Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-11 / 191. szám

rrrr HEGTE tJCirtao 1957. DECEMBER 11. SZERDA <=4 »#Ü O & ^3 3 24 ÓRA A VILÁGPOLITIKÁBAN kis hitei E NAPOKBAN ünnepli fenn­állásának 10. évfordulóját a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja. ÜJ MOZGALMAT indít az atom. és hidrogénfegyverek betiltáséért küzdő japán bizott­ság. AZ OLASZ KOMMUNISTA PÁRT síkraszállt az állami is­kolák védelmében. A határo­zat, amelyet a párt vezetősége adott ki, követeli a közoktatás és tudományos munka rend­szerének reformját. ENVER HODZSA, az Albán Munkapárt Központi Bizottsá­gának első titkára hétfőn fo­gadta az Albániában tartóz­kodó szovjet kulturális küldött­séget. ADENAUER kancellár egész­ségi állapota már annyira ja­vult, hogy bizonyosra vehető a NATO párizsi értekezleten való részvétele. A PRÁGA—MOSZKVA légi- vonalon kizárólag TU—104 tí­pusú lökhajtásos utasszállító gépek bonyolítják le a légi­forgalmat. ÜJ BALOLDALI PÁRT ALAKULT, Baloldali Szocia­lista Unió néven Francia- országban. AZ EGYIPTOMI FŐVÁROS­BAN megnyílt az arab orszá­gok íróinak második értekez­lete. AZ ELSŐ MESTERSÉGES HOLD eddig ezer fordulatot tett a Föld körül. Kilövése pil­lanatától 43,2 millió kilométert tett meg, ami megfelel a Föld— Mars távolság háromnegyedé­nek. A MAROKKÓI KÜLÜGY­MINISZTER hétfőn megbeszé­lést folytatott New Yorkban Spanyolország ENSZ küldött­ségének vezetőjével és a fran­cia külügyminiszterrel. A KÖZÉP-SZUMÁTRAI ka­tonai parancsnok közölte, hogy a parancsnoksága alatt álló övezetiben a tartományi kor­mány ellenőrzése alá helyez­ték az összes holland vállala­tot, MENDERESZ török minisz­terelnök hétfőn bejelentette, hogy a török hadsereget ra­kétalövedékekkel szerelik fel, amelyeket az Egyesült Álla­moktól kapnak. A VI1» ESEMENYE i világsajtóban továbbra is nagy' helyet foglal el az /í Egyesült Államok műhold-kudarca. A szovjet megfi­gyelők az amerikai műhold kudarcát nem annyira a tudósok sikertelenségének tekintik — hisz sok mentőkörülmény szól mellettük —, hanem inkább az amerikai propaganda csúfos felsülésének, a washingtoni vezetőkörök annyira dédelgetett erőszak politikája fiaskójának. Az amerikai műhold megépí­tésevei az Egyesült Államok tekintélyét akarták megmenteni, az Egyesült Államok szövetségeseinek pedig a NATO párizsi ülése előtt minden áron be akarták bizonyítani az amerikaiak fölényét. Ez az erőltetett hajsza elkerülhetetlenül kudarchoz vezetett. Az Humanité szenzációs washingtoni tudósítást közöl az­zal kapcsolatban, hogy számos amerikai lap megírta, háború esetén az Egyesült Államokban 50 millió áldozata lenne az interkontinentális ralcétalövedékekkel Amerika földje ellen végrehajtott támadásnak. A tudósítás megállapítja: ez a szám­adat egy külön bizottságnak Eisenhower kérésére összeállított bizalmas jelentéséből származik. A bizottság jelentésének többi következtetése eddig még titokban van. A műhold-kudarcot most úgy igyekeznek ellensúlyozni az amerikaiak, hogy megállapodást kötöttek az angolokkal angliai rakétakilövő-pályák létesítésére. Ezt azért tették, hogy a NATO-csúcsértekezlet elé az angol—amerikai megoldást már kész tényként tálalják. Bármilyen is az amerikaiak erőfeszítése tény, hogy — ahogyan a világsajtóban megjelent cikkek egyöntetűen meg- j állapítják az Egyesült Államokat kudarc érte és az ame- [ rikaiakra hideg zuhanyként hatott a szovjet szputnyikok sikere. Kiosztották Stockholmban az 7957-es Nobel-díjakat Kedden délután a stockhol­mi koncertpalotában a svéd ki­rály és magasrangú személyisé­gek részvételével a hagyomá­nyos ünnepi júilsőságek között kiosztották az 1957-es Nobel- | díjakat. A fizikai Nobel-díjjal Csüng Dao-Ii és Csen Ning- jang kínai professzorokat, a kémiai Nobel-díjjal az angol Sir Alexander Toddot, az or­vosi Nobel-díjjal az olasz Dá­niel Bovet-t, az irodalmi No­bel-díjjal a francia Albert Ca- must tüntették ki. mai nap A Beneiux-államok külügy­minisztereinek brüsszeli értekezlete Hétfőn Brüsszelben értekez­letet tartott Larock belga. Lunz holland és Bech luxem­burgi külügyminiszter. A há­rom külügyminiszter megbe­szélése a párizsi NATO-érte- kezleten követendő közös irányvonal rögzítését célozta. Stevenson: \i Egyesült Államának be kell hoznia lemaradását tudományos téren Síint az AFP jelenti: Adlai Stevenson hétfőn este beszé­det mondott a New York-i jo­gászszövetségben. Kijelentet­te, hogy az Egyesült Államok­nak minden erőfeszítést meg kell tennie, hogy behozza a Szovjetuniót tudományos té­ren. A Szovjetunióban első kísérletre sikerült kilőni a mesterséges holdat A Szovjetunióban első kí­sérletre sikerült kilőni a mes­terséges holdat. Mind az első, mind pedig a második mester­séges hold kilövésének meg­kísérlését siker koronázta — írja Szedov akadémikus a Pravdában. A szovjet akadémikus rá­mutat, hogy a szovjet mester­séges holdakat az előzőleg ki­* íiiégerellenes terror az Egyesült Államokban Lapjelentések szerint az Egyesült Államok déli ré­szén folytatódik a fajgyűlölők garázdálkodása. Egymást érik a banditatámadások a néger lakosság ellen. A United Press hírügynökség közli, hogy szombaton az Alabama ál­lambeli Birminghamban di- namittai felrobbantottak egy házat, amelyet néhány nappal ezelőtt vásárolt meg magának egy néger család. A jelen­tésből kitűnik, hogy a házat azért röpítették a levegőbe, mert a négerek olyan negyed­ben akartak letelepedni, ahol fehérek laknak. Amint az AP hírügynökség jelenti, a Dél-Carolina állam­beli Hafney-ben a Ku-Klux- Klan tagjai megkíséreltek fel­robbantani egv házat, amely ben James Sanders orvos lakott. Az orvos felesége a helyi sajtóban cikket irt a négerek védelmében. A ban­diták három bombát dobtak a házra, de közülük csupán egy robbant fel. A ház így is sú­lyos rongálódásokat szenve­dett. tűzött időnél valamivel koráb­ban sikerült kilőni. Hangsú­lyozza, hogy a sikeres kísérle­tezéseknél fontos szerepet ját­szott az a körülmény, hogy a mesterséges hold szerkezeti tervezésével és a kilövési rendszer kiválasztásával kap­csolatos döntések helyeseknek bizonyultak. Szedov akadémikus az ame­rikai mesterséges hold kilőve se körüli nehézségekről meg­jegyezte, hogy ez ismét bizo­nyítja a feladat bonyolultsá­gát. „Véleményem szerint — tette hozzá — az amerikai szakembereknek hamarosan sikerül kilőniök a mestersé­ges holdat. A szovjet szakem­berek őszinte sikert kívánnak az amerikai tudósoknak és mérnököknek.” AZ INDONÉZ KOMMUNIS- I TA PÁRT Központi Bizottsá- ! »ának politikai bizottsága nyi­latkozatot adott ki, amelyben | helyesli az indonéz kormány­nak a holland KPM hajóstár­saság feletti ellenőrzés beveze­tőiére vonatkozó intézkedését. 1957, december 11, szerda, Árpád napja. A Nap kél 7,22 órakor, nyugszik 15,53 órakor. A Hold kél 20,51 órakor, nyugszik 10,59 órakor. Várható időjárás szerdán estig: változó felhőzet, több­felé eső, havas eső, majd ha­vazás. Mérsékelt déli, délnyu­gati, később északnyugatira forduló szél. A hőmérséklet tovább csökken. Legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán: általában mínusz 1—plusz 2, a déli megyékben plusz 2— plusz 5 fok között. — A SOLYMÁRI FATÖ­MEGCIKKIPARI Vállalat­nál az új bútor- és hordó­gyártó üzemrésszel közel a kétszeresére növelték a ter­melési kapacitást. — A NAGYKÖRÖSI FA- ARUGYÁKBAN tovább fo­lyik a gépesítés. Külön bú­torüzemet létesítettek és szá­mos új cikk gyártását vezet­ték be. — A MAGLÓDI GÉP­GYÁRBAN új szerelőcsar­nok épült. Korszerűsítették a megmunkáló gépeket és átszervezték a termelést. — A GÖDÖLLŐI AUTÓ­MOTOR és Karosszéria Ja­vító Vállalatnál csőbarakból szerelőcsarnokot építettek. Ezzel mintegy 50 százalék­kal emelték a termelő kapa­citást. — A CEGLÉDI CIPŐ­IPARI VÁLLALATNÁL új gép beállításával 20 000 pár­ral növelték a gyermekcipő termelését. — A SÜTŐIPARI VÁL­LALATOK 31 újjáépített kemencével bővültek. Ebből 12 kemence teljesen új. A gazdaságos olajtüzeléses be­rendezés négy vállalatnál működik. Két kemencét gőz- fűtésré építettek át. A szál­lítási kapacitást öt új, kor­szerű gépkocsi beállításával növelték. Nyolc dagasztó­géppel és öt kiflisodrógéppel lényegesen csökkentették a kézi munkát. — a vágóhídi hulla­dék felhasználáséra, az ön­költség csökkentése érdeké­ben hizlaldákat létesítettek. A Ceglédi Húsipari Válla latnál 1500 férőhelyre bőví­tették a meglevő hizlaldát, a Váci Húsipari Vállalatnál pedig 500 férőhelyes hizlal­da építése folyik. A takar­mány biztosítása érd éké bor Cegléden 300, Vácott 121* hold földön termesztenek ta» karmányt. — BŐVÜLNEK A SZESZ­IPARI VÁLLALATOK. Ceg­léden önköltségcsökkentési hitelből 100 vagonnyi tároló­medencét építettek. Ezzel a vállalat tárolókapacitása több mint kétszeresére növe-i kedett. Húsz hektoliteres üsi beállításával és az egész be' rendezés korszerűsítésével i szeszfőző kapacitás is meg' nőtt. — A nagykőrösi válla' latnál 60 vagonnal nőtt i tárolókapacitás, ami a jövő» ben a termelés megduplázó' sát eredményezheti. — A GÖDÖLLŐI JÁRÁS községi tanácselnökei, JcuZ' túrotthon-igazgatói és nép- könyvtárosai közös értekez­letet rendeztek. Az értekez­let helye Pilisvörösváron a községi könyvtárban volt az­zal a céllal, hogy jól mű­ködő és példásan felszerelt könyvtárat lássanak a részt­vevők. 'JELENTIK^ A Nagyvásártelepre kedden reggel 71 vagon és kilenc teher­gépkocsi áru érkezett, egyebek között 47 vagon karácsonyfa éa két vagon narancs. A fővárosban kedden reggel megkezdték a görögországi na­rancs árusítását a KÖZÉRT és a Csemegekereskedelmi Vállalat boltjai. Ára 36 forint kilónként. A beérkezett 47 vagon karácsony­fából 23 vagon a Szovjetunióból, a többi a Román Népköztársa­ságból és a Csehszlovák Köztár­saságból érkezett. A Földműves­szövetkezetek Budapesti Értéke­sítő Vállalata lőtt vadlibát, nyu- lat, \raddisznóhúst hozott forga­lomba az ÉLmunkás téri, a Teleki téri piacon, a Batthyány téri éa a Hunyadi téri csarnokban. Fia­tal birkahúst árusítottak a Teleik! téri, az Élmunkás téri piacon és a Hunyadi téri csarnokban. Vá­gott baromfiból változatlan kíná­lat van. Nagymennyiségű fejes- káposzta érkezett a Hajdúságból, ára nem változott. A magáníkiskereskedők a tisz­tított parajt kilónként 6—8 forin­tért árusították. (9) Lösz és Guszev felkapaszko­dott a lejtőn. Dombos vidék tárult szemük elé, ugyancsak narancs színű, de valamivel falzóbb. Itt-ott alacsony, az er­dei fenyőhöz hasonló fák álltak szétszórtan. Másutt kő­tömbök, romok körvonalai fehérlettek. Messze, észak­nyugaton éles, egyenetlen, megdermedt lángnyelvekhez hasonló hegyek vonulata emelkedett az ég felé. A hegy­tetőkön hó csillogott. — Jobb lenne, ha most visz- szamennénk, ennénk valamit, pihennénk — mondta Guszev. — Kidöglünk itt és nem talá­lunk itt egy árva lelket sem. Még álldogáltak egy ideig. A síkság kihalt volt és szomorú. Elszorult a szívük. — No, nézzünk csőik vissza >— mondta Guszev. Lementek a lejtőn és hosz- szas bolyongás után — a kak­tuszok közt — ráakadtak a gépre. Egyszerre csak Guszev meg­szólalt: — Nézze csak! Beidegződött mozdulattal előkapta revolverét a pisztoly- táskából. — Hé — kiáltotta —, mit csinálsz ott a gépnél, majd adok én neked! Lövök! — Kinek kiabál? — Látja, hol van a gép? — Igen, látom már. — Hát attól jobbra, ott ül valaki. Lösz is meglátta végül és mindketten lélekszakadva ro­hantak a géphez. A gép mel­lett üldögélő lény odébb ment, ugrott egyet-kettőt a kaktu­szok közt, felszökkent, ki­nyújtotta hosszú, hártyái szárnyát, felszállt, félkört írt le a levegőben, majd a két ember feje fölött röpdösött. Ugyanaz a lény volt, amelyet az imént madárnak véltek. Guszev kinyújtotta revolve- res karját, hogy röptében'le­lője a szárnyas állatot. De Lösz félrelökte a pisztolyt és rákiáltott Guszevre: — Elment az esze?! Ez Mars-lakó! Guszev félrehajtotta fejét és tátott szájjal bámult a csodálatos teremtményre, amely fölöttük körözött a sötétkék égen. Lösz előhúzta a zsebkendőjét és integetett a furcsa madárnak. — No, csak vigyázzon, Msztyiszlav Szergejevics. Ez még a fejünkre hajít valamit. — Mondom, hogy tegye el a revolvert. A nagy madár lejjebb eresz­kedett. Most, már mindket­ten látták: emberformájú lény, valami repülő szerke­zet nyergében ül. Alsáteste a levegőben lógott. Vállánál egymagasságban két hajlított, mozgékony szárny nyúlt ki. Valamilyen korong forgott a szárnyak alatt, alighanem a légcsavar. A nyereg mögött kormányrúd ágazott szét vil­laszerűén. Az egész szerkezet, olyan könnyed volt. olyan mozgékony, mint egy élő lény. A Mars-lakó most lejjebb szállt és közvetlenül a szán­tóföld fölött repült. Az egyik szárnya fölfelé ívelt, a má­sik lecsüngött. Látszott már a Mars-lakó feje: tojás ala­kú. hosszú ellenzős sapka ta­karta. Szemüveget viselt. Ar­ca keskeny volt, ráncos és téglaszínű, az orra meg he­gyes. Mozgott a szája, vala­mit csipogott. Szárnyával sza­porán csapkodott, leért a föld­re, ott futott tovább, majd vagy harminc lépésnyire az emberektől leugrott a nyereg­ből. Akkora volt, mint egy kö­zéptermetű ember. Bő, sár­ga. rövid kabátot viselt. Aszott lába 1 eszesen körül volt csavarva a térde fölött. Dü­hösen mutogatott a kidöntött kaktuszokra. De amikor Lösz és Guszev közeledett feléje, sebesen nyeregbe pattant és onnét fenyegette őket hosszú ujjúval, majd szinte minden nekirugaszkodás nélkül fölre­pült. Nyomban rá megint csak leszállt és a kidöntött kaktu­szok felé böködve. vékony, csipogó hangon tovább kiabált. — Haragszik a szamár — mondta Guszev és odakiáltott a Mars-lakónak: — Majd adok én neked ordítozni, kutyakö- lyök. Röpülj csak ide, nem bántunk. — Hagyja abba a szitkozó- dást, Alekszej Ivanovics. Nem ért ez oroszul. Üljön le, ad­dig nem mer közelebb jönni. Mindketten leültek az át­melegedett földre. Lösz mu­tatta, hogy enni-inni szeretne. Guszev rágyújtott egy ciga­rettára és kiköpött. A Mars­lakó egy ideig nézte őket, még a kiabálást is abbahagyta, de azért fenyegetően rázta uj­ját, amely majdnem olyan hosszú volt, mint egy ceruza. Aztán leoldott a nyeregből egy zsákot, az emberek felé hají­totta. körözve fölszállt a ma­gasba és hamarosan eltűnt északon a látóhatár mögött. A zsákban két fémdoboz volt, meg egy folyadékkal telt lapos edény. Guszev kinyi­totta a két dobozt: az egyik­ben erős szagot árasztó zselé volt, a másikban a szultánke­nyérhez hasonló, kocsonyás falatok. Guszev megszagol­ta. — Fuj, hogy ezek mit esz­nek! Kihozta a gépből az élelmi- szeres kosarat, száraz kaktu­szokat szedett össze és meg- gyújtotta. Könnyű füst ke­rekedett. a kaktusz pislákolt, de azért elég jó meleget adott. Fölmelegítettek egy marhahús-konzervet: az ételt tiszta kendőre rakták. Mohón falatoztak, csak most érezték, milyen tűrhetetlenül éhesek. A nap a fejük fölött tűzött, a szél elült, nagy volt a me­leg. A narancsszínű zsombé- kokon egy százlábú mászott..» Guszev odavetett neki egy fa­lat sós marhahúst. Az ál., lat felkapta háromszögletű. szarvas fejét és valósággal kővé vált. Lösz egy cigarettát kért és ledőlt, kezére hajtva arcát; cigarettázott s nevetett. — Tudja-e, Alekszei Ivano­vics, mióta nem ettünk? — Tegnap este óta, Msztyisz lav Szergejevics. Indulat előtt bekaptam egy kis krumplit. — Hát, kedves barátom, ha épven tudni akarja, huszon­három, vagy huszonnégy nap­ja nem ettünk. — Mióta? — Tegnap Petrográdon ara gusztus tizennyolcadika volt ma pedig ugyancsak Petrog­rádon szeptember tizenegye- dike van; lám, milyen csodák esnék meg az életben. — Ha agyonüt, se értem, Msztyiszlav Szergejevics. — Hát. egészen magam sem értem, hogy van ez. Este hét órakor szálltunk föl. Most meg, amint látja, délután két óra van. A mi óránk szerint tizenkilenc órával ezelőtt hagytuk ti a Földet. De a rint az óra szerint, amely ott maradt a műhelyben, körül­belül. egy hónap telt el. Bi­zonyosan észrevette már: vo­naton utazik, alszik, a vonat megáll, magát meg akár ha fehébred, akár csak álmá­ban egyszeriben kellemetlen érzés fogja el, Ez attól van. hagy amikor a vonat megáll, a mám egész testében sebes­ségcsökkenés megy végbe. A robogó kocsiban fekszik, a szíve gyorsabban ver. az órája gyorsabban jár, mintha álló kocsiban feküdne. A különb­ség itt egészen elenyésző, hi­szen kis sebességekről van szó. De a mi utazásunk már más lavra tartozik. Az út fe­lét csaknem a fény sebességé­vel tettük meg. Itt már érez­hető a különbség. SAweré- sünk, az óra járása, sejtjeink részecskéinek imbolygása egy­máshoz kévést nem változott, hiszen légüres térben repül­tünk. egyek voltunk a géppel; mindaz. ami benne volt, ugyanabban a ritmusban moz­gott. De ha a gép sebessége ötszázezerszer nagyobb volt, mint a Földön levő test nor­mális mozgási sebessége, ak­kor szívverésem gyorsasága —■ noha a gépben levő óra sze­rint másodpercenként egyet vagy kettőt ver — ötszázezer­szer nagyobb, vagyis a repülés tartama alatt szívem másod­percenként ötszázezret vert a Petrográdon maradt óra sze­rint. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom