Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-03 / 159. szám

9 Néhány szó a horgolásról A kézimunka széles és szer­teágazó területén tekintélyes helyet foglal el a horgolás, mely a jelek szerint ma talán a legnépszerűbb az összes ké­zimunka féleségek között. A . „Fürge Ujjak” c. kézimunka- lap több mint a fele terjede­lemben horgolt mintákat kö­zöl, az eddig megjelent horgo­lással foglalkozó könyveik, bár nagy példányszámban adták ki azokat, úgyszólván napok alatt elfogytak; A horgolás technikájának többféle változata ismeretes, a csillag motívumok, egybe­horgolt kézimunkák, szalag­horgolás, deltahorgolás, tuni­szi horgolás, leszámolható mo­legnagyobb érdeklődésnek a tapasztalat szerint a csillagos minták örvendenek, mert a csillagok általában gyorsan készíthetők, a belőlük összeál­lított kézimunkák méreteit készítőjük ízlése és ideje szab­ja meg. A tű és a cérna a tás­kában, de még a retikülben is könnyen elfér, kevés helyet foglal el. így mindig kéznél van. Olvasóink számára most egy különlegesen szép csilla­gokból összeállított térítőt mutatunk be, melyet a Ma­gyar Helikon Kiadó sajtó alatt levő „Űj horgolási minták” c. kiadványából választottunk ki. Az érdeklődők számára azt is A PAPRIKA TÖRTÉNETE tizennégy lánc- 4 rövidpálcát, tívumok. írcsipfce, hogy csak a eláruljuk, hogy a könyv 1958 leggyakoribbakat említsük. A első negyedében jelenik meg, Barokk mintájú terítő ■\rincs olyan i V legzetesen Negyedik sor: 6 láncszemet rövidpálcával öltünk fel az első ív hetedik rövidpálcájába. Ezután 14 lánc­szemet rövidpálcával öltünk a következő ívek hetedik rövid- pálcájába. Ötödik sor: Az előző sor szemes íveiben 1 pikót, (4 láncszem vissza- öltéssel), 2 rövidpálcát, 1 pikót, 2 rövidpálcát, 1 pikót és ismét 4 rövidpálcát öltünk. Hatodik sor: 4 láncszemet rövidpálcával öltünk az első pikóba. Ezután 25—25 láncszemet rövidpálcá­val öltünk, hol az első, hol a harmadik pikóba. Hetedik sor: 10 rövidpálcát hurkolunk az első ívbe, majd * 5 pikót horgo­lunk közöttük 2—2 rövidpálcá­val, ezután még 11 rövidpálcát hurkolunk az ívbe. A követ­kező ív hetedik rövidpálcájá­nak elkészítése után rövid­pálcával visszaöltünk az első ív hátulról számított kilence­dik rövidpálcájába (átívelés), 2 rövidpálca után a *-tól isr. j- telünk. Körbeérve, az utolsó ívnél az ötödik pikó után 2 rö­vidpálcát horgolunk, majd há­tulról az első ív nyolcadik rö­vidpálcájába öltünk és még 7 rövidpálcát hurkolunk elölről az utolsó ívbe, Összehorgolás: Az összehorgolás a hetedik sorban történik a terítő alakjá­nak megfelelően az illeszkedő ívek pikói mentén. A pikóból ekkor 2 láncszemet horgolunk meg, azután átöltünk rövid- pálcával a hozzáhorgolandó ív megfelelő pikójába, majd újabb 2 láncszem után az ere­deti csillagon befejezzük a pikót; 'téV ............................................................................................................................................................................................................mnimimmnwaíin^ j el­ma­gyarnak ismert fű­szer a világon, mint a tengeren túlról ide­származott paprika. Európában a papri­kát mint jellegzete­sen magyar fűszert ismerik, s mindenütt kedvelik, kivéve a németeket, akik a paprikával nem ba­rátkoznak. Vgy lát­szik igaz az a régi szólásmondás, hogy a paprika a magyar embernek orvosság, a németnek betegség. A XV. században már használták a papri­kát Európáiban, Spa­nyolországban. Innen terjedt tovább, Magyarországon tö­rök-bors néven isme­rik a paprikát a XVI. században, Szenczy Molnár Albert 1604- ben megjelent szótá­rában így említette. „Űj füves és virágos magyar kert" című könyvében Czapó Jó­zsef 1775-ben már török-bors, kerti­bors, paprika néven ismerteti. Innen kezdve az egykori írásokban mint tö­rökbors bukkan fel. Majd elmaradt a tö­rök jelző és hosszú ideig csupán kerti borsnak nevezték. De > ott a Peleskei nótárius, akinek' a hortobágyi gulyás borsos húst főzött, legalábbis így írja meg gróf Gvadányi József 1787-ben, te­hát neki sem volt szerencséje a papri­kához. Nem is beszél­ve Rontó Pál keresz­telői lakomájáról, ahol 1793-ban ugyan­csak kitesznek ma­gukért, sütnek-főz- nek, a rengeteg fű­szer között van bors, fokhagyma, gyömbér, kapor, majoránna, rozmaring, sáfrány, tárkony, torma, zsá­lya, de a paprika egyik nevén sem ta­lálható. A tudós és kiváló ételismerő, Szirmay Antal je­gyezte fel 1807-ben, hogy a gulyáshús fű­szerezéséhez ánizs, bors és hagyma szük­séges. A paprikáról is hallott, de csak egy csikóstól, attól is csak dalban, hogy: jó paprikás húst eszik bográcsból. Tehát másfélszázad előtt már nótába ke­rült a paprika. De páter Ubaldus kapu­cinus még mulatsá­gosabban vetette pa­pirosra azt, amit a magyar vidéken ta­pasztalt. A férfiak állatbőrökbe (bun­dákba), az asszonyok tarka, pokoli színű kenderszövetekbe öl­tözve járnak — bi­zonyosan háziszőttest látott a jó páter — s'drífott hallal élnek (füstölt hallal) és nyers zsírral (ami nem lehetett más mint szalonna). Éte­lük fűszere valami írja — s úgy hívják, hogy paprika és csíp mint az ördög. De boruk jó! Azonban nemcsak Ubaldus pátert csípte a pap­rika, hanem gróf Hoffmannsegget is, aki a XVIII. század végén járt Magyar- országon. Valami húst evett és azt ta­nácsolták, hogy erre török-paprikát te­gyen. „Eme török­borsot, mint itten paprikának nevezik: most kóstoltam meg először — írja — és pedig káposzta tölte- Téke volt vele fűsze­rezve. Borzasztóan csíp, de nem sokáig." jpbből az időből, a Ej XVIII. század végéről való Ve- szelszky Antal „A növényplánták" cí­mű könyve, amelyben a paprikáról, vagy török-borsról azt ír­ja, hogy a mi tájun­kon a fótiak, palo­taiak, kesziek legtöb­bet termesztenek. Gyümölcseit megszá­rítván küllőkben ap­róra megtörik, s jó áron eladják. Az or­vosi füvészkönyv ben Diószegi 1813-ban török-paprikának ne­vezi és paprikás ételt javasol gyengegyom- rüaknak. Lassanként elma­radtak a különféle elnevezések és csak a paprüia név ment át a köztudatba. A Mé vörös bestia — így'" paprika a latin „pi­per"-ből alakult ki, De miért volt egykor török-bors, ez is ért hetö, méh nem t török-bors volt az egyetlen, amely a tö­rök jelzővel azt hir­dette, hogy a növény déli, vagy tengeren túli származású. Ma is mondják, hogy török-búza, török­bab, török-borostyán, mint ahogy volt tö­rök-köles (ez ma a rizs), aztán török­szilva (datolya). A régi miágban, ami a tengeren túlról érke­zett, arra a leggyak­rabban azt mondot­ták, hogy török. ég csak azt kel­lene tudni, hogy miért lett az idegen­ből áttelepített pap­rika olyan magyar? Hiszen más oiszág- ban is termesztették. Azonban máshol, még déli szomszé­dainknál is, a felfű­zött, s megszárított paprikát egészben tették a készülő étel­be, míg Magyaror­szágon már másfél század előtt is kül­lőkben, famozsarak­ban törték, majd pe­dig őrölték. Ez a tö­rött édes és csípős paprika magyar ta­lálmány. A törött, il­letve az őrölt papri­ka hódította meg a külföldet, ezért, ha bárhol paprikáról van szó, akkor Ma­gyarországra gondol­na le. Tfejfaény-fi/f^ §A gyermeknevelés kiskátéjából Tisztálkodás ts A csillagok készítése Első sor: 6 láncszemből gyűrű. Második sor: 12 láncszem és 1 rövidpálca váltakozása összesen hatszor. Harmadik sor: Az előző sor tizenkétlánc-1 szemes hosszúkás íveibe 13 rö- I vidpálcát hurkolunk; ■nilimrliiiimiiiIMIMII I Amíg a ló farka ki nem nő (Kazah népmese) i szegény cm- .zi bernek nem volt lova és köl­csönkért egyet a gazdag embertől. Az adott neki egy öreg gebét, de há­mot nem adott hozzá. ■ Fogta a szegény ember a lovat s a farkánál fogva kötötte a szekere elé. Felült a bak­ra és elindult. Amíg síkságon hajtott, jól sza­ladt a szekér, de amikor a kaptató­hoz értek, lesza­kadt a ló farka. A gazdag tör­vény elé vitte a szegény embert. Azt mondta a bírónak: — Dolgozzék nekem ez a sze­gény ember, míg csak földigérő far­ka nem nő a lo­vamnak. A bíró tudta, kogy a gazdag ember megaján­dékozza, hát az ő pártjára állt. Olvasni kezdte az ítéletet: — Amíg a ló farka ki nem nő ., A szegény em­ber ebben a pilla­natban egy jól megtömött kis zsákot mutatott neki. a bíró azt gon- jrl dolta, hogy a szegény ember ajándékot tarto­gat a számára, köhintett egyet és elölről kezdte: — Amíg a ló farka ki nem nő, maradjon a ló an­nál, aki a szeke­rébe fogta. Elégedetten in­dult haza a sze­gény ember. Fel­pattant a farkat­lan lóra és vidá­man dudorászva hazafelé tartott. Nemsokára utol­N T érte a gyorslábú lovon vágtató bí­ró és követelte tőle az ajándékok­kal tömött zsákot. \agyot nevetett szegény ember. Kioldotta a zsákot és egy­más után dobálta ki belőle a köve­ket. — Kövek! — kiáltotta csalódot­tan a bíró és dü­hösen nekitámadt a szegény ember­nek: — Miért csaptál be, te ló- köto! — Nem csapta­lak én be! — fe­lelte a szegény ember. — Amikor a zsákot megmu­tattam, azt akar­tam tudtodra ad­ni: „Ha a gazdag javára ítélsz, agyonverlek ez­zel a zsák kővel". A bíró megfor­dította lovát és elporoszkált, | Sok gyerek „fél“ a víztől. |Meg kell vele barállooe tatai. | Hogyan? Példamutatással Ha |azt látja a gyemnek, hogy a | felnőttek jókedvvel pacskodják a sok közül. 44. A vízsz. 47 sor el- la vizet, neki is kedve szottyan lenkezője. 43 Egyéne. .«». Elfogad- ! hozzá. A vízhez szoktatni a ható tipp. 52. Etel rovidebben. 53. s ,(-,--.—„.,,1-.... 1„.., ., , . . Törvény latinul (rex). 54. a feie | gyermeket leginkább kisko- tetejére, kétszer is egymásután. 60. | raban Miét. Eleinte meleg he- I. T. 61. Ital. csak szimplán, vagy | lyiségban, langyos, meleg vb.­Hagyni lubickolni, játsza­66. Ázsia egyik része? 69. Az ekra- = ^ a VÍZ Den, zit eleje. 72. „M", 73, z. r. | A vízzel való szórakozás 1 természetesen még nem je- betürejtvények I lent mosakodást. Még nem je­oi"8ymegmUSyallaZOn szóval |k»t barátságkötést a szappan­I nal. MAS 1 M RIA + I-----1 | VÍZSZINTES: IS. Papírmérték. | 13. Szél hárfa. 14. így van az, aki- | nek nem jön álom a szemére. 15. = Francia névelő. 16. Kétszer véve, | hírhedt amerikai fegyintézet. | 18. . ; ; vidi, vici. 20. Vác két í vége. 21. Ezerhatszáz római szám- I mai. 23. Egyik szép operája a „Teli | Vilmos”. 25. Ipari nyersanyag. 26. = Téli sporteszköz. 28. A művészek | ihletője. 29. Vízszintesen, függőie- | gesen egyaránt egyforma magán- = hangzók. 30. Tenisz műszó, jelen- = lése: laposan húzott ütés (DRIVE). | 33. A legvégén tegez. 34. Község a = tiszafüredi járásban. 36. Kevesek I szerint a teremtés koronái?!? 37. I Gábor Béla. 39. Aroma. 40. Latin | üdvözlés. 41. Csak rúzzsal lebet 1 ilyet produkálni. 46. A mocsárban s élő növény. 47. Azon a helyen. 48. | Parány. 49. K. J. 51. Szerelmes S szó. 54. Fél rész. 55. Nyavalya. 56. "Belül lett? 57. Egyen? 58. Sebesü­lés. 59. Országos Tervhivatal. 60. Két szó egy sorban: 1. Ázsiai ál­lam. 2. A baktériumok által ter­melt méreg neve. 64. Ellenérték. 63. Vasúti vendéglő. 67. A. V. N. 68. Jöjj! 70. Aranka. 71. Befejezte vala. 74. Odamázol. FÜGGŐLEGES: 1. Vár — cseh nyelven (HRAD). 2. AAAAAAAAA. 3. Ból-ből, németül. 4. Ne hiányoz­zon az ételből. 5. Elmond, de igen halkan. 6. Félbors. 7. Elcipel. 8. Anyóka. 9. Halfajta? 10. Az ikra belseje? 11. Leningrad folyója. 17. Név — franciául (NŐM). 19. Idegen női név. 22. Sávos. 24. Gyakori ro­kon az Italboltban. 25. Tünemény. 27. Papírlap. 31. Fordított húsvédő? 32. Nagyhirtelen. 34. Kilátásba he­lyez, de csak úgy skót módjára. 35. A búvár belső része! 38. B. A. 39. Csontkötő. 42. Csak megfor­dítva lehet hordani, 43, Ez is egy | Fontos, hogy a mosakodás Íné csak derekig történjen. Az falsó testrész tisztántartása a | felsőnél lényegesebb. | Gyermekkorban a szájápo- ! lássa! mindig gond van. A fog- ! mosás elhanyagolása rendsze- I rint már fiatal karban fogram- ! Iáét, fogfájást eredményez. | Szükséges, hogy amikor a ! gyerek még kicsi, a szülő nap | mint nap kényszerítse fogai- | nak tisztántartására. Később |a fogmosás szokássá válik; | Itt is érvényes az a szabály, fhogy a példa ragadós. Ha a | gyermek azt látja, hogy szülei ! vagy nagyobb testvérei min- I den reggel fogat mosnak, ő is | könnyebben lesz erre szoktat- ! ható. De vajon elégséges-e „ .. , = napjában csak egyszer masni Beküldendő a keresztrejtvény i xt-„ . ■ - YI, • ­hosszú sorainak és a betűrejtvé- I 7??a . ■”em; Ajánlatos minden nyék megfejtése 1957. november 1 etkezes után legalább is szá- 20-ig. Bármelyik rejtvény helyes 1 jat öblíteni. Lehetőség szerint megfejtői között 10 értékes köny- | fertőtflenítőszeres vízzel. A 5 legfontosabb szerepe van az ÄflÄitlS“ utáni fogúpolás­kell könnyűnek lenni, miként a =naK- madár és nem mint a tollpelyhek. | A fertőző halókat Névjegyrejtvény: Egybesült kacsa, = , . °, D JOKa‘: Sikerrel párolt káposztával. starthatja távol a háztól az a Könyvet nyertek: Horányl Alá- i szülő, áld törődik azzal, hogy dárné Vác, Széchenyi u. 29. — Ká- I a gyereke minden étkezés dár Zoltán Nagykőrös, X., Tátra = , -, , u. 4. - Zvolenszky Béláné Veres- | elott 05 a szükséglet elvegze- egyház, Ady u. 5. — Biró Lídia 1 se Után kezet messen. A gya- Szigetbecse, Templom u. 25. - | kori kézmosó* Kiss István Budakeszi, Fő u. 95. — skézmosás Krafcselt Emilné Albertirsa. — I azonban SZ sem jelent sóikat, ha ugyanaik­Beke Béláné Budapest, XII., Győri i kor néldául „ crvfimöl^*öt mo. u. 14. I. em. — Légrády Erika Cég- | KOr PGlaaul a gyümölcsöt mo- íéd, Bercsényi u. 3i. — Merczei 1 satlanul eszi a gyerek, vagy István Ecser, Hunyadi út. — Pesti f c7óióhn veszi n ceruzát KAI Aladár Dunaharaszti, Dózsa György I szalaDa veszi a ceruzát, bált fi­út 31/a. A könyveket postán küld- I get nyal sib. Jük el. k. gr. „Ábrándozás az élet metrón tója ...• — mondotta Vörösmarty. Ugyanezzel a gondolattal foglalkozi mai rejtvényünkben AN AT OLE FRANCE, csakhogy a na{ francia író másképpen fogalmazza meg a kérdést (lásd a vizs 1. és függ..12. sorokat). A barokk mintájú csillagok fő szépségét a csavart íveié-1 sek adják. Aprólékos munka, de igen kevés anyag szükségest hozzá. A romboid alakú kis terítő 16 csillagból áll, de bár-1 milyen formájú és nagyságú térítőt is készíthetünk belőle.l Szélcsipkét ne horgoljunk rá, mert a pikós ívek a behorgolás 1 által teljesen elvesztik jellegzetességüket. A terítő 80-as horgolócérnából, 14, sz. tűvel készült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom