Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-18 / 197. szám

IW. DECEMBER 1«. SZERDA MEf-TTf Z/C iriap Egyszerű asszonyok - hétköznapi hősök------[—j—- egyszer H a ValaKI ima az könyvet asszanyi------------ találékonyságról, a lök összefogásának erejéről, ceresve sem találhatna alkal- nasabb regényhősöket a ceg- édi asszonyoknál. Nem olyan lősiességre gondolok most, »milyennel az egri nők verték /issza a törökök ostromát né- íány évszázaddal ezelőtt, ha­nem olyanra, amellyel a ceg- édi asszonyok indulnak harc­ba napról napra a közöny s a naradiság ellen, az emberibb, kulturáltabb holnapért, A hőstetteik is szerényebbek, rmnt híres elődeiké voltak. De most éppen ilyen apró, sze­rény hőstettekre van szükség... Cegléden hagyományai van­nak a nő-mozgalomnak. Már az MNDSZ idejében is úgy tartották számon a ceglédi szervezetet, mint a legjobban működők egyikét. A Hazafias Népfronttal való erőltetett fú­zió azonban itt is éreztette ká­ros hatását: az asszonyok nem kaptak feladatokat, s gyakor­latilag megszűnt a mozgalom. Az eltenforradaíom után vi­szont az asszonyok voltak azok, akik elsők között ismer­ték fel az „összkomfortos“ sztrájk, s az infláció ve­szélyét. Miközben Budapes­ten bokáig jártak az em­berek a sztrájkra uszító plakátok, röpcédulák tengeré­ben, s habzószájú hordószóno­kok szavaltak a munka meg­tagadásáról, a Ceglédi Hírlap­ban cikk jelent meg Benke Lajosné aláírásával, amely­ben az asszonyok nevében arra kérte a férfiakat, hogy vegyék fel a munkát, s ment­sék meg a város lakosságát a hidegtől, az éhségtől s a sö­tétségtől .. i ■ ' ,---------egymásután A Cikk nyomán jelentkeztek a------------------ régi MNDSZ­a ktivisták, vezetőségi tagok, s felajánlották segítségüket Benkénének. A városi tanács helyiséget biztosított nekik, s az asszonyok „felsőbb ut asítási alapszabály és szervezeti for-j mák lielkül, saját „szakálluk­ra”, munkához láttak. Az első nyilvános szereplésük a nem­zetközi nőnapon történt. Ez olyan jól sikerült, hogy a .ta­nácsház nagyterme szűknek bizonyult a hallgatóság befo­gadására Azután egymást kö­vették az ünnepségek: a nem­zetközi gyermeknap, a peda­gógusnap, az anyák napja stb. Majd jöttek a „szürke hét­köznapok”, s az asszonyok — elekor már a nőtanácsba tö­mörülve — mind többet és többet vállaltak magukra a társadalmi problémák megol­dásából. Megszervezték a nő­tanács fogadónapját, kétszer hetenként. A nőtanács titká­rát, Babinszky Károlynét meg­bízták, hogy ülnökként ve­gyen részt a járásbíróságon sorra kerülő válóperi tárgya­lásokon. Babinszkyné a tár­gyalásokon szerzett tapaszta­lataiból tanulmányt ír, ame­lyet előadássorozaton ismertet majd az asszonyokkal. ------------------terebélyesedett Ahogy nőtt, a nőtanács fel­----------------- adatköre, úgy g yarapodott a munkára kész asszonyok száma is. A jobb munkamegosztás érdekében jogi, iskolai, kereskedelmi, szerkesztő, háztartási, szo­ciális, kulturális és egész­ségügyi bizottságot szervez­tek. Megalakult a háziipari szövetkezeti és a földműves- szövetkezeti asszonyok nőbi­zottsága. Mindkettőinek az el­nöke tagja a városi nőtanács­nak is. Az egyes bizottságok már eddig is sok ötletet, hasznos javaslatot valósítottak meg, s tervekben sincs hiány. A j^gi bizottság tagjai például fel­váltva vesznek részt a nőta­nács fogadónapjain, amelye­ken különböző szociális, jogi és személyi kérdésekben ad­nak tanácsokat az asszonyok­nak. Az iskolai bizottság fel­adatai közé tartozik a szülői értekezletek megszervezése, segítségnyújtás az iskolai ün­nepségek, teadé’.utánok, elő­adások megrendezéséhez s a szülői munkaközösségek össze­fogása, irányítása. A kereskedelmi, vagy ahogy az asszonyok re 'zik — a boltos-bizottság a társadalmi ellenőrökkel foglalkozik. Az utóbbiak őrködnek az üzletek tisztasága, a kiszolgálás udva­rias módja, s az áru kifogás­talan minősége felett. De van is eredménye a munkájuknak: kevés vidéki kisvárosban ta­lálni olyan tiszta, rendes üz­leteket mint Cegléden! — • — élén A szerkesztő bizottság Baky Er­— 1 1 ■" -....... zsebet t anárnővel — friss híranyag­gal látja el a megyei újság ceglédi kiadását. A szociális bizottság jó munkáját pedig az a tény dicséri, hogy kezdemé­nyezésükre ma mór minden ceglédi iskolában árusítanak friss, ropogós péksüteményt. A gyermekek így „házon belül” vehetik meg tízóraijukat. A bizottság tagjai egyébként rendszeres időközönként láto­gatják a városi szociális ott­hont s a szülőotthont. Ilyen­kor persze mindig rejtegetnek valamit a tarsolyukban, egy- egy meglepetést, ajándékcso­magot. Az egészségügyi bizott­ság érdekes és jólsikerült elő­adásokat rendezett az időszerű egészségügyi kérdésekről. A nyár folyamán például dr. Gyányi Lajos iskolaorvos is­mertette a szülőkkel a járvá­nyos gyermekbénulás elleni védekezés módjait; egy másik előadáson a terhesség megelő­zéséről, s az abortusz egész­ségre káros következményeiről tartott hasznos tájékoztatót. Külön fejezetet érdemel a háztartási bizottság eredmé­nyes munkája. Ebben a bizott­ságban nagyrészt a földműves­szövetkezeti asszonyok vesz­nek részt. Az asszonyok — a szövetkezet vezetőségének se­gítségével — háztartási gép­kölcsönzőt nyitottak a város­ban. A gépeket rendkívül mél­tányos kölcsönzési díjak elle­nében bocsátják az asszonyok rendelkezésére. Egy varrógép kölcsönzési díja például egy fél hónapra 50 forint; egy csa­varószerkezettel ellátott mo­sógépé fél napra 15 forint A kölcsönzési, díjakban benne van a szállítási költség is! ny­modon a háziasszonyoknak még a gépek haza-, illetve visszaszállítására sincs gond­juk. Kapósak is ám a gépek! A mosógépre például 3—4 napra előre veszik fel az elő­jegyzést. De sokan keresik a háziasszonyok többi kedven­ceit, a porszívó- és padlóke­félőgépeket is.------------ a földműves­H a már szövetkezeti nő- bizottságnál tar­tunk, hadd mondjuk el róla azt is, hogy nemrégiben kézi­munkaversenyt rendezett, s a legszebb darabokat divatbe­mutatóval egybekötött kiállí­táson mutatta be. A legjobban sikerült kézimunkák — való­ságos mesterművek — készí­tőit értékes ajándékokkal dí­jazták. A háztartási gépkölcsönzés, a kézimunkaverseny és a di­vatbemutató, természetesen fel­keltette azoknak az asszonyok­nak is az érdeklődését, akik eddig távol maradtak a nőta­nácstól. így történt, hogy a földművesszövetkezeti rész­jegy árusítási akcióban már sokkal többen vettek részt, mint az előző években. A szö­vetkezet összterve 135 000 fo­rint volt. Ebből csak az asszo­nyok 43 341 forintot jegyeztet­tek eddig, s a kampány mée nem ért véget! Maga a nőbi­zottság is vásárolt hét darab részjegyet, 350 forint értékben. ::: A mondabeli Midas ki­rályról azt tartja a legenda, hogy minden arannyá válto­zott a kezében, amihez hozzá­ért. Valahogy — kicsiben — így vannak ezzel a nőbizott­sági asszonyok is. Az eladott részjegyek után például dara­bonként 2,50 forint jár a je­gyezte tőnek. Az asszonyoknak ez éppen kapóra jött: szov­jet—magyar asszonytalálko­zót akartak rendezni, s „csak” a pénz hiányzott hozzá. Fog­ták magukat, s felajánlották a sok-sok 2,50 forintot a találko­zó céljaira. A pénzből „nyers­anyagot” vásároltak, s olyan rumostea-, sütemény- és szend- vics-ozönt varázsoltak belőle, hogy a „belépés csak asszo­nyoknak” jelszóval meghirde­tett baráti est még a férjeket is odacsalogatta: ä •- . azt a sok Órákig sorolhatnám értékes-------------------------munkát, a mit a ceglédi asszonyok vé­geznek. Beszélhetnék arról, hogyan szerveztek képviselői és tanácstagi beszámolókat a város különböző kerületeiben. Megírhatnám, milyen öröm­mel készítették az óvodákban és iskolákban a Mikulásra szánt gyermekjátékokat. Szól­ni kellene arról, hogy csupán a földművesszövetkezeti nő- bizottság 1145 forint értékű téglajegyet adott el a Gyer­mekváros megsegítésére. És a terveikről! A hathetes varró­tanfolyamról, amelyhez a föld­művesszövetkezettől kaptak három varrógépet. A karácso­nyi ünnepélyről, a januárra tervezett teadélutánról, s a februári közös vacsoráról, amelyeknek bevételét szociális célokra szabják. Nem nagy dolgok ezek, csu­pán apró, hétköznapi tettek. De az ilyen hétköznapi tettek­ből születik az összefogás, s az új, összekovácsolódott társa­dalom. Nyíri Éva Ai élesztőgyártás korszerűsítésével f kísérleteinek A Szabadegyházi Szeszgyár-1 ban nemrégen új kísérleteket! kezdtek. A szakemberek a f gyár egyik melléktermékéből, | a cefréből akarnak takar-1 mányélesztőt gyártani. A kí-| Bérletek igen biztatók. Az így! készített élesztő előállítása ol-| csóbb, s a külföldön is igen ke-1 resett cikkből nagy mennyi-1 séget exportálhatnak is. A kí-i sértetek befejezése után új 1 üzemrész készül a takarmány-1 élesztő gyártására. MEGY A POSTAS Állatfigurák és dominó kekszből! A Győri Keksz- és Ostya-1 gyárban a jövő évben számos | újdonság készül. Ezeknek | gyártásánál gondoltak a gyér-1 mekekre is. Az üzem a kicsi­nyek kedvelt állatfiguráit: mackót, cicát, kutyát, nyulat, elefántot stb. készít majd kekszből. Ezenkívül dominó­lapokat is formáznak majd a keksz tésztájából. A két új­donságból az első negyedév­ben több tízmázsányit külde­nek az üzletekbe. esőben, hóban, sárban, amig el nem juttatja a várva-várt levelet a címzetthez. Dávid Pál albertirsai postás is nagy utat bejár, mire széthordja a községbe és tanyavilágba a napi postát iiiiiiiiiiiiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiimiiMiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiimiiiiitmiiiiiMiiiiiiiiiiimiiiiimiiiii A halászati termelőszövetkezetek eddigi legeredményesebb éve 180000 tag 68 millió forintja A dolgozók úgynevezett házi bankjai, a Kölcsönös Segítő Takarékpánztárak nagy forgalmat bonyolítanak le ezekben a napokban. A legtöbb helyen ugyanis most fizetik vissza az egész évben összegyűjtött pénzt. Másutt most kezdik az új be­fizetési évet. Az idén országszerte 2152 KST alakult, amelyekben ösz- szesen 180 000 dolgozó tett félre rendszeresen pénzt. A KST- tagok az év közben összegyűjtött pénzből most könnyen vásá­rolhatnak karácsonyi ajándékot. Az idén a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak 68 527 000 forintot fizetnek vissza kamatos­tól tagjaiknak. Uj, olcsó építőanyagok pernyéből és kohósalakból J..A Dun^.yosmúben ketetket- zo és eddig nagyrészt kárba- veszett hulladékanyagok, az erőműből kikerülő pernye és a nagyolvasztómű kohósalak­jának felhasználására, széles­körű a kutató munka. For- báth Róbert vegyészmérnök és László György nyugdíjas egye­temi tanár együttesen és kü- lön-külön is rengeteg kísérle­tet végeztek. Kutatásaik ered­ménye a pernyéből készülő falazó és vakoló habarcs, a pernyevályog és a könnyű fa­lazó blokk. A pernyehabarcsot a ren­des habarcshoz szükséges mész harmadával állítják elő. En­nek a habarcsfajtának nagy] előnye, hogy bár kevesebb mésszel készül, mégis szilár- I dabb, mint az eddig haszná­latos habarcs. Ha minden olyan helyen használják, ahol szénpernye keletkezik, éven­te legalább 100 000 tonna mész takarítható meg. Uj, egyszerű és olcsó építő­anyag a pernyevályog, ame­lyet pernyéből és löszföldből kevernek. Fajsúlya igen köny­Üj vakukéssülék nyű, nem zsugorodik és a vi­zet sem engedi át. Olcsósága és előnyei miatt, vályog- és vertfal helyett, igen alkalmas kislakásépítkezéshez. A legértékesebb új építő­anyag az a falazó blokk, ame­lyet egyelőre kilenc tégla nagy­ságban pernyéből és granulált salakból, kismennyiségű ger­jesztő anyag hozzáadásával készítenek. Az ily módon gyár­tott falazó blokk könnyű, szi­lárdsága és hőszigetelése is megfelelő, hangszigetelése pe­dig igen jó; Az újfajta építőanyagok szé­leskörű felhasználására ta­vasszal kerül sor. A halászati felügyelők a Földművelésügyi Miniszté­riumban tartott értekezletü­kön beszámoltak arról, hogy a halászati termelőszövetkeze­tek idei halfogásai meghalad­ják az 1500 mázsát. Ez ezer mázsáival több a múlt évi mennyiségnél és »a legjobb eredmény a halászati ter­melőszövetkezetek fennállása óta. A termelőszövetkezetek tógazdaságaiban a halterme­lés alatta maradt a múlt évi­nek és nem fejlődött kellően a rizsföldi haltenyésztés sem. Az értekezleten javasolták az országos halászati felügyelő­ség felállítását. Értekezlet a mesterséges termékenyítő állomások munkájáról A ges szarvasmarha mestersé- termékenyítő állomások igazgatói kedden a Földmű­velésügyi Minisztériumban tartott. értekezleten beszámol­tak az állomások ez évi mun­kájáról. A beszámolókból ki­tűnt, hogy az előirányzatot az állomások már eddig több mint 30 százalékkal túlteljesí­tették, úgyhogy év végére mintegy száznyolcvanezerre emelkedik a mesterségesen' ter­mékenyített tehenek száma. Az állattartók körében mind népszerűbbé válnak a termé­kenyítő állomások, tudják, hogy az állomásokon a legki­válóbb tenyészbikák vannak, amelyektől értékes utódok származnak. Az állomások munkája nagyban hozzájárul az egész szarvasmarha állo­mány gyors ütemű fejlesztésé­hez, annál is inkább, mert a vemhesülés igen jó: 80 száza­lékon felül van. A beszámolók bizonyították a termékenyítő állomásoknak a meddőség el­leni küzdelem terén elért jó eredményét is: a meddő tehe­neknek kétharmada a kezelé­sek után meggyógyult. Jövőre több száz állator. vost vonnak be a szarvasmar­ha termékenyítő állomások munkájába és a mesterséges termékenyítések számát 250 ezerre emelik. A megnöveke­dett feladatok ellátásának megkönnyítésére 40 új gép­kocsit is kannak a terméke­nyítő állomások az év első 'négyedében. ‘ olyan mint Átlátszó olaj Látott-e már valaha tiszta és átlátszó olajat, a víz? A szovjet geológusok Üz- bekisztán déli részén olyan olajlelőhelyet fedeztek fel, amelynek nyersanyaga telje­sen átlátszó. A színtelen olaj nagy százalékban tartalmaz tiszta benzint. Nagy előnye, hogy ezt az anyagot nem kell olajfinomítóba szállítani, ha­nem éneikül is felhasználhat­ják, mint üzemanyagot. A plaueni Elgawa gyár ké­szítette ezt az új vakukészü- léket, me’y 220 voltos váltó árammal működik, súlya mindössze 490 gramm, min­den 5. másodpercben felvé­telre kész Hiába no, a kiállí­tások korszakát él­jük. Amelyik napra nem esik belőlük leg­alább kettő-három, az csak olyan nap, hogy hovatovább majd a Kincses Ka­lendáriumból is ki­marad. így aztán meg se lepődtem, amikor azzal állított elém Gödöllőn egy óriási plakát, hogy tüstént menjek fel a szóbanforgó plakát­nak támasztékául szolgáló épület első emeletére és tekint­sem meg a Váci Vendéglátóipar Cuk­rászati Kiállítását. — Hát ez ragyogói — lelkendezett ben­nem az idevonatkozó érdeklődés — ma úgyis mindössze csak háromféle kiállítást láttam és ez a negye­dik, ez éppen jól jön! így lettem egyike annak a hatezer em­bernek, aki a kiállí­tás első három nap­ján meglátogatta a cukrászköltemények birodalmát és ott, természetesen, gyen­gének bizonyult. Er­re azonban csak másnap jöttem rá, a sarki közértben, ahol is sokadmagammal MEGKÉSETT JEGYZETEK eqij cukreuzaii kiállít (hr ól álltam sort — Ig- mándi keserűvízért... ★ El tudja képzelni az olvasó, hogy mi­lyen lehet egy em­ber élete tortákban elbeszélve? Én nem tudtam, de Pogonyi József, a péceli cuk­rászda vezetője be­mutatta. Méghozzá úgy, hogy ezért a tortasorozatáért első díjat kapott. Volt abban születésnapi és eljegyzési torta, volt olyan, amelynek böl­cső ringott a tetején, sőt volt abban még az emberi élet végső határát célzó torta is, fekete csokoládé­bevonattal és rezgő­nyárfával, amelynek (ha időközben el nem fogyasztják) le­hullik az ezüstszínű levele... Summa-summá- rum; tanulságos so­rozat, s megfontolás­ra érdemes a gödöl­lői lányok kiállításon született javaslata is, amely szerint bi­zonyos tantárgyak szemléltető oktatását a cukrászipar bevo­násával kellene meg­oldani. Állítólag a tanulók meglepő elő­menetelről tennének tanúbizonyságot... ★ A kiállításon egyébként vagy 56- féle készítmény sze­repelt. Volt ott cso­koládékenyér és cso­koládékolbász, mar­cipánból készült sült­malac, szerelmes szí­veknek cukorból va­ló szegfűcsokor, s a kevésbé szerelmesek részére Tokajban ter­mett tokaji bor is. (Csodálatos, hogy mennyi kevésbé sze­relmes ember láto­gatta a kiállítást!) No és persze volt szputnyik, azaz szputnyik-torta, amely nem keringet ugyan a világűrben, mégcsak a vitrinben sem, viszont annál többen keringtek kö­rülötte a látogatók. Pedig egyszerű szputnyik volt, űr­kutya sem ugatott benne, mindössze a a hordozó rakétán díszelgett egy kérdő­mondat: „A békés fejlődés kell, vagy a háborús kaland?” Bocsásson meg az olvasó, hogy színval­lás helyett (cukrásza­ti kiállításról lévén szó!) én a tortát vá­lasztottam . i, ★ Vendégkönyv. Fon­tos tartozéka minden kiállításnak, csakúgy mint az a falakra szerelt csinálmány, amely szélesebb kö­rökben hangszóró né­ven ismeretes. Ez utóbbira a fejfájá­som, a vendégkönyv­re pedig a kiállítás rokonszenves rende­zője, Bogyai Ernő hívta fel figyelme­met. A bejegyzések, zöméből felsőfokú dicséret és tömény szakértelem ■ áradt, íme, a sok közül egy: „Nagyszerű a kiállítás, minden na­gyon jó, különösen a tokaji furmint. P. S. I. oszt. tanuló”. •k A kiállítás nemcsak erkölcsi, hanem ko­moly anyagi sikerrel is zárult. Mindössze öt napig tartott nyit­va, de a pénztárcák mélyén egész hónap­ra szóló emléket ha­gyott ... (söptei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom