Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-18 / 197. szám

TfiV.xti'é/? • a <?Ci rlap 1957. DECEMBER 18. SZERDA ÖTÉVES A MEGYEI KÖNYVTÁR 1952-BEN AZZAL a céllal alakult — akkor mint körzeti könyvtár —, hogy könyvtár- hálózatot építsen ki az egész megyében, a könyvek megsze­rettetésén keresztül segítse az általános műveltség emelését, az emberek gondolkozásának megváltozását. Hosszú és fáradságos volt az út, míg eljutottunk a mai eredményekhez. Ma a megyé­ben 216 könyvtár működik: egy megyei, egy városi, nyolc járási, nyolc önálló községi és 197 népkönyvtár. A konyvállo- táány 250 000. Az öt év alatt 300 irodalmi előadást tartot­tunk, mintegy 4000 részvevő­vel. A különböző ünnepek, év­fordulók alkalmával 2000 könyvkiállítást rendeztünk. Minden falusi könyvtár körül kialakítottunk egy kis olvasó- csoportot, mely egyre szélese­dik, bővül. Igen gyakran azonban a könyvtáros teljesen egyedül küzd a könyvtár ügyeivel, gondjaival. Még mindig sok olyan község van a megyében, ahol az iskola, vagy a tanács­háza folyosóján egy szek­rénybe van bezárva a könyv. A könyvtár működéséhez nin­csenek biztosítva a legalapve­tőbb feltételek sem. így pél­dául Vasadon, Bényén, Nóg- ráriverőcén, Kóspallagon, Pili­sen. A PARTSZERVEZETEK, egy-kettő kivételével, nem na­gyon foglalkoztak régen és most sem népművelési problé­mákkal és így a könyvtár ügyeivel sem. Nem hiszem, hogy ez így van rendjén és nem lehetne javítani rajta. Elfoglaltságukra hivatkozva a legritkább esetben iratkoz­nak be a könyvtárba a párt­ós tanács-, valamint tömeg- szervezeti vezetők, pedig ez hasznos lenne nekik is és a könyvtár tekintélyét is emel­né Hátráltatta a munkát, hogy a könyvtárügy elszakadt a népművelés ügyétől, holott an­nak egyik leghatásosabb terü­lete. A kultúrotthón-igazgatő és népművelési előadó "igen gyakran a színjátszó-, tánc­csoportok, énekkarok munká­ját, esetleg az ismeretterjesztő előadásokat értették népműve­lési munka alatt. A kultúrott- honokat sem úgy tervezték, hogy elférjen benne a könyv­tár, ERŐSEN VISSZAVETETTE a könyvtárak munkáját az ok­tóberi ellenforradalom. 1955- ben az olvasók száma 42 000 volt és 1957 első negyedében 28 000-re csökkent. Azóta már újra emelkedett az olvasók száma. Jelenleg 34 000 beirat­kozott olvasónk van. Ponto­san fel sem mérhető az a-/ anyagi és szellemi kár, ame­lyet az ellenforradalom oko­zott. A könyvtárosok többsé­gükben megállták helyüket, igyekeztek megmenteni a könyvállományt. Sajnos, nem mindenhol sikerült. Az egész megyében több mint 100 000 forint értékű könyvet és könyvtári berendezést pusztí­tottak el az ellenforradalma- rok. A könyvtárosok egy része csak a könyvmáglyák ma- gasracsapódó lángjának fé­nyénél látta meg, hogy milyen nagy tét forog kockán. Ott vil­lant az agyába, hogy az ellen­forradalmárok a világ- és nemzeti forradalmunk kincseit pusztítják el, hogy eddig el­ért eredményeinket akarják tönkretenni és visszahozni a Horthy-korszak sötétségét. Mikor látták a könyvtáro­sok, hogy miről van szó, bát­ran megvédték a könyveket. Csak igazsága teljes tudatá­ban tudott kiállni az ellenfor- radalmárok elé és határozot­tan megálljt kiáltani a 19 éves Virizlay Rozália Nógrádverő- cén, Ipoly tölgyesen a 15 éves Nagy Erzsébet, Érden a 72 éves Knapp Vince, Ujhartyán- ban Simon Mihályné, Abony- ban Kovács István és még so­rolhatnám tovább. Dicséretet és tiszteletet érdemelnek bá­tor magatartásukért. Nélkülük még nagyobb kárt szenvedett volna könyvállományunk. AZ ELLENFORRADALOM után a népművelési intézmé­nyek közül a könyvtárak ta­lálták fel magukat legelőször. Ám többen azt gondolták, hogy az ideológiai könyvekre most már nem lesz szükség, összecsomagolták a marxista könyveket és beküldték a köz­ponti könyvtárba. Mások el­dugták a szovjet írók műveit a legalsó fiókba, hogy ne is lássák az olvadók. Megint má­sok megpróbáltak „politika mentesen” dolgozni. Nem állí­tották ki, nem ajánlották az ellenforradalomról szóló íráso­kat, brossúrákat. Csak akkor kölcsönözték, ha valaki kife­jezetten kérte. Ezek az embe­rek ma már világosan látják, hogy a könyvtárak nem lehet­nek politikamentes intézmé­nyek. A könyvtár feladata az általános műveltség terjesz­tése. Munkánk eredményesebbé tételéhez szükséges, hogy még több pedagógus vállaljon részt a könyvtárak munkájából, mely szorosan az iskolai mun­kához kapcsolódik, sőt kiegé­szíti azt. így továbbra is irá­nyíthatja az iskolából kikerült ifjúság nevelését az olvasáson keresztül. A gyermekekkel együtt a szülők nevelésével is foglalkozhat. A KULTÚROTTHON igaz­gatók továbbra is tekintsék fontos feladatuknak a könyv­tármunkát. Foglalkozzanak vele legalább annyi lelkesedés­sel és igyekezettel, mint a nép­művelési munka egyéb terüle­teivel. Ha a könyvtárosok ér­zik, hogy nincsenek egyedül, megbecsülik és segítik a mun­kájukat, még nagyobb részt tudnak vállalni abból a harc­ból, amely a szocialista em­ber kialakításáért folyik ha­zánkban. Debreceni Imréné megyei könyvtárvezető Gyógyító testnevelés az általános- és középiskolákban A művelődésügyi miniszter az egészségügyi miniszterrel egyetértésben rendelkezett az általános és középiskolák gyó­gyító testneveléséről. Az álta­lános és középiskolák a javító vagy gyógy testnevelésre utalt tanulók sajátos testnevelési foglalkoztatásáról orvosi ja­vaslat alapján a gyógyító test­neveléssel gondoskodnak. A testnevelés alól részlegesen felmentett tanulók pedig a rendes testnevelési órában részesülnek — ugyancsak or­vosi javaslat alapján — a fo­gyatékos teljesítő képességük­nek megfelelő foglalkoztatás­ban. Az iskolai szűrő-vizsgálato­kat ellátó orvosok — minden év november 30-ig megejtett vizsgálat alapján — a területi­leg illetékes testnevelési és sport-egészségügyi intézettel egyetértésben utalják gyógy- testnevelésre a rendellenes testtartású vagy más okból er­re rászoruló tanulókat. A ta­nulókat az orvosi vélemény fi­gyelembevételével 8—16 főből álló csoportokba osztják és a csoportokat hetenként két­iiiiHmiHiiHiMitiiiiiiiiitiitiiHiiiiiiiiiiiiiHtiinnHiiimiiiMiHiiiiiiiiiiitiiuiiiiiiiinmuiiiMiniimifuiMuiiiiitiiniiiiiiiinMiiiMiuMiii TORREÁDOR vagy háromórás gyógytestne- velésben részesítik. A tanuló­kat osztályozzák is, de az osz­tályzatot az általános tanulmá­nyi eredmény megállapításá­nál nem veszik számításba. Az ilyen tanulók az iskolai rendes testnevelési órákon nem vesznek részt. A biztos vezető Ted. Chapman autóbuszveu tő egy Ohio (USA) állambe autóbusztársaság megüresedem vezetői posztjára pályázót Vezetői iképességeire vonatka zólag az alábbiakat adta elő „Egy idegen kocsival, esős éj szakában, csúszós úton 10 kilométeres sebességgel halad tam át egy vasúti átjárór majd egy erős kanyaron, mi közben félkezemmel barátnő met karoltam át.“ Komárom megye dolgozói óvodát építenek a fóti Gyermekvárosban A Komárom megyei nőta­nácsok és más társadalmi szervik aktivistái több mint százezer forint értékű téglaje­gyet adtnk el a Gyermekváros javára. A gyűjtés még folyik, s az összegből a megye dolgo­zói húszszemélyes óvodát épí­tenek Foton. A tervrajzokat a Tatabányai Szénbányászati Tröszt tervező irodájának mérnökei társadalmi munká­ban már elkészítették. Mindenkit érdeklő kérdések 1. Hogyan lehet kedvezmé­nyes áron hízóhoz jutni? Hírt adtunk már arról, hogy lehetséges lesz jutányos áron hízottsertést vásárolni. Mivel nagy az érdeklődés, ismételten foglalkozunk a kérdéssel. Az idevonatkozó rendelet meg­határozza: a dolgozók hízott­sertés vásárlási igényeit az Állatforgatmi Vállalat já­rási kirendeltségei elégítik ki. Sertésvásárlásra vonatkozó utalványt csak családfenntartó kaphat- a kirendeltségen, meg­felelően kitöltött, aláírt igény­léssel és a munkahely üzemi bizottságának javaslata ellené­ben. Eladási ár: 126—145 kilo­gramm élősúly között 15.50 fo­rint, 146—165 kilogramm súly között 16.50, ezen felül 17.50. Az árban nem foglaltatik ben­ne a vágási költség. A sertések átadása csak a vállalat gyűjtő­telepén élő állapotban történ­het. ★ 2. Földhöz,juüatoitak közül kinek mennyi kedvezmény jár, ha ebben az évben kifizeti a föld megváltási árát? A föld megváltási ár befize­tése állampolgári kötelessége valamennyi földhözjuttatott- nak. A községi tanácsok meg­állapították minden juttatott számára földjének megváltási árát, amelyet az érvényes kor­...................................................................................................................................................................................................................................................................mim........... ,.mm.i....„,...m,....,i..m„„,H........mm—... F URCSA IRAT jutott a ke­zembe. íme, közreadom: * Hát mégiscsak disznóság! Az embert mindenünnen ki­dobják. A titkárnők iszonyat­tal néznek rám, amikor megje­lenek. — Már megint.. -. Mindenütt ezzel fogadnak. S Utána hozzáteszik: sajnos, nem tudják fogadni, Nemrég még szélesre tárul­tak előttem az ajtók, s ha be­léptem, a szerkesztő első dol­ga volt, hogy cigarettával ki­vált. A kedvesség, az áhítat, amivel a titkárnők összesúg­tak a hátam mögött..; Hajaj..i elfújta a szél... semmivé lett. S kérdem: miért, miért? Lékei Lódít László vágyók. Az igazat megvallva, engem eredetileg... no, de ezt hagy­juk. Majd később. Ott kell kezdenem: költő va­gyok, mégpedig nem akármi­lyen költő. Nem mindennap teremnek világító fáklyák! Költő vágyóik, ízig-vérig a költészetért rajongó, dolgozó ember. MÉG KÉTÉVES sem vol­tam, amikor már faliam a klasszikusokat. Rövid idő alatt elfogyasztottam egy kö­tet Petőfit, egy kötet Csoko­nait, neki kezdtem egy kötet Arany Jánosnak is, de abba­hagytam, mert kemény volt a papírja. Az előző kettőtől alapos gyomorfájást kaptam, de kérem, aki Aon berkeibe kívánkozik, annak szenvednie kell! Ez volt első kapcsolatom az irodalommal. Hétéves voltam, amikor el­ső altatásom megszületett. Tehetségem irigye, Pista megvert. E mélységes fájda­lom belémmart, lesújtott, s a kin, a könny, a keserv meg­Lódít úr vallomása gyújtotta a szikrát, melyből keletkező tűz azóta is fennen lobog. Az alkotás a következő volt: „Hülye, bolond, piszok Pista Százszor verem rajtad vissza,,“ Nyomtatásban ugyan nem jelent meg, hanem én adtam közkézre, teleírtam vele a környékünkön található ösz- szes kerítést és fala-t. S hogy mennyire találó, szívbehatoló volt Alkotásom, hogy meny­nyire a tömegekhez szóltam, bizonyítja az, hogy Pista most már három barátja segítségé­vel vert össze. NEM BAJ. Ha a sors pofon­veri az