Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)
1957-12-11 / 191. szám
4 ‘"zfCirtap 1957. DECEMBER 11. SZERDA yt!" Miért szükséges a kisiparosok tagdíjának rendezése? Két Pest megyei községben megalakult a temetkezési segélycsoport Tagosán követelték és köve- " telik nap mint nap a kisiparosok, hogy nyújtson többet számukra szervezetük, a KIOSZ. De ezt csak úgy tudja megtenni, ha gazdaságilag megerősödik. A KIOSZ gazdasági alapját a tagdíjak képezik. A gazdasági megerősödéshez viszont a jelenlegi túlságosan alacsony tagdíjak felemelésére van szükség. Az alacsony tagdíjak nemhogy gazdasági alapot nem teremtenek a KIOSZ munkájához, de nem tükrözik a tagságnak a szervezethez való ragaszkodását sem. A tagdíjrendezés szükséges és időszerű, mert sok olyan sürgős feladat vár megoldásra, amely a szakmai kultúra emelésére, szociális és egyéb problémás megoldására vonatkozik. Mindenekelőtt a szakmai tudás növelését akarja a KIOSZ fokozottabban elősegíteni. A technika fejlődésével a kisiparosoknak is lépést kell tartani. Ezért továbbképző műhelyeket hoznak létre. Budapesten pedig egy központi kísérleti laboratóriumot akar- nak létesíteni. A szakmai továbbképző műhelyek a közeljövőben bevezetésre kerülő mestervizsgákhoz is szükségesek. Égető kérdés az öreg, ellátatlan kisiparosok segélyezése. Jelenleg 3000 elaggott kisipa- rpst segélyez a KIOSZ. Ebből 250 Pest megyei segélyezett, havonta mintegy 30 000 forintot kap. A terv szerint egyelőre 1000 fővel kívánják növelni a segélyezettek számát. Korszerűsítik és bővítik a sorok, sári kisiparos szociális otthont is. K isiparosaink jogos kívánságának tesznek eleget kényelmes kisiparos gyógyüdülők építésével is. Jelenleg a Mátrában folyik egy gyógyüdülő építése, de rendbehozzák a KIOSZ birtokába visszakerült balatonlellei üdülőt is. Sole helyen visszakerültek s régi székházak a kisiparosság birtokába, több helyi csoport új helyiséget kapott. Ezeknek rendbentartása, tatarozása szintén sok pénzbe kerül. Hangsúlyozni kell. hogy a befolyt, tagdíjak 50 százaléka továbbra is a helyi csoportoknál marad. Ez lehetővé teszi, hogy nagyobb gazdasági önállósággal intézzék ügyeiket. Ezáltal szélesedik az alapszervezetek demokratizmusa és tömegbefolvái-a is. Ebből a megnövekedett 50 százalékból bürokráciamentesen tudnak adott esetben (betegség, baleset, bármilyen munkakiesés stb.) gyorssegélyt nyújtani a rászorulóknak. A kulturális- és sportélet fellendítése is szükséges. Nyilvánvaló. hogy ha a helyi csoport több pénzzé] rendelkezik, ilyen célra is többet tud fordítani. Bővíteni kell a könyvtáraikat, de több helyen szükséges kisiparos klub berendezése, aihol a kisiparosság kellemesen eltol theti szabadidejét. Ezeknek a klubhelyiségeknek a berendezése is jelentős összegbe kerül. A sporttevékenység megfelelő biztosítása is anyagi befektetést igényel. M indebből kiderül, hogy ió helyre kerül majd a kisiparosok által befizetett tagdíj. hisz legnagyobb része azon keresztül, amit a KIOSZ ezekből a pénzekből létesít, közvetlenül. vagy közvetve a kisiparoshoz kerül vissza.. A jelenlegihez fogható terveket nem lehetett megoldani az eddigi alacsony tagdíjakból. Ilyen kevés tagdíjat még sohasem fizettek a kisiparosok, mint most nálunk. Az ipartestületek idejében például lényegesen magasabb tagdíjat és belépési díjat fizettek, mint jelenleg. Tavaly és az idén kis. iparos küldöttségek jártak a baráti országokban. Többek között tapasztalták, hoav az ottani szervezetek erősebbek többet tudnak nyújtani tagjaiknak. de sokkal több tagdíjat fizetnek a baráti államok kisiparosai, mint a mieink. Ma már egyre közelebb kerül a falu a városhoz. A Pest megyei 8000 kisiparos igényei is megnőttek. Reméljük, hogy a jelenlegi tagdíjrendezéssel sikerül maid olyan feltételeket teremteni, amelyek lehetővé teszik a megnövekedett igények kielégítését. Gellért Aladár, a KIOSZ Budapest—Pest megyei titkárság munkatársa A családiban, bekövetkező haláleseteik anyagi terheinek csökkentésére régebben az ország területén temetkezési segélyegyesületek működtek különféle nevek alatt. Az önsegélyezésnek ez a módja különösen a mezőgazdasági lakosság és az üzemi dolgozók körében volt népszérű. Kétségtelen, hogy a haláleset a szociális juttatások mellett & átmenetileg anyagi nehézségeket okozhat a családban. Ezek elhárítására a pénzügyminiszter engedélyezte helyi temetkezési segélycsoportok létesítését, A tan étkezési segélycsoportok az Állami Biztosító helyi szerveként működnek és annak ellenőrzésére a tagság köréből intéző bizottságot választ. A temetkezési segélycsoport tagja lehet minden 16—65 éves korú, egészséges személy. A tagsági díj havi 10 forint, amelyet 20 éven át, vagy az esetleg korábban történő elhalálozás időpontjáig kell fizetni. A csoportba meghatározott személyre szőlő egyéni, vagy családi tagsággal lehet belépni, A temetkezési segélycsoportok szervezése országszerte sok községben és üzemben már megkezdődött. Megyénkben ez idő szerint Nagymaros, Dunaiharaszti, Öcsa, Ceglédbercel, Ráckeve, Szob és Hévízgyörfc községekben működik a segélycsoport, több más községben megalakítás alatt álL ____________ Brigitte a; oka? Az amszterdami moziszínházak tulajdonosai panasszal fordultak a rendőrséghez. Amióta Brigitte Bar- dot filmjét játsszák, a művésznő imádói minden éjjel következetesen kivágják és magukkal viszik a képét ábrázoló plakátokat. iiimtwiimiiMiinHHitiimiiwiimifiMuiHnnfiiMiifiimmiiMHMmiNHntiiiiimHsimmimMiHtiHmTimmtmmmMimiiHmiimi CSUROG A VÍZ tisztulnak a maszatos kezek, most már oda lehet ülni az asztalhoz ■ifBfnflllinfllllllllliinTfiniilillililMMHilliiiHftUffIlllHlilHMHUHIIIHMUiHlüitíMIIINillHniilliiiHMilfiilHIHIMIlllllUlf MIIHmNIIMHHUMllllllMIHIMIIlllUIIHHHHIIHtHlUIIIHilHIHlHttWtMIIHimMlllHIIIIIMIHtHMI Néhány szóval a szövetkezeti kereskedelemről A munkás-paraszt szövetség erősítésében, a város és a falu közötti gazdasági kapcsolatok szélesítésében jelentős szerepe van a földmű- vessző vetkezetek kereskedelmi munkájának. Mostanában, a téli hónapokban, az őszi csúcs- forgalom időszakában növekszik a szövetkezeti kereskedelem felelőssége, hisz ilyenkor ugrásszerűen megnövekszik a parasztság pénzbevétele. Megyénk földművesszövetkezeteinek mintegy 600 ezer paraszti lakos, ezen belül 130 ezer földműves szövetkezeti tagot kell minden szükséges áruval ellátni s biztosítani ezek szórakozását is. Ismeretes, hogy a szövetkezeti kereskedelmi dolgozók minden időben, még tavaly, az ellenforradalmi támadás idején is becsülettel megálltak helyüket. A megyei tanács végrehajtó bizottsága és a MÉSZÖV igazgatósága éppen a napokban fejezte ki elismerését kereskedelmi dolgozóinknak. Meg kell jegyeznünk, hogy a szövetkezetek kereskedelmi dolgozói nemcsak adásvétellel foglalkoznak, hanem derekasan kiveszik részüket a földművesszövetkezetek szövetkezetpolitikai feladatainak végrehajtásában, a termelést szervező, irányító tevékenysége kiszélesítésében, s a rész- jegyalapnövelési mozgalomban. Jelentősen fejlődött az elmúlt években a szövetkezeti kereskedelem. Jelenleg 1058 kiskereskedelmi és 389 vendéglátóipari szövetkezeti egység, üzlet működik 3 ezer dolgozóval. A szövetkezeti szaküzletek száma ugrásszerűen megnőtt, 40 ruházati, 26 vasműszaki és 39 egyéb iparcikk szaküzlet áll megyénkben a lakosság rendelkezésére. A vendéglátóiparnál a cukrászdák száma emelkedett kétszeresére alig két év alatt. A legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak a legérde- keliebbek, a vásárlók a ceglédi és a nagykőrösi szövetkezeti áruházakról, az abonyi, pilisi, biatorbágyi, vagy szi- getszentmiklósi szövetkezeti üzletekről. Javult árupropagandánk, szebbek kirakataink és a vevőkkel is udvariasabban bánnak dolgozóink. Az elért eredmények ellenére Is akad azonban jócskán javítanivaló kereskedelmünkben. Annak ellenére, hogy az elmúlt két év alatt mintegy 11 millió forintot fordítottunk a szövetkezeti kereskedelmi hálózat fejlesztésére, üzleteink nagy része még mindig korszerűtlen, elhanyagolt, s megdöbbentően kevés a raktárterületünk. Sok helyen nincs biztosítva az áru szakszerű kezelése, raktározása. Hálózat- fejlesztési munkánk hibája, hogy a beruházási összegek nagyobb részét gyakran az állami kereskedelemmel közös területen, ott is a belterületek hálózatára és fejlesztésére fordítottuk. A legutóbbi évekig elhanyagoltuk a forgalmi ösz- szegben és lélekszámban kisebb járásokat és szövetkezeteket. mint az aszódi, gödöllői, szobi járásokat, de még a mezőgazdaságilag jelentős dabasi járást is. Feladatunk, hogy kijavítsuk az elkövetett hibákat, egyben az új egységek létesítésénél, fejlesztésénél nagyobb mértékben vegyük igénybe tagjaink anyagi segítségét és társadalmi munkáját. Mindössze négy mezőgazdasági szaküzlete van megyénknek, s ez bizony a kevésnél is kevesebb, sürgősen változtatnunk kell ezen. Főid művesszövetkezeteink üzletei 1953 óta megkétszerezték forgalmukat. 1952-ben a szövetkezeti kereskedelem áruforgalma megyénkben 564 miliő forint volt. míg az idén eléri az egymilliárd 200 millió forintot. Még két jellemző szám: 1955-ben az összforgal- mon belül 46 százalék volt az élelmiszer, ez évben csak 30,9 százalék, a többi iparcikk volt. A legutóbbi 3 évben megyénk szövetkezeti üzletei eladtak 21 ezer darab tűzhelyet, 25 ezer rádiót, 1671 motorkerékpárt, 1041 mosógépet. Ezekből a cikkekből kétszerese is elfogyott volna, de az Ipartól nem kaptunk eleget. A számok megmutatják azt is, hogy növekedett parasztságunk életszínvonala, megnőtt biztonságérzete. Tavaly „csak” 7 millió téglát vásároltak építkezéseikhez, az idén 12 millió 600 ezer darabot, s ötször annyi cementet és kétszer annyi meszet. Sokszor mondtuk, hogy parasztságunk nagyobb kedvvel termel, mint valaha. Ezt igazolja, hogy míg tavaly csak 550 vagon műtrágyát vásároltak a szövetkezeti boltokban, az idén háromszor annyit, pontosan 1800 vagonnal! Még érdekesebb a mező- gazdasági kisgépek forgalmának ugrásszerű emelkedése, mely egy év alatt 14 millió forintra nőtt. Amint a példák és a tények mutatják. a szövetkezeti kereskedelem mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legjobban kielégíthesse a falvak dolgozó parasztságának mindenirányú szükségleteit. Dolgozunk, tehát érthető, hogy követünk el hibákat is, ám arra törekszünk, hogy kevesebb hibáról, több eredményről adhassunk számot. 4 karácsony és újév előtti napok számunkra a legtöbb munkát adják. Örömmel mondhatom, hogy felkészültünk a várható nagy forgalomra. Raktáraink, üzleteink telve. Árubemutatóval egybekötött karácsonyi vásárokat rendezünk minden nagyobb földművesszövetkezetünknél, s „igazi” játékvárosokat építünk. Nem kell a fővárosba utazni a községek lakosainak, ■helyben, a szövetkezeti boltban megtalálnak mindent, amire szükségük van. Több eredményről, több hibáról is be lehetett volna itt számolnom, de gondolom, az elmondottakból is érzékelni lehet, milyen feladatai vannak szövetkezeti kereskedelmünknek. Bízunk benne, hogy dolgozóink továbbra is becsülettel helytállnak és még inkább megszerettetik a dolgozó parasztsággal a szövetkezetek •üzleteit. Paukovits Tibor főosztályvezető, MÉSZÖV •Quint, Színház, EMBEREK, VAGY ŐRMESTEREK gyszerű hétköznapi történet. Egy szürke, jelentéktelen kisember mulatságos, szívet-lelket gyönyörködtető kalandjaival ismerkedünk meg, aki mély életbölcsessé9~ gél két csoportra osztja az embereket. Emberek vagy őrmesterek. Az emberek mindig szegények, de becsületesek, jó- lelkűek, s nagyon szeretnének jobb, boldogabb életet élni. S élhetnének is, ha nem lennének „őrmesterek“. Őrmesterek, akik rosszak, a szegény ember bőrén élősködnek, s akik mit sem törődnek a világ s az emberek bajával, gondjával — csak ők maguk fenékig élvezhessék az életet. A film csetlő-botló hősét a legnépszerűbb olasz komikus, a nálunk is jól ismert Totó alakítja. Minden mozdulatából, minden szavából mélységes humanizmus árad. Akkor is, amikor a koncentrációs táborban élete kockáztatásával élelmet lop a német tiszti raktárból egy ismeretlen lánynak, s akkor is, amikor saját lakását ajánlja fel, hogy legyen hol aludni a lánynak. De talán a történet végén a legemberibb, amikor zokszó nélkül veszi tudomásul, hogy a lány, aki az életét köszönheti neki — gazdag férjre talált. Ilyen a becsületes kisember sorsa a mai Olaszországban —* ahogyan azt Totó megformálja. A boldogság elérhetetlen számára, mert az olasz társadalom is két különböző csoportra oszlik: emberekre és őrmesterekre. S bár az emberek vannak többségben, jelenleg mégis az őrmesterek a* urak. (prukner) ítmniHinntimHtfimfitHiimfMiHHHmmtmimm Bartha Sándor: B I j alatt 1919-ben emigrált. Az emig- ] rációban számos novellát, verset és két regényt írt, köztük j az Aranyásókat. ! Az Aranyásók az első vi- 1 lágháború előtti években ját- ) sződik, s Budapest világvárossá fejlődését mutatja be. Hősei majdnem kizárólag egyetlen ház; a Ferdetorony utca lakói: szabók, ügyvédék, újságírók, háztulajdonosok, munkások. Az olvasó bizonyára megszereti majd Réti Márkot, \ a nyomorúságos kis szabót, i aki egész életében az önálló ; üzletért harcol, s mikor végre ! megszerzi, a színes kirakat | mögött épp úgy volt mun- j kaadójának dolgozik, mint ad- j dig, de most már a nagy üzlet- ! bér is ránehezedik szegényes j háztartására. S az ár, amit az I önálló üzletért fizetnie kell, Legkedvesebb gyermeke tüdőbajt kap. Minden bizonnyal kedves lesz majd az olvasó előtt a könyv másik hőse is. Fóti. Fóti öntő, aki Amerikába készül, a képzelt korlátlan lehetőségek hazájába. Ám, amikor végre sok évi nehéz, testet- lelkét ölő munka után kezében a hajójegy — lemond róla, hogy egyetlen bajtársa életét megmentse vele. A tőzsdespekulációk, a bankok harca minden házhelyérti a kistőkések csődbejutása, a kivándorlás, a bérspekulációik és még sók más. érdekes esemény, illetve társadalmi kérdés kavarog, hullámzik a regényben. s ezen a nagy hullámverésen mint valami nagy óceánjáró hányódik a Ferde- torony utca 64, védtelen lakóival, akik mindig közelednek valahová és sohasem érnek el sehová sem. liiiiiHiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiHiimiiiiiinumtfimi ARANYÁSÓK Szépirodalmi Kiadó artha Sándor, az irodalom- nagyon nagy. ban az első világháború jelentkezett először. Nyekraszov: A MÁSIK ASSZONY Európa Kiadó F elkötött karú, sovány százados áll elnyűtt katona- | ruhában a zajos pályaudvar j előtt. A frontról érkezett, s ! szíve-lellke telve egyetlen névvel: Sura, Surocska. A felesége nevétél. Vajon hogyan fogadja majd? Mit mond a viszontlátás nagy pillanatában? | Végigtekint magán, megigazítja viseltes zubbonya ráncait — mintha máris ott állna az asszony előtt. Épen maradt keze véletlenül hozzáér borostás áliához, s ez visszatántorítja a való életbe. így nem állhat az asszony elé. Sietős léptekkel indul a közeli borbélyhoz, hogy rendbehozassa torzon- borz üstökét. S azután végre ott áll az asszony előtt. Az öröm, amely- lyel érkezett, már tovatűnt. Csak áll,meredten, s nem tudja, búcsúzzék-e, vagy maradjon, Az asszony szeméből szeretné kiolvasni a választ az égető kérdésre: „Miért nem tudtál hűséges maradni, amíg én a fronton voltam? S most visszajösz hozzám, vagy a másiknál maradsz?” Sorsdöntő kérdés. Három ember sorsa, további élete függ Sura válaszától. S vajon mit mond az asszony? Tud-e, akar-e választani a két férfi között? A Fordul a kerék című, nálunk is jól ismert könyv szerzőjének ez az izgalmas témájú regénye a második világháború súlyos megpróbáltatásai után meginduló élet társadalmi, szerelmi, politikai problémáinak őszinte tükre. Minden bizonnyal kedvelt olvasmánya lesz majd az érdekfeszítő társadalmi regények kedvelői népes táborávák.
