Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-11 / 191. szám

1957. DECEMBER 11. SZERDA ■t/Cirtan JUHÁSZÉK GONDJA nHnnmiiiiminmnttitiiiitffiKmiiHiuiiiminiiinnnRi A SZOBÁBAN kicsk áporo- dott a levegő. Az asszony az ágy -szélén ülve görnyed a mosdótól fölé. A gőz felcsap az apró ingecskókiből, pelen- ikáikíból. A kis Ilonka egy vö­dör víz- terhe alatt roskadozva lép be az ajtón. Két fiúgyerek vitháncol a reggelire terített asztal mellett, Magdiika ott totyog közöttük, ő is részt kér a játékból, amelynek nincs sók értelme, de az időt el kell tölteni valahogy. Az asszony háta mögött pólyába kötözve szundikál a család legfiata­labb tagja, Tibiiké, aki decem­ber 1-én látta meg a napvilá­got. Ez a kép fogad, amikor be­lépők Juhász Pál lakásába. A családfő nincs itthon, dolgo­zik bent Pesten, a Polgári Sörgyárban. Nap mine nap megteszi a Gyömtrő—Budapest közötti utat kétszer is. Ez Gyömrő lakóinak legnehezebb terhe — a mindennapi uta­zás. Az asszony fáradtan emeli rám minden kérdésnél a sze­mét. Nem volna szabad még dolgoznia, de a szükség tör- .vényt bont. Csak a 12 éves Icuika segít neki, könnyít a ba­ján. Pár napig, amíg a mama meg nem gyógyul, nem megy iskolába: HOGYAN ÉL egy ilyen nagy család? Milyen gondja, bája, öröme van? Erről faggatom Juhász Pálnét. Nem panasz­kodik az asszony, de nem is tagadja, hogy sok a gondjuk. A férje alapfizetése 850 forint havonta. Ez túlórákkal egy- szer-roásszor 1200 forintig emelkedik. 350 forint csalá­di pótlékot kapnak az öt gyerek után, azt még nem tud­ja, mennyit adnak majd a legfiatalabbnaik, a hatodik­nak. Minden munkalehetősé­get megragad a két felnőtt. Az asszony köpenyeket mos a háztartási munkákon felül. 300—350 forintot tud így ösz- szeszedni. Az ember a nyáron szabadsága alatt gépnél dol­gozott 18 napig. így jutott haza bővebben liszt, árpa, zab: Az árpa, a zab árán, meg kis, kuporgatott pénzen hízót akarnak venni. Persze egy hizott disznó drága, de az idén nem sikerült otthon a hizlalás. Az is baj, hogy az idén az üzem a férjének nem adott tüzelőutalványt. Éppen egy sokgyermekes családapá­nak nem jutott? így most egy­szerre kellett kifizetni a téli tüzelőt. Rövid, szaggatott félmonda­tokkal közölte mindezt velem az asszony. Láttam rajta, hogy nincs itt baj, azaz nem a kereset, a tüzelő a Nagy Gond okozója. Valami nyomja a lelkét, s nem tudja eldön­teni, elmondja-e? Percnyi hallgatás után ki­robban belőle a panasz. Mint­ha villamos áram futna vé­gig rajta, kihúzza magát, szeme lázasan felcsillan. Január óta pereskednek a ház gazdájával, Szluka János­sal. Szlukáék sokallják a gye­rekeket, minden áron szeret­nék elűzni Juhászokat. A leg­embertelenebb módokat ta­lálják ki bosszantásukra. Be­sározzák, összefogdossák az udvarra kiteregetett, száradó ruhákat, nem csináltatják meg a szoba külső ablakait, Ju- hásznét nem engedik fel a padlásra, letépik a szárító köteleket, a kutyát gyakran a külső udvarba engedik a gyer­mekek rémisztésére. És fenye­getnek mindenkit, aki még csak a lakók pártjára is áll. Mert Szlukáéknak Juhászék csak lakók, nem emberek. ÖKÖLBESZORGL az ember keze. Három ember űz, hajszol nyolcat, köztük hat gyerme­ket, azért, mert ők a háziurak, s nekik nem elég egy szoba, konyha, kamra, a másik szo­báiból tűzzel-vassal akarnak elzavarni egy nagy családot. Cinikusan, röhögve nézik az asszony emberfeletti erőfeszí­téseit a család védelmére, az ember csitítására. Mért nem tesz már igazságot a bíróság? Miért nem nyújt a társada­lom, a törvény ereje védelmet Juhászék,nak? Megvárjuk azt, míg személyi összeütközésre kerül a sor, s az apa gyerme­kei, asszonya védelmében ököllel szerez igazságot? Fe­szült légkörben ez egy pillanat műve lehet. Tudom, nem könnyű a Monori Járásbíró­ság feladata. Nem vagyok jártas jogi dolgokban, talán elveszteném az utat a parag­rafusok között, de ember va­gyok. Keresem és védem az igazságot, az igazat. Lakás nincs Gyomron. Már elköltöz­tek volna Juhászék a Petőfi utcából, ha lenne. A tanács megígérte, ha lesz, azt bizto­sítja Juhászóknak. Reméljük, betartja a szavát, de addig a bíróságnak kell megfékezni — szigorú büntetéssel — a háborgókat, akik az ember minden jóságát, megértését, szeretetét sárbatiporják. Könnyek futnak végig az asszony meggyötört arcán, amikor befejezi a történetet. Rettenetes lehet ez az idegál­lapot. Nem is bolygatom to­vább kérdéseimmel a gondola­tait. TIBIKÉ felsír az ágyon. Az asszony felveszi — keblére öleli Arcán kisimulnak a rán­cok, már nevet. Az apró gyer­mek is észreveszi a halvány mosolyt, sírása megenyhül, s testvéreinek hangos, felcsatta­nó kacaja tölti be a szobái Körültáncclják az anyjukat, s a karjai közt megbúvó gyer­mekre mutogatva kiabálják nekem: „Ö a ml kistestvé­rünk“. Filyó Mihály MŰTÉT A MIKROSZKÓP ALATT Érdekes műtétről számoltak ! madarak sugalmazták. A ma­be angol orvosok az angol or­vosszövetség tudományos ‘kon­ferenciáján. — Olyan esetek­ben, amikor a középfülben levő három kis halló csontocska szétroncsolódik, azokat mik­roszkóp segítségével végzett műtéttel egyetlen kis csontocs- kával lehet pótolni, úgy hogy helyreáll a megszakadt hang- vezeték. Ezt a műtétet úgyszólván a Újdonság a rádiótechnikában Az amerikai hadsereg szak­emberei új típusú rövidhullámú adóállomást építettek, amely a föld bármely pontjára sugároz­hat, minden akadály ellenére. Teljesítménye nyolcszor akko­ra, mint az azonos kapacitású más típusú adóké. Négy mega. ciklustól 30 megaciklusig bár­milyen frekvenciával sugároz­hat. Rövidesen elkészül másik változata is, amely 20—65 megaciklus között dolgozik majd. Fogyasztása 800 családi ház fogyasztásával ér feL claraizem végzett megfigyelések során kitűnt ugyanis, hogy a madaraknál a hangvezeték egyetlen csontból áll. Ha a madaraiknál elég egyetlen halló- csontocska — miért ne lehetne elég az embernél is? — gondol­ták és rendkívül bonyolult módszert dolgoztak Iá, amely­nek segítségével a beteg em­beri fület egészséges „madár- füllé” lehet átváltoztatni. Egyes esetekben a már süket fület is hallóképessé lehet tenni. Eltekintve attól, hogy ez a műtét rendkívül nehéz, sajnos csak kevés nagyothalló embe­ren lehet vele segíteni, mert a legtöbb nagyothalló embernél nem a hallócsövecskék bete­gedtek meg, hanem a hallóideg, amelyet eddig még nem sike­rült mesterségesen pótolni. „A SIVATAG BÁJA.” Ez a neve Fritz Kopp ismert német fodrász új frizurakreációjá­nak, amellyel első díjat nyert a napokban Münchenben tar­tott fodrászversenyen. A fri­zura egy nagy és egy kis pál­mát ábrázol — természetesen hajból — köztük egy orosz­lánnal. A modell: Dorothea Kopp, a mester felesége. Csak a „státuson" múlik? Nincs sütőipari előadója a megyei tanács ipari osztá­lyának. Tavaly két ilyen előadója volt az akkori élelmi- szeripari osztálynak. Ennek az osztálynak a létezése előtt külön sütőipari tröszt irányította a megye sütőüzemeinek a munkáját. Azt a feladatot látta el, amelyet most az ipari osztálynak kell, helyesebben kellene ellátnia — elő­adó nélküL Tíz sütőipari vállalat működik megyénkben. 250 te­lephellyel — kellő ellenőrzés nélkül. Sok helyen nincs biztosítva a liszt megfelelő tárolása. Állandóan ellen­őrizni kellene, hogy szitáiják-e a lisztet, mert a tapaszta­latok szerint, különösen azokon a helyeken, ahol nincs gépi szita, egyszerűen nem szitálnak. így sok szennyező anyag kerül a kenyérbe. A sütéshez szükséges szenet az üzemek nagy részé­nél az udvaron tárolják. Bizony sok szén szőrén-szálán eltűnik emiatt. Cj feladatok is állnak a sütőüzemek előtt. Több üze­met gépesíteni kell és az olajtüzelésre való áttérés is nagy feladatokat jelent. Akadna tehát dolga a sütőipari | előadónak Az előadó hiányát több esetben kifogásolta már az | Élelmezésügyi Minisztérium Sütő- és Tésztaipari Igazga- | tósága. A tanács ipari osztályáról Pécsett jártak tapasz- 1 talatcserén. Ott né#y sütőipari vállalat 70 telephelyéhez | van sütőipari előadó. Nagyon helyes az a törekvés, hogy megszüntetjük a | felesleges beosztásokat. De ahol szükség van egy emberre | — márpedig a sütőipar ellenőrzésénél szükség, van rá — | hagyjuk meg a „státust“. A rendszeres ellenőrzések és | megfelelő intézkedések nyomán megjavult munka még 1 az előadó fizetését is behozza. Nem beszélve arról, hogy | 1 a sütőipari üzemek megrendszabályozásának nyomán a | | kenyér minőségét kifogásoló panaszok is nagymértékben | I csökkennének. F. I. 1 Látogatás az Állatkertben Beköszöntött a tél, hidegek vannak, de az AUatkertben finom meleg házaikban vígan élnek az állatok. Majom néni elmerüllen tekint valahová, nem tudni mit szemlél. De a család legifjabb tagja kíváncsian kukucskál a fényképezőgép lencséjébe FIATALASSZONYOK Telt arcú, barna asszonyka áll a pult mögött a Vecsési Földművesszövetkezet 3. sz. Vegyesboltjában. Fürge uj­jakkal csomagolja a vasár­napi süteménybe szánt élesz­tőt, dióbelet. Amikor megtudja, hogy őt keresem, barna szemében meglepődés csillan. írni? Ró­la? Nem csinált ő se jót, se rosszat... Azért — miközben beszél­getésre alkalmas helyet kere- ■ sünik a forgalmas, tiszta üzlet­ben — gyorsan megigazítja fejkendőjét, s göndör haját.., Ha már az újságba kerül... ;:: Mindössze három hete volt az esküvő. Nagy lagzi volt. a szülők kitettek ma­gukért. Száz vendéget hívtak. Két disznó, 20 darab hízott kacsa, liba és sak-sok baromfi lelte halálát azon a napon! De legalább megvetették az ágyat a két hektoliter jófajta homoki bornak ... Nászaján­dék? Az is volt! Az ujjain számolja: — Kaptam két szép brokát­paplant, egy olajfestményt — az ágy fölé —, zománcedénye­két, süteményes-, vizes-, bo­ros- és pálinkás-készletet... — Mi hiányzik? — kérde­zem. — Hát... azért még sok minden — vallja be Simon La- josné. — De legjobban a la­kás! Édesapáméknál lakunk, a kisebbik szobában. A kony­hát meg közösen használjuk az édessel, nehogy tönkretegye a gőz az új bútort a szobá­ban. — Kitől kapták a bútort? Ml vettük, még az eskü­vő előtt, a nyáron. De azért azt is csak a szüleimnek kö­szönhetem — teszi hozzá. — Mert ha ők nem kosztolnák, nem tudtam volna hónapokig félretenni a fizetésemet. Meg a nagymama is adott hozzá 2000 forintot... összesen 8500-ba 'került. Szép, vilá­gos színű hálóbútor. Tudja, az az NDK-fajta... A férjére terelődik a szó. Gépkocsivezető, de nem dolgo­zik a szakmájában, mert so­kat kellene vidékre járnia, így hát elment a Műszaki Gu­migyárba. A fizetése? Si­monná zavartan mosolyog: , — Azt még nem tudom pon­tosan... (Ilyen asszony is van?!) Még csak egyszer ka­pott fizetést, amióta házasok vagyunk, félhónapit. Abból úgy számoltam, hogy 1500 forint körül lehet... — És a magáé? — kérde­zem. — El lehet költeni — mond­ja — 850 f orint havonta. Ketten tehát 2350 forint körül keresnek. Nemrégen vettek 10 mázsa szenet — ehhez még venni kell — a burgonyát az apóstól kapták —, a férje murám kapált érte a nyáron —, a legszükségesebb meleg holmi megvan, a töb­bit meg majd apránként meg­szerzik, csak egészség és meg­értés legyen... — Gyerek? — teszem fel az utolsó kérdést, arra célozva, hogy szerepel-e a terveikben. — Inkább egy hízót szeret­nénk — hangzik a válasz. Miközben sikertelenül bir­kózom a kitörni készülő neve­téssel, SVhtonné — maga is kacagva a furcsán alakult párbeszéden — magyarázókig hozzáteszi: — Majd ha lakásunk lesz... De enni addig is csak kell... Meg aztán egy bejáró munkás nem indulhat útnak üres tás­kám! ... Ebben maradunk. Mármint hogy előbb a lakás, azután a gyerek.. -. Maria utca 4. j\ kapun ta­karos kis névtábla adja tud­tomra, hogy jó helyen járok: itt lakik Nagy Lajos. Az idős is, meg az ifjúbbik is. Az utób­binak csak a felesége van itt­hon: én meg éppen őt kere­sem Ök már „öreg’’ házasok: idestova öt hónapja lesz, hogy férjhez ment a vecsési csalo­gány. Így nevezik a községben Nagy Lajosné Somogyi Ilon­kát, a földművesszövetkezeti színjátszócsoport lelkes tagját. Ilona különben énekelni ta­nul, jövőre végez a Zene- művészeti Főiskolán. Művész­tanár-képzős, mert az opera­tanszakra nem vették fel két évvel ezelőtt. Azt mondták, túl fiatal! (Huszonegy éves volt ekkor...) A férje is ta­nul, szigorlóorvos. Napközben az újpesti Árpád-kórházban dolgozik, szabad idejében pe­dig bonviván, vagy hősszerel­mes, aszerint, ahogy szerepe kívánja. Az ismeretség is onnan ered, a színpadról. Ilona addig-ad- dig bűvölte szárnyaló kalo­ratúrszeprúnjóval, gödrös mr- I cával partnerét, míg szerelem § és házasság lett a vége. Most itt ülünk a barátságos 1 kis szobában és fényképeket 1 nézegetünk. A képeken Hon- g ka — mint Sylvia a Csárdáski- 1 rálynő-ben, Rosina a Sevil- | lai borbélyban, Lucy, Jacobi: | Leányvásár-jában és Marien. | a Marien grófnőben. Aztán a § Ikőzös fényképek: Ilonka— § Sylvia Edwin herceggel, akit | polgári nevén Nagy Lajos-1 nak hívnak és gyermekgyó-§ gyásznak készül... Az életük? Megoszlik a ta- | nulás, a munka, a próbák és § a szereplések, no meg az uta- | gás között. Az utóbbira, saj- 1 nos, sok idejük megy el. Reg- | gél hat órákor kelnek, hogy el- | érjék a vonatot. A férjének 1 különösen fárasztó, hiszen ő § a Nyugatitól még jókora utat | tesz meg villamoson Újpestig. | Este otthon, Vecsésen talál-§ koznak, ha nem jön közbe 1 semmi, hét órakor. De rend- | szerint közbe jön... Bútoruk még nincs, csak | egy zongorájuk: Ilonka „ho- | zománya”. Nyolcszázötven fo- f rint ösztöndíjat kapnak két-1 ten, ez a legszükségesebbekre X elég. Kosztol, lakást a szü-g lök adnak, a míg végeznek. A | vizsgák ideje pedig közeleg, | derekasan kell hát tanulniok. § hiszen egyik sem szeretne le- | margdni a másiktól. U tárul \ még egy izgalom vár rájvlk: § a kinevezés. Szeretnének Bu-% dapesten dolgozni. De ha nemi lehet, akkor Sylvia követi | Edwin herceget akárhová ...% Legfeljebb lemond a (műked-1 velő-) színpadról Nyíri Éva 8 Kígyózik az elefántormány, nincs olyan finom falat, amit el ne érne Az őzike ugrásra készen lapul. Nem tudja, mit akarnak azzal a furcsa masinával, biztos, ami biztos,.t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom