Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-25 / 203. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PEST ME GYEM /INTÉZET . i \^/vyv^S>xz AZ MSZMP P E S T M EG Y £ I B I Z 0 T T i. Évfolyam, 204. szám ÁRA 50 FILLÉR Háromszázmillió rubel Kormányunk a március 27- én kiadott közös magyar— szovjet kormánynyilatkozat alapján beruházási hitelkérel­met terjesztett a Szovjetunió kormánya elé. Ennek nyomán december 18-án Moszkvában aláírták a Magyar Népköztár­saság népgazdaságának fej­lesztéséhez nyújtott szovjet gazdasági és műszaki segítség­ről szóló egyezményt. Évi kétszázalékos kamat mellett 300 millió rubelig ter­jedő beruházási hitelt kapunk a Szovjetuniótól. Ennek az összegnek a keretében 1958 és 1963 között a Szovjetunió kü­lönböző berendezéseket szállít. A hitelt az igénybevételét kö­vető 10 év alatt egyenlő rész­letekben törlesztjük. A baráti segítségnyújtás újabb nagyjelentőségű meg­nyilvánulása ez a Szovjetunió részéről. Nagy mértékben elő­segíti pártunknak és kormá­nyunknak azt a gazdaságpo­litikai törekvését, amely a magyar ipar szerkezetének megváltoztatását tűzi ki célul. Elsősorban a munkaigényes termékeket előállító iparága­kat, mint amilyen a híradás- technika és a műszeripar, akarjuk fejleszteni, amelyek­nek gyártmányaihoz viszony­lag kevés anyagot használnak fel. Hagyományos magyar ipartermékek ezek, gyártásuk­hoz megfelelő tapasztalattal rendelkeznek mérnökeink és ^munkásaink és nem utolsósor­ban jelentős valutahozamot jelentenek, mert az egész vi­lágon keresett cikkek. Olyan terveket valósítha­tunk meg a háromszázmillió rubeles hitellel, amelyre saját erőnkből vagy egyáltalán nem, vagy hosszú évek során is csak lassú ütemben lettünk volna képesek. A fejlesztést néhány üzemre összpontosít­juk. Ilyenformán növelni tudjuk a műszergyártást, korszerűsít­hetjük híradástechnikánkat, többszörösére növelhetjük a dieselmotorok, a vontatómoz- donyok és a motorvonatok gyártását, s körülbelül három­szorosára a gördülőcsapágy- gyártást. Eddig tömbökben exportál­tuk az alumíniumot. Most tá­mogatást kapunk a Székesfe­hérvári Alumínium Henger­mű présüzemének megépítésé­hez. Ezzel lehetővé válik, hogy az alumíniumot a jövőben fél­kész-, illetve készáruvá dol­gozzuk fel és mind belföldön, mind az exportban széles kör­ben és gazdaságosan használ­juk fel. Messzemenő támogatást ka­punk a Dunai Vasmű meleg- és hideghengerművének ter­vezéséhez és felszereléséhez, amelynek gépi berendezését a Szovjetunió szállítja. Jelentős hengereltáru behozatalt terz ez feleslegessé és módot nyújt sok lemezigónyes közszükség­leti cikk (pl. mosógép) gyár­tásának növeléséhez. Az új létesítmények és gyártás nö­velése további új munkalehe­tőséget is biztosít majd. A felsoroltakon kívül egy sor iparág korszerűsítéséhez kapunk még segítséget. A Szovjetunió azt is vállalta, hogy rendelkezésünkre bo­csátja a legújabban végzett sikeres kutatások értékes ered­ményeit. Az egyezmény alapján to­vább szélesedik a magyar és a szovjet ipar közötti koope­ráció és a műszaki-tudomá­nyos együttműködés. Jövőre 60 milliót költünk az utakra Beszélgetés a megye úthálózatának időszerű kérdéseiről A Budapesti Útfenntartó Vállalat vezetőivel Pest me­gye úthálózatának időszerű kérdéseiről beszélgettünk. Bornemissza Rezső igazgató és Jánosi Ferenc műszaki ve­zető elmondotta, hogy a me­gye úthálózatának hossza mintegy 2200 kilométer, a he­lyi és magánutakat nem szá­mítva. A megyei úthálózat sa­játossága, hogy szinte sugár irányban a fővárosba fut ösz- sze. A háború előtt is ez az úthálózat volt legjobban meg­terhelve. A legutóbbi forgalom- számlálás adatai szerint pedig az utak igénybevé­tele megtöbbszöröződött: ha az 1940. évi forgalmat száznak vesszük, akkor ez ma már háromszáznyolc­vannak felel meg. Ennél még nagyobb a forga­lomnövekedés, ha a járművek tonnasiúlyát is figyelembe vesszük. Az első világháború előtt épült és 12 tonnás parasztsze- keretohez méretezett rnaka- dámutakon ma 20—25 tonnás gépjárművek száguldanak. Az autó pedig nagy ellensége a makadámnak, mert a robogó gépkocsi mögött keletkező légritka tér valósággal kiszív­ja az úttest kőzúzaléka közül a kötőanyagot. Az utóbbi években mind or­szágos, mind megyei viszony­latban lényegesen többet ál­dozunk az utakra. Amíg 1950—52-ben „csak” 28 millió forint körül ju­tott Pest megye úthálóza­tának fenntartására, addig 1958-ban 60 milliót fordít érre a kormány az Útfenntartó Vállalaton ke­resztül. Természetesen ezen­kívül van a tanácsi és egyéb utak fenntartásának és az új utak építésének költsége. Az útfenntartás keretében több utat korszerűsítettek a megyében. így a budapest— zsámbéki úton 1958-ban feje­ződik be a korszerűsítési mun­ka, amelynek során 6 méter széles, 18 kilométer hosszú, modern, aszfaltozott út készül a régi maikadám helyett. A bécsi országút és a kecskeméti út leromlott szakaszait az Aszfaltútépítő Vállalat öt cen­timéteres bitumen szőnyeggel látta el. Bornemissza Rezső igazgató újítása segítségével felhasznál­hatóvá vált a nagylengyeli olajmezők folyékony bitumen mellékterméke is. így folyékony bitumen felületi bevonást kapott a buda­pest—tatabányai, a cinkota —zsámboki és a csepel— ráckevei út, jövőre pedig a budapest—jászberényi utat kezelik ezzel az el­járással. Ezenkívül ebben az évben szá­mos kisebb útszakaszt porta­lanitattak folyékony bitumen­nel: így Gyömrő, Bugyi, Soly­már, Pilisborosjenő, Törökbá­lint átkelési szakaszait. Az Útfenntartó Vállalat ve­zetői szerint a legnagyobb gon­dot a terméskőhiány okozza. A kőbányák az Építésügyi Minisztérium kezelésében van­nak, holott a kitermelt kő négyötödét az útépítő- és út­fenntartó vállalatok használ­ják fel. A Budapesti Útfenn­tartó Vállalat ebben az évben 150 000 tonna követ épített be a Pest megyei utafcba. Olyan mennyiség ez, amelynek elszállításához tízezer vasúti kocsira len­ne szükség. Ez a képze­letbeli szerelvény Cegléd­től Budapesten át Szobig érne. A hatalmas kőmennyiség a megye 55 különböző vasútál- lomásiáira érkezik, ahonnét 40 —50 tehergépkocsi szállítja ki az utakra. Sajnos, ez a szál­lító apparátus is kevés. Egyes gépállomások és állami gaz­daságok vontatóikkal segíte­nek ugyan, de az ő besegíté­süket is szervezettebbé kelle­ne tenni. _............. A helyi utakon is érezhető javulás. így Cegléden több kilométer hosszú gyalogjárót építettek újjá. Elkészült a Széchenyi út kőburkolata is. 1 Vácott és Pécelen szintén ko- | molyabb felújítási munkát vé- § geztek. A ráckevei tanács eb- I ben az évben csaknem két ki- 1 lométer hosszú helyi út építé- 1 sót végezte el a Dömsödd úton 1 és az Eötvös utcában. A megye úthálózata ősz- | szességében lényegesen ja- 1 vult a felszabadulást kö- | vető évektől mostanáig. 1 Ez a javulás a megnövekedett | forgalom — elsősorban gép- | kocsiforgalom — igényeit | azonban csak akkor tudja | teljesen kielégíteni, ha az ősz- | szes fontosabb útvonalainkat \ aszfalt vagy betonburkolatra | korszerűsítjük. Ez természete- | sen egyik évről a másikra nem | valósítható meg. Biztató jel | azonban, hogy a kormányzat | megyei viszonylatban is sok | tízmillióval többet fordít az | útfenntartásra, miint pár év-1 vei ezelőtt. | >- «mimiHiiiiuiiiimitmiiiiiMiiiMimiimniniiiijtiiiiiiiimiiiiitiimiiiiitmiiiiiiiiiiiMiiiiiitiiiiiinHiiitmiiiHiiuiiiittiiiiiimiiiiiiiiiisift- Győri kisfiú nyerte a MÉH-sorsjáték főnyereményét A december 21-én megtar­tott MÉH-sorsjegyek húzásán ifj. Horváth Józsefet, a Győri Élelmiszerkiskereskedelmi Vál­lalat 14 éves árukihordóját ér­te a legnagyobb szerencse: egyetlen sorsjegyével meg­nyerte az 50 000 forint értékű kombinált szoba- és konyha­berendezést. Annakidején egy öntöttvas-kályha töredékeit vitte be a győri Kossuth utcai MÉH átvevőhelyre és az el­lenértéken négyforintos sors­jegyet vásárolt. A szeren­csés nyerő, aki beteg édes­anyjával él együtt, január első napjaiban veszi át a nagyérté­kű nyereményt. A’ vörösköi felszabadulási emlékműtől gyönyörű kilátás nyílik a Dunakanyarra Foto: Nánási A tavalyinál 40,3 százalékkal több árammérő exportra Befejezte éves tervét a gödöllői Ganz Árammérőgyár A gödöllői Ganz Árammé­rőgyár december 17-én telje­sítette éves tervéi és az úgy­gyedéves tervekből képzett éves tervíelaöatát; Az operatív éves tervfelada­Nagy jelentőségű dokumentumokat találtak a szabadságharcról Pomázon Előkerült a Tolna megyei honvédelmi bizottmány jelentése is az ozorai csatáról Néhány hónapja kérvény ér­kezett a Pest megyei Tanács igazgatási osztályához Csapó Vilmos 1848-as honvédezredes unokájától, évekkel ezelőtt államosított pomázi házának visszaadása ügyében. A kér­vényhez több eredeti okmányt csatolt Csapó Vilmos ezredesi kinevezéséről és működéséről. Az iratok eljutottak a Pest megyei levéltárhoz, s itt arra gondoltak: ahol ezeket az ok­mányokat megőrizték, ott más, fontosabb anyag is fennma­radhatott a szabadságharcról. Amíg a tanács a ház vissza­adásáról intézkedett, a levél­tár munkatársai a Csapó-csa­ládnál számos érdekes doku­mentumot fedeztek fel. A leg­jelentősebb a Tolna megyei iitiiiiiiiiiiiiiiiiiitihiMiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiMitiiiiiiiiiiiiMiiiimiiMiimiiiiiimiiiiit'iiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiMitiiiiiiiiiittiiiiiiiiMimiiM Hajszról a Dallos, csellón meg a Rigó Kovács István dabasi dolgozó paraszt 11 és fél holdon gazdálkodik és gépesítési korszak ide, vagy oda, még ma is a bivalyt tartja legjobb segítőjének a földművelésben. Büszke is rájuk nagyon. A legenüáserejű ál'atpár olcsó takarmányon tartható és kétszer olyan terhet is elhúz, mint a lovasfogat honvédelmi bizottmány jelen­tése az ozorai felkelésről. Ez a jelentés minden kétséget ki­záróan megerősíti a történet- tudományi kutatásunk egyik fontos új megállapítását. Eszerint ugyanis — ellentét­ben a régebbi történetírással — a nagy jelentőségű 1848 ok­tóber 6-i ozorai csatában nem a Görgey-vezette reguláris csapatok, hanem a Tolna me­gyei népfelkelők arattak győ­zelmet a császári alakulatok felett és Roth császári tábor­nok nem Görgey és Perczel, hanem a népfelkelők parancs­noka, Csapó Vilmos kezébe tette le a fegyvert. Ugyancsak a fenti tényeket megerősítő leírás került elő az ozorai csatáról, amelyet Csapó Vilmos készített a vilá­gosi fegyverletétel után. A do­kumentumok között van Csa­pó Vilmosnak az aradi várbör­tönből családjához írt, mint­egy százötven levele, amelyek újabb adatokkal világítják meg a foglyok életét, a kül­világgal illegálisan fenntar­tott kapcsolatait. A történettudomány számá­ra nagyértékű dokumentumok­ról készül filmeket az Orszá­gos Levéltárban és a Tolna megyei levéltárban helyezték el. tot késztermelésben 0,2 száza­lékkal, befejezett termelésben 1,6 százalékkal, teljes termelés­ben pedig 0,3 százalékkal túl­teljesítette az üzem. Az éves exporttervet 7,1 százalékkal teljesítették túl december 17-ig. A gyár teljes termelést alapul véve, 9,9 szá­zalékkal szárnyalta túl tava­lyi eredményeit. Az évi ex­portszállítás a múlt évihez vi­szonyítva 40,3 százalékkal emelkedett. Apró Antal látogatása a ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetkezetben Karácsony második napján Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, Dögéi Imre föld­művelésügyi miniszter, Ke­resztes Mihály földművelés- ügyi miniszterhelyettes és Márczis Antal, a Földműve­lésügyi Minisztérium szövet­kezetpolitikai főosztályának vezetője meglátogatta a ceg­lédi Dózsa Népe Termelőszö­vetkezetet. A vendégeket a szövetkezet vezetősége, valamint a helyi párt- és állami szervek veze­tői nevében Radosza Miklós, a termelőszövetkezet elnöke üdvözölte. Délután közösen megtekintették a gazdaságot, különösen sokat időztek a gaz­daság központjában, ahol megnézték a szépen fejlődő állatállományt, a szarvasmar­ha- és a sertésztenyészetet. A látottak és tapasztaltak arról győzték meg a látogatókat, hogy a szövetkezet már telje­sen kiheverte az ellenforrada­lom okozta nagy károkat. A vendégek hosszasan el­beszélgettek a szövetkezeti tagokkal is, akik elmondták, hogy jövedelmük ebben az év­ben jóval meghaladja a múlt években szerzett jövedelmet. Egy munkaegységre csaknem 44 forintot osztottak, jóllehet jelentős beruházásokat is esz­közöltek. Meggyőződtek arról is, hogy a szövetkezet műkö­dését élénken figyeli a község egyéni parasztsága. Ezt tanú­sítja az is, hogy a zárszáma­dás előtt és azóta számos csa­lád kérte felvételét. A baráti látogatás a késő esti órákig tartott. A 41. hét szelvényei között sorsolják ki a decemberi tárgynyeteményeket A lottó 43. játékhetére 2 015 386 szelvényt küldtek be a fogadók a Sportfogadási és Lottó Igazgatóságra. így egy- egy nyerőosztályra 755 769 fo­rint jut. Az Egerben megtartott 43. heti lottó nyerőszámok húzása után ugyancsak sorsolással döntötték el, hogy a január 3-i tárgynyereménysorsoláson a 41. játékhét 2 665 222 szelvé­nye vesz részt. Új édességek Az édesipar ebben az évben számos újdonsággal örvendez­tette meg a vásárlókat. A ter­mékeket azonban a jövő esz­tendőben számos újabb külön­legesség követi. Többek kö­zött megkezdik a csokoládé­val bevont mazsolás drazsé, a csokoládéba mártott cukro­zott narancshéj és az arany desszerthez hasonló ezüst desz- szert gyártását. Növekszik a bonbonnal, desszerttel töltött díszdo­bozok száma is. A Cuk­rászati Gyár például a L’amour elnevezésű bonbon- különlegességet, Németország­ban készült művészi külsejű dobozba csomagolja. A 'na­rancsos bonbon, a nugáthoz hasonló Orpheus és a pörkölt mandulával ízesített Cleopat­ra elnevezésű bonbon PVC do­bozokban kerül az üzletekbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom