Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-03 / 159. szám

1957. NOVEMBER 3. VASÄRN.AP WEC &CMap 300 vagon vámkeresmény sikkadt el a Pest megyei magándarálósok kezén — írja meg) az elv társ — kezdik a beszélgetést a Pest megyei Termény-forgalmi Vál­lalatnál —, hogy évek óta küzdünk a magándarálósofc ellen. A helyzet ugyanis az— Igen, a helyzet az, hogy Pest megyében 402 daráló működik, ebből 176-ot tartanak nyilván magánkézben levőként, a töb­bi malmi, tsz, földmű vesszö- vetikezeti vagy állami gazdasá­gi daráló. Az utóbbiakkal nemigen van probléma, a ma­gándarálókkal azonban annál több. A rendelet szerint a dará­lók a megdarált termény vámkeresményeként a ku­koricából, árpából és zab­ból öt százalékot tarthat­nak meg, a csöves kukori­cából pedig nyolc százalé­kot. A vámkemesményt kötelesek a terményforgalmi vállalatnak megvételre felajánlani, ahol azt felvásárlási áron megve­szik. A magéndarálók kétharmad része teljesíti a vómksres- mény eladását a tenményfor- galmi vállalat felé, a fennma­radó egyharmadrész azonban vagy igen keveset ad át, vagy semmit sem. A múlt évi ellen­forradalom leverése óta ez év júniusáig a Pest megyei Ter­ményforgalmi Vállalat a ma­gándarálóktól egyetlen deka vámkeresményt sem vett át. Az új termes betakarítása után várták, hogy a magándaráló­sok részéről megindul a vám- keresmény beszállítása, ez azonban hiú remény maradt. Intézkedést kértek és vár­taik a helybeli tanácsok vezetőitől, a rendőrségitől és a pénzügyőrségtől, ezek a szervek azonban vajmi keveset tettek. Szeptemberben ellenőrzése­ket végeztek, hogy a magán­darálóik könyvei alapján meg­állapíthassák: hány mázsát daráltak, a könyvek azonban igen keveset mutattak ki. Néz­zük csak, hogy a szeptember 13-án tartott szúrópróbák sze­rint miként alakult a magánr diamálósok könyvelése. A nagykőrösi vizsgálat meg­állapította, hogy Medve János MEGNYÍLT új boltunk a GARAI TÉR és CSERHÁT UTCA sarkán PAMUT, SELYEM, SZÖVET, MÉTERÁRUK Ajánljuk vidéki vásárlóink­nak: Fejkendők Berliner vállkendők Parasztbrókát Tompa utca 3. szám alatti da­rálós ezeket a mennyiségieket jegyezte be vámkeresméiny- kémt: május 11-én 40 kiló, jú­lius 4-ém 60 kiló tengeri vám­keresmény, augusztus 5-én pe­dig 34 kiló tengeri és 66 kiló árpa vámkeresmény. A könyvelés adatai szerint tehát Medve összesen 40 mázsát darált, ami az át­adási ár szerint 400 forint jövedelmet jelentett volna. Alig hihető, hogy ezért ér­demes a darálót fenntar­tani. Kartalon Bagi Isitván a könyved szerint márciustól semmit sem darált. Aszúdon Takács István iparengedély nélkül működött és vámkeres­ményt egyáltalán nem adott be. Pomázon sem más a hely­zet Itt Szemere Márton, Sztancsiics Zságmond, Musiits József szintón iparengedély nélkül működött és vámikeres- ménye megállapítható nem volt. Vácott Rácz Sámdomé ezt a tételt könyvelte el vám- keresményként : 35 kiló árpa. A vád magándarálósok közül Szíjjánbó Ferenc 11 kilogramm árpával, Bayer Lajosné 150 ki­logramm árpával, Kugi Sán- domé pedig 142 kilogramm ár­pával szerepel. Hemádan Ras- kó Jéno6 engedély nélküli da­ráló vámkeresményt nem adott be, Budaörsön Bárányi Jakab pedig csak elenyészően csekély mennyiséget. A köny­vök szerint semmilyen vámke­resménye nem volt az érdi Vild Mártonnak, a budakeszi Simon Andrásnak, a tiinnyeá Szabó Mihályinak és a sóskúti Andorfer Imrének. A vizagálatok tovább foly­nak, de hogy milyen ered­ményire vezetnek, azt nem le­het tudni. Az oka: nincs meg­felelő apparátus a darálók ellenőrzésére, és ha mégis vizsgálatot akarnak tartani, eredményt nem tudnak elér­ni, mert az érdekszálak kü­lönböző községekben annyira összefonódnak: még a darál­tatok sem hajlandók felvilá­gosításit adni, végeztettek-e da­rálást, vagy ha igen, milyen mennyiséget daráltattafc. Ennek a következménye az, hogy a Pest megyei Termény­forgalmi Vállalat felvá­sárló telepei július 1-től november 1-ig összesen 15 vagon árpa és egy vagon kukorica vámkeresményt vettek át a magándarálók­tól. Á terméseredmények becslé­se szerint ebben az évben a darálásra kerülő kukorica, ár­pa és zab után a magándaná^ lóknak 200 vagon tengerit és 50 vagon árpát kellene átad­ni a terményforgalmi válla­lat részére. Minthogy azonban szeptember 13-ig csak a fenti mennyiséget szolgáltatták be, ez arra mutat, hogy a vám- keresmény legnagyobb része a feketepiac csatornáin ömlik el a vásárlók felé. Az elsikkasztott vámkeres­mény hatalmas mennyi­ség, durva számítások sze­rint Magyarország egy­napi kenyérgabonaszük­ségletének felel meg. Csak Pest megyében! Az illetékesek most elhatá­rozták, hogy a legszigorúbb eszközökhöz folyamodnak an­nak megakadályozására, hogy a vámkeresmény elfeketézését megakadályozzák, és ha kell, a törvény teljes szigorával járnak el azon magándaráló­sok ellen, akik az ellenőrzés hiányát bűnös üzelmekre akarják felhasználni. K. P. Tájékoztató a lotto-nyereményeW j Egy Ötös, 215 négyes, 3832 hármas \ és 40085 kettes találat van \ Az 35. játékhéten a lottósorsolás j Igen sok érdekességet hozott. Töb- j beit között mind az öt kisorsolt i nyerőszám olyan, amely eddig j még nem került ki a lottógömb- j bői. Hónapok óta először „megtört : a jég”: egy fogadónak sikerült j telitalálatot elérni. Váratlanul sok j a négytalálatos szelvények száma | is. ; A Sportfogadási és Lottó Igaz- j gatóság nem végleges tájékozta- i tója szerint a 35. fogadási héten I I 986 534 lottószelvény vett részt a j játékban, Így egy-egy osztályban j csaknem 750 000 forintot osztanak [ szét. Ötös találatot egy fogadó ért \ el, a nyereménye: 744 950 forint. A I négytalálatos szelvények száma j 215, a nyeremény egyenként 3464 \ forint, a 3832 háromtalálatos szel- [ vényre egyenként 194 forint jut, \ a 40 085 kéttalálatos szelvényre i egyenként 18.50 forintot fizetnek. | A közölt számadatokban az ellen- | őrzés során még lehetnek változá- ~ sok, = Melyik filmben láfta? A szovjet film ünnepe képrejtvény-palyázata f* * -W - '-v ’ r' A szabadpiaci éiőállat-árak alakulása Az Élelmezésügyi Miniszté­rium Állatiorgalmi Igazgató­ságának tájékoztatása szerint az élőállat-piacon az elmúlt héten az időszakinak megfele­lően alakult az egyes cikkek forgalma. Hízottseotésből a tömeges kínálat még nem in­dult meg. A magyobbarányú felkínálás a hidegebb idő be­álltával váltható, előrelátható­lag 14—15 forint körüli sza­badpiaci áron. Süldőiből és ma­lacból a kereslet élénk. A nagysúlyú süldőiket idei hizla­lásra, a malacokat és alacso­nyabb BÚlyú süldőket jövő évi beállításra és szerződéskötésre kérésük. A kedvező kukorica- tenmiés miatt a süldő és a ma­lac igen keresett, Az árak tar­tottak. A kialakult ér Sza­bolcs megyében süldőből 17— 18 forint, malacból 19—21 fo­rint, Borsod megyében a sül­dő ára, 18—20 forint, a mala­cé 20—22 forint kilónkint. A dunántúli piacokon a süldő- és malacár valamivel magasabb, mint a Tiszántúlon. így pél­dául Fejér megyében a süldő 19—20 forint, a malac 20—21 forint kilónkint. Győr megyé­ben süldőt 18—21 forintért, malacot 19—22 forintért lehet vásárolni. A szairvasmarhafé- leségek közül különösen a jó fejőstehenet és az iigázásna al­kalmas tinót keresik. Kínálat az őszi beistállózásra való te­kintettel főleg vágómarháiban van. A vágásra felkínált szarvasmarhák minősége jó. Nagy az érdeklődés a novem­ber 1-én indult mairhahizlalá- si szerződéses akció iránt. A fejőstehén ára általában 5000 —6000 forint körül mozog, ti­nót 4000—5000 forintért lehet vásárolni. Új gyógyszer a cukorbetegség gyógyítására A cukorbetegségnek eddig nem volt megfelelő hatású gyógyszere. A kutatók nemré­gen egy új gyógyszert állítat­tak élő a betegség gyógyításá­ra, amelynek gyártását hama­rosan megkezdik. A Chinoin újdonságai közé tartozik a PAS-drazsé, amely a tbc új formában megjelenő ellensze­re lese. A reuma ellen is ké­szül gyógyszer, az injekciós ol­dat jteve ACTH. . _ _ . Francia piperecikkek érkeznek Gazdag lesz a piperecikkek választéka karácsonyra. Nem­csak a hazai ipar vonul fel új­donságaival, különféle rúzsok­kal és illatköliteményékkel, ha­nem külföldi piperecikkek kö­zött is bőven válogathatnak az érdeklődők; Bizonyára nagy sikere lesz a francia szépítőszereknek. Többek között Coty-ruzsok és parfümök is lesznek a szállít­mányban. Ezenkívül is sok­féle parfüm, rúzs, púder és krém érkezik. Lapunk október 25-től 4 hétig minden számában közli egp | szovjet színész, vagy színésznő számmal megjelölt fényképét; | Egyidejűleg közöljük a képpel azonos számú megfejtési szel- | vényt is. A négy héten át közölt szelvényeket vágja ki és ki. ! töltve gyűjtse össze. A 24. szelvény után valamennyit együtt | küldje be a megyei moziüzemi vállalathoz. (Pest megyei Mozi- ! üzemi Vállalat, Budapest, V., Báthory u. 10.) Figyelem! Csak a lapból kivágott szelvény érvényes. NYEREMÉNYEK: I. díj 100 darab mozijegyszelvény II. díj 80 darab mozijegyszelvény III. díj 40 darab mozijegyszelvény IV. díj 10 x 20 darab mozijegyszelvény V. díj 50 x 10 darab mozijegyszelvény | " 'A' mozijegyszelvények beválthatók 1958. december 31-ig a | megye minden filmszínházában, bármely filmhez; Beküldési határidő: 1957. november 30. Értékelés: 1957. december 31-ig. A nyertesek neveit a lap közli. ^itnimniiHmiiMiiiimmHiiMiuminiifimtrmitiiiiMmimitimitnituiiiimiiHnntimtmnimntiitiimmiNiimituiifmnmmntnB jiiuiiuwiHiiiintiitHinnMHmuitHMnuH'miititritHHitniiitiiiiiiitniiirifiiiMinttiiiitiiMiiiituitimiitiiiitiitiiiiiiiiiiifiitinmtitiriiimuulitiiiiiiinrinHiuiiiiiiiiiiiriiiiiniHiitiiiiimtniiíiHiiintinitiiHuitiitiiniuiitiiittiiitiiMiiiniiiiiiiiiiiiiiiiniittiiiiiiitittiHitiiitittttiiitiiiititHiiiMiiHtiiiiiMiMiiiiiiiiiiiitiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiititiiiiiitm AKVARISTÁK ISKOLÁK. Hőszabályzót, melegítőt, akvá­riumot szellőztetőt, felszere­lést, eleséget, most rendeljen. Vidékre is szállítok! VII, DOHÁNY UTCA 68. Telefon: 422—063. Árjegyzéket küldök. tv- edves olvasó! Most egy xV időszerűtlen riportot oU. vashat. Tudom, nincs tanács- választás, a közeli jövőben sem lesz — tehát nem „diva­tos” téma a tanácsfunkcioná­riusok úgynevezett „népsze­rűsítése”. Tudom, nincs he­veny bürokráciaellenes kam­pány sem — tehát a tanács- funkcionáriusok bírálata sem időszerű. Én mégis egy VB- elnökről írok most, ha idő­szerű, ha nem. mert úgy ér­zem: érdemes elmondanom mindenkinek azt, amit éttől az embertől tanultam, • A ceglédi Rendeltruha Ipa­ri Vállalatnál hallottam róla első ízben. Máté Verával, a vállalat igazgatónőjével be­szélgettem a nehéz ceglédi lakásviszonyokról, amikor csak úgy mellesleg megem­lítette Máté elvtársnő, hogy egyik dolgozójuk, Kovács Jó- zsefné új házat épít, még­hozzá nem is akármiből, ha­nem kohósalak-téglából. Nem első esetben hallot­tam erről az újmódi építő­anyagról, hisz aki Cegléd vá­rosába beteszi a lábát, már az első percekben akarva- akaratlanul értesül arról, hogy itt 'kísérleteznek ezzel az olcsó és jó építőanyaggal; egyszerre húsz házat építe­nek belőle. Sőt, azzal is büsz­kélkednek az emberek, hogy sehol az országban nem mer­ték kipróbálni Katona és Pé­ter mérnökök találmányát, a Kaspé-téglát, csak itt. — Áldja is érte Kovácsné a tanácselnököt! — jegyezte meg szintén csak mellesleg AKINEK TŰJE NINCS... Máté Vera. — Azt mondja: „Ő a mi őrangyalunk’’. a z „őrangyal”-t egyébként zl- igen nehéz az irodájá­ban lelni. Hol az építkezés­hez „szaladt egy percre”, hol az egyik termelőszövetkezet­be „ugrott ki éppen”, hol az egyik üzembe „vitte éppen most a kocsi”. Egyizben mégis szerencsém volt: a ta­nácselnök az irodájában tar­tózkodott, csak — éppen tár­gyalt. Megvárom! —; határoztam el és letelepedtem az előszo­bájában. — Meg kell már is­mernem végre szemtől-szem- be is az „őrangyal’’-t! Egyszerre csak felpattant az elnöki szoba ajtaja, kivi- harzott két férfi, jóformán meg se nézhettem őket, olyan gyorsan süvítettek át a szobán. Csak annyit hallot­tam, hogy az egyik, a terebé- lyesebb méltatlankodik: — Hogy nincs felvágott a vágóhídon?! Meglátjuk! Mint később kiderült, ép­pen ő volt a keresett tanács­elnök: Szelepcsényi Imre. így hát csak később, más­nap reggel fél nyolckor sike­rült találkoznom vele, azért reggel fél nyolckor, mert ki­fürkésztem: ebben az időben már benn van és még nem ment ki. Felhasználtam az alkalmat, hogy megérdeklődjem: miért siettek ki előző napon a vá­góhídra? a z elnök elnevette magát, zí megrecsegtdtte székét, láthatóan hosszabb elbeszé­lésre készült fel, azután vá­laszolt: — Három mérnökemberrel találkoztam az egyik este. Elmondták, hogy nőtlen fér­fiak, este általában hideget vacsoráznak — ha lenne, de nincs. A népboltban alig vagy egyáltalában nem lehet felvágottfélét kapni, pedig egy ilyen nagy városban stb . . . Nos. hát elmentem a népboltba és valóban nem volt felvágott. Hát ezért jött be hozzám tegnap a népbőit igazgatója és ezért mentünk ki együtt a vágóhídra, ahol tizenkétféle — igen, igen, ti- zenkétféle — felvágott volt... Kissé megrövidítettem az idézetet, de ez volt a törté­net lényege. Azt azonban, amit Szelepcsényi Imre ezután mondott, szóról-szóra papírra vetem, okulásul mindazoknak, akiket a biza­lom olyan helyre tett, ahol a nép ügyes-bajos dolgaival 'kell foglalkozniuk. — Tudja, úgy van az 1— folytatta kis szünet után —, hogy az embereknek nem­csak nagy gondjaik vannak, mint hogy háború lesz-e vagy béke, nemcsak lakás­gondok bántják őket, nem­csak azzal foglalkoznak, hogy tó vagy rossz lesz-e a termés, hanem vannak apró, nagyon apró gonndfaik is. Például: leszákadt egy gomb a kabát­jukról és azt fel kell varr- niok. Hát ha éppen ilyenkor nem kapnak tűt, akkor bi­zony ez a „tűgond” lesz an­nak az embernek a legfonto­sabb gondja, akkor — akár­milyen megelégedett volt is ezideig — méltatlankodik, elégedetlenkedik, rosszkedvű, merthogy nem kapni tűt! Es a város lakossága egyénekből áll, egyes emberekből. Ha az egyesek elégedetlenek, azzá lesz az egész város is. A ta­nácselnöknek tehát köteles­sége törődni az emberek leg­apróbb gondjaival, azzal, hogy miért nincs felvágott, vagy miért nincs tű a nép­boltban ;. s a tanácselnök elhallgatott, /t én pedig nem kérdez­tem tovább. Tudtam ugyanis, hogy készül a Kecskés-csár­dánál épülő tanítói lakáshoz és a kohósalak-téglás építke­zéshez. Ha csodálkoztam, ak­kor csak azon, hogy ez a nagydarab ember honnan ve­szi a benne égő hatalmas energiát, mitől ennyire fürge, ennyire mozgékony? Azután megértettem, mi fűti. Ez néhány nappal ké­sőbben történt, a városi párt- bizottság VB-ülésén. — Jó lenne — mondta —, ha a Ceglédi Hírlap (a Pest megyei Hírlap ceglédi kiadá­sa) sok levelezőt, tudósítót szerezne, megteremtené tö- mc&kapcsolatait. Értesülhet­ne mindenről, ott lehetne mindenütt, ahol történik va­lami. Az se lenne baj, ha bírálnának az emberek, bű* rálnák például a tanácsot* Például, hogy valahol bűz­lik a csatorna, miért nem ja­vítja meg a tanács?! Az ilyen levelek eszünkbe juttatnáks hátha nemcsak abban a vá­rosrészben van baj ezekkel az átkozott csatornákkal, ahonnan a levelet írták, ha­nem másutt is? És ha egy­szer eszünkbe jut az ilyesmi, igyekszünk segíteni is rajta* Mert az emberek ezt várják tőlünk: a segítséget.., Igen, hát ez... A hivatás- tudat, vagy talán embersze­retet, felelősségérzet, kom­munista humanizmus. * < Vagy mindezeknek a jól si- került ötvözete. Ez a fűtő­anyag. * P ersze, akik Cegléden él­nek bizonyára többet tudnak tanácselnökükről, bi­zonyára ismerik gyengéit is, hiszen nincsen ember hiba nélkül. Egy értekezleten hal­lottam például valami olyas­mit: „itt kollektív vezetés van ám, nem úgy, mint a ta­nácsnál’’. .. Igaz, nem igaz? Érdemes lenne megnézni és talán írni is róla. De ezt hagyjuk akkorra, kedves oU imsó, amikor „időszerű leszf a kollektív vezetés kérdései­vel is foglalkozni. GARAMI LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom