Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)
1957-12-20 / 199. szám
«*T UECTZi ZfCirlap 1957. DECEMBER 20. PÉNTEK A Polgári Törvénykönyv tervezetének vitája 1^ agy ívű, vastag kötet fek™ szik előttem: „A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvének Tervezete”, Vajon tartalma — a 647 paragrafus és közel 450 oldalnyi indokolást tartalmazó szöveg *— is olyan szürke, mint a testes könyv borítólapja? Csak a jogászáéig ügye ez a tervtezet? Nem! Szélesebb jelentőségét ínár az az esemény is bizonyítja, ahogy a törvénytervezet az előkészítő kormánybizottság és a szövegezők műhelyéből a nyilvánosság elé lépett. A tervezetet külön — 1957. szeptember 13-án kelt — kormányhatározat hozta nyilvánosságra s egyben széleskörű vitára bocsátotta. A határozat alapján lehetővé válik, hogy a tervezethez bárki észrevételeket és indítványokat tegyen, akár érdemi, akár szövegezési módosításokat javasoljon. Emlékezetes, hogy a tanács- törvény vitája milyen széles tömegeket mozgatott meg, a iiapi sajtóban is milyen eleven és mélyreható vitát váltott ki. Sajnos, a Polgári Törvénykönyv tervezetének eleve lehetetlen ugyanilyen nyilvánosságot biztosítani, hiszen leközlése nemcsak a napi sajtó számára megoldhatatlan, de még közkézen forgó folyóirataink sem tudnának — akár csak a kivonatos közlésiével megbirkózni. A tervezet terjedelméből folyó korlátok azonban nem lehetnek akadályai annak, hogy a joggal hivatásszerűen nem foglalkozó, de a társadalmi és jogélet fejlődése iránt érdeklődő s azt aktívan előmozdítani kész tömegek ne kapjanak teljes tájékoztatást e nagy horderejű jogalkotás igazi jelentőségéről, s ne nyerjenek értesülést a ‘szakemberek körében megindult vitának egyes kérdéseiről. Olyan kérdésekről, amelyek igényt tartanak az egész társadalom, a közvélemény állásfoglalására. Az ilyen irányú közérdeklődés felkeltése a törvénytervezettel foglalkozó jogászság legidőszerűbb kötelessége, s egyben egyik fontos biztosítéka a készülő törvény valódi demokratizmusának. Szocialista jogalkotásunk hatalmas erőfeszítésének, a Polgári Törvénykönyvnek a társadalom. mindennapi életében való jelentőségét, a megalkotásával járó munka arányait elég azzal jellemezni, hogy a magyar polgári jog — ez a hatalmas, szerteágazó, személyi — és anyagi létében mindenkit közvetlenül érintő szabálytömeg — először kerül egy egységes, összefoglaló kódexbe. A magyar polgári társadalomnak több mint száz éves törekvése volt, hogy létrehozzon egy — akkori szó- használat szerint — magánjogi törvénykönyvet, melynek elkészítését már az 1848-as törvényhozás elrendelte. 1900-tól 1928-ig — hosszú vajúdás és előkészítés után — öt (!) javaslat is látott napvilágot, die törvény egyikből sem lett. A törvényhozásban a feudális erők mindig elgáncsolták. De hogy is festett volna egy törvénykönyv, amely körülbástyázza a hitbizományi nagybirtokot s ugyanakkor kódex rangjára emeli például a szégyenletes mezőgazdasági cselédtörvényt. Ezért a feltörekvő magyar nagypolgárság megalkotta a maga működési körében szükséges kereskedelmi törvényt s nem törődött tovább azzal, hogy a polgári jog egyéb területei, tehát a kisemberek hétköznapjait átszövő vagyoni és személyi viszonyok szabályozása rendezetlen, szétszórt és hiányos. Ez az áttekinthetetlenség egyik legfőbb indoka annak, hogy túlterhelt jogalkotási programunk 1954 óta annyi energiát fordított a Polgári Törvénykönyv tervezetének elkészítésére s ennék időszerűségét állandóan előtérben tartotta. N em szorul bővebb magyarázatra, hogy ez az egységes szerkezetű törvény — hatálybalépése után — menynyi könnyebbséget fog jelenteni a hatóságoknak, elsősorH£ gi szabályozás a jövőbe is mutasson, a fejlődést szolgálja, mint például a szocialista föld- használati jog egészen új fogalmánál. De ügyelni kellett arra is, hogy a jövőbe néző alkotás közben ne vesszenek kárba az elmúlt évek részlet- szabályainak, a bírói gyakorlatnak hasznos tapasztalatai, sőt — megfelelő formában — fennmaradjanak azok a még egyéni gazdálkodási rendben gyökerező jogintézmények is, melyeknek hagyományos, de a fejlődéssel összeegyeztethető formáihoz elsősorban dolgozó parasztságunk ragaszkodik. Ennek érvényesülése elsősorban a tervezetnek az öröklési jogról szóló részében figyelhető meg. a a tervezet elkészítésénél és megvitatásánál irányadó szempontok sokrétűségét felmérjük, ha hozzászámítjuk, hogy a szocialista jogtudomány, a baráti országok jogalkotásának tárházát is ki kell aknázni, a hasznos tapasztalatoknak a magyar viszonyokra való alkalmazása, de a dogmatikus utánzás mellőzése jegyében: íiern csodálkozhatunk azon, hogy a törvény- tervezetet útjára bocsátó szeptemberi kormányhatározat óta jó két hónap a vita felserke- nése nélkül, még szakkörök1' n belül is csendben telt él. Ez a felkészülés, a tanulmányozás időszaka volt A közelmúltban .azután országszerte megindult a vita, amely foko- zatosan, fejezetenként haladva több hónapon át a magyar jogásztársadalom kollektív erőfeszítéseként arra. van hivatva. hogy az országgyűlés elé kerülő törvénytervezetet minél jobbá, a gyakorlatban minél könnyebben alkalmazhatóvá, általános fejlődésünk és az egyének jogvédelme terén minél hatékonyabb lendítőerővé tegyük. Egy ilyen országos akció nem maradhat szűk szakmai keretek között. A vita- nem szakadhat el a fejlett jogérzékű magyar dolgozó nép egészének alkotó erejétől. Ezért olvasóinkat időközönként tájékoztatni fogjuk az ütemesen előregördülő vita ama kérdéseiről, amelyeknél a siker, a végső állásfoglalás helyessége csak a dolgozó társadalom szó les köreinek visszhangjában állapítható meg v Dr. Szép György, a TTIT tagja Új gépeket kap a sütőipar Á sütőipari üzemek az utóbbi években sóik új géppel gyarapodtak. Ez könnyebbé, gyorsabbá tette a dolgozók munkáját. A jövő évben újabb gépeket kap az ipar. Ezek közül jelentősebb a hordozható gyorsjáratú, centrifuga rendszerű lisztszita, amelynek teljesítménye nagyobb, mint az eddigieké és a kezelése is sokkal köny- nyebb. Az Élelmiszeripari Gépgyárban most készül a két mintapéldány s úgy tervezik, hogy a jövő évben megkezdi a sziták sorozatgyártását. TRAPEZ lakon és süketen is tudós Burghard Heim 32 éves né met fizikus 1944-ben megvakult, megsüketült és mindkét kezét amputálni kellett egy robbanóanyaggal végzett kísérlet következtében. Az orvosok mindent elkövetnek, hogy legalább egyik fülére visszaállítsák a hallását. Heim rendkívül érdekes kísérleteket végez: azt próbálja megállapítani, nem lehetséges-e az atomhasadáshoz hasonló energia- felszabadulást létrehozni elektromágneses, vagy gravitációs tér megbontásának segítségévek Budapesten már nagy sikerrel játsszák Gina Lollobrigida legújabb filmjét, a Trapézt a szélesvásznú Corvin moziban. Hamarosan normál-változatban a megye mozilátogatói is viszontláthatják iiíKmiMnmHniiHiiimimmifiuiiiimmiiiiiiiHifiimtitimiiHB Itt a világító puhái ADY ENDRE ban a bíróságoknak. Tévedés lenne azonban azit gondolni, hogy egy ilyen törvény elsősorban a jogalkalmazónak készül. A törvények célja elsősorban mindig az, hogy félreérthetetlenül kifejezze az egyes életviszonyokra irányadó állami akaratot, ezzel szabályozza ezeknek a viszonyoknak az alakulását, biztosítsa azok spontán érvényesülését, így törekszik minél szőkébb körre szorítani azokat az eseteket, midőn tájékozatlanságból, vagy más okiból egyesek a jogszabály elienére járnak el, illetve olyan jogvitát támasztanak, amit a hatóságoknak kell eldöntendőik. Ha ma egy dolgozó eltartási szerződést akar kötni idős rokonával, kölcsönadott pénzét akarja biztosítani, vagy örökösödési problémája támad: hol tud utánanézni a vonatkozó jogszabályoknak? Egy-egy kérdésiben még szakembereknek is ez a legnehezebb feladat. A mindennapi élet igen széles területén a törvényesség érvényesülésének, a szabályok tiszteletének, a hatóság előtti jogviták ritkulásának mind kedvezőbb irányzata várható attól az egyetlen ténytől, hogy — a Munka Törvénykönyvéhez hasonlóan — áttekinthető, egyszerű nyelvezetű jogszabály jut közkézre TT atalmas jogterületek ke- rülnek így a társadalom- formáló köztudatba. A törvénykönyv tervezete az általános alapelveket leszögező bevezető rendelkezések után a következő részekre oszlik: személyi jog, tulajdonjog, kötelmi (szerződéskötési) és végül öröklési jog. Ezeknek a jogterületeknek legdöntőbb alapelveit már az alkotmány is tartalmazza. A tervezet ezeknek az alapelveknek gyakorlati megtestesülését foglalja tételes jogi formába. Természetesen vannak olyan területek, ahol fejlődé - sünk még nem haladt annyira előre, hogy a már kiformálódott vagy még éppen alakulóban levő alapelveket helyes lenne többé-kevésbé merev jogi formákba rögzíteni. Például a termelőszövetkezeti gazdálkodás egyes polgári- jogi vonatkozásainál. Ahol a társadalmi-gazdasági fejlődés megérett a jogi szabályozásra, ott sem a puszta rögzítő szabályozást kellett célul kitűzni, hanem azt, hogy a jotHiiiiiitiuiitiimrimuitimuiiiiiiiumitNiimiiiiiiHfimiiimtitiiiiitii r Nyugat-Németországiban nemrég kiállításon mutatták be a legkorszerűbb kórházi felszerelési tárgyakat. A kiállítás egyik érdekessége az újfajta ivópohár ágyban fekvő betegek részéire. A műanyagból készült poharat foszforesz- káló anyaiggal vonják be, amely sötétben világít, így a betegek éjszaka is könnyen megtalálhatják éjjeli szekrényükön a poharat anélkül, hogy felgyújtanák a villanyt „CELLULOTHERAPIA“ Svájc, Németország és Spanyolország után Franciaországban is alkalmazzák a cel- lulotherápiát, amely tehén vagy borjú méhmagzat-készítményének — állítólag fájdalommentes — intramusculáris beadását jelenti. Ez a készítmény a „sejtek megfiatalodását” hozza magával. Különös jelentősége van a szív és a nyirokedények megbetegedéseinél, érelmeszesedésnél, allergiás betegségeknél, ekcémánál és asztmánál. Félévenkénti kezelés kiváló javulást eredményez a szervezet kimerülése esetén. ■CjfUhti, Színház- Qrűdalúnr Ä kik szeretik az izgalmas kalandregényeket, minden bizonnyal nagy előszeretettel veszik majd kezükbe ezt a könyvet, amely megannyi izgalmat, váratlan fordulatot, s drámai események egész sorát kínálja az olvasónak, A huszas évek elején játszódik a regény cselekménye. Könyvet a tanyavilágba! r Még néhány nap, s a naptár lapjainak bizonysága szerint is itt a tél. A tél, amely ugyan a városi embereknek megany- nyi apró örömet hoz, a tanyasi embereknek végtelenbe nyúló, hosszú-hosszú napokat, heteket kínál. A föld pihen, alusz- sza megérdemelt téli álmát, hogy erőt gyűjtsön az elkövetkező dolgos tavaszra és nyárra. S a parasztember, a kicsiny, szétszórt tanyák népe szintén pihen. Erőt gyűjt ő is, de nem úgy, mint a föld, békésen szenderegve, hanem olvasva, tanulva, művelődve, hogy pótolja mindazt, amit a munka dandárjának idején — saját hibáján kívül — elmulasztott. Tanulva, olvasva, művelődve — sajnos azonban csak feltételes módban. A vágy, az i akarat ott él dolgos paraszt- ; ságunk lelke mélyén, a lehe- i tőség azonban még ma sem | adott teljes egészében. Hogy i ez így igaz, nézzük meg pél- | daként az Albertirsa és Ceg- I lédbercel között elterülő ta- i nyavilág népének helyzetét.- i Sokakkal beszélgettünk, hogy ; mivel töltik majd a hosszú téli j napokat, estéket. A válaszol» I sajnos igen szegényesek, i — Majd csak akad egy-két I jófajta esküvő! — így a fiata- | labbja I — összejövünk, azután kár- \ tyázunk majd a szomszéddal | komával. Ezzel szalad leggyor- j sabban az idő! — kontráznak i az érett emberek. — Sorra látogatjuk a komákat, ismerősöket, akad most minden háznál néhány pohárka bor — summázzák végül az elszomorító igazságot az öregek. Pedig; SZÍVeSEII csinálnának egyebet is. Valami hasznosabbat, gondűzőbbet. Mondja is ki-ki a maga kívánságát! — Könyv kellene! A parasztember télidőben ér rá olvasni, tanulni; — Gazdakör sem lenne utolsó dolog! — Vagy ezüstkalászos tanfolyam. A megfontoltabbak, akik már jól ismerik a helyi adottságokat, újra csak az első kívánsághoz kanyarodnak visz- sza. — Valamiféle könyvtár kellene ide, a tanyavilágba is! Sok és jó könyv. Regény és szabadirodalom egyaránt. Az újságírónak akaratlanul is az ajkára kívánkozik a kérdés: — Nincs könyvtáruk? — Van is, meg nincs is — mondja az egyik csendesszavú öreg. — ?- Igen, így van pontosan, ahogy mondom. Az iskolában van ugyan egy könyvtár, talán kétszáz könyvvel, de éppen kerek négy esztendeje hogy ez a kétszáz könyv az olvasnivalónk. Annakidején valami jólsikerült műsor bevételéből vette a tanító úr. Azóta egyetlen könyvvel sem gyarapodott. Legfeljebb, ha a tanító úr a saját könyvtárából kölcsönöz, — Bizony ronggyá olvastuk már négy esztendő alatt azt a (kétszáz könyvet, — Van olyan is közöttünk, aki már másodszor olvassa végig a könyveket. — S baj az is, hogy ez a kicsiny könyvtár leginkább ifjúsági könyvekből áll: Móra, Mikszáth, Jókai, néhány Móricz, esetleg Eötvös... Ez a kép bizony elszomorító. Jó lenne valami gyors megoldást találni, mielőtt még beáll a tél. Az újságíró nyomban megkísérel egy javaslatot: — Nem lehet megint valami műsort rendezni s a bevételt új könyvek vásárlására fordítani? — Lehetni éppen lehetne, Nem is olyan régen szerepeltek a gyerekek — ezt már a tanyai iskola tanítója mondja —, dehát ezúttal is másra kellett a pénz. Jelen esetben kerítésre. — Széttárja a karját. — A fizetésemből nem futja, valahonnan pedig teremteni kell. így megint elmaradt a könyv. Pedig már úgy kellene, mint egy falat kenyér.. A2 emberek egymásra néznek, s bólintanak. — Valami megoldás mégiscsak kellene. Igen. Sürgősen orvosolnunk kell a tanyasi emberek panaszát. A könyv közkincs — a tanyai emberek közkincse iv kell, hogy legyen. De hogyan? Csodákat várni nem lehet. Azt sem kívánhatjuk államunktól, hogy egyik napról a másikra gazdag választékú könyvtárakat bocsásson a tanyavilág rendelkezésére. De segíteni azért mégiscsak kell, s lehet. Egy kis jóakarat, egy kis leleményesség sok fogas kérdést, nehéznek tűnő problémát megoldott már. Mi hát a gyors segítés módja? Például a megyei könyvtár néhány hét alatt lebonyolíthatna egy olyan csereakciót, amelynek keretében a tanyaközpontok egymás között kicserélnék könyveiket. Nagyobb költséget, különösebb fáradságot sem kívánna ez a művelet. Csak néhány ember, szíwel-lélekkel végzet) I munkáját. És egy gépkocsit, 1 amely gyorsan lebonyolítaná f a könyvtárak cseréjét. Már I ezzel az egy dologgal is jelen- 1 tősen felfrissülne a tanyasi | könyvtárak anyaga. Természetesen a gyors segí-1 tésnek még számos más mód- | ja is lehet. Csak egy kicsit | gondolkozni kellene a dolgon. | Jó szóval, emberséggel nehe-1 zebb problémákat is megöl- f dottunk már. Miért ne lehet-§ ne hát akkor a tanyasi könyv- § tárak helyzetét is rendezni? | • Prukner Pál I Uzelkov, egy nagy vidéki lap riportere szenzációt keres a vasárnapi újság részére. Minden vágya, hogy ezzel az írásával felhívja -magára a figyelmet és érdeklődést, s WU szürke, névtelen nevét egyszeriben szárnyra kapja a szóbeszéd. Egy távoli szibériai já- járás bűnügyi osztályán reméli megtalálni a nagy szenzációt> A nyomozó-osztály paráncs- | nokának fiatal helyettese, \ Malisev azonban pillanatnyi- \ lag csak érdektelen, „szinte- í len” anyagokat adhat: szélhá- ; mosok, csirketolvajok, kuruss- \ lók apró csalásait. Tél van, \ csikorgó szibériai tél és a taj- \ goban megbújt nagystílű ban- \ dák ezért óvatosan tartózkod- ! nőik a nagyobb akcióktól. \ Ám az egyik bandita tárat- \ lan árulása, a bandavezér \ szépséges szeretőjének elva- i kuli féltékenysége és a bűn- j ügyi osztály parancsnokának I mérhetetlen becsvágya mégis I kirobbantja a véres összecsa- \ pást a bűnügyi „holtszezon’* ! évadján. Ennek a nagy tiszta- \ gatási műveletnek kapcsán ! ütközik össze a nyomozó-osz- í tály parancsnoka „az állam i mindenekelőtt” elv merev hí- \ ve helyettesével, Malisevvel, i „az igazság mindenekelőtt” i elv halálig hű Iképviselőjével- Nos, most már Uzelkov, a ! riporter sem panaszkodhat I Máris kezében a szenzációs ! cikk anyaga. Új filmeket mutatnak be karácsonykor A budapesti filmszínházak december 25-én játsszák első ízben az Éjfélkor című új magyar filmet, amelynek főszerepeit Ruttkai Éva és Gábor Miklós alakítja. Karácsonykor mutatják be a vidéki mozik Papp László háromszoros olimpiai bajnok Nehéz kesztyűk című sportfilmjét. amelyben a világbajnokon kívül Rajz János és Kun Magda játszik főszerepet. i Nyiiin: KEGYETLENSÉG Európa Kiadó Ady verseit, szinte gyermekeként kezelte mindegyiket. Amit hiányol az ember, az az, hogy még többet akart volna kapni. Még több képetj még több dokumentumot. Liehet, hogy a hely nem nyújtott erre lehetőséget, de fontolóra kell venni ezt, hiszen nem mindennap jut egy-egy ilyen kötethez az ember, s ha megjelenik egy ilyen nagy érdeklődésre számottartható könyv, akkor helyes■ abban teljességre törekedni. A gyönyörű külső a Magyar Helikon Kiadót dicséri, régen nem láttunk ilyen nagy példányszámú könyvet ennyire szép, ízléses külsőben megjelenni. i nagy költő nevét viseli . fi címlapján az a dokumen- tum-iíötet, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeum adott ki a költő születésének nyolcvanadik évfordulóján. A kötet nagy öröm minden irodalomkedvelő számára, hiszen rengeteg fénykép és sdk- sok vers kéziratának fakszimiléje tölti meg. Ady életének egyes mozzanatait mutatják be a képek, s emberi közelségbe hozzák a nagy alkotót. A vers-kéziratok fakszimiléje szánté az ember szeme elé varázsolja a költőt alkotás közben. A kisebb javítások, a törlések a kéziraton egyben azt ■ is bizonyítják, hogy mennyire szítléből fakadtunk tartotta
