Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-21 / 200. szám

1A57. DECEMBER 21. SZOMBAT rtrr UECTEI ZfCirlap S Hogyan lehet tartalmas a népfront-bizottságok munkája? Úriban mostanában többször előfordul, hogy a ta­nácselnök, a népfront elnöke és a plébános valamin közö­sen törik a fejüket. Hol a nagy gödör betöltéséről, hol a község fásításáról, a patak rendezéséről tanácskoznak. Az is természetes már, • hogy a népfront által rendezett elő­adásokon ott ül a plébános, de idős édesanyja is. Jól meg­férnek együtt a népfrontban a párt tagjai, a pártomkívüliek, a dolgozó parasztok, üzemi munkások, vallásosak, vallás, talanok egyaránt. De mi az, ami így összetartja őket? Az, hogy az úri népfront-bizottság megtalálta a feladatát. ' Mozgósítottak a tanácsvá­lasztásra, előadásokat ren­deztek. Az előadások rendjét ügessen állították össze, úgy­hogy sok embert érdekeljen. A községi orvos például a vérnyomásról, a szívbeteg­ségről beszélt, más alkalommal a tanácselnök a párt agrárté­ziseit elemezte és tartott már előadást az állatorvos is. Nagy érdeklődés fogadta a kérdezz—felelek-estet, amikor a község vezetőinek a lako­sok bármilyen kérdést, felte­kertek. Az ilyen estekre szá­zan is eljönnek és ha nem éreznék ott jól magukat, nem lehetne ugyanazokat az arco­kat újból és újból felfedezni az előadásokon. A népfront-bizottság elha­tározta, hogy a templom kör­nyékét diófával ültetik be, majd a falu utcaszéleit is fák­kal telepítik be. Társadalmi munkában a határmentén ár­kot ásnak. Sok-sok életrevaló tervük van, s mind olyan, ami összefügg' a falu életével, se­gíti a művelődést, felvilágosí­tást. Mendén is rendszeresen ülé­sezik ..., a... népfront-bizottság. Most szervezték meg a gazda­kört. Ezüstkalászo6-tanfo- lyamot is indítottak. Jelenleg egy gyógyszertárért „vereked­nék”, a Szent István telepre pedig szeretnék a villanyvilá­gítást bevezetni. Mendén is sok eredmény dicséri a nép­front-bizottság tevékenységét. A pártszervezet néhány elv­társat pártmegbízatásként a népfrontba küldött és ezek az elvtársak azon vannak, hogy a népfront vallóban élő tár­sadalmi szervezet legyen .., Lehelne az üllői, a vecsé.-i és más népfront-bizottságokat emlegetni, amelyek a monon járásban jól, eredményesen dolgoznak. Mégis, ha meg­nézzük, hogyan működnek ál­talában ezek a szervezetek, többségben azt tapasztaljuk, hogy ugyan szerveződnek, ala­kulnak a bizottságok, de tény­leges munkáról, hivatásuk be­töltéséről . nem mindegyiknél lehet még beszélni. A párt­szervezetek segítettek létre- j hozni a népfront-bizottságokat, j de aztán magukra hagyták ! azokat. A népfrontban párt- j tagok is vannak, de azok egy I része formálisnak tekinti ezt j a tagságot, tényleges aktivi- i íást nem fejtenek ki. így van i például ez Maglódon, ahol j nyolc kommunista is tagja a { népfront-bizottságnak, mégis I ezt a bizottságot nem lehet a jók között emlegetni. ; A pártszervezetek egy résre i azért nem segíti a népfront- bizottságokat, mert a párttit- i károkra nagyon sok teher ne- ! hezediik s így egyik feladatuk- i nak sem tudnak eleget tenni. ! Hiba az is, hogy egyes bi­zottságok még azt sem mérték I fel, milyen feladatokat tűzze- 1 nek maguk elé és így aktivi­tást nem is fejtenek ki. Gyom­ron például még munkatervet sem készítettek. Az igaz, hogy folyik egy mezőgazdasági tan­folyam, amelyen gyakran részt vesz a népfront elnöke, de más munkát nemigen végeznek. Sok helyütt az is akadályoz­za a munkát, hogy nincs he­lyisége a népfrontnak. Már pedig, ahogy Gombán Arató Ferencné elvtársnő mondja, ha nincs otthon, a legjobb család is széthull. így van ez a népfronttal is. Hiába szervez­kednek, ha nincs egv állandó helyiség, ahová oda szoknának a dolgozók. A helyiség kérdé­se sokszor nem is kivan pénz­ügyi intézkedést, csak egy kis körültekintést, jóakaratot. A Monori Járási Pártbi­zottság fontos feladatának tartja a népfront megerősíté­sét, segítését. A járási pártbi­zottság szoros kapcsolatot tart fenn Fülöp Ferenc elvtárssal, a járási népfront vezetőjével. A községekben azonban kifo­gásolták, hogy Fülöp elvtárs ugyan gyakran kijár vidékre, de csak a párttitkárral, a ta­nácselnökkel, a népfront- vezetőkkel tárgyal, az egysze­rű népfront-tagokat nem láto­gatja meg és alig egy-két órát tölt egy-egy községben. Mun­kája a már elavult gyors „tűz­oltómunkára” emlékeztet, s Fülöp elvtárs hiába végzi lel­kesedéssel, őszinte segítőkész­séggel, ezzel a módszerrel ke­vés hatást ér el A népfront-bizottságok pe­dig igényelnék a nagyobb se­gítséget. mert maguk is tud­ják, hogy sok feladat vár rá­juk. Néhol azonban a felada­tok megkeresésében is támo­gatni kéne a bizottságokat Maglódon az ellenforradalom alatt súlyos törvénysértéseket követtek el egyesek a jogtalan földfoglalásokkal. A község ve­zetőinek máig sem sikerült rendezni ezeket &z ügyeke>. Jo lenne ha a népfront-bizottság is összefogna, beszélgetnének a dolgozó parasztokkal és igyekeznének megmagyarázni, milyen kár származik az ilyen önkényei kedésből. Gombán például segíteni keltene a no- tanács ^létrehívását. Másutt feladatul lehetne tűzni a nép­front elé, hogy megüedveltes- sék az „utazó” pedagógusokkal a falut és azok végleg a köz­ségben maradnának. Sok tennivaló vár a nép- front-bizottságo ;ra, hogy a békeharcra, a legfontosabb fel­adatokra mozgósítani tudják a községek lakosságát. A járási pártbizottságnak, a járási nép­frontnak abban kellene segí­teni, hogy az úri, a vecsési, a mendei és az egyéb jó tapasz­talatokat megismertetnék a többi községgel. Ügyeljenek arra, hogy egy-egy elvtársra csak egy feladatot bízzanak, hogy azt az egy megbízatási szíwel-lélekkel el tudja látni. Jó lenne, ha a pártbizottság segítene a párt-alapszerveze- teknek megtalálni a községek sajátos tennivalóit, hogy azok a községek előrehaladását szol­gáló intézkedésekre valameny- nyi becsületes dolgozót felso­rakoztassanak, s ténylegesen megteremtsék a tevékeny Ha­zafias Népfrontot. Sági Ágnes Az italboltok és éttermek | ünnepi zárórája A Pest megyei Tanács VB 1 kereskedelmi osztálya 'körren- | deletet adott ki.' amely szerint | 1957. december 24-én az ital- f boltok, éttermek, vendéglők és | eszpresszók este 7 órakor zár- | ják kapuikat. December 25-éri | és 26-án a felsorolt Pest me- | gyei vendéglátóipari egységek | vasárnapi nyitvatartás szerint § dolgoznak. December 31-én az | italboltok egy órával tovább f tarthatnak nyitva, hogy a vá- | sárlóteözönség beszerezhesse f szilveszteri italszükségletét. A | vendéglők, zenés eszpresszók. | cukrászdák és éttermek reggel | 5-ig tarthatnak nyitva. Január elsején az összes ven- | déglátóipari üzemegységek va- | sárnapi nyitvatartás szerint | üzemelnek Budapesten tanúinak tovább § a legjobb vidéki szakácstanulók | A belkereskedelmi minisz-f tér utasítására azok a vidéki | harmadéves -szakácstanulók, = akik eddig a legjobb ered-| ményt érték el. több hónapig | Budapesten tanulnak. Az első f 21 tagú csoport már januárban | felkerül Budapestre, s itt a jö-| vő év júniusáig tanul a leg-| jobb vendéglátóhelyeken. A | fiatalokat kollégiumban helye- | zik el. _______ A vilá^ leggyorsabb teknősbékája Angol repülök a németor­szági Aihornban teadúlutánt rendeztek a világ ,.leggyor­sabb ’’ teknősbékája tiszteleté­re, amely már tizenhárom­szor túlszárnyalta a hang­határt: a Royal Air Force 20. repülőrajának kedvencéről van szó. A kis teknőcöi, Al­bertet”, 'kapitányi rangra emel­ték hároméves „szolgálatának” jutalmául. Tud ön a fején állva inni? .ifiji-itis: . Próbálja csak meg egyszer! A „The mad caps" artistapár I (jelenleg Hannoverben vendégszerepei) játszva megteszi és ugyanakkor még felváltják egymást a fejál tásban mmiilUHiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiHtHiimiiiiiUlmiHiHOMtfmiMiiiniiiiifimiiiiimiitiiiiNiinmiiihiiMiiMmMHniiHuiiHiHMfHMmnttitifv Anketot rendeznek a középiskolai fizikatanárok részére magfizikai kutatásokról. A* ankét második napján megvi­tatják a fizikatanítás elvi kér­déseit, a hazai és a külföldi középiskolai fizikatanítás és az új tainterv alapkérdéseit. A részvevők megtekintik a Köz­ponti Fizilkai Kutató Intézet tudományos osztályait is. Megölte egy rák Mint Port Saidból jelentik, ! a Menzaleh-ió halászai 25 ki- j lös rákot húzták ki hálójuk- ; kai. Amikor megpróbálták ki- í szedni a hálóból, az óriási rák I halálosan megsebezte az egyik halászt, egy másiknak kiver- ; te a szemét és villámgyorsan j eltűnt a tóban. A fizikai kutatómunka az elmúlt időben hatalmas mére­tekben fejlődött. Az eredmé­nyekről, a kutatásokról a fizi­kát oktató középiskolai szak­tanárok nem voltak kellőkép­pen tájékozódva, holott ez munkájukhoz elengedhetetle­nül szükséges. Az Eötvös Lo- ránd Fizikai Társulat a mi­nisztériummal közösen de­cember 27 és 28-ra ankétra hívja meg a középiskolai fizi­katanárokat. Az ankéten, amelyet Jánossy Lajos akadé­mikus. a Központi Fizikai Kutató Intézet igazgatója nyit meg, az élenjáró magyar fizi­kusok előadásokat tartanak a magyar kísérleti atomreaktor­ról, a kozmikus sugárzással kapcsolatos kutatásokról és a Forgalmi akadály Afrikában a mombassa— nairobi vasútvonalon egy uta­sokkal zsúfolásig telt vonat órákon át vesztegelt a nyílt pályán, mert oroszlánok tele­pedtek le a váltó mellett és senki sem mert a közelükbe menni. PÁRIZSI TÖRTÉNET .1 Ili az a blak rnellett és cigarettázott. Alatta izzóit az éjszakai város. Neonreklá­mok, milliárdnyi ívlámpa, jelvillanó autóreflektorok. Gyönyörködve itta magába a képet... ... öt évvel ezelőtt ugyan­ilyen csodálattal, ilyen leple­zetlen ámulattal nézte a má­sik. várost. Akkor ösztöndíjas volt Moszkvában, ma végzett vegyészmérnök Párizsban. Két hónapja nyugtatja lel­kiismeretét. — Néhány év múlva vissza­megyek. Londont, Párizst akarom látni. Az EiffeUtor- nyot, s a Themzét, a British Múzeumot és mindent. Min­dent ... Ilyen alkalom sosem lett volna. Jó. jó, mondanák, az állam pénzén tanultam és azt viszonozni kellene. Hát majd viszonzom. Ha vissza­megyek. Ha majd lesz autóm és még mit tudom én, mi. Minden. Egyetlen fiú volt otthon. Megszokta, hogy minden kí­vánsága teljesüljön. Termé­szetesnek vette, ho>gy Moszk­vában végezheti el az egyete­met és magától értetődőnek, hogy szülei beleegyeznek ebbe az utazási tervbe. Apja is mérnök volt, valamikor so­kat utazott. S ehhez neki is joga van. Akár útlevéllel, akár útlevél nélkül. S most itt van a világváros kellős közepén. Nagy vegyé­szeti gyárban helyezkedett el. előleget kapott és szép szobát bérelt. — Milyen kedves volt a személyzeti igazgató. Még az orosz diploma sem volt rossz ajánlólevél. Megrezzent. — Valaki kopog ... Magas, jólöltözött férfi lé­pett be. Péter még nem lá­tott olyan hanyag eleganciá­val megkötött nyakkendőt, olyan csíkos ' anyagból varrt kabátot. A férfi a gyárból kereste. Tört magyarsággal elmondta, hogy ő is mérnök és szeretne közelebbről megismerkedni kollégájával. — Jöjjön, igyunk meg egy Martinit — hívta. — Miért ne? — gondolta Péter. Imponált neki a mérnök. Tetszett könnyed eleganciája, csendes, szerénynek látszó modora. Két arany pecsét­gyűrű van az ujjún és Gold Flecket, szív. A legdrágább ci­garettát. A kapu előtt hatsze­mélyes Cadillac várta. A Martini után a férfi pezs­gőt rendelt. Péter csillogó szemmel nézett körül a fél­homályos helyiségben A színes reflektorokkal világí­tott színpadon nádszálkarcsú lányok... S a szomszéd asz­talnál az a platinaszőke lány: egyedül... Aztán Péter Moszkváról beszélt, az egyetemről. Újdonsült ismerőse soha i- tott. — Mi Keletről nagyon ke­veset tudunk. Hiába-, a vasfüggöny,.-. Hirtelen támadt ötlettel a fiúhoz hajolt. — Te... — Parancsolj. — Ha lenne időd, leírhatnál nekem néhány orosz vegyé­szeti érdekességet... mond­juk ... lerajzolnál egy-két vegyészeti gyárat is. Hiszen ti sokat járhattatok ott... Péter örült, hogy szívessé­get tehet újdonsült barátjá­nak. S másnap délután rajzolni kezdett. Műhelyről műhelyre haladt, nagyon pontosan és nagyon alaposan. Mikor el­készült, gyönyörködve nézte művét. — Ez igen ... ime, a „vörös diploma”... Sokszor járt abban a gyár­ban. Micsoda szemem van ... akár egy fényképezőgép ... Valami furcsa szorongás fogta el. Olyasmi, mint ami­kor először járt abban a gyár­ban. Nehezen jutott be. Több­ször igazoltatták, ajánlólevelét visszakérdezték... — Érdekes ... éppen ezt a gyárat kérte ...és azt is be­rajzoltam, mit hol készítenek,.-, Felugróit. Körülsitált a szobában. A kezében, gyanú­san remegett a cigaretta. A hajnal az asztal mellett találta. Égett a szeme. Ami­kor az utca beszökött a szo­bába. remegő kézzel tépte da­rabokra a gondosan elkészített rajzot. Este telefonált ismerősének. — Sajnos, nem tudom meg­csinálni ... Nem emlékszem pontosan a gyárra. Barátja egy óra múlva nála volt. Ismét másik ruhában. És villájáról mesélt, amelyet most építtet. — Villa? Sokat keresel? — csodálkozott Péter. — Nálunk lehet sokat keres­ni, csa!k akarni 'kell. — Jó le nne ... — Majd meglátjuk — vála­szolt a másik, s búcsúzott. — Azért próbáld megcsi­nálni a rajzokat. Jó lenne. S az igazgató is nagyon szeret­né. Már említettem neki. Megfogta a fiú nyakkendő­jét. — És vágy egy másik nyak­kendőt. Ez a sima zöld nálunk ódivatú. Péter szerette, megszokta azt a nyakkendőt. Színjátszó, nehéz selyem volt. — Miért vegyek másik nyakkendőt? — háborgott még az ágyban is. És egész éjjel forgolódott. Hajnalban felkelu kezé, be vette a vonalzót, azután le­tette. Meghegyezte a piros ceruzáját s szórdkozottan fir­kálni kezdett. — Mi lenne, ha nem csi­nálnám meg? Délelőtt kérette a személy­zeti igazgató. Hellyel és ciga­rettával kínálta. — Szerencsés ember maga, monsieur Simon. A gyár egyik legjobb mérnökével ba­rátkozott össze. André nagy tehetség, nagy jövő áll előtte. És áradozik magáról. Szere­tem az ilyen barátságot. Tud­ja, egy barát még egy barát­nőnél is többet ér! Egy barát sok mindent tehet a másikért, de a barátság kedvéért min­dent meg kell tenni.- Mert kü­lönben az ember könnyen el­veszítheti a barátját.., Ránézett a fiúra. — Könnyen elveszíthet min­dent ... Péter úgy látta, hogy a személyzeti igazgató most na­gyon komoly, félelmetesen ko­moly. De csak egy pillanatig. Aztán ismét könnyedén cseve­gett. — Hallottam, hogy André- nak rajzokat készít. Kíván­csi vagyok rá. Ha jó rajzkész sége van. nagyszerű beosztást kaphat. Kétszer annyit keres­het. mint most. Dél Volt, az emperek a kö­zeli bistróba tartottak. Pé­ternek nem volt étvágya. Az igazgató szavai kavarogtak benne, egy pillanatra felvil­lant André mosolya, a Ca­dillac, a félhomályos mulató. — Kétszerannyi fizetésem lenne ... André villát épít.,, Miért ne rajzolnám le?.,t Miért ne? Ki akadályozhat meg? Rótta az utcákat s az al­konyat már ráborult a város­ra. Itt-ott kigyúltak a lám­pák. — Hazamegyek... Haza? Hogy kinevessenek, kigúnyol- janaik, prédikációkat tartsa­nak? Hogy lecsukjanak? Az emberek nekiütődték. — Felmondok. Zsebébe nyúlt. Néhány pénzdarab csörrent meg ben­ne. — „Mindent elveszíthet”.. j — csörrent zsebében a pénz. — Elbocsátanak, tönkre­tesznek ... Nem... és mégsem tudom megcsinálni... Nem tudok táncosnőkkel festett nyakkendőt kötni... A Szajna-hídon állt. A vá­rost nézte. Izzott, fénylett előtte minden. Neonreklámok, felvillanó autóreflektorok, mil­liárdnyi ívlámpa. — Milyen ez a város? — né­zett körül kábultan. Valamikor ugyanígy állt egy hídon. A Duna föiött. Hajnal­ban a margitszigeti Kaszinó­ból tartott haza, az érettségi banikettről. Mámoros volL Jókedvűi és bizonytalanul lé­pegetett. Margitsziget. Du­na... Budapest... Egy vaskapocs mind erő- sebben szorította a fejét és a villanylámpák gúnyosan hu­nyorogtak. Holnap jön André és kéri a rajzokat... Megmarkolta a hid korlát­ját... S a víz évezredes egy­formasággal hömpölygőit az óceán felé ... B, Kőszegi Ibolya

Next

/
Oldalképek
Tartalom