Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-21 / 200. szám

«I» UtKTf.l ^Cirlap 1957. DECEMBER 21. SZOMBAT Hajlandó volna nejéi mégegysm feleségül venni? Egy közvéleménykutatás érdekes tapasztalatai „Hogyan vélekedik házas­ságáról? Boldog vagy boldog­talan házas? Hajlandó volna nejét mégegyszer feleségül venni?” Ilyen és hasonló kér­désüket intézett 14 ország — köztük Franciaország, Anglia, Németország, Egyesült Álla­mok, Olaszország, Svájc és Svédország — orvosainak és pszichológusainak egy cso­portja HO 000 nős emberhez. Minden 100 férfi közül 64 így válaszolt: „Csaik a felesé­gemet választanám és senki mást’’, 24 nem hajlandó ismét feleségül venni jelenlegi há­zastársát, 12 habozott és nem tudta, mihez tartsa magát. Több a jó és átlagházasság A körkérdés során igyekez­tek minden társadalmi osz­tályt felölelni, hogy minél át­fogóbb képet nyerjenek. Az egyes kérdőíveket tehát egye­temi tanároknak és iparosok­nak, parasztoknak, városi és falusi lakóknak egyaránt meg­küldték, közölvén a kérdezet­tekkel. hogy feleleteiket tel­jes diszkrécióval kezelik. A Válaszokból nem lehetett a nemzeti különbségre következ­tetni, de mindenesetre köny- nyű volt megállapítani, hogy azokban az országokban, ahol könnyebb a válás, a férjek jobban ragaszkodnak felesé­geikhez, mint azokban az or­szágokban, ahol a válást vallá­si Vagy más törvényes okok megnehezítik, esetleg lehetet­lenné teszik. Azok, akik haj­landónak mutatkoztak jelen­legi házastársukat ismét fele­ségül venni, többnyire „bol­dognak”, „naigyon boldognak”, .kitűnőnek”, sőt 598 esetben ^ideálisnak’’ nevezték házas­ságukat. De azok a férfiak is, akik hajlandók volnának más asszonyt nőül venni, csak rit­kán beszéltek rosszul sike­rült frigyről,, inkább „elég eredményesnek”, „átlagosnak”, „normálisnak’’, vagy „semmi­képp se szerencsétlennek” ne­vezték házasságukat. Mi ai ob annak, hogy a házasságok elromlanák ? A kérdőíveken a férfiaknak közölniük kellett életkorukat, a házasságkötés napját, fog­lalkozásukat, gyermekeik szá­mát és korát. Egyidejűleg ar­ra kérték őket, írják le rövi­den házasságuk történetét és vázolják, mi okozhatta véle­ményük szerint az összeom­lást. A beérkezett válaszok alapján a pszichológusoknak lehetőségük nyilt arra, hogy jegyzéket állítsanak össze a házasságot fenyegető veszé­lyekről. Ezek jelentőségük szerint csoportosítva a követ­kezők: hűtlenség, anyagi kér­dések, tartós véleménykülönb­ségek, pazarló vagy rossiz.há­ziasszony, önzés, túlzott félté­kenység, túlzott - alkoholfo­gyasztás és betegségek. Még­egyszer meg kell jegyezni, hogy itt kizárólag a férjek vé­leményéről van szó; e jegyzék mégis pontosan megfelel azok­nak a megállapításoknak,- i _______________________________ a melyeket a pszichológusok korábban, hasonló jellegű ku­tatásaik során tettek. Az ideális feleség Beszélhetünk egyáltalán ideális feleségről? Ügy lát­szik, igen: mert azok a férfiak, akik háaastársukat hajlandók ismét feleségül venni, kevés kivétellel ideálisnak nevezik őket A válaszokból megtudjuk, hogy az ideális feleségnek nem kell túlzottan szépnek lennie, viszont fontos, hogy jó házi­asszony legyen. Legyen bájos, szívélyes, becsületes és igazsá­gos. Sok férfi kijelentette, azért boldog, mert tudja, hogy erkölcsi vagy gazdasági okok­ból származó lehangoltsága esetén, biztosan számíthat fe­lesége támogatására és bízta­tására. Többen kiemelték, hogy feleségük különösen ne­héz helyzetekben többször is bebizonyította megértését Azok a férfiak, akik magu­kat „igen boldogoknak” nevez­ték, abban a szilárd meggyő­ződésben élnek, hogy boldog­ságukat egy más asszony olda­lán sohasem találták volna meg. Egyébként megállapítást nyert, hogy azoknak a férfiak­nak a többsége, akik nem hajlandók ismét feleségül ven­ni házas társukat, gyermekte­len házasságban élnek. Hl így veszélyességi zóna Dr. Hertz professzor, aki a kö z véle mén yfku tatást vezette, kommentárjában megállapít­ja, hogy minden házasság négy veszélyességi szakaszon megy át Ezek a házasság első 9 hónapjára, majd a házasság hetedik, tizenötödik és huszon­ötödik évére esnek; Az első válság közvetlenül a mézesheték után jelentkezik; ékkor ugyanis arról van szó, hogy a házasrtársak egymás­hoz alkalmazkodjanak és le­csiszolják a súrlódási felülete­ket. A házastársak rájönnek, hogy a házasságon belüli hét­köznapok egészen mások, mint amilyennek képzelték. A ro­mantikus ifjú férj morózus munkagéppé változik, a szívé­lyes fiatalasszonyról pedig ki­derül, hogy rossz, vagy hanyag háziasszony — tehát mindket­ten kétségbeesve eszmélnek rá, hogy a másiknak hibái vannak. Rendszerint pénz­ügyék váltják ki az első né­zeteltéréseket: vagy hiányzik a szükséges pénz, vagy miután mindkettőnek foglalkozása van, túl sok pénz áll rendel­kezésükre, állandaón szóra- : kozni akarnak, és sem elég j idejük, sem elég kedvük ah- j hoz, hogy igazi otthont teremt- j senek maguknak. A házasság hatodik és hete- i dák éve között a fenyegető ve- j szélyek mindenekelőtt a hűt- j Lenségben, vagy gyakori vé- j teménykülöhbségben, továbbá i a házastárs iránti érdeklődés j csökkenésében jut kifejezés- j re. Mindketten betöltötték 30. j életévüket; a férfi nem tartja \ szükségesnek, hogy tovább j játssza a szerelmes fiatal fér- j jet; az asszony sem tartja [ szükségesnek, hogy férje szá­mára „szépítse” magát; köl­csönösen elhanyagolják egy­mást és az elszenvedett „csa­lódásért” sokszor egy másik, de tilos szerelemben keresnek vigasztalást Az anyakönyv­vezetők által nyilvánosságra hozott statisztikából láthat­juk, hogy a hetedik év a válá­sok esztendeje. A harmadik veszélyességi zóna, amely a 15. évre esik, hasonló alapokon nyugszik; időnként fellépő anyagi ne­hézségek, a feleség közömbös­sége férje hivatása vagy szel­lemi élete iránt — ezek a fő okok, amelyek a házasság bomlását előidézik; Szinte csodálatosnak tűnik, de mégis előfordul, hogy a házasság az ezüstlakodalom után omlik össze: a házastár­sak, akik kb. 50 évesék, unat­koznak, ellenállhatatlan vá­gyat éreznek kalandok után, amelyek aztán sokszor kataszt­rofális következményekkel járnak. Mindennek kizárólag a megszokás és az unalom az Oka. „Mert az unalom és a megszokás a házasságban — fejezi be kommentárját dr. Hertz — épp olyan veszélyes, mint ©gy másik asszony, ille­tőleg egy másik férfi megjele­nése’^ Korszerű, kényelmes szálloda épül Cegléden Sok ceglédi, de még több Ceglédre vetődő utas régi vá­gya teljesül hamarosan: új szálloda épül ebben az egyre fejlődő városban. Volt a vasút­állomás mellett eddig is egy pár szobából álló, minden ké­nyelmet és higiénét nélkülöző épület, amit kissé nagyképűen szállodának neveztek, de azért ha a városba vendégek érkez­tek, nagy gond volt az elszállá­solásuk. Nos, milyen is lesz az új, a tényleges szálloda. Erről beszélgetünk Tabányi Ferenc­cel, a Vendéglátóipari Vállalat üzemeltetési előadójával. — Hol épül fel az új üzem? — A Rákóczi út 1. szám alatt, az egykori földművesszö- vetíkezeti étterem helyén. Ezt az épületet kaptuk meg erre a célra s megfelelő átalakítással, ami 359 000 forintba kerül, egy olyan új vendéglátóipari üzemet hozunk létre, ame­lyik minden igényt kielé­gít majd. Az új helyen a földszinten nagy 280 személyes éttermet nyitunk, ahová a haliból lehet csak bemenni. Megszűnik az a kellemetlen lehetőség, hogy az utcáról tökrészag emberek egy ajtónyitással az étterem kellős közepén zavarják a szórako­zást Az árak nem változnak, « ugyanannyiért szórakoz­hatnak vendégeink, mint a mostani Békében, de sok­A tervezettnél húsz százalékkal több árut ad a szövetkezeti ipar kai kulturáltabb és zavar­talanabb módon. A szálloda az emeleti részt fog­lalja majd el, 10 szobában 15 ágy, heverők és más beren­dezési tárgyak adják meg a kényelmet. Szükség esetén még tíz főt tudunk elhelyezni. A bútorok értéke 150 000 forint. Egy női és egy férfi fürdőszo­bát vehetnek igénybe a szobák lakói, ahol állandó hideg-meleg vizet biztosítunk, Opauszky László ÚJ TÍPUSÚ TUEMSZiilíl BÁNYÁSZOK SZÁMÁBA Külföldön hordozható és igen könnyű telefonkészüléket állítottak elő bányák és egyéb olyan munkahelyek részére, ahol fennáll a gázrobbanás ve­szélye. Az új típusú telefonké­szülék sokkal biztonságosabb az eddigieknél. Tranzisztoros erősítő segítségévéi működik, tehát kiküszöböli a gázrobba­nást előidéző rövidzárlatot. ELŐZETES JELENTÉS Rövidesen bemutatják Nicole Courcel francia filmszinésznő új filmjét. Címe: Fájdalom nélkül. A film a fájdalom- mentes szülés problémáival foglalkozik anilimiimilHHIHIIHIHIIIIIIIIMIIIIIIIHIIIIIIIlUHIIIIIIIIIIIIIIHII Madarász Emil: LEGENDÁK Szépirodalmi Kiadó A londoni alvilág királynője pultja mögé állt, ahol nyakkendő­ket árult. Senki sem sejtette, hogy a londoni alvilág királynője. Margaret Roset akkor fogták el, amikor öt fiatal­ember semmikép­pen sem tudott egymás között megegyezni ab­ban, hogy a kö­vetkező hónap­ban ki legyen a fiatal lány szere­tője. Egyik, aki­nek a féltékeny­ség elvette az eszét, elment a rendőrségre és mindent „bekö­pött”. így fogták el Roset, de azt a fiút, aki elárulta, azóta senki sem látta. Nyilván meggyilkolták és a Themze feneké­re eresztették. Amióta Marga­ret Rose elkezdett dolgozni a londo­ni alvilágban, leg­alább 12 gyilkos­ság történt, ame­lyek közül egyre sem derült fény. De Margaret Rose hallgat. A börtön­ben már kétszer kísérelt meg ön- gyilkosságot. A mérget kintről csempészték be hozzá. Most éjjel­nappal vigyáznak rá. hogy élve ke­rüljön a bírák elé. Valószínűleg sok mindent tud a 12 halottról és arról a fiatalem­berről, aki elárul­ta. (A „Basier Nachrichten”-bői) MAR A K0K0RSZAKBAN IS Csakhogy véget ért az ünnepi üdvözlő! apók megírása! \ A Franklin \ Streeten, a lon- \ doni kikötő köze- \ lében oly ritka a \ napsugár, mint az I ottlakó emberek \ életének boldog \ pillanatai. Itt még \ akkor is köd üli \ meg az utcát, ami- \ kor London Wes- I tendje napsugár- i ban fürdik. A kicsiny, véz- \ na férget csak két \ hónappal születé- i se után keresztel- \ ték meg. Nevelő­anyja, aki igazi anyjának meg­ígérte, hogy gon­doskodik a cse­csemőről, a leány­nak a Margaret Rose nevet adta. Úgy gondolta, hogyha úgy fog­ják hívni, mint a Buckingham Pa­lastban lakó fia­tal hercegnőt, a gyermek legalább egy árnyalattal közelebb kerül a boldogsághoz. A gyermek las­san felnőtt. Ha valamit paran­csoltak neki, Mag- \ nek szólították, ha \ akartak tőle vala- \ mit, Rosenak. \ Amikor tíz éves \ lett, az emberek \ úgy vélték, hogy \ szép, sőt túl szép a Franklin Street- re. Amikor 12 éves lett, nevelő­anyja azt akarta, hogy elárusítónőt csinál belőle. Egy este hat fiatalember / kö­vette a leányt, aki valamennyit becsalta a közeli sörözőbe, egy sö­tét sarokba ült velük: „Ha vala­mit akartok tő­lem —i mutassá­tok meg, kik vagytok! Ott túl a Baker Streeten egy elegáns autó áll. Én tudom, hogy kell az autó­kat felnyitni és elindítani. Hozzá­tok ide az autót, a többi az én dol­gom! A hat fiatalem­ber ellopta az autót és Margaret Rose tudta, ki ve­szi át, pofozza át az ilyen autókat és szállítja a kon­tinensre vagy a gyarmatokra. Mindezt jól meg­tanulta a Frank­lin Streeten. E kezdet után hét héttel Marga­ret Rose Gallag­her már 47 idő­sebb és fiatalabb gengszterből álló bandát tartott a kezében. Mind­egyiknek kiosz­totta a munkáját. Ö állította össze a programot. Ű dolgozta ki a ter­veket, mégpedig olyan ügyesen, hogy London leg­öregebb gengszte­rei is hódolattal bámulták. Soho- ban lassanként egész értékesítő szervezetet épített ki, amely Marga­ret Rose bandájá­nak „áruját” át­vette. Ám minden reggel pontosan 9 órakor közönyös arccal London— Westend egyik ULLA JACOBSON a nálunk is jól ismert svéd filmszínésznő új filmjén dol­gozik, Címe a Tűzpiros virág M adarász Emil költészeté­nek legjelentősebb részét, \epikus költeményeit gyűjtötte ebbe a kötetbe a Szépirodalmi Kiadó. E versek egyenes foly­tatásai azoknak az epikai ha­gyományoknak, amelyeket Vö­rösmarty és Arany János ne­vei fémjeleztek. De Madarász Emil költeményei nem giccses másolatai « klasszikusoknak, hanem költői magatartásból folyó, természetes kifejezési formák. A pártszerűség a legjellem­zőbb vonása Madarász Emil epikai költészetének. Ez a pártszerűség azonban nem kí­vülről erőszakolt magatartás, hanem belülről fakadó szük­séglete a költőnek. A másik jelentős sajátossága ennek a költészetnek, hogy a kor köve­telte mondanivalót olyan nyel­ven mondja el, amely félreis­merhetetlen régi hagyományo­kat hordoz. Szembetűnően bi­zonyítja ezt a „Csihafda” cí­mű 1919-ről szóló páratlan lendületű kis eposz, s a mai költészetben oly ritka, humo­ros színeket is felvillantó, de­rűt árasztó „Tyúklegenda”. Az epikai költészet barátai minden bizonnyal nem csa­lódnak majd e kötetben. A kisipari szövetkezetek novemberi munkájáról szóló ada­tokat most összesítették az OKISZ-ban. A számokból kitűnik, hogy már novemberben teljesítették, a hónap végéig pedig nyolc százalékkal túl is haladták a termelési érték előállítá­sára vonatkozó tervüket. Az év végéig előreláthatólag a terve­zettnél 20 százalékkal több árut ad a szövetkezeti ipar. Ez év első kilenc hónapjában a lakosság részére 38 százalékkal töb­bet termeltek, mint az előző év hasonló időszakában. Növe­kedett a szövetkezetek száma is. 1956 szeptemberében 1450 kisipari szövetkezet működött, az év végéig ezek közül 49 fel­számolt, de azóta újabb 270 társulás alakult­••uiiiittiMiitiitiaiiiimitiuiMittMimiiiiiiiHiitiiiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiillliimiiiiiliiimililllf lIlllllllIlllllIIIIIIIIIUinillilHIttlflIlltlUtlIiM’

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom