöm — mert ítt meg két férfi kanalazza jóízűen a gőzölgő levest. Idősebb, fekete kendős néni mer mégegyszer levest a fiatalabb férfi tányérjába. — A fiam — mondja mosolyogva. — En itt takarítok a szállóban, s ő idejár minden este hozzám. A lányom is velem lakik — mutat a kiskötényes, élénkszemű lányra, Szőke Erzsikére. Ceglédiek. Leginkább csak fizetéskor mennek haza. A pénzt összeadják. Jól élnek rrvimt mindannyian, akik itt laknak. Nem ritka a szálló tagjai között az 1200—1400 forintos kereset. Lakásra, villanyra, gázra nincs gondjuk « * vállalat fizeti Feltűnő a rend és a tisztaság. A fürdőszobában mosógép áll rendelkezésükre. Hat lakószobában 43-an laknak. A hatalmas cserépkályhák csak úgy ontják a meleget. A tisztára súrolt padlót háziszőttesek borítják. A fehér ágyneműket kéthetenként váltják. Kedves kis függönyök díszítik az ablakokat. A szekrények tetején sorakozó befőttesüvegek az otthoni szobák emlékét idézik. A hangszóróból kellemes zeneszó árad. — Bezzeg reggel, megeszi a fene — húzza el a száját egy hosszúnadrágos, fitosorrú barna lány. — Fél ötkör kelti a mikrofon a népet. Az este olyan hamar eltelik. Egy kiesét olvasunk, vagy kézimunkázunk, olykor összedugjuk a fejünkéi, erről-arról... s már Iá is kell feküdnünk. — Tíz órakor van takarodó — magyarázza a gondnoknő —* nem lehet kimaradni! Vigyázunk a lányokra. Érdemes. Fiatalok, kedvesek és jók. Bella Éva Szőke Erzsi hímzéssel tölti az időt.
