Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-22 / 201. szám

«<rr •teeret r.ref4/) • » ^SCirfap 1957. DECEMBER 22. VASÁRNAP Hat látót fajtát Ismét megjelent a Pest megyei Könyvtáros — egy filmszerep kedvéért Yoko Tani, „a francia film japán nője” szerződése értel­mében hat kilót fogyott, hogy „A szél nem tud olvasni” cí­mű titokzatos angol film fő­szerepét eljátszhassa. Szerepé­ben tüdőbeteg szpikernőt ala­kit, aki súlyos állapota ellené­re naponta felolvassa az an­gol rádióban (a második világ­háború alatt) a japán katonák­hoz intézett üzeneteket. „Hosszú hónapok hallgatása után' újra útnak indítjuk a Pest megyei Könyvtáros cí­mű lapot. Lehetőséget nyúj­tunk ahhoz, hogy a könyvtáro­sok tájékozódjanak a megye területén folyó könyvtári munkáról.’’ Szabó Sándor, a megyei ta­nács elnökhelyettese írja be­köszöntőjében ezeket a szava­kat. Örömmel, érdeklődéssel forgatjuk a negyvenoldalas ■CfJlnt, Színház, Jrciluloiu JUNE THORBURN Ugyan ki hinné, hogy egy ilyen csinos leány kellemetlen is lehet? Pedig June Thorburn, az angol filmek új fel­fedezettje egy mindenkinek kellemetlenkedő leányt alakit a Rooney című filmben iHiiitiiiiiiiiiiiiiiimiimitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimtiiiiiiiiiiiifiM A KÖNYV ÚTJA — Érdekes kiállítás .nyílt Szentendrén — A napokban a szentendrei járási könyvtárban a Móra Ferenc Könyvkiadó rendezésé­ben érdekes kiállítás nyílt, amely bemutatja a könyv út­ját egészen addig, amíg eljut az olvasóig. A kiállítás induló anyaga a kézirat, amit az író lead a könyvkiadó lektorátusára. Mellette nyomban ott láthat­juk a már át javított, nyomta­tásra kész anyagot. Utána a könyv hasáblevonata követke­zik a korrektorok javításaival, megjegyzéseivel. Mellette az illusztrátor eredeti, tusrajza, majd a rajz kliséje, végül pe­dig az elkészült, rajzzal illuszt­rált nyomtatott oldal, úgy, aho­gyan az már az olvasó kezébe kerül. A tanulságos kiállítás bemu­tatja a négyszínű címlap elké­szítésének módját is. Először az eredeti színes illusztrációt láthatjuk, majd ennek színek­re bontott különböző változa­tait, a javított példányokat, végül pedig az összekopírozott, most már nyomtatott címlapot. Hasonló módon állították össze a kiállítás rendezői a bel­ső címoldal különböző változa­tait is. Ennek külön érdekessé­ge, hogy itt láthatjuk az ere­deti ólomszedést is, amelyet a fölé helyezett tükör segítségé­vel nyomban bárki elolvashat. A kiállítás, amelynek már eddig is számos látogatója akadt — elsősorban diákok, akik csoportosan jöttek megte­kinteni — előreláthatóan egy hónapig áll majd az érdeklő­dők rendelkezésére. A rendező kiadó azonban tervbevette, hogy Szentendre után a megye több járási könyvtárában is be­mutatja majd a kiállítás érde­kes anyagát. kis füzetet. Kultúrfrontunk egyik legfontosabb szakaszá­ról, könyvtárosaink munkájá­ról, népkönyvtáraink eredmé­nyeiről ad számot. Bár korántsem ' jelenthet végállomást, mégis megelége­déssel olvassuk, hogy me­gyénkben harmincháromezren kölcsönöznek rendszeresen könyvet. Ma már minden szá­mottevő községben megtalál­ható a könyvtár s a Pest me­gyei könyvállomány elérte a 230 ezer kötetet. A folyóirat decemberi száma felsorolja, hogy a tanácsok hogyan segítik a kultúra el­sőszámú terjesztőinek áldoza­tos munkáját. Cegléd városa 20 ezer forintot, a Gödöllői Já­rási Tanács tízezer forin­tot,' a Szentendrei Járási Tanács háromezer forintot szavazott meg a helyi könyv­tárak bővítésére. Sajnos, ez a kép nem általános, mert egyes helységekben (Ácsa, Pi­lis, Újlengyel, Szigetszentmik- lós) teljes közömbösséggel vi­seltetnek a népkönyvtár ügyé­nek irányában, nem érzik an­nak jelentőségét. Debreceni Imréné, a Pest megyei Könyvtár vezetője mélyrehatóan foglalkozik e munka területén jelentkező hiányosságokkal. (Szovjet írók műveinek lebecsülése, a pol­gári írók munkái iránt való ér­deklődés egészségtelen növe­kedése, a „politikamentes” könyvkölcsönzés stb.) Helyes az a tapasztalata, hogy a ko­moly propagandamunkához a barátságos, jól fűtött könyv­tárhelyiségen kívül szép, ér­dekes új könyvek és az' em­berékkel bánni tudó, képzett könyvtáros is szükséges. Sokoldalú, gazdag híranyag egészíti ki e tájékoztatót. Kár, hogy a pontatlan idegen írói nevek (Bocaccio, Thomass Mann, Giasworthy stb.) rontják a munka nívóját. Nagyon gyenge Zombori Imre Űj ol­vasó című verse. Az apróbb hiányosságok el­lenére jól betölti feladatát a Pest megyei Könyvtáros és mi is reméljük, hogy az újonnan megindult lap a könyvtárosok lelkes munkája révén me­gyénk kulturális életének fel­lendüléséhez, az általános mű­veltség színvonalának emelé­séhez vezet. Papp Rezső Kpjtvény­Híres férfiak a nőkről Mennyivel más a „tökéletes” nő, mint a többi? Elmondja MONTAIGNE, a híres szatirikus francia író mai rejtvényünk hosszú soraiban (vízsz. 1. és függ. 12. sorokban), a többit ol­vasóinkra bízzuk. ■ 1 2 3 h 5 6 N \ 8 9 10 11 12 15 T 1$ 16 H 17 18 19 20 h zz 23 Ih 25 H “ 2/ 28 29 30 31 ü L 15 Ih 35 3ö 1 38 SS «0 _V H ■ *3 Sí * HÉ P * *6 **8 A W I m 51 *--­5 2 “ PH 55" íi “ 57 5Ö _ ü * P bo a 62 ü “ 6í M 05 iÜ 69 1 A * VÍZSZINTES: 7. Elfajzott. 12. A mohamedán paradicsom csodaszép leánya. 13. A koponya egyik része. 15. Sokszor tíz? 16. Disznó-lak. 17. Gábor Miklós. 19. Világhírű csipke­fajta. 21. Elő-indiai folyó, az indu­sok szent folyója. 24. Csicsigat. 25. Betűt vet. 26. Huzal, úgy cigányo- san. 28. Én is. té is, ... 30. Százöt római számmal. 32. Pakolna. 34, Takarmánynövény. 36. Egyenes. 38. Dúsgazdag ember. 39. Lakásnak túlzás. 40. Ürnak titulál. 42. Félig- meddig vonz. 43. Svéd aprópénz. 45. Fehér lesz tőle minden. 49. Hi­tetlen, a régi törököknél. 50. Hada­kozik. 51. Kakasdísz. 53. Ábécé. 54. Borravaló. 56. A tank egyik része? 57. Kisebb a kisebbnél. 59. Ellen­tétes kötőszó. 60. Cigány helyeslés. 61. Védett kikötőhely. 62. Függesz- kedik. 63. Sötétszínű. 65. Ez a szék egy község Tolnában. 66. Nehéz j fém. 68. Szívtelen, kegyetlen (a 3. 1 kockában kettősbetű); 70. Néha még a férj is megcsinálja. FÜGGŐLEGES: 1. Az egyetem díszterme. 2. Nagy Róbert. 3. A négerek gúnyneve Amerikában. 4. Majdném ezen a helyen. 5. Pa- szuly. 6. Abba az irányba. 8. Por- cióz. 9. A körzet egyik része. 10. Cál községbe való. 11. A Mágnás Miska zeneszerzője (Albert). 14. A régi Roma kikötővárosa (OSTIA). 18. Világhírű olasz gyógyüdülő­hely. 20. Ragadozó madár. 22. N. D. 23. Órák hosszat álldogál (két szó). 27. A fenyőfa termése. 29. Újság- közlemények (két szó). 31. Névnapi ajándék. 33. Domb-oldal? 34. Majd­nem rúg. 35. Ezen eldől, hogy meg­felel-e a bizalomnak. 37. Jobbra- balra kitérő. 39. Híres cigányprí­más volt. 41. Női ruhadísz. 44. Ró­nai Emil. 46. Z. U. C. 47. Éva kül­földön. 48. Egyeseknél már pocak. 52. Örlőberendezés. 54. Istállóba he­lyez. 55. Délszláv. 58. Vízi játék. 59. Század-kiló. 61. Megcélozza a puskával. 64. E. NY. 65. Majdnem beteg. 67. Molnár Ottó. 69. Maga­tok. SZÓTAGREJTVÉNY 4. « • # « • • 7 2. • . * • m p • 3. • * -t­• N 0 0 4. * 0 • A­•­5. 0 . Y •- • *­6. • 0 • • • — • 7. K « .» * «r «-2. A _ B OT — EGY — Gö — HA — KE — KE — KÉS — KO — LA — MI — POR — PU — PU — PU — RA — RE — RIN — SE — SÓ — TA — TI — U. 1. Támaszték. 2. A láb alá kötik? 3. Tánc. 4. Gonosztevő. 5. Teve­fajta. 6. Az utolsó fekhely. 7. Kút is van ilyen. A szótanokból a meghatározások alapján képzett szavakat írjuk be a megfelelő sorokba. Az aláhúzott betűkből felülről-lefelé egy világ­hírű zeneszerző nevét kapjukj KI A ZENESZERZŐ? Beküldendő a keresztrejtvény és a szótagrejtvény megfejtése 1958. január 1-i*. Bármely rejtvény he­lyes megfejtői között 10 könyvet sorsolunk ki. December 1-i rejtvényeink helyes megfejtése: ...............arra a szere­t etre. amelyet önmaga iránt érez és arra a vágyra, hogy saját érde­keit kövesse.” Káva, kova, koma; Roma. Könyvet nyertek: Csicsó János MÁV műszerész, Cegléd, Tabán u. 25. — Oláh Dánielné Pomáz, József A. u. 24. — Özv. Kiss Mártonná Vecsés. — Lengyel László Albert- irsa, Farkas Mihály u. 51. — Nagy Gizella Nagykőrös, Mentovich u. 2. — Dobó László Kiskunlacháza, Kossuth tér 2. — Makara Sándor Visegrád, Gizella-telep, Fővárosi •Kórház I. em. 110. — Ferenczy Iván Vác, Sallai I. u. 21. — Willing Margit Csévharaszt. — Szigeti Kál­mán fhdgy., Cegléd, Pf. 2598. A könyveket postán küldjük el. 9000 tonnás olajszállító uszályok nylonból Az erősen növekvő tengeren történő olajszállítás bonyo­lult probléma'- elé állította á szakembereket. Ugyanis az olajszállító hajók nagyságát — már csak az építő dokkok és a kikötők korlátozott méretei miatt — sem lehet túlságosan növelni. Most két angol tudós, W. R. Hawthorn és I. C. S. Shaw eljárást dolgozott ki olajszállító uszályok nylonból való elkészítésére. Kísérleteik sikerre vezettek úgy, hogy most már a tervek szerint torpedó formájú nylontartályok gyártását kezdik meg, amelyek hossza 180 méter, átmérőjük kilenc mé­ter és kilencezer tonna űrtartalmúak. £ .....................................................................................minin....................mm................................................................................................................................i......................niiimiu......................................mii...................................................un............................ S ZEBELKO ERZSEBET: \ia3)i) ktirát-sonyi és sailvesateri Haívtístí•• A CEGLÉDI BÉKE-ÉTTEREMBEN december /■!-(»/ 3!-if) RETTENETES, artvkulát- \ Ja. lan üvöltés hasított a le- \ vegőbe. A tanyaudvaron ide- i gesen mordult egyet a sár- i gás-fehér korcs kuvasz, s há- \ tát felborzolva, inait megfe- \ szítve a szalnwlkazalra füg- I gesztette okos, barna szemét. \ Pillanatra megállt a trágya- \ dombon kapirgáló kakas is, | amely tyúkjaitól övezve előbb I még vígan káricsált. Mintha 1 a nyári konyha végében bús- I lakodé sárga őszirózsa is | búsabbra horgasztotta volna I zilált fejét... megdermedt | minden az előbbi rettenetes I sikolytól. 1 Csak Szlávik Vencelné, a | gémeskútnál vizet húzó öreg- | asszony maradt nyugodt to- | vábbra is. Mintha süket len- | ne, szeme pillája sem reb- ! bent. Tele öntötte a két nagy 1 vödröt. Magas, szikár teste I meg se görnyedt a súly alatt, | úgy vitte a sertésakolhoz. Tü- \ relmetlenül rontott neki a 1 sok síró malac, gondolván, | valami jóféle moslékot hoz | számukra. Mikor rájöttök, 1 hogy csak vizet zúdít a desz- 1 kavályúba, az egyik kajlafü- 1 lú, fekete süldő gyakorlott, 1 ügyes mozdulattal felborítot- | ta orrával a vályút. A jeges | hideg víz az öregasszony pa- ! pucsába loccsant. I — A fene enné ki a beledet | — riivalt a huncut süldőre és | olyat rúgott belé, hogy az vi- § sítva futott az akól legtávo- | labbi zugába. | Szenvtelen arccgl öntötte | vályúba a második vödör tar- ! talmát. A süldők meg se mer- " te'k már mukkanni. N Bement a nyári konyhába, csöves kukoricát kezdett mor- zsolgatni. Szemet szórt az ud­varra az aprójószágnak, né­hány marékkai a lovak elé is vetett a jászolba, aztán vaka­rát, kefét szedett elő az is­tálló polcáról, vakargatni kezdte a lovakat. Hamarosan úgy ragyogott a két paripa szőre, mint a nyalka asszony tükre. EM ELŐSZÖR végzi ezt a műveletet Szlávik Ven­celné. Lánykorában otthon megtanulta már, egyes gyere­ke volt az apjának, fiú helyett is dolgoznia kellett. Hogy férjhez ment, az efféle mun­kákat elvégezte helyette az ura, később a fiai, de olykor- olykor, míg azok a mezőn jártak. már csak kedvtelés­ből is olyan fényesre csuta­kolta a lobokat, hogy szinte lesiklott róluk a napsugár. Mikor a fiúk — Jani is, Ven­cel is — 44-ben odamaradtak valahol a fronton, s férjét, id. Szláviík Vencelt hamarosan halva szedték ki a gabonával telt szekér alól, megint csak rá maradt a lovak gondja. Meg a gazdálkodás gondia. A harmadik, kései gyerek — Zsófi — akkor múlott 13 esz­tendős. Sohase lehetett iga­zából hasznát venni. Hiába, nem az ő fajtája! Az apja családjára ütött. A Szlávikok voltak olyan tutyi-mutyik. Hej, de sók gondja volt a 22 hold földdel. Deres haj­nalokon maga szántott-vetett, zsugorgatott minden fillért. Csaik aratáshoz hívott segít. séget. mert olyankor elpe­reg a drága mag, ha nem fog­ják meg idejében. Pedig kel­lett nagyon a búza. A huszon­két hold után sok volt a be adás. Az öreg Szlávikné de sokszor elátkozta az egész szocialista rendszert! Csakhogy az átok nem fogott... férj­hez adta hát Zsófit. Éspedig szükségessé vált ez abból az okból, hogy amint múlták az évek, egyre nehezebb lett né­ki a kapanyél, meg a zsákolás. Zsófira hiába várt, olyan vé­kony maradt, hogy cérnám lehetne fűzni, hiába etette vele a sok szalonnát. Gondolta, miért ne hozhat­na egy férfit a házhoz, aki el­végzi a munka nehezét? Ha cselédet fogad, bért kell neki adni, meg újabb adót sóznák a nyalkába ... így gondolta meg aztán, hogy legjobban jár, ha Zsófit férjhez adja. E zt hat eldöntötte, de előtte volt még a nagy kérdés, kihez adja? Ha nincs kommunista világ? Hi­szen tudja ő cikkor, ki való Szlávik Vencelné lányához. Szomszédos a földjük a sánta Szabó Gergelyével. Az öreg Gergelynek volt egy nőtlen fia, ifjabb'• Gergely, váromá­nyosa a 15 hold tanyaföldnek. — Huszonkét hold meg ti­zenöt hold — számolgatta sok­szor Szlávikné — az már együttesen 37 hold föld. Szép kis birtok lenne... ha a régi világ lenne. Mert így mit ér­ne az egész! Kuláklistára ke­rülnének s akkor aztán elad­hatná a pendelyét is. meg a tehenet és a két lovat is. Ilyen bolondságot már csak nem cselekszik. Másfelé kezdte forgatni a fejét s igy akadt meg a sze­me Varga Jóskán. Akkor má­sodik nyáron aratta már náluk a gabonát. Jó dolgos legény volt, égett keze alatt a munka, csépléSkor meg két zsák búzát is elvitt egyszerre a vállán. — Ez az, ez kell nekem — gondolta akkor Szlávikné. Komaasszonyávál el is üzent a fiú anyjának, hogy nem lenne kifogása, ha Jóska elveszi a lányát. Hogy Zsófi­nak kell-e ? ... ugyan, ki tö­rődött ilyesmivel. Zsófi — bár meg sem kér­dezték :— örömmel egyezett bele a házasságba. Első nyá­ron megtetszett neki a jóké­pű, csinos legény, mikor együtt mentek aratni a galgaparti árpaföldre. Keskeny, pe­nészvirág arca kigyulladt, szin­te lángot vetett, mint a hir­telen kinyílt pipacs, vala­hányszor tekintetük egymás­ba akadt. Hát még amikor kévehordás közben összeért a kezük ... Milyen boldogságo- san szép volt az a nyár! De­hogy is volt fáradt. Titokban imádkozott: bár csak eső lenne, hogy minél tovább tartson az aratás. Télen át egyre Jósikáról áb­rándozott. Volt ideje rá, any­ja alig vetett neki egy-egy szót, akkor is csak így: adjál a malacnak! Eredj már fejni, ne támaszd itt a kemencét! Ti/I EGVOLT AZ ESKÜVŐ. A* Nem varrtaik Zsófinak menyasszonyi ruhát, nem övezte mirtuszkoszorú a hom­lokát, mint ahogy lakodalmat sem csináltuk neki. — Kell a beadásba a borjú meg a bor — mondta az anyja. Zsófinál így se igen talál-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom