Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-20 / 199. szám

Megjutalmazták az őszi csúcsforgalomban kiváló eredményt elért dolgozókat A Központi Szállítási Tanács megállapította: a vasút és a teherfuvarozás jól oldotta meg feladatait I Az őszi forgalom kezdetén a Központi Szállítási Tanács bejelentette. hogy százezer forinttal jutalmazzák azokat a dolgozókat, : akik hozzájá­rultak a vasúti szállítási mun­ka megjavításához, s 40 000 forint jutalmat kapnak azok a teherfuvarozási dolgozók, akik munkaszüneti napokon az eddiginél több gépkocsit fog­lalkoztatnak s jobban igénybe veszik a pótkocsikat. A Központi Szállítási 1 Ta­nács csütörtökön délelőtt a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium tanácstermében ülést tartott, amelyen Csoltó László, a tanács titkára be­számolt arról, hogy a vasuta­sok a teherfuvarozás dolgozói, az őszi forgalomban igen eredményesen dolgoztak. Ked­vezően alakult a vasúti ko­csik kihasználása s ez lehető­vé tette a tehervonatok afla gos terhelésének növelését Munkaszüneti napokon lénye­gesen több kocsit raktak meg, Különösen kitűntek az Élel­mezésügyi Minisztérium, a Nehézipari Minisztérium, va­lamint a Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatai. A te­hergépkocsik a tervezettnél több árut szállítottak. Külö­nösen jól kihasználta a teher­gépkocsikat a szénbányászat, az élelmiszeripar, az. építő­ipar, az út- és hídépítés, va­lamint a földművesszövetkeze­tek. A munka részletes értékelé­se után Földvári László mi­niszterhelyettes tolmácsolta a külföldön tartózkodó Kossá István közlekedés- és posta­ügyi miniszter elismerését* majd a különböző tárcák dol­gozóinak 140 000 forint jutal­mat adott át. Termelőszövetkezeti vezetői és könyvelőképző tanfolyamok indulnak Minden megyében négyhe­tes termelőszövetkezeti veze­tőképző és hathetes könyvelő­képző tanfolyamokat, ren­deznek még a télen. A tanfolyamokon a hallgatók elsajátítják a nagyüzemi tár­sasgazdálkodás vezetéséhez el­engedhetetlenül szükséges ag­rárpolitika i, üzemszervezési, számvitel-ügyviteli, továbbá növénytermesztési és állatte­nyésztési legfontosabb isme­reteket. A tanfolyamok elő­adói a termelőszövetkezeteiket jól ismerő párt- és tanácsi funkcionáriusok, kiváló ter­melőszövetkezeti elnökök és szaktanárok lesznek. József Attila emlékezete HÚSZ ÉVE, 1937. december 3-án halt meg József Attila. Halálra emlékezni és emlékeztetni sohasem öröm, de különösen nem a József Attiláéra. Holttestét a sínékről szedték fel, egy teher- iioaat alól, amely..elé vetette, magát. Az. el­lenforradalmi kor idegeket felőrlő, halálos szorításából az ŐngyÚkosságba menekült. Le­het-e ma is másként, mint megdöbbenéssel felidézni századunk legnagyobb magyar prole­tárköltőjének tragédiáját? Radnóti Miklós, aki kortársa és költőtársa volt, majd a mártír­halálban sorstársa lett, így írt 1941-ben: „És az olvasónak, s nekünk, kortárs költőknek megadatott az, hogy láthattuk a bámulatos metamorfózist, mikor egy folyton épülő mű teljesen készen átfordul az időtlen öröklétbe, a nemzet kincse lesz és népszerű lesz. S eh­hez az kellett, hogy egy csodálatos kedvessé- gű fiatal férfit kiszedjenek a tehervonat üt­közői közül és összetört tagokkal és régen összetört lélekkel eltemessenek Balatonszár­szón. Fagyasztó érzés és rettentő tanulság. S a könyvet forgató olvasó, aki legtöbbször közönnyel fogadja az élő költő nagy alkotá­sait, gondol-e a tanulságra is?'’ Valóban ez a tanulság teszi fájdalmassá ma is a József Attilára való visszaemlékezést. De ma már egy másik tanulságot is emlékeze­tünkbe idézhetünk. 1945 óta József Attila diadalútjának is tanúi lehettünk. Versei száz­ezres példány számban jelentek meg és kerül­tek a dolgozó emberek kezébe, költészete a szemünk láttára vált nemzeti kultúránk szer­ves részévé. Úgy történt, ahogy élete utolsó szakaszában megjövendölte: „Rám tekint, pártfogón, e század ...” Mi tette a húsz éve halott József Attila köl­tészetét a mi életünk, világképünk és világné­zetünk szerves részévé? ELŐSZÖR IS AZ, hogy az ellenforradalmi korszakot, amelyben élt és alkotott, az ö lí­rája fejezte ki legigazibb mivoltában. A város pereme, a kormos külváros, a temető éjszakai hangulatát idéző gyár, a holt magyar vidék, a munkanélküliség és a gyilkos robotmunka közt vergődő munkás, a megkeseredő életű paraszt és kisember, az űzött és a magányba hajszolt költő — a Horthy-kor egész nyomo­rúsága döbbenetes, kitapintható, érzékelhető valóságában jelenik meg József Attila élet­művében. Elénk rajzolódik egy kor, amely szörnyű következetességgel zúzza össze az emberi értékeket, amely sárbaránt mindent, ami tiszta és nemes. — Vajon nem kellene többször és elgondolkodóbban feleleveníteni tudatunkban a kapitalista Magyarország Jó­zsef Attila által megrajzolt körképét? De ha csak ezt a nyomorúságot, csak ezt a megalázottságot tárná fel, József Attila nem lett volna korunk legmélyebb proletár és nemzeti költője. Mert a kapitalista társada­lom és a fasiszta embertelenség által oko­zott sebek felmutatása nem volna teljes, ha nem párosult volna az embertelenség oka, a kapitalizmus ellen vívott harccal. József Attila prole tár lírájának egyetemes nemzet­közi jelentősége is ebben rejlik, ö nem azért tépte fel a sebeket, hogy az élet megmásítha­tatlan kiúttalanságát bizonygassa, ö a táj és a lélek romjai mögött meglátta a jövőt for­máló erőt is. Nemcsak felidézte a „külvárosi éj” nyomorát, hanem így is fohászkodott hoz­zá: Szegények éje! Légy szenem, füstölögj itt a szívemen, olvaszd ki bennem a vasat, _______ á lló üllőt, mely nem latsad, kalapácsot, mely cikkan pengve, sikló pengét a győzelemre, óh éj! E ponton csap át lírai realizmusa a szocia­lista humanizmus megkapó hitvallásába, válik szocialista realizmussá. JÓZSEF ATTILA azért is juthatott el idáig, mert eljutott a pártig. Kommunista költő volt. S ő, a költői forma egyik legnagyobb ma­gyar mestere, nem reslellte költészetét az ille­gális párt harcának szolgálatába állítani. A „Döntsd a tökét!’’ motívuma ezért lett éle­tének is. költészeténélc is együk cezérmotívu- mává. Vállalta a pártos költészet feladatát s ez csak kiteljesítette költészetét, mert meg­adta neki az emberségért vívott humanista harc konkrét távlatát: A történelem futószalagára szerelve igyen készül a világ, hol a munkásság majd a sötét gyárra szegzi az Ember vörös csillagát! József Attila azonban sohasem holmi üres lerendezéssel beszél a jövőnek erről a táv­latáról. A problémátlan derűlátás távol állt tőle. Tudta és lírailag kifejezésre juttatta, hogy a szocializmus rendjéhez sok buktatón, egyéni tragédián keresztül vezet az út. S ez a felismerés stílusát is meghatározza. Fájdal­mas borulat üli meg ezt a Urát, amelyet tel­jesen nem deríthet fel a jobb jövőért, a bol­dogságért vívott küzdelem reménysugara. De másrészt éppen ez az illúziótlan tisztánlátása menti meg a kiábrándulástól a mozgalom vál­ságos időszakában. Sorsának legszörnyűbb fordulata, hogy mégis egyedül maradt. A polgári demokrácia liberális álláspontján maradó társai és bará­tai elhagyták vagy nem értették meg. Szerel­mei a boldogság után hasztalanul vágyódó lé­lek vergődései voltdk. S végül szektás intri­kák eredményeképpen kizárták a pártból. Ennyi csapást már nem tudott elviselni. Az idegőrlő küzdelem tönkretette egészségét s életútja kegyetlen logikával vezetett az ön- gyilkossághoz. Utolsó versei, minden bonyo­lultságon túli puritán egyszerűségükkel, a fel­gyűlő és kialvó remény kísérteties lobogásá- val, a felzokogó és elcsituló kedélylumgulat ingajátékával, a legmegrázóbb írások közé tartoznak. Utolsó befejezett versében így summázza végső leszámolását életével: Szép a tavasz és szép a nyár is. de szebb az ősz s legszebb a tél, annak, ki tűzhelyet, családot már végképp csaik másoknak remél. NEKÜNK remélte a „tűzhelyet, családot’’, nekünk, az emberség, az eljövendő szabadság „szép rendjét”, a „szellem és a szerelem” dia­dalát a szolgaság mocskán. Valósítsuk meg bátran és igazul az ő álmát: a szocialista em­berség világát! Zoltai Dénes, a TT1T tagja zajárulásra, jóval kevesebb al- 1 látni támogatásra lenne szűk- j ség az építkezéshez. KEZÉBE VEHETNÉ a nép­front-bizottság a Kossuth La- l jós utcai vízlevezető árok ki- j tsztításának ügyét. Ez is sür­gős dolog, hiszen már két íz­ben elöntötte 'az árok felduz­zadt vize a mélyebben fekvő utcákat. Mégsem tett eddig senki semmit. Pedig ha min­denki, csak egy 4—5 méteres szakasz kitisztítását vállalná társadalmi munkában, az egész probléma megoldódna. ... Közeleg a tél, egyre rö- videbbek lesznek a napok. A hosszú téli estéket számtalan módon lehetne hasznosítani. Szervezhetne például a nép­front olvasóköröket, főleg a fiatalság számára. Előadási), kát rendezhetne a párt mező- gazdasági politikájáról. Mind­ezt nem úgy képzeljük, hogy a 16 bizottsági tag végezne mindtant. Ellenkezőleg: von­janak be minél több dolgozót, tegyék valóban mozgalommá, közös üggyé a népfrontot! Félreértés ne essék:, nem hi­báztatni, felelősségre vonni akartuk cikkünkben a pátyl népfront-bizottságot. Nem is érdemelné meg, hiszen lelke­sen, szívósan dolgozott egés2 évben. Éppen ezért, mivel itt megvan az a mag — a nép­front-bizottság —, amely na­gyobb dolgokra is képes, azt szeretnénk, ha a népfront va. lóban mozgalommá válna Pá- tyon, s mind nagyobb szere­pet töltene be a község életé­ben. Nyíri Éva módot, hogy ők is képviseltes- | sék magukat a bizottságban, s [ részt vegyenek a mozgalom­ban. A BIZOTTSÁG elnöke Ba­konyi László református lei- j kész. Az ő agilitása, kezdemé­nyező készsége nagy szerepei j játszott abban, hogy Pátyon nemcsak papíron van, hanem i valóban él, működik a nép­front-bizottság. Az ő ötlete volt például az a három ki­rándulás az ország különböző v dékeire, amelyet a nyáron rendeztek. A kirándulások si­kerét mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy a dolgo­zók kérésére most egy negye­diket terveznek: ötnapos kül­földi utat a baráti Csehszlová­kiába, Bratislavába. Erre, sze­retnék, ha januárban kerülne sor, hogy minél több paraszt- ember vehessen részt azon. Természetesen, nemcsak ki­rándulásokból áll a pátyi nép­front munkája, A bizottság ér­tékes segítséget nyújtott a köz­ségi tanácsnak és a pártszer­vezetnek az állami és nemzet­közi ünnepek megrendezésé­ben is. A közelmúltban lezaj­lott részleges községi tanács- választások sikere is a nép­front jó munkáját dicséri. (Ek­kor választották meg tanács­tagnak Bakonyi Lászlót.) Részt vett a népfront a II, éves ezüstkalászosgazda-tanfolyam szervezésében, beindításában. Elmondhatjuk tehát, hogy a ! pátyi népfront-bizottság be­csülettel elvégezte mindazt, amivel megbízták, sőt voltak hasznos kezdeményezései is. Mégis, azt kell mondanunk, hogy nem tettek meg mindent, am re képességükből telt vol­na. s ami éppen a népfront- mozgalom legfontosabb fel­adatait jelenti. Lássunk né­hány példát: december 11—12- ón tanácstagi beszámolók vol­tak a községben. Ezeknek az előkészítéséből a népfront egy­általán nem vette ki a részét. Ezt a mulasztást csak részben menti az a tény, hogy a köz­ségi tanács nem is kérte fel i erre. Pedig, Iha valamely tár- í sadalmi szervnek köze van a tanács munkájához. a nép­frontnak aztán van! Hiszen a i népfront jelöltjeit választották | meg tanácstagokká, kötelessé- j ge tehát figyelemmel kísérni, j támogatni munkájukat. MÄSIK ILYEN HIBA az, hogy a népfront-bizottság nem ; vesz részt a községfejlesztési tervek összeállításában, még kevésbé azok végrehajtásában. Pedig Pátyon bajok vannak a községfejlesztési politikával. Baj van, egyrészt azért, mert még az 1955-ös évről is van kinn községfejlesztési hátra­lék. De azt is meg kell mon­danunk, hogy egy hároméves teljesítetlen ígéret nem éppen ösztönző hatást 'gyakorol a hátralékosokra. Márpedig ép­pen három éve ígérik a rava­talozóház felépítését a pá- ; tyiakmak. (Két év ebből az előző tamácsvezelők leUuisme- ! rétét terheld.) Ebben az évben I végre összegyűlt a pénz, meg j a szükséges építőanyag, csak éppen kivitelező nem akadt... Mit tehetne ebben az eset­ben a népfront? Egyrészt azt. hogy kisgyüléseken, tanácstagi beszámolókon 1 ismertetné a községfejlesztési tervet, s szor­galmazná a befizetéseket; másrészt társadalmi munkát szervezhetne az építkezés meggyorsítására. Egy másik eset: az ellenfor­radalom előtt a honvédség hozzákezdett egy törpevízmű építéséhez. Kiásták az alapo­kat,« a csövek lefektetéséhez szükséges árkokat. Az ellen- forradalom után a félbema­radt építkezést a község átvet­te. azzal a szándékkal, hogy majd befejezi. Túri Ferenc VB-elnök — a község lakói­nak kívánságát tolmácsolva — elmondotta: szeretnék, ha a megyei tanács már a jövő évi költségvetés,ben biztosítana bi­zonyos keretet a vízmű felépí­téséhez ... Mindenki előtt is­meretes, hogy az ellenforrada­lom milyen súlyos anyagi ká­rokat okozott népgazdasá­gunknak. Kétségtelen tehát, hogy a megyei költse vve^és akkora összeget nem tud biz­tosítani, amennyi egv vízmű létesítéséhez kell. De ha a nép­front mozgalmat indítana a községben, részint társadalmi munkára, részint anyagi hoz­Még többet. még jobban.. A PÄTYI NÉPFRONT-BI­ZOTTSÁG jó hírnevet szer­zett magának a budai járás­ban. Tevékenysége. ’ ötletes kezdeményezései sok népfront­tá zottságnak szolgálhatnak példaképül. Ha most cikkünk­ben elsősorban mégsem az eredményekkel, hanem inkább az előttük álló feladatokkal foglalkozunk, azt azzal a szán­dékkal tesszük, hogy segítsünk még jobbá, eredményesebbé tenni a pátyi népfront-bizott­ság munkáját. Mindenekelőtt tisztázzuk azt a kérdést, hogy kikből áll ez a népfront-bizottság, vagyis — végső soron — kiknek, mi­lyen rétegeiknek a mozgalma Pátyon a népfront? A bizottság tagjainak név­sorát nézegetve úgy tűnik, hogy minden rendben van; a bizottság 16 tagjából három fő tsz-dolgozó, 6 értelmiség' 5 egyéni dolgozó paraszt és kettő háziasszony. Aki azon­ban ismeri a község lakossá­gának összetételét, annak rög­tön szemébe tűnik valami: az ipari munkások távolmaradá­sa a bizottságból és — a moz­galomból! Pedig a lakosság jelentős része ipari munkás; úgynevezett bejáró. Mindany- nyőan tudjuk, hogy ezeknek a dolgozóknak kevés a szabad­idejük. Hiszen a 8 órai mun­kán túl még ott van az uta­zás. Ennek ellenére is azt vall­juk, hogy az ipari munkásság­nak ott a helye a népfront­ban! Meg kell tehát találni a Miért nincs körzeti orvosi rendelő Érdligeten ? Nagyon visszás helyzet ural­kodik Érdligeten a körzeti or­vosi rendelő tekintetében. Ed­dig dr. Kápolnay volt a kör­zeti orvos, ő most magánorvos lett és dr. Pálfy jött a helyébe. Négy gyermeke van, tehát hat­tagú a család. Az ellenforrada­lom után jött Érdligetre és hó­napokig egyedül élt egy albér­leti szobában, családjától távol. Minden hét végén elutazott és csak hétfőn délben jött meg. j Ez nemcsak költséges és fá- J rasztó út volt, de addig hiány- ; zott az orvos is. A tanácskirendeltségen egy j olyan szobában rendelt, ahol i egyik asztalnál a tanács tar- \ tóttá hivatalos óráját, a másik j asztalnál ö látta el a betege- két, úgy ahogy lehetett. Ren- j geteg utánjárás és hosszú hó- j napok múlva végre kapott két­szobás lakást, a család oda köl­tözhetett, de rendelő még min­dig nincs. A ház beázik. ahol lakik, ott se kút, se villany nincs. Két igen viharos tanács­ülésen kiharcoltuk, hogy meg­szavazzanak 25 000 forintot az orvoslakás rendbehozására. A munka el is kezdődött, de már félbe is hagyták azzal az in­dokkal, hogy elfogyott a 25 000 forint és nincs több pénz. A kőművesek a félig kész mun­kát otthagyták. Ha esik az eső. a bútorok egyrésze kint ázik. Senki nem ellenőrizte a mun­kát. nem is vették át és van olyan vélemény, hogy fele ősz- szegből is elvégezhették volna. A rendelés már megint a taná­csi kirendeltségen folyik. Az orvos állítólag megkapja az előző körzeti orvos rendelőjét, amely állami tulajdon volt. Érthető, hogy a mostani kör­zeti orvos nagyon el van kese­redve, semmiképpen nem lehet jó megoldásnak tartani, hogy egy magánorvos és egy körzeti orvos közös rendelőben dolgoz­zanak. önként kínálkozik a meg­oldás: van egy ikerház Pálfy doktor háza mellett, ha azl megkapná, minden probléma megoldódna. Éjjel-nappal ren­delkezésre állhatna az orvos Persze nagy szükség volna r telefon bekapcsolására is. Az a veszély fenyeget, hogy Pálfv doktor elmegy a községből, mert nem bírja a sok herce­hurcát. Jó lenne, ha az illetékesei alapos vizsgálatot tartanánál Érdligeten és véglegesen rend­behoznák az orvosi rendele kérdését. * Matics Istvánné tanácstag Rákellenes oltóeszköz? Dr. JoTias Salk, a gyer­mekbénulás ellenig szérum feltalálója jelenleg' rákelle­nes oltóanyag felfedezése érdekében folyó kutatáso­kat irányít. December vé­gére várják első beszámoló­ját új kutatásairól a „Science” ' című folyóirat­ban. Cikkében állítólag ki­mutatja, hogy a gyermek- bénulás elleni szérum fel­fedezésénél használt labo­ratóriumi technika „elvileg a rák gyógyszerének kuta­tásánál is felhasználható” Új típusú magnetofon A Budapesti Rádiótechnikai Vállalat újtípusú magnetofon gyártását kezdte meg. A kül­földi tapasztalatok alapján ké­szülő korszerű hordozható, könnyű — körülbelül kilenc kilogrammos — „MAMBO” el­nevezésű magnetofon nullszé­riáját a jövő év februárjában fejezik be. Az év folyamán 2000 készüléket gyártanak. Az új­típusú magnetofon ára körül­belül 3000 forint lesz. PERLONHEGYŰ , TÖLTŐTOLL Egy nyugatnémet gyár nem­rég perlonhegyű töltőtollat ho­zott forgalomba. Ez nemcsak, hogy olcsóbb az aranyhegyü töltőtollnál, hanem kitűnően be is vált a gyakorlatban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom