Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)
1957-12-08 / 189. szám
ASSZONYOK 1957. DECEMBER 8. VASÄRNAP AZ ÖZEMBEN "'WCirlap ________________________________ _______________ ..........................iiiiiniiiiiiiiHimmiHimuimimMMii»uiitiniiininiiuiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiminmiuiiJUUiiuuiu^ I Peterdi Andor verse: OLYAN EZ AZ ÜZEM, mint egy szanatórium: modem, nagyablakos épületek, kavicsos utak, ápolt virágágyak. Sehol egy füstöt pipáló gyárkémény, máig kevésbé rozsdás vaslratoás. Tisztaság, rend mindenütt.' A főépület falán öles neon-felirat hirdeti, hogy a Ganz Árammérőben vagyunk. Itt készülnek a híres .G amz-vil 1 any órák, ezek a távoli Indiától a forró Afrikáig keresetit magyar export-cikkek. Az üzem dolgozóinak 40—45 százaléka nő. Az ő helyzetüket, az üzemiben és a műszaki vezetésben betöltött szerepüket, gondjaikat vizsgáltuk meg a napokban. * MINDEN ÜT Rómába vezet •— tartották a büszke rómaiak. A Ganz-gyárban ez úgy módosul, hogy minden út Simko- vitsnélhoz vezet, ha valaki az üzemben dolgozó asszonyok életéről, problémáiról érdeklődik. Ö a munkaügyi előadó, no meg a nőtanács elnöke. Irodájában egymásnak adják a kilincset az emberek. Ebéd jegyekért, bölcsőde-ügyben, termelési, munkaügyi problémákkal vagy személyes kérelemmel keresik fel lépten-nyomon. És Sinkovitsné kiutal, elintéz, telefonál, válaszai, vagy — 'ha kell — megnyugtat. Tizenhat éve dolgozik az üzemben, nem csoda, ha jól ismer mindenkit. De őt is ismerik — és szeretik — a dolgozók. Amikor az asszonyok problémáiról kérdezem, így kezdi: «— Van belőlük elég! Mi, a nőtanács tagjai két csoportba soroljuk: az egyik, amelyet jóakarattal, segítséggel mi is meg tudunk oldani. Ezek az üzemben, vagy a csalódban felmerülő kisebb-nagyobb gondok. A másik, amely minden dolgozó asszonyt érint, s amelynek megoldása . meghaladja a mi erőnket, hatáskörünket. Kettőt ezekből tolmácsoltam az országos nőkomfe- rencián és a vasas kongresz- szuson is: Ilyen- például az asszonyoknak az a kérése, hogy — amint gazdasági helyzetünk megengedi — ismét vének nekik). Másutt részes művelésire adják ki. Vajon ártott-e a községeknek, hogy nem használják fel a tanítót apróbb-nagyobb munkákra? Azt hiszem, hogy itt megfordíthatjuk a közmondást, mert amit elvesztettek a vámon, megnyerik a réven. Sok pedagógus vállal szabadidejében az egész községnek, városnak hasznos' társadalmi munkát. És még csak nem is morognak miatta, hiszen önként, érdeklődési körűiknek megfelelően vállalták. It* megintjjigg kell állnunk egy percre. Vajon nem érvényesül-e itt is ilyen vagy olyan kényszer, nyomás az önkéntesség megsértésére? Általános érvényű választ nem adhatok, csupán arról tudok írni,1 hogy ilyen jelenséggel nem találkoztam. Arra lehet következtetni, hogy általában önként vállalják, abból a tényből is, hegy a pedagógusok jelentős része — okkal vagy ok nélkül — nem végez semmi társadalmi munkát. Pedig -a megyei tanácsnál jobb szeretnék, hogyha az iskolán kívüli munka egyenletesebben oszolna el és nem a vállalkozó szelleműeket terhelnék mindennel. Ezt persze csak úgy lehet elérni, hogyha meggyőzik az ok nélkül tartózkodókat és kedvükre való társadalmi munkát találnak nekik. A megyében több helyen pedagógus a községi párttitkár. És sokan viselnek párt és szakszervezeti funkciót. Ez azt is mutatja, hogy a múlt év novembere után sok helyen eluralkodott pedagógusellenes- ség felett sikerült úrrá lenni. Sóik pedagógus tagja a tanácsoknak, sőt országgyűlési képviselő is kerül ki közülük. A népf ront lelike legtöbb^ helyen nevelő. A ceglédi járási és városi népfront elnökség felét pedagógusok teszik ki, ők adják mindkettőnek az elnökét is. A fejlődő Kőröstetét- len jól működő népfromt- gzervezetét pedagógus vezeti. Talán éppen ez az oka, hogy •eriiett a népfront az iskolai zessék be a részlet-vásárlási akciót. Azt hiszem, mondanom sem kell, milyen fontos segítséget jelentene ez; különösen a fiatal házasok, sokgyermekes családok számára bútor, mosógép, rádió stb. vásárlásánál. Egy másik» égető probléma az üzletek nyitvatartási ideje. Ez komoly gondot okoz Pesten is, nálunk is. Gödöllőn például egyetlen olyan Népbolt van, amelyben mindenfajta élelmiszer, csemege áru egy helyen kaptató. Ez a bolt azonban — ‘csakúgy mint a többi — pontosan abban az időben van nyitva, amikor az asszonyok dolgoznak. Munkaidő után semmit sem tudunk vásárolni, különösen szombaton! Ha valamire sürgősen szükségünk van, az üzemből kell elikérezkednünk, hogy meigvehessük. Ez nekünk is, az üzemnek is kárt jelent. Annál is inkább bosszant ez bennünket, mert vannak viszont olyan üzletek, ameyek szinte korlátlan ideig nyitva vannak: az italboltok! Pedig mi, asszonyok, nem bánnánk, ha inkább ezek zárnának be korán :;; — Addig is, amíg ezek megoldódnák, megpróbálunk a kisebb gondokon bajokon segíteni. Tizenkét vezetőségi tagja van a nőtanácsnak; minden műhelybe jut belőlük egy-kettő.' Annak ellenére, hogy nemrégen alakultunk, úgy érzem, a rendezvényeink sikerén és anyagi hasznán túl elértük azt, ami a legfontosabb: mind több és több asszony keres fel bennünket bizalommal, ha segítségre, tanácsra van szüksége. Hangsúlyozni szeretném, hogy munkánkat nagymértékben megkönnyíti az a támogatás, amelyet az üzem igazgatóságétól, a pártszervezettől és az ÜB-től kapunk. Erre bizonyítékul csak néhány példát sze- •netnék felsorolni: — AMIKOR a bérezési kérdéséket tárgyalta az üzem vezetősége, meghallgatták és megfogadták a mi véleményünket, javaslatainkat is. Közbenjárásunkra nemrégiben hatálytalanították az egyik munikásnő jogtalan áthelyezését. A nyár folyamán, nem vízhiányt megoldani. De szépen dolgoznak Kocséren is, ahol az elnökhelyettes az iskolaigazgató. A legtöbb kultúrotthon igazgató pedagógus. De azok a szakkör, énnekkar, tánc- és színjátszócscport vezetők is. Pedagógusok adják a ceglédi városi énekkar többségét Is. Tanárok munkáját dicsérték a nagykőrösi Arany-napok. A november 7-i ünnepélyek szó- ncfeai a legtöbb helyen pedagógusok voltaik. .Sokain szerveződ vagy előadói a Természet és Társadalomtudományi Ismeretterjesztő Társulatnak. Pedagógus a megyei, a szentendrei, a ceglédi szervező. A ceglédi járási osztály három előadássorozatából a nevelés-, ről és a zenéről szólónak mind a 16 előadását, az agrártudományinak négy előadását pedagógusok tartják. De rendeznek irodalmi esteket, szerveznek olvasóköröket, Szabad Föld téli estéket is a nevelők. Sorolhatnám még, de már ebből is kitűnik, hogy a kultúr- forradalomnak milyen hatalmas erejét jelentik a tanároík, tanítók. Sokan foglalkoznak közülük értékes tudományos munkával. Jakus Lajos Pencen régészked ik, ásatásainak érdékes leleteiből az iskolában archeológiái múzeumot rendezett be. A ceglédi Pataki Ferenc éremgyűjteménye nevezetes. Kovács László Kos- suth-díjas túrái pedagógus régi táncokat, népszokásokat, népviseletet gyűjt, s a talált anyag új életre kel tánccsoportjában. Hídvégi Lajosnak, Cegléden a történelmi múlt emléken őrző gyermekmondókákból van érdekes gyűjteménye. Néprajzi kutatással foglalkozik Korcsmáros László is Márianosztrán. Kovács Lajos Szentendréről az új ének-tankönyv írásában desz részt. Cseke László, aki a visegrádi ásatásoknál segédkezik, útikalauzt, Mives Ottó a Dunakanyarról ismersokkal a megalakulás után a nőtanács Anna-bált akart rendezni, hogy valami bevételre tegyen szert. A pártszervezet és az igazgatóság az első szóra támogatta a tervünket, helyiséget is biztosított nekünk. Ennek a bálnak egyébként 5200 fortat volt a tiszta bevétele. Ebből az összegből 14 sokgyermekes dolgozót ajándékoztunk meg egy-egy gyermek tréningruhával, s az óvodásainknak vettünk 55 köténykét. Szeptemberben — éppen az igazgató, Dunajszkd elvtárs javaslatára — jól sikerült divatbemutatót rendeztünk. Ez 2000 forintot „hozott a konyhára”. Ezt a pénzt eltettük karácsonyra. December 14-én disznótoros vacsorát csinálunk, amelynek a bevételét — meg az említett 2000 forintot — a fenyőünnepélyre, s a nagycsaládos dolgozók megajándékozására akarjuk fordítani. Szeretném "hozzátenni, hogy a disznótorhoz a disznót az igazgatóságtól kapjuk! Méghozzá kettőt, abból a 14-ből, amit az üzemi konyhán megmaradt ételből hizlaltat az üzem. Van aztán ölyan tervünk is, hogy januárban hathetes " szabó- varró tan-folyamot indítunk az asszonyoknak. Eddig 120-an jelentkeztek a tanfolyamra! A varrógépet ugyancsak az igazgatóság biztosítja részünkre .;. A többit már az asszonyoktól hallottam. Többek között azt, hogy a nőtanács tagjai felosztották maguk között a tennivalókat. A szociális ügyek „előadója” például Czip János- né, ázaz, hogy Czip néni. Nos, Czip néni ugyan nem „ad elő” semmit, de nincs olyan panasz, amit el ne intézne. Az ő közbenjárására vették fel az üzem egyik fiatal dolgozóját a múlt héten tüdőszanatóriumba, Bar-, tón Ágostonnét a. Korányi kórházba, Polgár Magdát klinikára, özv. Kovács Istvánné kisgyermekét a gyógypedagógiai intézetbe, Wéberné két kicsijét pedig az állami gyermekotthonba. És Czip néninek örömmel újságolja Kovácsné, hogy gyermeke — akit nyolc hónaptetőt írt. Mericslke Rezső Budakalász történetét dolgozza fel S ha marad még idö a pedagógus is ember, neki is szüksége van szórakozásra. Bár nála sokszor nehéz elválasztani a szórakozást a munkától. Ha például színházba, moziba megy, művelődik is, tehát a kellemes szórakozás hasznos is. mert munkáját jobbá teszi. A több mozi, a vidéikre járó színházak segítik mindezt. A pénzzel azonban baj van. Köztudomású, hogy nálunk sokkal olcsóbbak a színházjegyek, mint például 3 tőkés országokban. A nem valami fényes pedagógus fizetést azonban még így is próbára teszik. A ceglédi kul- túrházban például ha színielőadás van, 14 forintos a legolcsóbb jegy, . márpedig a pedagógus tekintélyének nem használ, ha az utolsó sorban szorong. Nem lehetne — tekintettel arra, hogy a nevelőnek ez szinte munkájához tartozik — kedvezményes bérletet kibocsátani számúkra, vagy olcsó iskolai előadásokat rendezni? Sokan tagjai a filmkluboknak. Ez az egészséges kezdeményezés általában bevált. Kár csak az, hogy nem mindenütt veszik figyelembe a tagok kívánságait és sok közkedvelt filmet nem kappak meg. A fiatalok szeretnek táncolni. Itt azonban kétféle veszedelem, két véglet is fenyeget. Az egyik az. hogy a mu- ' látóhelyek egy részén borzalmas erkölcsi állapotok uralkodnak, mindennaposak a botrányok. Nyilvánvaló, hogy ilyen helyre tisztességes pedagógus nem mehet el. De ha nincs más szórakozási lehetőség. mit csináljon? Erélyesen kellene fellépni az iíyen jelenségek ellen még akkor is, ha ez a vendéglátóipar jövedelmét átmenetileg csökkentené, pal ezelőtt bénultan vittek be a gyógypedagógiai intézetbe —, már jár, mozog, és rövidesen hazajön. * SZÉP ÉS HASZNOS munkát végez a Ganz-gyár nőtanécsa. Dicséret illeti érte ezeket a csupaszív, áldozatkész asszonyokat. Sinkovitsnét, Czip nénit, Antalnét, Némethnét, De- vecserinét és a többieüet, tériknek a nevét nem tudom. De dicséret illeti érte — a férfiakat is! Az igazgatóság, a párt- szervezet és a szakszervezet dolgozóit. Dicséret illeti elsősorban azért, mert támogatják a nőtanács minden kezdeményezését. És dicséret illeti azért, mert olyan megbecsüléssel veszik körül az asszonyokat, amilyet nem sok üzemben tapasztalhatunk. Mert a megbecsülés nemcsak abból áll, hegy a nemzetközi nőnapon, anyák napján virággal ajándékozzuk meg a dolgozó nőket, hanem abból is, milyen arányban vonjuk be őket a műszaki vezetésbe! A Ganz Árammérőben ezen a ponton is megtört a jég; női művezető áll a gyártás-előkészítő üzemrész, az ónozóműhely, a személyzeti osztály, és a készreszerelő- műhely élén. Van három cso- portivezetőno is az üzemben, Csiszárné, Tasnádiné és Kovácsné. De még több is lesz — mondja az igazgató —, ha az asszonyok tanulnak, és megfelelő műszaki képzettséget szereznek. Természetesen, vannak még bajok, termelési és gazdasági problémák a Ganz-gyárban is. Az emberek munkáját megkönnyítő gépek beállítása, a hóvégi hajrá megszüntetése, a túlórák számának csökkentése, az egyenletesebb termelés, a munkafegyelem megszilárdítása még sok munkát,' ötletet, energiát követel. De ennek a gyárnak a példája azt mutatja, hogy jó úton indultak el: a pártszervezet, az igazgatóság, az ÜB és a nőtanács összefogásának, együttműködésének útján. Nyíri Éva A másik véglet, hogy 53 | után egyes túlbuzgó bálren- | dezők újra kötelezőnek hir- 1 dették az estélyi ruhát. Ezek | a bálok aztán nem is nagyon 1 sikerültek, mert az emberek, s | köztük a pedagógusok' többse- 1 gének nincs annyi pénze, hogy | ilyen alkalmakra külön ruhát | csináltasson. | . Pedagógusok szórakozva to- | vábbképzésének új színfoltjai I a tanulmányi utak.' November | elején kétnapos autóbuszki- | rándulást rendeztek a Dunán- | túl legszebb részeire, Eszter- | gomtól Győrön és a Bakony cm í keresztül Tihanyiig. 62 föld- | rajzszakos a Dunakanyart 1 járta végig autóbusszal — in- | gyen. 157 forintért a budai 1 járás nevelői négynapos túrán | vettek részt Pécs, Kaposvár, | zalai olajmezők, Balaton útvo- | halon. A múlt • nyáron a I szentendrei és váci járásból | ötnapos kirándulásra mentek | pedagógusok a Tátrába, s az 1 egész nem került 600 forint- | nál többe személyenként. Többen ' voltak jutalomüdül- | tetésen Lengyelországban, | Bulgáriában és az NDK-ban. 1 Akik egyszer belekóstoltak az | utazásba, nem akarják abba- I hagyni. | Persze, jutalomképpen csak | kevesen üdülhetnek külföldön, | az IBUSZ meg nagyon drága. 1 Jó volna, ha a Pedagógus | Szakszervezet csere alapon | szervezne külföldi utazásokat. § Vannak, 3,^;^ a nyári szü-1 netben családostól fölkereked- | nek és elmennek néhány hét- \ re a Balatonhoz. Aki egyszer | megpróbálta, aztán már min- 1 den évben megy valahová. Fő- 1 leg a városiak és inkább a fia-1 talok. Falun ott a föld, meg | ott úgyis jó a levegő — mond- 1 ják. 1 Van, akinek a fényképezés a | mindene. Más horgászik és 1 a ráckevei híd alatt tölti min- | den szabadidejét. Az igények | ’■ változatosaik, s az ember any- § nyi mindent szeret csinálni, | hogyha hagyják, ha van rá 1 ideje, Bor István Nem révülök a távolba... /Vem révülök a távolba, túl e határokon új hont keresni, van nekem hazám, úgy serdültem, nőttem a felföldi homokon, mint a tölgy, az akác vagy a csalán. A gyökerem oly mély itt, hogy ki nem téphet: se vihar, se tűz, víz, se földindulás s ha vadvirágos réten el-elheverészek illata hódít, mint a bor és oly csudás 3 játékosok a felhők... és a nyári ég Délibábot tükröz, s úgy száll fölöttem el s az akiok, gulyák szállónak, lebeg a vidék s a szellő is pásztormeséket lehel, , I A távolban még parasztleányok kaszálnak lucernát s egy kis tanya körül galambok keringőzve szállnak s a nádas fölött riadt fogoly-csapat röpül. Mégis oly mély a csend az egész vidéken: a nyájak legelnek, a sűrű vetés sárgul, s ha az esti csillag földereng az égen dalolva vonulnak a lányok a határiul S mindez fogva tart: a föld, a szó, az ének, a nyiresek, a lankák, a szilvafás tanyák, hol a nóták teremnek és a mesék érnek, míg a komondor és a hold őrzik az éjszakát..; 1 (1954) A szerző „Üzenet” című, most | megjelent verskönyvéböl. ...l,lll"mi|"i'"N""MiiiiiniiiiiiiinHiimiiiiiMiiiiiiitiiiiiii&iiiiinimiim....... C 7#£ e/jiú ./Jfiki i fás-est az új alsógödi óvodában A Pest megyei Hírlap nemrégiben szóvá tette, hogy Alsó* gödön a meglevő egy óvoda kevés és sok szülő vállalhatna munkát, ha gyermekét el tudná helyezni. A Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség engedte át az épületet, a községfejlesztési alapból 6000 forintot adott a tanács és a megyei tanács is hozzájárult 10 000 forinttal az alsó- gödi 11. számú óvoda megnyitásához. Erre az esztendőre rendkívüli fedezetet biztosítottak a személyzet fizetésére, januártól már tervezett költségvetéssel dolgozik az új óvoda. Első Télapó-ünnepélyükön a szépen rendbehozott épületben 50 csillogó szemű apróság várta a Mikulás bácsit és körül a nyugodt, boldog szülők, akiknek nagy gondját szüntette meg a különböző szervek támogatásával gyorsan életrehívott óvoda. A megszeppent lányka kis társai nevében köszönti a most érkezett Télapót De sok finom ajándékot kaptunk! Az új óvoda kis lakói, és a lelkes, kedves óvónénik (Ealudi — Foto: Viktor Gábor)
