Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-15 / 195. szám

1. ruha eleje, 2. ruha háta, 3. ujja, ............... 4 . alátét a hajtásokhoz. Technikai okokból csak a ruha szabásmin­tája közölhető. A szükséges anyag is csak a ruhára vonatkozik. Szükséglet: 140 cm széles anyagból 190 cm. A CAR ÉS AZ ING Különös tcdátUtoás á Budapest felé közeledő ^ vonat egyik fülkéjében három idős bácsi üldögélt, bi­zonyos Kiss, Nagy és Kovács» nevezetűek. Amikor Füzes­abonynál megállt a vonat, há­rom fiatal, szabadságra utazó katona, egy tüzér, egy gyalo­gos és egy utász szállt fel. Ugyanabban a fülkében ültek le, ahol a három idős bácsi volt és csakhamar beszélgetni kezdtek egymással. Kiderült, hogy érdekes véletlen folytán a három fiatal katona neve ugyanaz volt, mint a három öreg bácsié. Beszélgetésükből a következő néhány adatot je­gyeztük fel: A Nagy nevű bácsi haza­utazik Budapestre. A fiatal tüzér szülei félúton laknak Budapest és Hatvan között. A tüzérrel azonos nevű bá­csi Hatvanban lakik. A három idős bácsi közül annak, amelyik legközelebb lakik a tüzér szüleinek lakó­helyéhez, az éveinek száma éppen háromszor annyi, mint a fiatal tüzérnek; Kiss a legöregebb a három bácsika közül, már 76 éves. A katonák közül Kovács Bókkal jobban sakkozik, mint barátja, aki az utászoknál szolgál. Ilyen „sok” adat bizonyára elegendő ahhoz, hogy választ adjon arra a kérdésre, vajon hogy hívták külön-külön a tü­zért, a gyalogost és az utászt? (Tinary Lajos „100 oldal fej törd” című most megjelent könyvéből). EGY CÁR így szólt beteg, ségében: „Annak adom oda birodalmam felét, aki meg tud gyógyítani.” Akkor összeült az ország minden bölcse s tanács­kozni kezdtek, hogy lehetne meggyógyítani a cárt. De senki sem tudta. Csak az egyik bölcs jelentette ki, hogy a cárt meg 1 lehet gyógyítani. Ezt mondta: „Ha lehet találni egy boldog embert, annak le kell húzni az ingét s fel kell adni a cárra — attól majd meggyógyul.” A cár embereket küldött szét, hogy boldog embert keresse­nek a birodalmában: de kül­döttei nem tudtak boldog em­bert találni az egész országban. Nem volt egyetlen ember sem, alfi mindennel meg lett volna elégedve. Az egyik gazdag, de beteg, a másik egészséges, de z újszülött körül szüle­tése pillanatában egy- csapásra minden megváltozik. Az addig egyenletes meleg, sötétség, csend helyett fény, hangingerek, hőmérsékletin­gadozások érik. Amit addig készen kapott, most már csak munkával éri el (légzés, táp­lálékfelvétel stb). Az új élet­módhoz való hozzászokás nem könnyű, eltart egy ideig. Ezért van az, hogy az újszü­lött kezdetben aránylag sokat sír. Nem könnyűjük meg azonban helyzetét, ha ringatni kezdjük, vagy soron kívül en­ni adunk neki, tisztába tesz- szük, vagy cuclit tömködünk a szájába. Az ilyesféle „segít­séggel” elérhetjük ugyan, hogy abbahagyja a sírást, al­kalmazkodását azonban nem szegény, a harmadik egészséges is, gazdag is, de rossz a fele­sége; van, akinek a gyermekei nem jók — valamiért minden ember panaszkodik. Egyszer a cár fia este későn elhaladt egy kunyhó mellett s hallja, hogy bent valaki ezt mondja: „No. Istennek hála, kidolgoztam magam, jóllaktam s most lefekszem, s jót alszom; kell ennél több nékem?" Meg­örvendett a cár fia és meg­parancsolta, hogy húzzák le annak az embernek az ingét s adjanak érte annyi pénzt, amennyit csak kíván, az inget pedig vigyéSk el a cárnak. A küldöttek elmentek a bol­dog emberhez s le akarták húz­ni róla az inget; de a boldog ember oly szegény volt, hogy nem is volt ing a testén. gyorsítjuk meg. Mindezzel csak olyan szokásokat veze­tünk be, amelyeket — több­kevesebb idő után, amikor már megszokta és megsze­rette őket — többé-kevésbé durva beavatkozással megvo­nunk tőle. A gyermeket már újszülött korától kezdve csak olyan dolgokhoz szoktassuk hozzá, amitől a továbbiakban nem lesz „ideges” a környezet, illetve, amire valóbah szükség van és amit hosszabb időn át megtartunk. Ha így tartjuk a csecsemőt, az első 3—4 hét után már csak akkor sír, ha arra ko­moly oka van. Tehát: ha be­teg, ha éhes, ha fázik, vagy melege van, szomjas, vagy bántja valami. (Részlet az 1958-ra megjelenő Tarka Családi Évkönyv-bűi). * ÚJSZÜLÖTT-NEVELÉS A GÓLYA A gólya méltóságteljesen sétált a réten. Néha egy szöcs­két kapott el, néha pedig egy békát nyelt le. Ahogy ott bo­garászott, arra ment a Bodri s egyre közelebb szaglászta hozzá a füvet. — Ne gyere közel hozzám — szólt a gólya —, mert kivágom a szemedet. — És miért vágnád ki az én szemem? — vicsorította fogát a kutya. — Azért, mert ismerem a természetedet. Sokszor min­den ok nélkül felmérgesedsz & olyankor még a testvéredet is megmarod. A kutya nem tágított, sőt egyre jobban közelített a gó­lyához. Amikor egészen közel ért, a gólya nagyot koppintott hatalmas csőrével a feje búb­jára. — Favég, favég, favég —• ordította a kutya —. megállj, te nyakigláb, még ezt megke- serülöd. A gólya, mint aki jól vé­gezte dolgát, kényesen odébb lépdelt, s egy buckán féllábra állt. Körülnézett, majd hátra vetette a fejét s megcsattog­tatta hosszú csőrét. A környé­ken a békák abbahagyták a koncertet s a víz alá bújtak. Mire a kutya hazaért, a gó­lya is ott állt már a kémé­nyen. — Na, most gyere le, ha nagylegény vagy — vakkan- tott fel a kutya a háztetőre. A gólya nem szólt semmit, csak félrebillentette a fejét s nézett lefelé. Egyszer csak el­rúgta magát a kéményről s le­szállt a baromfiak közé. A ku­tya nem volt rest. Megkerülte a tyúkólat, bebújt a disznóól alá, s észrevétlenül odaiopó- zott a gólya mellé. Miután ki | lihegte magát, egy óvatlan pil- ! lanatban kiugrott s a gólya j hasából kitépett egy csomó I tollat. Aznap egész estig ugat­| ta a kéményen tollászkodó gó­lyát, aki rá sem hederített, mert rossz a memóriája és mindent gyorsan elfelejt. A kutya még ezzel sem elégedett meg, hanem másnap délután felmászott a padlás­létrán s a kémény mellett levő kis lyukból ugatta. Mivel a gólyát ez sem idegesítette, a kutya kibújt a tetőre, felágas­kodott a kéményre s onnan ugatta tovább a nyakigláb urat. A gólya egy darabig csak lesett, majd amikor elfogyott a türelme, ráugrott a kutyára s ahol érte, ott kalapálta. A Bodri vonított s gurult lefelé a háztetőről. A gazda éppen arra ment és annak a nyakába esett. A ház urát úgy érte ez, M a már mindenki tudja, vagy legalább is hallott valamit arról, hogy a táplálko­zásban nagy szerepet játszanak a vitaminok. Sokféle vitamin van. Legismertebbek az A-B-C és D-vitaminok. Az „A”-vita- min legnagyobb mennyiségben a májban és sárgaszínű gyü­mölcsökben található. Hiánya látási zavarokra vezet. (A világ­háború idején ez a betegség sokszor fordult elő a koncent­rációs táborokban és általában a náci-németek által megszál­lott és kiéheztetett lakóterüle­teken.) A „B”-vitaminok hiá­nya vérszegénységet okoz, ami számtalan esetben különböző idegbetegségekkel párosul. Ál­talában a zöldségfélék tartal­maznak B2-vitámint, melynek hiánya okozza például a szíj klpállását is. A B12 vitamin j vérképző hatású. A C-vitamin hiánya idézi elő a fáradtságot, mint égből a mennykőcsapás» mitagadás, nagyon megijedt) Amikor látta, hogy a kutya tette vele ezt a bolondot, na' gyón felmérgesedett. Dühéi még csak fokozta, hogy a fele­sége is nagyot kacagott a dol­gon. Felkapott egy seprűnye­let s jól elnáspágolta a kutyát. — Mit kerestél te a házte­tőn, te átalkodott jószág. Most már értem, miér kell nekem minden évben a nádat csinál­tatnom. A gólya meg visszaszállt a kéményre, s csőrével megtap­solta az esetet, ami azt jelen­tette: — így járnak a nyughatatla­nok. mindig a másikat pisz­kálják, s előbb-utóbb maguk fizetnek rá. amit főként citrommal, csipke­bogyóval, káposztával papriká­val, burgonyával lehet ellen­súlyozni. A „D”-vitamin a csontokat erősíti. Sok „D’‘-vi* tamin van a tejben és a vaj­ban. A tej szükséges tápanya­gok egész sorát tartalmazza; Értéksorban a tojás következik utána. Az étel felmelegítése lénye­gesen csökkenti a vitamin- tartalmat. A főzelékek főző­vizét érdemes felhasználni. Vi- tamintartalmúak és általuk igen ízletes ételek készíthetőkj A fűszereknek nincsen vita­mintartalmuk s ezért fogyasz­tásuk bizonyos mértéken túl egészségetelen. Kivételt csak a paprika képez. A szervezetnék a 'vitamino­kon kívül igen sok vasra van szüksége. Ezért hasznos a bor­só, lencse, máj és barnakenyér fogyasztása. Fontos tudnivalók a táplálkozásról Borban az igazság 1 a közmondás szerint, VÖRÖSMARTY bölcs mondásában ugyan egy szó | sincs a borról, de annál több az igazság benne. Lásd a rejtvény | , vízsz. 8 és 38, valamint a függ. 50 sorokat. | VÍZSZINTES: 1. Mondhatnánk: = kötélből vannak az idegei. 12. 1 Csak-csak. 13. Amikor a szárnyas | megpihen. 15. A mohamedánoknál | a teológust igy nevezik. 17. Védő- í anyagok bevitele a szervezetbe. 19. | Megdarált. 21. Szor-szer-ször, né- ! metül. 22. Megfordult kör? 23. De- 5 resedő. 25. Albertival rokon köz­li ség. 26. Arany Sándor. 28. Szer- ! szám. 30. Elme. 31. Feljegyez. 33. I Kettősibetű. • 35. Építőanyag. 36. Ma- ! gyár Evezősök világszövetsége. 42. | A mi horgászaink ezt a halat nem I pecázzák. 44. Az ára. 46. Szerte- § foszió. 47. Y. T. 48. Hatásos mosó- ! szer, névelővel. 51. Csak-ő! 53. = Olasz város, nevezetes a pezsgő­gyártásról (ASTI). 55. Béke — oro­szul. 56. Parány. 58. Fénycsóva. 60. Jó, ha éles. 61. Atlanul vár. 63. Déri betűi más sorrendben. 64. A fogápolás hiánya idézi elő. 69. Az ellenfélhez pártoló. 70. Koponya. 71. Divatjamúlt katonasapka. 72 Jean — magyarul. 73. összedül. FÜGGŐLEGES- 1. Szicíliai város az Etna közelében. 2. Állomás a ceglédi vasútvonalon. 3. Egyedül­álló, nincs párja. 4. Közbül meg­áll? 5, Félig ment. 6. Udvarias. 7. Részlet Arany János, V. László el- mű verséből. 9. Víztároló. 10. Ilus fél ???? la. Építőmunkát végez. 14. Kétszer is használja a revolvert. 16. Alaktalan anyag. 18. Vége az esőnek! 20. A függ. 14-et csak egy­szer csinálja. 24. ösvény-részlet. 27. Lágy fuvallat. 29. Minden tartalé­kát elpazarolja. 32. Község Zalá­ban. 34. össze-vissza beszél. 37. Fényképező kellék. 39. Csont a ja­vából. 40. H. E. 41. Vigyázkodik. 43. Madárszáj. 46. Komárom me­gyei község. 49. Katácska (két szó). 52. Egész súlyával nekitámaszko­dik. 54. Versszak. 57. Erdőklterme- lés. 59. Takarmányt tárol télire. 60. Számla. 62. Az 1867-es kiegyezés megteremtője. 64. A fajankó egyik oldala. 65. Ez a vívás is testedzés. «6. Belső oltás. 67. N. L. O. 68. Vég nélkül zeng. Szórejtvények: Beküldendő a keresztrejtvényben szereplő mondás és a szórejtvé­nyek megfejtése 1957. december 25-ig. Bármelyik rejtvény helyes megfejtői között 10 értékes köny­vet sorsolunk ki. A november 24-1 rejtvényeink helyes megfejtése: keresztrejtvény: „A csúnya külső állatok között mindig Ismeretlen gyötrelem. Betű- és szórejtvények: Feltétel, lepedő, felmond, lektor. Könyvet nyertek: Scholtz Mária, Cegléd, Beloiannisz u. 15. — Pálfl Balázsné, Szigethalom, Dobó Ist­ván u. 10. — Oszoli Györgyné, Budapest, XII., Orbánhegyl u. 15. — Megyei György. Ujhartyán. Uj- teleD. — Dr. Lévai György. Vác, Kötöttárugyár. — Kovács Ambrus h. Igazgató. Nagykőrös. Arany Já­nos Alt. Isk. — Kecskés Gyulán«, Budapest. III., Miklós tér 3. — Fe­hér László. Szigetbecse, ált. isk. —• Simon Jenő, Budapest, XIII., Bal­zac u. 8—10. III. 4. — Balogh Zol­tán, Szigetszentmiklós, Lakótelet), IX., H. em. 8. A könyveket postán küldjük el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom