Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)
1957-12-15 / 195. szám
1957. DECEMBER 15. VASÁRNAP fiibi MEG Adrian Óriásgép A leningrádi Szverdlovszk- g-yárban készül ez a hatalmas csiszol ágép, melyet a brüsszeli világkiállításon mutatnak be. MMMHHiinMiiiiiiinntHiitiiiiiiiiiiiiiiiiNiiiiiimiMiimiiiiiHii Bolgár szövetkezeti küldöttség érkezett hazánkba A SZÖVOSZ meghívására szombaton hazánkba érkeztek a bolgár fogyasztási szövetkezetek központi szövetségének küldöttei, Georgi Jordanov, a szövetség elnökhelyettese és Hristo Boiagiev. A küldöttek részt vesznek a SZÖVOSZ december 17-én összeülő negyedik kongresszusán. A gödöllői tengeri kígyó — avagy: Akinek isten a barátja... Félmillió dinárt MEGETTEK AZ EGEREK Ivan Pencsics Fiume 'kör nyéki földműves évek óta minden megtakarított pénzét szalmazsákjába rejtette. Most friss szalmát akart tenni szalmazsákjába, s legnagyobb ■meglepetésére mintegy félmillió dínárnyi megtakarított pénzének hűlt helyét találta. Minthogy a szalma között összerágott bankjegyfoszlányokat talált, megállapíthatta, hogy pénzét az egerek ,.fogyasztották el”. Pencsics any- nyira fukar volt, hogy még egérirtószerre is sajnált pénzt kiadni. ___________ A világ negyedik legnagyobb városa A világ negyedik legnagyobb városa Sangháj. Lakosainak száma eléri a 7 millió 250 ezret. Sangháj lakóinak száma egy év alatt több mint egymillióval növekedett. Az ügy, amelyről írok, nem ma kezdődött, hanem még a múlt év nyarán. Tengeriikígyó- nak nevezik az egészet, a panaszosok megjárták már száz tű hosszát Poncius és Pilátus között. Polonyi István gödöllői lakos 1956 nyarán házépítéshez kezdett. Hogy-(hogy nem, két tanácsi dolgozó — Tóth János és Gyuris Károly — jóvoltából megkapta az építési engedélyt úgy, hogy házának egy részét a szomszéd portájára építette. Polgár József, a szomszéd tiltakozott ez ellen, de ahogy a közmondás is mondja, akinek isten a barátja, annak minden sikerül, hát Polonyi Istvánnak is sikerült keresztülvinnie az akaratát. Tóth János, a Gödöllői Járási Tanács építési csoportjának iparügyi előadója megvédte a maga és társa igazát. Polonyi István a házát 36 centiméter mélyen Polgárék portájára, majdnem azoknak házára építette. Ez a hirtokháborítási ügy már a bíróság előtt van és januárban megszületik majd a valóban igazságos döntés. Pöligárék kártérítést kell. hogy kapjanak Polonyiéktól. Ezzel tehát az ügy fele lezárult. De a másik nem. Miért vált ez tengeri kígyóvá? Hogyan adhatott ki ilyen szabálytalan építési engedélyt a járási tanács? Tavaly nyáron Tóth János tervezte meg Polonyiék házát. A terveken feltüntette, hogy a kivitelező, azaz az építő is ő, Tóth János lesz. A házépítéshez azonban kölcsön is kellett és a bank tisztviselőinek feltűnt, hogy Tóth János nem kőműves, nincs iparengedélye. Miért akarja hát ő felépíteni a házat? A terveket nem fogadták el és így Tóth János, á tanács dolgozója kénytelen volt lemondani a még búsá- sabb haszonról; Sverteczki Jenő kőműves vette át az építkezés vezetését. Miért csak a bank vette ész- Polonyi re azt, hogy Tóth Jánosnak nincs iparengedélye? A terveket hivatali tűnőkének, Gyuris KároJynak is látnia kellett, ő miért nem tiltakozott a kivitelező személye ellen? Kéz kezet mos alapon? Az építkezés megkezdésekor kitört a botrány. Polgár József nem engedte elbontani a kerítését — jogosan. Erre Tóth János, mint hivatali közeg személyesen verte szét a két portát elválasztó léckerítést, hogy helyet csináljon pártfogoltja, Polonyi István házának. A veszekedés híre eljutott Gyetvai elvtárshoz, a járási tanács elnökéhez is. ö, minit a legilletékesebb személyt, Gyuris Károlyt bízta meg az ügy kivizsgálásával. Gyuris Károly eltusolta az ellentéteket és a ház felépítését jogosnak állította be az elnöknek adott jelentésében. Gyuris Károly arra hivatkozik, hogy az építési engedélyt Polgárék fellebbezése után a megyei tanács illetékesei is jóváhagyták és csak tíz centi- méteres szélességű a vitás terület, amelyre Polonyiéknak a kocsi bejárása miatt van szükségük. A megye, igaz, jóváhagyta az engedélyt, de Budapestről nem látnak Gödöllőre, a döntés jórészt a járás előterjesztésétől függ. A terület sem tíz, hanem 36 centiméter széles, és bár Polonyiék megkapták. a kocsi bejárásához szükséges utat, azonban Polgárék még gyalogosan is alig tudnak bemenni a saját konyhájukba. Milyen jogon részesíthet előnyben valakit a járási tanács egy előadója, vagy csoportvezetője másokkal szemben? Érzi azt Tóth János és Gyuris Károly is, hogy nem tiszta a lelkiismeretük, mert a bírósági tárgyaláson — amelyre őket mint tanúkat megidéztek — nem mertek megjelenni. Ki az a Polonyi István, aki ilyen esete, az erdészek már 1949- ben is lopáson kapták. Vajon a társadalmi tulajdon ellopása miatt, vagy esetleg más anyagi természetű ügyek miatt ilyen népszerű és kedves Polonyi István, Tóth János és Gyuris Károly előtt? Erre a kérdésre magam sem tudok válaszolni, a vizsgálat majd kideríti a tényeket. A bíróság igazságot szolgáltat Polgáréknak, a járási tanács vezetőségének igazságot kell szolgáltatnia a dolgozó népnek, amelynek szolgálatában és képviseletében Tóth János és Gyuris Károly ilyen garázda módon tevékenykedtek. Ki tudja, nem terheli-e más „tengeri kígyó“ is a lelkiismeretüket, csak annak esetleg ma még nem látni a farkát. Filyó Mihály Rövidesen működik a Csepel Autógyár üzemi tanácsa A Csepel Autógyár üzemeiben már az elmúlt héten hozzákezdtek az üzemi tanács megalakításához. A szakszervezet, a pártbizottsággal karöltve ütemtervet dolgozott ki, amely pontosan meghatározza, hogy az egyes gyárrészek mikor választják az üzemi tanács tagjait. A választásokat széleskörű felvilágosító munka előzi meg, üzemi bizottsági értekezleten, aktívaüléseken, bizalmiértekezleten ismertetik az üzemi demokrácia új szervének jelentőségét és feladatát, A választási kampányba bevonják a műhelybizottságokat, és a gyáregységek vezetőit is. A Csepel Autógyár üzemi tanácsa 91 főből áll majd, és arányosan képviseli az egyes üzemeket. Eddig a Normáliagyárban és a Hajtóműgyárban zajlottak le a Választások. Szerdán a karbantartó és szolgáltató gyáregység dolgozói tartottak választással egybekapcsolt termelési értekezletet. Az értekezleten a gyáregység 600 dolgozója közül négyet választottak, öt főt pedig delegáltak az üzemi tanácsba. A részvevők a következő dolgozókat választottak meg: Varga Dé- nest, a szolgáltatóüzem vezetőjét, Kloska Jenő művezetőt, Varsányi Mihály pártonkívüli csoportvezetőt és Antal Sándor pártonkívüli villanyszerelőt. A delegáltak közül Glacz Ferenc, a TMK vezetője, Szabadkai László műszaki rajzoló és Tóth András esztergályos, műhelybizottsági tagok, valamint Betz Ferenc bizalmi és Enyegi Imre bizalmi kerültek az üzemi tanácsba. A többi üzemrész a napokban választja meg az üzemi demokrácia képviselőit, s december 27-én tartja első ülését a Csepel Autógyár üzemi tanácsa. A tudásból sohasem elég — ezt vallják az alsónémedi dolgozó parasztok „magas pártfogókra akadt? Csak ogy, egyetlen bizonyítható cselekedetét mesélem el. Nemrég a gödöllői erdőgazdaság vezetősége feljelfentést tett István ellen falopás bűntette miatt. A helyszíni vizsgálaton Polonyiék udvarán 15 szál fekete fenyőt találtak, ötöt pedig már beépített a házába. Polonyi István tehát 2585 '■ forint értékű fenyőt lopott az I államtól. De nem ez az első illHlillllUlliMllllllllillliilliiiiiiiiiiiiiMiMiMitiHmmmiiiiiMiiiiniiiiiiiiimiiiiiiiiMniHiHiiMiiiiminiiiMiiiiMiiiiiiimiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiuiiiimimiiiiiiimiiiiiiiiMiiiiHiiM; lüiiiHiimiiuiiimiiiP O-R-S-A-R-OK Görögországban egy kis város polgármestere a fekete táblára az alábbi hirdetést függesztette ki: „Tegnap elveszett egy ezüst Vcarkötőóra. A becsületes megtaláló illő jutalom mellett adja át Xiantösz llia postamesternőnek. Ismertető jele: a hátsó részén zománcozva van. * Egy lengyel város tanácsának irattárában már annyi régi ügyirat halmozódott fel, hogy parányi Jiely sem maradi üresen. A tanács bejelentette a felsőbb hatóságoknál, hogy (zen ügyiratokra már egyáltalában nem lesz szükség és intézkedést kér. Hat hónap múltán a városi fanács a következő utasítást kapta: — Az ügyiratok elégethetők, tlőzőleg azonban másolat készítendő róluk. Egy fiatal gazda közvetlenül nősülése után a következő kérvényt nyújtotta be az elöljárósághoz: „Tisztelettel kérek engedélyt egy istálló építésére, mert házasságom révén egy tehénhez jutottam” * A harmincas években egy vidéki újságban olvastuk: „A polgármester úr megérkezésével a marhakiállítás megkezdő- dött” * Egy idősebb „kisasszonynak” azt tanácsolta orvosa, hogy menjen férjhez és akkor nyomban megszűnnek lelki és testi fájdalmai. Erre a vénkisasz- szony azt mondta fiatal orvosának: — Doktor úr, vegyen el feleségül! — Mi orvosók csak rendeljük a gyógyszereket, de nem vesszük be. Nem először hallottuk azt a megjegyzést, hogy „az egész országban sem találni szorgalmasabb parasztokat, mint Al- sónémedin”. Lehet, öndícséret- nek tűnik, hogy magukról így vélekednek, de annyi bizonyos, hogy sok igazság van benne. Kora hajnaltól késő estig csak a határban lehet megtalálni őket a mezőgazdasági munkák idején. Szorgalmuk nem ismer határt, s ez a titka annak, hogy évente két termést is ad a kiválónak éppen nem mondható alsónémedi föld, Ai elhódított kincs Varga Gedeon és Korcz Pál, e két köztiszteletben álló paraszt is egybehangzóan azt vallja, hogy az alsónémedi ember a jég hátán is megélne. Hogyne élne akkor meg Budapest tőszomszédságában, ahol még jobban kamatozik a szorgalom és a szaktudás, mint mondjuk a fővárostól távolabb eső vidéken. S Éppen ez a hajtóerő, hogy többet és jobbat termeljenek. A primőráruk értékesítésének kiváló lehetősége pedig a termelés irányára nyomja rá a bélyegét; Ma már nem tudják megmondani, ki volt az első a faluban, aki meghonosította a csí- ! ráztatott burgonya termelését, | csak arra emlékeznek, hogy az | apátfalviaktól lesték el e kin- ! eset érő „titkot”. Hol vannak | már az apátfalviak az alsóné- Amikor 111. Napóleon, nagy- i mediektől? Legalább annyira, zási hóbortjáról ismert francia l “int Makó Jeruzsálemtől. császár országának vidéki vá-\ Irumpütfrmelés^z^eUt farosait látogatta, az egyik he- | je7lí- az aisónémcdi gazdának”, lyen diadalkaput emeltek tisz• = Februárban mozdulni sem le- teletére és a kapura egy óriási | hét a parasztházaknál a sok babérkoszorút függesztettek f krumplitól. Ekkor van ugyanis fel. A koszorú mellett egy { a burgonya csíráztatásának tábla hirdette: Ö megérdemli. I ideje. A leányos házaknál még , „ , i a legényfogadó szobában is Amikor Napoleon a diadal- = .. f .... 6 ... __. , , .... , . , , ,, i összetoljak a bútorokat, összekapj ele ért, egy hirtelen szel- | pakolják az ágyneműt, mert vihar elsodorta a babérkoszo- | ke]j a hely a krumplinak. Ha rút, úgy, hogy csak a tábla és § mással igen, de a csíráztatással a kötél hvrribálódzott előtte. | nem lehet késni. Március kö! zepén vagy végén szemenként 1 kirakják a földbe. Május köze- § pén már a pesti piacokon ta- I lálkozunk az alsónémediek | „kincsével”. Kincsnek kell ne- ! vezni, mert kilója 12—15 fo- ! rint ilyenkor. Egy rókáról két bőrt | Amit nem lehet megcsinálni | a közmondásban szereplő ró- 1 kával, meg lehet tenni az alsó- ! némedi földdel. Két termést ad 1 évről évre. Az 1400—1500 hold | primőrburgonya után jön a | paradicsom, uborka, karfiol. | Ezek is beérnek még a krump- ! li után. De beérik a kukorica | is. A kukorica termelésének | külön kikísérletezett módszere 1 van itt. Már akkor elvetik a | magot a burgonya sorai közé | amikor az még javában zöl- I deli. Igaz, kikelés után sínv | lődik két-három hétig, de I miután felszedték a krumplit, I újra fejlődésnek indul és na- I gyobb termést ad, mintha fő- I növénynek vetnék. Kettős termelést folytatnak MŰTEREMBEN tehát az alsónémedi gazdák. Persze, ehhez nemcsak szorgalom és szaktudás kell, hanem még jónéhány dolog. Mindenekelőtt sok szervestrágya, de száraz nyarakon víz is. A trágyát, bárhol ' legyen is, felkutatják. Érdekes, hogy más községekben a szeszfőzdék melléktermékét, a kifőzött cefrét fuvarossal hordatják el a szeszfőzdék udvaráról, itt a parasztok még fizetnek is érte „De mennyire vigyáznak arra hogy mindegyik gazdának kerüljön belőle” — mondja Korcz Pál. aki gazdálkodás mellett a szeszfőzde vezetője; A műtrágya meg sohasem elég. bármennyit is szállít a földművesszövetkezet. A község határában lépten- nyomon kutakba botlik az ember. Ha nincs eső, motoros szivattyúkkal emelik ki a vizet a szántóföldekre. A szivattyúkkal azonban, amint Varga Gedeon beszéli, az idén, úgy látszik baj lesz. Régebben az ön tözővállalattól kölcsönözték a gépeket, majd azok a Bugyi Gépállomás tulajdonába kerültek. Nemrégiben kaptak értesítést a parasztok, hogy a gép állomás felbontotta a szerződést velük. Nem is akartak hinni a szemüknek, amikor elolvasták a levelet. Jártak a gépállomás igazgatójánál is, aki azt javasolta nekik, hogy „vegyék meg a gépeket”. Nem tudják megérteni, hogy éppen napjainkban adnak ki ilyen rendeletet, amikor a párt politikája az, hogy az egyéni parasztokat is támogatja a termelésben. Érthetetlen is..; Tovább tanulni — de hogyan ? Magasfokú termelési kultúrát honosították meg az alsónémedi gazdák. De téved az, aki azt gondolja, hogy nem akarják továbbfejleszteni. Tanulni szeretnének, újabb okos és ésszerű módszereket bevezetni. „Magunk is kísérletezünk, különösen a műtrágya termésfokozó hatása érdekel bennünket” — mondja Varga Gedeon. Azért hozták létre még 1954-ben a gazdakört, hogy tanulhassanak. A helytelen parasztpolitika következtében másutt elsórvad- tak a gazdakörök, itt azonban megmaradt. Mo6t is mintegy 200 tagot számlálnak. Vasárnap délutánonként itt jönnek óssize a gazdaköri tagok, beszélgetnek, politizál- gatnak. A legtöbb téma azonban a gazdálkodás: „Én így csinálom, te hogyan?’’ Rengeteg termelési tapasztalat cserél gazdát egy-egy vasárnap délu-tán poliarazgatás közben. A földműveeszövetke- zet italboltjából átgurítanak egy-egy kisebb hordó sört. vagy bort. Tudásszomjukat azonban a tanulásnak ez a formája nem elégíti ki. — Egyik évben ezüstkalászos-tanfolyam is folyt a gazdakörben, az idén azon. ban nem lesz — mondja szinte szomorúan Korcz Pál. Hogy miért nem? A tanfolyamot szervező járási és községi tanács nem fogott össze a gazdakör vezetőségével. Az egyik napon ha-ngosbemondón értesítették a gazdákat, hogy még azon a délutánon jelenjen meg, aki ezüstkalászos- tanfolyamra akar járni. Ez így bizony nem megy. Elkéstek a tanfolyam szervezésevek ezért nem lesz az idén. Lenne egy másik megoldás a parasztok szaktudásának növelésére, de ehhez a járási tanács segítsége kellene. Azt kérik, hogy kiváló szakembereket küldjenek egy-egy vasárnap délutánra előadónak. Szívesen elbeszélgetnének egy- egy szakkérdésről. Nagyon szeretnék, ha a földművesszövet- ikezet könyvtárából megkaphatnák a gazdakör részére: tt szakkönyveket. A későbbiek során maguk is vásárolni akarnak szakkönyveket. Egy kicsit furcsa Nem lebecsülésből mondják a parasztok és nem is akarják ők ezzel megsérteni, de kissé furcsának tartják, hogy egy ilyen nagy és fejlett gazdálkodást folytató községbe, mint Alsónémedi, kevés gyakorlati tapasztalattal rendkező fiatal lányt helyeztek mezőgazda- sági felügyelőnek, ö is érzi ezt, mert szinte elzárkózik a .parasztoktól s jobbárh cs3k hivatali munkát végez, ez pedig kevés. A mezőgazdasági felügyelőnek együtt kellene élni a gazdákkal, megbeszélni a termelés problémáit Ezt még az sem pótolja, hogy a község párt- és tanácsvezetői gyakori vendégek a gazdakörben. Azzal kezdtük, hogy szorgalmas parasztok laknak Alsóné* medin. Azok voltak akkor is, amikor a helytelen politikából eredően nem fejthették ki képességeiket. Most megszűntek, vagy megszűnőben vannak a termelést gátló okok, s ennek eredménye sok-sok vagon termény. Budapesttől nyolc kilométerre jó kezekben van a főváros ellátása. Mihók Sándor á RH ZORKIJ MOMITTJ FLEXAREr IJUBITELJ FÍNYKEPIZÓCfPflí mmmm JL jOPotéRT* boltokba« 1 — Kérem, mosolyogjon — Nézzétek, így kell ugrani