Pest Megyei Hirlap, 1958. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-19 / 16. szám
«« uecnr Cirlap 1958. JANUÁR 19. VASÄRNAP ALKOTÓMŰHELY Beszélgetés az írókkal ROMEO ÉS JULIA Cödí tábor „új'” könyveiről legutóbb az Élet és Irodalom számolt be. 1932-foen írta „A rendes ember’-t, 1937-ben a „Vihar előtt”-et, 1938-ban a „Flaimingólk’’-at és 1954-ben a planétás ember”-t. Miért nem jelentek meg ezek a művek mostanáig? Goda aeaal válaszolt. hogy nála „a javítgatás, csiszolás munkája gyakran évekig elhúzódik’’, Fontos azonban az, hogy e sókéig talonban tartott írások végre megjelennek. Néhány hét múlva tehát már az olvasóé és a kritikáé a szó; — Ebben a pillanatban fejeztem be „A budapesti sánta ördög” című regényemet — közül most Goda, — Alapötletéit Alain René Lesage -Le Diable Boiteux’’ („A sánta ördög”) regényéből kölcsönöztem. A francia, helyesebben spanyol sánta, ördög tudvalévőén Madrid felett száH- dos, leemelt a háztetőket és így pillant be az emberek életébe. Ezt teszi az én sánta ördögöm is, de — Budapesten. — Még egy regényt írok, amely egy regény Születéséről szól. Bemutatom, hogyan befolyásolják a mindennapi események az írót műve megalkotáséiban. Címe még nincs. Godá, amióta elbúcsúzott felszabadulás utáni kultúrta- nácsosi állásától — öt évig volt a fővárosi tanács népművelési osztályának a vezetője — és lemondott a rengeteg tanulmány és cilkkírásról, hallatlan erővel könyvek alkotásán dolgozik. Szinte szégyellj bevallani, hogy felsorolt műveivel egyidöben rövidesen még egv könyve lát napvilágot, melynek címe: „Családi kör”. Ebben gyermekkori emlékeit dolgozza fel. A kötet húsz elbeszélést tartalmaz. Gál György Sándor neve közvetlenül a felszabadulás után, mint az ország első zenei honferamsziéja tűnt fel, s az maradt továbbra is. Rendkívüli zenei műveltsége, kitűnő előadókészsége alkalmassá tették, hogy minél nagyobb tömegek számára tartson népszerű zenei előadásokat. Hatalmas sikere volt, amikor az úgynevezett „munikáshanglver- senyeken’’ vállalta a zenei konferanszié szerepét s az egyes zenedarabok lejátszása előtt bevezetőiket mondott, útbaigazításokkal, magyarázatokkal látta el a kezdő hangversenylátogatókat, laikus zenekedvelőket. Sokan tanultaik tőle — ezzel lehet legjobban jellemezni munkásságát. — A karácsonyi könyvpiacon jelent meg egyik nagyobb életrajzi regényem, amely Erkelről szól — mondja. — Ezzel egyidejűleg fejeztem be Weiner Leóról írt tanulmányomat, amely az első forrásmű a nagy zeneköltő életéről & műveiről. Készen vén egy esztétikai könyvem is, címe: „Bevezetés a zenehallgatás művészetébe”; Novak Károly még uj író A „Találkozásom a történelemmel’’ című könyvének ma még csak a „keféje” van meg. Februárban a Kossuth Kiadó minden' bizonnyal megjelenteti. írása a harmincas évek állástalan diplomásairól szól. A szerző is iközibük tartozott, mint katona az orosz frontra került, részt vett a mozgalomban és a Margit körúti fogháztól Sopron-Kőhidán át Ausztriáig megjárta a fasiszta poklot. Nyilatkozata túlságosan szerény: — írói „múltam” a Nagy Lajos irodalmi körben sarjadt ki. Néhány novella, majd Nargy Lajosról megjelentetett tanulmányom a kör legutóbb kiadott antológiájában jelzik igen rövidike írói pályafutásomat. Bárdos László, a rádió „három felvonásos” színdarabjainak dramaturgja néhány nagy prózai mű rádiószínda- rabra való feldolgozásával kimagasló sikert ért el. Most őt bízták meg az első televíziós színdarab megírásával, melynek bemutatására februárban kerül sor. Dobozy Imre „Viharos éjszaka’’ című rádiójátékét dolgozza fel a' televízió számára. Bárdos Nagyváradról került hozzánk. Romániában jól ismerték, mint kiváló színpadi szakembert. írót és szerkesztőt. Magyarországon jelent meg „Melkun Menyhért utolsó utazása” című regénye, mely a gulliveri címszereplővel mondatja el a szerző életútját, attól a pillanattól fogva, hogy a nyilasok Budapesten letartóztatják és mint politikai bűnöst egy németországi koncentrációs táborba viszik. 1953-ban jelent meg „A dsidás kapitány’’ című regénye, mely Rulikov- szky Kázmérról, a magyar szabadságharc orosz hőséről szólt, aki átállt magyar oldalra, hogy harcolhasson a cárt önkényuralom ellen. A könyvet idén újra kiadják. — Üj regényen is dolgozom — újságolja Bárdos. — Hőse Szolimán Inger, egy bánsági romén falucska szülötte. Temesváron katonáskodik. Főhadnagy. Később Törökországba megy, majd Szondát, mely tisztázni szeretné, kit lehet valamely filmmű igazi alkotójának tekinteni: az írót, vagy a rendezőt? Varasdy válasza így hangzik: — Szerencsés körülmény, ha az író rendező is, vagy mint Chaplin esetében: még színész is egyszemélyben. Többnyire más személy az író, és más a rendező. Nem tartom jó dolognak, amikor az író magára haigyja a rendezőt és nem képes forgatókönyvével a filmszerűség követelményeit szolgálni. Ront a filmen az, ha a rendező kénytelen szöveget adni a szereplők szájába és bensőleg megformálni az alakokat és jeleneteket. Ne mondjunk le arról az igényről, hogy igazi filmírókat találjunk. Gergely Mihály, az ismert fiatal regényíró éppen most fejezi be első filmforgatókönyvét. — Mai témát dolgoztam fel — meséli. — Történetem egy nagy vidéki gyárvárosban, játszódik. 1954-ben. Egy munkásból lett mérnök házasságának válságáról szók öt is foglalkoztatja az, a sajtóban támadt vita, amely az író vagy rendező előbbre- valóságát kívánja eldönteni a film megalkotásánál. . — Egyesek kissé misztifikálni igyekeznek mindazt, ami a filmek készítése körül történik — mondja. — Nekem az a véleményem, hogy a film- műnél legjelentősebb szerepe az írónak van. Neki kell megformálnia például a szereplők jellemét, ami nélkül a rendező tehetetlen, s csak üres bábokat mozgathat. Sokat hallom, hogy a filmgyárban elveszik az író kedvét a filmírástól. Eddig ezt nem éreztem. Ellenkezőleg: úgy éreztem, hogy kedvet kaptam a filmszcenárium készítéshez s máris forgatom az a gyám Dán az új témát. Igaz: kompromisszumokra szükség van. Ezt fiatal korára is megtanulhatja az ember. — Nem váltam hűtlenné a regényíráshoz, amit az is bizonyít, hogy most adtam át a Szépirodalmi Könyvkiadónak ..Józsáék” című regényem 35 ív terjedelmű kéziratát. Ez is mai témát tárgyal és történetét még folytatni kívánom. Kalotai Gábor A Z ÁLLAMI FALUSZINHÁZ egyik társulata Shakespeare Romeo és Júliáját játssza. Estéről estére más és más faluban, községben mindig új közönség előtt. A szerelem, ami a gyűlölködő világgal összeütközik, a szerelem, aminek színhelye a napsütötte Verona — ez Shakespeare tragédiájának ősrégi és mindig ifjú tárgya. Shakespeare mondatai, lángolása és fájdalmas búcsúja hangzik a parányi színpadról — művészek, igazi színészek tolmácsolásában. A Faluszínhéz megcáfolta azt a sok évtizedes kimondatlan tételt, hogy csak operettet vagy vígjátékot lehet játszani falun és kisvárosokban, megmutatta, hogy a közönség szereti és kívánja a klasszikus irodalmat és ami a fő, megérti, reagál rá, úgy, ahogy pesti közönségtől is ritkán láthatjuk azt. A színészek és rendezők művészi igényességgel, nagy Cegléd - Kossuth Lajos városa szereptudóssal és pergő ritmu- sos játékban viszik színre a tragédiát. A rendező, Kertész László érdeme ez elsősorban, bár a színészek tudásuk legjavával támogatják munkáját. Kertész László rendezése hallatlanul finom és ugyanakkor nagy hozzáértésről, a dráma iránti szeretetről tesz tanúságot. A kitűnő díszletek (valódi Shakespeare színpad, körfüggönnyel és jelzésekkel) és a szép jelmezek Rajkai György és Rimanóczy Yvonne munkája. J ÚLIÁT A FIATAL Bege Margit játssza. Júliája nagyon jó alakítás. A fejlődést a végtelen naiv gyermek és az öntudatossá, harcossá érett nő közötti árnyalatnyi finomságokkal, halk mondatokkal, parányi gesztusokkal érzékelteti. Az első felvonásban még egy életvidám, bájos gyermek áll előttünk, akit valóban egy pillanat alatt csap meg a szerelem tüze és érleli nővé. Bege Margit játékában mindez A Szabadság téren áll Kossuth Lajos szobra Foto: Nánási kifejezésre jut. Júliája minden elképzelésünknek megfelel, sokszínű, kedves, bájos és félelmetesen nagy a szerelmi áldozatkészségben. Árva János, mint Romeo csak a harmadik felvonásban tud igazán felnőni Julia mellé. Felfogása, mikor Rómeót mint fiatal, könnyen lelkesülő ifjút ábrázolja, helyes, de olykor azt túlzásba viszi. Kicsit merev még, belsőleg kellene jobban feloldódnia és akkor nem lesz szüksége a külsősé- ges eszközökre, a túlzott hangmagasságra, gesztusokra; Szép pillanatai vannak a szerelmes ifjú ábrázolásának halk részeinél és a barátaival évődő Romeo is kedves és szellemes. A fejlődést kellene jobban érzékeltetnie, hiszen nemcsak Julia válik kislányból nővé, de Romeo is kalandos kedvű, könnyen lángra- lobbanó ifjúból erős férfivé: Hibáit az előadások folyamán könnyen kijavíthatja s miután tehetséges, fiatal művész, valószínűleg ebben a szerepben is megtalálja önmagát. S ALL AI KORNÉLIA a dajka szerepében az együttes egyik legkitűnőbbje. Kedvesen, szívből jövő humorral komédiázik, és ötletesen formálja meg a dajka vaskos, paraszti alakját. jCapulett —, Tassy Béla — olyan, amilyen csak Julia zsarnoki apja lehet; Mézes-mázos kedvességgel szolgál ki mindenkit, a kereskedő alázatosságával árulja leányát és felháborítóan közvetlen, mikor nem teljesítik kívánságát. A népes szereplő gárdából ki kell emelni még Baranyi László és Török László kitűnő epizódfiguráit. Hajdú Endre melegszívű Benvolióját, Márkus Lajos injpozáns, nemes pátoszú uralkodóját és undorítóan kapzsi patikusát. De nehéz megkülönböztetést tenni, hiszen valamennyien jól illeszkednek a darabba s ha vannak is hibák, mégis mindannyian művészi alázattal szolgálják a Shakespeare dráy mát és ezen túl á magyar színházkultúrát. —(bán) Bulyba Tárasz- Amerikában filmen Robert Aldrich amerikai rendező rövidesen filmet készít Gogoly „Bulyba Tárász” című világhírű regényéből. A film egyik főszerepét Brigitte Bar- dot francia filmszínésznő alakítja. máliába. Itt nagy karriert ........................................................................................................................................................................................................................................................... f ut: Szomália alkirálya lesz. = r * ^ r ^ r»\ Emlékezetes harcot vív az | MÉSZÁROS OTTO: bőrolasz és francia betolakodók | ellen. A regényt a Táncsics 1 Könyvkiadó jelenteti meg. Varasdy Dezső, a jelenleg i nagy sikerrel bemutatott „Ne- | ihéz kesztyűik” című Papp | Laci-film író-rendezője. Nagy I érdeklődéssel kíséri azt a | még most is folyó saj topóié.......—k\~,ivv=;in.v=;i>o 1 1\ «.«-j Iná—/ 'nN—/ IxN—/ Ln.Yt/ DO>—y IXS~/ LWr/i.vVt/ IxNt/ CSÁSZÁrke« ^rrryrrr. k~i Cv\~/ LvYry bOő FÁJDALOM NÉLKÜL A zt, hogy az anya fájdaloméi mai hozza világra gyermekét, tudjuk évezredek óta. De miért kell ezután is így lennie? Az orvosok régóta kísérleteznek a fájdalommentes szülés problémáival. Hogy ez lehetséges, azt bizonyítja %z a film is. A szülési fájdalom, nagy része önuralommal, akarattal, tudatosan csökkenthető. Ezt állítja egy francia faluba került orvos. Előadásokat szervez, amelyeken a nőket megismerteti szervezetük titkaival. Eleinte bizalmatlanul fogadják, de emberiessége, jószándéka meggyőzi a faiusialkat. Egy megesett parasztlányt oktat, aki hallgat is tanácsaira. Az orvost mégis támadások érik, de az asszonyok és főleg tanítványa védelmére sietnek. A bizottság tagjai saját szemükkel győződhetnek meg róla: igenis, van fájdalommentes szülés. A színészek nem törekednek hatásos jelenetekre. Ez nem is hiányzik. Az egyszerűség, természetesség és emberszeretet i A hatalmas, modern épü- ! At ief megtépázott falaival, | kitört ablakszemeivel úgy bá- 1 mult a térre, mint zátonyra | sodort, hatalmas testű hajó. teszi művészivé ezt a filmet. 1 Az irat- és könyvmáglyák, pe- Jean Gabin igazi ember és iga-1 dig már ném egyszer az eső zi orvos. Szavai nyomán érez- | is végigverte, még mindig on- zük igazán: milyen hatalmas 1 tották' a bűzös, kibírhatatlan az ember, hogy a fájdalmat le- I füstöt. győzheti kitartó munkával és ! A u„olból dörrenés akarattal. Nicole Courcel aló>-\ hallatsz0tt, nem lehetett tud- kttja a tisztalelku leányanyát. | b^nan és mitől. Any! nyifTle fegyver volt most, I annyiféle ember kezében, hogy I sohasem lehetett tudni, mikor =.és hol dörren el valamelyik. A sötét lassan beburkolta a hűségével ragadja meg a nézőt. Bízik az orvosban, aki ledönti | körülötte a maradiság falait, és segíti őt abban, amitől a leg- s több anya egyaránt fél. Szem- | titkát s a fénynélküli utak beszáll az~orvos ellenségeivel l söté* céhükből furcsa érthe- és világra hozza kisfiát egyet- 1 íc,ííen neszeket oklendtek a len sikoly nélkül. I varos levegődbe. Itt-ott meg% csörrent az utat borító üveg- Nagy és új feladat egy még | cserép, vem lehetett tudni, ritkán alkalmazott módszerről = jiogy macska, vagy ember filmet ikészíteni és ezt a merész | oson.e rettegve a falak tövé- témát ilyen emberien, minden- = ben. Az ablakók sötéten tálkihez közelállóan tárgyalni az g tongtak, s a szél csak itt-ott ízlés határain. belül. Sok fran- | égette meg a svettében fel- cia filmet láttunk az utóbbi g szögezett csomagolópapírokat, időben: jobbat, rosszabbat is. | De ennek a mondanivalója új 1 Halott a város. De benn a és megszívlelendő: az élet | házaik mélyén, a falak mögött, szebbé és könnyebbé tétele 1 lázas riadalommal vernek a egyedül az embereken múlik. | szívek, indulókat és gyász- (m. e.) dalokat, részeg mámor orgiát, vagy a kétségbeesés szimfóniáját. Az emberek fényt várnak. Holnapot. Levegőt a füst helyett, fényt a sötétség helyett, üveget a csomagolópapírok helyett, életet a gyilkolás helyett. 2. Az épület folyosóin végig- At- orgonáit a szél, be-be- kukkantott a feltört ajtók mögé, megkavarta a szétszórt papírokat, majd egér módjára tovasurrant. A hatalmas bejárati csarnokban ketten lépkedtek fel s alá. Az őrség. Igencsak a fenekére néztek, egy-két pálinkás üvegnek, de még így is dider- gető a hideg, a huzatos, üveg nélküli csarnokban. Unják is magulcat. de kitartóan lépkednek tovább. A második emeleti folyosón újabb két ember lépeget, őrség. Vállukon karabély, nyakukban géppisztoly, az övbe szúrva meg kézigránát. A kanyarodon túli szobából zsivaj, zeneszó szűrődik a folyosóra. Piszkálgatja is az őröket a gondolat, hogy bemennek, de azután mégis letesznek róla. Könnyen röppen a golyó a Főnök pisztolyáböl, ha valáki nem az ő szája-ize szerint csinál valamit. Csak már az idő menne — ez motoszkál mindkettőjük fejében. Még mindig csak fél- tizenkettő. — Holnap vasárnap van? — Uhüm, mordul a másik. — Nem mész haza? — Hülye. Haza? Hová? A sittre? — Börtönben voltál? — Hát. — Miért? Politikái? — Csakis. Rákosi mindenkit leülhetett. így kerültem én is ... — Mit csináltál? — Hát... hát... szóval politikai ... — De van itt olyan is, aki nem volt politikai. — Van, dehát... rendes fiúk azok is. — Rendesek? Van köztük olyan is, aki azzal hencegett, hogy életfogytiglanit kapott valami gyilkosságért. S most mégis itt van. — Na és?! — Hát azért furcsa. Ezek az emberek, hát hogy is mondjam .., mit keresnek itt? — Mit... mit... de furcsa ember vagy ... harcolnak a kommunisták ellen, az ÁVO ellen.;; hogy ne legyen tön..; — Dehát ölni mindig bűn volt?! — Ugyan ;;; más világ lesz itt.. . mit gondolsz, hogy potyára gürcölünk itt, mi? — ffát nem. Remélem. De azért ez mégis furcsa, börtönből jött embereik. persze, te más vagy... — tette hozzá gyorsan — te politikai vagyáé azért én nem így képzeltem . . ; — Nem? Hát mit gondoltál? Csak nem vagy te is kommunista — ütődött meg hirtelen a politikai. — Ugyan. De azért az túlzás, amit itt is csináltak. Én ki is szálltam belőle. Inkább őrséget állok minden éjjel, de én nem ütök senkit. — Eredj a fenébe. Ha ilyen málészájú vagy, nem viszed soha semmire. Nyavalyogsz, mint egy szűzlány. Elhallgatnák. Szótlanul lépkednek tovább. 3. A csukott, párnázott ajtók A*- mögött víg a hangulat. Az egymásba nyitott szobákban gomolyog a cigarettafüst,' a, parkettán annyi a szemét, hogyha valaki olykor megnyitja az ajtót, felhőben' röppen fel. Az asztalokon poharak és kiürült üvegek sorakoznak, pálinka- és rumszag leng a levegőben, összekeveredve a szobákban levők nehéz testszagával. Asztalokon, székeiken, vagy a csupasz parkettán ülnek a