embert, tartsa magas­ra a fejét, s haladjon a maga útján tovább. Sok sikerem volt alkotásaimmal. Lassan­ként mindenütt műveimet lát­tam. Az iskolából a lakásig terjedő úton minden fái, min­den kerítés, kapu az én mű­vészetem hirdette. Hatalmas élményanyaggal bírtam már, amikor tizen­hat éves koromban megérlelő­dött bennem a gondolat, hogy semmi, de semmi más nem le­szek, mint költő! Hogy érettségin megbuk­tam? Soroljam az elöltem levőket? Minden valamire va­ló költőt 'kicsaptak az iskolá­ból! Bukásom nem tört le, hanem éppen azt bizonyította, hcxrv én is a Valakik közé tar­tozom. Rövid idő alatt megemész­tettem valamennyi magyar költőt, kezdve Janus Pannó- niusnál s végezve Magamnál. Szomorú szívvel állapítottam meg. hogy nagyjaink keveset csináltak. Mert ismétlés ké­rem az egész. Mindig rim, meg ritmus, versszak, asszo- nancia, meg... f Majd Én! Majd Én hozok újat! elfor­gatom ezt a csendes irodalmi világot. ELSŐSORBAN a tisztító­munkát kellett elkezdenem. Epigrammákat írtam, ahol te­hetségtelen kollégáimba már- togattam toliamat. Jópárat közölt belőlük a Mákos Pista című humoros hetlap. Amilcor úgy éreztem, hogy ennél már tovább léphetek, elhatároztam, hogy minden te­rületen újat alkotok. írtam egy háromfelvonásos drámát, negyvenöt képben, keret nél­kül. Kiadták a Vizalattl Re­pülők 6. sz. műsorfüzetében. Nagyon sok helyen játszották. Három előadást is megért a ,.Kalapács és Penna“ kultúr- otthonban. Figyelmeztettek, hogy írjak valamit a mezőgazdaság szá­mára is. Erre megírtam a Ka- rotta-brandy című trilógiá­mat, ami csak a könyvpropa­ganda hiánya miatt nem vert fel nagy port. Ekkor már kezdtek megis­merni. Ankétokra hívtak, tu­dósításokat, tárcákat írtam napi- és hetilapoknak, A magasabb irodalmi körök azonban még mindig nem aikartak elfogadni. Még nem voltam semminek sem az el­nöke, nem kaptam semmilyen díjat! Ez bántott! Nem, nem hiúságból. Hanem a tehetsé­get megillető tisztelet miatt. Tudtam ugyan, hogy a zse­ni a maga korában mindig el­lenszenves, De azért csak töp­rengtem a dolgon. S egyszer. csak megvilágosult az agyam: A nevem! A nevemben van a h ba! LÓDÍT LÁSZLÓ. Egyszerű, szürke név. Tizenegy betű, csak négy ékezet. Hát igen. Ez a baj. Hogy ne legyen hi­ba az alliterációban — mert ugye <köliő neve költői legyen — választottam a Lékei nevei. Lékei Lódít László. Három szó, 16 betű, hat ékezet, min­den szóban kettő. Tehát az arányosságot is figyelembe vettem. Ez már név! Megvolt a hatás. A Hold cí­mű folyóirat, a legtekintélye­sebb folyóiratok egyike verset kért tőlem. Közölték. Mire megjelent a folyóirat, már előkészítettem 10 verset, 5 regényrészletet, 1 drámát (csak négyfelvonásosat) és két irodalmi forgatókönyvet. Le­gyen a következő számokba is. Alighogy megjelent a ver­sem, rá négy napra az Iro­dalmi Harsona című hetilap dörgedelmes cikket közölt el­lenem. Már maga a cím/ Az felhá­borító! „Lékei Lódít László és a többi handa-banda “ Kérem, énrám ilyet írni! Ilyen sen­kik, ilyen kukacok. Énrám, aki hétéves koromban már re­mekeket alkottam. S a vádak! A rímeim kínrímek.' Az én rímeim! Ady, Kosztolányi, Tóth Árpád legszebb rímeit írtam ki magamnak, s azok­hoz költöttem hozzá a verset. SEMMI RITMUS a ver­seimben. Az Én verseimben! Hanglemezek melleit írtam a verseimet, s én nem érzek rit­must? Semmi mondanivalóm. Üres szócséplés minden sorom. Ah! A nevem is nagyzási hóbort szülötte. Az én háromszavas, 16 betűs, 6 ékezetes nevem! Szétszag gatom! Megírtam az ellencikket, s elküldtem valamennyi lapnak. Amikor kinyitogattam a lapo­kat, hadd lássam összezúzva, letiporva az ellenfél rágalmait, nem találtam sehol a cikkem. Magas egek! Hanem találtam helyette négyben is támadást, táma­dást. Hogy helyes az Irodalmi Harsona cikke, itt az ideje, hogy kiseprűzzék az ilyen ál- irodalmárokrt. Kiseprűzni? Oh! Ezek a par­lagi firkászok! Mindegy. A lángészről lepe­regnék az ilyen támadások! De amikor becsukódtak előt­tem az ajtók, amikor sehol nem fogadtak a szerkesztők, akkor megértettem: sikerült az összeesküvés. Én kitárt szívvel állok az utókor elé. Az idő majd iga­zol engem. S amikor a XX. század legnagyobb költőjét, Lékei Lódít Lászlót tanítják majd az iskolákban, amikor szobrot emelnek nekem, ami­kor brevi manu a magyar iro­dalom legnagyobbja leszek, akkor én is megbékélek a sír­ban. ADDIG HADD legyenek azok hangosak, okosak, akik szidnak engem, akik irigylik a zsenit, akiknek fáj, hogy Én, Lékei Lódít László zseni va­gyok! Ezenkívül a mennykő csap­jon beléjük. A guta üsse meg őket. Mert én nem szoktam haragudni. Én mindent meg­bocsátok. Én! A zseni! Én, akii csaik szüleimnek nem tudom azt megbocsátani, hogy csak ek­kora zseni lettem!“ ★ Remélve, hogy senki nem is­mert magára, s így senki nem sértődött meg. A Iközreadó: MneyŐ r-nc Oíf n mányhatározat a föld katasz­teri tisztajövedelme után aranykoronánként 60 kilo­gramm búzában határozott meg. Azonban nemcsak búzá­ban, hanem annak ellenértéké­vel is lehet rendezni a tarto­zást. A törlesztési idő és kedvez­ményes fizetési lehetőségek, te­kintetében különbséget kell tenni aszerint, hogy a juttatás időpontjában mi volt az új­gazda. Ugyanis a volt mező- gazdasági cselédek, gazdasági munkások és telepesek 1957. január 1-től számítva 10 éven keresztül fizethetik ki a meg­váltási árat, míg az egyéb jut­tatótok (kisbirtokosok) törlesz­tési ideje négy év. Az előbbiek 35 százalék, az utóbbiak 20 szá­zalék kedvezményben részesül­nek akkor, ha a 10, illetve négy év alatt fizetendő összeget ez év végéig — 1957. december hó 31-ig — befizetik a községi ta­nácsnál. E nagy jelentőségű kedvezménnyel igyekszik to­vábbi segítséget nyújtani kor­mányzatunk a földhözjüttátót- tatenak,Amennyiben a jutta­tónak kiegyenlítik a megvál­tási ár teljes — illetve kedvez­ménnyel csökkentett — össze­gét, úgy a juttatott ingatlan szabad rendelkezése iránt is intézkednek a községi tanácsok a telekkönyvi hatóságok felé és töröltetik a birtokot terhelő elidegenitési és terhelési tilal­mat. Késedelmes fizetés esetén a folyó évi január 1-től számított napi egy ezrelék adópótlék csak növeli a tartozást. Ezért sem érdemes tehát késlekedni a fizetéssel. ★ 3. Mikor jár nyereségrészese­dés az állami gazdasági dolgo­zóknak? Az önálló termelésre való át­térésnél az állami gazdaságok ez évben célpiémiumokat kap­tak s ebből osztottak is ki a munkások között a nöyényter- melésben egyes idénymunkák kiváló elvégzése után. (Pél­dául: aratás, behordás, silózás időben és jó minőségben való elvégzése.) Az állattenyésztés­ben a régi premizálási rend­szer maradt. érvényben: to­vábbra is az évi súlygyarapo­dás, tej-, illetve gyapjúhozam után kapják a dolgozók a nye­reségrészesedést. Ha a gazdaság teljesíti ugyan tervét, külön prémium nem jár senkinek, hiszen a rendes bé­rezés az elvégzett munka díja. Természetesen ha túlteljesítik az évi termelési tervet, akkor külön nyereségrészesedés illeti a gazdaság dolgozóit. Nubiai sas

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom