Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-14 / 194. szám

4 Vctrt. I •ff/) • m ^Cirmp 1957. DECEMBER 14. SZOMBAT Autótulajdonos — motorkerékpárt lopott ARANYBÁNYA Működésben az óvoda „technikai szakköre" Ifj. Domonyi Frigyes lesza­ladt személykocsijával Buda­pestről Törteire, hogy meglá­togassa ott lakó szüleit. Mivel nem illő vidékről üres kézzel távozni, úgy gondolta, vinni kellene valamit haza. Az öt­lethez társ is akadt, Pintér Béla és ifj. Lendvai István. December elsején, a hajnali órákban a földművesszövetke­zet cukrászdájának ajtaját feltörték, az üzletvezető mo­torkerékpárját szétszerelték, és értékes alkatrészeit az autóval felvitték Budapestre, ott érté­kesítették. Rendőrségünk rö­vid nyomozás után megállapí­totta a tettesek kilétét és meg­indította ellenük az eljárást Mindenhol használható Sima szabású kompié, barnás tónusú gyapjúanyagból. A ruha egyaránt alkalmas házi és társaságbeli viseletre is A kanyargós Gaiqa pata­kocska mellékén, szelíd, lan­káik Iközött húzódik meg mű­vészien faragott ereszű há­zacskáival Püspökhatvan. Va­lamikor régen, püspöki ura­dalom volt ez a terület, s az akkori püspök telepített bir­tokára háromszor húsz ma­gyart, szlovákot és németet. Innen kapta nevét a falu: Püspökhatvan. Az időik során összekeve­redett, összeházasodott a há­rom nemzetség, s< mai napig békésen éldegélnek együtt le­származottaik. Talán a több­féle nemzetiség miatt, de rendkívül eszes, okos embe­rek a püspökihatvaniak. A mezőgazdaságban való jár­tasságuk, szaktudásuk megye- szerte ismeretes. Különös­képp az állattartásban kivá­lóak. Minden gazda istálló­jában megtalálható két-há- rom szép, törzskönyves te­hén, bika vagy ló. E mel­lett rengeteg baromfit nevel­nek: tyúkokat, kacsákat, s egy portáról sem hiányozhat évente a 25—30 liba. Hanem végig is járnak minden ezüst- kalászos-tanfolyamot az ide való férfiak, csakhogy minél )óbban megismerhessék az ál­latnevelés csínját-bínját. Nagy előszeretettel foglalkozva k a gazdák cukorrépa-termeléssel. Ez évben is 120 százalékra teljesítették a Selypi Cukor­gyárral kötött szerződési ter­vüket. Jó néhány mázsa cu­kor került ennek fejében Püspökhatvanba, meg — ami a cukornál sokkal fontosabb a gazdáik számára — sdk-sok vagon répaszelet. Kiváló ta­karmány ez szarvasmarhák részére: darával keverve et­től adnak sok tejet a tehenek, IhmMWfHfmummnmMiimmtHMiiHftmfmmmiwtmiiimmnmmiitiiimutfiimwmHfmMiimmimMimimMnHfiMmmm« Ez a harmadik bika, amelyet az idén eladnak Lamiék s ettől híznak a bikaborjaik. Mert jócskán tartanak azok­ból a faluban. Legalább nyolc­van gazda foglalkozik bika­neveléssel. Elismert híres bikate­nyésztő például többek kö­zött Lami Ferenc. Az öreg 60 éves, de — mint ahogy mondja — ötvennél több bi­kát nevelt már fel. A Lami- családban apáról fiúra szálló hagyomány az állatnevelés. Ezzel foglalkozott száz év­vel ezelőtt Lami bácsi déd- nagyapja, s most ezzel fogj l- kozik fia. ifj. Lami Ferenc is. Az ö tudása már megsok­szorozódott, gyarapodott a nagyapák tapasztalataival és a szakkönyvek utasításaival. Persze, v bikaneveléshez is kell egy kis szerencse, mint minden máshoz az életben, mert ugye azt nem lehet elő­írni sem a Rózsa, sem az Ida tehénnek, hogy bikaborjút hozzon a világra. Sokszor évek telnek el és nincs bika. De most úgy látszik, rámo- solygott a szerencse a Lami- portára. mert sorozatosan bi­kaborjak. születtek teheneik­nek. . Májusban adták el ez évben az első bikát. Nem sokat ért — mondják —mindössze •ki­lencezer forintot,' mert akkor még a régi állatárak voltak érvényben és a régi takar­mányárék: például az 5 00 forintos árpa. A másod-ük el­adására szeptember elején ke­rült sor. Ez a Göndör már megérte a befektetést, meg a rááldozott munkát: IS hóna­pos korára 720 kilós volt és nem kevesebb, mint 20 ezer forintot fizetett érte a Te- nyészáttatforgalmi Vállalat. Igaz, ebben némi szerepe a bika anyjának is volt, mivel az értékelésnél figyelembe vették annak tejhozamát. Az Ida pedig 5000 literes tehén! A harmadik bika eladására a napokban kerül sor, de azon­kívül ott nevelkedik még az istállóban egy féléves és egy háromhónapos borjú is. Lamiék nemcsak a bika neveléséhez értenek ilyen nagyszerűen, hanem eléggé járatosak a lótenyésztésben is. A nyáron vett meg tőlük 7000 forintért egy négyéves kancát Izrael állam. Most is van két jó lova La­mi gazdának. Jól táplált, jól gondozott állatok, bírják is a munkát. — Nekünk a gazdálkodás­ban az alap a jó munkaerő — mondja I-ami Ferenc — az állatok, meg a trágya, az a legfontosabb. így is van. Ez hozza a leg­több jövedelmet. Lamiék 16 hold földön gazdálkodnak. Rendszeresen trágyázzák föld­jeiket, s erinek eredménye, hogy búzatermésük holdan- kénti átlaga 14 mázsa, s hogy 72 mázsa cukorrépájuk ter­mett idén is 450 négyszögöl területen. Hármas vetésfor­góval dolgoznák, most, hogy nincs ’kötelező gabonavetés­terület, jócskán termelnek új­ból lucernát és más szálasta- karmányt. Sók takarmány kell az állatoknak, igaz, de sokszorosan visszafizetik a gondoskodást. ★ Sókan megszívlelhetnék ta­rn lék és általában a püspök- hatvaniaik példáját. Valósá­gos aranybánya ez a kis köz­ség. Maguk a gazdák a bá­nyászok. Tudásukkal, szor­galmukkal csalogatják a fo­rintokat, mert az is odagurul szívesen, ahol ügyesen dolgoza­tták érte. Szebelltó Erzsébet A nép front-mozgalom és a tanácsok kapcsolatáról A NÉPFRONT-MOZGALOM előtt álló feladatok szükséges­sé teszik a többi társadalmi és tömegszervezetekkel való szoros & jó kapcsolatok meg­teremtését. Vonatkozik ez a KISZ-re, a nőtanácsra, a föld- művesszövétkezetekre, és a tanácsokra egyaránt. Különö­sen az utóbbiakra, hiszen moz­galmunk egyik legfontosabb feladata a tanácsok miunká­jának segítése, támogatása. Az elmúlt években sok fél­reértés, hiba származott ab­ból, hogy nem tisztázták a népfront-mozgalom és a taná­csok viszonyát. Megtörtént, hogy egyes tanácsfunkoioná- tiusok alárendelt szervnek tekintették a népfrontot, s az együttműködést parancsolga­tással helyettesítették. De ar­ra is volt példa, hogy a nép­front-bizottság tagjai ellenőr­zési igényeikkel léptek fel a helyi tanáccsal szemben. Most, az országos tanácskozás után bízunk abban, hogy iilyen ese­tek nem ismétlődnek meg többé. Ezen a tanácskozáson ugyanis leszögezték, hogy a népfront csakis mellérendelt viszonyban állhat a tanácsok­kal, s feladata nem az ellen­őrzés, hanem a legszorosabb együttműködés a tanáccsal, a pánt és a kormány program­jának végrehajtása, a község- fejlesztési tervek megvalósítá­sa, s a helyi problémák, pa­naszok orvoslása érdekében, Sok helyütt felmerül a 'kér­dési: hogyan, és miben segít­heti a népfront-mozgalom a tanácsok munkáját? Énre a kérdésre szeretnénk most vá­laszt, vagy inkább néhány ta­nácsot, javaslatot adni, ISMERETES, hogy a nép­front-mozgalomnak vannak úgynevezett állandó bizottsá­gai: mezőgazdasági, oktatási, egészségügyi, nevelési, szociá­lis állandó bizottságok. Ugyan­ezek élnek és működnek a ta­nácsokon belül is. Célszerű, sót szükséges, hogy a két szer­vezet hasonló állandó bizott­ságai együttműködjenek. Ez az,ért is hasznos, mert a nép­front állandó bizottságai szé­lesebb körűek, míg a taná­cséban csak a tanácstagok ve­hetnek részt. De célszerű azért is, mert ily módon a népfront- bizottság értesül arról, mivel foglalkoznak, a tanács állandó bizottságai, s nem dönget nyi­tott kapukat olyan kérdések­ben, amiket esetleg a tanács már megtárgyalt, eldöntött. Vagy itt van a panaszok, sérelmek ügye. Mindenki előtt világos, hogy a tanácsok és a tömegek közötti jó kapcsolat nagymértékben függ attól, ho­gyan foglalkozik a tanács a lakosság javaslataival, pana­szaival. A Hlazafias Népfront sokat segíthet a tanácsoknak ebben is. Akár azzal, hogy a gyűlésein elhangzott kívánsá­gokat, sérelmeket továbbítja a tanács illetékesei felé, akár ■pedig azzal, hogy ma,gára vállalja a problémák megol­dásának egy részét. ITT KELL beszélnünk a tár­sadalmi munka fontosságáról. Számtalan községet tudnánk felsorolni, ahol komoly anya­gi gondokat Okoz az utak, hi­dak, átereszek javítása. Ha van is rá némi anyagi fede­zet, ez legfeljebb az anyagok beszerzésére elég. Ilyen ese­tekben a Hazafias Népfront­ra vár az a feladat, hogy tár­sadalmi munkára mozgósítsa a lakosságot. Erre van is pél­da megyénkben; sok olyan községet ismerünk, ahol a jár­dajavításra, tűzoltószertér épí­tésre, piactér salakozásra, híd­javít ásra fordított társadalmi munka értéke meghaladta a rendelkezésre álló készpénz összegét; Segíthet a népfront-bizott­ság a tanácsülések, tanácstagi beszámolók előkészítésében, magszervezésében is. A nép- front-bizottsáignak is érdeke, hogy jól sikerültek, látogatot­tak tegyenek ezek a gyűlések, hiszen az ő jelöltjeit választ­ják meg 'tanácstagoknak! Tudjuk, vannak olyan köz­ségi népfront-bizottságok, amelyek meg is teszik mind­ezeket. Sajnos azonban nem ezek vannak többségben. Az együttműködés termé­szetesen a tanácsokra is ró bizonyos kötelességeket. Első­sorban azt, hogy erkölcsileg], politikailag támogassák a eépfront-bizottságokab Ezen nemcsak azt értjük, hogy biz­tosítsanak helyiséget a nép­front rendezvényeinek, hanem azt is, hogy a tanács vezetői vegyenek részt ezeken a ren­dezvényeken, foglaljanak ál­lást az ott elhangzott kérdé­sekben, működjenek közre ab­ban, hogy a népfrontgyűlések a lakosság egészséges vitafó­rumaivá válhassanak. Igényel­jék a népfront-bizottság segít­ségét a község vagy város kü­lönböző problémáinak megol­dásához. Nyújtsanak módot a népfront-bizottságnak ahhoz, hogy a költségvetési, közséig- fejiesztési tervek összeállításá­nál javaslatokat tehessen. BÍZZÁK MEG a népfrontot olyan feladatokkal, amelyek az egész lakosság segítségét igénylik. Például a község ut­cáinak fásításával, parkosítá­sával, vagy „tiszta faluért” mozgalom magszervezésével. Vonják be a népfront-bizott­ságot a község kulturális éle­tének irányításába. Az eddig elmondottak csu­pán töredékei azoknak a fel­adatoknak, amelyeket csakis a népfront-bizottságok és a helyi tanácsok szoros együtt­működésével lehet megvaló­sítani. De ha csak ennyit tesz­nek meg az említett szervek, akkor is nagy lépéssel jutunk előre a lakosság mozgósítása, a politikai életbe való bevo­nása, s a nemzeti egység meg­teremtése felé vezető úton, Béki János, a Hazafias Népfront megyei irodájának munkatársa Színház, Qródalótu­Hogyan fedezték fel Amerikát ? sokat ígérő cím és bemu­tató képek után vára'ko- \ zásteljesen ültünk be a mozi- I ba. A nagy hagyományokkal j rendelkező olasz filmszatírától < sokat vártunk — és talán ép- j pen ezért csalódtunk. A film j témája ötletes, eredeti. Két olasz szélhámos, ákik hazájuk­ban nem tudnak boldogulni. Amerikában keresnek új terü­letet. Elképzelésük: itt több lesz az „elszocializálni való”. S itt van a film forgatóköny­vének alapvető törése. Ame­rikának, a pénzhajszoló és szédületes üzleté örvényben kavargó világnak a bemutatá­sa. kigúnyolása lehetséges, de nem két szélhámos szemén ke­resztül. így a film lényegében azt mutatja, szélhámosaik se­hol nem tudnak érvényesülni. Ez még nem szatíra és nem le­leplezés. Az első képek sziporkázó burleszk-jelenetei felcsigázzák a nézőt és ennek a folytatását, fokozását várja. De ezek az ötletek egyre fogynak és a film erőltetetté, unalmassá válik. Az Amerikában játszó­dó képsorozatnak, ahol a sza­tirikus hangnak emelkedni kellene, a jelenetek öncélúan burleszk, a helyzetkomikum felé hajlanak és mégjobban meghamisítják a film célját. Ha humort, méghozzá szelle­mes, ötletes, kedves humort keresünk, azt megtaláljuk. De nem ez volt a film eredetileg tervezett mondanivalója, azt is láthatjuk. Kjitűnő ötletekben bővelke­dik ugyan ez a film, ilyen pél­dául a kezdő montázs képsoro­zat, az olasz sajtó hazug hang­ja és a valóság szembeállítása, az amerikai életet pillanatok alatt realizáló első bemutatás, de ezek az ötletek elvesznek a helyzetkomikumok, a külső- séges humor tengerében. A film műfaja — szatíra. De túl­ságosan magyarázza a látniva­lót, túlságosan felhívja a fi­gyelmet a mondanivalóra, s ez­zel sokat veszít csípősségéből. A férfi főszerepet alakító Erminio Macario játéka a film !kezdetén chaptini, fernandeli humort és emberábrázolást ad, de később, főleg a forgató- 'könyvíró hibájából, annyit mo­zog, beszél, ügyetlenkedik in­dokolatlanul, hogy unalmassá válik. Mégis elmondhatjuk, bővérű humorral, kitűnő ko- médiázó készséggel oldotta meg feladatát. Társa megfor­málásában Carlo Ninchi már szürkébb, de ő is tehetséges színész. A film Lisaja, akit a nálunk már ismert Delia Scala alakít, a burleszk-filmek tipi­kus nőalakja, aki nem a szél­hámos, kedves, bolondos fő­hősé lesz, hanem régi kedve­sét találja meg a távoli föld­részen. Bán Zsuzsa ffniiMitmtttmtmniiiifMttiiimiMtMHittuiHmtHrti ILMHtRADÓ ........™*‘**M,..mmtitimmiiiiimmiiiiiiiitiiiiiiiiniiiiiiiirm„. D ECEMBERBEN KÉSZÍTI EL OBRADOVICS jugoszláv író a tervbevett jugoszláv— magyar koprodukciós film for­gatókönyvét. A film címe: „Dohány”, amely a macedó­nok régi és új életével foglal­kozik. * A TASKENT FILMSTÚ­DIÓBAN új játékfilmet készí­tették „Lenin útmutatása nyo­mán“ címmel. A LONDONI PALACE mo­ziban egy hónapig tartó szov­jet filmünnepet rendeznek. Ez alkalommal bemutatják a „Negyvenegyedik“, „Az Amur völgye“, a „Karneváli éjsza­ka”, a „Szkander bég“, a „Rumjancev ügy“ és több más nagysikerű szovjet filmet, FINNORSZÁGBAN néhány éve alapítványt létesítettek a legjobb hazai és külföldi fil­mek díjazására. Az idén ki­hirdetett eredmények sze­rint az „Othello” című szov­jet filmet és még tizenegy kül­földi alkotást jutalmaztak meg; HOLLYWOODOT annyira lázba hozta a két szputnyik, hogy a filmarchivumokból elővették és újra játsszák az összes régi, az űrhajózással foglalkozó kalandos filmet. EVA GARDNER legújabb filmje. „A kis kalap” egyik je­lenetében. WI)tlUHHIIHIUHmHIH|limHIM)WtiMHlHllllHnUltlUl»KMHIf AZ OSZTRÁKOK IS készí­tettek filmet a fiatalság prob-1 léméiről. Az erősen társada- lombíráló film címe „Tizen­nyolc év alatt”, Paula Wessely produkciója és valamennyi nagy osztrák filmszínész sze­repel benne. «HmiHitHHitMiiusHmiimifMuitittHiiiiinmnimma Fernande! — a szabó A hazánkban is igen népszerű francia komikus legújabb filmjében női szabót alakit nagy sikerrel

Next

/
Oldalképek
Tartalom