Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-06 / 161. szám

1937. NOVEMBER «. SZERDA S^CTIf WCirlap 3 SZÖKÉS A FÖLDRŐL Rövid részlet K. Sztyernfeld szovjet tudós „Bolygóközi utazási( cimú könyvéből Az űrhajózás legfőbb aka­dálya a nehézkedési erő. A rakéta-lövedékek ennek elle­nére egyszer s mindenkorra elhagyhatják a Földet. A ra­kétalövedékek sebességét ad­dig növelhetjük, amíg pályája párhuzamossá válik a Föld felületével. Ha a lövedék se­bessége eléri a másodpercen­kénti ötmérföldes sebességet, centrifugális ereje kiegyenlíti és közömbösíti a nehézkedési erőt. Ez az űrhajózás „első se­bessége“. Ahhoz, hogy egy testet ki­szabadítsunk egy bolygó gra­vitációs mezejéből, „fel kell dobnunk” a test a bolygó su­garával egyenlő magasságba. Ezt, az űrhajózás második, pa­rabolikus sebessége, a „szö­kési sebesség” segítségével ér­jük el. A számítások szerint másod­percenként tízmérföldes se­bességre van szükség ahhoz, hogy egy test a Föld és a Nap vonzóerejének hatásköréből kiszabaduljon. Ezt nevezik az űrhajózás „harmadik sebes­ségének”! Általánosan elfogadott né­zet szerint, a jövendő űrhajó­ját rakétaszerűén lövik ki. A kilövési sebesség növelé­sére az eddig használt üzem­anyagokat atom-hajtóanyag­gal cserélhetjük fel. Az atom­energiát arra használjuk fel, hogy bizonyos folyadékokat (például folyékony hidrogént vagy héliumot) gázzá alakít­sunk át rakéta hajtására. Űrhajó-tervezés Az űrhajó-tervek erősen függnek attól, hogy a hajónak mi a célja. A szállásra szánt holdrakéták sok tekintetben eltérnek azoktól, amelyek csak megkerülik a Holdat, le­szállás nélkül. Egészen más­féle űrhajó indul majd a Marsba, mint a Vénuszba. Az űrhajónak sok közös vonása lesz a tengeralattjáróval, te­kintve, hogy „legénységét“ teljesen el kell szigetelni a külső közegtől. Külön beren­dezéssel kell szabályozni a levegő összetételét, nyomását, hőmérsékletét és nedvességét a rakéta belsejében. Az űr­hajónak azonban lesz egy nagy előhye a tengeralattjáró­val szemben: a külső és belső nyomás közti különbség ki­sebb lesz az űrhajónál és en­nélfogva az űrhajó fala jóval vékonyabb lehet, mint a bű- várhajóé. Az űrhajó felhasználhatja a napsugarakat fűtés és világí­tás céljára. Fala pajzsul szol­gál a Nap ibolyántúli sugarat ellen, amelyek különben ká­rosan befolyásolnák az emberi szervezetet. Az űrhajónak elő­reláthatólag kettős fala lesz, hogy jobban biztosítsa a benn- levőket a hajónak ütköző me­teorok ellene Kibirja-e az ember a nyomást? A gyorsulós folytán az em­berre nehezedő nyomásnak korlátokat szab az emberi szervezet teherbító képessége De tapasztalatból tudjuk, hogy az ember igen nagy nyomás­változást is kiáll, például nagy sebességű járművek hir­telen megállása, vagy magas pontról vízbe ugrás esetén. A kísérletek azt mutatták, hogy a szervezet teherbíró képessé­ge nagymértékben függ attól, milyen helyzetet foglal el a test a gyorsuló repülés idején. Kiderült, hogy az ember rendkívüli nyomóst is kibír előrehajlott testhelyzetben, mint ülve, vagy egyenesen állva. A szervezet ellenállásának növelése céljából a lökhajtá- sos gépeket külön puha ré­tegekkel bélelik ki, amelyek átveszik az emberi test formá­ját a rendkívüli nyomás ide­jén. Számolni kell az edzés lehetőségeivel is: edzett em­berek a saját súlyuk 15-szörö- sének nyomását is kibírták két-három percén keresztül. Amellett teljesen természetes, hogy a rakétában „űrhajózó” ♦mberek a saját lendületük következtében súlytalannak írzik magukat. A súlyérzés a támasz (pad­ló, szék, ágy stb.) testre gya­korolt nyomásának következ­ménye, valamint abból a köl­csönös nyomásból származik, amelyet a test különböző ré­szei gyakorolnak egymásra. Ha a támaszt elvesztik; a súly­érzés is eltűnik. Tegyük föl például, hogy különleges rendeltetésű felvo­nóban állunk, amely szabadon esik. A benne levő tárgyak mind egyforma sebességgel zuhannak, ennélfogva semmi­féle nyomást nem gyakorol­nak egymásra. Ha elenged­jük azt, amit a kezünkben tartottunk, nem esik a fülke padlójára, mert épp olyan súlytalanná vált, mint minden egyéb a fülkében. Ha valami súly van a zse­bünkben, szabad esésnél meg­feledkezünk róla. Részleges súlyveszteséget érez a síelő, ha domboldalon siklik lefelé. Ejtőernyősök és akrobaták súlytalannak érzik magukat, anélkül, hogy egyensúlyukat és tájékozódó képességüket el­veszítenék. Az űrhajózási irodalomban „súlyon” általában azt az erőt értjük, amely az embereket és a berendezést az űrhajó pad­lóján tartja. Ha ez az erő nincs, az emberek és a tár­gyak semmiféle nyomást nem gyakorolnak egymásra és súlytalanná válnak. A súly-problémák megoldá­sán kívül igen alaposan ta­nulmányozni kell a levegő és a víz tisztaságának kérdését az űrhajón. Legfontosabb az, hogy e problémák megoldásá­nak ma már megvan a gya­korlati lehetősége. Az űrhajózás veszedelme Az űrhajót szétrombolhatja bármely tekintélyesebb mére­tű meteor, sőt az is végzetessé válhat, ha egy kisebb meteor átlyukasztja az űrhajó falát. Mikroszkopikus nagyságú me­teoritok is tönkretehetik az űrhajó falát, ha elég sokáig bombázzák. Ez különösen ve­szélyes a föld körül hosszú időn át keringő mesterséges bolygók esetében. Sajnos, ez ellen még nem sikerült meg­felelő védő módszereket ki­dolgozni. Az űrhajót újabb veszély fe­nyegeti, ha eljut a Mars pá­lyájáig: összeütközhet a fő­ként a Mars és a Jupiter pá­lyája közötti térben keringő kisebb bolygókkal, vagy asz- teroidokkal. A csillagászok kö­rülbelül 1600 ilyen kis bolygó pályáját mérték fel. Az össze­ütközés elkerülésére radar-be­rendezéssel elérik, hogy a ra­kéta automatikusan kitérjen a bolygó út jóból. Eigster svájci tudós érdekes kísérleteket végzett, hogy megtudja: milyen hatással van a kozmikus sugárzás az embe­ri testre. Kísérleti rakétán épségben maradt emberi bőr- darabokot küldött fel a légkör legfelsőbb rétegeibe, ahol koz­mikus sugárzásnak voltak ki­téve; A rakéta visszatérése után a bőrt emberi szervezet­be ültették és az ott ismét ki­sarjadt. A rakéta-kísérletek azt mutatták, hogy az ibolyán­túli és kozmikus sugárzás rö­vid időn keresztül nincs káros hatással az alsóbbrendű álla­tokra. de a majmokra sem. A kísérletek eredményei azon­ban ezen a téren még nem végérvényesek. Külön veszélyt jelentenek a rakéta üzemanyagának rádió- aktív kisugárzásai, amin kü­lönleges pajzsokkal igyekeznek segíteni. A visszatérés Hogvan tér vissza az űrhajó a földre? Elméletileg külön rakétamo­tort használhatnánk erre a célra, amely az ellenkező irányba húzó erővel csökken­tené a rakéta sebességét. Az ehhez szükséges üzemanyag azonban olyan óriási megter­helést jelentene, hogy nem tudnak hozzá elég nagy raké­tát készíteni. Az űrhajó sebességének csökkentésére másik módszer a levegő ellenállásának felhasz­nálása. A súrlódási hő azon­ban lehetetlenné teszi, hogv eitőernvőt hasznáiianak, m»rt pillanatok alatt elégne. (Ha­sonló lenne a helyzet a mes­terséges bolygóról kirepülő űrhajónál is.) Érdekes elképzelés a „vitor­lázó űrhajó”. Ez feljut az at­moszféra legmagasabb rétegei­be és a levegő ellenállásának fékező hatása következtében egy idő múlva ismét vissza­tér az alsóbb rétegekbe. Vi­torlázó manőverek révén elke­rüli, hogy leszállása során túl­ságosan fölmelegedjék. Ahogy sebessége csökken, a szárny- „csökevények” egyre kevésbé elegendőek a siklórepüléshez; ekkor „kiterjeszti” behúzható szárnyát. Ha ez a berendezés a zuhanás sebességét teljesen közömbösítette, a vitorlázó ra­kéta néhány óra után bizton­ságban leszáll. Ugyanezt az eljárást követ­hetik akkor, amikor űrhajósok visszatérnek a Földre valame­lyik űrállomásról. Ebben az esetben a „vitorlázó űrhajót” kiskapacitású rakétamotorra] kilövik az állomásról, az állo­más mozgásával ellenkező irányba. Irány a Hold! Az első lépés a bolygóközi utazáshoz mesterséges bolygó, „űr-állomás” építése. Ezt a Földön összeállítják és kipró­bálják; aztán szétszedik és több részletben rakétákkal ki­lövik. Amikor az első három­négyemeletes rakéta már pá­lyáján kering, utána küldik a másodikat, harmadikat stb. A rakéták együttesen alkotják az űrállomást, üzemanyagrak­táraival, laboratóriumaival, műhelyeivel. Mindezeket kon­dicionált levegővel kell ellátni és légmentesen elzárni. Ilyen űrállomást fel lehet szerelni mindenféle műszerrel és berendezéseinek működte­tésére fel lehet használni a ra­kéták üzemar.yagfeleslegét és oxigénellátó készülékét is. Hogy az űrben állomásozó em­berek kellemesebben érezzék magukat, mesterséges nehéz- kedést is lehet teremteni szá­mukra; Új típusú többcsatornás televíziós készülék Az Orion Rádiógyár jövőre | három új típusú televíziós ké-1 szülék gyártását kezdi meg. | Ebből kettőt a közönség már | ismer. Az üzem ugyanis az | ipari vásáron bemutatta az § AT 301-es készüléket és az 1 AT 302-es televíziós rádiót. | A harmadik új készülék, az | AT 601-es mintapéldánya | nemrégen készült el. Ez több- | csatornás készülék, amellyel a | budapesti televíziós adókon § kívül — a magyar televíziós \ hálózat kiépítésekor — az | újabb állomásokat is lehet | venni. Ez az első „tagja” | azoknak a többcsatornás ké-1 szülékek családjának, ame-1 lyet az Orion gyárt majd. | Tervezik olyan többcsatornás | készülék gyártását is, amely- | lyel a külföldi adóállomások 1 foghatók. ___ N aponta több mint száz üzemi, hivatali, tanácsi dolgozó étkezik a Szigetszentmiklósi Földművesszövetkezet új ét­termében. A konyha dolgozói éppen adagolják az ebédhez járó ízes buktát Cegléd szakcsoportjai a telepítést és a felújítást sem hanyagolják el Cegléd — bízvást elmond­hatjuk — a termelőszövetke­zetek és a társulások városa. Híres termelőszövetkezeteiről már sokat hallott az ország, de az sem érdektelen, hogy mi­lyen nagy szerepet játszanak a város paraszti lakosságának életében az alacsonyabb tár­sulások. Van itt méhész és gyógynövénytermesztő szak­csoport, több szőlő- és gyü­mölcstermelő szakcsoport, leg­alább három cukorrépater­melő társulás, azután vannak, akik külön sertéshizlalásra és értékesítésre szövetkeztek. Megint mások a gyümölcs és kertészeti növények termesz­tését oldják meg közösen. Talán nem túlozunk, ha meg­állapítjuk, hogy valamennyi társulás között a legjelentő­sebb a Ceglédi Földművesszö­vetkezet büszkesége, a hegyközség nevű szakcsoport. Összesen mintegy 700 hold szőlője van A hosszantartó szicíliai esőzések miatt késnek a citromszállítmányok Az idén a tavalyinál jóval nagyobb mennyiségű citro­mot és egyéb gyarmatárut hoz be a külkereskedelem, de az utóbbi időben még sem lehe­tett citromot kapni. Mi ennek az oka? Erre a kérdésre a kö­vetkező választ adták a gyar­matárukat importáló MONIM- PEX Vállalatnál. — Az utóbbi időben olasz citromnak kellett volna az országba érkezni, de Szicíliá­ban a hetekig tartó esőzések miatt nem tudták leszedni a gyümölcsöt. Az olasz exportő­rök ennek következtében csak raktárról szállíthattak. Ugyanakkor a kereslet is meg­növekedett az Európán keresz­tülvonuló influenzajárvány miatt és a citrom árát ezzel egyidőben csaknem a duplájá­ra emelték. — A napokban azonban már megkezdték a szállításo­kat és hazánkba minden nap érkezik egy-két vagon citrom. Ebből elsősorban a kórházak és a gyermekintézmények kap­nak. Most több vagon feladá­sát jelezték, nagyobb mennyi­ség azonban csak e hónap vé­gére várható és decemberben jön majd a legtöbb — hang­zott a tájékoztatás. és nem kevesebb, mint 550 tagja. Ez a hatalmas taglét­szám alig néhány hónap alatt jött össze ez év március 1-től. Sőt olyan különleges esetek is előfordulnak, hogy egyes me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek bizonyos üzemágakkal belépnek a szakcsoportba. Legutóbb például belépett hoz­zájuk a Hunyadi Termelőszö­vetkezet szőlőtermelő részlege, főleg azért, hogy olcsóbban szerezhesse be a trágyát. Az országos hírű Dózsa Népe Ter­melőszövetkezetnek viszont a méhészei léptek be a hegyköz­ségbe. Persze, a szakcsoportok mű­ködésének jellemzője mégis­csak az, hogy az egyéni gaz­dákat vezeti rá: milyen nagy erő rejlik az összefogásban. Szívesen lépnek be a szőlősgazdák a hegyközségbe, hiszen a területek felújítását, a talaj feljavítását és a termés értékesítését tekintve már az első hónapokban hatalmas gazdasági előnyökhöz jutnak. Ha például belép egy másfél­holdas gazda, fizet holdanként harminc, . összesen 45. forint tagsági díjat. Ha a másfél holdról nem több, mint 20 hek­tó olyan bort szüretel, amelyet eladásra szánt és a bora eléri a 11 maligán-fokot, literen­ként 2—2,5 forinttal többet kap érte a szakcsoporton ke­resztüli értékesítéssel. A hegy­községnek ugyanis kimérése van Cegléden, de tárgyaláso­kat folytatnak Szolnok és Bu­dapest, valamint a ceglédi ta­nács illetékeseivel egy-egy újabb kimérés megnyitása Tömegverekedés a tápiószentmártoni cukrászdában A tápiószentmártoni cuk­rászda telve volt békésen fe­ketéző és cukrászsüteményt fogyasztó közönséggel, ami. kor Fejős László és Tóth Il­lés helybeli fiatalok kapato­sán beállitottak. A kiszolgálópult mellé ál­lottak, eleinte csak „szemre­vételezték” a bent ülőket, ké­sőbb azonban megjegyzéseket Mesterséges" baromfivész Tápiószelén A tápiőszelei aprójószágot tartó lakosok a tavasz és a nyár folyamán azt vették ész­re, hogy jószáguk sorai meg­ritkultak. Az eltűnt csirkéket, tyúkokat, kacsákat, libákat azonban hiába keresték, se­hol sem találták. Most végre kézrekerült a „baromfivész” okozója, Háfra János tápió- szelei lakos személyében, aki bevallotta, hogy a baromfilo­pásokat ő követte el, ez oltha- tatlan szenvedélye, és emiatt már többször ült. Háfra június 15 óta nem tu­dott munkaviszonyt igazolni, és amikor rájött, hogy a ba­romfilopások miatt körözik, bujkálni kezdett. Hiába. Egy S7árkúpban fogták el a rend­őrök, bevitték a nagykátai já­rási kapitányságra, ahol ki­hallgatása során bevallotta, hogy több mint 3500 forint értékű baromfit lopott el, melyeket a Garay téri piacon értékesített. Háfra ellen lopás és közve­szélyes munkakerülés miatt indult meg az eljárás. tettek a vendégekre. Ezek kö­zül többen visszaszóltak, szó­váltás kerekedett, majd el­csattant az első pofon: Fejős László adta. Aki az ütést kapta, Tóth Illést támadta meg s most már hárman vere­kedtek. Pillanatokon belül a cukrászda összes férfi vendé­ge — szám szerint húszán — püf ölték egymást. Csakhamar megérkeztek a rendőrök, akik rendet igyekez­tek teremtem. A többség haj­lott is a jó szóra: eltávoztak a cukrászdából, csupán Fejős és Tóth nem volt hajlandó en­gedelmeskedni a rendőröknek, sőt, őket is megtámadták. A rendőrök megfékezték a két garázdát és bekísérték a rend­őrőrsre, majd a jegyzőkönyv elkészítése után hatósági kö­zeg elleni erőszak miatt eljá*‘ rást indítottak ellenük. AZ ÁRULÓ LÁBAK „Mutasd a lábad, megmon­dom, ki vagy” — így hangzik a hindu Mir Mohamed Ajaz Quayoom jelszava. Mir Moha­med az emberek lábáról tud következtetni jellemükre. Hosszas tanulmányok után a következő tipológiát dolgozta ki. Széles lábujjak gondatlan, pontatlan, de jó humorú em­berre. gömbölyű lábujjak ro­mantikus, de gyűlölködő em­berre vallanak. A lúdtalpú ember szeszé­lyes, állandóan elégedetlen, a széles sarkú viszont vidám és optimista. A tojásformájú sarokból pe­dáns, illúzió nélküli, hallgatag jellemre következtethetünk. Keskeny a lábad? Akkor bi­zonyára határozatlan, nyugta­lan, következetlen ember vagy. de ha gömbölyded, úgy minden valószínűség szerint kedveled a különleges és ízes dolgokat. i, ügyében. Helyben, Cegléden, a Körösi úti és környékbeli la­kosság is kérte a szövetkezeti küldöttértekezleten, hogy nyis­sák meg a kimérést. Kedvező választ kaptak már a Szolnoki Városi Tanács kereskedelmi osztályától is. Az ilyen módon történő értékesítés közvetlenül kihat a szakcsoport tagságá­nak bevételeire. Aki húsz hek­tót ad el a szakcsoport kimé­résén keresztül, négyezer fo­rintos többletjövedelemhez jut. Ám a befizetett 45 forintja egyéb módon is kamatozik Ha le akarja például trágyázni a szőlőjét és ehhez szüksége van 500 mázsa istállótrágyára. a közös beszerzéssel 1 forintot takarít meg mázsán­ként. A méhészek közösen szerzik be a lépet, a kaptárak- hoz szükséges deszkaanyagot, a hegyközség tagjai pedig jövő tavaszra egy csomó kisgépet vásárolnak ugyancsak közösen. Közös tevékenységük legér­dekesebb és legfontosabb mozzanata lesz azonban az új telepítések és a leromlott sző­lők felújításának megvalósítá­sa. A gépállomás Sztalinyec- traktora már épp elég „meghí­vót’’ kapott eddig is a szőlőte­lepítőktől, az egyik legjelentő­sebb feladat azonban a hegy­község szakcsoportnál vár reá. Itt most folynak a tárgyalások a tanáccsal, hogy öt hold ál­lami területen gyümölcsöst és szamócát teleoítenek, valamint két hold iókötésű barna ho­mokon szőlővessző gyökerezte- tésére iskolát állítanak be. A tanács természetesen seeíti őket. s nem gördít akadályt munkájuk elé: előreláthatólag rendelkezésükre bocsátja a kí­vánt állami tartalékterülete­ket. A gépállomással is meg­beszélték már: alig 2500 fo­rintért megforgatja az említett két holdat. Igv hát a szakcso­port tagjai gyűjtik a kadar, az ezerjó és pirosszlanka vesszőket, eze­ket a jellegzetesen ceglédi táj­fajtákat az iskola létesítésé­hez. Sajnos, a híres ceglédi szőlő­vidék ma nem dicsekedhet va­lami jó állománnyal, s így a hegyközség 700 holdiának is közel egyharmada tőkehiány; Ez azt jelenti, hogy mintegy 1.25 millió gyökeres vesszőre lenne szükségük most azonnal a teljes felújításhoz. A két- holdas iskola ehhez Dersze ke­vés. de még ha kicsiben kez­dik is, fő az. hogy megkezdik, s van. aki megkezdi. A teljes felújítással lesz elkerülhető ugyanis, hogv az idei. nem is ro«sz esztendőben elért cse­kély tízhektós holdanként: ter­mésátlaggal szemben ióval főbbet szüreteljenek majd a közeljövőben. A szakcsoport vezetősége és tagsága jó útra lépett tehát, amikor úgy határozott, hogy az újratelepítés és felújítás nagyszabású munkáját közös erővel oldja meg a város sző­lőterületének egy részénél. Az ő tevékenységük is egyik biz­tosíték lehet, hogy Cegléd vi­déke hamarosan ismét az or* szágos hírű bortermelő helyek sorába emelkedik; , (h. v.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom